1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3149/53.. számú
Egységes javaslat
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról
rendelkezõ T/3149.. számú törvényjavaslat zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. november 6.
1996. évi .... törvény
az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény
módosításáról
1. § Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.)
3. §-ának (4) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"A társadalombiztosítási alapokat - a társadalombiztosításról szóló törvény
szerint - megilletõ járulék tartozásokra és a vámtartozásra e törvényt az
adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható
visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell."
2. § Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az önkormányzati adóhatóság - ha az önkormányzat másként nem rendelkezik
- az adózót a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván.
Amennyiben az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával
egyidejûleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 12. § (1)
bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az
önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adóhatóság a 12. § (1)
bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem
rendelkezõ magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és errõl az
önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a
magánszemélyt errõl tájékoztatja."
3. § Az Art. 16. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg e § a következõ (9)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
"(8) Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által
bejelentett adatok valótlanok, vagy hiányosak.
(9) Az adóhatóság törli a 11. § (1) bekezdése alapján bejelentkezett és
nyilvántartásba vett adózók közül azt,
a) aki (amely) az adószám kiadását követõ 2 hónapon belül a cégbejegyzés,
illetve az egyéni vállalkozói igazolvány megszerzése érdekében szükséges
eljárás megindítását a cégbíróság, illetve az önkormányzat jegyzõje által
kiállított okirattal nem igazolja,
b) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói
igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve az önkormányzat jegyzõje
jogerõsen elutasította,
c) akinek (amelynek) a cégjegyzékbõl való törlését a cégbíróság jogerõs
végzésével elrendelte, illetõleg akinek vállalkozói igazolványát az
önkormányzat jegyzõje jogerõsen visszavonta, vagy aki a vállalkozói
igazolványát visszaadta,
d) aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység
folytatásához szükséges engedélyét visszavonják.
(10) A nyilvántartásból való törlésrõl az adóhatóság az adózót haladéktalanul,
a cégbíróságot és az önkormányzat jegyzõjét a határozat jogerõre emelkedését
követõ 8 napon belül értesíti."
4. § Az Art. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kifizetõ más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény
elõírja."
5. § Az Art. 20. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Nem kell éves adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról és a
költségvetési támogatásról a magánszemélynek, ha nem vállalkozó és ha
általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett."
6. § (1) Az Art. 23. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg a következõ g) ponttal egészül ki:
[... az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie - a magánszemélynek a
jövedelemadóját kivéve - , ha]
"f) a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet, illetve az egyéni vállalkozói
igazolvány iránti kérelmét az önkormányzat jegyzõje jogerõsen elutasította,
vállalkozói igazolványát az önkormányzat jegyzõje, vagy a tevékenység
folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerõsen
visszavonta, továbbá a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói
igazolvány iránti kérelmet az adózó elmulasztotta benyújtani,
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli
zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja."
(2) Az Art. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A (3) bekezdésben említett határidõt - ha törvény másként nem rendelkezik
- a (3) bekezdés a) és b), továbbá e) és g) pontja esetében attól az
idõponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban elõírt zárómérleg,
vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló elkészítésére
jogszabály megállapít. A (3) bekezdés c) és d) pontjában a bevallás
benyújtására elõírt határidõt a megszûnés, illetõleg a kötelezettség
megszûnésének napjától kell számítani. A (3) bekezdés f) pontjában a bevallás
benyújtására elõírt határidõt az adóhatóság nyilvántartásából való törlés
közlésének, illetve a cégbírósági végzés, az önkormányzat jegyzõje vagy a
tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó hatóság határozatának
jogerõre emelkedésétõl kell számítani."
7. § Az Art. 26. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat
hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet
vállal. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig
nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól
külön megfizetésre kötelezõ határozat nélkül végrehajtható."
8. § Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az adózót megilletõ költségvetési támogatás kiutalásának esedékességérõl
e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérõ rendelkezés hiányában a
költségvetési támogatást az igény (bevallás) benyújtásának napjától számított
30 napon belül kell kiutalni. A kiutalás napjának az számít, amikor az
adóhatóság bankszámláját az azt vezetõ pénzintézet megterhelte."
9. § Az Art. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkezõ adózónak átutalási
megbízással, bankszámlával (pénzforgalmi számlával) nem rendelkezõ adózónak
belföldi postautalvánnyal vagy folyószámlájáról történõ átutalással kell
teljesítenie."
10. § Az Art. 31. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
"(1) Az adóelõleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti.
Törvény az adóelõleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történõ
megállapítását is elõírhatja. Ez esetben az adóhatóság az éves bevallás,
illetõleg a várható adó bejelentését követõ 30 napon belül fizetési
meghagyásban közli az elõleg összegét és a fizetés határidejét.
(2) Az adózó az adóelõleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha elõlegét az
elõzõ idõszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai
szerint adója nem éri el az elõzõ idõszak adatai alapján fizetendõ adóelõleg
összegét."
11. § (1) Az Art. 32. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és számozása (4)
bekezdésre változik.
"(3) Az adózó a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés)
igénylésekor az erre a célre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról,
hogy a nyilatkozat idõpontjában más adóhatóságnál (vámhatóságnál) vagy
társadalombiztosítási szervnél van-e esedékessé vált tartozása és az milyen
összegû.
(4) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megilletõ költségvetési
támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést) az általa nyilvántartott
adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában,
vagy a társadalombiztosítási szerv, a vámhatóság, illetõleg más adóhatóság
megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot, más
adóhatóságot megilletõ - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a
tartozás megfizetettnek minõsül. Az adóhatóság visszatartási jogának
gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellõzheti, ha a költségvetési támogatás,
az adóvisszaigénylés, az adóvisszatérítés elmaradása az adózó gazdálkodási
tevékenységét ellehetetlenítené. A visszatartásról az adózót az adóhatóság
határozattal értesíti. Az adóhatóság a visszatartott összegbõl 8 napon belül
utalja át a nyilatkozatban szereplõ szervnek az adózóval szemben fennálló
követelését. Ha az igényelt költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés,
adóvisszatérítés) összege az adózót terhelõ tartozások mindegyikére nem nyújt
fedezetet, azt az adóhatóság elõször a nála nyilvántartott tartozás
kiegyenlítésére számolja el, a fennmaradó összeget pedig a követelések
arányában utalja át."
(2) Az Art. 32. §-a jelenlegi (4)-(5) bekezdésének számozása (5)-(6)
bekezdésre változik, a § a következõ (7) bekezdéssel egészül ki, és
egyidejûleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdéseinek helyébe a következõ
rendelkezések lépnek és számozásuk (8)-(9) bekezdésre változik.
"(7) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a
befizetõ a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti, amennyiben az
adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.
(8) Az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának
egyenlegérõl és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról - feltéve,
hogy az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat - évente, augusztus 31-ig
értesítést ad ki.
(9) Az állami és önkormányzati adóhatóság a (8) bekezdésben foglaltaktól
eltérõen az értesítést október 31-ig adja ki, ha az adózó valamely adójáról
adóbevallását május 31-ig nyújthatja be."
12. § Az Art. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót,
adóalapot - az illeték kivételével - és a költségvetési támogatást az adózó
helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenõrzésének megkezdését megelõzõen
feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a
jogszabálynak megfelelõen állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy
más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében
hibás, bevallását önellenõrzéssel módosíthatja. Nem minõsül önellenõrzésnek,
ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja,
vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenõrzésnek,
ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetõséggel jogszerûen élt,
és ezt az önellenõrzéssel változtatná meg."
13. § (1) Az Art. 45. §-ának (4) bekezdése a következõ n) ponttal egészül ki:
[(4) A 3. számú mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz
adatot szolgáltat:]
"n) az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást
kiállító szerv."
(2) Az Art. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A munkáltató és a kifizetõ a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szabályai szerint az összevont adóalap adójának legmagasabb adókulcsával vonja
le az adóelõleget, illetve az adót, amennyiben az adózó a 16. § (5)
bekezdésében meghatározott módon adóazonosító számát nem tudja közölni. Ilyen
esetben a munkáltató és a kifizetõ adatszolgáltatása az adóazonosító szám
helyett az adózó nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja
leánykori nevét tartalmazza."
14. § (1) Az Art. 47. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
[(1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha]
"d) a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére,
székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más
adózónak, - az õt terhelõ adókötelezettség jogszerû teljesítéséhez - vagy
állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához
van szüksége."
(2) Az Art. 47. § (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a
titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényrõl, körülményrõl vagy
iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó
(vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetõvé
teszi vagy valószínûsíti."
15. § Az Art. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[(4) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról]
"d) az Állami Számvevõszéket, a Kormányzati Ellenõrzési Irodát, ha a
tájékoztatás az ellenõrzéshez,"
16. § (1) Az Art. 49. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdései helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) Az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi
költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások
behajtása ügyében - ha törvény másként nem rendelkezik - elsõ fokon az Adó- és
Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) területi szerve (elsõ
fokú állami adóhatóság) jár el.
(2) A Hivatal területi szervei
a) a fõvárosban
- a Hivatal Észak-budapesti igazgatósága a Budapest I., II., III., IV., V. és
XIII. kerületei,
- a Hivatal Kelet-budapesti igazgatósága a Budapest VI., VII., VIII., X.,
XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei,
- a Hivatal Dél-budapesti igazgatósága a Budapest IX., XI., XII., XVIII.,
XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei
tekintetében;
b) a megyékben a Hivatal megyei igazgatóságai;
c) Az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott fõvárosi, Pest megyei
székhelyû jogi személyiséggel rendelkezõ adózókkal kapcsolatos adóztatási
feladatokat a Hivatal Pest megyei és fõvárosi kiemelt adózóinak igazgatósága
(a továbbiakban: kiemelt adózók igazgatósága) látja el.
(4) Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés
rendjének ellenõrzésével kapcsolatos ügyben elsõ fokon - ha törvény másként
nem rendelkezik - a fõvárosban Fõvárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fõvárosi
önkormányzat fõjegyzõje, a megyékben megyei Illetékhivatal elnevezéssel a
megyei önkormányzat fõjegyzõje jár el."
(2) Az Art. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A csõdeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a
végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megilletõ vám- és jövedéki
követelések, valamint a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot
megilletõ követelések tekintetében a hitelezõk képviselõjeként, illetõleg
végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként - az illetékes
szervek külön megállapodása alapján - az állami adóhatóság jogosult eljárni.
Az állami adóhatóság az õt megilletõ követelések tekintetében képviselõként
(végrehajtóként) történõ eljárásra a társadalombiztosítási (vám-) követelések
behajtására jogosult szervet megbízhatja."
(3) Az Art. 49. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az állami adóhatóság az 51. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában
foglaltakkal összefüggésben jogosult az egyébként a hatáskörébe nem tartozó
pénzügyi kötelezettségek teljesítését is ellenõrizni."
17. § Az Art. 50. §-ának (3)-(4) és (6)-(7) bekezdései helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(3) Ha a vállalkozónak több telephelye van, az ellenõrzésre és az eljárásra
az elsõként bejelentett telephely szerinti elsõ fokú állami adóhatóság az
illetékes. A késõbb bejelentett telephely szerint illetékes elsõ fokú állami
adóhatóság is jogosult az adózó telephelyén - az egyes adó, költségvetési
támogatás alapja és összege megállapításának kivételével - az egyéb
adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal, költségvetési
támogatásokkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények elõzetes rögzítésére.
(4) A 49. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott igazgatóság helyszíni
ellenõrzést és eljárási cselekményt a fõváros egész területén, a kiemelt
adózók igazgatósága Pest megye és a fõváros egész területén végezhet."
"(6) A külföldi utas, a külföldön bejegyzett vállalkozás, továbbá a
diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá esõ
nemzetközi szervezetek és tagjaik általános forgalmi adó visszatérítésének
elbírálására, illetõleg a Magyar Köztársaság területén sem székhellyel, sem
telephellyel, sem állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel
nem rendelkezõ külföldi személy, továbbá a külföldön tevékenységet végzõ
társasági adóalany adóügyében az eljárásra - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.
(7) A fegyveres erõk és rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és
továbbszolgáló állományú tagjai, polgári alkalmazottai adóügyeiben - a helyi
adók és az illetékügyek kivételével - az eljárásra kizárólag a Hivatal Észak-
budapesti Igazgatósága illetékes."
18. § Az Art. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ellenõrzést kell lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását
(végelszámolását) rendelték el, a vállalkozó átalakulása, adókötelezettségének
megszûnése vagy más jogutód nélküli megszûnése esetén pedig akkor, ha az Adó-
és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke így rendelkezik. Kötelezõ az
ellenõrzést lefolytatni az Állami Számvevõszék felhívására és a
pénzügyminiszter utasítására, továbbá - helyi adó esetében - az önkormányzati
képviselõtestület határozata alapján."
19. § Az Art. az 56. § után a következõ 56/A §-sal egészül ki:
"56/A. § (1) Az általános megbízólevél alapján az adóhatóság alkalmazottja
jogosult az adókötelezettség teljesítésének ellenõrzése során a vállalkozási
tevékenységet folytató adózónál
a) próbavásárlásra,
b) leltárfelvételre,
c) adókötelezettségét érintõ tények, adatok, körülmények vizsgálatára.
(2) Az általános megbízólevelet az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke
adja ki a megbízólevélre vonatkozó szabályok alapján azzal az eltéréssel, hogy
az nem tartalmazza az ellenõrzött személy azonosító adatait. Az általános
megbízólevél tartalmazza érvényességének idejét és az (1) bekezdés szerint
végezhetõ ellenõrzési cselekmények megjelölését.
(3) Az adóhatóság alkalmazottja az általános megbízólevéllel végzett
ellenõrzés megállapításait rögzíti és közli az ellenõrzött személlyel. Az
általános megbízólevél alapján végzett ellenõrzésre - a (2) bekezdésben
foglaltak kivételével - az e törvény VI. fejezetének rendelkezései az
irányadók."
20. § Az Art. a 60. § után a következõ 60/A. §-sal egészül ki:
"60/A. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó
vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem esõ, de
megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is
becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott
jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a
vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegû
jövedelemre volt szüksége.
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az
összevonás alá esõ jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a
jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó
több évi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett
évek között a jövedelmet egyenlõ arányban megosztja, és az adót az egyes
években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott - összevonás alá esõ
jövedelmekre vonatkozó - adómértékkel állapítja meg.
(3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt
érdemlõ adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig az eljárásra az e törvény VI.
fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók."
21. § Az Art. 67. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet."
22. § (1) Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az önellenõrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50 %-ának, ugyanazon
bevallásnak ismételt önellenõrzése esetén 75 %-ának megfelelõ mértékben kell
felszámítani a bevallás benyújtására elõírt határidõ leteltét követõ elsõ
naptól a helyesbítés nyilvántartásba történõ feljegyzésének, illetve a
magánszemély jövedelemadója esetén az önellenõrzési lap benyújtásának napjáig.
Ha az önellenõrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett,
mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenõrzése
során hiánytalanul megfizette, a fizetendõ pótlék mértéke 5000 forint,
magánszemély esetén 1000 forint."
(2) Az Art. 70. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Az önellenõrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhetõ, ha az adózó
tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként
megalapoznák - a 73. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a bírságmérséklést
is."
23. § Az Art. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"71. § Az adózó az önellenõrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó,
illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási
bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett
költségvetési támogatás, továbbá az önellenõrzési pótlék megfizetésével az
önellenõrzés idõpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól."
24. § (1) Az Art. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e
törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50 %-a. Adóbírságot állapít meg
az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási,
adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra,
visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a
kiutalás elõtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul
igényelt összeg."
(2) Az Art. 72. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ha az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság az adóhiány után
az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó
szabályok szerint állapítja meg, kivéve ha az adóhiány az adózó jogszerûtlen
nyilatkozatának következménye."
25. § Az Art. 74. §-ának (13)-(14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, egyidejûleg a jelenlegi (14)-(16) bekezdés számozása (15)-(17)
bekezdésre változik:
"(13) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 100 ezer, más
adózók 200 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújthatók, ha
a) a jogszabályokban elõírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiányával,
vagy azoknak az elõírásoktól eltérõ vezetésével,
b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,
c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúvallomás jogosulatlan
megtagadásával), vagy más módon az ellenõrzést akadályozzák,
d) a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés)
igénylésénél valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.
(14) Az adóhatóság az adót, költségvetési támogatást megállapító törvényben
megállapított kötelezettségnek az (1)-(13) bekezdésben nem szabályozott
megszegése esetén a magánszemély adózót 20 ezer, más adózót 50 ezer forintig
terjedõ mulasztási bírsággal sújthatja."
26. § Az Art. 74/B §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység
célját szolgáló ugyanazon helyiségében (mûhely, üzlet, telep stb.) az elsõ
ellenõrzéstõl számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el
számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, a 74. § (12) bekezdése szerinti
mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló
helyiséget 6, a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további
alkalommal 20 napra lezárja, függetlenül attól, hogy a második és a további
ellenõrzések között milyen idõtartam telt el."
27. § Az Art. 76. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi
szöveg (1) bekezdésre módosul:
"(2) A magánszemély adózót, ha az adóigazgatási eljárásban nem személyesen jár
el, törvényes képviselõje, közokiratban vagy teljes bizonyító erejû
magánokiratban foglalt meghatalmazás alapján más nagykorú személy, továbbá
ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértõ, adótanácsadó, nem magánszemély adózót a rá
vonatkozó jogszabály szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, továbbá
ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértõ, adótanácsadó képviselheti a jogszabály
szerinti megbízás alapján."
28. § Az Art. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és
a § a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A nem belföldi illetõségû személy adófizetési kötelezettségének
külföldön történõ érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt a
pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti cselekmény ellátásáért a pályázat nyertesét a
külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendõ ellenérték, de legfeljebb a
beszedett adó nyolc százaléka illeti meg.
(4) Az adóhatóság a felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált, a
nem belföldi illetõségû személy adóját megállapító határozatát a
pénzügyminiszter által kijelölt szervhez negyedévenként küldi meg."
29. § Az Art. 80. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
(4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik.
"(4) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, telephellyel,
székhellyel nem rendelkezõ adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése
alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelõzõen
azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során
adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér."
30. § (1) Az Art. 80/A. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel
egészül ki:
"A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy
a) a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;
b) a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik tudomása
szerint ellenõrzés, adóigazgatási eljárás, vagy bírósági eljárás;
c) a feltételes adómegállapítást érintõ jövõbeli jogszabályváltozás, illetõleg
a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén - annak hatályba
lépésétõl, illetve idõpontjától kezdõdõen - a feltételes adómegállapítás nem
alkalmazható."
(2) Az Art. 80/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a 80/A. § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1) - (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének hiányán túl
nem teljesíthetõ a kérelem akkor sem, ha
a) az adózó a díjat hiánytalanul nem fizette meg;
b) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
c) a tényállás megegyezik az adózó egy korábbi, már elutasított feltételes
adómegállapítás iránti kérelmének tényállásával;
d) az ügyben államigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban;
e) a kérelem teljesítéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség;
f) a kérelembõl a hiánypótlás ellenére sem tûnnek ki az adómegállapítás
szempontjából jelentõs tények;
g) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.
(5) Amennyiben az adó feltételesen nem állapítható meg, a befizetett díj 75 %-
át vissza kell utalni."
31. § Az Art. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (4)-(5) bekezdésben
foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el és nem
mérsékelheti."
32. § Az Art. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter kérelemre vagy
hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság
határozata jogszabálysértõ, vagy határozathozatalra jogszabálysértõ módon nem
került sor. A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter az utólagos
adómegállapítás korlátaira is figyelemmel a jogszabálysértõ határozatot
megváltoztatja, megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az
elsõ fokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság
a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja
el, ha a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére nyitvaálló
határidõ még nem telt el, az adózó a határozat felülvizsgálatára jogosult
bíróságnál keresetlevelét elõterjesztette, továbbá az adózó a határozat
bírósági felülvizsgálatát nem kérte, bár erre a lehetõségre az adóhatóság a
figyelmét szabályszerûen felhívta, illetve a kérelem alapján a határozat
jogszabálysértõ volta nem valószínûsíthetõ."
33. § Az Art. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózó fizetési
kötelezettségét megállapító jogerõs adóhatósági határozat, önadózás esetén a
fizetendõ adót (adóelõleget) tartalmazó adóbevallás, valamint a 93. §
alkalmazásában a behajtást kérõ megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához
külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs
szükség."
34. § Az Art. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az adóhatóság és az adófizetésre kötelezett a végrehajtási eljárás során
a Pénzügyminisztérium, illetõleg az önkormányzat képviselõtestületének
hozzájárulásával az adófizetésre kötelezett vagyonából lefoglalt ingó vagy
ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelõi jogának az állam, vagy az önkormányzat
javára történõ átruházására - a kikiáltási árnak megfelelõ értékben -
egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat
ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplõ összegben a
központi költségvetést, illetõleg az önkormányzat költségvetését megilletõ
adótartozás megfizetettnek minõsül."
35. § (1) Az Art. 93. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül
ki:
"A behajtást kérõt az adóhatóság kötelezheti a 92. § (2) bekezdésében
meghatározott költségátalány megelõlegezésére."
(2) Az Art. 93. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos - szükség esetén
kiegészített - adatok alapján, illetõleg a költségátalány megelõlegezése után
indítja meg."
36. § Az Art. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított
feltételek hiányában is törölheti a 1000 forintot meg nem haladó adótartozást,
ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés
megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így
törölt tételekrõl az adóhatóság külön nyilvántartást vezet."
37. § Az Art. 95. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás
végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelõ késedelmi pótlékot is
elévültnek kell tekinteni."
38. § Az Art. 96. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az adóbevallás az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke által
közzétett módon elektronikus úton is teljesíthetõ."
Záró rendelkezések
39. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az Art.
1., 2., 3., 5. és 6. számú melléklete az e törvény 1-5. számú mellékleteivel
módosul, továbbá az Art. kiegészül az e törvény 6. számú melléklete szerinti
7. számú melléklettel.
(2) Az e törvény 2. számú mellékletének 2. pontjában foglalt rendelkezést
1997. július 1-jétõl kell alkalmazni, feltéve, hogy az adózó 1997. elsõ
félévében változatlan szervezeti formában mûködik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az Art. 23. §-ának
(5) bekezdése, a 63. § (1) bekezdésének a) pontja, és a 63. § (2) bekezdése,
74. § (8) bekezdésének b) pontja, a 74. §-ának (10) bekezdése és a 79. § (4)
bekezdése, az 1. számú melléklet II./4/a) pontjának második mondata, az 1. sz.
melléklet II/4/c) pontja, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 44. §-a,
az 1991. évi XX. törvény 141-142. §-ai, valamint az 1995. évi XC. törvény 3.
§-ának (3) bekezdése.
(4) Az Art. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a (8) bekezdés szövegrész
"(9) bekezdésének b) pontjá"-ra változik.
(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerõsen el
nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követõen az azt
megelõzõ idõszakra teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre
azzal, hogy ha az 1996. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra
összességében kevésbé terhes bírság, pótlék feltételeket határoztak meg, a
kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.
(6) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követõen az azt megelõzõ
idõszakra teljesítendõ adómegállapítási, bevallási, adófizetési,
adóelõlegfizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási
kötelezettségét az 1996. december 31-én hatályos szabályok szerint kell
teljesítenie.
(7) Az az adózó, akinek a társasági adóelõleg fizetési kötelezettségét az
adóhatóság 1996. évben fizetési meghagyással állapította meg és 1997. július
1-jéig változatlan szervezeti formában mûködik, vagy 1997. elsõ félévében
átalakul, az átalakulást követõ 30. napig, az 1996. december 31-én hatályos
elõírások szerint fizeti meg az adóelõlegét.
(8) Felhatalmazást kap az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnöke, hogy az
adóbevallás elektronikus úton történõ teljesítésének feltételeit a Magyar
Közlönyben közzétegye.
(9) A magánszemély által 1997. évben megszerzett - termõföld bérbeadásából
származó - jövedelem bevallásának ellenõrzése és az adóhiány megállapítása,
beszedése a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzati adóhatóság
hatáskörébe tartozik.
(10) A magánszemélyt az 1997. évben bérbeadott termõföldjeirõl 1998. március
20-áig bejelentési kötelezettség terheli, amelyet az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon a földterület, illetõleg a bérbevevõ azonosító
adatainak feltüntetésével a föld fekvése szerint illetékes települési
önkormányzat adóhatóságához teljesít.