1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/3148/30. sz.
EGYSÉGES JAVASLAT
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat
igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvényjavaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. november
1996. évi ......... törvény
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat
igazgatási szolgáltatási díjáról
ELSÕ RÉSZ
AZ ILLETÉKEKRÕL SZÓLÓ 1990. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY
MÓDOSÍTÁSA
1.§
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5.§-ának
(1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
"i) a Magyar Nemzeti Bank."
2.§
Az Itv. 21.§-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a vevõ a másik lakástulajdonát a
vásárlást megelõzõ, vagy azt követõ egy éven belül eladja, az illeték alapja a
vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi
értékének a különbözete. Ha a vevõ egy éven belül több lakástulajdont vásárol,
illetve értékesít, akkor az illeték alapját képezõ értékkülönbözet
megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül
megelõzõ vagy követõ - a fizetésre kötelezett számára kedvezõbb illetékalapot
eredményezõ - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Amennyiben a vevõ
a további lakásvásárlásaival szemben az elõbbi feltételeknek megfelelõ,
további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések
illetékkötelezettsége az általános szabályok [21.§ (1)-(2) bek.] szerint
alakul."
3.§
Az Itv. 23/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"23/A.§ (1) Ingatlan tulajdonjogának ingatlanalap vagy az illetékkötelezettség
keletkezése napján a fõtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult
vállalkozó, továbbá ingatlanok pénzügyi lízingjét fõtevékenységként végzõ
vállalkozó által történõ megszerzésekor az illeték mértéke az ingatlan -
terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2 %-a.
(2) Az ingatlanalap-kezelõi tevékenységre jogosultságot az alapkezelõ az
Állami Értékpapír- és Tõzsdefelügyelet által kiadott mûködési engedéllyel, a
fõtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó a tevékenység
statisztikai jelzõszámával és a fõtevékenység szerint illetékes kamarától
beszerzett nyilatkozattal igazolja.
(3) A vállalkozó azt a tényt, hogy az ingatlanok pénzügyi lízingjét
fõtevékenységként végzi, a tevékenység statisztikai jelzõszámával, az Állami
Bankfelügyelet nyilvántartásbavételt tanúsító nyilatkozatával és a Magyar
Lízingszövetségnek a vállalkozó nettó árbevételérõl kiállított nyilatkozatával
igazolja."
4.§
Az Itv. 24.§-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"24.§ (1) Gépjármû tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a
hajtómotor hengerûrtartalmának minden cm3-e után 8 forint, kizárólag
elektromos hajtómotorral ellátott gépjármû esetén a hajtómotor
teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300 forint.
(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett
legnagyobb össztömege a 2.500 kg-ot nem haladja meg 4.000 forint, minden más
esetben 10.000 forint illetéket kell fizetni.
(3) Gépjármû és pótkocsi haszonélvezeti jogának megszerzésekor az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott illetékeknek a 72.§ alkalmazásával számított
összegét kell fizetni.
(4) Gépjármû és pótkocsi tulajdonjoga meghatározott hányadának megszerzése
esetén - ideértve a haszonélvezeti jog szerzését is - a megszerzett hányadra
arányosan esõ illetéket kell fizetni."
5.§
(1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"l) gépjármû, pótkocsi tulajdonjogának a statisztikai jelzõszám szerint
fõtevékenységként gépjármû, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozó,
továbbá a gépjármûlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozó általi
megszerzése;"
(2) Az Itv. 26. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség feltételeit a
gépjármû lízinget fõtevékenységként végzõ vállalkozó az erre vonatkozó
statisztikai jelzõszámmal, az Állami Bankfelügyeletnek a nyilvántartásba
vételrõl szóló nyilatkozatával és a Magyar Lízingszövetség által kiállított
nyilatkozattal igazolja."
6.§
Az Itv. 29.§-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az elsõfokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként
nem rendelkezik - 1.000 forint illetéket kell fizetni (általános tételû
eljárási illeték).
(2) Az elsõfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e
törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás
tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy a
fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000 forintja után 100
forint, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 200.000 forint. Ha a fellebbezési
eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke
2.000 forint."
7.§
Az Itv. 31.§-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha egy beadványban terjesztenek elõ olyan kérelmeket, amelyek elbírálása
más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különbözõ
hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-
külön kérelmet terjesztettek volna elõ."
8.§
Az Itv. 33.§-a (2) bekezdése a következõ 2. ponttal egészül ki, egyidejûleg a
23. és 26. pontok helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
(... illetékmentes eljárások:)
"2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági
végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása;
23. az adóhatóságnál, továbbá vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál
kezdeményezett elsõfokú eljárás - ideértve más hatóság adó, adójellegû
kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is - kivéve a
méltányossági eljárást, továbbá az adó-, a vám- és az illetékigazolás kiadása,
valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett
eljárást;
26. államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások
jogszabályi elõíráson alapuló, kötelezõ bejelentése."
9.§
Az Itv. 42.§-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az illeték mértéke:
a) peres eljárásban 6 %, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 750.000
forint;
b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 %, de legalább 3.000
forint, legfeljebb 300.000 forint;
c) egyezségi kísérletre történõ idézés iránti kérelem és szóbeli kereset
azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 %, de legalább 2.000 forint,
legfeljebb 10.000 forint;
d) fizetési meghagyásos eljárásban 3 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb
300.000 forint;
e) a végrehajtási eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb
100.000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fõvárosi bírósági, illetõleg
a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik 3 %, de legalább 6.000
forint, legfeljebb 300.000 forint;
f) a határozat jogerõre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy
ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett
eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 10.000 forint;
g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés
engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 %, de legalább 2.000 forint,
legfeljebb 10.000 forint;
h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 %-a, de
legalább 2.000 forint, legfeljebb 100.000 forint."
10.§
Az Itv. 44.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"44.§ A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló
1991. évi IL. törvény 3.§-ának a) pontjában meghatározott és jogi
személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának
illetéke 40.000 forint, csõdeljárásának illetéke 20.000 forint, jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodó szervezet esetében pedig a
felszámolási eljárás illetéke 15.000 forint, a csõdeljárás illetéke 10.000
forint."
11.§
Az Itv. 45.§-a (6) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 3.000 forint, a cégbizonyítvány
kiállításának illetéke 2.000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 5.000
forint illetéket kell fizetni."
12. §
(1) Az Itv. 46.§-a (1) és (2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) A 39-41.§ szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke
ítélet elleni fellebbezés esetében 6 %, de legalább 5.000 forint, legfeljebb
750.000 forint.
(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az
illeték 5.000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés
esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1)
bekezdésben foglaltak az irányadók."
(2) Az Itv. 46.§-a (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték
fele, de legalább 3.000 forint, legfeljebb 500.000 forint."
13.§
Az Itv. 47.§-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni
fellebbezés esetén az illeték mértéke 3 %, de legalább 3.000 forint ,
legfeljebb 125.000 forint.
(2) A közjegyzõnek a hagyatéki és egyéb közjegyzõi eljárásban hozott
határozata elleni fellebbezés illetéke 5.000 forint."
14.§
Az Itv. 48.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"48.§ Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul, vagy a
teljesítési határidõ megváltoztatására, illetve az engedélyezett
részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellõzésére vonatkozik, az
illeték 3.000 forint."
15.§
Az Itv. 50.§-a (1)-(3) bekezdéseinek helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke:
ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6 %, de legalább 8.000 forint, legfeljebb
2.000.000 forint.
(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított
illeték fele, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben
meghatározott illeték fele, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 1.000.000
forint."
16.§
Az Itv. 52.§-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke
3.000 forint, a fellebbezés illetéke 4.000 forint, a perújítási kérelem és a
felülvizsgálati indítvány illetéke 5.000 forint."
17.§
(1) Az Itv. 53. §-a elõtti cím helyébe a következõ cím lép, egyidejûleg a §
jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:
"A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény
érvényesítésének illetéke"
(2) Az Itv. 53. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A büntetõ eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült
kártalanítási igény érvényesítése iránti eljárás illetékére a polgári peres
eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók."
18. §
Az Itv. 55.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1
%-a, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 100.000 forint. Ha az eljárás
tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 5.000 forint."
19.§
Az Itv. 57.§-ának (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
"m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági
végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása."
20.§
(1) Az Itv. 62.§-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg a § a következõ l) ponttal egészül ki:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül
illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
"k) a lakásszövetkezetet a tagjával, valamint a társasház közösségét a
tulajdonostárssal szemben üzemeltetési, illetve közös költség megtérítése
iránt indított eljárásban;
l) a büntetõ eljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült
kártalanítási igény érvényesítése iránt indított perben."
(2) Az Itv. 62.§ (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h), továbbá l) pontjaiban említett perek
esetén, ha az összegszerûség megállapítása a bíróság mérlegelésétõl függ és a
kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges pervesztesség esetén a
bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellõzheti."
21.§
(1) Az Itv. 67.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A fizetendõ díj mértéke nem haladhatja meg az adott eljárással
(szolgáltatással) felmerülõ költségeket. Változó költségigényû eljárások
(szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni.
A díjköteles eljárásért (szolgáltatásért) megállapított díjon felül az ügyfél
terhére illeték vagy egyéb költség - kivéve a díjat külön jogszabály alapján
terhelõ adót - nem számítható fel."
(2) Az Itv. 67.§-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Pénzfizetés esetén a díjjogszabályban meg kell jelölni a díj beszedésére
jogosultat, valamint a bankszámla megnevezését és számát."
(3) Az Itv. 67.§-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ide értve a
jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével, stb. kapcsolatos részletes szabályokról. A díjjogszabályban
nem szabályozott kérdésekre - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is -
az illetéktörvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, melyekre a díjat
megállapító jogszabály konkrétan utal."
22.§
Az Itv. 71. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt értéket a Magyar Nemzeti Bank
hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni."
23. §
Az Itv. 72.§-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A meghatározott idõre szóló vagyoni értékû jog értéke az egyévi érték és
a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja
meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött
haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a)
pontjában meghatározott életkor szerinti többszörösét."
24.§
Az Itv. 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"101.§ Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje
által kiállított adó- és értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az
ingatlanszerzõk (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításánál figyelembe
vett tényezõket, továbbá az ingatlannak az adott idõpontban fennálló forgalmi
értékét."
25.§
(1) Az Itv. 102.§-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"i) gépjármû: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz - a mezõgazdasági
vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármû és a segédmotoros
kerékpár kivételével -, amelyet beépített erõgép hajt és rendõrhatósági
nyilvántartásba vételét jogszabály írja elõ;"
(2) Az Itv. 102.§-a (1) bekezdésének l) pontja a következõ mondattal egészül
ki:
(E törvény alkalmazásában:)
[l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon:]
"A lakás kialakítására szolgáló, az ingatlan-nyilvántartásban tetõtér, padlás
elnevezéssel feltüntetett önálló ingatlan a lakóház építésére alkalmas
telektulajdonnal egy tekintet alá esik."
(3) Az Itv. 102. §-ának (1) bekezdése a következõ n) és o) pontokkal egészül
ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"n) ingatlanlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag
pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a
Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50 %-a
ingatlanlízíngbõl származik;
o) gépjármûlízinget fõtevékenységként folytató vállalkozó: a kizárólag
pénzügyi lízing tevékenységet folytató vállalkozók közül azok, amelyeknél a
Magyar Lízingszövetség igazolja, hogy éves nettó árbevételük legalább 50 %-a
gépjármûlízingbõl származik."
26.§
Az Itv. Melléklete e törvény mellékletének megfelelõen módosul.
MÁSODIK RÉSZ
A HITELES TULAJDONILAP-MÁSOLAT
IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSI DÍJA
27. §
A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért igazgatási szolgáltatási
díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
28.§
(1) A hiteles másolatért, valamint a már kiadott hiteles másolatra rávezetett
változásért 1.000 forint összegû díjat kell fizetni, mely összeg az általános
forgalmi adót tartalmazza.
(2) Annak feltüntetéséért, hogy a hiteles másolat adataiban változás nem
következett be, az (1) bekezdés szerint járó díj felét kell fizetni, a hiteles
másolat kiadását elutasító határozat elleni fellebbezés díja pedig az (1)
bekezdésben megállapított díj kétszerese.
29.§
(1) A díjat annak kell megfizetnie, aki a hiteles másolat kiadását kéri.
(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a fellebbezés díját is - kizárólag
az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatal pénztárába történõ
készpénzbefizetéssel vagy a megyei földhivatal elõirányzat-felhasználási keret
számlája javára történõ átutalási megbízással teljesíthetõ.
(3) A díj átutalási megbízással történõ megfizetése esetén a hiteles másolat
iránti kérelem elõterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló
okiratot vagy annak másolatát.
(4) A díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása
esetén - ha az ügyfél a hiányt felszólítás ellenére nyolc napon belül nem
pótolja - a földhivatal a hiteles másolat iránti kérelmet elutasítja. A
hiánypótlásra történõ felszólításban az ügyfelet figyelmeztetni kell a
mulasztás jogkövetkezményeire.
30.§
Teljes személyes díjmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzat,
c) a költségvetési szerv, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Részvénytársaság,
d) a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási önkormányzat.
31.§
(1) Tárgyánál fogva díjmentes a hiteles másolat kiadása, ha az
a) hagyatéki eljáráshoz,
b) gyámügyi, szociális vagy kisajátítási eljáráshoz,
c) birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt indított
eljáráshoz,
d) részarány-földtulajdonnal kapcsolatos eljáráshoz
szükséges, illetve ha azt
e) az önálló bírósági végrehajtó az általa folytatott bírósági végrehajtási
eljárásban történõ felhasználás céljából, vagy
f) az eljáró szerv hivatalból indult közigazgatási eljáráshoz, közérdekû
bejelentés, javaslat és panasz elbírálására irányuló eljáráshoz vagy
bírósági eljáráshoz
kéri.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokhoz szükséges hiteles másolat
kiadását kezdeményezõk - a személyes díjmentességben részesülõket kivéve - a
felhasználás célját hitelt érdemlõen igazolják.
32.§
(1) A díjat vissza kell téríteni, ha a kérelem visszavonásáról - az ügyfél
szóbeli vagy írásbeli bejelentésének a földhivatalhoz történõ beérkezése
alapján - a földhivatal az érdemi intézkedést megelõzõen tudomást szerzett. A
jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni,
ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált
államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy
egészben jogszabálysértõnek bizonyult.
(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy
az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegû díjat fizetett, a többletet
vissza kell téríteni.
(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni és annak teljesítésérõl
harminc napon belül intézkedni kell.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33.§
(1) E törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.
(2) Az 1-20. és 22-26. §-ok rendelkezéseit - a (3) bekezdésben meghatározott
kivétellel - a hatálybalépését követõen illetékkiszabásra bejelentett vagy más
módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az
ezt követõen kezdeményezett elsõfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell
alkalmazni. A 21. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követõen
igazgatási és bírósági szolgáltatási díjkötelezettséget megállapító vagy
módosító jogszabályokra kell alkalmazni.
(3) Ha az illetékkötelezettség 1997. január 1. napja elõtt keletkezett, akkor
az öröklési illeték megállapítására az 1996. december 31-én hatályos
illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések az
örökös számára kedvezõbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.
(4) A 27-32. §-ok rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követõen
kezdeményezett földhivatali eljárások esetében kell alkalmazni.
(5) Ha az e törvény kihirdetése elõtt kiadott jogszabály a tulajdoni lap
hiteles másolatára is kiterjedõ illetékmentességrõl rendelkezik, azon az e
törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettség alóli mentességet is érteni
kell.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) az Itv. 33.§-a (2) bekezdésének 28. pontja, 67.§-ának (6) bekezdése,
az Itv. Melléklete VI. címe 1. pontjának d) alpontja, XVI. címének 7-8.
pontja, továbbá XVIII. címének 1. és 4. pontja, valamint a Magyar Nemzeti
Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 76.§-a hatályát veszti;
b) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a
továbbiakban: Inytvr.) 46.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"46. § A földhivatal e törvényerejû rendeletben szabályozott eljárása - a 33.§
(2) bekezdésében, valamint a VIII. fejezetben foglalt kivétellel -
illetékköteles.";
c) az Inytvr. 54.§-a (4) bekezdésében az "illetékmentes" kifejezés
helyébe a "díjmentes" kifejezés lép.
(7) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy a díj kezelésére és
nyilvántartására vonatkozó szabályokat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben
- rendeletben állapítsa meg.
Melléklet
az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvényt
módosító, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat
igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
1996. évi. ............törvényhez
1.
Az Itv. Melléklete IX. címének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. Az útlevél kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4.000 forint, ha
azonban az útlevél érvényességének idõtartama az öt évet meghaladja, 6.000
forint. A kérelem benyújtásának idõpontjában a 18. életévét be nem töltött,
illetve a 70. életévét betöltött személy esetében az útlevél illetéke -
függetlenül annak érvényességi idejétõl - 1.000 forint. A megsemmisült,
elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett
kiállított új okmányért az alapeljárás illetékének kétszeresét kell
megfizetni."
2.
Az Itv. Melléklete XI. címének 1. és 3. pontjai helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"1. A 2. pontban említett kivétellel gépjármû (pótkocsi) forgalmi
engedélyének - ideértve az ideiglenes forgalmi engedélyt is - kiállításával,
pótlásával, a betelt forgalmi engedély cseréjével, másodlat kiadásával,
illetõleg tulajdonjogot érintõ korlátozásnak a forgalmi engedélybe történõ
bejegyzésével és nyilvántartásba vételével, valamint törlésével kapcsolatos
eljárás illetéke 1.500 forint.
3. A gépjármû (pótkocsi) tulajdonjogában, haszonélvezeti jogában bekövetkezett
változás forgalmi engedélybe történõ bejegyzése iránti eljárás illetékmentes."
3.
Az Itv. Melléklete XV. címének 1. pontja e/1. alpontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért:)
"e/1. lakóépület melléképületének, valamint kerítésnek az építése (felújítása,
helyreállítása, átalakítása, bõvítése, elmozdítása és lebontása, stb.),
továbbá elvi építési engedély esetében 2.000 forint;"
4.
Az Itv. Melléklete XVII. címe és rendelkezése helyébe a következõ cím és
rendelkezés lép:
"XVII. Az egyéni vállalkozói engedély
és az üzlet mûködési engedélyének illetéke
1. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránt kezdeményezett eljárás
illetéke 5.000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok
változásának bejelentéséért - a változással érintett adatok számától
függetlenül - 2.000 forint illetéket kell fizetni.
2. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról
kiállított - az eredetivel pontosan egyezõ és egyenlõ értékû - másodlat
illetéke 2.000 forint.
3. Üzlet mûködési engedélye iránti eljárás illetéke 5.000 forint. A mûködési
engedélyben feltüntetett adatok módosításáért - a változtatások számára
tekintet nélkül - 2.000 forint illetéket kell fizetni.
4. Ha a mûködési engedélyt külön jogszabályban megállapított határidõn belül
az üzlet fekvése szerint illetékes jegyzõ által záradékolt bejelentés alapján
már mûködõ üzletre kérik, az eljárás 2.000 forint illeték alá esik.
5. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett mûködési engedélyrõl kiállított -
az eredetivel pontosan egyezõ és egyenlõ értékû - másodlat illetéke 2.000
forint."
5.
Az Itv. Melléklete XVIII. címének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket
képviselõ jogok behozatalának engedélyezését kezdeményezõ eljárás illetéke
3.000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 2.000
forint. Az engedélyezõ hatóság elõtt indított minden további eljárásért 1.500
forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az elsõfokú
eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás
kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni."