ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Helyben:
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1. bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló T/3204.. számú
törvényjavaslathoz a következõ
módosító javaslatot
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 5. § a) pontjának a következõ kiegészítését javasolom:
/E törvény alkalmazásában/
"a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959.
évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (1)-(2) bekezdése szerinti
kiskorú,"
Indokolás:
A jelen módosítás hiányában a törvényjavaslat a 14-18 éves gyermekeket
nem tekintené gyermeknek.
2. A törvényjavaslat 8. § (2) bekezdésének a következõ kiegészítését
javasolom:
"(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az õt érintõ ügyekben az e
törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen."
3. A törvényjavaslat 8. § (3) bekezdésének a következõ kiegészítését
javasolom:
"(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvetõ jogai megsértése esetén
az e törvényben meghatározott szerveknél eljárást kezdeményezzen."
Indokolás:
A 16., 17. és 18. pontok indokolása:
A javasolt kiegészítések nélkül a 8. §-ban foglalt jogok deklaráció
jellegûek maradnak, nincs meg érvényesülésükre a garancia.
4. A törvényjavaslat 12. § (2) bekezdésének a következõ módosítását
javasolom:
"(2) A gyermek szülõje jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban
gondozza, nevelje, az ehhez szükséges feltételeket biztosítsa, továbbá
hogy a gyermeke nevelkedését segítõ ellátásokról az e törvényben
foglaltak szerint tájékoztatást, a nevelés[é]hez az e törvényben foglalt
személyektõl és szervektõl segítséget kapjon."
Indokolás:
A javasolt kiegészítésre a Csjt. 75. § (1) bekezdésével való összhang
megteremtése, és a garanciális elemek beépítése miatt van szükség, a
deklaratív jelleg elkerülése érdekében.
5. A törvényjavaslat 18. § (2) bekezdésének a következõ módosítását
javasolom:
"(2) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és
feltételek szerint[,] a gyermek és fiatal felnõtt [a] szociálisan
rászorult[ak]ságára tekintettel [részére] az e törvényben meghatározott
pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, valamint további más pénzbeli
támogatásokat is megállapíthat."
Indokolás:
Ebben a törvényben a gyermek és fiatal felnõtt rászorultságát kell
megjelölni, a felnõttek rászorultságáról a szociális törvény rendelkezik.
6. A törvényjavaslat 19. § (2) és (3) bekezdésének a következõ módosítását
javasoljuk:
"(2) A települési önkormányzat képviselõtestülete a gyermeket rendszeres
támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó
havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegét(nek) (a továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb
összege) (80 %-át) és a családban történõ nevelkedés a gyermek érdekében
áll.
(3) A tartósan beteg, illetõleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy
más fogyatékos (a továbbiakban: fogyatékos) gyermeket a települési
önkormányzat rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó
családban a[z] közös háztartásban élõ hozzátartozók egy fõre jutó havi
jövedel[e]mének összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb
összegét.''
Indokolás:
A javaslat pontosító jellegû.
7. A törvényjavaslat 34. § (1) bekezdésének a következõ módosítását
javasolom:
"(1) A [bentlakásos gyermekintézményben] személyes gondoskodás keretébe
tartozó szakellátásban részesülõ [a] gyermek és szülõje vagy más
kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozója közötti kapcsolattartás
formái: a folyamatos és idõszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének
jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek
tartózkodási helyén történõ meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat,
ajándékozás, csomagküldés."
Indokolás:
Nem indokolt különbséget tenni a gyermekotthonban, illetve a nevelõszülõi
családban élõ gyermekek kapcsolattartásának szabályai között.
8. A törvényjavaslat 37. § (1) bekezdésének a következõ módosítását
javasolom:
"(1) A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek és fiatal
felnõttek érdekei[ne]k képviseletére gyermekönkormányzatot hozhatnak
létre."
Indokolás:
A javasolt módosítás nélkül a 37. § (1) bekezdés nem jelölné meg, hogy
kik hozhatják létre a gyermekönkormányzatot.
9. A törvényjavaslat 45. § (2) bekezdésének a következõ módosítását
javasolom:
"(2) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek [otthontalanná
vált] szülõje is elhelyezhetõ. A szülõ gyermeke ellátásában
munkarendjéhez igazodóan részt vehet. [A szükséghelyzetben lévõ 3. évét
be nem töltött gyermeket szüleitõl elválasztani csak kivételesen indokolt
esetben lehet.]"
Indokolás:
Az átmeneti gondozást nem feltétlenül az a család veszi igénybe, ahol a
szülõ otthontalanná vált (pl. tartós kiküldetés). Ha a szükséghelyzet a 3
éven felüli gyermeket nevelõ szülõnél áll fenn, és kéri gyermeke átmeneti
gondozását, azt akkor is biztosítani kell számára.
Az átmeneti gondozás esetében a szükséghelyzetben lévõ, 3. évét be nem
töltött gyermek szüleitõl való elválasztása szóba sem kerülhet, mert
kérelemre történik a gyermek elhelyezése, és nem hatósági intézkedéssel.
10. A törvényjavaslat 49. § (5) bekezdésének a következõ módosítását
javasolom:
"(5) A helyettes szülõ tevékenységét [a külön jogszabályban
meghatározott] helyettes szülõi jogviszonyban végzi. A helyettes szülõi
jogviszonyt a települési önkormányzat jegyzõje és a helyettes szülõ által
kötött szerzõdés alapozza meg. A helyettes szülõi hálózat kialakításáért
a települési önkormányzat jegyzõje a felelõs.
Indokolás:
A helyettes jogviszony lényegi tartalmát törvényben szükséges
szabályozni.
11. A törvényjavaslat 52. § (6) bekezdésének a következõ módosítását
javasolom:
"(6) Az otthont nyújtó ellátást nevelõszülõ [- a fenntartó támogatásával
-] vagy otthont nyújtó intézmény biztosítja."
Indokolás:
Ebbõl a megfogalmazásból nem világos, hogy kinek, vagy mely szervnek a
fenntartójáról van szó, és milyen fenntartói támogatás szükséges az
ellátás biztosításához.
12. A törvényjavaslat 56. § (5) bekezdésének a következõ kiegészítését
javasolom:
"(5) A gyermekotthon nevelõszülõi hálózatot mûködtethet és elvégezheti az
ehhez kapcsolódó felkészítést, családgondozást, szakmai tanácsadást,
nevelõszülõi támogatást. A gyermekotthon a nevelõszülõi hálózat
mûködtetésének anyagi feltételeirõl a fenntartóval elõzetesen külön
megállapodást köt."
Indokolás:
A nevelõszülõi hálózat mûködtetése lényegesen olcsóbb, mint a
gyermekotthoni hálózat mûködtetése. Tekintettel arra, hogy mindkét
ellátási forma fedezete az állami normatíva, elõfordulhat, hogy a
fenntartó a szükségesnél kevesebb fedezetet biztosít a gyermekotthon
mûködésére a nevelõszülõi hálózat mûködtetésére tekintettel. Ezáltal a
gyermekotthon ellenérdekelt lesz a nevelõszülõi hálózat mûködtetése
tekintetében, melynek következtében a gyermekek visszakerülhetnek az
otthonba. Ennek elkerülésére szolgál a módosító javaslat azzal, hogy a
finanszírozási feltételeket ilyen esetben elõzetesen rögzíteni szükséges.
13. A törvényjavaslat 61. § (1) bekezdés d) pontjának a következõ módosítását
javasolom:
/A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadása,
illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá
nyilvánításának és örökbeadásának szakmai elõkészítése, az örökbefogadási
eljárások lebonyolítása érdekében/
"d) [az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az
átmeneti és tartós] a nevelésbe vett gyermek [esetén] képviselete és
vagyonának kezelése érdekében szervezi az eseti gondnoki feladatok
ellátását.
"
Indokolás:
Nevesíteni kell az eseti gondnoki jogkörben ellátandó feladatokat. Nem
elegendõ a "szükséges intézkedések megtételére" utalás. A szolgálatnak
koordináló szerepe lehet. Az eseti gondnoki feladatkörök ellátása
személyhez kötött, gyámhatósági kirendelõ határozat alapján lehet
végezni, ezért pontatlan az a megfogalmazás, hogy az eseti gondnoki
jogkörben teszi meg a szakszolgáltatás a szükséges intézkedéseket. A
szolgáltatás maga ugyanis nem láthat el eseti gondnoki feladatot, csak az
általa felkért személy, aki lehet a gyermekvédelmi szakszolgáltatás
munkatársa, vagy kívülálló is.
14. A törvényjavaslat 143. § (1) bekezdésének a következõ kiegészítését
javasoljuk:
''(1) A gyermekek védelmét biztosító rendszer mûködéséhez szükséges
pénzügyi fedezetet, valamint a 7. § (1) bekezdés végrehajtásának
feltételeit az állami költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása
biztosítja, amit az igénylõ által fizetendõ térítési és gondozási díj,
továbbá az önkormányzat egyéb saját bevétele egészít ki. ''
Indokolás:
A 7. § (1) bekezdés kimondja, hogy a gyermek szüleitõl vagy más
hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben
és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló
veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. Ezen
rendelkezés végrehajtásának feltételeit a költségvetési törvénynek kell
tartalmaznia. A jelen kiegészítés a gyermekek védelmét biztosító rendszer
mûködéséhez szükséges feltételeken belül nyomatékot ad a 7. § (1)
bekezdésben rögzítettek végrehajtása feltételeinek.
A javasolt kiegészítés nélkül félõ, hogy a 7. § (1) bekezdésben foglalt
rendelkezés végrehajthatatlan lesz.
Budapest, 1997. február 25.
Pokorni Zoltán Dr. Sarkadiné Lukovics Éva
képviselõ
képviselõ
FIDESZ SZDSZ
Dr. Farkas Gabriella Dr. Gyõrivány Sándor
képviselõ képviselõ
MDNP FKGP
Dr. Surján László Dr. Dobos Krisztina
képviselõ képviselõ
KDNP MDF