1
T/3171/57.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvényjavaslat
zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. december 13.
1996. évi törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény
módosításáról
Az Országgyûlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1991. évi LXIX.
törvénnyel, az 1992. évi LXX. törvénnyel, az 1993. évi CXI. törvénnyel, az
1994. évi IV. törvénnyel és az 1995. évi CV. törvénnyel módosított 1991. évi
LX. törvényt a következõk szerint módosítja:
1. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a
továbbiakban: MNBtv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az MNB bankra, szövetkezeti hitelintézetre, valamint a szakosított
hitelintézetek egyes típusaira, illetõleg ezek különbözõ típusú forrásaira
eltérõ mértékû tartalékrátát írhat elõ."
2. §
(1) Az MNBtv. 19. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az MNB az államháztartás alrendszerei közül finanszírozási
kapcsolatot kizárólag a központi költségvetéssel tarthat.
(2) Az MNB az államháztartással való finanszírozási kapcsolatokat
illetõen az Országgyûlésnek felelõsséggel tartozik.
(3) Az MNB a központi költségvetésnek hitelt - a (4) bekezdésben
említett kivétellel - nem nyújthat. Az MNB állampapírt nyíltpiaci mûveletei
keretében vásárolhat. Az MNB állampapírt közvetlenül az államtól nem
vásárolhat."
(2) Az MNBtv. 19. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az MNB a kincstári egységes számla átmeneti likviditási
nehézségeinek áthidalására - legfeljebb a központi költségvetés adott évi
tervezett bevételeinek két százaléka erejéig - likviditási hitelt nyújthat."
(3) Az MNBtv. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(6) A privatizációs bevételekbõl legalább akkora részt, mint
amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-
vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani."
3. §
Az MNBtv. 20. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"20. § Az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és
tartozásait érintõ napi átértékelésbõl származó árfolyamnyeresége vagy -
vesztesége naponta, közvetlenül az elkülönített eredménytartalékot növeli,
illetõleg csökkenti."
4. §
Az MNBtv. 21. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21. § A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a meghirdetett
bevonási határidõig forgalomban lévõre át nem cserélt pénz összegének
különbségét - az MNB-vel szemben a Magyar Köztársaság 1991. évi állami
költségvetésérõl és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól
szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján fennálló
államadósság csökkentésére kell fordítani."
5. §
Az MNBtv. 24. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"24. § (1) Az MNB az állam devizában történõ hitelfelvételei - ide nem
értve a kormányhiteleket és a nemzetközi fejlesztési intézményektõl történõ
hitelfelvételeket - és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az
állam megbízottjaként jár el, kivéve, ha az MNB és az állam képviseletében
eljáró pénzügyminiszter másként állapodik meg.
(2) Az MNB az állammal, illetõleg az állam (1) bekezdés szerinti
megbízottjaként határidõs és fedezeti ügyleteket köt."
6. §
Az MNBtv. 26. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az MNB vezeti - ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel - a
hitelintézetek pénzforgalmi számláját.
(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.
(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetõ-
védelmi Alap pénzforgalmi számláját."
7. §
Az MNBtv. a 33. § után a következõ 33/A. §-sal egészül ki:
"33/A. § (1) Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolás-forgalom
lebonyolítását végzõ elektronikus átutalási rendszert mûködtetõ hitelintézeti
elszámolóház üzletszabályzatának, illetõleg módosításának hatályba lépéséhez,
amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.
(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap
képzését kötelezõvé teheti, illetve az alap képzésének módjára,
mértékére, felhasználásra vonatkozóan kötelezõ elõírásokat adhat."
8. §
Az MNBtv. a 34. § elõtt a következõ 33/B. §-sal és elõtte a következõ
címmel egészül ki:
"Pénzügyi szolgáltatás és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások
végzésének engedélyezése
33/B. § (1) Az MNB engedélyezi a készpénz-helyettesítõ fizetési
eszközök kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása pénzügyi
szolgáltatási tevékenység végzését.
(2) Az MNB engedélyezi a következõ kiegészítõ pénzügyi
szolgáltatások végzését:
a) pénzváltási tevékenység,
b) az elszámolás-forgalom lebonyolítását végzõ elektronikus átutalási
rendszerek mûködtetése (elszámolás-forgalmi ügylet),
c) pénzfeldolgozási tevékenység."
9. §
Az MNBtv. 35. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A jegybanki ellenõrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek
nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyek,
valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e
törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a
végrehajtásukra kiadott jegybanki elõírások megtartására terjed ki."
10. §
Az MNBtv. 37. §-ának (6) bekezdése a következõ új második mondattal
egészül ki:
"A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél
történõ becserélésre átveszik."
11. §
Az MNBtv. 38. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"38. § Az MNB a bankjegy- és érmeelõállítás költségeit ráfordításai
között számolja el."
12. §
Az MNBtv. 39. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét
- címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletû pénzérmére, illetõleg
bankjegyre, bankjegyet pedig más címletû - címletenként legfeljebb 100
darabot - bankjegyre, illetõleg pénzérmére díj-, jutalék- és
költségmentesen átváltják."
13. §
Az MNBtv. 52. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"52. § (1) Az MNB elõzetes véleményének kikérésével engedélyezi az
Állami Pénz- és Tõkepiaci Felügyelet a következõ pénzügyi szolgáltatási,
illetõleg kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését:
a) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,
b) pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzése,
c) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.
(2) Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló 1996. évi ... törvény
(a továbbiakban: Épt.) 204. §-a szerinti elszámolóházi tevékenység végzéséhez
engedélyt adjon.
(3) Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelet a hitelintézet, a befektetési társaság és az Épt. szerinti
elszámolóház tevékenységi (mûködési) engedélyét visszavonja."
14. §
Az MNBtv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az MNB alapszabályát a közgyûlés állapítja meg, amelyet be kell
mutatni az Országgyûlésnek."
15. §
(1) Az MNBtv. 57. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A jegybanktanács tagjai:)
"c) további - az MNB alelnökeinek számát eggyel meghaladó számú - tag,
akiket a miniszterelnöknek - az MNB elnöke véleményének kikérésével tett
- javaslatára a köztársasági elnök három évre nevez ki, illetõleg ment fel."
(2) Az MNBtv. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(5) A jegybanktanács határoz
a) az MNB éves monetáris politikai irányelveirõl;
b) az árfolyampolitikával kapcsolatos jegybanki álláspontról;
c) a jegybanki politika eszközeinek jelentõsebb, az elfogadott monetáris
politika - ide értve az árfolyampolitikát is - kereteit meghaladó
változtatásairól."
16. §
Az MNBtv. 58. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi (3)-(8) bekezdés megjelölése (4)-(9) bekezdésre változik:
"(3) Az MNB elnökévé az a magyar állampolgár nevezhetõ ki, aki
monetáris, pénzügyi, illetõleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos
kérdésekben kiemelkedõ elméleti, illetõleg gyakorlati szakmai ismeretekkel
rendelkezik."
17. §
(1) Az MNBtv. 59. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az MNB legfeljebb öt alelnökét a köztársasági elnök nevezi ki,
illetõleg menti fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet -
egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elõ a köztársasági elnöknek. A
javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendõ alelnök feladatkörét.
(2) Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól."
(2) Az MNBtv. 59. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a
köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyûlés illetékes
bizottságát (58. § (3) bek.)."
18. §
Az MNBtv. 60. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"60. § Az 58. § (3)-(8) bekezdését az 57. § (3) bekezdése c) pontjában
említett személyek tekintetében is alkalmazni kell. Az 57. § (3) bekezdésének
c) pontjában említett személy az is lehet, aki a gazdaság valamely ágában
kiemelkedõ elméleti, illetõleg gyakorlati ismeretekkel rendelkezik és a
pénzügyi kérdésekben is gyakorlata van."
19. §
Az MNBtv. 63. §-a a következõ mondattal egészül ki:
"Ha az új Országgyûlés az említett határidõig az új felügyelõ bizottsági
tagokat nem választja meg, a felügyelõ bizottság mûködése mindaddig tart,
amíg az új Országgyûlés a felügyelõ bizottsági tagokat megválasztja."
20. §
Az MNBtv. 70. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"70. § (1) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB jegybanktanácsának az 57. §
(3) bekezdése c) pontjában említett tagja, az MNB igazgatóságának tagja és az
MNB jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja - ha törvény eltérõen nem
rendelkezik - nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy
munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezetõi tisztségviselõi jogviszonyt
vagy felügyelõ bizottsági tagságot hitelintézetnél és az Országos
Betétbiztosítási Alapnál.
(2) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB igazgatóságának tagja, valamint az
MNB osztályvezetõje és ennél magasabb beosztású alkalmazottja nem létesíthet
munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.
(3) Az MNB-nek a (2) bekezdés alá nem tartozó, jegybanki feladatot ellátó
alkalmazottja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének
engedélyével létesíthet. Az MNB nem jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja
munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Munka Törvénykönyve rendelkezései
szerint létesíthet.
(4) Az MNB-vel munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesítõ személynek
alkalmazása elõtt - és e jogviszony fennállása alatt - bejelentést kell tennie
munkaviszonyáról, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyáról, igazgatósági
tagságáról és felügyelõ bizottsági tagságáról.
(5) A (2)-(3) bekezdésben említett korlátozás, illetõleg a (4)
bekezdésben említett bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a tudományos,
oktatási, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ
szellemi tevékenységre.
(6) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy - az öröklés kivételével -
tulajdont hitelintézetben nem szerezhet.
(7) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy hitelintézetben
tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor,
megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a hitelintézetben fennálló tulajdoni
részesedésérõl.
(8) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy a kinevezése elõtt,
illetõleg öröklés útján szerzett - a (7) bekezdésben meghatározott - tulajdoni
hányadát a szerzéstõl számított három hónapon belül elidegeníti.
(9) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy haladéktalanul bejelenti,
ha a kinevezését követõen a vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója
a (6) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.
(10) A (8) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a
vele közös háztartásban élõ közeli hozzátartozója tekintetében fennálló
összeférhetetlenségi ok megszûnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett
személy nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében és meghozatalában, amely
az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.
(11) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor köteles
nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az (1)
és (4) bekezdésben említett személy a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát
addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll
fenn. Ezen idõszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében
és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági
viszonya van.
(12) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor írásban
köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élõ hozzátartozója
hitelintézetnél vezetõ tisztségviselõi jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követõen
keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni. Az
összeférhetetlenségi ok megszûnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett
személy nem vehet részt olyan döntés elõkészítésében vagy meghozatalában,
amely érinti azt a hitelintézetet, amelynél a közeli hozzátartozó
összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.
(13) Az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói
jogkör gyakorlójának kell megtenni. Az MNB jegybanktanácsának az 57. § (3)
bekezdése c) pontjában említett tagja és felügyelõ bizottsági tagja a
bejelentést, illetõleg nyilatkozatot az MNB elnökénél teszi meg. A
bejelentésekrõl és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást vezet.
(14) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b)
pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni."
21. §
Az MNBtv. 70. § után a következõ 70/A. §-sal egészül ki:
"70/A. § Az MNB könyvvizsgálója nem választható újra. Az MNB
könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást."
22. §
(1) Az MNBtv. 71. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép, egyidejûleg e bekezdés a következõ g) ponttal
egészül ki:
"Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzügyi intézmények és a
pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ
jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak
számára jegybanki rendelkezésben kötelezõ elõírásokat adhat, így szabályozza"
"g) az engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és
kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, tárgyi
feltételeit."
(2) Az MNBtv. 71. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A befektetési szolgáltatók és az Épt. szerinti el-számolóházak
számára az MNB jegybanki rendelkezésben kötelezõ elõírásokat az (1) bekezdés
c) pontjának esetében adhat."
23. §
Az MNBtv. 72. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(6) Az MNB az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ
értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi,
értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó
szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési
befektetési szolgáltatási, illetõleg kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenységet végezhet. Az MNB e tevékenységeire az értékpapírok
forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásról és az értékpapír-
tõzsdérõl szóló 1996. évi ... törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
24. §
Az MNBtv. 78. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi
eredményének a közgyûlés által meghatározott hányadát - a fejlesztésre,
tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt -
osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.
(2) Az MNB és a központi költségvetés az éves közgyûlés által
osztalékként megállapított és az - elkülönített eredménytartalék igénybevétele
nélkül - osztalékelõlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyûlést
követõ 8 napon belül rendezi.
(3) A közgyûlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés
megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tõkéje ne
legyen kevesebb, mint a tárgyévi mérlegében kimutatott, a forgalomban lévõ
bankjegy és érmeállomány, valamint a hitelintézeteknek az MNB-nél bármilyen
jogcímen elhelyezett forintbetétei összegeként megállapított monetáris bázis
5%-a.
(4) Ha a tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredmény
pozitív, az MNB a tárgyhónapot követõ hónap 15. napjáig e nyereségének
megfelelõ osztalékelõleget fizet.
(5) Ha a tárgyhó utolsó napján a saját tõke - ideértve az elkülönített
eredménytartalék összegét is - összege meghaladja a tárgyhó utolsó napján
számított monetáris bázis 5 %-át, az MNB a tárgyhót követõ hónap 15. napjáig a
többletet, de legfeljebb a 20.§ szerint képzett elkülönített
eredménytartalékot, osztalékelõlegként köteles a központi költségvetésbe
befizetni. Az igénybe vett elkülönített eredménytartalékból történõ
osztalékfizetési kötelezettséget a (4) bekezdés szerinti osztalékelõleg
fizetési kötelezettségtõl elkülönítetten kell kezelni.
(6) Ha a tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredmény
negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követõ
hónap 15. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(7) Ha a tárgyhó utolsó napján a saját tõke - ideértve az elkülönített
eredménytartalékot is - kisebb, mint a tárgyhó utolsó napján számított
monetáris bázis 5 %-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot
követõ hónap 15. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(8) Ha a tárgyhó utolsó napján a (4)-(7) bekezdés alapján az MNB-t és a
központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az
egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el, és a
tárgyhónapot követõ hó 15. napjáig a kötelezettségek egyenlegének összegében
pénzügyileg teljesítik.
(9) Az MNB saját tõkéjének a (3) bekezdésben meghatározott összeget
legkésõbb 2000. december 31. napján el kell érnie.
(10) Addig, ameddig az MNB saját tõkéje nem éri el a (3) bekezdésben
meghatározott összeget, a központi költségvetésnek a (7) bekezdés alapján
fizetési kötelezettsége nem keletkezik és az elkülönített eredménytartalékban
lévõ átértékelési eredmény nem vonható el.
(11) Addig, ameddig a (10) bekezdés alapján a központi költségvetésnek
megtérítési kötelezettsége nincs, és a tárgyhó utolsó napján az elkülönített
eredménytartalék egyenlege negatív, azt a központi költségvetés az
elkülönített eredménytartalék javára a tárgyhót követõ hónap 15. napjáig az
MNB-nek megtéríti.
(12) A (8) bekezdés alkalmazása során a (11) bekezdés szerinti
megtérítési kötelezettséget is figyelembe kell venni."
25. §
Az MNBtv. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal, a
devizagazdálkodással és a hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és
kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos
feladatkörében törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ilyen
kormányrendeletet az MNB véleményét kikérve kell kiadni."
26. §
Az MNBtv. 84. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az MNB köteles elidegeníteni a devizajogszabályok alkalmazásában
devizakülföldinek tekintendõ gazdasági társaságban e törvény hatályba
lépésekor fennálló részesedését, kivéve a Nemzetközi Fizetések Bankjában
fennálló részesedését. Az elidegenítésrõl szóló döntés az MNB közgyûlésének
kizárólagos hatáskörébe tartozik. A 70. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni
az MNB-nek a devizajogszabályok alkalmazásában devizakülföldinek tekintendõ
gazdasági társaságára mindaddig, ameddig az MNB abban e bekezdés alapján
részesedéssel rendelkezhet."
27. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az MNBtv. 4. §-ának (4)
bekezdése, 11. §-a és elõtte a "Napi likviditási tartalék" cím, 12. §-ából az
"és a likviditási ráta" szövegrész, 22. §-a, 25. §-a, 29. §-ának (1)
bekezdésében a "pénzintézet devizamûveletet az MNB-nek - az Állami
Bankfelügyelettel egyetértésben adott - felhatalmazása alapján végezhet"
szövegrész, 30. §-ának (1) bekezdése, 31. §-a, 71. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában az "és a likviditási tartalék" szövegrész, 72. §-a (2) bekezdésének
b)-c) pontja, 80-81. §-a és 83. §-a hatályukat vesztik.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg
a) az MNBtv. 9. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ában, 36. §-ának (1)-(3)
bekezdésében és 70. §-ának (2)-(3) bekezdésében a "pénzintézet" szövegrész
helyébe "hitelintézet" szöveg,
b) az MNBtv. 5. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ában, 10. §-a (1)
bekezdésében, 14. §-ának (2) bekezdésében, 16. §-ában, 26. §-a (1)
bekezdésének elsõ mondatában, 29. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 34. §-ának (4)
bekezdésében, 37. §-ának (3)-(4) bekezdésében és 84. §-a (3) bekezdésének a)
pontjában a "pénzintézetek" szövegrész helyébe "hitelintézetek" szöveg,
c) az MNBtv. 26. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában és 36. §-ának (2)
bekezdésében a "pénzintézetet" szövegrész helyébe a "hitelintézetet" szöveg,
d) az MNBtv. 17. §-ában a "pénzintézetnek" szövegrész helyébe a
"hitelintézetnek" szöveg,
e) az MNBtv. 29. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában és 29. §-ának (3)
bekezdésében a "pénzintézeteknek" szövegrész helyébe a "hitelintézeteknek"
szöveg,
f) az MNBtv. 70. §-ának (1)-(3) bekezdésében a "pénzin-tézetnél"
szövegrész helyébe a "hitelintézetnél" szöveg,
g) az MNBtv. 35. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a "pénzintézet és a
pénzintézeti tevékenységet is végzõ jogi személy" szövegrész helyébe a
"pénzügyi intézmény és a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személy, valamint a befektetési
szolgáltató és az elszámolóház" szöveg lép,
h) az MNBtv. 34. §-ának (1) bekezdésében és 53. §-ában a
"pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végzõ egyéb jogi
személyek" szövegrész helyébe a "pénzügyi intézmények és a pénzügyi
intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi
személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak" szöveg
lép,
i) az MNBtv. 29. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában a
"pénzintézeti tevékenységet is végzõ jogi személyeknek" szövegrész helyébe a
"pénzügyi vállalkozásoknak és pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyeknek" szöveg,
j) az MNBtv. 34. §-ának (1) bekezdésében és 84. §-a (3) bekezdésének
c) pontjában a "pénzintézeti" szövegrész helyébe a "hitelintézeti" szöveg,
k) az MNBtv. 71. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint 72. §-ának
(1)-(2) és (5) bekezdésében a "pénzintézeti tevékenység" szövegrész helyébe
a "pénzügyi szolgáltatási tevékenység" szöveg,
l) az MNBtv. 72. §-ának (3) bekezdésében a "pénzintézeti
szolgáltatásokat" szövegrész helyébe a "pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítõ
pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat" szöveg,
m) az MNBtv. 29. §-ának (1) bekezdésében "- az Állami Bankfelügyelettel
egyetértésben -" szövegrész helyébe "- az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelettel egyetértésben -", 51. §-a (1)-(2) bekezdésében és az 51. §
elõtti címben az "az Állami Bankfelügyelettel, az Állami
Értékpapírfelügyelettel" szövegrész helyébe az "az Állami Pénz- és Tõkepiaci
Felügyelettel" szöveg, 53. §-ában az "az Állami Bankfelügyelet, illetõleg
Állami Értékpapírfelügyelet" szövegrész helyébe az "az Állami Pénz- és
Tõkepiaci Felügyelet" szöveg,
n) az MNBtv. 28. §-ának második mondatában "a devizagazdálkodásról szóló
jogszabályok" szövegrész helyébe "a devizáról szóló jogszabályok" szöveg,
o) az MNBtv. 35. §-a (4) bekezdésének bevezetõ mondatában a
"Jogszabálysértés" szövegrész helyébe a "Jogszabálysértés, illetõleg a
jegybanki elõírások megsértésének" szöveg,
p) az MNBtv. 29. §-ának (1) bekezdésében és 71. §-a (1)
bekezdésének e) pontjában a "nemesfémekkel" szövegrész helyébe
"aranyérmével" szöveg lép,
r) az MNBtv. 56. §-ában a "könyvvizsgálók" szövegrészek helyébe
"könyvvizsgáló" szöveg,
s) az MNB tv. 59. §-ának (3) bekezdésében az "58. § (3)-(7) bekezdését"
szövegrész helyébe az "58. § (3)-(8) bekezdését" szöveg lép.
(4) E törvény 15-17. §-át és 19. §-át az e törvény hatálybalépése után
kinevezett, illetõleg megválasztott személyekre kell alkalmazni.
(5) Nem jelenti az MNBtv. 19. §-a a törvény 2. §-ával megállapított (3)
bekezdésének sérelmét a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló
1996. évi ... törvény 5. §-ában meghatározott államadósság átalakítása.
(6) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/A. §-ában az "a
pénzintézetekre és a pénzintézeti tevékenységet is végzõ egyéb jogi
személyekre, valamint az ilyen tevékenységet végzõ jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra" szövegrész
helyébe az "a pénzügyi intézményekre és a pénzügyi intézménynek nem
minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyekre,
valamint a befektetési szolgáltatókra és az értékpapírok forgalomba
hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl
szóló 1996. évi ... törvény 204. §-a szerinti elszámolóházakra" szöveg lép.
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a devizáról szóló 1995.
évi XCV. törvény 75. §-ának (7)-(10) bekezdése és 89. §-a (2) bekezdésének f)
pontja hatályát veszti.