1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
Egységes javaslat
az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról szóló
T/3147/56.. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminszter
Budapest, 1996. november
1996. évi .... törvény
az általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény
módosításáról
Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) a következõk szerint módosul:
1. §
Az áfa-törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Nem minõsül termékértékesítésnek:/
"a) az alapítvány részére és a közérdekû célú kötelezettségvállalás
teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben a
természetbeni adomány pénzben kifejezett összegét a személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a társasági és az osztalékadóról szóló
1996. évi ... törvény adót csökkentõ kedvezménynek, illetve adóalapot nem
növelõ tételnek minõsíti;"
2. §
Az áfa-törvény 9. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § Szolgáltatásnyújtásnak minõsül az is, ha az adóalany
a) a terméket - gazdasági tevékenysége körébõl kivonva - ellenérték
nélkül más használatába adja, feltéve, hogy a terméknek, és annak
alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, elõállításához,
feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó elõzetesen
felszámított adó egészben vagy részben levonható;
b) jogokat és más immateriális javakat gazdasági társaságnak nem pénzbeni
betétként, hozzájárulásként enged át, feltéve, hogy az azok beszerzéséhez
kapcsolódó elõzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható."
3. §
Az áfa-törvény a következõ 9/A. §-sal egészül ki:
"9/A. § (1) A 6-9. §-okban foglaltaktól eltérõen nem minõsül
termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha a költségvetési szerv
adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyon
egészét ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül egy másik adóalanynak (a
továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja, feltéve, hogy a
kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén gazdasági
tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem választott alanyi
adómentességet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonhoz fûzõdõ, e törvényben szabályozott jogok
és kötelezettségek tekintetében a kedvezményezett adóalanyt az átadó adóalany
jogutódjának kell tekinteni.
(3) Ha a kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyont egészben
vagy részben adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és
szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, haszonosítja, akkor az elõzetesen
felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok (38-39. §-ok) alkalmazásával
kiszámított, pótlólag le nem vonható adót fizetendõ adóként köteles
elszámolni.
(4) A kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás
idõpontját követõ ötödik adóév végéig alanyi adómentességet nem választhat."
4. §
(1) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/ E törvény alkalmazásában:/
"7. készpénz-helyettesítõ eszköz: a csekk és a csekk-kártya, a hitellevél, a
hitelkártya és a terhelési kártya, az utalványok, így különösen: a
könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az ajándékutalvány, az étkezési
utalvány;"
(2) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ 22. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában:/
"21. lakóingatlan: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban
lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre
váró ingatlan. Nem minõsül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó
földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerû
használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel
egybeépült, így különösen: a garázs, a mûhely, az üzlet, a gazdasági épület;
22. értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minõsít,
kivéve azt a dolgot helyettesítõ okiratot, melynek megszerzése egyúttal a
benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti."
5. §
(1) Az áfa-törvény 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(5) A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a
teljesítés idõpontja az a nap, melytõl kezdve a bérlõ vagy a vevõ
tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve - ha az
korábban történik - a terméket birtokba veszi."
(2) Az áfa-törvény 16. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:
"(6) Az (5) bekezdésben nem említett folyamatosan teljesített
termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés idõpontja az
egyes részkifizetések esedékességének napja."
6. §
Az áfa-törvény 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti halasztás - a (3) bekezdésben meghatározott
eltéréssel - legkésõbb addig az idõpontig tart, ameddig az adóalany az adó
alapjának megállapításához szükséges okiratot kézhez kapja, illetve - ha az
korábban történik - az ellenértéket megfizeti.
(3) A halasztás haladéktalanul lejár, ha
a) az adóalanynak a szolgálatás nyújtójával szemben fennálló tartozását
átvállalják;
b) az adóalany adóalanyisága megszûnik;
c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tõle ezen a jogcímen
adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhetõ."
7. §
Az áfa-törvény 20. §-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A halasztás haladéktalanul lejár, ha
a) az adóalany követelését engedményezi;
b) az adóalany adóalanyisága megszûnik;
c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tõle ezen a jogcímen
adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhetõ;
d) az ellenértéket egészben vagy részben az adófizetési kötelezettség
keletkezésének idõpontjától számított 60 napon belül nem fizették meg."
8. §
Az áfa-törvény 22. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelõ adóalany fizeti, az
adó alapját csökkentheti az ellenérték azon részével, mely igazoltan az általa
importált termék adóalapjába épül be."
9. §
Az áfa-törvény 33. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nem vonható le az elõzetesen felszámított adó akkor sem, ha az adóalany
az ellenértéket - ideértve a 17. § szerinti elõleget is - egészben vagy
részben készpénzben fizette ki, s az így kifizetett összeg túllépi a
készpénzzel történõ fizetés - külön jogszabályban meghatározott módon
számított - összeghatárát."
10. §
Az áfa-törvény 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható elõzetesen felszámított
adó erejéig - kezesként felel az adó megfizetéséért azzal az adóalannyal
szemben, aki (amely) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése
során rá adót hárított át, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az
ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy
annak megfizetése egészben vagy részben engedményezéssel szerzett követelés
mérséklésével történt.
(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére
kötelezett az is, aki (amely) olyan bizonylatot bocsát ki, amely adóösszeget
és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott
százalékértéket tartalmaz."
11. §
Az áfa-törvény a 48/A. § után a következõ címmel és 48/B. §-sal egészül ki:
"A tételes átalányadózást választó adóalany
48/B. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti
tételes átalányadózást választó adóalany (a továbbiakban: tételes
átalányadózást választó adóalany) - a 7. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott termékértékesítés és a 9. §-ban meghatározott
szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem
kötelezett, de adólevonási jogot sem gyakorolhat.
(2) A tételes átalányadózást választó adóalanyt - a (3) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - nem terheli adónyilvántartási, -megállapítási, -
bevallási és -elszámolási kötelezettség.
(3) A tételes átalányadózást választó adóalanyt
a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése és a
9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtása tekintetében
adónyilvántartási, -megállapítási,
-bevallási és -elszámolási kötelezettség,
b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási
kötelezettség terheli."
12.§
Az áfa-törvény 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 2 000 000
forint."
13. §
(1) Az áfa-törvény 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"50. § (1) Az alanyi adómentességet választó adóalany - a 7. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott termékértékesítés és a 9. §-ban meghatározott
szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem
kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja."
(2) Az áfa-törvény 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt
a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése és a
9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtása tekintetében
adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség,
b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási
kötelezettség
terheli."
14. §
Az áfa-törvény 61. §-a után a XV. fejezet címe a következõkre változik,
egyidejûleg a 62. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A KÜLÖNBÖZET SZERINTI ADÓZÁS
62. § (1) Az az adóalany, aki (amely)
a) adó fizetésére nem kötelezett személytõl, szervezettõl, vagy
b) olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást
választotta,
terméket továbbértékesítési céllal vesz át, vagy árverés szervezõjeként a
terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy jogainak és
kötelezettségeinek az e fejezetben meghatározott eltérésekkel tegyen eleget.
(2) E fejezet alkalmazásában:
1. termék: a 6. számú mellékletben meghatározott mûalkotás, gyûjtemény és
régiség, valamint az a birtokba vehetõ dolog, amely eredeti rendeltetésének
megfelelõen ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas;
2. adó fizetésére nem kötelezett személy, szervezet: az a személy,
szervezet, aki (amely) adó fizetésére e törvény rendelkezései alapján nem
kötelezett;
3. különbözet szerinti adózás: az e fejezetben szabályozott adózási mód;
4. eladási ár: az adóalanynak a termék értékesítésével szerzett
követelése, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
5. beszerzési ár: az adóalanynak a termék átvételével vállalt tartozása,
beleértve a rá áthárított, illetve - termék import esetén - az általa
megfizetett adót is.
(3) A (2) bekezdés 1. pontjából következõen nem alkalmazhatók e fejezet
rendelkezései a jellegébõl adódóan ismételt felhasználásra, hasznosításra nem
alkalmas termékre, így különösen: a mezõgazdasági és élelmiszeripari eredetû
termékre, illetve a jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a
bérfõzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: jövedéki
törvény) hatálya alá tartozó termékre."
15. §
Az áfa-törvény 63. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"63. § (1) Az adóalany - választása szerint - a termékértékesítés
adóalapjaként azt a különbözetet veheti figyelembe, mellyel a termék eladási
ára meghaladja annak beszerzési árát (a továbbiakban: különbözet szerinti
adózás).
(2) Nem vonható le az elõzetesen felszámított adó, ha az adóalany olyan
terméket szerez be, amelyre a különbözet szerinti adózást alkalmazták.
(3) Az adóalany nem jogosult az elõzetesen felszámított adó levonására, ha a
beszerzett termék értékesítésére a különbözet szerinti adózást alkalmazza.
(4) A különbözet szerinti adózást választó adóalany számlaadási
kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a termékértékesítésrõl
kibocsátott számlában, egyszerûsített számlában és számlát helyettesítõ
okmányban nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket és a 44.
§ (2) bekezdése szerinti százalékértéket.
(5) A különbözet szerinti adózást választó adóalany köteles nyilvántartásában
külön kimutatni a termék azonosításához szükséges adatokat, az átvétel
idõpontját, az átadó nevét és címét, a beszerzési és eladási árat, illetve az
adó alapját és összegét."
16. §
Az áfa-törvény 64. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"64. § (1) Az adóalany a különbözet szerinti adózást az adóév végéig
választja. A jelzett idõszak elteltét követõen az adóalany ismét élhet
választási jogával.
(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti idõszakon belül is lemondhat a
különbözet szerinti adózás alkalmazásáról, ha azt az idõpont megjelölésével az
adóhatóságnak bejelenti. Ekkor azonban az adóéven belül nem élhet az ismételt
választás jogával.
(3) Ha az adóalany az ismételt választás jogával nem él, vagy a választásról
az adóéven belül lemond, a 63. § (3) bekezdése alól oly módon mentesül, hogy
adólevonási jogát legkorábban attól az idõponttól gyakorolhatja, melytõl
kezdõdõen a különbözet szerinti adózás alkalmazásának joga megszûnik."
17. §
Az áfa-törvény 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"66. § (1) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az
általa elért árrés. Az árrés az utas által fizetendõ - adóval növelt -
ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által
a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített
termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértékével.
(2) A fizetendõ adó az (1) bekezdés szerinti árrés és a 44. § (2) bekezdés a)
pontja szerinti százalékérték szorzatának egy század része.
(3) Elõleg fizetése esetén a 17. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel
kell alkalmazni, hogy adófizetési kötelezettség legfeljebb a kalkulált árrés
erejéig keletkezik.
(4) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany a saját nevében, az utas
javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott
szolgáltatás tekintetében adólevonási jogát nem gyakorolhatja."
18. §
Az áfa-törvény 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés nem adható annak az adóalanynak, aki
(amely) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó terméket értékesít, kivéve, ha
egészségügyi helyzete miatt a nyugtaadási kötelezettség teljesítése az
adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna."
19. §
(1) Az áfa-törvény 52. § (1) bekezdésében szereplõ ". 2 000 000 forintot ."
szövegrész helyébe ". 4 000 000 forintot ." szövegrész lép.
(2) Az áfa-törvény 4. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete
szerint módosul.
(3) Az áfa-törvény 6. számú mellékletének helyébe az e törvény 2. számú
melléklete lép.
Záró rendelkezés
20. §
Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai
között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt,
az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az
Európai Közösségek 77/388. (EGK) számú irányelvéhez való közelítést célozza.
Hatályba léptetõ és átmeneti rendelkezések
21. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Az adófizetési
kötelezettség keletkezésére, az adó alapjára, az adó levonására, az adó
fizetésére kötelezett személyekre vonatkozó szabályait - az (5)-(8)
bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben kell
alkalmazni elõször, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az
adólevonási jogosultság 1996. december 31. napját követõen keletkezik.
(2) Az áfa-törvény 4. §-ának (3) bekezdése e törvény hatályba lépésével
egyidejûleg, az áfa-törvény 78. §-a 1998. január 1. napján hatályát veszti.
(3) Az áfa-törvény 68. §-a e törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát
veszti. A hatálybalépés napjáig hiánytalanul benyújtott kérelmek
elbírálásakor azonban az áfa-törvény 1996. december 31-én hatályos 68. §-át
még alkalmazni kell.
(4) A 3. §-ban foglalt rendelkezést az 1996. december 31. napját követõ
vagyonátadás esetén kell alkalmazni.
(5) Az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést abban az esetben kell
alkalmazni elõször, amelyben a termék tulajdonba adására, vagy - ha az elõbb
történik - birtokba adására 1996. december 31. napja után kerül sor. Az 1997.
január 1-je elõtt tulajdonba vagy birtokba adott termék esetén az áfa-törvény
16. §-ának az 1996. december 31. napján hatályos (5) bekezdését még alkalmazni
kell.
(6) A 9. §-ban foglalt rendelkezést az említett külön jogszabály hatályba
lépése hónapjának utolsó napját követõ hatodik hónap utolsó napjától
teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.
(7) A 10. §-ban foglalt rendelkezést az 1997. január 1-jén meglévõ lejárt
fizetési határidejû tartozásokra is alkalmazni kell.
(8) A 18. §-ban foglalt rendelkezést az 1997. január 1-je elõtt benyújtott, de
el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.
(9) Az áfa-törvény XI. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása
mellett élhet az alanyi adómentesség választásának jogával az az adóalany is,
akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a gazdasági tevékenységébõl
származó tényleges bevétele idõarányosan meghaladta az 1 000 000
forintot, de nem haladta meg a 2 000 000 forintot.
(10) Az áfa-törvény XII. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása
mellett élhet a különleges adózási mód választásának jogával az az adóalany
is, akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a kereskedelmi
szálláshelyadási tevékenységébõl származó tényleges bevétele idõarányosan
meghaladta a 2 000 000 forintot, de nem haladta meg a 4 000 000 forint.
22. §
(1) Az 1997. január 1-jétõl az 1999. december 31. napjáig terjedõ idõszakban
beszerzett elekronikus kártyaolvasó terminál üzembe helyezéséhez kedvezmény
vehetõ igénybe.
(2) E § alkalmazásában elekronikus kártyaolvasó terminál (a továbbiakban:
kártyaolvasó) minden olyan elektronikusan kódolt fizetési kártya olvasására
alkalmas, pénztárgéppel egybeépített, vagy azzal összekapcsolható berendezés,
amely alkalmas a kártyán tárolt, valamint a kártyamûvelet során az elfogadónál
elõállított információk elekronikus úton történõ továbbítására és fogadására.
(3) A kedvezmény minden nyilvántartásba vett adóalanyt megillet.
(4) A kedvezmény adóalanyonként, illetve amennyiben az adóalanynak több üzlete
van, üzletenként egy darab kártyaolvasó egyszeri beállítására terjed ki.
(5) A kedvezmény összege a kártyaolvasó beszerzésérõl szóló bizonylatban
szereplõ ellenérték
a) 75 százaléka, legfeljebb azonban 75.000 forint, ha a beszerzés 1997.
június 30-áig történik;
b) 50 százaléka, legfeljebb azonban 50.000 forint, ha a beszerzés 1997.
július 1-je és 1997. december 31-e között történik;
c) 25 százaléka, legfeljebb azonban 25.000 forint, ha a beszerzés 1997.
december 31-ét követõen történik.
(6) A kedvezmény formáját, igénybevételének egyéb feltételeit és módját,
valamint visszafizetésének eseteit a nyugta adóigazgatási azonosításáról
szóló jogszabály határozza meg.
23. §
(1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a fogyasztási adóról
és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló, 1997. év január hónap 1. napjától
hatályos 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 1. számú
mellékletének 3., 4., 5/a., 5/b., 5/c., 6., 7., 8., 10., 11., 12., 14., 15/a.,
15/b., 17/a., 17/c., 17/d., 19. és 20/c. pontjaiban meghatározott termékeket
e törvény hatálybalépése elõtt továbbértékesítési céllal szerezte be, illetve
a termelõ vagy a termeltetõ saját kiskereskedelmi hálózatában,
üzlethelyiségében készletezi, és azokat az e törvény hatálybalépésétõl
kezdõdõen értékesíti, köteles az 1996. év december hónap 31. napját követõ
elsõ adó-megállapítási idõszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendõ adót a
(2)-(3) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.
(2) A fizetendõ adót növelõ tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek
a) egyik tényezõje a terméknek az 1997. év január hónap 1-jei
fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Fat.
szerinti mértékegységében;
b) másik tényezõje a termékre 1997. év január hónap 1. napján, illetve az
1996. év december hónap 31. napján érvényes
ba) fogyasztásiadó-tétel,
bb) Útalap-hozzájárulás mértéke, továbbá
különbözetének együttes összege.
(3) A Fat. 1. számú mellékletének 15/a., 17/a. és 17/c. pontjaiban
meghatározott termékek esetében - ideértve a 20/c. pontból a rúddá formált
félkész cigarettát is (ITJ 89-21-bõl) - a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az
eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a (2) bekezdés ba) alpontja szerint
megállapított fogyasztásiadó-tétel különbözet erejéig az adóalany levonhatja
annak a szorzatnak az eredményét, melynek
a) egyik tényezõje az a hányados, melynek számlálójában a termékre az
1996. év december hónap 31. napján érvényes fogyasztásiadó-kulcs egy század
része szerepel, nevezõjében pedig a számlálóban szereplõ érték növelve 1,0-
ával;
b) másik tényezõje az a Fat. szerinti mértékegységre vetített tényleges,
adó nélküli beszerzési ár, melyen az adóalany a terméket 1996. évben utolsó
alkalommal beszerezte, illetve annál a termelõnek vagy termeltetõnek minõsülõ
adóalanynál, aki (amely) a terméket saját kiskereskedelmi hálózatába,
üzlethelyiségébe szállította ki, az a Fat. szerinti mértékegységre vetített
érték, mely 1996. évben utolsó alkalommal együttesen képezte a fogyasztási adó
alapját és összegét.
1. számú melléklet az 1996. évi ..... törvényhez
1. Az áfa-törvény 4. számú mellékletének I. része helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"I. rész: A mezõgazdasági tevékenységek körében elõállított termékek köre,
és a kompenzációs felár mértéke
Sor- Megnevezés A kompenzációs felár szám
mértéke a felvásárlási
ár %-ában (AM)
1. Növénytermelési termékek és elsõdleges feldolgozásaik
Gabonafélék és hüvelyesek (METJ 91-1) 12
Ipari növények (METJ 91-2) 12
Kivéve:
Vadontermõ gyógynövények és
termékei (METJ 91-24-bõl)
Burgonya (METJ 91-3) 12
Szálas, lédús- és tartósított takarmányok
(METJ 91-4) 12
Gyümölcsök (METJ 92-2) 12
Kivéve:
Déligyümölcsök (METJ 92-25)
Zöldségfélék (METJ 92-1) 12
Szõlõ (METJ 92-31, 32) 12
Szõlõmust (ITJ 88-31-1) 12
Félkész szõlõbor, bortermelési célokra (ITJ 88-31-3) 12
Hordós szõlõbor (ITJ 88-31-41-1,2,3) 12
2. Erdei magok és csemeték, erdõsítés (METJ 94-1) 12
Kivéve:
Vadon termõ magok és csemeték
3. Élõ állatok, állati termékek és elsõdleges feldolgozásaik
Szarvasmarha és tenyésztésének termékei (METJ 93-1) 7
Sertés és tenyésztésének termékei (METJ 93-2 7
Juh és tenyésztésének termékei (METJ 93-3) 7
Ló és tenyésztésének termékei (METJ 93-4) 7
Kivéve:
Sportló (METJ 93-42-01)
Versenyló (METJ 93-42-02)
Baromfi és tenyésztésének termékei (METJ 93-5) 7
Halászati termékek (METJ 93-6) 7
Vadgazdálkodási termék (METJ 93-7) 7
Kivéve:
Élõvad (METJ 93-71)
Lõtt vad, elpusztított vad, szõrmés apróvad
és nyers bõre (METJ 93-72)
Egyéb állatok és termékeik (METJ 93-8) 7
Kivéve:
Kutya (METJ 93-82-01)
Macska (METJ 93-82-02)
Laboratóriumi állatok (METJ 93-85)
Dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86)
Mûlép (ITJ 69-99-31) 7
Állattenyésztési melléktermékek (METJ 93-9) 7
Kivéve:
Hullatott agancs (METJ 93-91-07)
Agyar (METJ 93-91-08)
Trófea (METJ 93-91-09)"
2. Az áfa-törvény 4. számú melléklete II. részének 2. pontjában a c) alpont
helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A felvásárlást igazoló bizonylat kötelezõ adattartalma a következõ:/
"c) a mezõgazdasági tevékenységet folytató adóalany neve, címe, adóazonosító
száma és - amennyiben az átadó e tevékenysége vonatkozásában a személyi
jövedelemadózásnak alanya, de tõle az átvevõ személyi jövedelemadó-elõleget
nem vont le - az átadó mezõgazdasági õstermelõi igazolványának száma;"
2. számú melléklet az 1996. évi ..... törvényhez
"6. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
A mûalkotások, gyûjtemények, régiségek fogalma
E törvény alkalmazásában
a) mûalkotás:
a mûvész által készített kép, kollázs és hasonló mûvészeti festmény, rajz,
karc, plakett (ide nem értve az építészeti, mérnöki, ipari, kereskedelmi,
topográfiai és más ehhez hasonló terveket és rajzokat), kézzel díszített
iparcikkek, színházi díszletek, stúdió-hátterek, és ehhez hasonló festett
vásznak,
a mûvész által korlátozott példányszámban készített eredeti metszetek,
nyomatok és litográfiák a megmunkált anyagok jellegétõl függetlenül, ide
nem értve a mechanikai, fotómechnikai eljárással történõ sokszorosításukat,
a mûvész által bármilyen anyagból készített szobor és emlékmû, a szobrok
esetében ide értve a legfeljebb 8 példányban a mûvész vagy örököse,
jogutódja által felügyelt módon készített öntvényeket is,
«\ref \ref \ref \szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 12 \h» a mûvész eredeti
tervei alapján készített tapéták és fali textíliák, feltéve, hogy
mindegyikbõl legfeljebb 8 másolat készül,
«\ref \ref \ref \szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 12 \h» a mûvész által
készített és aláírt, egyedi kerámiák,
a mûvész vagy a mûvészeti stúdió által kézzel készített és aláírt,
legfeljebb 8 számozott példányban alkotott zománcozott, lakkozott edények,
ide nem értve az aranyozott és ezüstözött, ékszer jellegû cikkeket,
a mûvész által készített és (a mûvész által felügyelt módon) elõhívott,
aláírt, számozott és (valamennyi méretben és eljárással készült
sokszorosítással együtt) legfeljebb 30 példányban sokszorosított fényképek,
b) gyûjtemény:
postai, adó- és illetékbélyegek, bélyegsorozatok, emlékbélyegek,
függetlenül attól, hogy alkalmasak-e postai értékcikk funkciót ellátni,
«\ref \ref \ref \szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 12 \h» zoológiai,
botanikai, ásványtani, anatómiai, történeti, régészeti, paleontológiai,
etnográfiai vagy numizmatikai gyûjtemény, illetve azok darabjai,
c) régiség:
minden olyan mûalkotás vagy gyûjtemény, amely a felvásárlás, illetve az
árverés napján több, mint 100 éves."