1
T/3174/599.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló
T/3174.. számú törvényjavaslat zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. december 13.
1996. EVI ... TÖRVENY
A MAGYAR KÖZTARSASAG 1997. EVI
KÖLTSEGVETESERIL
Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi
költségvetésérõl, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes
törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:
ELSE RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
ELSE FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FEÖSSZEGE, A HIÁNY
MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
1. §
Az Országgyûlés az 1997. évi központi költségvetés
a) kiadási fõösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-
visszavásárlási kiadások nélkül - 2 561 607,5 millió forintban, azaz
kettõmillió-ötszázhatvanegyezer-hatszázhét egész öttized millió forintban,
b) bevételi fõösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételbõl származó bevételek
nélkül - 2 251 896,0 millió forintban, azaz kettõmillió-
kettõszázötvenegyezer-nyolcszázkilencvenhat millió forintban,
c) hiányát 309 711,5 millió forintban, azaz háromszázkilencezer-
hétszáztizenegy egész öttized millió forintban állapítja meg.
2. §
(1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg költségvetési
fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok
szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, e
törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi fõösszeg költségvetési
fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok
szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, e
törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
3. §
A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a
hitelfelvételbõl származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú
mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi
adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és
belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.
4. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban
foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla
folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát,
valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit
kezelje.
(2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi
LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-
ben érvényes kamatlába 8,18 %.
5. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: MNB) által az MNB tv. 20. §-a szerint nyújtott
kamatmentes forinthitel 1996. december 31-én fennálló teljes állományának és
az MNB tv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e § (2)
bekezdésében meghatározott részének lecserélésére 1997. január 2-ai hatállyal
devizahiteleket vegyen fel. Az ezen adósságcsere keretében felvehetõ hitel -
1996. december 31-ei, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamon
számított - összegét úgy kell meghatározni, hogy az egyezzen meg az MNB 1996.
december 31-én fennálló nettó devizaadósságával.
(2) Az MNB tv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állományából akkora
rész cserélhetõ le, hogy annak és az MNB tv. 20. §-a alapján keletkezett,
kamatmentes forinthitel teljes állományának együttes összege a felvételre
kerülõ devizahitelek összegével egyezzen meg.
(3) A forintadósság devizaadósságra történõ átalakítása módját a
pénzügyminiszter az MNB elnökével együttesen határozza meg. Az adósságcsere
technikai lebonyolítására legkésõbb 1997. február 17-ig kerül sor 1997. január
2-ai hatállyal.
(4) A forintadósság devizaadósságra történõ átalakítása során az Állami
Számvevõszéknek (a továbbiakban: ÁSZ) folyamatosan meg kell küldeni az
adósságcserére vonatkozó dokumentumokat, illetve ellenjegyzés céljából a
hitelszerzõdéseket.
(5) Az adósságcsere végrehajtásáról 1997. június 30-ig tájékoztatni kell az
Országgyûlést. A tájékoztatáshoz be kell mutatni az ÁSZ véleményét is.
(6) A pénzügyminiszter és az MNB elnöke 1997. június 30-ig tájékoztatja az
Országgyûlés Költségvetési és Pénzügyi bizottságát a belföldi és külföldi
adósságkezelés kialakult rendszerérõl, a Pénzügyminisztérium és az MNB között
kialakított munkamegosztásról.
MÁSODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS
MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELEIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL,
TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETELEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES CELTARTALEK-ELIIRANYZATAI
6. §
(1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével, az egészségügyi
hozzájárulás bevezetésével, az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel
összefüggõ egyszeri kifizetésekkel, a felsõoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény 10/A. §-ában megállapított ösztöndíj társadalombiztosítási
járulékával, továbbá a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján
végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel, a Ktv. 46. §-ának (2)
bekezdésében és 48. §-ának (5) bekezdésében, valamint az Állami
Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (8) bekezdésében
megállapított vezetõi-, illetve idegennyelv-tudási pótlék emeléssel,
valamint - a közigazgatás reformjával összefüggõen - a Ktv. 43. §-a (5)
bekezdésében, továbbá az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII.
törvény 14. §-ának (13) bekezdésében foglaltakkal, a Ktv. 44. §-a (2)
bekezdésében megjelölt szerveknél az alapilletménytõl való eltéréssel,
továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. §-ának (3) bekezdésében,
illetve 103/A. §-ában foglaltakkal kapcsolatos többletkiadások részbeni,
illetve teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség
fejezet 10. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportján. Az elõirányzat a
központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar
Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó
intézményeket is) és a helyi önkormányzatoknál használható fel.
(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi
költségvetési szervek, amelyek kiadási elõirányzatát teljes egészében saját
bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük
terhére foglalkoztatnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt-nél és a Magyar
Televízió Rt-nél együttesen legfeljebb 500 millió forint erejéig, a
költségvetési intézmények átalakulásából származó - a létszámcsökkenéssel
kapcsolatos - kötelezettségek teljesítését is szolgálja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalékra 8000 millió forintot kell év
közben átcsoportosítani, csökkentve valamennyi fejezet - ideértve a 41. §
(1) bekezdésének c) pontjában megjelölteket is - elõirányzatát támogatásuk
arányában, fejezeten belül differenciáltan. A támogatás-csökkentés
számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 41. § (1) bekezdésének a)-b) és
d)-e) pontjaiban, (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken,
az I. Országgyûlés fejezet 1. cím 1, alcímén és a 10-12. címeken, a
II. Köztársasági Elnökség fejezet 2. cím 2. alcímén, a XX. Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztérium 10. cím, 2. alcím 2. és 8. elõirányzat-csoporton, a
XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 11. alcímén, a XXXIII. Magyar
Tudományos Akadémia fejezet 12. cím 4. alcímén, a helyi önkormányzatok
támogatásai, hozzájárulásai, valamint a társadalombiztosítási alapoknak és
szervezeteiknek fizetendõ térítés jogcímeken jóváhagyott elõirányzatokat,
továbbá a nemzetgazdasági elszámolások, a beruházási célprogramok, a
kiemelt jelentõségû beruházások, a kormányzati rendkívüli kiadások
elõirányzatait.
(5) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos
kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség
fejezet 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat elõirányzat-csoporton.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
7. §
(1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Rt-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami
részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülõ osztalék és az állami vagyon
más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.
(2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából
50 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt
meghaladó privatizációs bevételt - az e törvény 11. számú mellékletében
részletezett ráfordítási és tartalékképzési elõirányzatok, valamint az 58. §
(3)-(4) bekezdésében elõírt kötelezettség teljesítése után - az államadósság
törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti
csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter
állapodik meg.
(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint
osztalék jellegû befizetést teljesít a központi költségvetésbe.
(4) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995.
évi XXXIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és
kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.
(5) Az ÁPV Rt. - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl,
valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény
módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján és
az abban meghatározott mértékig - az Egészségbiztosítási Alap és a
Nyugdíjbiztosítási Alap részére történõ pénzbeli térítés nélküli
vagyonátadás keretében még át nem adott vagyont a hozzárendelt vagyona
terhére, pénzbeli térítés nélkül adja át, figyelembe véve a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) által teljesített vagyonátadást is.
(6) Az ÁPV Rt. által történt, az 1996-1997. években a belterületi föld értéke
alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megilletõ kifizetések
összesen 61 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági
társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján figyelemmel
az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl
szóló 1995. évi XXXIX. törvény 71. §-ának (1) bekezdésére is, az átalakuló
társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülõ 20 %-os
részesedésének mértéke összesen 32 000 millió forintot tehetnek ki.
(7) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévõ
földterületekbõl, a Gyõr-Gönyû-i országos közforgalmú kikötõ létesítésére
kijelölt, terület-felhasználási engedély alapján a Gönyû helységet érintõ
10. tulajdoni lapszámú, 094/4., 094/5., és 094/6. hrsz-ú összesen 76 ha.
2646 m2 földterületet az ÁPV Rt. az 1995. évi XXXIX. törvény 35. §-a c)
pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a KVI részére. Az
ÁPV Rt-tõl átvett földterületekre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre
vonatkozó szerzõdést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal
köti meg. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a földterületet
kizárólag az országos közforgalmú kikötõ mûködtetési céljaira jogosult
felhasználni.
8. §
(1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén
a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az
illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50 %-ban a
fõvárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, fele részben pedig
a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az õrzés-védelemmel, az
állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelõ beruházásokkal, a
környezetvédelmi károk elhárításával, a tûzszerészeti mentesítéssel,
valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.
(3) Az illetékes települési önkormányzat, vagy - egyetértésével - a megyei
önkormányzat a jelen törvény hatálybalépését követõ három hónapon belül
igényelheti lakáscélú, illetõleg egészségügyi és szociális célú
hasznosításra alkalmas volt szovjet katonai ingatlanok tulajdonába
kerülését, ha azokat korábban legalább két alkalommal nyílt pályázaton
eredménytelenül megpályáztatták.
(4) Az ingatlanok tulajdonba átadása szerzõdéssel történik, amelynek
megkötéséhez az igénylõ önkormányzat köteles megjelölni az ingatlan
felhasználásának célját, az ehhez szükséges beruházást, a megvalósítás és
mûködtetés (ezen belül a fenntartás) forrását és ütemezését.
(5) A szerzõdésben szükséges rendelkezni arról, hogy az ingatlan felújítása és
a (3) bekezdésben meghatározott célok szerinti hasznosítása három éven belül
megtörténik, továbbá, hogy az átvevõ gondoskodik az átvett ingatlanok
környezeti kárainak elhárításáról, õrzésérõl és állagának fenntartásáról. Az
átvevõ kötelezettségeit a szerzõdésben garanciákkal kell biztosítani.
(6) A tulajdonba átadás ingyenes és illetékmentes.
(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV
Rt. vagyonkezelésében lévõ nem értékesíthetõ ingatlanokat, valamint a volt
szovjet laktanyákat illetõen - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai,
ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elõsegítésére -
eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba
adásáról.
9. §
Az ÁPV Rt. 1997. december 31-ig pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a
saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de az Alkotmánybíróság, az
Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Vám- és Pénzügyõrség
Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal szervei,
továbbá az Országgyûlési Biztosok Hivatalának elhelyezésére szolgáló és
használatukban lévõ ingatlanokat, valamint külön törvény szerint az állami
tulajdonból ki nem adható mûemléki ingatlanokat.
10. §
A KVI vagyonkezelésében lévõ kincstári vagyon átmeneti vagy tartós
hasznosításából, értékesítésébõl származó kiadásokkal csökkentett bevétel a
központi költségvetés központosított bevételét képezi. 850 millió forint a KVI
javaslatára, a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulása alapján, a
vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami
feladatellátással összefüggõ kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI
vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten
legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéseirõl
a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.
11. §
(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan
értékesítésének ellenértékébõl - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó
szerv vezetõjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg
jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendõ köztartozás
kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra,
felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. E bevételhányad nem
lehet az ellenérték 50 %-ánál alacsonyabb, kivéve a Honvédelmi
Minisztériumot, amely az ellenértéket - köztartozásai kiegyenlítését
követõen - teljes egészében felhasználhatja. Ezen összeggel - amennyiben nem
tervezték meg - a költségvetési szerv kiadási és bevételi elõirányzata
növelhetõ.
(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a
központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(3) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévõ
és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket,
jármûveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját
hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére
irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésbõl származó bevétel
összegével - amennyiben nem tervezték meg - az intézmény dologi kiadások és
felhalmozási kiadások elõirányzatai növelhetõk.
(4) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegû
követelés értékhatára 5000 forint.
(5) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a
költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a
feladatait ellátó szervezet részére történõ bérbeadásánál a pénzügyminiszter
jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.
(6) A Kormány jogosult, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával
összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ, feleslegessé
váló ingatlanok hasznosítására - elsõsorban szociális, kulturális, oktatási
és foglalkoztatáspolitikai célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az
ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történõ értékesítése eredménytelen
volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes
önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat a
KVI részére - megállapodás alapján - át kell adni.
12. §
A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
fejezet 13. cím, 3. alcím, 17. "Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat
racionalizálás miatti mûszaki fejlesztés" elõirányzat-csoport 2000 millió
forint elõirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a
társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés
mûszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által
dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a
pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések
13. §
(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységébõl származó, a
gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget
szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított
eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - az 1997. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 %
pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) A vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része teljes
egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a
tárgyévben, vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító
okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.
14. §
(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül
a) az intézményi ellátás díja,
b) az alkalmazottak térítése,
c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési) feladatok
díjbevétele,
d) az illeték-jellegû bevételek
eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként
számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét
képezi.
(2) A frekvenciadíjak beszedésébõl származó többletbevételek a
frekvenciadíjakról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben
számolhatók el saját bevételként. Teljes egészében saját bevételként
számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggõen
végrehajtott elõirányzat-emelés összege, amely:
a) jogszabály alapján évközi díjtétel-emelésbõl,
b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból,
díjemelésbõl
keletkezett.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat-változtatást az eredeti elõirányzat
teljesítését követõen legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell
végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni.
15. §
(1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzõtáborokat, a
Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti
Színházat, Magyar Állami Operaházat, Magyar Nemzeti Múzeumot, Magyar Nemzeti
Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülõtéri
Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1997. évben
ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át használhatják fel, a fennmaradó
5 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következõk:
a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet
értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök,
valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezõgazdasági
termékek értékesítési bevételét,
b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a
költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat, továbbá
c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a
külföldön mûködõ állami képviseletek bérletdíj bevételeit,
cb) a lízingdíj-bevétel,
cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,
cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,
ce) az egyéb bevételek,
d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.
(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét
képezõ összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig kell
intézkedni. A havonkénti rendezéstõl és befizetéstõl mindaddig el lehet
tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt
összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási elõirányzat 5 %-át.
(4) A Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság bevételeibõl 1997. évben
havi 30 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét
képezi.
16. §
A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium
fejezet 17. Külkereskedelmi Szolgálat címen a külszolgálatok mûködésére
szolgáló elõirányzatból 1997. június 30-ig teljesíthetõ kifizetés. Az
elõirányzat fel nem használt része a X. Miniszterelnökség
fejezet 10. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport "Külszolgálat" céltartalékot
növeli.
17. §
(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. § (2) bekezdése
szerinti, egy fõre megállapított hallgatói normatíva 65 000 forint/év, a
doktori képzésben résztvevõk egy fõre megállapított támogatási normatívája
348 000 forint/év.
(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak
és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. § (1) bekezdés
szerinti, a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói
pénzbeli juttatásának normatívája 174 000 forint/fõ/év.
18. §
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek
(kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni
ellentételezésére 100 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1997.
évben összességében nem több, mint 410 millió forint fordítható.
HARMADIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK
KAPCSOLATA
A) A HELYI ÖNKORMANYZATOK ES A KÖZPONTI
KÖLTSEGVETES KAPCSOLATRENDSZERE
Állami hozzájárulás és támogatás
19. §
(1) Az Országgyûlés a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos
összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok
adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján -
önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a
belügyminiszter 1997. január 31-éig együttes rendeletben hirdeti ki.
20. §
(1) Az Országgyûlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít
meg:
a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót
támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében
foglalt részletezés szerint,
b) központosított elõirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében
felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a
helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésére,
c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön
törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában,
d) a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról
szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati
tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú
mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat -
a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók
alapján - önkormányzatonként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
rendeletben kell közzétenni,
e) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének, iskolai
oktatásának és a két tanítási nyelvû oktatás támogatására a 8. számú
mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi
önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján -
önkormányzatonként és jogcímenként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
rendeletben kell közzétenni,
f) a termelõ, valamint e törvény 20. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti
céltámogatási rendszer keretében támogatható, humán infrastrukturális
feltételekben meglévõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a
területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi
önkormányzatai részére a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl
szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási
elõirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok
céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erõ
kiegészítését.
(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl
szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. § (2) és
(3) bekezdése alapján az 1997-ben támogatható célok körét a következõk
szerint állapítja meg és rangsorolja:
a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,
b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,
c) mûködõ kórházak és szakrendelõk (beleértve az önálló fogászati rendelõt
is) gép- és mûszerbeszerzései,
d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvíz-elvezetés
és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igény-kielégítési sorrend és
az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényû, de üzembe
helyezhetõség szempontjából mûszakilag összetartozó beruházások együttes
kezelésének figyelembevételével a költségvetési elõirányzatból még
kielégíthetõ szennyvíztisztító telep, települési
folyékonyhulladék, tengelyen szállított szennyvíz, tisztítótelep és
szennyvízcsatorna-hálózat építés.
(3) A Kormány a ki nem elégített, de a Cct-ben meghatározott feltételeknek
megfelelõ igényeket a hivatkozott törvény 3. számú mellékletének
I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében
jelzett igény-kielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön
benyújtott támogatási igényû, de üzembe helyezhetõség szempontjából
mûszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével
teszi közzé.
(4) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi
elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából június 30-
ig lemondással felszabaduló összeg felhasználható a tárgyévben ki nem
elégített, de a feltételeknek megfelelõ, az igény-kielégítési sorrendben
következõ céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a
kormány-közleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a
kiegészítõ jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon
belül egyértelmûen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A
határidõ elmulasztása jogvesztõ. A céltámogatásban részesülõ önkormányzatok
kiegészítõ jegyzékét a Belügyminisztérium és a
Pénzügyminisztérium 1997. augusztus 15-ig teszi közzé. A kiegészítõ
jegyzékben szereplõ beruházások kivitelezését 1998. április 15-ig kell
megkezdeni és ennek megfelelõen a beruházás tervezett befejezése is
módosul. Egyebekben a kiegészítõ jegyzékben szereplõ beruházásokra is
érvényesek a Cct. rendelkezései.
(5) A címzett és céltámogatásban 1997-ben nem részesülõ önkormányzatok
igényüket a késõbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra
benyújthatják.
(6) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben
kezdõdõ új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.
(7) A (8) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív
állami hozzájárulásainak, a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti
támogatásnak lemondással felszabaduló összege, továbbá a helyi
önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1997. évi
elõirányzatból és az elõzõ évek elõirányzat-maradványából július 1-jétõl
lemondással felszabaduló összeg a 21. §-ban meghatározott elõirányzatot
növeli.
(8) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá a 20. § (1) bekezdés e) pontja
szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére
történõ - feladatátadással függ össze, amelyhez a feladatot átvevõ szervezet
vagy személy is jogosult - e törvény 34. §-a szerint - normatív állami
hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló
összeggel a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami hozzájárulás,
illetve támogatás elõirányzatát csökkenteni kell és annak további
folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú elõirányzatát meg
kell emelni.
21. §
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának
(1) bekezdése alapján, önállósága és mûködõképessége védelme érdekében,
elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi
önkormányzat, az önhibán kívül hátrányos helyzetben levõ (forráshiányos) helyi
önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen
helyi önkormányzat kiegészítõ támogatást igényelhet az e törvény 6. számú
mellékletében foglalt feltételek szerint.
22. §
(1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív
állami hozzájárulást - ideértve a 20. § (1) bekezdés e) pontjában
meghatározott támogatást is - az õt ténylegesen megilletõnél 5 %-kal vagy
azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege
után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az
e törvény 3. számú mellékletének 2., 4-19. pontjaiban szereplõ
mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a
8. számú mellékletben szereplõ, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók
óvodai nevelésére, iskolai oktatására és a két tanítási nyelvû oktatásra
felhasználható támogatások együttes összegét kell alapul venni.
(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a
helyi önkormányzatnak, ha az általa idõarányosan folyósított normatív állami
hozzájárulás, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás
együttes összege legalább 5 %-kal kevesebb az önkormányzatot megilletõ
összegnél.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendõ kamat mértéke
500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben
érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.
(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetõleg
kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott
határidõre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat
kétszeres mértékének megfelelõ - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig,
amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplõ
támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette
igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben
rögzített arányt meghaladó mértékû támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban
meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év
közben haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt
határidõre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3) és (4) bekezdésben
meghatározott mértékû kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az
évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejûleg az önkormányzat a
területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs
Szolgálaton, illetve a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs
Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a
Belügyminisztériumnál az elõirányzat módosítását.
(6) A helyi önkormányzat által a központosított elõirányzatról, az egyéb
központi támogatásról - a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
elõirányzat kivételével - év közben történõ lemondással, illetve a
visszafizetéssel felszabaduló elõirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen
újra elosztható.
(7) A helyi önkormányzatok által a Kincstári Egységes Számla kijelölt
alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekrõl a Kincstár az összeg
igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva és
önkormányzatsorosan, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot
értesíti.
(8) Az Állami Számvevõszék által 1997. január 1-jét követõen feltárt és az
Országgyûlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó
késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:
a) az (1) bekezdésben szereplõ állami hozzájárulás, támogatás esetében
kormányrendeletben megjelölt nap,
b) az (5) bekezdésben szereplõ támogatások esetében a jogtalan igénybevétel
napja.
A fizetendõ kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki
alapkamat kétszerese.
(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi
költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet Vegyes kiadások
(17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt elõirányzat), illetve Vegyes bevételek
(22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt elõirányzat) elõirányzatát növelik.
(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában elõírt, az éves
költségvetésrõl és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról
szóló információt határidõre nem szolgáltatja, az illetékes TÁKISZ jelzése
alapján a Belügyminisztérium, a határidõt követõ hónaptól az információ
szolgáltatásáig, a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megilletõ
összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ
szolgáltatását követõen az év hátralévõ részében - havonta egyenlõ
részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az
önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.
Átengedett, megosztott bevételek
23. §
(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1995. évre
bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban:
APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 38 %-a,
135 652 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak
szerint.
(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által
bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi
jövedelemadó 22 %-a, összesen 78 535,3 millió forint.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 18 998 millió forint személyi
jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a
(4) bekezdés szerint.
(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti
személyi jövedelemadó-bevételnek az egy fõre jutó összege -
az 1995. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek
esetében az 7037 forintot, a városok esetében a 8643 forintot, a bevétel e
szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1996. augusztus 31-ei
állapotnak megfelelõen kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az
elõirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell
megosztani.
(5) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen
6558,8 millió forint, ebbõl a megye 1996. január 1-jei állandó lakosai
után 321 forint/fõ, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után
egységesen felosztásra kerül 950 millió forint, továbbá minden megyei
önkormányzatot egységesen 150 000 ezer forint illeti meg.
(6) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális,
közmûvelõdési és sportfeladatokhoz a személyi jövedelemadóból
az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1842 forint/fõ
mértékben, összesen 19 274 millió forintban részesednek.
(7) A megyei önkormányzatok és a Fõvárosi Önkormányzat igazgatási, területi
honvédelmi igazgatási, közmûvelõdési és a pedagógiai feladataikhoz a
személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei népességszámuk
alapján 360 forint/fõ mértékben, összesen 3766,9 millió forintban
részesednek.
(8) Az 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezõ
községi, nagyközségi önkormányzatok feladataikhoz a személyi
jövedelemadóból 2 millió forint/település mértékben, összesen 5840 millió
forintban részesednek.
(9) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak
minõsített valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ, a . számú
Kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos
helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei
állandó népességszámuk alapján 1600 forint/fõ mértékben, összesen
2679,0 millió forintban részesednek.
(10) A (2)-(9) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi
önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. §
(2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.
24. §
A települési önkormányzat által a belföldi gépjármûvek után beszedett adóból a
gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó
adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a
képviselõ-testület, illetve a közgyûlés az alsó adótételnél magasabb mértéket
állapít meg, a különbözetbõl származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot
illeti meg.
25. §
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében
tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi
jogosítvánnyal rendelkezõ szervezet által történõ - értékesítésébõl származó
készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti
meg.
26. §
A települési önkormányzat által jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírság
teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési
önkormányzat területén jogerõsen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi
bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot
illeti meg.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása
27. §
(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fõvárosi Illetékhivatal
által 1997. január 1-jétõl beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási
eljárási illeték kivételével - 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a
pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott módon - a megyei, a fõvárosi,
illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-
nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi
költségvetést, 10 %-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak
szerint - az önkormányzatokat illeti meg.
(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést
megilletõ illetékbevételt az elõzõ hó végén fennálló állapotnak megfelelõen
minden hónap 10. napjáig utalják át a Kincstári Egységes Számla kijelölt
alszámlájára.
(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékbõl az illetékekrõl
szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye
közigazgatási területén lévõ megyei jogú városok illetékességébe tartozó
ügyekbõl befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyei jogú
városi önkormányzatot illeti meg.
(4) A Fõvárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben
meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fõvárosi Önkormányzatot illeti
meg.
(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (3) bekezdésben
meghatározottak szerint csökkentett illetékbevétel
a) 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,
b) 70 %-ának fele egyenlõ összegben, fele a megye 1996. január 1-jei állandó
népessége arányában a megyei önkormányzatokat
illeti meg.
(6) A bevételbõl részesedõ megyei jogú város legkésõbb 1997. február 1-jéig
megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel
kapcsolatban felmerült költségek viselésérõl. A megállapodásnak tartalmaznia
kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is -
és mértékét, valamint az elszámolás ellenõrzésének módját.
(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megilletõ bevételbõl az annak
megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelõ - költségek egy-
tizenketted részét havonta visszatartja. A visszatartott összeget a megyei
önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.
(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a
megyei jogú várost megilletõ bevételbõl a felmerült költségek fedezése
céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illetõ bevétel és a központi
költségvetést megilletõ összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel
arányának megfelelõ hányadot. Az arány megállapításánál az elõzõ évi
tényszámokat kell figyelembe venni. A visszatartott összeget a megyei
önkormányzat ugyancsak illetékbevételként számolja el.
(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az elõzõ hó végén
fennálló állapotnak megfelelõen átutalja a megyei jogú város költségvetési
elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételbõl a
(3) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott
költségekkel csökkentett összeget.
(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a megyei illetékhivatal a
(9) bekezdésben foglaltakkal egyidejûleg a Kincstári Egységes Számla
kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos
szinten összesített bevétel 50 %-át népességarányosan, a további 50 %-ának
pedig egytizenkilenced részét a tárgyhónap 20. napjáig átutalja valamennyi
megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.
(11) Az 1996. december 20-a és 31-e között befolyt illetékbevételbõl a Magyar
Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 28. §-
ának (2), (8) és (9) bekezdésében szereplõ átutalást 1997. január 10-ig, a
(10) bekezdésében említett átutalást pedig 1997. január 15-ig kell
teljesíteni.
A fõvárosi önkormányzatok bevételei
28. §
A Fõvárosi Önkormányzatot megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról
szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban
foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályai
29. §
(1) A gyermeknevelési támogatás, a települési önkormányzatok térítési
kötelezettségeibe tartozó egészségügyi hozzájárulás, valamint - a
Munkaerõpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetében
a települési önkormányzat 1997. évben elsõ alkalommal az õt megilletõ havi
összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven
belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2) Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzatok az
õket 1997. évben megilletõ kiegészítõ állami támogatás összegének terhére -
utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási elõleget
vehetnek igénybe. Az igénybe vehetõ elõleg nem lehet több, mint 1996. évben
a részére folyósított forrás-kiegészítõ állami támogatás összegének 50 %-
a. Az elõleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete
alapján - annak elfogadási idõpontjához igazodóan, 1997. február 10-éig,
illetve 1997. március 10-éig - van lehetõség. Az erre irányuló kérelmeket a
Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az
elõleg átutalása az elsõ félév során havonta idõarányosan, a nettó
finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 2. pontja
szerinti kiegészítõ támogatás terhére. Amennyiben az elsõ alkalommal
megállapított forrás-kiegészítõ támogatás összege kisebb, mint az igényelt
elõleg, a különbözetet a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell
elszámolni.
A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége
30. §
(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységbõl
származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési
kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint
megállapított - eredményének 18 %-át köteles az 1997. évi eredmény-
elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási
tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a helyi
önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követõ évben
jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége
ellátásához használ fel.
B) A TARSADALOMBIZTOSITAS ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES KAPCSOLATA
A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési számláról
igénybevett összeg rendezése
31. §
(1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a
továbbiakban: Alapok) terhelõ ellátások folyamatos teljesítése érdekében
az Alapok bevételeinek és kiadásainak idõbeli eltérésébõl adódó átmeneti
pénzügyi hiányok - beleértve az 1996. évi hiány összegét is, annak
rendezéséig - fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap
részére 54 054 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére
58 337 millió forint összegig kamatmentes hitelt nyújt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel
igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat
mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.
(3) A hitelnyújtás feltétele, hogy
a) az Alapok elszámolási számláin és az ezekhez kapcsolódó célelszámolási
számlákon meglevõ pénzeszközök nem elegendõek az esedékes kiadásuk
finanszírozására,
b) az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb,
hitelviszonyt megtestesítõ befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét,
adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve
c) az 1995. január 1-je elõtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket,
kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.
(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat
az Alapoknak az 1994. december 31-e elõtt vállalkozásban szerzett
részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl,
valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény
módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-a (4) bekezdésének alapján
ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel
igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve
a befektetések értékesítésébõl származó ellenérték új befektetésre
fordítását is, de ide nem értve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott
vagyon hasznosításából származó bérleti és lízing díjbevételeket, a kapott
vagyon befektetésébõl származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket,
valamint a kapott vagyon átvételekor és értékesítésekor keletkezõ
árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el
kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani.
(5) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról
hitelt igénybe venni csak elõzetesen benyújtott és a Kincstár által
jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a
hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási
tervet három hónapra elõre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges
igénybevételhez igazítva kell elkészíteni és havonta a finanszírozási
idõszakot megelõzõ hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi
intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által
indokolt esetben lehetõség van a finanszírozási terv tárgyhavi
módosítására.
(6) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról
felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikbõl soron kívül törlesztik.
32. §
A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által
folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat az azokat
folyósító szerv által elõzetesen benyújtott és a pénzügyminiszter által
jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási
tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó
jogszabályok alapján három hónapra elõre és ezen belül napi bontásban kell
elkészíteni és havonta, a pénzellátási idõszakot megelõzõ hónap 25. napjáig
kell benyújtani.
C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT
ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA
33. §
(1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban:
alapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként
az e törvény 12. számú melléklete szerint jóváhagyja.
(2) Az alapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást az alapokról szóló
törvények rendelkezései szabályozzák.
(3) A Kincstár az alapok kiadási elõirányzataira addig teljesít kifizetést -
kivéve a Munkaerõpiaci Alapból a munkanélküli járadék, elõnyugdíj, nyugdíj
elõtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek
közterheinek kifizetése -, amíg az alapok bevételei és az elõzõ évi
maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások
különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenlegüket.
(4) Az alapok - az elõirányzatok adott idõszakra elõzetesen ütemezett összegét
meghaladó - finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra
igénybe vehetik a Kincstári Egységes Számlát. Az igénybevételt esetenként a
pénzügyminiszter engedélyezi.
NEGYEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ
ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK
KAPCSOLATA
TARSADALMI ÖNSZERVEZIDESEK TAMOGATASA
34. §
(1) Az Országgyûlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben
meghatározott felsõoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-
szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek,
alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a
humánszolgáltatásokat fõtevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról
szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem
állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít
meg a következõk szerint:
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e
törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok
normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett,
azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg. Nem vonatkozik
rájuk a 3. számú melléklet kiegészítõ szabályainak 1. k), m), n), valamint
a 2-5. pontja,
a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e
törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok
normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett,
azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve 3. számú
melléklet 18. e), f), g), h). Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet
kiegészítõ szabályainak 1. k), m), n), valamint a 2-5. pontja,
b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény
hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok
kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelõ
hozzájárulás illeti meg,
c) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai
tanulók gyakorlati képzésében résztvevõknek, ha költségeik megtérítésére a
Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészébõl igényt tartanak,
d) a felsõoktatási közfeladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit
a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 1996. évi
LXI. törvény 1996. szeptember 1-jei hatályba lépése elõtt felvett nappali
tagozatos hallgatók, valamint a hitéleti képzésben résztvevõ nappali
tagozatos felsõoktatási hallgatók képzéséhez 80 000 forint/fõ/év állami
hozzájárulás illeti meg,
e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális jellegû közfeladatot ellátó nem
állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú melléklet 4 -
8. pontjaiban megállapított helyi önkormányzatok normatív állami
hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett azonos összegû
normatív állami hozzájárulás illeti meg.
(2) A normatív állami hozzájárulást - a személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmények kivételével - az illetékes szakminisztériumtól kell
igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.
(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartójának az
(1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a területileg
illetékes helyi önkormányzat jegyzõje, illetve fõjegyzõje által kiadott - a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése szerinti -
mûködési engedély és a kitöltött létszámjelentésben szereplõ feladatmutatók
alapján az igénybevételt megelõzõ második hónap elsõ napjáig a Mûvelõdési és
Közoktatási Minisztériumhoz kell benyújtani.
(4) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartója minden
tárgynegyedév elsõ napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a
feladatmutatók alakulásáról. A fenntartó a tényleges, illetve a tanügyi
okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív
hozzájárulás igénybevételére.
(5) A felsõoktatási hallgatók pénzbeli támogatási normatívájának folyósítása a
felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-a alapján meghatározott
intézményi létszámokra, elszámolása pedig - a zárszámadás keretében - a
költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév
márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell
kiszámítani.
(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami
hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és
folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó,
szociális jellegû közfeladatokat ellátó intézmény esetében:
a) az intézmények mûködési feltételei és szolgáltatásai, valamint az
intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi elõírásoknak,
b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon a mûködést
engedélyezõ hatóságnak arról, hogy rendelkezik az intézmény mûködéséhez
szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.
(7) A fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelõ -
megyén belül összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja
be.
(8) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális
közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett
átlaglétszám, de legfeljebb a mûködési engedélyben szereplõ létszám erejéig
és a fõvárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerzõdésben vállalt
kötelezettség mellett vehetõ igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig,
illetve a tárgyévet követõ január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján
számol el a fõvárosi, megyei Közigazgatási Hivatalnak az igénybevett
hozzájárulással.
(9) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény, valamint
a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi
személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben
megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre
vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
35. §
(1) A pártok támogatására fordítható keretbõl (I. Országgyûlés fejezet
7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról
szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek
mûködésének, az egyéb karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a
támogatására elõirányzott keretek (I. Országgyûlési fejezet 6. cím,
8. cím 1. alcím, 4. alcím 2. elõirányzat-csoport) felhasználásáról -
kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyûlés dönt.
(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi
szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú
pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok
költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására,
felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.
(4) Az egyházak közvetlen támogatására elõirányzott összeg
(X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím 3. alcím, 1-2. elõirányzat-csoport és
XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 9. alcím, 1.,
52., 53. elõirányzat-csoport) felosztásáról illetékes bizottsága javaslata
alapján az Országgyûlés dönt.
ÖTÖDIK FEJEZET
KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ES VISZONTGARANCIA
36. §
(1) A Kormány által 1997. évben újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezességek
együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a a) pontjában
megállapított kiadási fõösszeg 2 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a
kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kõolaj és
kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvényben
meghatározott beszerzésekre.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozások miatt bekövetkezõ automatikus emelkedés esetét kivéve -
kizárólag az Országgyûlés jóváhagyásával léphetõ túl.
(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg
a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s
azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás
elõírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényrõl szóló 1982. évi
28. törvényerejû rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott
lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok
által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján
kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi
költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A
fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a
Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.
37. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl a központi költségvetés terhére
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási
Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német
Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendõ
hitelszerzõdéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában
összegszerû korlátozás nélkül kezességet vállaljon,
b) a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (névváltozást követõen az
MFB Rt.) külföldrõl felvett és felvételre kerülõ - fejlesztési célú -
közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból
eredõ fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E
kezességvállalás együttes állományának felsõ határa 1997. december 31-én
80 000 millió forint lehet.
38. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehetõ hitelek és kibocsátott
kötvények együttes állományának felsõ határa 1997. december 31-én
60 000 millió forint lehet.
(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére
vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felsõ
határa 1997. december 31-én 50 000 millió forint lehet.
(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyam-
kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felsõ határa
1997. december 31-én 130 000 millió forint lehet.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az
év egyetlen napján sem haladhatják meg.
39. §
(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl a
társaságot terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal. A
Hitelgarancia Rt.
a) természetes személy,
b) gazdasági társaság,
c) közhasznú társaság,
d) szövetkezet,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a
Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény
alapján létrejött szervezet
pénzintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerzõdésbõl,
bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségéért vállalhat készfizetõ
kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidõben foglalkoztatottak
létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 fõt nem haladja meg.
(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség állományának felsõ
határa az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.
(3) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerzõdés,
illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-át és
jogosultanként a 400 millió forintot.
(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén
a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló
követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel
csökkentett - összeg 70 %-a a költségvetést illeti meg.
40. §
(1) A 36. és 37. §-ban kapott felhatalmazás alapján vállalt kezesség után a
központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani,
kivéve a 36. § (2) bekezdés szerinti beszerzéseket.
(2) A díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének
legfeljebb 0,5 %-a.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.
HATODIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre
41. §
(1) Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt
elõirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az elõirányzatok év
közbeni megváltoztatására:
a) a pártok támogatása (I. Országgyûlés fejezet 7. cím),
b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek
támogatása és az országos kisebbségi önkormányzatok (I. Országgyûlés
fejezet 6. 8. és 9. cím),
c) az I-VIII. fejezeteknél, kivéve a központi költségvetés tartalék-
elõirányzatai terhére történõ elõirányzat növelést,
d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása
(X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport) és
a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség
fejezet 7. cím, 2. alcím, 10. elõirányzat-csoport),
e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím, 3. alcím és
XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 9. alcím),
f) a pénzbeli kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet 24. cím, 2. alcím).
(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a következõ normatívák,
illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:
a) a felsõoktatási intézményekben az egy fõre megállapított hallgatói
normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája,
a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli
juttatásának normatívája (17. §),
b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának
jogcímei és összegei ( 3. és 8. számú melléklet),
c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami
hozzájárulásainak jogcímei és összegei,
d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e
törvény 23-27. §-aiban meghatározott arányai.
A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség
nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei
42. §
(1) Az e törvény 2. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi
elõirányzatok közül:
a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium
fejezet 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítõ hozzájárulás a nemzeti, etnikai
kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá
a két tanítási nyelvû oktatáshoz (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím,
8. alcím) támogatásoknál,
b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok
közül:
ba) a lakossági közmûfejlesztési befizetésekkel összefüggõ támogatásnál
(5. számú melléklet 1. pontja),
bb) a körjegyzõség támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),
bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál
(5. számú melléklet 4. pontja),
bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),
be) a pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatásánál (5. számú
melléklet 15. pontja),
bf) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történõ
hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 19. pontja),
bg) a közgyógyellátás támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja),
amennyiben a Kormány a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási
lehetõséget már kimerítette,
c) a bérpolitikai keret elõirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet
10. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport) a 6. § (1) és (3) bekezdésében
foglaltak figyelembevételével,
d) az állatkár-térítésnél (XII. Földmûvelési Minisztérium, 10. cím, 6.
alcím)
e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendõ térítésnél
(XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a folyósított
ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4.
alcím, 5. elõirányzat-csoport),
f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím,
4. alcím),
g) a kárrendezési célelõirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet
13. cím 2. alcím 5. elõirányzat-csoport),
h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati
támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím) és az
egyéb vegyes kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet
17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt elõirányzat),
i) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet 15. cím),
j) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet 16. cím),
k) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából
eredõ fizetési kötelezettségnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet
17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt elõirányzat),
l) az állam által vállalt kezesség érvényesítésénél
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím),
m) az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet 5. cím) személyi juttatás kiemelt elõirányzatánál legfeljebb
6,0 %-kal és annak munkáltatót terhelõ járulékainál, valamint a Vám- és
Pénzügyõrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) személyi juttatás
kiemelt elõirányzatánál legfeljebb 4,0 %-kal és annak munkáltatót terhelõ
járulékainál, a teljesítmények figyelembe vételével, a pénzügyminiszter
által meghatározott feltételek szerint,
n) a büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál
(VII. Bíróságok fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport),
o) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),
p) az egyes költségvetési fejezeteknél a nemzetközi segélyek
elõirányzatainál,
r) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),
s) a hitoktatók díjazásának, a humán szolgáltatások normatív állami
támogatásának, valamint az egyházi felsõoktatási intézmények hitéleti
képzésének elõirányzatainál (XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium
fejezet 10. cím, 2. alcím, 2-3., 8. elõirányzat-csoport és XXI. Népjóléti
Minisztérium fejezet 9. cím, 4. alcím),
t) a kormányzati rendkívüli kiadások egyes jogcímeinél
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az
elõirányzattól.
(2) Az e törvény 3. §-ában meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok
közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi
adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi
hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások
és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az
elõirányzattól.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek
vezetõinek különleges jogosítványai
43. §
(1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet kormányzati rendkívüli
kiadásainak elõirányzatát átcsoportosíthatja a kiadásokat teljesítõ, az
ágazati irányítás szerint illetékes fejezet költségvetésébe.
(2) Az e törvény 6. § (1) bekezdés szerinti elõirányzat képzésére, valamint
fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt elõirányzatokra történõ
átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.
(3) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított
elõirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. alcím) jogcímei
között, a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása
(XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá
a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével -
átcsoportosításokat hajthat végre.
(4) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre a
XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. alcím, 7. Rendszeres
gyermekvédelmi támogatás tartaléka kiemelt elõirányzat terhére és a
XI. Belügyminisztérium fejezet. 23. cím, 1. alcím, 3. Szociális és
gyermekjóléti célokhoz kiemelt elõirányzat javára.
(5) A 20. § (8) bekezdése szerinti elõirányzat-módosításról a belügyminiszter
értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik.
(6) A Kormány év közben - amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet
prognosztizált ütemét jelentõsen meghaladó mértékû emelkedése indokolja és
az ebbõl adódó piaci lehetõségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi
- a konjunktúra kihasználása érdekében - a XII. Földmûvelésügyi Minisztérium
fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoportra és a 11. cím, 1. alcímre
jóváhagyott elõirányzatot legfeljebb 7 %-kal megemelheti, továbbá a XII.
Földmûvelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4, alcím, 1.
elõirányzat-csoport, illetve a 11. cím elõirányzatai között indokolt esetben
átcsoportosítást hajthat végre azzal, hogy az átcsoportosítás következtében
az érintett egyes elõirányzatok növekedhetnek, vagy legfeljebb 7 %-kal
csökkenhetnek.
(7) A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a létszámcsökkenésbõl felszabaduló
megtakarításokat a Kormány év közben a fejezeten belül más kiemelt
elõirányzatokra csoportosíthatja át.
(8) A Kormány év közben fejezetek közötti elõirányzat-átcsoportosítást hajthat
végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és
6. elõirányzat-csoportok elõirányzatai terhére.
44. §
A költségvetési fejezetek 14. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek
összesített elõirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.
45. §
(1) A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal
vezetõjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a
belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének -
tervezési, elõirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-
szolgáltatási, ellenõrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 8. Polgári
Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím; a 9. Kormányzati Ellenõrzési Iroda cím;
valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggõ,
központilag kezelt és tartalék-elõirányzatokra (10. és 11. cím), illetve a
XI. Belügyminisztérium fejezet 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím
költségvetési elõirányzataira.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a
X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. Polgári Nemzetbiztonsági
Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a
9. Kormányzati Ellenõrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül
a 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím esetében a szervezet elnöke
látják el.
(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a
fejezeten belüli átcsoportosítási joga az:
a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 5. elõirányzat-csoportot,
b) a 18. cím, 4. alcímekre
terjed ki.
(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 5. alcím tekintetében a
közmunkavégzés támogatására szolgáló elõirányzatból a Közmunkatanács
mûködési kiadásaira 2,5 % fordítható. A mûködésre elkülönített
elõirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti elõirányzat-módosítási
hatáskörét - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja.
(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 4. és 7. alcímek
tekintetében a fejezeten belüli címek közötti elõirányzat-módosítási
hatáskört - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja.
(6) A VII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje
az igazságügy-miniszter.
(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a mûvelõdési és közoktatási minisztert,
hogy - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - a felsõoktatásban
az 1997. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggõen a
XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 2-5. címeinek kiadási és
bevételi elõirányzatait, illetõleg e címeken belül is a kiemelt
elõirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.
(8) Az Országgyûlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - az egészségügyi és szociális
intézményrendszer szerkezeti átalakításával összefüggõ szervezeti
intézkedések végrehajtására való tekintettel a XXI. Népjóléti Minisztérium
fejezet 1-8. címeinek, alcímeinek kiadási, bevételi elõirányzatait,
illetõleg e címen belül is a kiemelt elõirányzatokat egymás között
átcsoportosítsa.
(9) A X. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 8. alcím Speciális eszközök
bérleti díja elõirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági
Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a
pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.
(10) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XIII. Honvédelmi
Minisztérium fejezet 2. Magyar Honvédség címen belül az egyes alcímeket
1997. március 31-ig elõzetesen hozza létre, azok költségvetését - az e
törvényben foglalt elõirányzatoknak megfelelõen - állapítsa meg, majd azt
1997. július 31-éig véglegezze.
(11) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet 25. cím,
3. alcím, 1. kiemelt elõirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a
25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszter - a földmûvelésügyi, a belügy-, a környezetvédelmi és
területfejlesztési és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.
(12) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8.
cím, 2. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter - a földmûvelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és
idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.
(13) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 5. alcím, valamint 11.
cím, 6. alcím felhasználásáról a munkaügyi miniszter - a földmûvelésügyi, a
belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel
egyeztetve - dönt.
HETEDIK FEJEZET
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES
ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
46. §
(1) Az elõirányzatok felett rendelkezõ kincstári ügyfelek - kivéve az
elkülönített állami pénzalapokat - az 1996. évi maradványszámla terhére - az
1996. évi elõirányzat-maradványok hatályos elõírások szerinti
felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig - elõirányzat nélkül teljesíthetnek
kiadásokat a megfelelõ kiadási jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon,
amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az
elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett
pénzeszközök 1997. évi felhasználásával kapcsolatosak.
(2) Az 1996. évi maradványszámla terhére az (1) bekezdésben foglaltakon,
továbbá az elõzõ évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül
kifizetések az 1996. évi elõirányzat-maradványok hatályos elõírások szerinti
felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig nem teljesíthetõk.
(3) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi
elõirányzat-maradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, az (1) és
(2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben az 1996. évi elõirányzat-
maradványok teljes - elvonandó, illetõleg felhasználható - összegével az
Országgyûlés által megállapított 1997. évi költségvetési elõirányzatokat
megnövelje.
(4) A 20. § (1) bekezdés c), valamint f) pontja szerinti támogatások 1996. évi
elõirányzat maradványából és az elõzõ évek maradványaiból az 1997. évben
igénybe vett összeg megnöveli az 1997. évi ilyen célú elõirányzatot.
(5) A központi beruházások 1997. évi elõirányzata az 1996. évi elõirányzat-
maradványokkal - az adott beruházás folyamatosságának biztosítása
érdekében - megnövelhetõ. Az elõirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a
fejezet központi beruházási elõirányzatai teljesítésének elszámolása alapján
saját hatáskörében hajtja végre.
(6) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi
beruházások 1997. évi elõirányzat maradványainak - az (5) bekezdésben
meghatározotton felüli - összegét törölje vagy ezzel az összeggel más
fejezet beruházási elõirányzatát megnövelje.
(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Várpalota és
környéke környezetvédelmi helyreállítási program, kommunális alprogramba
bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével
kapcsolatos kivitelezõi számlákban felszámított általános forgalmi adó
megfizetésére, az 1997. évben szükséges, legfeljebb 684 millió forint
összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak - visszatérítendõ
támogatásként - megelõlegezze. A visszatérült általános forgalmi adót az
önkormányzatok kötelesek befizetni a központi költségvetésbe.
47. §
A Ktv. 43. §-a (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály elsõ
fizetési fokozata szerinti illetményalap 1997. évben 23 400 forint.
48. §
Az Országgyûlés a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése
c) pontjában, valamint a fegyveres erõk részletes bontású létszámáról szóló
85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a
fegyveres erõk 1997. évi költségvetési létszámának felsõ határát a 9. számú
mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
49. §
A Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alap-részénél a foglalkoztatás
elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
41/A. § (3) bekezdésének alapján 1997-ben a hozzájárulás kiszámításának
alapjául szolgáló összeg 8000 forint.
50. §
(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege
1997. március 1-jétõl az 1996. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés
százalékos mértékével arányosan emelkedik.
(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét
az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben
növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években
megvalósult járadékemeléseket is.
51. §
Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a beruházási
hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet
14. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport), - ezen belül a 37. § a) pontjában
megjelölt szervezeteitõl a Kormány fejlesztési programjainak megvalósításához
felvett hitelekhez kapcsolódó devizabetét-csere kamatkülönbözetének
megtérítése - továbbá az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 2. elõirányzat-csoport), a
kamattámogatás a felszámolt vagyon értékesítéséhez
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3. elõirányzat-csoport)
felhasználásának és igénybevételének szabályait.
52. §
A központi költségvetési szerv közfeladatainak és vagyonának teljes vagy
részbeni átadásával, jogutódlásával létrejövõ közhasznú, illetve gazdasági
társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és
közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által
megjelölt eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértése esetén -
tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.
53. §
(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Országgyûlésnek a
légvédelem rádiólokációs felderítõ-, információs és vezetési rendszere
fejlesztésérõl szóló 94/1995. (IX. 28.) OGY és a légvédelem földközeli és
kismagasságú oltalmazási képességének megõrzésérõl szóló 95/1995. (IX. 28.)
OGY határozataiból fakadó, a légvédelem fejlesztésével kapcsolatosan az
országba beérkezõ szállítmányokat terhelõ vám, vámpótlék, vámkezelési díj,
statisztikai illeték, engedélyezési díj, valamint az általános forgalmi adó
fizetési kötelezettségek ellenértékével a Honvédelmi Minisztérium fejezet
megfelelõ kiadás, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet megfelelõ bevételi
elõirányzatait megemelje.
(2) Az elszámolás szabályosságát a Kormányzati Ellenõrzési Iroda ellenõrzi.
54. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei
integrált szerkezet-átalakítási program (XVI. Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 31. elõirányzat-
csoport) 1997. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésû támogatási
célprogramok, célelõirányzatok terhére - fejezetek közötti
átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá, hogy az ország azon további
gazdaságilag legsúlyosabb helyzetû - az egy fõre jutó bruttó hazai termék
tekintetében az országos átlag 70 %-át el nem érõ - megyéi kiemelt
fejlesztésének fedezetéül a Gazdaságfejlesztési célelõirányzat (XV. Ipari,
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 25. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-
csoport), a Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII.
Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoport), a
Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium 8. cím, 4. alcím) támogatási célprogramok, a Térségi válságkezelõ
programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium 9.
cím, 2. alcím, 14. elõirányzat-csoport) fejezeti kezelésû elõirányzat,
valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerõpiaci Alap
foglalkoztatási alap-része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap
pályázati rendszerben kihelyezhetõ elõirányzataiból 1997. július 31-éig
meghatározott mértékû tartalékot különítsen el.
55. §
Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a STRABAG Hungária Építõipari Rt. által a
"Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja" központi beruházás
kivitelezéséhez az 1994-1996. években állami kezességvállalás mellett
felvett 3000 millió forint hitelbõl keletkezett adósságot és kamatainak
megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi
adósságának törlesztése fejezet 3. cím, 6. alcím; XLI. Belföldi államadósság
költségvetési elszámolásai fejezet 6. cím, 7. alcím) 1997. január 1-jei
hatállyal - a központi költségvetés terhére - a Kormány átvállalja. E hitel
állománya a központi költségvetés adósságát növeli.
56. §
Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Budapest Fõváros Önkormányzata által az
egyes kiemelt fõvárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az 1995-
1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett
8456 millió forint hitelbõl keletkezett adósságot és annak kamatainak
megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi
adósságának törlesztése fejezet 3. cím, 5. alcím; XLI. Belföldi államadósság
költségvetési elszámolásai fejezet 6. cím, 6. alcím) 1997. január 1-jei
hatállyal - a központi költségvetés nevében - a Kormány átvállalja. E hitel
állománya a központi költségvetés adósságát növeli.
57. §
Az Országgyûlés az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettséget a
Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványnak elengedi.
58. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar
Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának
(4) bekezdése alapján, a közalkalmazotti illetmény-elõmeneteli rendszernek a
helyi önkormányzati intézményeknél történt bevezetéséhez a központi
költségvetés megtérítési kötelezettsége mellett, az önkormányzatok által a
pénzintézetekkel kötött hitelszerzõdésekben az önkormányzatok helyébe a
pénzügyminiszter lépjen.
59. §
(1) Az állam a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió
Rt. mûsorterjesztési költségeinek megfelelõ, a közalapítványok útján
biztosítandó támogatási kötelezettségét (a rádiózásról és televíziózásról
szóló 1996. évi I. törvény 75. § (1) bekezdés)
a) a részvénytársaságok e § (3)-(5) bekezdéseiben felsorolt adósságai
beszámításával, valamint
b) az I. Országgyûlés fejezet 10-12. címein elõirányzott támogatásokkal
teljesíti.
(2) A felhasznált támogatás összege - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában
foglaltakat is - együttesen nem haladhatja meg az egyes
részvénytársaságoknak ténylegesen kiszámlázott mûsorterjesztési költségük
összegét. A támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez
igazítva kell folyósítani.
(3) Az ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt-tõl engedményezési megállapodás
keretében vegye át
a) a Magyar Rádió Rt-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj meg
nem fizetésébõl származó 1184 millió forint összegû, valamint
b) a Magyar Televízió Rt-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj
emelésbõl keletkezõ többlet meg nem fizetésébõl származó 800 millió forint
összegû
követeléseket.
(4) Az ÁPV Rt-nek
a) a (3) bekezdésben foglaltak szerinti és
b) az 1994. évben átvett 1544,6 millió forint összegû, a Magyar Televízió
Rt-vel szemben fennálló, valamint
c) a médiatörvény végrehajtásához, illetve a közszolgálati mûsorszolgáltató
pénzügyi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedésekrõl szóló
1056/1996. (V. 30.) Korm. határozat 8. pontja értelmében átvett 250 millió
forint összegû, a Magyar Rádió Rt-vel szemben fennálló
összesen 3778,6 millió forint követelése az (1) bekezdés a) pontja szerinti
beszámítás útján kiegyenlítettnek minõsül.
(5) A Magyar Televízió Rt. mentesül 532 829 ezer forint adótartozás, valamint
561 722 ezer forint kamat és 288 922 ezer forint bírság,
együttesen 1 383 473 ezer forint megfizetése alól.
(6) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére átvállalja továbbá az 1996.
január 1-jével megszûnt, az agrár-tulajdonváltással összefüggõ Mezõgazdasági
Reorganizációs Programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket.
60. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet
részletes költségvetését - e törvényben rögzített elõirányzat erejéig -
megállapítsa.
61. §
Az EXPO '96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügy
fedezetére 1994. decemberében az EXPO '96. Kft. (névváltozást követõen:
'96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forint és hozadékai maradványát
a peres ügy jogerõs befejezését követõen 15 napon belül a központi
költségvetésbe be kell fizetni.
62. §
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése
szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1997. évben 17,6 %.
63. §
Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú
mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
Fejezeti kezelésû támogatási célprogramok feladatainak
ellátásához szükséges bevételi források
64. §
(1) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím,
5. alcím, 1. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós
szerzõdésekbõl származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek
levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70 %-a, majd az évente
fizetendõ koncessziós díj 70 %-a),
b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából
származó bevételek 10 %-a),
c) a koncessziós szerzõdés megszegése miatt érvényesített követelések
alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésrõl szóló 1992. évi
LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok
teljes összege,
d) a szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján
megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
e) az elõirányzat terhére nyújtott visszatérítendõ támogatások
visszafizetésébõl származó összeg.
(2) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,
4. alcím, 1. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési
kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.
(3) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,
4. alcím, 2. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) az erdõfenntartási járulék,
b) az erdõvédelmi bírság,
c) az újraerdõsítési költség,
d) az erdõgazdálkodási bírság.
(4) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,
4. alcím, 3. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:
a) a földvédelmi járulék,
b) a földvédelmi bírság,
c) a talajvédelmi bírság.
(5) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 4. elõirányzat-
csoport tekintetében bevétel:
a) a tenyésztési hozzájárulás,
b) a állattenyésztési bírság,
c) a lóverseny-totalizatõr forgalma.
(6) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 5. elõirányzat-
csoport tekintetében bevétel:
a) a halászatfejlesztési hozzájárulás,
b) a halgazdálkodási bírság.
(7) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 6. elõirányzat-
csoport tekintetében bevétel:
a) a vadvédelmi bírság,
b) a vadvédelmi hozzájárulás,
c) a vadgazdálkodási bírság.
(8) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 25. cím, 4. alcím
tekintetében bevétel:
a) a turisztikai hozzájárulás,
b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:
ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetõvendéglátás kivételével - éves
nettó árbevételének 2 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következõk:
- 081100 szállodai szolgáltatás,
- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,
- 081220 panziószolgáltatás,
- 081230 kempingszolgáltatás,
- 081240 nyaraló szolgáltatás,
- 081250 fizetõvendéglátó-hely szolgáltatás,
bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett
szolgáltatások a következõk:
- 082100 éttermi vendéglátás,
- 082200 cukrászdai vendéglátás,
- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
bc) az utazásszervezõi és egyéb turisztikai szolgáltatások:
- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítõi tevékenység éves árrésének
és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a,
- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1 %-a,
- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésbõl származó éves nettó
árbevétel 2 %-a,
- 113110 vezetõ nélküli sportjármûvek kölcsönzésébõl származó éves nettó
árbevétel 1 %-a,
- 113120 kezelõszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzésébõl
származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113130 kezelõszemélyzet nélküli sportrepülõk kölcsönzésébõl származó
éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli,
szörf) kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,
- 191950 játékautomaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó
árbevétel 2 %-a,
- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves
nettó árbevétel 1 %-a,
- 195120 pénznyerõ automaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó
árbevétel 2 %-a,
- 195130 játékkaszinók mûködtetésébõl származó adózott éves nettó
árbevétel 2 %-a.
(9) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím,
4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész (az egyes állami tulajdonban
lévõ vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII.
törvény 51. § (6) bekezdés).
65. §
(1) Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 63. § (8) bekezdésének ba)-
bc) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.
(2) A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a
vállalkozók elõleget fizetnek, az elõleg alapja a tárgyévet megelõzõ teljes
év nettó árbevételének (árrésének) idõarányos része. Az így kiszámított
díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be és fizetik be az adózás
rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult
vagy átalakult vállalkozások elõlegének alapja a meghatározott
tevékenységekbõl várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a
vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon
belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás
fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti elõlegfizetési
kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított elõlegfizetés
mértéke az elsõ félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik
negyedévben 20 %. A tárgyévi befizetés határideje az elsõ félévet követõ
hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követõ hónap 20. napja. A turisztikai
hozzájárulásról a tárgyévet követõ május 31-éig kell bevallást adni. A
kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének
(befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a.
(3) A 63. § (8) bekezdése ba)-bc) pontjaiban meghatározott árbevétel alatt a
számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének
alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendõ, amely az e
tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák
ellenében kifizetett összegekkel csökken.
(4) A turisztikai hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ
ráfordításként (költségként) számolhatja el.
66. §
A fejezeti kezelésû támogatási célprogramok (elkülönített állami pénzalapoktól
átvett feladatok) terhére az éves kiadási elõirányzat 25 %-ának megfelelõ
összegû éven túli kötelezettség vállalható.
67. §
(1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra
fordítható bevételt terhelõ kiadások folyamatos teljesítése érdekében a
bevételek és az azt terhelõ kiadások idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti
finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A
hitel összegérõl, folyósítási és törlesztési feltételeirõl a
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az
ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter köt megállapodást.
(2) A Kincstári Egységes Számláról hitelt igénybe venni csak elõzetesen
benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.
(3) A hitelt az e törvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott privatizációs
többletbevételbõl az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.
MÁSODIK RÉSZ
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELEIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK
ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
68. §
A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:
Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"A bányajáradék összegébõl az alap javára elkülönített rész 1997. január 1-
jétõl 1997. december 31-éig: 0 %."
A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása
69. §
(1) A felsõoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) A képzési normatívák alapján számított elõirányzat mértékét növelõ
tényezõként kell figyelembe venni:
a) a doktori képzésben résztvevõk oktatói tevékenységének díjazására;
b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók
magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására;
c) a határon túli magyarok képzésének támogatására
szolgáló összegeket."
(2) Az Ftv. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhetõ el és mértéke a mindenkori minimálbér
nyolcszorosa."
(3) Az Ftv. a következõ 10/C. §-sal egészül ki:
"10/C. §
Az Ftv. 9/D. §-ában, a 9/E. § (1) bekezdésében, továbbá a 10/A. § (2)
bekezdésében foglalt elõirányzatok elosztásának költségeire, a pályázatok
elõkészítésére és lebonyolítására az elosztásra kerülõ pénzeszközök 5
százaléka fordítható."
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
módosítása
70. §
A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvény 88. §-a
(1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A helyi önkormányzat:/
"b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az
önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív
állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó,
valamint az államháztartáson belülrõl mûködési célra átvett bevételei nem
használhatók fel."
A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló
1990. évi XXV. törvény módosítása
71. §
(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított - 1990.
évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"1. §
"(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem
rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar
állampolgár, az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító
igazolvánnyal rendelkezõ bevándorolt, vérszerinti, örökbefogadó és
nevelõszülõ (a továbbiakban: szülõ) jogosult, ha háztartásában gyermeket
nevel, és a családnak az e törvényben foglalt kivételekkel a tárgyévet
megelõzõ naptári évben az egy fõre jutó havi jövedelme az 5. §-ban
rögzített jövedelemhatárokat nem haladja meg."
(2) A Cspt. 1/A. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"/A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthetõ a család
tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás
összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére
a csjt. alapján nyújtott/"
"b) a gyámhatóság igazolásával bizonyított egyéb tartás esetén, a tartásra
köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20 %-ával,
több eltartott esetén legfeljebb 50 %-ával."
(3) A Cspt. 2. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása
szempontjából azokat
a) a vér szerinti gyermekeket - kivéve, akiket örökbe fogadtak, ide nem
értve, ha az örökbefogadó a jogosult házastársa -,
b) az örökbefogadott gyermekeket és
c) a családi pótlékot igénylõ személy háztartásában nevelt gyermekeket
kell figyelembe venni,
akik után az (1) bekezdés értelmében családi pótlék jár."
(4) A Cspt. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. §
(1) A családi pótlék havi összege gyermekenként
a) havi nettó 21 200 forintos egy fõre jutó jövedelemhatárig:
- 1 gyermekes családnak 3400 Ft,
- 1 gyermekes egyedülállónak 4000 Ft,
- 2 gyermekes családnak 4200 Ft,
- 2 gyermekes egyedülállónak 4800 Ft,
b) havi nettó 21 201-23 000 forint közötti egy fõre jutó jövedelemérték
esetén
- 1 gyermekes családnak 1700 Ft,
- 1 gyermekes egyedülállónak 2000 Ft,
- 2 gyermekes családnak 2100 Ft,
- 2 gyermekes egyedülállónak 2400 Ft.
(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5200 forint, három és
többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 5600 forint, a tartósan beteg,
testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után korhatárra való tekintet
nélkül 6600 forint, kétgyermekes családban a további gyermekre
4200 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre
4800 forint összegû családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében
meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül.
(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti
a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 6600 Ft
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 4800 Ft
összegû családi pótlék illeti meg az intézet vezetõjét.
(4) A gyermeket egyedül nevelõk esetében az (1) bekezdésben meghatározott
jövedelemhatárokat 1,2-es szorzóval növelt összegben kell figyelembe
venni."
(5) A Cspt. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A családi pótlékot folyósító szerv köteles az igényjogosultak legalább
3 %-ára a 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ellenõrzést
elvégeztetni."
A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosítása
72. §
(1) A közbeszerzésekrõl szóló - az 1996. évi I. törvénnyel módosított -
1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (1) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép és a következõ (2) bekezdéssel egészül
ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre
változik:
"(1) A központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári
Nemzetbiztonsági Szolgálatokat, valamint az országgyûlési képviselõk
tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi
LVI. törvényben biztosított mûködési keret felhasználását - a Kormány a
közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ lefolytatását
rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint
az ajánlatkérésre jogosultat.
(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi ellátásokhoz
kapcsolódóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott
támogatás tekintetében a Kormány - a egészségbiztosítási önkormányzat
javaslatára - a közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ
lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi
hatályát, valamint az ajánlat kérésre jogosultat. A központosított
közbeszerzések fedezete a mindenkori társadalombiztosítási
költségvetésben az adott ellátási forma elõirányzata."
(2) A Kbt. 94. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
(3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
"(3) A törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját a törvény hatályba
lépését követõen megállapított jogszabálysértés esetén lehet
alkalmazni."
(3) A Kbt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza/
"a) a központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári
Nemzetbiztonsági Szolgálatokat - a közbeszerzési eljárás kiírásával és
elbírálásával kapcsolatos tevékenység részletes szabályait, az abban
eljáró személyekre vonatkozó rendelkezéseket,"
A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló
1996. évi XXI. törvény módosítása
73. §
(1) A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény
(a továbbiakban: Tt. törvény) 7. §-ának d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését,
ennek keretében/
"d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés
a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és
térségi pénzeszközök arányáról."
(2) A Tt. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:/
"a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési elõirányzat (a
Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési
törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó
területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének
legfeljebb 50 %-a,"
(3) A Tt. törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A területfejlesztés térségi eszközei:/
"a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési elõirányzat
(a Területfejlesztési Alap átvett feladatai) valamint az éves
költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából
származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének
legalább 50 %-a,"
(4) A Tt. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép.
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/
"g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök
differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplõ,
az Országgyûlés által meghatározott elvek figyelembevételével."
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény módosítása
74. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított -
1993. évi III. törvény 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek
jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés
keretében történõ foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 75 %-át,
a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét
a Munkaerõpiaci Alap megtéríti."
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló
1993. évi XCVI. törvény módosítása
75. §
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló - az 1996. évi
XV. törvénnyel módosított - 1993. évi XCVI. törvény a 9. §-át követõen a
következõ alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:
"Felügyeleti díj
9/A. §
(1) A pénztárak a pénztár-felügyeleti eljárási, szakértõi és információs
szolgáltatások igénybevételéért mûködési alapjuk terhére pénztár-
felügyeleti igazgatási díjat (a továbbiakban: felügyeleti díj) kötelesek
fizetni.
(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok
által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói
hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a
továbbiakban: pénztári befizetés)
a) az 1997. január 1-je és 1997. december 31-e közötti idõszakban egy,
b) 1998. január 1. után két
ezreléke.
(3) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a
tárgynegyedévben realizált pénztári befizetés után, a tárgynegyedévet
követõ hónap 30. napjáig - elsõ ízben az 1997. év elsõ tárgynegyedévére
vonatkozóan - kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni, és elsõ ízben
a pénztár 1997. évre vonatkozó pénzügyi tervében kell szerepeltetni.
(4) A felügyeleti díjat a pénztárfelügyelet mûködésének fedezetére kell
felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására,
felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának,
beszámolásának rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók."
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvény módosítása
76. §
(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki és a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a
velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a
munkaviszony létesítése a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor."
(2) A Ktv. a következõ 17/A. §-sal egészül ki:
"(1) A közszolgálati jogviszony a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában
meghatározottak alapján szûnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy
jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód
munkáltatóra.
(2) A munkáltató a köztisztviselõt a szervezeti jogállás megváltozását
megelõzõen legalább 60 nappal a változásról értesíti. Ezzel egyidejûleg a
köztisztviselõt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a
köztisztviselõ továbbfoglalkoztatását vállalja-e.
(3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati
jogviszonyban álló a tájékoztatást követõ 30 napon belül írásban
nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása
esetén költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében
munkaszerzõdést köt.
(4) Ha a köztisztviselõ a (3) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem
nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a
továbbfoglalkoztatáshoz.
(5) Ha a köztisztviselõ munkaszerzõdést köt, a megkötést megelõzõ
közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új
munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejû közszolgálati
jogviszony esetén határozatlan idejû munkaviszonyt kell létesíteni.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a felmondási idõ és a
végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony
idõtartamát az (1) bekezdésben foglalt idõponttól kell számítani. A
felmondási idõ és a végkielégítés mértékéhez a megelõzõ közszolgálati
jogviszony idõtartama alapján, e törvénynek az (1) bekezdésében
meghatározott idõpontban irányadó szabályai szerint számított felmentési
idõt és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.
(7) Az (1)-(6) bekezdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha a
munkáltató egy része (szervezeti egysége) szûnik meg és ezzel egyidejûleg
a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet
létesít."
(3) A Ktv. 19. § (8) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:
/Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselõ, ha/
"d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szûnt meg és az
új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló
jogviszonyt létesít."
(4) Ktv. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(2) Az ideiglenesen besorolt köztisztviselõ/
"b) a közigazgatási szakvizsgát, az alapvizsga teljesítését - alapvizsga-
kötelezettség hiányában a kinevezését, áthelyezését - követõ hat év alatt
köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, véglegesen
fogalmazó II., illetve elõadó II. besorolást kap."
(5) A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"Közigazgatási (szakmai) tanácsadói, fõtanácsadói cím 1998. július 1-jéig
közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõnek is adható."
(6) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a
következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Hivatali szervezet vezetõje át nem ruházható hatáskörében - a
megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül - a köztisztviselõ
42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét - az
(5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 20 %-kal megemelheti,
vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a fõosztályvezetõ
alapilletményét - a vezetõi munkájuk értékelésétõl függõen - át nem
ruházható hatáskörében 40 %-kal megemelheti
a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a
fõosztályvezetõ esetében a miniszter,
b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörû szervnél
- ide értve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási
költségvetési szerveket is - a szerv vezetõje tekintetében a
kinevezésre jogosult, egyéb esetben a hivatali szervezet vezetõje,
c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetõje
tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a szerv vezetõje."
(7) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A köztársasági elnök, az Országgyûlés, az Alkotmánybíróság, az
országgyûlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a
Kormányzati Ellenõrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési
fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörû szerveknél, valamint az
Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsõfokú iskolai végzettségû
köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének mértéke 50 %."
(8) A Ktv. 44. §-ának (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
/A felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének
mértéke/
"c) a (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem
megyei) illetékességû szerveinél foglalkoztatottak esetében a
köztisztviselõ alapilletményének 10 %-a."
(9) A Ktv. 44. §-a a következõ (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
"(5) Az Országgyûlés Hivatalában dolgozók illetmény-kiegészítésre
jogosultak. Az Országgyûlés Hivatalánál dolgozók illetmény-kiegészítése
- a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdésben
meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselõ
alapilletményének 10 %-a együttesen.
(6) Az Országgyûlés Hivatalánál dolgozó felsõfokú iskolai végzettségû
köztisztviselõk illetmény-kiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott
mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselõ alapilletményének 20 %-a
együttesen."
(10) A Ktv. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vezetõi illetménypótlék mértéke - a (2) bekezdés kivételével -
államtitkár és helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 15, illetve
5 %-a.
(2) A vezetõi illetménypótlék mértéke a 44. § (2) bekezdésében felsorolt
közigazgatási szerveknél:
a) miniszterelnök esetén az alapilletmény 120 %-a,
b) miniszter, államtitkár esetén az alapilletmény 65 %-a,
c) helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 50 %-a,
d) fõosztályvezetõ esetén az alapilletmény 30 %-a
e) fõosztályvezetõ-helyettes esetén az alapilletmény 20 %-a,
f) osztályvezetõ esetén az alapilletmény 10 %-a."
(11) A Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) felsõfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 40 %-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30 %-a. "
(12)A Ktv. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Vezetõi megbízást e törvény hatálybalépését követõ 6 évig közigazgatási
szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõ is kaphat."
Az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása
77. §
(1) Az Állami Számvevõszékrõl szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény
(a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az Állami Számvevõszék elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit az
államtitkárnak a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos
díjazás illeti meg. A vezetõi illetménypótlék az Állami Számvevõszék
elnöke esetében az alapilletmény 100 %-a, az elnökhelyettes esetében az
alapilletmény 80 %-a."
(2) Az ÁSZtv. 14. §-a (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) A vezetõi illetménypótlék mértéke:
a) számvevõ igazgató esetén az alapilletmény 50 %-a,
b) számvevõ igazgató-helyettes esetén az alapilletmény 40 %-a,
c) számvevõ fõtanácsos esetén az alapilletmény 30 %-a. "
(3) Az ÁSZtv. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(10) Az Állami Számvevõszéknél dolgozó felsõfokú iskolai végzettségû
köztisztviselõk illetmény-kiegészítése alapilletményük huszonöt
százalékával magasabb a központi közigazgatási szerveknél
foglalkoztatott köztisztviselõk azonos csoportjába tartozókra
megállapított illetmény-kiegészítés mértékénél."
(4) Az ÁSZtv. 14. §-a a következõ (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
"(12) Az Állami Számvevõszék elnöke át nem ruházható hatáskörben - a
megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül a számvevõ e §-ban
meghatározott alapilletményét - a (13) bekezdésben foglaltak kivételével
- legfeljebb 20 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett
mértékben állapíthatja meg.
(13) Az Állami Számvevõszék elnöke a számvevõ igazgató, a számvevõ igazgató-
helyettes és a számvevõ fõtanácsos alapilletményét - a vezetõi munkájuk
értékelésétõl függõen - át nem ruházható hatáskörben 40 %-kal
megemelheti."
Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény módosítása
78. §
(1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - módosított - 1992. évi
LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 28. §-ának helyébe a következõ
rendelkezés lép.
"28. §
A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) a környezetkímélõ
gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak
megelõzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását,
továbbá a természeti, illetõleg a védett természeti értékek, területek és az
épített környezet értékeinek megõrzését, fenntartását a hatékony
környezetvédelmi megoldások ösztönzését, valamint a társadalom környezet és
természetvédelmi szemléletének fejlõdését (a továbbiakban együtt: a
környezet védelmét) szolgáló elkülönített állami pénzalap."
(2) Az Eat. 28. §-át követõ alcím és a 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Az Alap bevételei
29. §
(1) Az Alap bevételei:
a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,
b) a környezetvédelmi termékdíjak,
c) a környezethasználati és -terhelési díjak,
d) a környezet valamely elemeinek igénybevétele esetén megállapított
igénybevételi járulék,
e) a mûemlékvédelmi hozzájárulás,
f) az építésügyi és a mûemlékvédelmi bírság,
g) az állami tulajdonú mûemlékek értékesítésébõl, hasznosításából
befolyt árbevétel,
h) a bányajáradék
külön jogszabályban meghatározott hányada.
(2) Az Alap egyéb bevételét képezik:
a) a költségvetési támogatás,
b) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek,
c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,
d) az Alapból nyújtott támogatások visszafizetése és ezek kamatai,
e) az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés,
f) egyéb bevételek."
(3) Az Eat. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
(továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap év végi maradványa nem
vonható el."
(4) Az Eat. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az Alap bevételeit és kiadásait e törvényben meghatározott
jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott költségvetését
és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat
részeként az Országgyûlés hagyja jóvá. Az Alap költségvetésérõl és annak
végrehajtásáról a közvéleményt legalább félévenként tájékoztatni kell."
(5) Az Eat. 30. §-át követõ alcím és a 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Az Alap kiadásai
31. §
(1) Az Alap felhasználható:
a) a környezet védelmét, értékeinek megõrzését közvetlenül elõsegítõ
beruházások, mûszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (a
továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, -
illetve anélkül, ha a Kormány egyedi döntéssel rendelkezik a
felhasználás céljáról és összegérõl,
b) az azonnali beavatkozást igénylõ környezeti károkozás, illetve
veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert
károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére,
c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,
d) az Alap kezeléséhez, mûködtetéséhez, bevételei beszedéséhez,
pénzeszközei felhasználásának ellenõrzéséhez szükséges költségek
fedezésére.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás, valamint
c) pontjában meghatározott finanszírozás
a) vissza nem térítendõ,
b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ,
c) kamattámogatás,
d) hitelgarancia
formában történhet"
(6) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/A környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé/
"e) a vizek mennyiségi és minõségi védelmét,"
(7) Az Eat 32. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép, és a következõ h)-k) ponttal egészül ki:
/A környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé/
"g) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttmûködés és
hitelprogramok megvalósítását,
h) az épített környezet - ide értve a mûemlékvédelmet is - értékeinek
védelmét,
i) a környezetbarát fogyasztói szokások elõsegítését, valamint a
környezetbarát termékek alkalmazását,
j) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezés,
k) vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére
szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban
szereplõ kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják."
(8) Az Eat. 33. §-a (1) bekezdésének e)-f), pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/A 31. § (1) bekezdése c) pontja szerinti feladatok:/
"e) a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakítása,
f) országos, illetve regionális jelentõségû, a környezet védelmét komplex
módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet- és természetvédelmi
egyezményekkel összefüggõ ágazati feladatok, programok elõsegítése,"
(9) Az Eat. 34. §-át megelõzõ alcím és a 34. §-a helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az Alap felhasználásának tervezése
34. §
(1) Az Alap éves költségvetésének tervezése során
a) a 31. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok
teljesítésére az Alap bírságbevételek nélkül számított bevételeinek
5 %-a szolgálhat,
b) a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségek fedezetére
a bevételek beszedésével és ellenõrzésével összefüggésben az Alap
bevételeinek 3 %-a, a kezelés, mûködtetés és a felhasználás
ellenõrzésének feladataira az Alap bevételeinek 3,5 %-a irányozható
elõ,
c) a 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kiadásokra elõirányzott
összeg nem haladhatja meg az Alap tervezett bevételeinek 20 %-át,
d) az Alapot megilletõ bírságbevételek 50 %-át a környezeti károkozás
megelõzését és felderítését szolgáló hatósági munka feltételeinek
javítására kell elõirányozni, ezzel az összeggel az e § (1)
bekezdésének c) pontjában szereplõ korlát túlléphetõ.
(2) A 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható összegbõl
megyék, régiók komplex környezet- és természetvédelmi fejlesztésére
pénzeszközök különíthetõk el."
(10) Az Eat. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"35. §
(1) A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi
költségvetési törvény elfogadását követõ 60 napon belül - az érintett
tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében - Pályázati
Felhívást tesz közzé.
(2) A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a tárgyévben kiemelten kezelt fejlesztéseket,
b) a kiemelt fejlesztések részarányát a támogatásra fordítható
forrásokból,
c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére (38. §
(1)), a támogatás formájára és mértékére vonatkozó esetleges egyedi
feltételeket,
d) a támogatásokra vonatkozó olyan egyéb kikötéseket, amelyeket a
bevételi forrásokról rendelkezõ külön jogszabály, nemzetközi
megállapodás vagy adományozási szerzõdés ír elõ,
e) a támogatott fejlesztés megvalósulása esetén elvárható környezeti
hatást,
f) a pályázatok elbírálási szempontjait,
g) a támogatás visszavonásának eseteit.
(3) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetõt kell készíteni.
Az emlékeztetõnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb
körülményeit, így különösen:
a) a támogatással elérni kívánt célt;
b) az értékelhetõ pályázatok rövid összefoglalását;
c) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait;
d) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és
indokolását;
e) a kikötött biztosítékok megfelelõségének szempontjait;
f) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.
(4) Az emlékeztetõt bárki megtekintheti."
(11) Az Eat. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"36. §
(1) A támogatás - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fejlesztés
költségeinek 60 %-áig, vissza nem térítendõ támogatás esetén 30 %-áig
terjedhet.
A támogatás a 31. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási formák
együttes alkalmazásával a fejlesztés költségeinek 70 %-áig terjedhet
azzal, hogy a visszatérítendõ támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés
60 %-át, a vissza nem térítendõ támogatás pedig annak 30 %-át.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátot nem kell alkalmazni, ha
a) a közcélú környezet- és természetvédelmi feladat finanszírozását,
b) nemzetközi egyezménybõl következõ kötelezettségek teljesítését,
c) az egész országra kiterjedõ kormányzati, ágazati program
megvalósítását,
d) a 32. § (1) bekezdés d), j), pontjában meghatározott feladat
ellátását
szolgálja.
(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a
költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi.
(4) A 31. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról,
továbbá a 34. § (2) bekezdésében említett elkülönített pénzeszközök
felhasználásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg
felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.
(5) Az Alap terhére közhasznú társaság alapítható, illetve gazdasági
társaságban, közhasznú társaságban érdekeltség szerezhetõ, ha így a
környezet védelme, illetve a támogatható fejlesztések és finanszírozható
feladatok megvalósulása hatékonyabban biztosítható.
(6) Az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt
környezetvédelmi célt szolgáló tevékenységre fordítható."
(12) Az Eat. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39. §
(1) Az Alapból a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt támogatást,
belföldi székhelyû jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény vagy
kormányrendelet rendelkezése értelmében magánszemély kaphat.
Közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában bárki
részesülhet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett)."
(13) Az Eat. 60. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A vízhasználónak a vízkészlet járulékot
a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,15 Ft/m3
alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes
külön megjelölt idõszakra is tekintettel - 10 %-nál nagyobb mértékben
túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,30 Ft/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül
folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,80 Ft/m3
alapjárulék figyelembe vételével, a befizetés összegét meghatározó,
külön jogszabályban elõírt - az igénybevett vízmennyiség
meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet
jellegétõl, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási
helyzetétõl függõ - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen
igénybevett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség
meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön
jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.
(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után
köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,15 Ft/m3
alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint -
a vízkészlet járulékot kiszámítani, ha az általa igénybevett víz
mennyisége - a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott
esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át
nem éri el.
(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészlet járulékot 3,50 Ft/m3 járulék
alapján a ténylegesen igénybevett vízmennyiség után kell kiszámítani."
(14) Az Eat. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi
hatóság részére nyilatkozatot adni
a) a tényleges vízigénybevételrõl, a fizetési kötelezettség
alapadatairól, kiszámításáról, a 61. § (1) - (3) bekezdéseiben elõírt
határidõben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe esõ
vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követõ hónap
15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek
jogcímeirõl pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,
b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekrõl a tárgyévet
követõ hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon."
(15) Az Eat. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése
elsõ fordulatában a pótlékfizetés kezdõ napjának eltérõ
megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban
meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére
vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja."
(16) Az Eat. 63. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Nem kell a vízhasználónak vízkészlet járulékot fizetni/
"j) ha a vízkészlet járulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az
5000 forintot."
(17) Az Eat. 64. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"64. §
A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül
különösen a következõ célokra használható fel:
a) a víztakarékosságot, az ivóvíz-minõségû víz gazdaságosabb
felhasználását, a víz minõségét javító és védõ berendezések, technológiák
bevezetésére, továbbá az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését
szolgáló létesítmények megvalósítására,
b) a közcélú vízi létesítmények, vízi közmûvek (vízmûvek, belterületi és
helyi jelentõségû vízrendezési mûvek, szennyvízelvezetõ, illetve -
tisztító mûvek) létesítésére, egyéb vízügyi alapfeladatok ellátására,
fejlesztésre, továbbá a vízkárok és más természeti hatások folytán a
közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására,
c) a vízkészletek feltárására, a vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az
ivóvízbázisok védelmére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminõségi
kárelhárításra, a vízminõséget veszélyeztetõ egyéb balesetek
következményeinek elhárítását szolgáló létesítmények és eszközök
beszerzésére, a vízgazdálkodási kutatás és mûszaki fejlesztés forrásainak
kiegészítésére, valamint a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához
nyújtott támogatásra (e feladatokra a bevételek 38 %-a fordítható),
d) a VA mûködtetésével összefüggõ kiadások fedezésére (erre legfeljebb a
bevételek 2 %-a fordítható),
e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a VA javára felvett
bankhitelek és a kamatok törlesztésére."
(18) Az Eat. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A VA bevételeinek 60 %-át a 64. § a) és b) pontjaiban megjelölt célok
megvalósításának támogatására kell fordítani. A támogatás
igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a
Belügyminisztériummal, a Földmûvelésügyi Minisztériummal, az Ipari,
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a
Pénzügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - hivatalos lapjában
évente pályázatot ír ki. A VA-t terhelõ hiteltörlesztési és
kamatfizetési kötelezettség a pályázati célra megállapított
elõirányzatot csökkenti."
(19) Az Eat. 120. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A fejlesztések támogatására a miniszterek az elkülönített állami
pénzalapok, valamint a címzett- és céltámogatások felhasználására a
tárgyévi költségvetési törvény hatályba lépését követõ 60 napon belül -
a Pénzügyi-, a Földmûvelésügyi-, a Belügy-, a Környezetvédelmi és
Területfejlesztési-, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi, valamint
a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve teszik
közzé a pályázati felhívásokat."
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek
környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi
LVI. törvény módosítása
79. §
(1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: KTD tv.) 6. §-a
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. §
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes
elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében
foglaltak szerint használható fel."
(2) A KTD tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. §
(1) Az Eat. 32. § b) pontjában meghatározott célra rendszeres támogatás is
nyújtható pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásokra
vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen, a Pályázati Felhívásban
meghatározottak szerint."
(3) A KTD tv. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13 .§
Az Alap pénzeszközeinek a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi
célú felhasználása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület
véleményének figyelembevételével történik."
Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló
1996. évi LIV. törvény módosítása
80. §
Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 104. §-ának
a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg/
"a) a 32-36. § kivételével az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi
VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító
1970. évi 28. törvényerejû rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejû
rendelet; a mezõgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes
hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejû rendelet 1. §-a; a
szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépésérõl és az
átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az
erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az
EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített
állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról
szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról
szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggõ más törvények egyes
rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1995. évi
XXI. törvény 21-26. §-ai,"
/hatályát veszti/
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény módosítása
81. §
(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. §-ának
(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az illetménykiegészítés mértéke az a) pont esetén - a (3)-
(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a beosztási illetmény 15 %-a, a
b) pont esetén - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - 10 %-a."
(2) A Hszt. 103. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A hivatásos állomány felsõfokú végzettségû tagja illetmény-
kiegészítésének mértéke:
a) az országos parancsnokságon, valamint az országos hatáskörû központi
szervnél a beosztási illetmény 25 %-a,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 20 %-a."
(3) A Hszt. 103 §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítõ felsõfokú
végzettségû tagja esetében az illetmény-kiegészítés mértéke a beosztási
illetmény 50 %-a."
(4) A Hszt. a következõ 103/A. §-sal egészül ki:
"103/A. §
A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítõ tagja vezetõi
illetménypótlékra jogosult a következõk szerint:
a) fõosztályvezetõ vagy vele azonos besorolású vezetõ esetén a beosztási
illetmény 30 %-ára,
b) fõosztályvezetõ-helyettes vagy vele azonos beosztású vezetõ esetén a
beosztási illetmény 20 %-ára,
c) osztályvezetõ vagy vele azonos besorolású vezetõ esetén a beosztási
illetmény 10 %-ára."
(5) A Hszt. a 117. §-át követõen a következõ alcímmel és 117/A-117/B. §-sal
egészül ki:
"A kifizetés módjai
117/A. §
(1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel
megilletõ valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott
bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai úton
történik.
(2) A juttatás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve
postai úton történõ kifizetése a törvény hatálya alá tartozók részére
költségtöbbletet nem okozhat.
117/B. §
(1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történõ kifizetésére
1999. január 1. napjáig kell áttérni.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra
a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
82. §
(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdésében a gazdálkodó szervezet
szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:
"jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet"
(2) A Kt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus
munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban
meghatározottak szerint - évenként, az év elsõ munkanapján érvényes
legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százaléka közterhekkel
csökkentett összegének megfelelõ hozzájárulást vegyen igénybe
szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus
ismerethordozók stb.) vásárlásához."
(3) A Kt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd-
vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és
oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-
oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai
tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval
együtt - azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai
osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy
közös - nevelésében és oktatásában részt vevõ óvoda és iskola és a
fogyatékos tanuló ellátásában részt vevõ kollégium együtt:
gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási
intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végzõ óvodai
csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését
és oktatását végzõ iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a
gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.]
egyezõen - a fogyatékosság típusának megfelelõen kell létrehozni. A
gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási
intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül."
(4) A Kt. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fõs csoportonként - az iskola
órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre."
(5) A Kt. 69. §-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:
"Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása
alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi."
(6) A Kt. 75. §-ának (5) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethetõ egyoldalú
nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény
52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerû
iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnõtt
oktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni."
(7) A Kt. 82. §-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:
"A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai
szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthetõ ki. Az e bekezdésben
meghatározott hatásköröket - a közoktatási megállapodás megkötésének
kivételével - a fõjegyzõ gyakorolja."
(8) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a gyermek és ifjúságvédõ intézetekben
szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Gyermek és ifjúságvédõ intézményekben"
(9) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) 1996. szeptember 1-jétõl 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási
intézmények a mûvelõdési és közoktatási miniszter által kiadott
(jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt
követõen azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a
helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a
megkötéssel, hogy a kötelezõ tanórai foglalkozások száma nem haladhatja
meg a nevelési-oktatási tervben található ótatervben meghatározott
óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében és (9) bekezdésének c) pontjában a
nem kötelezõ tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások
megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított
idõkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjában
meghatározott idõkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell
meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az
eltéréssel, hogy az óraterv, illetõleg a ciklusos óraterv alapján
kiszámított idõkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a
szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhetõ.
Addig az idõpontig, ameddig a Nemzeti alaptanterv bevezetése nem kezdõdik
meg, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai
oktatásához a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium nevelési, nevelési-
oktatási tervet hagyhat jóvá, feltéve, hogy olyan nemzeti, etnikai
kisebbséghez tartozókról van szó, akiknek a nemzeti, etnikai kisebbségi
óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához szükséges nevelési, nevelési-
oktatási tervet 1993. szeptember 1-je elõtt a mûvelõdési és közoktatási
miniszter nem adta ki, illetve nem hagyta jóvá."
(10) A Kt. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) E törvény hatályba lépésétõl számított öt évig alkalmazható a
kollégiumban nevelõtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy fõiskolai
oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében
foglaltakat kell alkalmazni."
(11) A Kt. 128. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végzõ pedagógus nem rendelkezik
középiskolai végzettséggel, és e törvény hatályba lépésekor/
"d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több
idõre van szüksége e törvény hatályba lépésének napjától számított öt év
után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet
foglalkoztatni."
(12) A Kt. 130. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A rendkívüli illetményemelés mértékét akkor is az 1996. szeptember 1-jén
hatályban lévõ illetmények alkalmazásával kell meghatározni, ha a kötelezõ
óraszám emelésére 1996. szeptember 1-je után kerül sor."
(13) A Kt. 1. számú melléklet Elsõ rész, A nevelõ és oktató munkát közvetlenül
segítõ alkalmazottak cím, iskolában és kollégiumban alcím, 3. pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. Gyermek és ifjúsági felügyelõ vagy gyógypedagógiai asszisztens,
- fogyatékosokat nevelõ általános iskola elsõ-hatodik évfolyamán tizenöt
tanulónként 0,5
- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként mûködõ általános
iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1
- általános iskolai kollégiumban 1"
(14) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei címet követõ 1. pont a) alpontja felvezetõ szövege
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"a) más célra fel nem használható központosított elõirányzattal, vagy a
Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett
összeggel kell támogatni,"
(15) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei címet követõ 2. pont b) alpont ötödik bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
/a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor -
differenciáló tényezõként - figyelembe kell venni/
"- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a
településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelõzõ
év január 1-jén nem éri el a háromezret,"
(16) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás
megállapításának elvei cím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor
figyelembe vehetõ gyermek, tanulói létszám megállapítása alcím 1.pont
c) alpont elsõ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
/az alapfokú mûvészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe
venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem
töltötte be a következõk szerint/
"- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki részére az iskola a
tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt
biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve
több tanszakra (szakra) jár,"
(17) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának bevezetõ
rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetõje
nagyobb idõkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás,
kollégiumban az összes - e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján
tervezett - kötelezõ tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelõ, egy
nevelési évre, tanítási évre kiszámított idõkeret áll rendelkezésre a
nevelési-oktatási intézményben a következõ feladatok ellátásához: "
A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló
1995. évi C. törvény módosítása
83. §
(1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló -
az 1995. évi CXXI. törvénnyel módosított - 1995. évi C. törvény (a
továbbiakban: Vámtv.) 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében
a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként hatszáz forint,
b) kereskedelmi áruforgalomban:
1. a munkaszüneti napon, heti pihenõnapon (szabadnapon) végzett
vámkezelés esetén ezernyolcszáz forint,
2. az állandó vámfelügyeletet igénylõ szolgálat ellátása esetén a
megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként négyezer-
nyolcszáz forint,
3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés
esetében vámkezelési bejelentésenként ezerkettõszáz forint,
4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés
esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá a megkezdett
óránként hatszáz forint szemledíjat kell fizetni.
A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási
rendelete tartalmazza."
(3) A Vámtv. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a
kérelmezõnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad vagy egy órát
meghaladó várakozás után kezdhetõ meg, illetõleg folytatható, felemelt
szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás
minden teljes órája (hatvan perc) után kettõezer-négyszáz
forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és
a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy
órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért
eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy a fuvareszköz
(szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhetõ el. Nem minõsül meghiúsult
eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérõnek nem róható fel."
(4) AVámtv. 144. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(8) A közúti jármûvek vámzár alatt történõ nemzetközi árufuvarozásra való
alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétõl függetlenül -
jármûvenként háromezer-hatszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára
vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes
eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén
árunyilatkozatonként kettõezer-négyszáz forint költségtérítést kell
fizetni."
(5) A Vámtv. 144. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre
jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként
és a vámszolgálatot végzõ személyenként hatszáz forint költségtérítést
kell fizetni.
(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba
felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta hatszáz
forint költségtérítést kell
fizetni raktárdíjként."
A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók
elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi
LXXXVIII. törvény módosítása
84. §
(1) A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók elõmenetelérõl
és javadalmazásáról szóló - módosított - 1990. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Btv.) 17. §-át követõen a következõ alcímmel és 18/A-18/B. §-
sal egészül ki:
"A kifizetés módja
18/A. §
(1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi dolgozót az e törvény
4. §-a, valamint más jogszabály alapján megilletõ javadalmazása és egyéb
pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történõ
átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A javadalmazás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele,
illetve a postai úton történõ kifizetés a bíró, az ügyész, a bírósági és
az ügyészségi dolgozó számára költségtöbbletet nem okozhat.
18/B. §
A javadalmazás 18/A. §-ban szabályozott módon történõ kifizetésére
1999. január 1. napjáig kell áttérni."
(2) A Btv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 15. számú melléklete lép.
Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról,
költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló
1990. évi LVI. törvény módosítása
85. §
Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és
kedvezményeirõl szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény a következõ 5/A-
5/B. §-sal egészül ki:
"5/A. §
(1) A képviselõt az e törvény 1-5. §-a alapján megilletõ tiszteletdíj és
költségtérítés kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történõ
átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.
(2) A tiszteletdíj, a költségtérítés bankszámlára történõ utalása és egyszeri
felvétele, illetve a postai úton történõ tiszteletdíj és költségtérítés
kifizetés a képviselõ számára többletköltséget nem okozhat.
5/B. §
A tiszteletdíj és a költségtérítés 5/A. §-ban szabályozott módon történõ
kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni."
A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi
XXXIV. törvény módosítása
86. §
A szerencsejáték szervezésérõl szóló - módosított - 1991. évi
XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban
üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével - az I. kategóriába tartozó
pénznyerõ automata esetén havi huszonnyolcezer forint, a II. kategóriába
tartozó pénznyerõ automata esetén havi tizenháromezer forint. A játékadót
minden megkezdett hónap után meg kell fizetni."
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény módosítása
87. §
(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi
XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedô
munkateljesítmény esetén
a) a "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak
munkatársi, illetve fõmunkatársi;
b) az "E", "F", "G", "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt
közalkalmazottnak tanácsosi, illetve fõtanácsosi
címet adományozhat."
(2) A Kjt. 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"56. §
A közalkalmazottat
a) az "A". "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap;
b) az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályban évi huszonegy
munkanap
alapszabadság illeti meg."
(3) A Kjt. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"61. §
(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban elõírt
iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés,
szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai
tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:
a) az "A" fizetési osztályba
aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,
ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylõ szakképesítéshez
kötött munkakör;
b) a "B" fizetési osztályba
ba) az alapmûveltségi vizsgához kötött munkakör,
bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylõ szakképesítéshez
kötött munkakör;
c) a "C" fizetési osztályba
ca) a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre
épülõ szakképesítéshez kötött munkakör,
cb) az alapmûveltségi vizsgát igénylõ szakképesítéshez kötött
munkakör,
cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylõ
szakképesítéshez kötött munkakör,
cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;
d) a "D" fizetési osztályba
da) a "C" fizetési osztály cb-cc) pontjában említett
szakképesítésre épülõ szakképesítéshez kötött munkakör,
db) a középiskolai végzettséget igénylõ szakképesítéshez
kötött munkakör;
e) az "E" fizetési osztályba
ea) az egyetemi, fõiskolai végzettséget nem tanúsító felsõfokú
szakképesítéshez kötött munkakör,
eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai
rendszerû felsõfokú szakképesítéshez kötött munkakör;
f) az "F" fizetési osztályba
a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör;
g) a "G" fizetési osztályba
a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és
a munkakör betöltéséhez jogszabályban elõírt szakvizsgát vagy
jogszabályban azzal egyenértékûnek elismert vizsgát igazoló
oklevélhez kötött munkakör;
h) a "H" fizetési osztályba
ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör,
hb) a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos
fokozat;
i) az "I" fizetési osztályba
ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
és a munkakör betöltéséhez jogszabályban elõírt szakvizsgát vagy
jogszabályban azzal egyenértékûnek elismert vizsgát igazoló
oklevélhez kötött munkakör,
ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je elõtt doktori cselekmény
alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget
és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után
szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);
j) a "J" fizetési osztályba
ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez
kötött munkakör és a felsõoktatásról szóló 1993. évi
LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos
fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester
(DLA) fokozat,
jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelezõ tagsága,
az akadémiai doktori cím.
(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve
szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és
felsõoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell
értelmezni.
(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó
munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat
meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az
egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés
g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez
jogszabályban elõírt szakvizsgával egyenértékûnek elismert vizsgát
igazoló oklevelek körét.
(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben
foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésrõl. A
felmentéssel egyidejûleg elõ kell írni a szükséges iskolai végzettség,
illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli
megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidõbe mindazon
idõtartam, amelyet a gyakornoki idõnél figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök
betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól,
továbbá a megszûnt oktatási intézményekben szerzett iskolai
végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési
osztályokkal összefüggésben történõ minõsítésérõl.
(4) A Kjt. 62. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"62. §
A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési
osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak."
(5) A Kjt. 63. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"63. §
(1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61.§
(1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör
betöltésére elõírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve
szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos
fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott
rendelkezik.
(2) A mûvészeti területen foglalkoztatottak esetében az "F" fizetési
osztály helyett a "G" fizetési osztályba, a "H" fizetési osztály
helyett a "I" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat,
aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény
vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi
XXXI. törvény, és a mûvelõdési és közoktatási miniszter által
adományozható mûvészeti és oktatási szakmai díjakról szóló
4/1992. (X.6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló mûvésze, a
Magyar Köztársaság érdemes mûvésze, a Magyar Köztársaság
Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII.10.) Korm. rendelet
alapján adományozható mûvészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell
alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth Díjban vagy
Állami Díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplõkkel
azonos elnevezésû mûvészeti díjban vagy kitüntetõ címben részesült,
mûvészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.
(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör
ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen,
szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint
akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges."
(6) A Kjt. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"66. §
(1) A fizetési osztályok elsõ fizetési fokozatához tartozó illetmény
garantált összegét, valamint a növekvõ számú fizetési fokozatokhoz
tartozó - az elsõ fizetési fokozat garantált illetményére épülõ -
legkisebb szorzószámokat e törvény 1. számú melléklete határozza meg.
(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás
alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további
szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a
közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált
illetménye
a) egy további szakképesítés esetén legalább 5 %-kal,
b) kettõ vagy több további szakképesítés esetén legalább 8 %-kal
növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további
szakképesítését munkaidejének legalább 10 %-ában hasznosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a "H", "I", vagy
"J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett
a) egy további szakképesítés esetén legalább 7 %,
b) kettõ vagy több további szakképesítés esetén legalább 10 %.
(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának
mértéke elõre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a
miniszter állapítja meg.
(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul
vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést,
szakképzettséget lehet figyelembe venni.
(6) A (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következõk:
a) alsó képzettségi szint az "A" fizetési osztályban meghatározott
iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
b) közép képzettségi szint a "B", "C", és "D" fizetési osztályokban
meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
c) felsõ képzettségi szint a "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési
osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve
szakképesítés, szakképzettség.
(7) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai
szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.
(8) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon idõszak alatt
illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést
alkalmazza. Ez az idõszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet."
(7) A Kjt. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"69. §
Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-
74. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti
illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban:
pótlékalap) havi 11 800 forint."
(8) A Kjt. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A pótlék mértéke
a) magasabb vezetõ beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap
kétszáz-háromszáz százaléka,
b) vezetõ beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz
százaléka.
(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a
miniszter állapítja meg."
(9) A Kjt. 71. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A pótlék mértéke
a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
c) fõmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
d) fõtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
(3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem
haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát."
(10) A Kjt. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka."
(11) A Kjt. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsõfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka."
(12) A Kjt. 75. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi
rendelkezés megjelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A kollektív szerzõdés a jogszabályban megállapított mértéknél
magasabb pótlékot is megállapíthat.
(3) A (2) bekezdéstõl eltérõen, ha jogszabály az illetménypótlék
mértékének alsó és felsõ határát egyaránt meghatározza, e felsõ
határnál magasabb mértékû illetménypótlékot a kollektív szerzõdés sem
állapíthat meg."
(13) A Kjt. 77. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi
rendelkezés megjelölése (2) bekezdésre változik:
"77. §
(1) A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény
elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a
helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott idõre
szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben
részesítheti.
(14) A Kjt. 85. §-a (7) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/Eltérõ rendelkezés hiányában, ahol a jogszabály/
"h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetmény-
kiegészítést, tizenharmadik havi illetményt, kereset-kiegészítést és
jutalmat;"
/is érteni kell./
(15) E törvény 86. §-ának hatálybalépésével egyidejûleg a Kjt. melléklete
helyébe e törvény 13. számú melléklete lép, és megjelölése 1. számú
mellékletre változik.
(16) A közalkalmazottat e törvény 86. §-ának hatálybalépését követõ 15 napon
belül újra be kell sorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott
illetménye nem csökkenhet.
(17) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából
figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelezõ óraszáma - a
közoktatásról szóló törvény rendelkezése miatti - megemelésének
ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés idõpontjától még öt év
nem telt el.
(18) E törvény 86. §-ának hatálybalépésével egyidejûleg a Kjt. e törvény 14.
számú melléklete szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.
(19) Az e törvény 86. §-ának hatálybalépése elõtt "F" vagy "G" fizetési
osztályba sorolt közalkalmazott havi illetményét, e törvény 86. §-ának
hatálybalépése idõpontjától legalább a Kjt. 2. számú melléklete szerinti
mértékben kell meghatározni. Ha a Kjt. 66. § (1)-(3) bekezdésében foglalt
rendelkezések alkalmazásával a közalkalmazott havi illetményének
garantált összege a 2. számú melléklet szerinti illetmény összegét
meghaladja, a garantált illetmény megállapítására a Kjt. 66. § (1)-(3)
bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(20) Ahol jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj, vagy egyéb juttatás
alapjaként az "Al" fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1997.
február 1-jétõl 11 800 forintot kell érteni.
Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ
szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi
XIII. törvény módosítása
88. §
(1) Az egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkezõ szállítások
pénzügyi elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény (a
továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. §
(1) Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar
vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított -
forintértéke a központi költségvetésben
a) a XL. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeit,
b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit,
c) a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIII. Honvédelmi Minisztérium
fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplõ bevételek együttes
összegével növeli.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint elszámolandó bevétel és a
szállítmányokat terhelõ engedélyezési díj, valamint általános forgalmi
adó fizetési kötelezettségek összege erejéig a Kormány az (1) bekezdés
c) pontjában foglalt kiadások fedezetére költségvetési támogatást
biztosít.
(3) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást az 1. § c) pontjában
jelölt fejezet(ek) a termékek vámkezeléséhez és az okmányok rendelkezésre
állásához igazodó idõpontjában, az (1) bekezdésben meghatározott
árfolyamon igényelheti(k). Az igénylést és a hozzá tartozó dokumentumokat
ellenjegyzésre a Kormányzati Ellenõrzési Irodához be kell nyújtani.
(4) A Pénzügyminisztérium a Magyar Államkincstár útján a Kormányzati
Ellenõrzési Iroda által ellenjegyzett támogatási igénylést teljesítheti.
(5) Az 1. § c) pontjában megjelölt fejezet(ek) a rendelkezésre bocsátott
támogatásból azonnal teljesíti(k) az 1. § a) és b) pontokkal kapcsolatos
kiadásokat."
(2) Az Ntbsz tv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai
szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelõen az
áruellenérték és a járulékos költségek elszámolása során utólagosan
megnövelje a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a XI. Belügyminisztérium, a
XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, illetve a XL. Nemzetközi Elszámolások
fejezet e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt
elõirányzatait."
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
89. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel és az 1996.
évi LXXXIII. törvénnyel módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 49/B. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt
vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthetõ:/
"b) a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan
továbbfoglalkoztatott - szakképzõ iskolai tanuló, valamint a korábban
munkanélküli személy után, alkalmazottként foglalkoztatása ideje alatt,
de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék
összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében
akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban
munkanélküli személy alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hónapon
belül, azonos munkakörben foglalkoztatott már alkalmazott munkaviszonyát
rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy
az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül vele nem állt
munkaviszonyban;"
(2) A Szja tv. 81. §-át követõen a következõ 81/A. §-sal egészül ki:
"81/A. §
A mezõgazdasági õstermelõi igazolvány kiadásával, érvényesítésével
kapcsolatos feladatokat, valamint a mezõgazdasági õstermelõi igazolványnak
és a mezõgazdasági õstermelõ e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását
a Magyar Agrárkamara az õstermelõ lakóhelye szerint illetékes területi
agrárkamarákkal együtt (a továbbiakban: agrárkamara) látja el. Az
agrárkamara a mezõgazdasági igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól
negyedévenként a negyedévet követõ hó 20-áig adatot szolgáltat az
adóhatóságnak. A mezõgazdasági õstermelõi igazolvány kiállításához és a
nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat,
valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket az agrárkamara
az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott
adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. Az agrárkamara a
mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal összefüggõ, elõzõekben meghatározott
feladatait - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - az adózás rendjérõl
szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.
(3) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel módosított
- 1995. évi CXVII. törvényt módosító 1996. évi LXXXIII. törvény 63. § (7)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A Szja tv. 46. §-ának az e törvény 28. §-ával megállapított (9)
bekezdése rendelkezésétõl eltérõen nem kell adóelõleget levonni az 1997.
június 30-áig a Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek
ellenértékeként kifizetett összegbõl. Egyebekben e kifizetésekre a nem
kifizetõtõl származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
(4) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel módosított
- 1995. évi CXVII. törvényt módosító 1996. évi LXXXIII. törvény 63. §-a a
következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A Szja. tv. 50. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontjának
rendelkezését 1997. évben nem kell alkalmazni az 1997. január 1-je elõtt
hatályos rendelkezések szerint mezõgazdasági kistermelõknek minõsülõ
magánszemélyek esetében."
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
90. §
(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a
továbbiakban: Rtv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
"(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a
reklámidõ korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-ig, a
mûsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem
alkalmazhatók."
(2) Az Rtv. 144. §-a (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3) bekezdés
számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január 1-tõl 1997. december 31-ig a
következõk szerint alkalmazandó:
"(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba
befolyt üzembenntartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió
Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió
Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió
Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül
történõ folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka -
egymást közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a
Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány
mûködési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati
mûsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.""
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
91. §
(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak és a 86.§ kivételével -
1997. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 70. §-ával megállapított Cspt. 2. § (2) bekezdés és 5. §-
a 1997. május 1-jén, 86. §-a pedig 1997. február 1-jén lép hatályba.
(3) Az e törvény 40. §-a, 63. §-ának (8) bekezdése, 64. §-a, 74. §-a, a 76. §
(12) bekezdésével megállapított Eat. 60. §-ának (3)-(5) bekezdése, és az e
törvény 85. §-a 1997. február 15. napján lép hatályba.
92. §
(1) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:
1. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi
LXXXIII. törvény 33. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá
a 37. és 38. §-a,
2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított -
1993. évi III. törvény 31. §-ának a) pontja és a 115/A. § (5) bekezdése,
3. a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról
szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (2) bekezdése,
4. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi
termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdése
és 18. §-ának (2) bekezdése.
5. a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi
LXXVIII. törvény módosításáról rendelkezõ 1995. évi CXVI. törvény 11. §-a.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a közúti közlekedésrõl szóló
1988. évi I. törvény módosításáról rendelkezõ 1996. évi X. törvény 14. §-
ának (1) bekezdésében foglalt hatálybalépés idõpontja "1998. január 1-jén"-
re módosul.
(3) A törvény 87. §-ának hatálybalépésével egyidejûleg a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról intézkedõ 1996.
évi XXVIII. törvény 31. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
93. §
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rtv.) 79. §-a
(2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint. Az
Rtv. 32. § (1) bekezdése alapján elkészülõ és az Országos Rádió és Televízió
Testület 1997. évi költségvetésérõl szóló külön törvény hatályba lépéséig a
Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási Alapba valamennyi jogcímen befolyó
üzemben tartási díj 1 %-ának megfelelõ összeget saját költségvetési céljaira
felhasználni. A külön törvény hatályba lépéséig havonta - az egész évre
számított teljes díjbevétel négy százalékos hányadának - legfeljebb három
százaléka használható fel.
94. §
A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi
számla mindenkori egyenlege.
95. §
A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény eredményes
végrehajtása érdekében az Országgyûlés felmenti az Állami Bankfelügyeletet az
1995-96. költségvetési gazdálkodási évet érintõen a Magyar Köztársaság 1995.
évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a)
pontjában, valamint az állami pénzügyekrõl szóló 1979. évi II. törvény
végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) Mt. rendelet 91. § (2)-(3)
bekezdésében meghatározottak teljesítése alól.
96. §
A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdése
alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés
értékhatára 1997. december 31-ig
a) árubeszerzés esetén:12 millió forint,
b) építési beruházás esetén: 24 millió forint,
c) építési mûszaki terv készítése esetén: 6 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetén: 6 millió forint,
e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti
elõminõsítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.
97. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a környezetvédelmi és területfejlesztési
minisztert, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló -
módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény 28-36. §-ai és a 39. § vonatkozásában
a végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
98. §
(1)Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz
nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenõrzésének,
valamint a rendeltetéstõl eltérõ felhasználás szankcionálásának
szabályait,
b) a földmûvelésügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel együttes rendeletben
szabályozza az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,
c) a földmûvelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a b) pontban
nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit
d) a Kormány rendeletben szabályozza a KSH METJ 91, 92, 93, 94
termékfõcsoportba tartozó mezõgazdasági termékek elõállításához a
külterületi számtó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdõmûvelési
ágakban, a mezõgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha
tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj adótartalma
85 %-ának visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait:
1. szántó mûvelési ágban 90 liter/ha,
2. kert, gyümölcsös, szõlõ mûvelési ágban 200 liter/ha,
3. gyep mûvelési ágban 12 liter/ha,
4. halastó 55 liter/ha,
5. erdõmûveléshez 90 liter/ha,
6. szarvasmarha ágazatban 85 liter/db
mértékig terjedõen
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy mérje fel
a helyi önkormányzatok által fenntartott bölcsõdékben ellátottak számát és
figyelemmel a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím, 19. kiemelt
elõirányzat összegére, állapítsa meg az egy ellátottra jutó normatív állami
hozzájárulás mértékét és ezt, valamint az önkormányzatokat e jogcímen
megilletõ támogatás összegét a 19. § (2) bekezdése szerinti rendeletben
hirdesse ki.
(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az eddigi kormányzati
rendkívüli kiadásként tervezett Lágymányosi egyetem fejlesztési feladatokról
- az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat mellékleteként - beruházási
javaslatot nyújtson be a kiemelt jelentõségû beruházásokra vonatkozó
rendelkezések szerint.
99. §
A Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdálkodó szervezetek egyedi
termelési támogatásának 1997. évi felhasználási szabályait rendeletben
állapítsa meg.
100. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az értékpapírok hozamszámításának és
közzétételének módját rendeletben meghatározza.
101. §
Az e törvény 55-57. §-a tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 14. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
102. §
Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a fejlesztési célú állami
támogatások összehangolása és a területi kiegyenlítés követelményének
erõsítése érdekében a fejezeti kezelésû támogatási célprogramok, illetve
célelõirányzatok, továbbá az elkülönített állami pénzalapok valamint a 20. §
(1) bekezdés f) pontjában szereplõ önkormányzati kiegyenlítést szolgáló
támogatás feltételrendszerét, pályázati, eljárási, finanszírozási, ellenõrzési
és információs rendszerét rendeletben szabályozza.