1

T/3174/599.. számú

EGYSÉGES JAVASLAT

a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló

T/3174.. számú törvényjavaslat zárószavazásához

Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1996. december 13.

1996. EVI ... TÖRVENY

A MAGYAR KÖZTARSASAG 1997. EVI

KÖLTSEGVETESERIL

Az Országgyûlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi

költségvetésérõl, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes

törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:

ELSE RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSE FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FEÖSSZEGE, A HIÁNY

MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. §

Az Országgyûlés az 1997. évi központi költségvetés

a) kiadási fõösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-

visszavásárlási kiadások nélkül - 2 561 607,5 millió forintban, azaz

kettõmillió-ötszázhatvanegyezer-hatszázhét egész öttized millió forintban,

b) bevételi fõösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételbõl származó bevételek

nélkül - 2 251 896,0 millió forintban, azaz kettõmillió-

kettõszázötvenegyezer-nyolcszázkilencvenhat millió forintban,

c) hiányát 309 711,5 millió forintban, azaz háromszázkilencezer-

hétszáztizenegy egész öttized millió forintban állapítja meg.

2. §

(1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási fõösszeg költségvetési

fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok

szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, e

törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi fõösszeg költségvetési

fejezetek, címek, alcímek, elõirányzat-csoportok és kiemelt elõirányzatok

szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, e

törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. §

A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a

hitelfelvételbõl származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú

mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi

adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és

belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.

4. §

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban

foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla

folyamatos likviditását biztosítsa és a központi költségvetés adósságát,

valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit

kezelje.

(2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi

LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-

ben érvényes kamatlába 8,18 %.

5. §

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti

Bank (a továbbiakban: MNB) által az MNB tv. 20. §-a szerint nyújtott

kamatmentes forinthitel 1996. december 31-én fennálló teljes állományának és

az MNB tv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e § (2)

bekezdésében meghatározott részének lecserélésére 1997. január 2-ai hatállyal

devizahiteleket vegyen fel. Az ezen adósságcsere keretében felvehetõ hitel -

1996. december 31-ei, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamon

számított - összegét úgy kell meghatározni, hogy az egyezzen meg az MNB 1996.

december 31-én fennálló nettó devizaadósságával.

(2) Az MNB tv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állományából akkora

rész cserélhetõ le, hogy annak és az MNB tv. 20. §-a alapján keletkezett,

kamatmentes forinthitel teljes állományának együttes összege a felvételre

kerülõ devizahitelek összegével egyezzen meg.

(3) A forintadósság devizaadósságra történõ átalakítása módját a

pénzügyminiszter az MNB elnökével együttesen határozza meg. Az adósságcsere

technikai lebonyolítására legkésõbb 1997. február 17-ig kerül sor 1997. január

2-ai hatállyal.

(4) A forintadósság devizaadósságra történõ átalakítása során az Állami

Számvevõszéknek (a továbbiakban: ÁSZ) folyamatosan meg kell küldeni az

adósságcserére vonatkozó dokumentumokat, illetve ellenjegyzés céljából a

hitelszerzõdéseket.

(5) Az adósságcsere végrehajtásáról 1997. június 30-ig tájékoztatni kell az

Országgyûlést. A tájékoztatáshoz be kell mutatni az ÁSZ véleményét is.

(6) A pénzügyminiszter és az MNB elnöke 1997. június 30-ig tájékoztatja az

Országgyûlés Költségvetési és Pénzügyi bizottságát a belföldi és külföldi

adósságkezelés kialakult rendszerérõl, a Pénzügyminisztérium és az MNB között

kialakított munkamegosztásról.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS

MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELEIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL,

TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETELEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES CELTARTALEK-ELIIRANYZATAI

6. §

(1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével, az egészségügyi

hozzájárulás bevezetésével, az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel

összefüggõ egyszeri kifizetésekkel, a felsõoktatásról szóló 1993. évi

LXXX. törvény 10/A. §-ában megállapított ösztöndíj társadalombiztosítási

járulékával, továbbá a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.

törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján

végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel, a Ktv. 46. §-ának (2)

bekezdésében és 48. §-ának (5) bekezdésében, valamint az Állami

Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának (8) bekezdésében

megállapított vezetõi-, illetve idegennyelv-tudási pótlék emeléssel,

valamint - a közigazgatás reformjával összefüggõen - a Ktv. 43. §-a (5)

bekezdésében, továbbá az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII.

törvény 14. §-ának (13) bekezdésében foglaltakkal, a Ktv. 44. §-a (2)

bekezdésében megjelölt szerveknél az alapilletménytõl való eltéréssel,

továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati

viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. §-ának (3) bekezdésében,

illetve 103/A. §-ában foglaltakkal kapcsolatos többletkiadások részbeni,

illetve teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség

fejezet 10. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoportján. Az elõirányzat a

központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar

Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó

intézményeket is) és a helyi önkormányzatoknál használható fel.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi

költségvetési szervek, amelyek kiadási elõirányzatát teljes egészében saját

bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük

terhére foglalkoztatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt-nél és a Magyar

Televízió Rt-nél együttesen legfeljebb 500 millió forint erejéig, a

költségvetési intézmények átalakulásából származó - a létszámcsökkenéssel

kapcsolatos - kötelezettségek teljesítését is szolgálja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalékra 8000 millió forintot kell év

közben átcsoportosítani, csökkentve valamennyi fejezet - ideértve a 41. §

(1) bekezdésének c) pontjában megjelölteket is - elõirányzatát támogatásuk

arányában, fejezeten belül differenciáltan. A támogatás-csökkentés

számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 41. § (1) bekezdésének a)-b) és

d)-e) pontjaiban, (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken,

az I. Országgyûlés fejezet 1. cím 1, alcímén és a 10-12. címeken, a

II. Köztársasági Elnökség fejezet 2. cím 2. alcímén, a XX. Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztérium 10. cím, 2. alcím 2. és 8. elõirányzat-csoporton, a

XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 11. alcímén, a XXXIII. Magyar

Tudományos Akadémia fejezet 12. cím 4. alcímén, a helyi önkormányzatok

támogatásai, hozzájárulásai, valamint a társadalombiztosítási alapoknak és

szervezeteiknek fizetendõ térítés jogcímeken jóváhagyott elõirányzatokat,

továbbá a nemzetgazdasági elszámolások, a beruházási célprogramok, a

kiemelt jelentõségû beruházások, a kormányzati rendkívüli kiadások

elõirányzatait.

(5) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos

kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség

fejezet 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat elõirányzat-csoporton.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

7. §

(1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ

Rt-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami

részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülõ osztalék és az állami vagyon

más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából

50 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt

meghaladó privatizációs bevételt - az e törvény 11. számú mellékletében

részletezett ráfordítási és tartalékképzési elõirányzatok, valamint az 58. §

(3)-(4) bekezdésében elõírt kötelezettség teljesítése után - az államadósság

törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti

csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter

állapodik meg.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint

osztalék jellegû befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995.

évi XXXIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és

kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(5) Az ÁPV Rt. - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl,

valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény

módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján és

az abban meghatározott mértékig - az Egészségbiztosítási Alap és a

Nyugdíjbiztosítási Alap részére történõ pénzbeli térítés nélküli

vagyonátadás keretében még át nem adott vagyont a hozzárendelt vagyona

terhére, pénzbeli térítés nélkül adja át, figyelembe véve a Kincstári

Vagyoni Igazgatóság (továbbiakban: KVI) által teljesített vagyonátadást is.

(6) Az ÁPV Rt. által történt, az 1996-1997. években a belterületi föld értéke

alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megilletõ kifizetések

összesen 61 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági

társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján figyelemmel

az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl

szóló 1995. évi XXXIX. törvény 71. §-ának (1) bekezdésére is, az átalakuló

társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülõ 20 %-os

részesedésének mértéke összesen 32 000 millió forintot tehetnek ki.

(7) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévõ

földterületekbõl, a Gyõr-Gönyû-i országos közforgalmú kikötõ létesítésére

kijelölt, terület-felhasználási engedély alapján a Gönyû helységet érintõ

10. tulajdoni lapszámú, 094/4., 094/5., és 094/6. hrsz-ú összesen 76 ha.

2646 m2 földterületet az ÁPV Rt. az 1995. évi XXXIX. törvény 35. §-a c)

pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a KVI részére. Az

ÁPV Rt-tõl átvett földterületekre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre

vonatkozó szerzõdést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal

köti meg. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a földterületet

kizárólag az országos közforgalmú kikötõ mûködtetési céljaira jogosult

felhasználni.

8. §

(1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén

a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az

illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50 %-ban a

fõvárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, fele részben pedig

a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az õrzés-védelemmel, az

állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelõ beruházásokkal, a

környezetvédelmi károk elhárításával, a tûzszerészeti mentesítéssel,

valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az illetékes települési önkormányzat, vagy - egyetértésével - a megyei

önkormányzat a jelen törvény hatálybalépését követõ három hónapon belül

igényelheti lakáscélú, illetõleg egészségügyi és szociális célú

hasznosításra alkalmas volt szovjet katonai ingatlanok tulajdonába

kerülését, ha azokat korábban legalább két alkalommal nyílt pályázaton

eredménytelenül megpályáztatták.

(4) Az ingatlanok tulajdonba átadása szerzõdéssel történik, amelynek

megkötéséhez az igénylõ önkormányzat köteles megjelölni az ingatlan

felhasználásának célját, az ehhez szükséges beruházást, a megvalósítás és

mûködtetés (ezen belül a fenntartás) forrását és ütemezését.

(5) A szerzõdésben szükséges rendelkezni arról, hogy az ingatlan felújítása és

a (3) bekezdésben meghatározott célok szerinti hasznosítása három éven belül

megtörténik, továbbá, hogy az átvevõ gondoskodik az átvett ingatlanok

környezeti kárainak elhárításáról, õrzésérõl és állagának fenntartásáról. Az

átvevõ kötelezettségeit a szerzõdésben garanciákkal kell biztosítani.

(6) A tulajdonba átadás ingyenes és illetékmentes.

(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV

Rt. vagyonkezelésében lévõ nem értékesíthetõ ingatlanokat, valamint a volt

szovjet laktanyákat illetõen - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai,

ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elõsegítésére -

eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba

adásáról.

9. §

Az ÁPV Rt. 1997. december 31-ig pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a

saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de az Alkotmánybíróság, az

Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Vám- és Pénzügyõrség

Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal szervei,

továbbá az Országgyûlési Biztosok Hivatalának elhelyezésére szolgáló és

használatukban lévõ ingatlanokat, valamint külön törvény szerint az állami

tulajdonból ki nem adható mûemléki ingatlanokat.

10. §

A KVI vagyonkezelésében lévõ kincstári vagyon átmeneti vagy tartós

hasznosításából, értékesítésébõl származó kiadásokkal csökkentett bevétel a

központi költségvetés központosított bevételét képezi. 850 millió forint a KVI

javaslatára, a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulása alapján, a

vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami

feladatellátással összefüggõ kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI

vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten

legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéseirõl

a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

11. §

(1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévõ ingatlan

értékesítésének ellenértékébõl - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó

szerv vezetõjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg

jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendõ köztartozás

kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra,

felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. E bevételhányad nem

lehet az ellenérték 50 %-ánál alacsonyabb, kivéve a Honvédelmi

Minisztériumot, amely az ellenértéket - köztartozásai kiegyenlítését

követõen - teljes egészében felhasználhatja. Ezen összeggel - amennyiben nem

tervezték meg - a költségvetési szerv kiadási és bevételi elõirányzata

növelhetõ.

(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a

központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(3) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévõ

és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket,

jármûveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóérték-határig saját

hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére

irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésbõl származó bevétel

összegével - amennyiben nem tervezték meg - az intézmény dologi kiadások és

felhalmozási kiadások elõirányzatai növelhetõk.

(4) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegû

követelés értékhatára 5000 forint.

(5) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a

költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a

feladatait ellátó szervezet részére történõ bérbeadásánál a pénzügyminiszter

jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(6) A Kormány jogosult, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával

összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévõ, feleslegessé

váló ingatlanok hasznosítására - elsõsorban szociális, kulturális, oktatási

és foglalkoztatáspolitikai célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az

ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történõ értékesítése eredménytelen

volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes

önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat a

KVI részére - megállapodás alapján - át kell adni.

12. §

A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium

fejezet 13. cím, 3. alcím, 17. "Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat

racionalizálás miatti mûszaki fejlesztés" elõirányzat-csoport 2000 millió

forint elõirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a

társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés

mûszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által

dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a

pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. §

(1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységébõl származó, a

gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget

szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított

eredményének 82 %-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt

kivétellel - az 1997. évi eredmény-elszámolás alapján, a fennmaradó 18 %

pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységbõl származó eredmény azon része teljes

egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a

tárgyévben, vagy az azt követõ évben jogszabályban, illetõleg az alapító

okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. §

(1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenõrzési) feladatok

díjbevétele,

d) az illeték-jellegû bevételek

eredeti elõirányzatot meghaladó többletének 50 %-a saját bevételként

számolható el, 50 %-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét

képezi.

(2) A frekvenciadíjak beszedésébõl származó többletbevételek a

frekvenciadíjakról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben

számolhatók el saját bevételként. Teljes egészében saját bevételként

számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggõen

végrehajtott elõirányzat-emelés összege, amely:

a) jogszabály alapján évközi díjtétel-emelésbõl,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból,

díjemelésbõl

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elõirányzat-változtatást az eredeti elõirányzat

teljesítését követõen legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell

végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni.

15. §

(1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzõtáborokat, a

Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti

Színházat, Magyar Állami Operaházat, Magyar Nemzeti Múzeumot, Magyar Nemzeti

Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülõtéri

Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1997. évben

ténylegesen befolyó bevételeiknek 95 %-át használhatják fel, a fennmaradó

5 % pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következõk:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet

értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök,

valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezõgazdasági

termékek értékesítési bevételét,

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a

költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat, továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a

külföldön mûködõ állami képviseletek bérletdíj bevételeit,

cb) a lízingdíj-bevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek,

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét

képezõ összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követõ hónap 20. napjáig kell

intézkedni. A havonkénti rendezéstõl és befizetéstõl mindaddig el lehet

tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt

összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási elõirányzat 5 %-át.

(4) A Légiforgalmi és Repülõtéri Igazgatóság bevételeibõl 1997. évben

havi 30 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét

képezi.

16. §

A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium

fejezet 17. Külkereskedelmi Szolgálat címen a külszolgálatok mûködésére

szolgáló elõirányzatból 1997. június 30-ig teljesíthetõ kifizetés. Az

elõirányzat fel nem használt része a X. Miniszterelnökség

fejezet 10. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport "Külszolgálat" céltartalékot

növeli.

17. §

(1) A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. § (2) bekezdése

szerinti, egy fõre megállapított hallgatói normatíva 65 000 forint/év, a

doktori képzésben résztvevõk egy fõre megállapított támogatási normatívája

348 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak

és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. § (1) bekezdés

szerinti, a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói

pénzbeli juttatásának normatívája 174 000 forint/fõ/év.

18. §

A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek

(kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni

ellentételezésére 100 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1997.

évben összességében nem több, mint 410 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK

KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMANYZATOK ES A KÖZPONTI

KÖLTSEGVETES KAPCSOLATRENDSZERE

Állami hozzájárulás és támogatás

19. §

(1) Az Országgyûlés a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos

összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok

adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján -

önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a

belügyminiszter 1997. január 31-éig együttes rendeletben hirdeti ki.

20. §

(1) Az Országgyûlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít

meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót

támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében

foglalt részletezés szerint,

b) központosított elõirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében

felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a

helyi kisebbségi önkormányzatok mûködésére,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön

törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról

szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati

tûzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú

mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat -

a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók

alapján - önkormányzatonként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott

rendeletben kell közzétenni,

e) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének, iskolai

oktatásának és a két tanítási nyelvû oktatás támogatására a 8. számú

mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi

önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján -

önkormányzatonként és jogcímenként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott

rendeletben kell közzétenni,

f) a termelõ, valamint e törvény 20. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti

céltámogatási rendszer keretében támogatható, humán infrastrukturális

feltételekben meglévõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a

területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi

önkormányzatai részére a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl

szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási

elõirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok

céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erõ

kiegészítését.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl

szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. § (2) és

(3) bekezdése alapján az 1997-ben támogatható célok körét a következõk

szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) mûködõ kórházak és szakrendelõk (beleértve az önálló fogászati rendelõt

is) gép- és mûszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvíz-elvezetés

és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igény-kielégítési sorrend és

az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényû, de üzembe

helyezhetõség szempontjából mûszakilag összetartozó beruházások együttes

kezelésének figyelembevételével a költségvetési elõirányzatból még

kielégíthetõ szennyvíztisztító telep, települési

folyékonyhulladék, tengelyen szállított szennyvíz, tisztítótelep és

szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A Kormány a ki nem elégített, de a Cct-ben meghatározott feltételeknek

megfelelõ igényeket a hivatkozott törvény 3. számú mellékletének

I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében

jelzett igény-kielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön

benyújtott támogatási igényû, de üzembe helyezhetõség szempontjából

mûszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével

teszi közzé.

(4) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi

elõirányzatából, továbbá az elõzõ évek elõirányzat-maradványából június 30-

ig lemondással felszabaduló összeg felhasználható a tárgyévben ki nem

elégített, de a feltételeknek megfelelõ, az igény-kielégítési sorrendben

következõ céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a

kormány-közleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a

kiegészítõ jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon

belül egyértelmûen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A

határidõ elmulasztása jogvesztõ. A céltámogatásban részesülõ önkormányzatok

kiegészítõ jegyzékét a Belügyminisztérium és a

Pénzügyminisztérium 1997. augusztus 15-ig teszi közzé. A kiegészítõ

jegyzékben szereplõ beruházások kivitelezését 1998. április 15-ig kell

megkezdeni és ennek megfelelõen a beruházás tervezett befejezése is

módosul. Egyebekben a kiegészítõ jegyzékben szereplõ beruházásokra is

érvényesek a Cct. rendelkezései.

(5) A címzett és céltámogatásban 1997-ben nem részesülõ önkormányzatok

igényüket a késõbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra

benyújthatják.

(6) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben

kezdõdõ új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(7) A (8) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív

állami hozzájárulásainak, a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti

támogatásnak lemondással felszabaduló összege, továbbá a helyi

önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1997. évi

elõirányzatból és az elõzõ évek elõirányzat-maradványából július 1-jétõl

lemondással felszabaduló összeg a 21. §-ban meghatározott elõirányzatot

növeli.

(8) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá a 20. § (1) bekezdés e) pontja

szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére

történõ - feladatátadással függ össze, amelyhez a feladatot átvevõ szervezet

vagy személy is jogosult - e törvény 34. §-a szerint - normatív állami

hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló

összeggel a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami hozzájárulás,

illetve támogatás elõirányzatát csökkenteni kell és annak további

folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú elõirányzatát meg

kell emelni.

21. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának

(1) bekezdése alapján, önállósága és mûködõképessége védelme érdekében,

elháríthatatlan külsõ ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi

önkormányzat, az önhibán kívül hátrányos helyzetben levõ (forráshiányos) helyi

önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen

helyi önkormányzat kiegészítõ támogatást igényelhet az e törvény 6. számú

mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. §

(1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív

állami hozzájárulást - ideértve a 20. § (1) bekezdés e) pontjában

meghatározott támogatást is - az õt ténylegesen megilletõnél 5 %-kal vagy

azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege

után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az

e törvény 3. számú mellékletének 2., 4-19. pontjaiban szereplõ

mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a

8. számú mellékletben szereplõ, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók

óvodai nevelésére, iskolai oktatására és a két tanítási nyelvû oktatásra

felhasználható támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a

helyi önkormányzatnak, ha az általa idõarányosan folyósított normatív állami

hozzájárulás, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás

együttes összege legalább 5 %-kal kevesebb az önkormányzatot megilletõ

összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendõ kamat mértéke

500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben

érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetõleg

kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott

határidõre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat

kétszeres mértékének megfelelõ - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig,

amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplõ

támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette

igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben

rögzített arányt meghaladó mértékû támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban

meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év

közben haladéktalanul, de legkésõbb a külön jogszabályban megjelölt

határidõre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3) és (4) bekezdésben

meghatározott mértékû kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az

évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejûleg az önkormányzat a

területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs

Szolgálaton, illetve a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs

Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a

Belügyminisztériumnál az elõirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított elõirányzatról, az egyéb

központi támogatásról - a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott

elõirányzat kivételével - év közben történõ lemondással, illetve a

visszafizetéssel felszabaduló elõirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen

újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a Kincstári Egységes Számla kijelölt

alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekrõl a Kincstár az összeg

igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva és

önkormányzatsorosan, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot

értesíti.

(8) Az Állami Számvevõszék által 1997. január 1-jét követõen feltárt és az

Országgyûlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó

késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplõ állami hozzájárulás, támogatás esetében

kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplõ támogatások esetében a jogtalan igénybevétel

napja.

A fizetendõ kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki

alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi

költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet Vegyes kiadások

(17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt elõirányzat), illetve Vegyes bevételek

(22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt elõirányzat) elõirányzatát növelik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában elõírt, az éves

költségvetésrõl és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról

szóló információt határidõre nem szolgáltatja, az illetékes TÁKISZ jelzése

alapján a Belügyminisztérium, a határidõt követõ hónaptól az információ

szolgáltatásáig, a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megilletõ

összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ

szolgáltatását követõen az év hátralévõ részében - havonta egyenlõ

részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az

önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

23. §

(1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1995. évre

bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban:

APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 38 %-a,

135 652 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak

szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által

bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi

jövedelemadó 22 %-a, összesen 78 535,3 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 18 998 millió forint személyi

jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a

(4) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti

személyi jövedelemadó-bevételnek az egy fõre jutó összege -

az 1995. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek

esetében az 7037 forintot, a városok esetében a 8643 forintot, a bevétel e

szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1996. augusztus 31-ei

állapotnak megfelelõen kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az

elõirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell

megosztani.

(5) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen

6558,8 millió forint, ebbõl a megye 1996. január 1-jei állandó lakosai

után 321 forint/fõ, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után

egységesen felosztásra kerül 950 millió forint, továbbá minden megyei

önkormányzatot egységesen 150 000 ezer forint illeti meg.

(6) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális,

közmûvelõdési és sportfeladatokhoz a személyi jövedelemadóból

az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1842 forint/fõ

mértékben, összesen 19 274 millió forintban részesednek.

(7) A megyei önkormányzatok és a Fõvárosi Önkormányzat igazgatási, területi

honvédelmi igazgatási, közmûvelõdési és a pedagógiai feladataikhoz a

személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei népességszámuk

alapján 360 forint/fõ mértékben, összesen 3766,9 millió forintban

részesednek.

(8) Az 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezõ

községi, nagyközségi önkormányzatok feladataikhoz a személyi

jövedelemadóból 2 millió forint/település mértékben, összesen 5840 millió

forintban részesednek.

(9) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak

minõsített valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdõ, a . számú

Kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos

helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei

állandó népességszámuk alapján 1600 forint/fõ mértékben, összesen

2679,0 millió forintban részesednek.

(10) A (2)-(9) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi

önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. §

(2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

24. §

A települési önkormányzat által a belföldi gépjármûvek után beszedett adóból a

gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó

adótétellel számított összeg 50 %-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a

képviselõ-testület, illetve a közgyûlés az alsó adótételnél magasabb mértéket

állapít meg, a különbözetbõl származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot

illeti meg.

25. §

A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében

tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi

jogosítvánnyal rendelkezõ szervezet által történõ - értékesítésébõl származó

készpénzbevétel 50 %-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti

meg.

26. §

A települési önkormányzat által jogerõsen kiszabott környezetvédelmi bírság

teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési

önkormányzat területén jogerõsen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi

bírságok összegének 30 %-a a területileg illetékes települési önkormányzatot

illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

27. §

(1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fõvárosi Illetékhivatal

által 1997. január 1-jétõl beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási

eljárási illeték kivételével - 50 %-a a központi költségvetést, 50 %-a

pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott módon - a megyei, a fõvárosi,

illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-

nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90 %-a a központi

költségvetést, 10 %-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak

szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést

megilletõ illetékbevételt az elõzõ hó végén fennálló állapotnak megfelelõen

minden hónap 10. napjáig utalják át a Kincstári Egységes Számla kijelölt

alszámlájára.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékbõl az illetékekrõl

szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye

közigazgatási területén lévõ megyei jogú városok illetékességébe tartozó

ügyekbõl befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyei jogú

városi önkormányzatot illeti meg.

(4) A Fõvárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben

meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fõvárosi Önkormányzatot illeti

meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (3) bekezdésben

meghatározottak szerint csökkentett illetékbevétel

a) 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70 %-ának fele egyenlõ összegben, fele a megye 1996. január 1-jei állandó

népessége arányában a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A bevételbõl részesedõ megyei jogú város legkésõbb 1997. február 1-jéig

megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel

kapcsolatban felmerült költségek viselésérõl. A megállapodásnak tartalmaznia

kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is -

és mértékét, valamint az elszámolás ellenõrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megilletõ bevételbõl az annak

megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelõ - költségek egy-

tizenketted részét havonta visszatartja. A visszatartott összeget a megyei

önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a

megyei jogú várost megilletõ bevételbõl a felmerült költségek fedezése

céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illetõ bevétel és a központi

költségvetést megilletõ összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel

arányának megfelelõ hányadot. Az arány megállapításánál az elõzõ évi

tényszámokat kell figyelembe venni. A visszatartott összeget a megyei

önkormányzat ugyancsak illetékbevételként számolja el.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az elõzõ hó végén

fennálló állapotnak megfelelõen átutalja a megyei jogú város költségvetési

elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételbõl a

(3) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott

költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a megyei illetékhivatal a

(9) bekezdésben foglaltakkal egyidejûleg a Kincstári Egységes Számla

kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos

szinten összesített bevétel 50 %-át népességarányosan, a további 50 %-ának

pedig egytizenkilenced részét a tárgyhónap 20. napjáig átutalja valamennyi

megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(11) Az 1996. december 20-a és 31-e között befolyt illetékbevételbõl a Magyar

Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 28. §-

ának (2), (8) és (9) bekezdésében szereplõ átutalást 1997. január 10-ig, a

(10) bekezdésében említett átutalást pedig 1997. január 15-ig kell

teljesíteni.

A fõvárosi önkormányzatok bevételei

28. §

A Fõvárosi Önkormányzatot megilletõ bevételeknek a fõvárosi és a kerületi

önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról

szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban

foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítõ szabályai

29. §

(1) A gyermeknevelési támogatás, a települési önkormányzatok térítési

kötelezettségeibe tartozó egészségügyi hozzájárulás, valamint - a

Munkaerõpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetében

a települési önkormányzat 1997. évben elsõ alkalommal az õt megilletõ havi

összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven

belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ forráshiányos önkormányzatok az

õket 1997. évben megilletõ kiegészítõ állami támogatás összegének terhére -

utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási elõleget

vehetnek igénybe. Az igénybe vehetõ elõleg nem lehet több, mint 1996. évben

a részére folyósított forrás-kiegészítõ állami támogatás összegének 50 %-

a. Az elõleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete

alapján - annak elfogadási idõpontjához igazodóan, 1997. február 10-éig,

illetve 1997. március 10-éig - van lehetõség. Az erre irányuló kérelmeket a

Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az

elõleg átutalása az elsõ félév során havonta idõarányosan, a nettó

finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 2. pontja

szerinti kiegészítõ támogatás terhére. Amennyiben az elsõ alkalommal

megállapított forrás-kiegészítõ támogatás összege kisebb, mint az igényelt

elõleg, a különbözetet a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell

elszámolni.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

30. §

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységbõl

származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési

kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint

megállapított - eredményének 18 %-át köteles az 1997. évi eredmény-

elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási

tevékenységbõl származó eredmény azon része után, amelyet a helyi

önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követõ évben

jogszabályban, illetõleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége

ellátásához használ fel.

B) A TARSADALOMBIZTOSITAS ES A KÖZPONTI KÖLTSEGVETES KAPCSOLATA

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelõlegezési számláról

igénybevett összeg rendezése

31. §

(1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a

továbbiakban: Alapok) terhelõ ellátások folyamatos teljesítése érdekében

az Alapok bevételeinek és kiadásainak idõbeli eltérésébõl adódó átmeneti

pénzügyi hiányok - beleértve az 1996. évi hiány összegét is, annak

rendezéséig - fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap

részére 54 054 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére

58 337 millió forint összegig kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel

igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat

mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) A hitelnyújtás feltétele, hogy

a) az Alapok elszámolási számláin és az ezekhez kapcsolódó célelszámolási

számlákon meglevõ pénzeszközök nem elegendõek az esedékes kiadásuk

finanszírozására,

b) az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb,

hitelviszonyt megtestesítõ befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét,

adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve

c) az 1995. január 1-je elõtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket,

kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat

az Alapoknak az 1994. december 31-e elõtt vállalkozásban szerzett

részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésérõl,

valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény

módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-a (4) bekezdésének alapján

ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel

igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve

a befektetések értékesítésébõl származó ellenérték új befektetésre

fordítását is, de ide nem értve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott

vagyon hasznosításából származó bérleti és lízing díjbevételeket, a kapott

vagyon befektetésébõl származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket,

valamint a kapott vagyon átvételekor és értékesítésekor keletkezõ

árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el

kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról

hitelt igénybe venni csak elõzetesen benyújtott és a Kincstár által

jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a

hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási

tervet három hónapra elõre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges

igénybevételhez igazítva kell elkészíteni és havonta a finanszírozási

idõszakot megelõzõ hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi

intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által

indokolt esetben lehetõség van a finanszírozási terv tárgyhavi

módosítására.

(6) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelõlegezési számlákról

felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikbõl soron kívül törlesztik.

32. §

A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által

folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat az azokat

folyósító szerv által elõzetesen benyújtott és a pénzügyminiszter által

jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási

tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó

jogszabályok alapján három hónapra elõre és ezen belül napi bontásban kell

elkészíteni és havonta, a pénzellátási idõszakot megelõzõ hónap 25. napjáig

kell benyújtani.

C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT

ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA

33. §

(1) Az Országgyûlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban:

alapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként

az e törvény 12. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az alapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást az alapokról szóló

törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár az alapok kiadási elõirányzataira addig teljesít kifizetést -

kivéve a Munkaerõpiaci Alapból a munkanélküli járadék, elõnyugdíj, nyugdíj

elõtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek

közterheinek kifizetése -, amíg az alapok bevételei és az elõzõ évi

maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások

különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenlegüket.

(4) Az alapok - az elõirányzatok adott idõszakra elõzetesen ütemezett összegét

meghaladó - finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra

igénybe vehetik a Kincstári Egységes Számlát. Az igénybevételt esetenként a

pénzügyminiszter engedélyezi.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ

ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK

KAPCSOLATA

TARSADALMI ÖNSZERVEZIDESEK TAMOGATASA

34. §

(1) Az Országgyûlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben

meghatározott felsõoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-

szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek,

alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a

humánszolgáltatásokat fõtevékenységként végzõ, a személyi jövedelemadóról

szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem

állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít

meg a következõk szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e

törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok

normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett,

azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg. Nem vonatkozik

rájuk a 3. számú melléklet kiegészítõ szabályainak 1. k), m), n), valamint

a 2-5. pontja,

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e

törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok

normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett,

azonos összegû normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve 3. számú

melléklet 18. e), f), g), h). Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet

kiegészítõ szabályainak 1. k), m), n), valamint a 2-5. pontja,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény

hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok

kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30 %-ának megfelelõ

hozzájárulás illeti meg,

c) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai

tanulók gyakorlati képzésében résztvevõknek, ha költségeik megtérítésére a

Munkaerõpiaci Alap szakképzési alaprészébõl igényt tartanak,

d) a felsõoktatási közfeladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit

a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 1996. évi

LXI. törvény 1996. szeptember 1-jei hatályba lépése elõtt felvett nappali

tagozatos hallgatók, valamint a hitéleti képzésben résztvevõ nappali

tagozatos felsõoktatási hallgatók képzéséhez 80 000 forint/fõ/év állami

hozzájárulás illeti meg,

e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális jellegû közfeladatot ellátó nem

állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. számú melléklet 4 -

8. pontjaiban megállapított helyi önkormányzatok normatív állami

hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett azonos összegû

normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A normatív állami hozzájárulást - a személyes gondoskodást nyújtó

szociális intézmények kivételével - az illetékes szakminisztériumtól kell

igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartójának az

(1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a területileg

illetékes helyi önkormányzat jegyzõje, illetve fõjegyzõje által kiadott - a

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése szerinti -

mûködési engedély és a kitöltött létszámjelentésben szereplõ feladatmutatók

alapján az igénybevételt megelõzõ második hónap elsõ napjáig a Mûvelõdési és

Közoktatási Minisztériumhoz kell benyújtani.

(4) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartója minden

tárgynegyedév elsõ napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a

feladatmutatók alakulásáról. A fenntartó a tényleges, illetve a tanügyi

okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív

hozzájárulás igénybevételére.

(5) A felsõoktatási hallgatók pénzbeli támogatási normatívájának folyósítása a

felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-a alapján meghatározott

intézményi létszámokra, elszámolása pedig - a zárszámadás keretében - a

költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév

márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell

kiszámítani.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami

hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és

folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó,

szociális jellegû közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmények mûködési feltételei és szolgáltatásai, valamint az

intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi elõírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon a mûködést

engedélyezõ hatóságnak arról, hogy rendelkezik az intézmény mûködéséhez

szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(7) A fõvárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelõ -

megyén belül összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja

be.

(8) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális

közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett

átlaglétszám, de legfeljebb a mûködési engedélyben szereplõ létszám erejéig

és a fõvárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerzõdésben vállalt

kötelezettség mellett vehetõ igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig,

illetve a tárgyévet követõ január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján

számol el a fõvárosi, megyei Közigazgatási Hivatalnak az igénybevett

hozzájárulással.

(9) A normatív állami hozzájárulásban részesülõ nem állami intézmény, valamint

a mûködéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi

személyiséggel rendelkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben

megállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre

vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

35. §

(1) A pártok támogatására fordítható keretbõl (I. Országgyûlés fejezet

7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok mûködésérõl és gazdálkodásáról

szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek

mûködésének, az egyéb karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a

támogatására elõirányzott keretek (I. Országgyûlési fejezet 6. cím,

8. cím 1. alcím, 4. alcím 2. elõirányzat-csoport) felhasználásáról -

kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyûlés dönt.

(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi

szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú

pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok

költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására,

felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

(4) Az egyházak közvetlen támogatására elõirányzott összeg

(X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím 3. alcím, 1-2. elõirányzat-csoport és

XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 9. alcím, 1.,

52., 53. elõirányzat-csoport) felosztásáról illetékes bizottsága javaslata

alapján az Országgyûlés dönt.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ES VISZONTGARANCIA

36. §

(1) A Kormány által 1997. évben újonnan elvállalásra kerülõ egyedi kezességek

együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a a) pontjában

megállapított kiadási fõösszeg 2 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a

kõolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kõolaj és

kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl szóló 1993. évi IL. törvényben

meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az

árfolyamváltozások miatt bekövetkezõ automatikus emelkedés esetét kivéve -

kizárólag az Országgyûlés jóváhagyásával léphetõ túl.

(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg

a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s

azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás

elõírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényrõl szóló 1982. évi

28. törvényerejû rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott

lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok

által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján

kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi

költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A

fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a

Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

37. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. § (1) bekezdésében

foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási

Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német

Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendõ

hitelszerzõdéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában

összegszerû korlátozás nélkül kezességet vállaljon,

b) a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (névváltozást követõen az

MFB Rt.) külföldrõl felvett és felvételre kerülõ - fejlesztési célú -

közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból

eredõ fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E

kezességvállalás együttes állományának felsõ határa 1997. december 31-én

80 000 millió forint lehet.

38. §

(1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehetõ hitelek és kibocsátott

kötvények együttes állományának felsõ határa 1997. december 31-én

60 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére

vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felsõ

határa 1997. december 31-én 50 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyam-

kockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felsõ határa

1997. december 31-én 130 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az

év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. §

(1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítésébõl a

társaságot terhelõ fizetési kötelezettségek 70 %-ára - külön jogszabályban

meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal. A

Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a

Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény

alapján létrejött szervezet

pénzintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerzõdésbõl,

bankgarancia-szerzõdésbõl eredõ - kötelezettségéért vállalhat készfizetõ

kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidõben foglalkoztatottak

létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 fõt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség állományának felsõ

határa az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

(3) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerzõdés,

illetve a bankgarancia-szerzõdés szerinti kötelezettségek 80 %-át és

jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizetõ kezesség érvényesítése esetén

a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló

követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel

csökkentett - összeg 70 %-a a költségvetést illeti meg.

40. §

(1) A 36. és 37. §-ban kapott felhatalmazás alapján vállalt kezesség után a

központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani,

kivéve a 36. § (2) bekezdés szerinti beszerzéseket.

(2) A díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének

legfeljebb 0,5 %-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban

alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyûlés kizárólagos hatásköre

41. §

(1) Az Országgyûlés a következõ címek, alcímek, elõirányzat-csoportok, kiemelt

elõirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az elõirányzatok év

közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyûlés fejezet 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek

támogatása és az országos kisebbségi önkormányzatok (I. Országgyûlés

fejezet 6. 8. és 9. cím),

c) az I-VIII. fejezeteknél, kivéve a központi költségvetés tartalék-

elõirányzatai terhére történõ elõirányzat növelést,

d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása

(X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport) és

a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség

fejezet 7. cím, 2. alcím, 10. elõirányzat-csoport),

e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet 7. cím, 3. alcím és

XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 9. alcím),

f) a pénzbeli kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium

fejezet 24. cím, 2. alcím).

(2) Az Országgyûlés magának tartja fenn a jogot a következõ normatívák,

illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsõoktatási intézményekben az egy fõre megállapított hallgatói

normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája,

a Rendõrtiszti Fõiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli

juttatásának normatívája (17. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának

jogcímei és összegei ( 3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami

hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e

törvény 23-27. §-aiban meghatározott arányai.

A központi költségvetés elõirányzat-módosítási kötelezettség

nélkül teljesülõ kiadásai és bevételei

42. §

(1) Az e törvény 2. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi

elõirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium

fejezet 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítõ hozzájárulás a nemzeti, etnikai

kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá

a két tanítási nyelvû oktatáshoz (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím,

8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elõirányzatok

közül:

ba) a lakossági közmûfejlesztési befizetésekkel összefüggõ támogatásnál

(5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzõség támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál

(5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatásánál (5. számú

melléklet 15. pontja),

bf) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történõ

hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 19. pontja),

bg) a közgyógyellátás támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja),

amennyiben a Kormány a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási

lehetõséget már kimerítette,

c) a bérpolitikai keret elõirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet

10. cím, 2. alcím, 1. elõirányzat-csoport) a 6. § (1) és (3) bekezdésében

foglaltak figyelembevételével,

d) az állatkár-térítésnél (XII. Földmûvelési Minisztérium, 10. cím, 6.

alcím)

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendõ térítésnél

(XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a folyósított

ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4.

alcím, 5. elõirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím,

4. alcím),

g) a kárrendezési célelõirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

13. cím 2. alcím 5. elõirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati

támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 3. alcím) és az

egyéb vegyes kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt elõirányzat),

i) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium

fejezet 15. cím),

j) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium

fejezet 16. cím),

k) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából

eredõ fizetési kötelezettségnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt elõirányzat),

l) az állam által vállalt kezesség érvényesítésénél

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím),

m) az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium

fejezet 5. cím) személyi juttatás kiemelt elõirányzatánál legfeljebb

6,0 %-kal és annak munkáltatót terhelõ járulékainál, valamint a Vám- és

Pénzügyõrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 6. cím) személyi juttatás

kiemelt elõirányzatánál legfeljebb 4,0 %-kal és annak munkáltatót terhelõ

járulékainál, a teljesítmények figyelembe vételével, a pénzügyminiszter

által meghatározott feltételek szerint,

n) a büntetõeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál

(VII. Bíróságok fejezet 2. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-csoport),

o) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) az egyes költségvetési fejezeteknél a nemzetközi segélyek

elõirányzatainál,

r) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

s) a hitoktatók díjazásának, a humán szolgáltatások normatív állami

támogatásának, valamint az egyházi felsõoktatási intézmények hitéleti

képzésének elõirányzatainál (XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium

fejezet 10. cím, 2. alcím, 2-3., 8. elõirányzat-csoport és XXI. Népjóléti

Minisztérium fejezet 9. cím, 4. alcím),

t) a kormányzati rendkívüli kiadások egyes jogcímeinél

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. cím, 2. alcím),

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az

elõirányzattól.

(2) Az e törvény 3. §-ában meghatározott kiadási és bevételi elõirányzatok

közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi

adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi

hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások

és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az

elõirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek

vezetõinek különleges jogosítványai

43. §

(1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet kormányzati rendkívüli

kiadásainak elõirányzatát átcsoportosíthatja a kiadásokat teljesítõ, az

ágazati irányítás szerint illetékes fejezet költségvetésébe.

(2) Az e törvény 6. § (1) bekezdés szerinti elõirányzat képzésére, valamint

fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt elõirányzatokra történõ

átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított

elõirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. alcím) jogcímei

között, a mûködésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítõ támogatása

(XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá

a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével -

átcsoportosításokat hajthat végre.

(4) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre a

XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 4. alcím, 7. Rendszeres

gyermekvédelmi támogatás tartaléka kiemelt elõirányzat terhére és a

XI. Belügyminisztérium fejezet. 23. cím, 1. alcím, 3. Szociális és

gyermekjóléti célokhoz kiemelt elõirányzat javára.

(5) A 20. § (8) bekezdése szerinti elõirányzat-módosításról a belügyminiszter

értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik.

(6) A Kormány év közben - amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet

prognosztizált ütemét jelentõsen meghaladó mértékû emelkedése indokolja és

az ebbõl adódó piaci lehetõségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi

- a konjunktúra kihasználása érdekében - a XII. Földmûvelésügyi Minisztérium

fejezet 10. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoportra és a 11. cím, 1. alcímre

jóváhagyott elõirányzatot legfeljebb 7 %-kal megemelheti, továbbá a XII.

Földmûvelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4, alcím, 1.

elõirányzat-csoport, illetve a 11. cím elõirányzatai között indokolt esetben

átcsoportosítást hajthat végre azzal, hogy az átcsoportosítás következtében

az érintett egyes elõirányzatok növekedhetnek, vagy legfeljebb 7 %-kal

csökkenhetnek.

(7) A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a létszámcsökkenésbõl felszabaduló

megtakarításokat a Kormány év közben a fejezeten belül más kiemelt

elõirányzatokra csoportosíthatja át.

(8) A Kormány év közben fejezetek közötti elõirányzat-átcsoportosítást hajthat

végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és

6. elõirányzat-csoportok elõirányzatai terhére.

44. §

A költségvetési fejezetek 14. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek

összesített elõirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. §

(1) A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal

vezetõjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a

belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének -

tervezési, elõirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-

szolgáltatási, ellenõrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 8. Polgári

Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím; a 9. Kormányzati Ellenõrzési Iroda cím;

valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggõ,

központilag kezelt és tartalék-elõirányzatokra (10. és 11. cím), illetve a

XI. Belügyminisztérium fejezet 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím

költségvetési elõirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a

X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. Polgári Nemzetbiztonsági

Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a

9. Kormányzati Ellenõrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül

a 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím esetében a szervezet elnöke

látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a

fejezeten belüli átcsoportosítási joga az:

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 5. elõirányzat-csoportot,

b) a 18. cím, 4. alcímekre

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 5. alcím tekintetében a

közmunkavégzés támogatására szolgáló elõirányzatból a Közmunkatanács

mûködési kiadásaira 2,5 % fordítható. A mûködésre elkülönített

elõirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti elõirányzat-módosítási

hatáskörét - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezet

felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 4. és 7. alcímek

tekintetében a fejezeten belüli címek közötti elõirányzat-módosítási

hatáskört - a kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a fejezet

felügyeletét ellátó szerv vezetõje gyakorolja.

(6) A VII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje

az igazságügy-miniszter.

(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a mûvelõdési és közoktatási minisztert,

hogy - a pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - a felsõoktatásban

az 1997. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggõen a

XX. Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium fejezet 2-5. címeinek kiadási és

bevételi elõirányzatait, illetõleg e címeken belül is a kiemelt

elõirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(8) Az Országgyûlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy - a

pénzügyminiszter elõzetes egyetértésével - az egészségügyi és szociális

intézményrendszer szerkezeti átalakításával összefüggõ szervezeti

intézkedések végrehajtására való tekintettel a XXI. Népjóléti Minisztérium

fejezet 1-8. címeinek, alcímeinek kiadási, bevételi elõirányzatait,

illetõleg e címen belül is a kiemelt elõirányzatokat egymás között

átcsoportosítsa.

(9) A X. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 8. alcím Speciális eszközök

bérleti díja elõirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági

Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a

pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(10) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XIII. Honvédelmi

Minisztérium fejezet 2. Magyar Honvédség címen belül az egyes alcímeket

1997. március 31-ig elõzetesen hozza létre, azok költségvetését - az e

törvényben foglalt elõirányzatoknak megfelelõen - állapítsa meg, majd azt

1997. július 31-éig véglegezze.

(11) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet 25. cím,

3. alcím, 1. kiemelt elõirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a

25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi

miniszter - a földmûvelésügyi, a belügy-, a környezetvédelmi és

területfejlesztési és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

(12) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8.

cím, 2. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési

miniszter - a földmûvelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és

idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

(13) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 5. alcím, valamint 11.

cím, 6. alcím felhasználásáról a munkaügyi miniszter - a földmûvelésügyi, a

belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel

egyeztetve - dönt.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES

ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

46. §

(1) Az elõirányzatok felett rendelkezõ kincstári ügyfelek - kivéve az

elkülönített állami pénzalapokat - az 1996. évi maradványszámla terhére - az

1996. évi elõirányzat-maradványok hatályos elõírások szerinti

felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig - elõirányzat nélkül teljesíthetnek

kiadásokat a megfelelõ kiadási jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon,

amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az

elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett

pénzeszközök 1997. évi felhasználásával kapcsolatosak.

(2) Az 1996. évi maradványszámla terhére az (1) bekezdésben foglaltakon,

továbbá az elõzõ évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül

kifizetések az 1996. évi elõirányzat-maradványok hatályos elõírások szerinti

felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig nem teljesíthetõk.

(3) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi

elõirányzat-maradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, az (1) és

(2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben az 1996. évi elõirányzat-

maradványok teljes - elvonandó, illetõleg felhasználható - összegével az

Országgyûlés által megállapított 1997. évi költségvetési elõirányzatokat

megnövelje.

(4) A 20. § (1) bekezdés c), valamint f) pontja szerinti támogatások 1996. évi

elõirányzat maradványából és az elõzõ évek maradványaiból az 1997. évben

igénybe vett összeg megnöveli az 1997. évi ilyen célú elõirányzatot.

(5) A központi beruházások 1997. évi elõirányzata az 1996. évi elõirányzat-

maradványokkal - az adott beruházás folyamatosságának biztosítása

érdekében - megnövelhetõ. Az elõirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a

fejezet központi beruházási elõirányzatai teljesítésének elszámolása alapján

saját hatáskörében hajtja végre.

(6) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi

beruházások 1997. évi elõirányzat maradványainak - az (5) bekezdésben

meghatározotton felüli - összegét törölje vagy ezzel az összeggel más

fejezet beruházási elõirányzatát megnövelje.

(7) Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Várpalota és

környéke környezetvédelmi helyreállítási program, kommunális alprogramba

bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével

kapcsolatos kivitelezõi számlákban felszámított általános forgalmi adó

megfizetésére, az 1997. évben szükséges, legfeljebb 684 millió forint

összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak - visszatérítendõ

támogatásként - megelõlegezze. A visszatérült általános forgalmi adót az

önkormányzatok kötelesek befizetni a központi költségvetésbe.

47. §

A Ktv. 43. §-a (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály elsõ

fizetési fokozata szerinti illetményalap 1997. évben 23 400 forint.

48. §

Az Országgyûlés a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése

c) pontjában, valamint a fegyveres erõk részletes bontású létszámáról szóló

85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a

fegyveres erõk 1997. évi költségvetési létszámának felsõ határát a 9. számú

mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

49. §

A Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alap-részénél a foglalkoztatás

elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

41/A. § (3) bekezdésének alapján 1997-ben a hozzájárulás kiszámításának

alapjául szolgáló összeg 8000 forint.

50. §

(1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény

(a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege

1997. március 1-jétõl az 1996. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés

százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét

az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben

növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években

megvalósult járadékemeléseket is.

51. §

Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a beruházási

hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet

14. cím, 2. alcím, 4. elõirányzat-csoport), - ezen belül a 37. § a) pontjában

megjelölt szervezeteitõl a Kormány fejlesztési programjainak megvalósításához

felvett hitelekhez kapcsolódó devizabetét-csere kamatkülönbözetének

megtérítése - továbbá az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése (XXII.

Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 2. elõirányzat-csoport), a

kamattámogatás a felszámolt vagyon értékesítéséhez

(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 2. alcím, 3. elõirányzat-csoport)

felhasználásának és igénybevételének szabályait.

52. §

A központi költségvetési szerv közfeladatainak és vagyonának teljes vagy

részbeni átadásával, jogutódlásával létrejövõ közhasznú, illetve gazdasági

társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és

közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által

megjelölt eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértése esetén -

tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.

53. §

(1) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Országgyûlésnek a

légvédelem rádiólokációs felderítõ-, információs és vezetési rendszere

fejlesztésérõl szóló 94/1995. (IX. 28.) OGY és a légvédelem földközeli és

kismagasságú oltalmazási képességének megõrzésérõl szóló 95/1995. (IX. 28.)

OGY határozataiból fakadó, a légvédelem fejlesztésével kapcsolatosan az

országba beérkezõ szállítmányokat terhelõ vám, vámpótlék, vámkezelési díj,

statisztikai illeték, engedélyezési díj, valamint az általános forgalmi adó

fizetési kötelezettségek ellenértékével a Honvédelmi Minisztérium fejezet

megfelelõ kiadás, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet megfelelõ bevételi

elõirányzatait megemelje.

(2) Az elszámolás szabályosságát a Kormányzati Ellenõrzési Iroda ellenõrzi.

54. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei

integrált szerkezet-átalakítási program (XVI. Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 31. elõirányzat-

csoport) 1997. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésû támogatási

célprogramok, célelõirányzatok terhére - fejezetek közötti

átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá, hogy az ország azon további

gazdaságilag legsúlyosabb helyzetû - az egy fõre jutó bruttó hazai termék

tekintetében az országos átlag 70 %-át el nem érõ - megyéi kiemelt

fejlesztésének fedezetéül a Gazdaságfejlesztési célelõirányzat (XV. Ipari,

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 25. cím, 3. alcím, 1. elõirányzat-

csoport), a Mezõgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII.

Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 1. elõirányzat-csoport), a

Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési

Minisztérium 8. cím, 4. alcím) támogatási célprogramok, a Térségi válságkezelõ

programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium 9.

cím, 2. alcím, 14. elõirányzat-csoport) fejezeti kezelésû elõirányzat,

valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerõpiaci Alap

foglalkoztatási alap-része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap

pályázati rendszerben kihelyezhetõ elõirányzataiból 1997. július 31-éig

meghatározott mértékû tartalékot különítsen el.

55. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a STRABAG Hungária Építõipari Rt. által a

"Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja" központi beruházás

kivitelezéséhez az 1994-1996. években állami kezességvállalás mellett

felvett 3000 millió forint hitelbõl keletkezett adósságot és kamatainak

megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi

adósságának törlesztése fejezet 3. cím, 6. alcím; XLI. Belföldi államadósság

költségvetési elszámolásai fejezet 6. cím, 7. alcím) 1997. január 1-jei

hatállyal - a központi költségvetés terhére - a Kormány átvállalja. E hitel

állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

56. §

Az Országgyûlés jóváhagyja, hogy a Budapest Fõváros Önkormányzata által az

egyes kiemelt fõvárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az 1995-

1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett

8456 millió forint hitelbõl keletkezett adósságot és annak kamatainak

megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi

adósságának törlesztése fejezet 3. cím, 5. alcím; XLI. Belföldi államadósság

költségvetési elszámolásai fejezet 6. cím, 6. alcím) 1997. január 1-jei

hatállyal - a központi költségvetés nevében - a Kormány átvállalja. E hitel

állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

57. §

Az Országgyûlés az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettséget a

Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványnak elengedi.

58. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar

Köztársaság 1994. évi költségvetésérõl szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának

(4) bekezdése alapján, a közalkalmazotti illetmény-elõmeneteli rendszernek a

helyi önkormányzati intézményeknél történt bevezetéséhez a központi

költségvetés megtérítési kötelezettsége mellett, az önkormányzatok által a

pénzintézetekkel kötött hitelszerzõdésekben az önkormányzatok helyébe a

pénzügyminiszter lépjen.

59. §

(1) Az állam a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió

Rt. mûsorterjesztési költségeinek megfelelõ, a közalapítványok útján

biztosítandó támogatási kötelezettségét (a rádiózásról és televíziózásról

szóló 1996. évi I. törvény 75. § (1) bekezdés)

a) a részvénytársaságok e § (3)-(5) bekezdéseiben felsorolt adósságai

beszámításával, valamint

b) az I. Országgyûlés fejezet 10-12. címein elõirányzott támogatásokkal

teljesíti.

(2) A felhasznált támogatás összege - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában

foglaltakat is - együttesen nem haladhatja meg az egyes

részvénytársaságoknak ténylegesen kiszámlázott mûsorterjesztési költségük

összegét. A támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez

igazítva kell folyósítani.

(3) Az ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt-tõl engedményezési megállapodás

keretében vegye át

a) a Magyar Rádió Rt-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj meg

nem fizetésébõl származó 1184 millió forint összegû, valamint

b) a Magyar Televízió Rt-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj

emelésbõl keletkezõ többlet meg nem fizetésébõl származó 800 millió forint

összegû

követeléseket.

(4) Az ÁPV Rt-nek

a) a (3) bekezdésben foglaltak szerinti és

b) az 1994. évben átvett 1544,6 millió forint összegû, a Magyar Televízió

Rt-vel szemben fennálló, valamint

c) a médiatörvény végrehajtásához, illetve a közszolgálati mûsorszolgáltató

pénzügyi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedésekrõl szóló

1056/1996. (V. 30.) Korm. határozat 8. pontja értelmében átvett 250 millió

forint összegû, a Magyar Rádió Rt-vel szemben fennálló

összesen 3778,6 millió forint követelése az (1) bekezdés a) pontja szerinti

beszámítás útján kiegyenlítettnek minõsül.

(5) A Magyar Televízió Rt. mentesül 532 829 ezer forint adótartozás, valamint

561 722 ezer forint kamat és 288 922 ezer forint bírság,

együttesen 1 383 473 ezer forint megfizetése alól.

(6) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére átvállalja továbbá az 1996.

január 1-jével megszûnt, az agrár-tulajdonváltással összefüggõ Mezõgazdasági

Reorganizációs Programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket.

60. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet

részletes költségvetését - e törvényben rögzített elõirányzat erejéig -

megállapítsa.

61. §

Az EXPO '96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügy

fedezetére 1994. decemberében az EXPO '96. Kft. (névváltozást követõen:

'96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forint és hozadékai maradványát

a peres ügy jogerõs befejezését követõen 15 napon belül a központi

költségvetésbe be kell fizetni.

62. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése

szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1997. évben 17,6 %.

63. §

Az Országgyûlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú

mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

Fejezeti kezelésû támogatási célprogramok feladatainak

ellátásához szükséges bevételi források

64. §

(1) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 13. cím,

5. alcím, 1. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós

szerzõdésekbõl származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek

levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70 %-a, majd az évente

fizetendõ koncessziós díj 70 %-a),

b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából

származó bevételek 10 %-a),

c) a koncessziós szerzõdés megszegése miatt érvényesített követelések

alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésrõl szóló 1992. évi

LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok

teljes összege,

d) a szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján

megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

e) az elõirányzat terhére nyújtott visszatérítendõ támogatások

visszafizetésébõl származó összeg.

(2) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,

4. alcím, 1. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési

kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

(3) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,

4. alcím, 2. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdõfenntartási járulék,

b) az erdõvédelmi bírság,

c) az újraerdõsítési költség,

d) az erdõgazdálkodási bírság.

(4) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím,

4. alcím, 3. elõirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

(5) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 4. elõirányzat-

csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) a állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatõr forgalma.

(6) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 5. elõirányzat-

csoport tekintetében bevétel:

a) a halászatfejlesztési hozzájárulás,

b) a halgazdálkodási bírság.

(7) A XII. Földmûvelésügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 6. elõirányzat-

csoport tekintetében bevétel:

a) a vadvédelmi bírság,

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság.

(8) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 25. cím, 4. alcím

tekintetében bevétel:

a) a turisztikai hozzájárulás,

b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:

ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetõvendéglátás kivételével - éves

nettó árbevételének 2 %-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következõk:

- 081100 szállodai szolgáltatás,

- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,

- 081220 panziószolgáltatás,

- 081230 kempingszolgáltatás,

- 081240 nyaraló szolgáltatás,

- 081250 fizetõvendéglátó-hely szolgáltatás,

bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1 %-a. A figyelembe vett

szolgáltatások a következõk:

- 082100 éttermi vendéglátás,

- 082200 cukrászdai vendéglátás,

- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,

bc) az utazásszervezõi és egyéb turisztikai szolgáltatások:

- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítõi tevékenység éves árrésének

és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1 %-a,

- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1 %-a,

- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésbõl származó éves nettó

árbevétel 2 %-a,

- 113110 vezetõ nélküli sportjármûvek kölcsönzésébõl származó éves nettó

árbevétel 1 %-a,

- 113120 kezelõszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzésébõl

származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 113130 kezelõszemélyzet nélküli sportrepülõk kölcsönzésébõl származó

éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli,

szörf) kölcsönzésébõl származó éves nettó árbevétel 1 %-a,

- 191950 játékautomaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó

árbevétel 2 %-a,

- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves

nettó árbevétel 1 %-a,

- 195120 pénznyerõ automaták üzemeltetésébõl származó adózott éves nettó

árbevétel 2 %-a,

- 195130 játékkaszinók mûködtetésébõl származó adózott éves nettó

árbevétel 2 %-a.

(9) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím,

4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész (az egyes állami tulajdonban

lévõ vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII.

törvény 51. § (6) bekezdés).

65. §

(1) Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 63. § (8) bekezdésének ba)-

bc) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi

személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.

(2) A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a

vállalkozók elõleget fizetnek, az elõleg alapja a tárgyévet megelõzõ teljes

év nettó árbevételének (árrésének) idõarányos része. Az így kiszámított

díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be és fizetik be az adózás

rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult

vagy átalakult vállalkozások elõlegének alapja a meghatározott

tevékenységekbõl várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a

vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon

belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás

fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti elõlegfizetési

kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított elõlegfizetés

mértéke az elsõ félévre 50 %, a harmadik negyedévben 30 %, a negyedik

negyedévben 20 %. A tárgyévi befizetés határideje az elsõ félévet követõ

hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követõ hónap 20. napja. A turisztikai

hozzájárulásról a tárgyévet követõ május 31-éig kell bevallást adni. A

kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének

(befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a.

(3) A 63. § (8) bekezdése ba)-bc) pontjaiban meghatározott árbevétel alatt a

számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének

alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendõ, amely az e

tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák

ellenében kifizetett összegekkel csökken.

(4) A turisztikai hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ

ráfordításként (költségként) számolhatja el.

66. §

A fejezeti kezelésû támogatási célprogramok (elkülönített állami pénzalapoktól

átvett feladatok) terhére az éves kiadási elõirányzat 25 %-ának megfelelõ

összegû éven túli kötelezettség vállalható.

67. §

(1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra

fordítható bevételt terhelõ kiadások folyamatos teljesítése érdekében a

bevételek és az azt terhelõ kiadások idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti

finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A

hitel összegérõl, folyósítási és törlesztési feltételeirõl a

környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az

ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter köt megállapodást.

(2) A Kincstári Egységes Számláról hitelt igénybe venni csak elõzetesen

benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt az e törvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott privatizációs

többletbevételbõl az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELEIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK

ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

68. §

A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban:

Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"A bányajáradék összegébõl az alap javára elkülönített rész 1997. január 1-

jétõl 1997. december 31-éig: 0 %."

A felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

69. §

(1) A felsõoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a

továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(4) A képzési normatívák alapján számított elõirányzat mértékét növelõ

tényezõként kell figyelembe venni:

a) a doktori képzésben résztvevõk oktatói tevékenységének díjazására;

b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók

magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására;

c) a határon túli magyarok képzésének támogatására

szolgáló összegeket."

(2) Az Ftv. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhetõ el és mértéke a mindenkori minimálbér

nyolcszorosa."

(3) Az Ftv. a következõ 10/C. §-sal egészül ki:

"10/C. §

Az Ftv. 9/D. §-ában, a 9/E. § (1) bekezdésében, továbbá a 10/A. § (2)

bekezdésében foglalt elõirányzatok elosztásának költségeire, a pályázatok

elõkészítésére és lebonyolítására az elosztásra kerülõ pénzeszközök 5

százaléka fordítható."

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

módosítása

70. §

A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvény 88. §-a

(1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/A helyi önkormányzat:/

"b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az

önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív

állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó,

valamint az államháztartáson belülrõl mûködési célra átvett bevételei nem

használhatók fel."

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló

1990. évi XXV. törvény módosítása

71. §

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított - 1990.

évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"1. §

"(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerzõdés eltérõen nem

rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar

állampolgár, az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító

igazolvánnyal rendelkezõ bevándorolt, vérszerinti, örökbefogadó és

nevelõszülõ (a továbbiakban: szülõ) jogosult, ha háztartásában gyermeket

nevel, és a családnak az e törvényben foglalt kivételekkel a tárgyévet

megelõzõ naptári évben az egy fõre jutó havi jövedelme az 5. §-ban

rögzített jövedelemhatárokat nem haladja meg."

(2) A Cspt. 1/A. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"/A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthetõ a család

tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás

összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére

a csjt. alapján nyújtott/"

"b) a gyámhatóság igazolásával bizonyított egyéb tartás esetén, a tartásra

köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20 %-ával,

több eltartott esetén legfeljebb 50 %-ával."

(3) A Cspt. 2. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása

szempontjából azokat

a) a vér szerinti gyermekeket - kivéve, akiket örökbe fogadtak, ide nem

értve, ha az örökbefogadó a jogosult házastársa -,

b) az örökbefogadott gyermekeket és

c) a családi pótlékot igénylõ személy háztartásában nevelt gyermekeket

kell figyelembe venni,

akik után az (1) bekezdés értelmében családi pótlék jár."

(4) A Cspt. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. §

(1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

a) havi nettó 21 200 forintos egy fõre jutó jövedelemhatárig:

- 1 gyermekes családnak 3400 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 4000 Ft,

- 2 gyermekes családnak 4200 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 4800 Ft,

b) havi nettó 21 201-23 000 forint közötti egy fõre jutó jövedelemérték

esetén

- 1 gyermekes családnak 1700 Ft,

- 1 gyermekes egyedülállónak 2000 Ft,

- 2 gyermekes családnak 2100 Ft,

- 2 gyermekes egyedülállónak 2400 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5200 forint, három és

többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 5600 forint, a tartósan beteg,

testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után korhatárra való tekintet

nélkül 6600 forint, kétgyermekes családban a további gyermekre

4200 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre

4800 forint összegû családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében

meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül.

(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti

a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 6600 Ft

b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 4800 Ft

összegû családi pótlék illeti meg az intézet vezetõjét.

(4) A gyermeket egyedül nevelõk esetében az (1) bekezdésben meghatározott

jövedelemhatárokat 1,2-es szorzóval növelt összegben kell figyelembe

venni."

(5) A Cspt. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A családi pótlékot folyósító szerv köteles az igényjogosultak legalább

3 %-ára a 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ellenõrzést

elvégeztetni."

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

72. §

(1) A közbeszerzésekrõl szóló - az 1996. évi I. törvénnyel módosított -

1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (1) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép és a következõ (2) bekezdéssel egészül

ki, egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre

változik:

"(1) A központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári

Nemzetbiztonsági Szolgálatokat, valamint az országgyûlési képviselõk

tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló 1990. évi

LVI. törvényben biztosított mûködési keret felhasználását - a Kormány a

közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ lefolytatását

rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint

az ajánlatkérésre jogosultat.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi ellátásokhoz

kapcsolódóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott

támogatás tekintetében a Kormány - a egészségbiztosítási önkormányzat

javaslatára - a közbeszerzések központosított eljárás keretében történõ

lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi

hatályát, valamint az ajánlat kérésre jogosultat. A központosított

közbeszerzések fedezete a mindenkori társadalombiztosítási

költségvetésben az adott ellátási forma elõirányzata."

(2) A Kbt. 94. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

(3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

"(3) A törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját a törvény hatályba

lépését követõen megállapított jogszabálysértés esetén lehet

alkalmazni."

(3) A Kbt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza/

"a) a központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári

Nemzetbiztonsági Szolgálatokat - a közbeszerzési eljárás kiírásával és

elbírálásával kapcsolatos tevékenység részletes szabályait, az abban

eljáró személyekre vonatkozó rendelkezéseket,"

A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló

1996. évi XXI. törvény módosítása

73. §

(1) A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény

(a továbbiakban: Tt. törvény) 7. §-ának d) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését,

ennek keretében/

"d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés

a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és

térségi pénzeszközök arányáról."

(2) A Tt. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:/

"a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési elõirányzat (a

Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési

törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó

területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének

legfeljebb 50 %-a,"

(3) A Tt. törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A területfejlesztés térségi eszközei:/

"a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési elõirányzat

(a Területfejlesztési Alap átvett feladatai) valamint az éves

költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából

származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének

legalább 50 %-a,"

(4) A Tt. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép.

/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg/

"g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök

differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplõ,

az Országgyûlés által meghatározott elvek figyelembevételével."

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvény módosítása

74. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított -

1993. évi III. törvény 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek

jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés

keretében történõ foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 75 %-át,

a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét

a Munkaerõpiaci Alap megtéríti."

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló

1993. évi XCVI. törvény módosítása

75. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló - az 1996. évi

XV. törvénnyel módosított - 1993. évi XCVI. törvény a 9. §-át követõen a

következõ alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

"Felügyeleti díj

9/A. §

(1) A pénztárak a pénztár-felügyeleti eljárási, szakértõi és információs

szolgáltatások igénybevételéért mûködési alapjuk terhére pénztár-

felügyeleti igazgatási díjat (a továbbiakban: felügyeleti díj) kötelesek

fizetni.

(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok

által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói

hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a

továbbiakban: pénztári befizetés)

a) az 1997. január 1-je és 1997. december 31-e közötti idõszakban egy,

b) 1998. január 1. után két

ezreléke.

(3) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a

tárgynegyedévben realizált pénztári befizetés után, a tárgynegyedévet

követõ hónap 30. napjáig - elsõ ízben az 1997. év elsõ tárgynegyedévére

vonatkozóan - kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni, és elsõ ízben

a pénztár 1997. évre vonatkozó pénzügyi tervében kell szerepeltetni.

(4) A felügyeleti díjat a pénztárfelügyelet mûködésének fedezetére kell

felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására,

felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának,

beszámolásának rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók."

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi

XXIII. törvény módosítása

76. §

(1) A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a

továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki és a

jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a

velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a

munkaviszony létesítése a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor."

(2) A Ktv. a következõ 17/A. §-sal egészül ki:

"(1) A közszolgálati jogviszony a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában

meghatározottak alapján szûnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy

jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód

munkáltatóra.

(2) A munkáltató a köztisztviselõt a szervezeti jogállás megváltozását

megelõzõen legalább 60 nappal a változásról értesíti. Ezzel egyidejûleg a

köztisztviselõt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató a

köztisztviselõ továbbfoglalkoztatását vállalja-e.

(3) Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati

jogviszonyban álló a tájékoztatást követõ 30 napon belül írásban

nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása

esetén költségvetési szervhez áthelyezik, más munkáltató esetében

munkaszerzõdést köt.

(4) Ha a köztisztviselõ a (3) bekezdésben meghatározott határidõn belül nem

nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a

továbbfoglalkoztatáshoz.

(5) Ha a köztisztviselõ munkaszerzõdést köt, a megkötést megelõzõ

közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha az új

munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejû közszolgálati

jogviszony esetén határozatlan idejû munkaviszonyt kell létesíteni.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a felmondási idõ és a

végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony

idõtartamát az (1) bekezdésben foglalt idõponttól kell számítani. A

felmondási idõ és a végkielégítés mértékéhez a megelõzõ közszolgálati

jogviszony idõtartama alapján, e törvénynek az (1) bekezdésében

meghatározott idõpontban irányadó szabályai szerint számított felmentési

idõt és a végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szabályait kell megfelelõen alkalmazni, ha a

munkáltató egy része (szervezeti egysége) szûnik meg és ezzel egyidejûleg

a feladat ellátására az e törvény hatálya alá nem tartozó szervet

létesít."

(3) A Ktv. 19. § (8) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

/Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselõ, ha/

"d) közszolgálati jogviszonya a 17/A. § (1) bekezdése szerint szûnt meg és az

új munkáltatóval a 17/A. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló

jogviszonyt létesít."

(4) Ktv. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/(2) Az ideiglenesen besorolt köztisztviselõ/

"b) a közigazgatási szakvizsgát, az alapvizsga teljesítését - alapvizsga-

kötelezettség hiányában a kinevezését, áthelyezését - követõ hat év alatt

köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, véglegesen

fogalmazó II., illetve elõadó II. besorolást kap."

(5) A Ktv. 30/A. §-ának (2) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"Közigazgatási (szakmai) tanácsadói, fõtanácsadói cím 1998. július 1-jéig

közigazgatási szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõnek is adható."

(6) A Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a

következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Hivatali szervezet vezetõje át nem ruházható hatáskörében - a

megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül - a köztisztviselõ

42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét - az

(5) bekezdésben foglaltak kivételével - legfeljebb 20 %-kal megemelheti,

vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a fõosztályvezetõ

alapilletményét - a vezetõi munkájuk értékelésétõl függõen - át nem

ruházható hatáskörében 40 %-kal megemelheti

a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a

fõosztályvezetõ esetében a miniszter,

b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörû szervnél

- ide értve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási

költségvetési szerveket is - a szerv vezetõje tekintetében a

kinevezésre jogosult, egyéb esetben a hivatali szervezet vezetõje,

c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetõje

tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben a szerv vezetõje."

(7) A Ktv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A köztársasági elnök, az Országgyûlés, az Alkotmánybíróság, az

országgyûlési biztos hivatalaiban, a Miniszterelnöki Hivatalban, a

Kormányzati Ellenõrzési Irodánál, a minisztériumokban és a költségvetési

fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörû szerveknél, valamint az

Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóságnál és az Országos

Egészségbiztosítási Pénztárnál a felsõfokú iskolai végzettségû

köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének mértéke 50 %."

(8) A Ktv. 44. §-ának (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

/A felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk illetmény-kiegészítésének

mértéke/

"c) a (3) bekezdésben felsorolt közigazgatási szerv helyi és körzeti (nem

megyei) illetékességû szerveinél foglalkoztatottak esetében a

köztisztviselõ alapilletményének 10 %-a."

(9) A Ktv. 44. §-a a következõ (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) Az Országgyûlés Hivatalában dolgozók illetmény-kiegészítésre

jogosultak. Az Országgyûlés Hivatalánál dolgozók illetmény-kiegészítése

- a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdésben

meghatározott mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselõ

alapilletményének 10 %-a együttesen.

(6) Az Országgyûlés Hivatalánál dolgozó felsõfokú iskolai végzettségû

köztisztviselõk illetmény-kiegészítése a (2) bekezdésben meghatározott

mérték szerinti kiegészítés és a köztisztviselõ alapilletményének 20 %-a

együttesen."

(10) A Ktv. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vezetõi illetménypótlék mértéke - a (2) bekezdés kivételével -

államtitkár és helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 15, illetve

5 %-a.

(2) A vezetõi illetménypótlék mértéke a 44. § (2) bekezdésében felsorolt

közigazgatási szerveknél:

a) miniszterelnök esetén az alapilletmény 120 %-a,

b) miniszter, államtitkár esetén az alapilletmény 65 %-a,

c) helyettes államtitkár esetén az alapilletmény 50 %-a,

d) fõosztályvezetõ esetén az alapilletmény 30 %-a

e) fõosztályvezetõ-helyettes esetén az alapilletmény 20 %-a,

f) osztályvezetõ esetén az alapilletmény 10 %-a."

(11) A Ktv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) felsõfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 40 %-a,

b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30 %-a. "

(12)A Ktv. 75. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Vezetõi megbízást e törvény hatálybalépését követõ 6 évig közigazgatási

szakvizsgával nem rendelkezõ köztisztviselõ is kaphat."

Az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosítása

77. §

(1) Az Állami Számvevõszékrõl szóló - módosított - 1989. évi XXXVIII. törvény

(a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(2) Az Állami Számvevõszék elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit az

államtitkárnak a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.

törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos

díjazás illeti meg. A vezetõi illetménypótlék az Állami Számvevõszék

elnöke esetében az alapilletmény 100 %-a, az elnökhelyettes esetében az

alapilletmény 80 %-a."

(2) Az ÁSZtv. 14. §-a (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A vezetõi illetménypótlék mértéke:

a) számvevõ igazgató esetén az alapilletmény 50 %-a,

b) számvevõ igazgató-helyettes esetén az alapilletmény 40 %-a,

c) számvevõ fõtanácsos esetén az alapilletmény 30 %-a. "

(3) Az ÁSZtv. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Az Állami Számvevõszéknél dolgozó felsõfokú iskolai végzettségû

köztisztviselõk illetmény-kiegészítése alapilletményük huszonöt

százalékával magasabb a központi közigazgatási szerveknél

foglalkoztatott köztisztviselõk azonos csoportjába tartozókra

megállapított illetmény-kiegészítés mértékénél."

(4) Az ÁSZtv. 14. §-a a következõ (12)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

"(12) Az Állami Számvevõszék elnöke át nem ruházható hatáskörben - a

megállapított személyi juttatások elõirányzatán belül a számvevõ e §-ban

meghatározott alapilletményét - a (13) bekezdésben foglaltak kivételével

- legfeljebb 20 %-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20 %-kal csökkentett

mértékben állapíthatja meg.

(13) Az Állami Számvevõszék elnöke a számvevõ igazgató, a számvevõ igazgató-

helyettes és a számvevõ fõtanácsos alapilletményét - a vezetõi munkájuk

értékelésétõl függõen - át nem ruházható hatáskörben 40 %-kal

megemelheti."

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi

LXXXIII. törvény módosítása

78. §

(1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló - módosított - 1992. évi

LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) 28. §-ának helyébe a következõ

rendelkezés lép.

"28. §

A Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) a környezetkímélõ

gazdasági szerkezet kialakításának ösztönzését, a környezeti ártalmak

megelõzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, felszámolását,

továbbá a természeti, illetõleg a védett természeti értékek, területek és az

épített környezet értékeinek megõrzését, fenntartását a hatékony

környezetvédelmi megoldások ösztönzését, valamint a társadalom környezet és

természetvédelmi szemléletének fejlõdését (a továbbiakban együtt: a

környezet védelmét) szolgáló elkülönített állami pénzalap."

(2) Az Eat. 28. §-át követõ alcím és a 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"Az Alap bevételei

29. §

(1) Az Alap bevételei:

a) a környezet- és természetvédelmi bírságok,

b) a környezetvédelmi termékdíjak,

c) a környezethasználati és -terhelési díjak,

d) a környezet valamely elemeinek igénybevétele esetén megállapított

igénybevételi járulék,

e) a mûemlékvédelmi hozzájárulás,

f) az építésügyi és a mûemlékvédelmi bírság,

g) az állami tulajdonú mûemlékek értékesítésébõl, hasznosításából

befolyt árbevétel,

h) a bányajáradék

külön jogszabályban meghatározott hányada.

(2) Az Alap egyéb bevételét képezik:

a) a költségvetési támogatás,

b) a környezet védelmét szolgáló egyes nemzetközi segélyek,

c) az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,

d) az Alapból nyújtott támogatások visszafizetése és ezek kamatai,

e) az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés,

f) egyéb bevételek."

(3) Az Eat. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

(továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap év végi maradványa nem

vonható el."

(4) Az Eat. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Alap bevételeit és kiadásait e törvényben meghatározott

jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott költségvetését

és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat

részeként az Országgyûlés hagyja jóvá. Az Alap költségvetésérõl és annak

végrehajtásáról a közvéleményt legalább félévenként tájékoztatni kell."

(5) Az Eat. 30. §-át követõ alcím és a 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"Az Alap kiadásai

31. §

(1) Az Alap felhasználható:

a) a környezet védelmét, értékeinek megõrzését közvetlenül elõsegítõ

beruházások, mûszaki intézkedések és kereskedelmi megoldások (a

továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján, -

illetve anélkül, ha a Kormány egyedi döntéssel rendelkezik a

felhasználás céljáról és összegérõl,

b) az azonnali beavatkozást igénylõ környezeti károkozás, illetve

veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert

károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - megtérítésére,

c) közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozására,

d) az Alap kezeléséhez, mûködtetéséhez, bevételei beszedéséhez,

pénzeszközei felhasználásának ellenõrzéséhez szükséges költségek

fedezésére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás, valamint

c) pontjában meghatározott finanszírozás

a) vissza nem térítendõ,

b) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ,

c) kamattámogatás,

d) hitelgarancia

formában történhet"

(6) Az Eat. 32. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/A környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé/

"e) a vizek mennyiségi és minõségi védelmét,"

(7) Az Eat 32. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép, és a következõ h)-k) ponttal egészül ki:

/A környezetvédelmet közvetlenül elõsegítõ fejlesztések közé/

"g) a környezet védelmére vonatkozó nemzetközi segély-együttmûködés és

hitelprogramok megvalósítását,

h) az épített környezet - ide értve a mûemlékvédelmet is - értékeinek

védelmét,

i) a környezetbarát fogyasztói szokások elõsegítését, valamint a

környezetbarát termékek alkalmazását,

j) a bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezés,

k) vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk kármentesítésére

szolgáló fejlesztések közül azok tartoznak, amelyek a pályázati felhívásban

szereplõ kiemelten kezelt támogatási célok megvalósítását szolgálják."

(8) Az Eat. 33. §-a (1) bekezdésének e)-f), pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/A 31. § (1) bekezdése c) pontja szerinti feladatok:/

"e) a társadalom környezet- és természetvédelmi szemléletének alakítása,

f) országos, illetve regionális jelentõségû, a környezet védelmét komplex

módon szolgáló, továbbá nemzetközi környezet- és természetvédelmi

egyezményekkel összefüggõ ágazati feladatok, programok elõsegítése,"

(9) Az Eat. 34. §-át megelõzõ alcím és a 34. §-a helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Az Alap felhasználásának tervezése

34. §

(1) Az Alap éves költségvetésének tervezése során

a) a 31. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatok

teljesítésére az Alap bírságbevételek nélkül számított bevételeinek

5 %-a szolgálhat,

b) a 31. § (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt költségek fedezetére

a bevételek beszedésével és ellenõrzésével összefüggésben az Alap

bevételeinek 3 %-a, a kezelés, mûködtetés és a felhasználás

ellenõrzésének feladataira az Alap bevételeinek 3,5 %-a irányozható

elõ,

c) a 31. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kiadásokra elõirányzott

összeg nem haladhatja meg az Alap tervezett bevételeinek 20 %-át,

d) az Alapot megilletõ bírságbevételek 50 %-át a környezeti károkozás

megelõzését és felderítését szolgáló hatósági munka feltételeinek

javítására kell elõirányozni, ezzel az összeggel az e § (1)

bekezdésének c) pontjában szereplõ korlát túlléphetõ.

(2) A 31. § (1) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható összegbõl

megyék, régiók komplex környezet- és természetvédelmi fejlesztésére

pénzeszközök különíthetõk el."

(10) Az Eat. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35. §

(1) A fejlesztések támogatására a miniszter a Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában a tárgyévi

költségvetési törvény elfogadását követõ 60 napon belül - az érintett

tárcák, a társadalmi szervek ajánlásainak ismeretében - Pályázati

Felhívást tesz közzé.

(2) A Pályázati Felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a tárgyévben kiemelten kezelt fejlesztéseket,

b) a kiemelt fejlesztések részarányát a támogatásra fordítható

forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére (38. §

(1)), a támogatás formájára és mértékére vonatkozó esetleges egyedi

feltételeket,

d) a támogatásokra vonatkozó olyan egyéb kikötéseket, amelyeket a

bevételi forrásokról rendelkezõ külön jogszabály, nemzetközi

megállapodás vagy adományozási szerzõdés ír elõ,

e) a támogatott fejlesztés megvalósulása esetén elvárható környezeti

hatást,

f) a pályázatok elbírálási szempontjait,

g) a támogatás visszavonásának eseteit.

(3) A pályázatok elbírálásáról a döntéshozónak emlékeztetõt kell készíteni.

Az emlékeztetõnek tartalmaznia kell az értékelés legfontosabb

körülményeit, így különösen:

a) a támogatással elérni kívánt célt;

b) az értékelhetõ pályázatok rövid összefoglalását;

c) a támogatott pályázatok elfogadásának indokait;

d) a támogatási forma és mérték meghatározásának szempontjait és

indokolását;

e) a kikötött biztosítékok megfelelõségének szempontjait;

f) egyéb, a döntéshozó által fontosnak vélt körülményeket.

(4) Az emlékeztetõt bárki megtekintheti."

(11) Az Eat. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"36. §

(1) A támogatás - ha törvény másképp nem rendelkezik - a fejlesztés

költségeinek 60 %-áig, vissza nem térítendõ támogatás esetén 30 %-áig

terjedhet.

A támogatás a 31. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási formák

együttes alkalmazásával a fejlesztés költségeinek 70 %-áig terjedhet

azzal, hogy a visszatérítendõ támogatás nem haladhatja meg a fejlesztés

60 %-át, a vissza nem térítendõ támogatás pedig annak 30 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátot nem kell alkalmazni, ha

a) a közcélú környezet- és természetvédelmi feladat finanszírozását,

b) nemzetközi egyezménybõl következõ kötelezettségek teljesítését,

c) az egész országra kiterjedõ kormányzati, ágazati program

megvalósítását,

d) a 32. § (1) bekezdés d), j), pontjában meghatározott feladat

ellátását

szolgálja.

(3) A 31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a

költségek felmerülésekor, esetenként engedélyezi.

(4) A 31. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról,

továbbá a 34. § (2) bekezdésében említett elkülönített pénzeszközök

felhasználásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg

felhasználási szabályait rendeletben határozza meg.

(5) Az Alap terhére közhasznú társaság alapítható, illetve gazdasági

társaságban, közhasznú társaságban érdekeltség szerezhetõ, ha így a

környezet védelme, illetve a támogatható fejlesztések és finanszírozható

feladatok megvalósulása hatékonyabban biztosítható.

(6) Az Alapból nyújtott támogatás kizárólag a pályázatban megjelölt

környezetvédelmi célt szolgáló tevékenységre fordítható."

(12) Az Eat. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. §

(1) Az Alapból a 31. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt támogatást,

belföldi székhelyû jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ

gazdasági társaság, továbbá egyéni vállalkozó, külön törvény vagy

kormányrendelet rendelkezése értelmében magánszemély kaphat.

Közcélú környezet- és természetvédelmi feladatok finanszírozásában bárki

részesülhet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett)."

(13) Az Eat. 60. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vízhasználónak a vízkészlet járulékot

a) a b) és c) pontokban meghatározott vízhasználatot kivéve 1,15 Ft/m3

alapjárulék,

b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes

külön megjelölt idõszakra is tekintettel - 10 %-nál nagyobb mértékben

túllépi, a teljes többletmennyiség után 2,30 Ft/m3 alapjárulék,

c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül

folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 5,80 Ft/m3

alapjárulék figyelembe vételével, a befizetés összegét meghatározó,

külön jogszabályban elõírt - az igénybevett vízmennyiség

meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet

jellegétõl, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási

helyzetétõl függõ - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen

igénybevett vízmennyiség alapján kell kiszámítani. A vízmennyiség

meghatározását az engedély nélküli vízhasználatnál a külön

jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

(4) A vízhasználó a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-a után

köteles a 60. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott 1,15 Ft/m3

alapjárulék figyelembevételével - a (3) bekezdésben foglaltak szerint -

a vízkészlet járulékot kiszámítani, ha az általa igénybevett víz

mennyisége - a 63. § (1) bekezdés b), f) és i) pontjaiban meghatározott

esetek kivételével - a vízjogi engedélyben megjelölt mennyiség 80 %-át

nem éri el.

(5) Az üzemi fogyasztónak a vízkészlet járulékot 3,50 Ft/m3 járulék

alapján a ténylegesen igénybevett vízmennyiség után kell kiszámítani."

(14) Az Eat. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A járulékfizetésre kötelezett köteles a bejelentkezésen túl a vízügyi

hatóság részére nyilatkozatot adni

a) a tényleges vízigénybevételrõl, a fizetési kötelezettség

alapadatairól, kiszámításáról, a 61. § (1) - (3) bekezdéseiben elõírt

határidõben, valamint a negyedéves befizetési kötelezettség körébe esõ

vízhasználó az éves adatokról összevontan is, a tárgyévet követõ hónap

15. napjáig, az e célra szolgáló adatlapon, a befizetett összegek

jogcímeirõl pedig teljesítés (átutalási) bizonylatán,

b) az üzemi fogyasztók részére lekötött vízmennyiségekrõl a tárgyévet

követõ hónap 15. napjáig az e célra szolgáló adatlapon."

(15) Az Eat. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (3) bekezdése

elsõ fordulatában a pótlékfizetés kezdõ napjának eltérõ

megállapítására, a 73. § (1) bekezdésében, továbbá a 82. §-ban

meghatározott, a fizetési kötelezettség mérséklésére, elengedésére

vonatkozó szabályokat a vízügyi hatóság nem alkalmazhatja."

(16) Az Eat. 63. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Nem kell a vízhasználónak vízkészlet járulékot fizetni/

"j) ha a vízkészlet járulék tárgyévre vonatkozó összege nem haladja meg az

5000 forintot."

(17) Az Eat. 64. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64. §

A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül

különösen a következõ célokra használható fel:

a) a víztakarékosságot, az ivóvíz-minõségû víz gazdaságosabb

felhasználását, a víz minõségét javító és védõ berendezések, technológiák

bevezetésére, továbbá az ivóvízellátás védelmét, biztonságának növelését

szolgáló létesítmények megvalósítására,

b) a közcélú vízi létesítmények, vízi közmûvek (vízmûvek, belterületi és

helyi jelentõségû vízrendezési mûvek, szennyvízelvezetõ, illetve -

tisztító mûvek) létesítésére, egyéb vízügyi alapfeladatok ellátására,

fejlesztésre, továbbá a vízkárok és más természeti hatások folytán a

közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására,

c) a vízkészletek feltárására, a vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az

ivóvízbázisok védelmére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminõségi

kárelhárításra, a vízminõséget veszélyeztetõ egyéb balesetek

következményeinek elhárítását szolgáló létesítmények és eszközök

beszerzésére, a vízgazdálkodási kutatás és mûszaki fejlesztés forrásainak

kiegészítésére, valamint a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához

nyújtott támogatásra (e feladatokra a bevételek 38 %-a fordítható),

d) a VA mûködtetésével összefüggõ kiadások fedezésére (erre legfeljebb a

bevételek 2 %-a fordítható),

e) a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által a VA javára felvett

bankhitelek és a kamatok törlesztésére."

(18) Az Eat. 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A VA bevételeinek 60 %-át a 64. § a) és b) pontjaiban megjelölt célok

megvalósításának támogatására kell fordítani. A támogatás

igénybevételére a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - a

Belügyminisztériummal, a Földmûvelésügyi Minisztériummal, az Ipari,

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a

Pénzügyminisztériummal, valamint a Környezetvédelmi és

Területfejlesztési Minisztériummal egyetértésben - hivatalos lapjában

évente pályázatot ír ki. A VA-t terhelõ hiteltörlesztési és

kamatfizetési kötelezettség a pályázati célra megállapított

elõirányzatot csökkenti."

(19) Az Eat. 120. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A fejlesztések támogatására a miniszterek az elkülönített állami

pénzalapok, valamint a címzett- és céltámogatások felhasználására a

tárgyévi költségvetési törvény hatályba lépését követõ 60 napon belül -

a Pénzügyi-, a Földmûvelésügyi-, a Belügy-, a Környezetvédelmi és

Területfejlesztési-, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi, valamint

a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal egyeztetve teszik

közzé a pályázati felhívásokat."

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi

LVI. törvény módosítása

79. §

(1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi

termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: KTD tv.) 6. §-a

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. §

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes

elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a

továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében

foglaltak szerint használható fel."

(2) A KTD tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. §

(1) Az Eat. 32. § b) pontjában meghatározott célra rendszeres támogatás is

nyújtható pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásokra

vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen, a Pályázati Felhívásban

meghatározottak szerint."

(3) A KTD tv. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13 .§

Az Alap pénzeszközeinek a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi

célú felhasználása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület

véleményének figyelembevételével történik."

Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló

1996. évi LIV. törvény módosítása

80. §

Az erdõrõl és az erdõ védelmérõl szóló 1996. évi LIV. törvény 104. §-ának

a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejûleg/

"a) a 32-36. § kivételével az erdõkrõl és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi

VII. törvény (a továbbiakban: EVT.), valamint az azt módosító

1970. évi 28. törvényerejû rendelet és az 1981. évi 31. törvényerejû

rendelet; a mezõgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes

hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3. törvényerejû rendelet 1. §-a; a

szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépésérõl és az

átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 60. §-ának 2. pontja; az

erdõbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 40. §-ának az

EVT. 6. §-át és 6/A. §-át megállapító rendelkezései; az egyes elkülönített

állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról

szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról

szóló 1993. évi XX. törvény, valamint ezekkel összefüggõ más törvények egyes

rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésérõl szóló 1995. évi

XXI. törvény 21-26. §-ai,"

/hatályát veszti/

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi

XLIII. törvény módosítása

81. §

(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 103. §-ának

(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az illetménykiegészítés mértéke az a) pont esetén - a (3)-

(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a beosztási illetmény 15 %-a, a

b) pont esetén - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - 10 %-a."

(2) A Hszt. 103. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány felsõfokú végzettségû tagja illetmény-

kiegészítésének mértéke:

a) az országos parancsnokságon, valamint az országos hatáskörû központi

szervnél a beosztási illetmény 25 %-a,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 20 %-a."

(3) A Hszt. 103 §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítõ felsõfokú

végzettségû tagja esetében az illetmény-kiegészítés mértéke a beosztási

illetmény 50 %-a."

(4) A Hszt. a következõ 103/A. §-sal egészül ki:

"103/A. §

A hivatásos állomány minisztériumban szolgálatot teljesítõ tagja vezetõi

illetménypótlékra jogosult a következõk szerint:

a) fõosztályvezetõ vagy vele azonos besorolású vezetõ esetén a beosztási

illetmény 30 %-ára,

b) fõosztályvezetõ-helyettes vagy vele azonos beosztású vezetõ esetén a

beosztási illetmény 20 %-ára,

c) osztályvezetõ vagy vele azonos besorolású vezetõ esetén a beosztási

illetmény 10 %-ára."

(5) A Hszt. a 117. §-át követõen a következõ alcímmel és 117/A-117/B. §-sal

egészül ki:

"A kifizetés módjai

117/A. §

(1) A törvény hatálya alá tartozóknak, a szolgálati viszonyukra tekintettel

megilletõ valamennyi pénzbeli juttatás, az általuk meghatározott

bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai úton

történik.

(2) A juttatás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele, illetve

postai úton történõ kifizetése a törvény hatálya alá tartozók részére

költségtöbbletet nem okozhat.

117/B. §

(1) A juttatás 117/A. §-ban szabályozott módon történõ kifizetésére

1999. január 1. napjáig kell áttérni.

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra

a 117/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

82. §

(1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a

továbbiakban: Kt.) 3. §-ának (2) bekezdésében a gazdálkodó szervezet

szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"jogi személyiséggel rendelkezõ gazdálkodó szervezet"

(2) A Kt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus

munkakörben foglalkoztatnak megilleti az a jog, hogy - jogszabályban

meghatározottak szerint - évenként, az év elsõ munkanapján érvényes

legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százaléka közterhekkel

csökkentett összegének megfelelõ hozzájárulást vegyen igénybe

szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus

ismerethordozók stb.) vásárlásához."

(3) A Kt. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd-

vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és

oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-

oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai

tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval

együtt - azonos óvodai csoportban, óvodai tagozatos, illetve iskolai

osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy

közös - nevelésében és oktatásában részt vevõ óvoda és iskola és a

fogyatékos tanuló ellátásában részt vevõ kollégium együtt:

gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási

intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végzõ óvodai

csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését

és oktatását végzõ iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a

gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.]

egyezõen - a fogyatékosság típusának megfelelõen kell létrehozni. A

gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevõ nevelési-oktatási

intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül."

(4) A Kt. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fõs csoportonként - az iskola

órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre."

(5) A Kt. 69. §-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal egészül ki:

"Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása

alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi."

(6) A Kt. 75. §-ának (5) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethetõ egyoldalú

nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki az e törvény

52. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint nappali rendszerû

iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnõtt

oktatás, illetve a tanuló abban nem kíván részt venni."

(7) A Kt. 82. §-ának (1) bekezdése a következõ rendelkezéssel egészül ki:

"A pedagógiai szakszolgálatokért, illetve a pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokért fizetési kötelezettség köthetõ ki. Az e bekezdésben

meghatározott hatásköröket - a közoktatási megállapodás megkötésének

kivételével - a fõjegyzõ gyakorolja."

(8) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a gyermek és ifjúságvédõ intézetekben

szövegrész helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Gyermek és ifjúságvédõ intézményekben"

(9) A Kt. 124. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(4) 1996. szeptember 1-jétõl 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási

intézmények a mûvelõdési és közoktatási miniszter által kiadott

(jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt

követõen azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a

helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a

megkötéssel, hogy a kötelezõ tanórai foglalkozások száma nem haladhatja

meg a nevelési-oktatási tervben található ótatervben meghatározott

óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében és (9) bekezdésének c) pontjában a

nem kötelezõ tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások

megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított

idõkeretet, az 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjában

meghatározott idõkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell

meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az

eltéréssel, hogy az óraterv, illetõleg a ciklusos óraterv alapján

kiszámított idõkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá, hogy a

szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhetõ.

Addig az idõpontig, ameddig a Nemzeti alaptanterv bevezetése nem kezdõdik

meg, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai

oktatásához a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium nevelési, nevelési-

oktatási tervet hagyhat jóvá, feltéve, hogy olyan nemzeti, etnikai

kisebbséghez tartozókról van szó, akiknek a nemzeti, etnikai kisebbségi

óvodai neveléséhez, iskolai oktatásához szükséges nevelési, nevelési-

oktatási tervet 1993. szeptember 1-je elõtt a mûvelõdési és közoktatási

miniszter nem adta ki, illetve nem hagyta jóvá."

(10) A Kt. 128. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatályba lépésétõl számított öt évig alkalmazható a

kollégiumban nevelõtanárként, aki hittudományi egyetemi vagy fõiskolai

oklevéllel rendelkezik. Foglalkoztatására a 127. § (9) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni."

(11) A Kt. 128. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

/Ha a szakiskolában a gyakorlati képzést végzõ pedagógus nem rendelkezik

középiskolai végzettséggel, és e törvény hatályba lépésekor/

"d) a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatárig tizenöt évnél több

idõre van szüksége e törvény hatályba lépésének napjától számított öt év

után a 127. § (9) bekezdésében meghatározott feltételekkel lehet

foglalkoztatni."

(12) A Kt. 130. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A rendkívüli illetményemelés mértékét akkor is az 1996. szeptember 1-jén

hatályban lévõ illetmények alkalmazásával kell meghatározni, ha a kötelezõ

óraszám emelésére 1996. szeptember 1-je után kerül sor."

(13) A Kt. 1. számú melléklet Elsõ rész, A nevelõ és oktató munkát közvetlenül

segítõ alkalmazottak cím, iskolában és kollégiumban alcím, 3. pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. Gyermek és ifjúsági felügyelõ vagy gyógypedagógiai asszisztens,

- fogyatékosokat nevelõ általános iskola elsõ-hatodik évfolyamán tizenöt

tanulónként 0,5

- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként mûködõ általános

iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1

- általános iskolai kollégiumban 1"

(14) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás

megállapításának elvei címet követõ 1. pont a) alpontja felvezetõ szövege

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) más célra fel nem használható központosított elõirányzattal, vagy a

Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében megtervezett

összeggel kell támogatni,"

(15) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás

megállapításának elvei címet követõ 2. pont b) alpont ötödik bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

/a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor -

differenciáló tényezõként - figyelembe kell venni/

"- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a

településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelõzõ

év január 1-jén nem éri el a háromezret,"

(16) A Kt. 1. számú melléklete Második rész, A költségvetési hozzájárulás

megállapításának elvei cím, A normatív hozzájárulás meghatározásakor

figyelembe vehetõ gyermek, tanulói létszám megállapítása alcím 1.pont

c) alpont elsõ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

/az alapfokú mûvészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe

venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem

töltötte be a következõk szerint/

"- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki részére az iskola a

tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson való részvételt

biztosít, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve

több tanszakra (szakra) jár,"

(17) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának bevezetõ

rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetõje

nagyobb idõkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás,

kollégiumban az összes - e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján

tervezett - kötelezõ tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelõ, egy

nevelési évre, tanítási évre kiszámított idõkeret áll rendelkezésre a

nevelési-oktatási intézményben a következõ feladatok ellátásához: "

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló

1995. évi C. törvény módosítása

83. §

(1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló -

az 1995. évi CXXI. törvénnyel módosított - 1995. évi C. törvény (a

továbbiakban: Vámtv.) 144. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(4) A vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében

a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként hatszáz forint,

b) kereskedelmi áruforgalomban:

1. a munkaszüneti napon, heti pihenõnapon (szabadnapon) végzett

vámkezelés esetén ezernyolcszáz forint,

2. az állandó vámfelügyeletet igénylõ szolgálat ellátása esetén a

megkezdett nyolc órai szolgálat térítéseként személyenként négyezer-

nyolcszáz forint,

3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés

esetében vámkezelési bejelentésenként ezerkettõszáz forint,

4. munkanapokon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés

esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá a megkezdett

óránként hatszáz forint szemledíjat kell fizetni.

A vámkezelési bejelentés formáját és tartalmát e törvény végrehajtási

rendelete tartalmazza."

(3) A Vámtv. 144. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a

kérelmezõnek vagy megbízottjának felróhatóan elmarad vagy egy órát

meghaladó várakozás után kezdhetõ meg, illetõleg folytatható, felemelt

szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás

minden teljes órája (hatvan perc) után kettõezer-négyszáz

forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és

a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy

órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért

eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy a fuvareszköz

(szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhetõ el. Nem minõsül meghiúsult

eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérõnek nem róható fel."

(4) AVámtv. 144. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(8) A közúti jármûvek vámzár alatt történõ nemzetközi árufuvarozásra való

alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétõl függetlenül -

jármûvenként háromezer-hatszáz forint költségtérítést kell fizetni.

(9) A kereskedelmi forgalomban behozott és a belföldi forgalom számára

vámkezelt áruval kapcsolatban a vámmentességre vagy vámkedvezményes

eljárásra való jogosultság utólagos igazolása esetén

árunyilatkozatonként kettõezer-négyszáz forint költségtérítést kell

fizetni."

(5) A Vámtv. 144. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(11) A vámáru kísérése esetén, ha arra a vámáru felett rendelkezésre

jogosult kérésére kerül sor, a tényleges költséget, de legalább óránként

és a vámszolgálatot végzõ személyenként hatszáz forint költségtérítést

kell fizetni.

(12) A 62. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a vámhivatali raktárba

felvett áruk után a megkezdett száz kilogrammonként és naponta hatszáz

forint költségtérítést kell

fizetni raktárdíjként."

A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók

elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi

LXXXVIII. törvény módosítása

84. §

(1) A bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók elõmenetelérõl

és javadalmazásáról szóló - módosított - 1990. évi LXXXVIII. törvény (a

továbbiakban: Btv.) 17. §-át követõen a következõ alcímmel és 18/A-18/B. §-

sal egészül ki:

"A kifizetés módja

18/A. §

(1) A bírót, az ügyészt, a bírósági és az ügyészségi dolgozót az e törvény

4. §-a, valamint más jogszabály alapján megilletõ javadalmazása és egyéb

pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történõ

átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A javadalmazás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri felvétele,

illetve a postai úton történõ kifizetés a bíró, az ügyész, a bírósági és

az ügyészségi dolgozó számára költségtöbbletet nem okozhat.

18/B. §

A javadalmazás 18/A. §-ban szabályozott módon történõ kifizetésére

1999. január 1. napjáig kell áttérni."

(2) A Btv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 15. számú melléklete lép.

Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról,

költségtérítésérõl és kedvezményeirõl szóló

1990. évi LVI. törvény módosítása

85. §

Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és

kedvezményeirõl szóló - módosított - 1990. évi LVI. törvény a következõ 5/A-

5/B. §-sal egészül ki:

"5/A. §

(1) A képviselõt az e törvény 1-5. §-a alapján megilletõ tiszteletdíj és

költségtérítés kifizetése az általa meghatározott bankszámlára történõ

átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik.

(2) A tiszteletdíj, a költségtérítés bankszámlára történõ utalása és egyszeri

felvétele, illetve a postai úton történõ tiszteletdíj és költségtérítés

kifizetés a képviselõ számára többletköltséget nem okozhat.

5/B. §

A tiszteletdíj és a költségtérítés 5/A. §-ban szabályozott módon történõ

kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni."

A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi

XXXIV. törvény módosítása

86. §

A szerencsejáték szervezésérõl szóló - módosított - 1991. évi

XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban

üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével - az I. kategóriába tartozó

pénznyerõ automata esetén havi huszonnyolcezer forint, a II. kategóriába

tartozó pénznyerõ automata esetén havi tizenháromezer forint. A játékadót

minden megkezdett hónap után meg kell fizetni."

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény módosítása

87. §

(1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi

XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a

következõ rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedô

munkateljesítmény esetén

a) a "B", "C" vagy "D" fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak

munkatársi, illetve fõmunkatársi;

b) az "E", "F", "G", "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt

közalkalmazottnak tanácsosi, illetve fõtanácsosi

címet adományozhat."

(2) A Kjt. 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"56. §

A közalkalmazottat

a) az "A". "B", "C" és "D" fizetési osztályban évi húsz munkanap;

b) az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályban évi huszonegy

munkanap

alapszabadság illeti meg."

(3) A Kjt. 61. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"61. §

(1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban elõírt

iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés,

szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai

tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:

a) az "A" fizetési osztályba

aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,

ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylõ szakképesítéshez

kötött munkakör;

b) a "B" fizetési osztályba

ba) az alapmûveltségi vizsgához kötött munkakör,

bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylõ szakképesítéshez

kötött munkakör;

c) a "C" fizetési osztályba

ca) a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre

épülõ szakképesítéshez kötött munkakör,

cb) az alapmûveltségi vizsgát igénylõ szakképesítéshez kötött

munkakör,

cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylõ

szakképesítéshez kötött munkakör,

cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;

d) a "D" fizetési osztályba

da) a "C" fizetési osztály cb-cc) pontjában említett

szakképesítésre épülõ szakképesítéshez kötött munkakör,

db) a középiskolai végzettséget igénylõ szakképesítéshez

kötött munkakör;

e) az "E" fizetési osztályba

ea) az egyetemi, fõiskolai végzettséget nem tanúsító felsõfokú

szakképesítéshez kötött munkakör,

eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai

rendszerû felsõfokú szakképesítéshez kötött munkakör;

f) az "F" fizetési osztályba

a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör;

g) a "G" fizetési osztályba

a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és

a munkakör betöltéséhez jogszabályban elõírt szakvizsgát vagy

jogszabályban azzal egyenértékûnek elismert vizsgát igazoló

oklevélhez kötött munkakör;

h) a "H" fizetési osztályba

ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör,

hb) a fõiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos

fokozat;

i) az "I" fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

és a munkakör betöltéséhez jogszabályban elõírt szakvizsgát vagy

jogszabályban azzal egyenértékûnek elismert vizsgát igazoló

oklevélhez kötött munkakör,

ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je elõtt doktori cselekmény

alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget

és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után

szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);

j) a "J" fizetési osztályba

ja) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez

kötött munkakör és a felsõoktatásról szóló 1993. évi

LXXX. törvény 119. §-ának (1) bekezdése szerinti tudományos

fokozat, illetve 120. §-ának (3) bekezdése szerinti mester

(DLA) fokozat,

jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelezõ tagsága,

az akadémiai doktori cím.

(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve

szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és

felsõoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell

értelmezni.

(3) A miniszter határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó

munkaköröket, az ezek betöltéséhez az (1) bekezdésben foglaltakat

meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az

egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá az (1) bekezdés

g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez

jogszabályban elõírt szakvizsgával egyenértékûnek elismert vizsgát

igazoló oklevelek körét.

(4) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az (1) és (3) bekezdésben

foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésrõl. A

felmentéssel egyidejûleg elõ kell írni a szükséges iskolai végzettség,

illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli

megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidõbe mindazon

idõtartam, amelyet a gyakornoki idõnél figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A miniszter jogszabályban rendelkezhet az egyes munkakörök

betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés,

szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól,

továbbá a megszûnt oktatási intézményekben szerzett iskolai

végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési

osztályokkal összefüggésben történõ minõsítésérõl.

(4) A Kjt. 62. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"62. §

A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési

osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak."

(5) A Kjt. 63. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"63. §

(1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) - a 61.§

(1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az ellátandó munkakör

betöltésére elõírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve

szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos

fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott

rendelkezik.

(2) A mûvészeti területen foglalkoztatottak esetében az "F" fizetési

osztály helyett a "G" fizetési osztályba, a "H" fizetési osztály

helyett a "I" fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat,

aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény

vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi

XXXI. törvény, és a mûvelõdési és közoktatási miniszter által

adományozható mûvészeti és oktatási szakmai díjakról szóló

4/1992. (X.6.) MKM rendelet vagy a Magyar Köztársaság kiváló mûvésze, a

Magyar Köztársaság érdemes mûvésze, a Magyar Köztársaság

Babérkoszorúja-díj alapításáról szóló 99/1996. (VII.10.) Korm. rendelet

alapján adományozható mûvészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell

alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth Díjban vagy

Állami Díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplõkkel

azonos elnevezésû mûvészeti díjban vagy kitüntetõ címben részesült,

mûvészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.

(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör

ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen,

szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint

akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges."

(6) A Kjt. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"66. §

(1) A fizetési osztályok elsõ fizetési fokozatához tartozó illetmény

garantált összegét, valamint a növekvõ számú fizetési fokozatokhoz

tartozó - az elsõ fizetési fokozat garantált illetményére épülõ -

legkisebb szorzószámokat e törvény 1. számú melléklete határozza meg.

(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás

alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés,

szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további

szakképesítésre, szakképzettségre is szükség van, és azzal a

közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált

illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5 %-kal,

b) kettõ vagy több további szakképesítés esetén legalább 8 %-kal

növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további

szakképesítését munkaidejének legalább 10 %-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a "H", "I", vagy

"J" fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7 %,

b) kettõ vagy több további szakképesítés esetén legalább 10 %.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának

mértéke elõre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit a

miniszter állapítja meg.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul

vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést,

szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) A (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következõk:

a) alsó képzettségi szint az "A" fizetési osztályban meghatározott

iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a "B", "C", és "D" fizetési osztályokban

meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felsõ képzettségi szint a "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési

osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve

szakképesítés, szakképzettség.

(7) A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai

szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(8) A (2)-(4) bekezdésben említett illetményrész azon idõszak alatt

illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést

alkalmazza. Ez az idõszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet."

(7) A Kjt. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69. §

Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70-

74. § szerint illetménypótlékra jogosult. A 70-75. § szerinti

illetménypótlék számításának alapja (a továbbiakban:

pótlékalap) havi 11 800 forint."

(8) A Kjt. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pótlék mértéke

a) magasabb vezetõ beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap

kétszáz-háromszáz százaléka,

b) vezetõ beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszáz

százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között a

miniszter állapítja meg."

(9) A Kjt. 71. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pótlék mértéke

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,

b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,

c) fõmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,

d) fõtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

(3) A miniszter által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem

haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát."

(10) A Kjt. 72. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A pótlék mértéke a pótlékalap száz százaléka."

(11) A Kjt. 74. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A pótlék mértéke

a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,

b) felsõfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka."

(12) A Kjt. 75. §-a a következõ (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi

rendelkezés megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A kollektív szerzõdés a jogszabályban megállapított mértéknél

magasabb pótlékot is megállapíthat.

(3) A (2) bekezdéstõl eltérõen, ha jogszabály az illetménypótlék

mértékének alsó és felsõ határát egyaránt meghatározza, e felsõ

határnál magasabb mértékû illetménypótlékot a kollektív szerzõdés sem

állapíthat meg."

(13) A Kjt. 77. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi

rendelkezés megjelölése (2) bekezdésre változik:

"77. §

(1) A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény

elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a

helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott idõre

szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben

részesítheti.

(14) A Kjt. 85. §-a (7) bekezdésének h) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/Eltérõ rendelkezés hiányában, ahol a jogszabály/

"h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetmény-

kiegészítést, tizenharmadik havi illetményt, kereset-kiegészítést és

jutalmat;"

/is érteni kell./

(15) E törvény 86. §-ának hatálybalépésével egyidejûleg a Kjt. melléklete

helyébe e törvény 13. számú melléklete lép, és megjelölése 1. számú

mellékletre változik.

(16) A közalkalmazottat e törvény 86. §-ának hatálybalépését követõ 15 napon

belül újra be kell sorolni. A besorolás következtében a közalkalmazott

illetménye nem csökkenhet.

(17) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából

figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus

munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelezõ óraszáma - a

közoktatásról szóló törvény rendelkezése miatti - megemelésének

ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés idõpontjától még öt év

nem telt el.

(18) E törvény 86. §-ának hatálybalépésével egyidejûleg a Kjt. e törvény 14.

számú melléklete szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.

(19) Az e törvény 86. §-ának hatálybalépése elõtt "F" vagy "G" fizetési

osztályba sorolt közalkalmazott havi illetményét, e törvény 86. §-ának

hatálybalépése idõpontjától legalább a Kjt. 2. számú melléklete szerinti

mértékben kell meghatározni. Ha a Kjt. 66. § (1)-(3) bekezdésében foglalt

rendelkezések alkalmazásával a közalkalmazott havi illetményének

garantált összege a 2. számú melléklet szerinti illetmény összegét

meghaladja, a garantált illetmény megállapítására a Kjt. 66. § (1)-(3)

bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(20) Ahol jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj, vagy egyéb juttatás

alapjaként az "Al" fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1997.

február 1-jétõl 11 800 forintot kell érteni.

Az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkezõ

szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi

XIII. törvény módosítása

88. §

(1) Az egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkezõ szállítások

pénzügyi elszámolásáról szóló - módosított - 1994. évi XIII. törvény (a

továbbiakban: Ntbsz tv.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. §

(1) Az orosz haditechnikai termékek - az USD, a szállítmány magyar

vámkezelése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos

árfolyamának, a Kormány által meghatározott arányban átszámított -

forintértéke a központi költségvetésben

a) a XL. Nemzetközi Elszámolások fejezet bevételeit,

b) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet bevételeit,

c) a XI. Belügyminisztérium fejezet és a XIII. Honvédelmi Minisztérium

fejezet kiadásait az a)-b) pontokban szereplõ bevételek együttes

összegével növeli.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint elszámolandó bevétel és a

szállítmányokat terhelõ engedélyezési díj, valamint általános forgalmi

adó fizetési kötelezettségek összege erejéig a Kormány az (1) bekezdés

c) pontjában foglalt kiadások fedezetére költségvetési támogatást

biztosít.

(3) A (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatást az 1. § c) pontjában

jelölt fejezet(ek) a termékek vámkezeléséhez és az okmányok rendelkezésre

állásához igazodó idõpontjában, az (1) bekezdésben meghatározott

árfolyamon igényelheti(k). Az igénylést és a hozzá tartozó dokumentumokat

ellenjegyzésre a Kormányzati Ellenõrzési Irodához be kell nyújtani.

(4) A Pénzügyminisztérium a Magyar Államkincstár útján a Kormányzati

Ellenõrzési Iroda által ellenjegyzett támogatási igénylést teljesítheti.

(5) Az 1. § c) pontjában megjelölt fejezet(ek) a rendelkezésre bocsátott

támogatásból azonnal teljesíti(k) az 1. § a) és b) pontokkal kapcsolatos

kiadásokat."

(2) Az Ntbsz tv. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az orosz haditechnikai

szállítások tárgyévi szállításai ütemezésének megfelelõen az

áruellenérték és a járulékos költségek elszámolása során utólagosan

megnövelje a XIII. Honvédelmi Minisztérium, a XI. Belügyminisztérium, a

XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, illetve a XL. Nemzetközi Elszámolások

fejezet e törvény 1. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt

elõirányzatait."

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

89. §

(1) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel és az 1996.

évi LXXXIII. törvénnyel módosított - 1995. évi CXVII. törvény (a

továbbiakban: Szja tv.) 49/B. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

/A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt

vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthetõ:/

"b) a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett - folyamatosan

továbbfoglalkoztatott - szakképzõ iskolai tanuló, valamint a korábban

munkanélküli személy után, alkalmazottként foglalkoztatása ideje alatt,

de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék

összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében

akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban

munkanélküli személy alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hónapon

belül, azonos munkakörben foglalkoztatott már alkalmazott munkaviszonyát

rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy

az alkalmazását megelõzõ hat hónapon belül vele nem állt

munkaviszonyban;"

(2) A Szja tv. 81. §-át követõen a következõ 81/A. §-sal egészül ki:

"81/A. §

A mezõgazdasági õstermelõi igazolvány kiadásával, érvényesítésével

kapcsolatos feladatokat, valamint a mezõgazdasági õstermelõi igazolványnak

és a mezõgazdasági õstermelõ e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását

a Magyar Agrárkamara az õstermelõ lakóhelye szerint illetékes területi

agrárkamarákkal együtt (a továbbiakban: agrárkamara) látja el. Az

agrárkamara a mezõgazdasági igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól

negyedévenként a negyedévet követõ hó 20-áig adatot szolgáltat az

adóhatóságnak. A mezõgazdasági õstermelõi igazolvány kiállításához és a

nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat,

valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket az agrárkamara

az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott

adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál. Az agrárkamara a

mezõgazdasági õstermelõi igazolvánnyal összefüggõ, elõzõekben meghatározott

feladatait - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - az adózás rendjérõl

szóló törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezése szerint látja el.

(3) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel módosított

- 1995. évi CXVII. törvényt módosító 1996. évi LXXXIII. törvény 63. § (7)

bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A Szja tv. 46. §-ának az e törvény 28. §-ával megállapított (9)

bekezdése rendelkezésétõl eltérõen nem kell adóelõleget levonni az 1997.

június 30-áig a Szja tv. 6. számú mellékletében felsorolt termékek

ellenértékeként kifizetett összegbõl. Egyebekben e kifizetésekre a nem

kifizetõtõl származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(4) A személyi jövedelemadóról szóló - az 1996. évi XI. törvénnyel módosított

- 1995. évi CXVII. törvényt módosító 1996. évi LXXXIII. törvény 63. §-a a

következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Szja. tv. 50. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontjának

rendelkezését 1997. évben nem kell alkalmazni az 1997. január 1-je elõtt

hatályos rendelkezések szerint mezõgazdasági kistermelõknek minõsülõ

magánszemélyek esetében."

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

90. §

(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

továbbiakban: Rtv.) 144. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés

lép:

"(2) A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió tekintetében a

reklámidõ korlátozására vonatkozó szabályok 1997. szeptember 1-ig, a

mûsorszámok támogatására vonatkozó szabályok 1996. december 31-ig nem

alkalmazhatók."

(2) Az Rtv. 144. §-a (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3) bekezdés

számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) A 84. § (2) bekezdése 1997. január 1-tõl 1997. december 31-ig a

következõk szerint alkalmazandó:

"(2) A beszedési költségek levonása után valamennyi jogcímen az Alapba

befolyt üzembenntartási díj negyven százaléka a Magyar Televízió

Részvénytársaságot, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádió

Részvénytársaságot, huszonnégy százaléka a Duna Televízió

Részvénytársaságot illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül

történõ folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka -

egymást közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a

Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány

mûködési költségeinek fedezetére, hat százaléka a közszolgálati

mûsorok támogatására kiírandó pályázatok céljaira szolgál.""

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak és a 86.§ kivételével -

1997. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 70. §-ával megállapított Cspt. 2. § (2) bekezdés és 5. §-

a 1997. május 1-jén, 86. §-a pedig 1997. február 1-jén lép hatályba.

(3) Az e törvény 40. §-a, 63. §-ának (8) bekezdése, 64. §-a, 74. §-a, a 76. §

(12) bekezdésével megállapított Eat. 60. §-ának (3)-(5) bekezdése, és az e

törvény 85. §-a 1997. február 15. napján lép hatályba.

92. §

(1) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

1. az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi

LXXXIII. törvény 33. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá

a 37. és 38. §-a,

2. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított -

1993. évi III. törvény 31. §-ának a) pontja és a 115/A. § (5) bekezdése,

3. a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról

szóló 1995. évi XLVIII. törvény 112. §-ának (2) bekezdése,

4. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi

termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 9. §-ának (3) bekezdése

és 18. §-ának (2) bekezdése.

5. a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésrõl szóló 1991. évi

LXXVIII. törvény módosításáról rendelkezõ 1995. évi CXVI. törvény 11. §-a.

(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg a közúti közlekedésrõl szóló

1988. évi I. törvény módosításáról rendelkezõ 1996. évi X. törvény 14. §-

ának (1) bekezdésében foglalt hatálybalépés idõpontja "1998. január 1-jén"-

re módosul.

(3) A törvény 87. §-ának hatálybalépésével egyidejûleg a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról intézkedõ 1996.

évi XXVIII. törvény 31. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

93. §

A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rtv.) 79. §-a

(2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint. Az

Rtv. 32. § (1) bekezdése alapján elkészülõ és az Országos Rádió és Televízió

Testület 1997. évi költségvetésérõl szóló külön törvény hatályba lépéséig a

Testület jogosult a Mûsorszolgáltatási Alapba valamennyi jogcímen befolyó

üzemben tartási díj 1 %-ának megfelelõ összeget saját költségvetési céljaira

felhasználni. A külön törvény hatályba lépéséig havonta - az egész évre

számított teljes díjbevétel négy százalékos hányadának - legfeljebb három

százaléka használható fel.

94. §

A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi

számla mindenkori egyenlege.

95. §

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény eredményes

végrehajtása érdekében az Országgyûlés felmenti az Állami Bankfelügyeletet az

1995-96. költségvetési gazdálkodási évet érintõen a Magyar Köztársaság 1995.

évi költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV. törvény 15. §-a (1) bekezdésének a)

pontjában, valamint az állami pénzügyekrõl szóló 1979. évi II. törvény

végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) Mt. rendelet 91. § (2)-(3)

bekezdésében meghatározottak teljesítése alól.

96. §

A közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdése

alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés

értékhatára 1997. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén:12 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 24 millió forint,

c) építési mûszaki terv készítése esetén: 6 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 6 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti

elõminõsítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

97. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a környezetvédelmi és területfejlesztési

minisztert, hogy az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló -

módosított - 1992. évi LXXXIII. törvény 28-36. §-ai és a 39. § vonatkozásában

a végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

98. §

(1)Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz

nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenõrzésének,

valamint a rendeltetéstõl eltérõ felhasználás szankcionálásának

szabályait,

b) a földmûvelésügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel és az ipari,

kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel együttes rendeletben

szabályozza az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

c) a földmûvelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a b) pontban

nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit

d) a Kormány rendeletben szabályozza a KSH METJ 91, 92, 93, 94

termékfõcsoportba tartozó mezõgazdasági termékek elõállításához a

külterületi számtó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdõmûvelési

ágakban, a mezõgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha

tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj adótartalma

85 %-ának visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait:

1. szántó mûvelési ágban 90 liter/ha,

2. kert, gyümölcsös, szõlõ mûvelési ágban 200 liter/ha,

3. gyep mûvelési ágban 12 liter/ha,

4. halastó 55 liter/ha,

5. erdõmûveléshez 90 liter/ha,

6. szarvasmarha ágazatban 85 liter/db

mértékig terjedõen

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter és a pénzügyminiszter, hogy mérje fel

a helyi önkormányzatok által fenntartott bölcsõdékben ellátottak számát és

figyelemmel a XI. Belügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím, 19. kiemelt

elõirányzat összegére, állapítsa meg az egy ellátottra jutó normatív állami

hozzájárulás mértékét és ezt, valamint az önkormányzatokat e jogcímen

megilletõ támogatás összegét a 19. § (2) bekezdése szerinti rendeletben

hirdesse ki.

(2) Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az eddigi kormányzati

rendkívüli kiadásként tervezett Lágymányosi egyetem fejlesztési feladatokról

- az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat mellékleteként - beruházási

javaslatot nyújtson be a kiemelt jelentõségû beruházásokra vonatkozó

rendelkezések szerint.

99. §

A Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a gazdálkodó szervezetek egyedi

termelési támogatásának 1997. évi felhasználási szabályait rendeletben

állapítsa meg.

100. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az értékpapírok hozamszámításának és

közzétételének módját rendeletben meghatározza.

101. §

Az e törvény 55-57. §-a tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi

XXXVIII. törvény 14. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

102. §

Az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a fejlesztési célú állami

támogatások összehangolása és a területi kiegyenlítés követelményének

erõsítése érdekében a fejezeti kezelésû támogatási célprogramok, illetve

célelõirányzatok, továbbá az elkülönített állami pénzalapok valamint a 20. §

(1) bekezdés f) pontjában szereplõ önkormányzati kiegyenlítést szolgáló

támogatás feltételrendszerét, pályázati, eljárási, finanszírozási, ellenõrzési

és információs rendszerét rendeletben szabályozza.

Eleje Honlap