ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Hivatkozva a Házszabály 94. § (1) bekezdésére,
a Kormány által T/3149.. számon,
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) módosításáról
tárgykörû törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
1. § A törvényjavaslat 1. §-ában módosítani javasolt Art. 3. § (4) bekezdése
a következõképpen módosul:
"/4/ A társadalombiztositási alapokat - a társadalombiztositásról szóló
törvény szerint - megilletõ jogerõs járulék tartozásokra és a jogerõs
vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás
vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban
alkalmazni kell."
I n d o k l á s :
Az adózók biztonságos gazdálkodása, likviditása és a korrekt jogbiztonság
megköveteli, hogy csak olyan esetben lehessen a támogatást visszatartani, ha
az mindkét fél részérõl elismert, elfogadott, jogerõs határozaton vagy jogerõs
birósági végzésen alapul. A módosítás indokoltságát tovább növeli, hogy sajnos
minden területen tapasztalható (TB, Vám, APEH), hogy a folyószámlák nem a
valóságos korrekt állapotokat tükrözik - bevallások, befizetések, javitások,
átvezetések stb. nincsenek lekönyvelve. Ha a módosítást nem fogadják el, úgy
adózók tömegesen mehetnek tönkre, mivel az államigazgatási eljárás lassú,
bürokratikus és az adózó kezében nincs szankcionálási lehetõség az eljárás
meggyorsitására. A törvényjavaslat elfogadása esetén alapkövetelmény, hogy
minden érintett területen (APEH, VPOP, TB/ évente folyószámla egyeztetõt
küldjenek ki még akkor is, ha az nullás (a VPOP-nál megszûntették).
2. § A törvényjavaslat 3.§-ában az Art. 16.§ /8/ bekezdését kiegésziteni
javaslom:
" (8) Az adóhatóság az adószám megállapitását megtagadja, ha az adózó
által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak és a hiánypótlásra
történt felszólitás eredménytelen maradt."
I n d o k l á s :
Szükségesnek tartjuk, hoy az adóhatóság legalább egyszer szólitsa fel az
adóalanyt a hiány pótlására, mielõtt megtagadja az adószám megállapitását. Az
Áe. mint az Art mögöttes jogszabálya a jelzett kérdést rendezi, de az adózók
széles körében nem ismert módon. További indok, hogy a leendõ adózó az
adóhatósággal és az adótörvényekkel, valamint az eljárási szabályokkal elõször
az adószám megállapitásánál találkozik, igy nem várható el tõle, hogy mindjárt
induláskor az eljárási szabályokat alaposan ismerje.
3. § A törvényjavaslat 3.§-ában az Art.16.§ /10/ bekezdés kiegészitését
javasolom:
" (10) A nyilvántartásból való törlésrõl az adóhatóság az adózót
haladéktalanul, a cégbiróságot és az önkormányzat jegyzõjét a határozat
jogerõre emelkedését követõ 8 napon belül értesiti. A törlési eljárás nem
ad felmentést az adózó elõirt bejelentési és e törvényben meghatározott
egyéb kötelezettsége alól."
I n d o k l á s :
A törvényjavaslat módosításának a célja a felmerülõ jogbizonytalanság
feloldása. A törvényjavaslat hatására várhatóan az adózó nem fogja
kezdeményezni az adószám megszûntetését, törlését, mivel az adóhatóság õt
hivatalból törli az önkormányzati, cégbirósági információ alapján. A jelen
körülmények között is sok gondot, problémát jelent, hogy az adózók jelentõs
számban a vállalkozói igazoalvány visszaadásával a vállalkozás megszûntetését
rendezettnek tekintik. A törvényjavaslat erre erõsit rá, igy mindenképpen
szükséges az adózói magatartás egyértelmû tisztázása.
4. § A törvényjavaslat 8.§-ában az Art.27.§ /4/ bekezdésének módosítását
javaslom:
"(4) Az adózót megilletõ költségvetési támogatás kiutalásának
esedékességérõl e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérõ
rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás)
benyújtásának napjától számitott [30] 15 napon belül kell kiutalni. A
kiutalás napjának az számit, amikor az adóhatóság bankszámláját az azt
vezetõ pénzintézet megterhelte."
I n d o k l á s :
A költségvetési támogatásban részesülõ vállalkozások túlnyomórészt nem
tõkeerõs cégek. Számukra komoly likviditási problémát jelent a támogatások
kiutalási határidejének 30 napra emelése. A tömegközlekedési vállalatoknak a
fogyasztási árkiegészitésbõl is áfa-t kell fizetniük, mégpedig a tárgyhónapot
követõ hó 20-ig. A vállalkozások tehát kötelesek lesznek megfizetni annak a
fogyasztási árkiegészitésnek az áfa-ját, melyet még meg sem kaptak.
5. § A törvényjavaslat 11.§-ában az Art. 32.§ /3/-/4/-/8/ bekezdéseinek
módosítását javaslom:
" /3/ Az adózó a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés,
adóvisszatérités) igénylésekor az erre a célra rendszeresitett
nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat idõpontjában más
adóhatóságnál (vámhatóságnál) vagy társadalombiztositási szervnél van-e
esedékessé vált jogerõs tartozása és az milyen összegû."
" /4/ Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megilletõ
költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatéritést) az általa
nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó jogerõs köztartozás,
az adózó nyilatkozatában szereplõ - társadalombiztositási alapokat,
vámhatóságot, más adóhatóságot megilletõ - szintén jogerõs tartozás
összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minõsül. Az
adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megilletõ költségvetési
támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatéritést) az általa
nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó
nyilatkozatában szereplõ - társadalombiztositási alapokat,
vámhatóságot, más adóhatóságot megilletõ - tartozás összegéig
visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minõsül. Az adóhatóság
visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellõzheti, ha
a költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés, az adóvisszatérités
elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenitené. A
visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesiti. Az
adóhatóság a visszatartott összegbõl 8 napon belül utalja át a
nyilatkozatban szereplõ szervnek az adózóval szemben fennálló követelését.
Ha az igényelt költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés,
adóvisszatérités) összege az adózót terhelõ tartozások mindegyikére nem
nyújt fedezetet, azt az adóhatóság elõször a nála nyilvántartott tartozás
kiegyenlitésére számolja el, a fennmaradó összeget pedig a követelések
arányában utalja át."
" (8) Az állami és az önkormányzati adóhatóság, a vámhatóság, a
társadalombiztositási szervek az adózó [adófolyószámlájának]
folyószámlájának egyenlegérõl és a tartozásai után felszámitott késedelmi
pótlékról [- feltéve, hogy az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat -
] évente, augusztus 31-ig értesitést ad ki."
I n d o k l á s :
Összhangban a törvényjavaslat 1.§-ának, Art 3.§ (4) bekezdésének módosítása
során leirt indoklást a jelen módosítás során is fenntartjuk. Az adózók
ellehetetlenüléséhez vezethet, ha nem csak jogerõs tartozásokra vonatkozna a
visszatartási jog. Az adózóktól érdemi jogszerû nyilatkozatok nem várhatók el,
ha az érintett szervek a minimális szolgáltatást - folyószámlakivonat
megküldését - sem vállalják, azt nem teljesitik. A visszatartási kedvezmény
érvényesitésének feltétele a folyószámlák megküldése beleértve a 0-ásokat is.
6. § A törvényjavaslat 19.§-ában az Art. 56/A.§ (1) bekezdésének módosítását
akként javaslom, hogy a c.) pont hatályon kívül helyezõdjön:
"(1) Az általános megbizólevél alapján az adóhatóság alkalmazottja
jogosult az adókötelezettség teljesitésének ellenõrzése során a
vállalkozási tevékenységet folytató adózónál
a/ próbavásárlásra,
b/ leltárfelvételre
[c/ adókötelezettséget érintõ tények, adatok körülmények vizsgálatára]
I n d o k l á s :
Az adótisztségviselõk részére általános megbizólevelet az (1) bekezdés c./
pontjában megjelölt ellenõrzési cselekményre indokolatlan kiadni, mivel az a
revizornak a jogosultságát parttalanná teszi. Az adózók alkalmazottai a
vállalkzások részterületeit ismerik, azt sem az egész összefüggésében, igy nem
várható el tõlük olyan nyilatkozat, az ellenõröknek olyan segitségnyújtás
(adatszolgáltatás, bizonylatátadás stb.), amely egy megalapozott ellenõrzésnél
elengedhetetlen. A tévesen tényként felvett jegyzõkönyvek korrigálása utólag
nehézkes és körülményes.
7. § A törvényjavaslat 20.§-ában az Art. 60/A.§-ának elhagyását (törlését)
javaslom:
"[60/A.§ (1) Ha az adóhatóság megállapitása szerint az adózó
vagyongyarapodásával és az életvitelére forditott kiadásokkal nincs
arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem
esõ, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó
alapját is becsléssel állapitja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és
adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy
a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen
összegû jövedelemre volt szüksége.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt
adóalapot annak az évnek az összevonás alá esõ jövedelméhez számitja
hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapitja. Ha a
vagyongyarapodás forrásaként az adózó több évi eltitkolt jövedelme
szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet
egyenlõ arányban megosztja és az adót az egyes években hatályos
jövedelemadó törvényekben meghatározott - összevonás alá esõ jövedelmekre
vonatkozó - adómértékkel állapitja meg.
(3) A becsléssel megállapitott adóalaptól való eltérést az
adózó hitelt érdemlõ adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig az eljárásra
az e törvény VI. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók."]
I n d o k l á s :
A vagyonosodási vizsgálat vitatható, mivel annak alapjai, feltételei nincsenek
meg. A törvényjavaslat korrekt egzakt végrehajtása nem megoldható.
Visszamenõlegesség nem érvényesithetõ, igy a vizsgált idõszak megfoghatatlanná
válhat kiindulópont hiányában. A javaslat alkotmányossági szempontból is
aggályosnak mondható.
8. § A törvényjavaslat 22.§-ában az Art.70.§ /3/ bekezdésének módosítását
javaslom:
" (3) Az önellenõrzési pótlékot a késedelmi ótlék 50%-ának, ismételt
(adónemenként és idõszakonként) önellenõrzés esetén 75%-ának megfelelõ
mértékben kell felszámitani a bevallás benyújtására elõirt határidõ
leteltét követõ elsõ naptól a helyesbités nyilvántartásba történõ
feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az
önellenõrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenõrzés pótlólagos
adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az
eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenõrzése során hiánytalanul
megfizette, 50.000 forint adókülönbözet felett a fizetendõ pótlék mértéke
5000 forint, magánszemély esetén 1000 forint, az itt leirtaktól
függetlenül az adózó jogosult - döntésétõl függõen - az általános
szabályok szerint az önellenõrzést végrehajtani, ha az számára kedvezõbb."
I n d o k l á s :
A pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezõ önellenõrzéseknél
idnokolatlan és méltánytalan önellenõrzési pótlékjot fizetni. A jogalkotó
eredeti szándéka ez volt, amikor a jelképes 5000 forint önellenõrzési pótlékot
elõirta az esetleges több százmilliós adókülönbözetre végrehajtott
önellenõrzésre. A törvény nem kezelte külön (értékhatárral) a "nagy" és "kis"
önellenõrzéseket. A törvényjavaslat módosítása kihangsúlyozza, hogy joga van
döntenie az adózónak az általános szabályok szerinti önellenõrzés mellett, ha
az számára kedvezõbb.
9. § A törvényjavaslat 24.§-ában az Art. 72..§ /1/ bekezdésének módosítását
javaslom:
"(1) Adóhiány esetén adóbirságot kell fizetni. Az adóbirság mértéke - ha
törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Adóbirságot állapit
meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be
támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatéritési kérelmét, vagy
igénylésre, támogatásra, visszatéritésre vonatkozó bevallását, és a
jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás elõtt megállapitotta,
valamint bizonyitottan rosszhiszemûnek találta. A birság alapja ilyen
esetben a bizonyitottan rosszhiszemûen jogosulatlanul igényelt összeg."
I n d o k l á s :
Az adóbirság kiszabásának lehetõségét teremti meg, korlátozás nélkül a
törvényjavaslat, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be a támogatási,
adóvisszaigénylési, adóvisszatéritési kérelmét vagy igénylésr, támogatásra,
visszatéritésre vonatkozó bevallását.
Megértem a jogalkotói szándékot, hogy a jogosulatlan áfa visszaigényléseket s
tb. ezúton is korlátozzák, a szándékkal egyetértek, de a megoldási módot nem
tudom elfogadni. Aránytalan szankcionálási lehetõséget jelentene a
tévedéseknél, elsõsorban a bevallási tévedéseknél. Például:
Elég gyakran elõfordul, hogy az ezer forintban kitöltendõ bevallást, igénylõ
lapot forintban töltik ki az adózók, ez elõfordul az önreviziónál is. Vagy az
igényelt áfa összeg jogos, csa még nem nyilt meg rá idõben a lehetõség. A
felvetett példák rámutatnak a probléma sokszinûségére, a törvényjavaslat
módosítása kezeli a rosszhiszemû jogosulatlan visszaigényléseket.
10. § A törvényjavaslat 25.§-át törölni javaslom, igy az Art 74.§ (13)-(14)
újonnan megállapitott bekezdései törlésre kerülnek, ezért az Art 74-§ (13)-
(14) bekezdései eredeti ta rtalommal változatlanul érvényben maradnak.
"(13) [A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 100 ezer,
más adózók 200 ezer forintig terjedõ mulasztási birsággal sújthatók, ha
a) a jogszabályokban elõirt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások
hiányával vagy azoknak az elõirásoktól eltérõ vezetésével,
b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanuvallomás jogosulatlan
megtagadásával) vagy más módon az ellenõrzést akadályozzák,
d) a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérités)
igénylésénél valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.]
Mulasztási birság adható ki az adózással összefüggõ
a) jogszabályokban elõirt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiánya,
azok vezetésének elmulasztása, e törvény 33.§-ában foglalt elõirásoktól
eltérõ vezetése, a bizonylatban, könyvekben, nyilvántartásokban
helytelen vagy valótlan adatok feltüntetése,
b) az adóhatóság felszólitásában elõirt, az adójogszabályok szerint az
adózó által megõrzendõ iratok bemutatásának elmulasztása,
c) az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás megállapitásához
szükséges iratok átadásának megtagadásával vagy egyéb módon az
ellenõrzés eredményes lefolytatásának akadályozása,
d) hibás vagy valótlan adatszolgáltatás,
e) nyilatkozattétel elmulasztása esetén. A mulasztási birság mértéke a
vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek esetében 100 ezer
forintig, más adózók esetében 200 ezer forintig terjedhet.
(14) [Az adóhatóság az adót, költségvetési támogatást megállapitó
törvényben megállapitott kötelezettségnek az (1)-(13) bekezdésben nem
szabályozott megszegése esetén a magánszemély adózót 20 ezer, más adózót
50 ezer forintig terjedõ mulasztási birsággal sújthatja.]"
I n d o k l á s :
A szankció rendszeren belül a mulasztási birsággal sújtható jogsértõ
magatartások körét továbbra is a jelenlegi pozitiv nevesitõ megközelités
megfogalmazásával látom indokoltnak biztositani a javaslat szerinti negativ
megfogalmazással szemben. Jobban elvárható a törvényhozástól a pontos tételes
felsorolás, hogy mire terjed ki szankció, mint az egyszerû állampolgártól,
adózótól az, hogy kitalálja az éppen aktuális magatartása vajon mulasztási
birsággal sújtható-e vagy nem. Az adózó jogkövetõ magatartását nem segiti elõ,
a jogbizonytalanság nõ a törvényjavaslat elfogadása esetén.
11. § A törvényjavaslat 26.§-ában az Art. 74/B.§ (1) bekezdésének módosítását
javaslom:
" (1) Ha az adóhatóság megállapitása szerint az adózó az adóköteles
tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségben (mûhely, üzlet, telep
stb.) [az elsõ ellenõrzéstõl számitott egy] két éven belül [második]
negyedik alkalommal mulasztotta el számla - vagy nyugtaadási
kötelezettségét, a 74.§ (12) bekezdése szerinti mulasztási birság
kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget [6]
3 [a harmadik] az ötödik alkalommal [10] 5, a [negyedik] hatodik és
minden további alkalommal [20] 10 napra lezárja, [függetlenül attól, hogy
a második és a további ellenõrzések között milyen idõtartam telt el]."
I n d o k l á s :
Az üzletbezárásra vonatkozó hatályos rendelkezések további szigoritását nem
tartom indokoltnak, a jelenlegi szankció rendszer mellett. Figyelembe kell
venni, hogy a számlaadási, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása többlépcsõs
kapcsolt szankciórendszert jelent, igy jelentõs pénzbirság (elõzõ duplája -
induló 100 ezer forint) megfizetése mellett az üzletbezárás erkölcsi és anyagi
veszteséggel jár. Nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy az üzletekben
általában alkalmazottak dolgoznak és nem mindig felelõsségteljesen -
függetlenül attól, hogy az alkalmazottakért a vállalkozók felelnek -. A
halmozott jogkövetkezményeknek célszerû szinkronban lenni a cselekmény
súlyával figyelemmel arra, hogy csak a legális vállalkozókat lehet büntetni, a
fekete gazdaság szereplõit nem (az igazi bevételeltitkolók ebben a körben
találhatók).
12. § A törvényjavaslat 27.§-ában az Art. 76.§ új (2) bekezdés törlését
javaslom:
" [(2) A magánszemély adózót, ha az adóigazgatási eljárásban nem
személyesen jár el, törvényes képviselõje, közokiratban vagy teljes
bizonyitó erejû magánokiratban foglalt meghatalmazás alapján más nagykorú
személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértõ, adótanácsadó, nem
magánszemély adózót a rá vonatkozó jogszabály szerint képviseleti joggal
rendelkezõ személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértõ,
adótanácsadó képviselheti a jogszabály szerinti megbizás alapján.]"
I n d o k l á s :
A törvényjavaslat kivitelezhetetlen a gyakorlatban, megbénitaná az
államigazgatást. A közokiratban vagy teljes bizonyitó erejû magánokiratban
foglalt meghatalmazás nem várható el a magánszemélyektõl, de még a
vállalkozóktól sem. A helyzet abszurditását jelenti, hogy pl. egy idõs
mozgásában korlátozott állampolgár elõször keressen fel egy közjegyzõt,
fizesse meg, majd az igy meghatalmazott, pl. szomszéd javithatja az
adóbevallást vagy beadhat adatmódosítást, vagy a hozzátatozó nélküli,
fizessen ügyvédet, adótanácsadót, adószakértõt a nyugdijából.
Társadalmi szervezetek, alapitványok alkalmazottai nem járhatnának el, pl.
adóügyekben, mivel erre a képviseleti joggal rendelkezõ személy az egyedüli
jogosult. A gyakorlatban még a két tanulval aláirt egyszerû meghatalmazás
elvárása is komoly követelmény, biztositás nehézkes.
13. § A törvényjavaslat 32.§-ában az Art. 85.§ (1) bekezdésének módosítását
javaslom:
"(1) A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter kérelemre vagy
hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság
határozata jogszabálysértõ, vagy határozathozatalra jogszabálysértõ módon
nem került sor. A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter az
utólagos adómegállapitás korlátaira is figyelemmel a jogszabálysértõ
határozatot megváltoztatja, megsemmisiti, és új eljárás lefolytatását
rendeli el, vagy az elsõ fokú adóhatóságot eljárás lefolytatására
utasitja. [A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet
érdemi vizsgálat nélkül utasithatja el, ha a határozat birósági
felülvizsgálatának kezdeményezésére nyitvaálló határidõ még nem telt el,
az adózó a határozat felülvizsgálatára jgosult biróságnál keresetlevelét
elõterjesztette, továbbá az adózó a határozat birósági felülvizsgálatát
nem kérte, bár erre a lehetõségre az adóhatóság a figyelmét szabályszerûen
felhivta, illetve a kérelem alapján a határozat jogszabálysértõ volta nem
valószinûsithetõ.]"
I n d o k l á s :
A javaslat a felügyeleti intézkedést kizárólag hivatalból a közigazgatás
irányitási viszonyain belül mûködõ, a felettes szerv jogositványaiként kivánja
megtartani. A kérelemre is inditható eljárás megszûntetése az adózó
jogorvoslati lehetõségeinek durva csökkentését jelenti. Egy jól m ûködõ,
hatékony rendszer kerülne megszûntetésre, a birósági perek emelkedése mellett.
Az adóhatóság mûködésének hiányosságai, zavarai kerültek napvilágra, idõben
megfogott, visszacsatolt, lokalizált formában. Az együttmûködés mindkét -
három - fél számára elfogadható és hatékony volt.
14. § A törvényjavaslat 39. §-ában az Art. 39. §-át egy új, (9) sorszámú
bekezdéssel javaslom kiegészíteni:
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
15. § (3) bekezdése a következõképpen módosul:
Az eljáró közigazgatási szerv vezetõje a határidõt indokolt esetben egy ízben
legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. errõl - kérelemre indult eljárás
esetén - az ügyfelet értesíteni kell. A meghosszabított határidõ túllépésére a
közigazgatási szerv részérõl jogvesztõ.A felügyeleti szervnek a mulasztást
elkövetõ közigazgatási szervre (vezetõre beosztottra) értelemszerûen
alkalmazni kell az Art. 74. §-ába foglalt, mulasztási bírságra vonatkozó
rendelkezést.
Indoklás
Az APEH ugyanolyan végrehajtója az anyagi jogszabályoknak mint az adóalany,
csak a másik oldalon. Az Art-ban és a hivatkozott az államigazgatási eljárási
törvényben (Ae.)az adóalanyok jogait és kötelezetségeit azonos alapon kell
meghatározni. Az Ae. 15. §-a elõírja az érdemi határozathozatal határidejét.
de egyetlen törvényhely sem szankcionálja a mulasztást.
sajnos egyáltalán nem egyedi eset, hogy például az adófolyószámla rendezésénél
- öt éven keresztül - minden évben megállapítja az adóhatóság a rendezendõ
tételeket, de az könyvelésre nem kerül. Az adózó minden évben kénytelen
eltûrni az adóhivatal tartozását., mivel az államigazgatási szervek jogkövetõ
magatartását nem lehetett kikényszeríteni.
Budapest, 1996. október 14.
dr. Sümeghy Csaba
FIDESZ