A Magyar Országgyûlés
Mezõgazdasági Bizottsága
Bizottsági módosító javaslat!
Gál Zoltán úr
az Országgyûlés Elnöke
Tisztelt Elnök Úr !
A Mezõgazdasági Bizottság a Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 1032. § (1)
bekezédse alapján a növényfajták állami elismerésérõl, valamint a vetõmagvak
és vegetatív szaporítóanyagok elõállításáról és forgalmazásáról szóló T/3167..
számú törvényjavaslathoz a következõ
bizottsági módosító javaslatokat
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 2. §-ának b) pontja a következõk szerint módosul:
"b) Szántóföldi, kertészeti, erdészeti, gyógy-, fûszer-, és
dísznövényfajták állami elismerésére, fajtafenntartására, ezek vetõmagjának és
vegetatív szaporítóanyagának [,] továbbszaporítására, minõsítésére,
forgalmazására és felhasználására.
Indokolás: A módosítás pontosítja a szöveget.
2. A törvényjavaslat 3. §-ának 11. pontja kimarad.
Indokolás: Nem indokolt a fajtabejelentõ fogalmát meghatározni, mivel a
bejelentést a fajtajogosult vagy a képviselõje teszi meg.
3. A törvényjavaslat 3. §-ának 16. pontja a következõk szerint módosul:
"16. Vegetatív szaporítóanyag: ivartalan módon elõállított növényi
részek, ide értve az ültetési anyagot az alanycsemetét, [(kertészeti
növények)] és a vadmagoncot [(erdészeti növények)] is (a továbbiakban:
szaporítóanyag)."
Indokolás: A vegetatív szaporítóanyag fogalmát ki kell egészíteni a
faiskolában, illetve szõlõiskolában elõállított ültetésre alkalmas
végtermékkel is.
4. A törvényjavaslat 3. §-ának 17. pontja a következõk szerint módosul:
"17. Vetõmag-, szaporítóanyagminõsítés: a hazai szabványok és az
érvényben lévõ nemzetközi elõírások szerinti, állami felügyelettel végzett
ellenõrzési és tan[ú]usítási eljárás (certifikálás).
Indokolás: A módosítás pontosítja a szöveget.
5. A törvényjavaslat 3. §-a 20. pontjának b) alpontja a következõk szerint
módosul:
"b) szigetelési (izolációs) izolációs távolság: az a távolság, amely
[egyes szántóföldi, erdészeti és kertészeti növényfajok vetõmagszaporítása
során biztosítja a termesztett növényfaj] az idegen beporzás[tól]-, valamint a
növényegészségügyi fertõzés[tõl]mentes vetõmag, illetve [vegetatív]
szaporítóanyag-elõállítás[á]t szolgálja.
Indokolás: A javasolt módosítás kiegészíti a rendelkezést, mivel minden
növényfaj termeszthetõ vegetatív szaporítóanyaggal is.
6. A törvényjavaslat 6. §-ának (4) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(4) [Megfelelõ gazdasági érték: a fajta értékmeghatározó
tulajdonságainak összessége, amelyek közül legalább egy lényeges gazdasági
tulajdonságnak jobbnak kell lennie, mint a már állami elismerésben részesített
fajtáké.] A fajta gazdasági értéke akkor megfelelõ, ha meghatározó
tulajdonságainak összesített eredménye jobb mint a már állami elismerésben
részesített fajtáké."
Indokolás: A javasolt meghatározás szerint a fajta csak akkor kaphat
állami elismerést, ha a tulajdonságainak összesített eredménye kedvezõbb, mint
a már elismert fajtáké.
7. A törvényjavaslat 7. §-ának (2) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(2) A minõsítõ intézet [illetõleg], valamint a minõsítõ intézettel,
illetve a Földmûvelésügyi Minisztériummal (a továbbiakban: minisztérium)
közszolgálati jogviszonyban lévõ személy e jogviszonyának megszûnéséig,
[illetve] valamint az azt követõ 3 évben, továbbá az Országos Mezõgazdasági
Fajtaminõsítõ Tanács tagja nem jelenthet be növényfajtát állami elismerésre.
Indokolás: Az összeférhetetlenség kiterjesztése a Földmûvelésügyi
Minisztériummal közszolgálati jogviszonyban lévõ alkalmazottjaira is indokolt
a visszaélesek megelõzése érdekében.
8. A törvényjavaslat 8. §-a a következõk szerint módosul:
"8. § A növényfajta állami elismerésre való bejelentésekor nyilatkozni
kell arról, hogy a bejelentett növényfajta [genetikailag módosított]
géntechnológiával módosított szervezet-e és a módosítás milyen célra irányult.
A [genetikailag módosított] géntechnológiával módosított növényfajták esetében
a minõsítõ intézet csak a külön törvényben foglalt elõírások teljesítését
követõen kezdheti meg a kísérleti vizsgálatokat."
Indokolás: A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény
értelmében a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályokat
külön törvényben kell megállapítani. A módosítás a két törvény érdekében
pontosítja a 8. §-t.
9. A törvényjavaslat 9. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint egészül
ki:
"(1) Az állami elismeréshez szükséges vizsgálatokról a minõsítõ intézet
gondoskodik. A minõsítõ intézet a DUS vizsgálatok módszereit a vonatkozó
nemzetközi elõírások, a gazdasági értékvizsgálat módszereit pedig a minõsítõ
intézet által kidolgozott és az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Tanács
által jóváhagyott [metodika] módszer alapján határozza meg. Az egyes
növényfajok fajtáinak állami elismeréséhez szükséges kísérleti vizsgálatok
számát és idõtartamát külön jogszabály határozza meg. A kísérleti vizsgálatok
idõtartama nem lehet hosszabb három évnél, évelõ növények esetében egy
termelési ciklusnál, illetve fásszárú növények esetében pedig a termõre
fordulást követõ három évnél.
Indokolás: A módosító javaslat elõsegíti az állami elismeréshez szükséges
kísérleti vizsgálat lerövidítését, és ezzel lehetõvé teszi az új fajták
gyorsabb bevezetését a köztermesztésbe.
10. A törvényjavaslt 10. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(1) Az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Tanács szakágazatonkénti
szekciókból áll. Az egyes szekcióknak 15 tagja van. Az Országos Mezõgazdasági
Fajtaminõsítõ Tanács tagjai: a Magyar Agrárkamara, a termékpálya szerinti
terméktanácsok, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a szakmai érdekképviseletek,
valamint az agrárkutató és felsõoktatási intézmények, továbbá a
[Földmûvelésügyi Minisztérium (a továbbiakban:] minisztérium [)]és a minõsítõ
intézet képviselõi.
Indokolás: Az Országos Mezõgazdasági Fajtaminõsítõ Tanács tagja csak a
vetõmag és szaporítóanyag termelésben érintett terméktanács lehet. Ezért a
módosítás kiegészíti a terméktanács meghatározását. A javasolt módosítás
másrészt a 7. § (2) bekezdésének módosítása miatt szükséges pontosítás.
11. A törvényjavaslat 12. §-ának (3) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(3) A Magyar Agrárkamara, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a
terméktanácsok a Nemzeti Fajtajegyzékben lévõ fajtákból a Leíró Fajtajegyzék
alapján összeállíthatják és közzé tehetik az egyes termõhelyek természeti
adottságainak megfelelõ Ajánlott Fajták Jegyzékét. [, amelyet a Magyar
Agrárkamara, illetve a terméktanácsok, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
tesznek közzé.]"
Indokolás: A javasolt módosítás egyszerûsíti a szöveget.
12. A törvényjavaslat 13. §-a a következõk szerint módosul:
"A fajták eredeti (DUS) tulajdonságainak [DUS] és a gazdasági értékének
megõrzésérõl fajtafenntartással kell gondoskodni. A fajtafenntartás
eredményességét a minõsítõ intézet ellenõrzi.
Indokolás: A javasolt módosítás pontosítja a szöveget.
13. A törvényjavaslat 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A minõsítõ intézetnek az állami elismerési eljárás során vezetett
közhitelû nyilvántartásaiba a növényfajta állami elismerését, [a fajta
bejelentõjét,] a fajta jogosult[at], illetve a képviselõ[t] és - kérelemre - a
nemesítõ nevét is be kell jegyznie.
Indokolás: A javasolt módosítás pontosítja a szöveget.
14. A törvényjavaslat 15. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(1) Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévõ, vagy ideiglenes
szaporításra, illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok, fajták
minõsített vetõmagját és szaporítóanyagát lehet forgalomba hozatal céljára
elõállítani, forgalmazni, illetõleg árutermelésre felhasználni a vonatkozó
külön jogszabályoknak megfelelõen. A minisztérium rendkívüli esetben
ideiglenesen engedélyezheti az 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak meg nem
felelõ növényfajta vetõmagjának az engedélyezést követõ vetési idõszakban való
felhasználását.
Indokolás: Elsõsorban a kedvezõtlen idõjárás miatt kialakulhat olyan
helyzet, hogy a hazai vetõmagigények nem elégíthetõk ki az állami elismerésben
részesült, illetve az ideiglenes szaporításra engedélyezett növényfajták
vetõmagtermelésébõl. Ezért szükség van arra, hogy kivételesen ideiglenes
felhasználási engedély kerülhessen kiadásra.
15. A törvényjavaslat 15. §-ának (4) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(4) A pszichotrop anyagok vagy kábítószerek elõállítására alkalmas
növényfajok vetõmagjának, szaporítóanyagának elõállítását és forgalmazását
jogszabály külön feltételekhez kötheti."
Indokolás: A javasolt módosítás kiegészíti a rendelkezést, mivel minden
növényfaj termeszthetõ vegetatív szaporítóanyaggal is.
16. A törvényjavaslat 18. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
[(1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetõmagszaporítása esetén
a külön jogszabályban meghatározott védõtávolságokat kell alkalmazni.
(2) A vetõmag elõállítója az elõírt védõtávolságon belüli termõföld
használójával a vetés megkezdése elõtt szerzõdésben állapodhat meg a
földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a védõtávolságon belüli termõföld
használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetõmagszaporítást
veszélyeztetõ növényfajokat és fajtákat nem termeszt.
(3) A védõtávolságok betartása érdekében vetõmagszaporítási zárt körzetet
(a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani a külön jogszabályban
meghatározott feltételek szerint, ha a vetõmag elõállítója és a védõtávolságon
belüli termõföld használója között nem jön létre a (2) bekezdés szerinti
szerzõdés. A zárt körzet kialakítását a vetõmagszaporításban érdekeltek, ha az
érintett szántóterület legalább 20 %-án vetõmagelõállítást folytatnak,
kezdeményezhetik a termékpálya szerinti terméktanácsnál. A terméktanács a
kezdeményezésrõl értesíti a területi agrárkamarát, amelynek egyezség
létrehozását kell megkísérelnie a vetõmagelõállítók, valamint a védõtávolságon
belüli termõföld használói között. A területi agrárkamara az egyezség
eredményérõl értesíti a terméktanácsot.
(4) Ha az egyezség létrehozására irányuló kísérlet nem vezet eredményre,
a terméktanácsnak a zárt körzet kialakítása iránti kérelmet kell benyújtania a
miniszter által jogszabályban kijelölt szervnek, amely azt jóváhagyás céljából
a minisztériumnak küldi meg. A jóváhagyást a minisztérium nem tagadhatja meg,
ha a kérelem megfelel a külön jogszabályban elõírt követelményeknek. A
jóváhagyott zárt körzetek jegyzékét a minisztérium hivatalos lapjában közzé
kell tenni.
(5) A zárt körzeten belül a vetõmagtermelés elsõdlegességét biztosítani
kell. Ennek érdekében - eltérõ megállapodás hiányában kártalanítás ellenében -
egyes idegen beporzást, vagy növényegészségügyi fertõzést elõidézõ
növényfajok, -fajták termelése korlátozható, megtiltható, megsemmisíthetõ. A
kártalanítás mértéke nem haladhatja meg a korlátozással vagy tilalommal
érintett növényfaj árutermelésébõl származó átlagos jövedelmet.
(6) A zárt körzeten belüli termõföld használója köteles tûrni az (5)
bekezdés szerinti korlátozás ellenõrzését, illetve végrehajtását.]
"(1) A szántóföldi és a kertészeti növényfajok vetõmagszaporítása esetén
a külön jogszabályban meghatározott védõtávolságokat kell alkalmazni.
(2) A vetõmag elõállítója az elõírt védõtávolságon belüli termõföld
használójával a vetés megkezdése elõtt szerzõdésben állapodhat meg a
földhasználat módjáról, illetve arról, hogy a védõtávolságon belüli termõföld
használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetõmagszaporítást
veszélyeztetõ növényfajokat és fajtákat nem termeszt. Az egyezségnek
tartalmaznia kell a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeket,
valamint az ebbõl eredõ eredménykiesés ellentételezésének módját és mértékét.
(3) A védõtávolságok betartása érdekében vetõmagszaporítási zárt
körzetet (a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani. A zárt körzet
kialakításához a minisztérium jóváhagyása szükséges. A zárt körzet
kialakítását az érdekeltek a termékpálya szerinti terméktanácstól kérhetik, ha
a vetõmagszaporítással érintett, legalább a külön jogszabályban
növényfajonként meghatározott mértékû, összefüggõ területen vetõmagelõállítást
folytatnak. A terméktanács a kérelemrõl haladéktalanul értesíti a területi
agrárkamarát, amely 30 napon belül egyezség létrehozását kísérli meg a
vetõmagelõállítók, valamint a védõtávolságon belüli termõföld használói között
a termelési korlátozás, illetve a tilalom miatti kötelezettségekrõl, valamint
a kártalanítás módjáról és mértékérõl. A területi agrárkamara az egyezségi
kísérlet eredményérõl 5 napon belül értesíti a terméktanácsot.
(4) A (3) bekezdés szerinti értesítést követõen a terméktanács a zárt
körzet kialakításának jóváhagyását haladéktalanul kezdeményezi a
minisztériumnál, amely a jóváhagyásról a kezdeményezést követõ 8 napon belül
dönt. A jóváhagyást a minisztérium nem tagadhatja meg, ha a zárt körzet
kialakítása megfelel a külön jogszabályban elõírt követelményeknek. A zárt
körzet kialakításának jóváhagyásáról szóló határozatban - ha a (3) bekezdés
szerinti egyezség nem jött létre - a vetõmagtermelés elsõdlegességének
biztosítása érdekében egyes idegen beporzást, vagy növényegészségügyi
fertõzést elõidézõ növényfajok, fajták termelése korlátozható, megtiltható. A
zárt körzet kialakításának jóváhagyásáról szóló határozatot a minisztérium
hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(5) A zárt körzeten belüli termõföld használója a korlátozás, illetve a
tilalom betartásának ellenõrzését, a vetõmagtermelést veszélyeztetõ, általa
- a korlátozás, illetõleg a tilalom ellenére - termesztett növényállománynak
saját költségére történõ megsemmisítését köteles tûrni.
(6) A védõtávolságon belüli termõföld-használónak a korlátozás, illetõleg
a tilalom elrendelése miatti kártalanítására, valalmint a kártalanítás módjára
és mértékére - a felek erre vonatkozó megállapodása hiányában - a kártérítés
általános szabályai az irányadók.
17. A 19. § (2) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(2) Szõlõ-, gyümölcs, dísznövény és erdészeti növényfajták
szaporítóanyagának elõállítása céljából a külön jogszabályban meghatározott
feltételek szerint törzsültetvényt kell létesíteni. A törzsültetvények
létesítéséhez szükséges védõtávolság betartása érdekében a 18. §
rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell."
Indokolás: A szaporítóanyagok értékét súlyosan lerontó vírusfertõzésre
tekintettel rendkívül fontos az izolációs távolságok betartása a
törzsültetvények esetében is.
18. A törvényjavaslat 21. §-a elõtti cím a következõk szerint módosul:
"A vetõmag és szaporítóanyag csomagolása, jelölése"
Indokolás: A kiegészítés pontosítja a címet.
19. A törvényjavaslat 21. § (3) bekezdésének f) pontja a következõk szerint
módosul:
"f) a csávázás tényét a hatóanyag vagy a csávázószer megnevezésével, "
Indokolás: A kiegészítés pontosítja a rendelkezést.
20. A törvényjavaslat 23. §-ának e) pontja a következõk szerint módosul:
"e) vizsgálja és minõsíti a vetõmagvakat, szaporítóanyagokat,
törzsültetvényeket,
Indokolás: A módosítás pontosítja a szöveget.
21. A törvényjavaslat 23. §-a g) pontjának 2. alpontja a következõk szerint
módosul:
"2. a vetõmagvak és szaporítóanyagok elõállítását, feldolgozását,
[sajátjogú] forgalmazását, felhasználását és a vetõmagvak sajátjogú
minõsítését, valamint"
Indokolás: A módosítás pontosítja a minõsítõ intézet ellenõrzési
jogkörét.
22. A törvényjavaslat 27. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"b) a külön jogszabály szerinti szigorított [fémzárolást] minõsítést
elrendelni,"
23. A törvényjavaslat 28. §-ának (2) bekezdése a következõk szerint egészül
ki:
"(2) A minõségvédelmi bírság mértéke - a kifogásolt tétel mennyiségétõl,
értékétõl és a hiba jellegétõl is függõen - legalább a vetõmag,
szaporítóanyag-tétel belföldi forgalmi értéke kétszeresének, legfeljebb
tízszeresének megfelelõ összeg."
Indokolás: A kiegészítés pontosítja a minõségvédelmi bírság számítását.
24. A törvényjavaslat 29. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul:
"(1) E a törvény 1997. [január] március 1. napján lép hatályba,
egyidejûleg hatályát veszti
Indokolás: A módosítás a törvény elfogadása idõpontjára illetve a
vérrehajtási rendelet hatályba lépésére figyelemmel szükséges.
25. A törvényjavaslat 30. §-a kimarad.
Indokolás: A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. §-ának (3)
bekezdése kimondja, hogy "Ha a törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az
Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló,
Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörét
érinti, az indokolásban tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt
szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Közösségek jogszabályaihoz
való közelítés követelményének, illetõleg az összeegyeztethetõ-e az Európai
Közösségek jogszabályaival."
E törvényi elõíráshoz képest a Kormány által beterjesztett T/3167.. számú
törvényjavaslat 30. §-a - a törvény részeként - sorolja fel, hogy az Európai
Közösségek mely jogszabályainak lényegi rendelkezéseit veszi át.
Budapest, 1996. december 4.
Dr. Orosz Sándor
e l n ö k
.