ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/3121/98..

Pontosítása a T/3121/97-es

módosító javaslatnak!

Dr. Gál Zoltán úrnak,

az Országgyûlés Elnökének

Helyben

Tisztelt Elnök Úr !

Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény

módosításáról (a továbbiakban:Tv.) szóló, az országgyûlés által 1996.

december 17-én elfogadott, de még ki nem hirdetett (T/3121. irományszámú)

törvényhez az alábbi

módosító javaslatot

terjesztem elõ a Házszabály 107. § (1) bekezdése alapján.

A 13. § következõ tartalmi és szerkezeti módosítását javasolom; a

jelenlegi szöveg az

(1) bekezdés számozást kapja, és kiegészül egy h./ ponttal, továbbá a

következõ (2) bekezdéssel.

h., Az a., b., c., d., e., g pontokban felsorolt tisztségek betöltõje

magántulajdonú gazdálkodó szervezetnél, amennyiben az érintett szervezet

alaptõkéje az 1 milliárd forintot, illetve éves pénzforgalma az 5

milliárd forintot meghaladja.

(2) Az (1) bekezdés b., c., d., e., g. pontjaiban, a felsorolt

összeférhetetlenség nem áll

fenn abban az esetben, ha az érintett gazdálkodó szervezet jegyzett

tõkéje a 100 millió forintot, illetve az éves pénzforgalma az 500 millió

forintot nem haladja meg.

- 2 -

I n d o k o l á s

A Köztársasági Elnök Úr észrevétele 2., és 10.-ik pontja.

A módosító javaslat egy más logika mentén kíván megoldást adni az állami és

magántulajdoni cégek vezetõ beosztású tisztségviselõi közti különbségtétel

enyhítésére.

Nem indokolt kisméretû gazdálkodó szervezetek több tizezres vezetõ gárdájának

passzív választójogának, akárcsak indirekt korlátozása, illetve nem

szerencsés, ha a törvénybõl ez a réteg ezt a politikai üzenetet olvashatja

ki. Ugyanakkor nagy gazdasági erejû befolyással rendelkezõ magáncégek elsõ

számú vezetõi képviselõvé választásuk esetén ne tarthassák meg tisztségüket. A

teljes állami tulajdonban lévõ vállalatok vezetõ tisztségviselõinek függelmi

viszonyai analógiát mutatnak a köztisztviselõi jogállásra vonatkozó jogi,

etikai normákkal, ezért indokolt, hogy e személyek ne lehessenek országgyûlési

képviselõk, még akkor sem, ha a vezetésük alatt álló gazdálkodó szervezetek

nem nagy méretûek.

A Köztársasági Elnök Úr észrevételének egyes pontjai és üzenetének egésze

egyértelmûen kimondja, és sugallja, hogy az országgyûlési képviselõk

összeférhetetlenségének és átláthatóságának szabályozása egyáltalán nem a

magyar Országgyûlés egyfajta belsõ szabálya, azaz nem az éppen megválasztott

képviselõk belsõ ügye, hanem a magyar demokratikus intézményrendszer

sarkalatos törvénye. Többek között azért is, mert egyik elsõ törvényhozói

lépés a közélet tisztaságának javításához, és mintául szolgál késõbbi hasonló

országgyûlési, önkormányzati, valamint köztestületi normák megalkotásához.

További szempont, mint arra Köztársasági Elnök Úr is utal, hogy a törvény nem

jelentéktelen befolyást gyakorol arra is, hogy milyen körbõl kerüljenek ki az

országgyûlési képviselõjelöltek.

A Tv. 1. §-ban a 16. § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki;

(3) A kimutatási kötelezettség nem vonatkozik az ajándékozásoknál

szokásos jelképes,

a mindenkori képviselõi alapdíj 1/30-cadát meg nem haladó tárgyakra,

juttatásokra.

- 3 -

I n d o k o l á s

A Köztársasági Elnök Úr észrevételének 9.-ik pontjához kapcsolódik a módosító

javaslat .

Nem indokolt ugyanis a szimbólikus, illetõleg szokásos alkalmi ajándékoknál

(naptár, leporelló, golyóstoll, stb.) a nyílvántartási kötelezés

kiterjesztése, mivel ez a szükségszerûen elaprózódó kötelezettség gyengítheti

a törvény erejét, továbbá alkalmat adhat az országgyûlési képviselõk

zaklatására, az Országgyûlés tekintélyének csorbítására. A törvényalkotó a 16.

§-ban bevezette - nagyon helyesen -, a törvénybe emelte a képviselõi

tiszteletdíjat, mint viszonyítási

összeget. Ehhez kapcsolódóan indokolt, és kezelhetõ, ha a nyílvántartási

kötelezettség alá nem esõ ajándékok, juttatások alsó összeghatárát a

mindenkori képviselõi alapdíj átlagos hónap szerinti hányadában, azaz 1/30-

cadban jelöljük meg. (Ez most cca. 3800-, forint.)

A Tv. 1. §-ban a 18. § a következõ új f. ponttal egészül ki; (a pontok

jelölése

értelemszerûen változik)

/Az országgyûlési képviselõ az Országgyûlés elnökének köteles bejelenteni

minden,

összeférhetetlenség alá nem esõ/

f.) nemzetközi szervezetben fennálló tagságát, e szervezet jogszabályban,

vagy

alapszabályban meghatározott legfelsõbb, valamint ügyintézõ és

képviseleti szervében

betöltött tisztségét;

I n d o k o l á s

A Köztársasági Elnök Úr észrevételének 10.-ik pontjában foglaltakból szoros

összefüggésben levonható következtetés, hogy kifogásolja a tiltások túlzott

kiterjesztését, azzal érvelve, hogy ez - bár közvetett - de jelentõs

visszatartó erõ az országgyûlési képviselõi jelölés vállalásainál. Ez a

kedvezõtlen hatás ellensúlyozható olyan módon, hogy a törvényben erõsítjük az

átláthatóság fokozására irányuló elemeket. Indokolt, hogy a választók képet

kapjanakarról: az országgyûlési képviselõik milyen szervezeti kötõdésekkel

rendelkeznek, és arról is milyen befolyásoló csoportokkal állnak intézményes

kapcsolatban. Az észrevétel 4.-ik pontja utalást tartalmaz arra vonatkozóan,

hogy alkalmas megoldást kell keresni a közhatalmat gyakorlók és a politikai

közéleti szereplõk érdekeltségi viszonyainak átláthatóvá tétele érdekében.

- 4 -

A Tv. 1.§-ban (1) a 19. § (1) bekezdésének a következõ módosítását javasolom:

(1) A képviselõ a mandátuma érvényességének megállapításától számított

harminc napon belül, majd megbizatásának megszünésétõl számított harminc napon

belül köteles az Országgyûlés elnökénél az e törvény 1. és 2. számú melléklete

szerinti vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a

továbbiakban: vagyonnyilatkozat) tenni. A képviselõ saját nyilatkozatához

csatol[ni köteles]hatja a vele közös háztartásban élõ házas- vagy

élettársának, valamint gyermekének az 1. számú melléklet szerinti

nyilatkozatát.

I n d o k o l á s

A módosító javaslat nem teszi kötelezõvé, hanem csak lehetõséget biztosít

arra, hogy a képviselõ nyilatkozatához csatolja a vele közös háztartásban élõ

házas- vagy élettársának,

valamint gyermekének a törvény 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatát. Az

adatvédelmi biztostól beszerzett vélemény szerint az információs önrendelkezés

alkotmányos alapelvébõl következõen vagyonnyilatkozat megtételére - mivel az

személyes adat - csak az érintett jogosult. A módosítás megoldást biztosít

arra a helyzetre, ha a képviselõ felsorolt hozzátartozói - élve információs

önrendelkezési jogukkal - nem készítik el, teszik meg a törvény 1. számú

melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

A 20. § (5) bekezdésésnek elsõ mondata a következõképpen módosul;

5., Képviselõi összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bármely

választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár (bárki) tehet írásban az

Országgyûlés (vagy a Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló

bizottság) elnökénél.

I n d o k o l á s

A Köztársasági Elnök Úr észrevétele több pontban visszautal az átláthatóság és

a személyiségi jogok együttes érvényesítésének biztosítására. Zárómondatában

megfogalmazza a demokratikus közélet tisztasága érdekében a hatékony és

szakszerû szabályozás követelményeit.

A parlamentáris demokrácia alapvetõ érdeke, hogy az összeférhetetlenségi

bejelentések ne csapódhassanak át átláthatatlan és megalapozatlan zaklató

jellegû akciókba, és ezért indokolt,

- 5 -

hogy bejelentést "csak" felelõs, választójoggal rendelkezõ magyar

állampolgárok tehessenek.A nemzeti és etnikai kissebségek jogairól szóló 1993.

évi LXXVII. törvény segítséget jelent a helyes út megtalálásában, mivel ennek

61. § (2) bekezdésében a választópolgárok jogává teszi a népi kezdeményezés

benyújtását az Országgyûlés Elnökéhez. Hasonló szempontokból indokolt a

bejelentés, illetve kezdeményezés címzettjeként egyedül és kizárólag az

Országgyûlés Elnökét megjelölni, adekváltan a mentelmi jogra vonatkozó

törvényszabályozás szerint.

Sem az Országgyûlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló

bizottsága, sem annak elnöke nem válhat a bejelentés, illetve kezdeményezés

címzettjévé, hiszen ennek a paritásos bizottságnak a legfõbb feladata, hogy a

képviselõi jogállásról szóló törvények és más normák érvényesítése útján

sajátos eszközeivel - ami pl.paritásos összetételébõl is következik- õrködjön

az Országgyûlés tekintélyének megõrzésén és erõsítésén. Amennyiben a bizottság

elnökéhez érkezhetnének közvetlenül a megkeresések, akkor maga a bizottság is

a bírálatok, panaszok és politikai viták kereszttüzébe kerülne, és a

törvényalkotó által sem szándékolt módon egyre többen egyfajta parlamenti-

ügyészségnek, panaszirodának fognák fel tevékenységét. Még talán ennél is

sokkal nagyobb veszély az, ha egyszerre két helyre érkezne a bejelentés. Ebben

az esetben az iratkezelés titkossága, a személyiségi jogok védelme nem lenne

biztosítható, illetõleg csorbát szenvedne.

A Tv. 2. § (1) bekezdése a következõképpen módosul;

(1) Ez a törvény (a kihirdetéstõl számított 30. napon) a Magyar

Köztársaság Országgyûlésének Házszabályáról szóló 46/1994.(IX.30.) OGY

határozat érintett

módosításával egyidejûleg, de legkésõbb a kihirdetéstõl számított 90.

napon lép

hatályba.

I n d o k o l á s

Garanciális kifogásokat tartalmaz a Köztársasági Elnök Úr észrevételelének

6.-ik pontja.

A módosító javaslat lehetõséget ad arra, hogy a törvény és a szükséges

Házszabály módosítások együtt fejtsék ki hatásukat és elõre még ki nem

számítható, de elgondolható

- 6 -

kritikus helyzetben sem keletkezhessenek torzulások és más diszfunkciók a

törvény alkalmazása során. Ebben az esetben ugyanis részletesen lehet

szabályozni azt is, hogy

állampolgári bejelentés megalapozottsága esetén a bizottság hivatalból

kezdeményezzen

eljárást , gondoskodni lehet az érintett képviselõ bevonásáról az eljárás

minden szakaszában, garantálni lehet a vizsgálóbizottság pártatlan

összetételét, valamint jóhiszemû

összeférhetetlenség esetén a képviselõ egyértelmû nyilatkozata, illetve az

összeférhetetlenségi tényállás megszüntetésével megelõzhesse az

összeférhetetlenség

plenáris ülésen történõ kimondását. Szükséges, hogy az Országgyûlés a törvény

zárószavazásával egyidejûleg egy intézkedéssel kezdeményezze a Házszabály

azonnali

módosításátnak munkálatait, hiszen a parlamenti demokrácia elementáris érdeke,

hogy a

törvény még ebben a parlamenti ciklusban megszülessen. Ez utóbbi célt

szolgálja az a megengedõ kitétel, hogy amennyiben a Házszabály módosítás 90

napon belül mégsem készül el, a törvény hatályba léphessen.

Eltérõen a civilisztikától és a büntetõjogi szabályozástól, alkotmányerejû

törvények megalkotásánál az anyagi és az eljárási jog csakis szerves

egységben, egymásra tekintettel szabályozható, és az alapvetõ garanciákat

eljárási rendelkezéseket magába a törvénybe kell belefoglalni. (Lásd a

mentelmi jog, vagy éppen a választójog szabályozását). A jogalkotásról szóló

törvény megfelelõ rendelkezései is ezt a megoldást támasztják alá. (A

jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 14.§ (1) bekezdést.)

A Tv. 2. § (2) bekezdése a következõképpen módosul;

(2) /E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tv. a preambulum után az

"I. fejezet" számozással egészül ki, valamint a jelenlegi 10-11. §-ok

számozása 2-3. §-ra változik, és a következõ alcímmel egészül ki: " A

képviselõk munkajogi és társadalombiztosítási

jogállása"; a 2-5. §-ok számozása 4-7. §-ra változik, és a "II. fejezet"

számozással egészül ki; a 9. § számozása 8. §-ra változik, és a következõ

alcímmel egészül ki: "A képviselõi tisztség ellátásának támogatása "; a 14. §

számozása 24. §-ra változik, és a

- 7 -

"Záró rendelkezések" alcím elé a "IV.fejezet" számozása kerül, a Tv. 6.

§-a elõtti "A képviselõi tisztség összeférhetetlensége", valamint a Tv.

9. §-a elõtti "A képviselõre

irányadó egyéb szabályok" alcímek elmaradnak, továbbá a Tv. 6-8. §-ai,

12. §-a hatályát veszti és egyidejûleg a 14. § (2) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:/

(2) A 18. §-ban meghatározott bejelentést, valamint a 19. §-ban

meghatározott vagyonnyilatkozatot a törvény hatályba lépését követõ 30 napon

belül kell megtenni

az Országgyülés elnökénél. A 13. §-ban meghatározott

össszeférhetetlenségi szabályokat (a jelenleg mandátummal rendelkezõ

képviselõk mandátumok elnyerésekor fennálló tisztségeinek vonatkozásában

nem) a törvény

hatálybalépésének napjától elnyert tisztségek vonatkozásában kell

alkalmazni.

Ha azonban e tisztségek valamelyike a képviselõi mandátum ideje alatt

megszûnik,

akkor újabb összeférhetetlen tisztség nem létesíthetõ.

I n d o k o l á s

Garanciális kifogásokat a Köztársasági Elnök Úr észrevételelének 1. pontja

tartalmaz.

A vonatkozó módosítás alapja az, hogy ugyanazon törvények szerint járt el az

is, aki megõrizte a megválasztásakor fennálló, most összeférhetetlenségi

szabályozás alá esõ beosztását, mint aki késõbb vállalt hasonló megbízatást.

Különbségtétel esetén azok is óhatatlanul morális nyomás alá kerülnek, akik

egyébként a törvény szerint megtarthatnák mandátumukat. Ez pedig feltétlenül

az országgyûlés instabilizálódásával járna. A közös nevezõ megteremtése

indokolt mind a törvényi, mind az ebbõl következõ etikai szabályok esetében.

A Tv. 2. §-a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

" Az Alkotmány 20/A § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

2. § (3) Ha a képviselõvel szemben a tisztsége gyakorlása során

összeférhetetlenségi

ok [ 20. § (5) bekezdés ] merül fel, bármely képviselõ indítványára az

Országgyûlés

- 8 -

határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. Az összeférhetetlenség

kimondásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata

szükséges, kivéve, ha olyan ügy miatt indul az eljárás, amelyben a

képviselõ/t/:

a./ a közügyek gyakorlásától jogerõsen eltíltották,

b./ szándékos bûntett miatt jogerõsen szabadságvesztésre itélték,

c./ kényszergyógykezelését a bíróság jogerõsen elrendelte.

I n d o k o l á s

A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelenlévõ országgyûlési képviselõk 2/3-ának

szavazata szükséges. Mint ismeretes, ebben az esetben a képviselõ a mandátumát

nem veszíti el. A mentelmi jog felfüggesztése esetén a mandátum megszûnésére

csak akkor kerül sor, ha a képviselõt e bûncselekmény miatt elítélik, és

szabadságvesztés bûntetését tölti. Összeférhetetlenség kimondása a mandátum

azonnali megszûnésével jár, ami korántsem

pusztán az érintett képviselõ szempontjából érdekes, hanem megváltoztatja a

választások útján létrejött parlamenti erõviszonyokat is.

Az Országgyûlés az alkotmányozás miatt önmagára mondott ki alkotmányozási

moratóriumot, ez azonban nem menti fel az alól, hogy sarkalatos törvénynél, ha

az Alkotmány módosításának szükségességét észleli, az adott kérdésben a

moratóriumra vonatkozó megállapodás alól kivételes esetben ne térjen el.

(Alkotmány 20/A. § (2) bekezdése.

Nem kell természetesen kétharmados szavazati arány a kivételek között

felsorolt ügyek miatti összeférhetetlenségeknél. A kivételek ugyanis részben

fedik az országgyûlési képviselõi mandátum megszûnésének, az Alkotmányban

illetõleg az országgyûlési képviselõk választására vonatkozó törvényben

szabályozott esetköreit. Az Alkotmány szerint ezek nem vonhatók az

összeférhetetlenség alá. Ugyanakkor indokolt, hogy a szándékos büntett miatt

jogerõsen szabadságvesztésre ítélt személy ne lehessen képviselõ.

Budapest, 1997. február 24.

Dr. Géczi József Alajos

országgyûlési képviselõ

Eleje Honlap