MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/3204/529.. szám

EGYSÉGES JAVSLAT

a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat

Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z

Dr. Kökény Mihály

népjóléti miniszter

Budapest, 1997. április

1997. évi ... törvény

a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról

Az Országgyûlés a jövõ nemzedékért érzett felelõsségtõl vezérelve a Gyermek

jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény

kihirdetésérõl szóló 1991. évi LXIV. törvényben, továbbá a Magyar Köztársaság

Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a

házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel,

valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi

III. törvénnyel összhangban a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Általános rendelkezések

A törvény célja és alapelvei

1. §

(1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvetõ szabályokat, amelyek

szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó

természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ más

szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget

nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek

érvényesítéséhez, a szülôi kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak

a gyermekek veszélyeztetettségének megelôzésérôl és megszüntetésérôl, a

hiányzó szülôi gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi

gondoskodásból kikerült fiatal felnôttek társadalmi beilleszkedésérôl.

(2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése

érdekében a gyermekek alapvetõ jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit,

a gyermekek védelmének rendszerét, alapvetõ szabályait.

2. §

(1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok,

bíróságok, rendõrség, ügyészség, más szervezetek és személyek e törvény

alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve,

törvényben elismert jogaikat biztosítva járnak el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek

tevékenységük során együttmûködnek a családdal és - jogszabályban meghatá-

rozottak szerint - elõsegítik a gyermek családban történõ nevelkedését.

(3) A gyermek családban történõ nevelkedését segítõ ellátást a gyermek és

családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.

(4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és

szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiség-

fejlõdését biztosítani kell.

3. §

(1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes.

A gyermek szülõje vagy más törvényes képviselôje csak törvényben meghatározott

esetekben kötelezhetõ valamely ellátás igénybevételére.

(2) A gyermekek védelme során - nemhez, nemzethez, nemzetiséghez, etnikai

csoporthoz való tartozás, lelkiismereti, vallási vagy politikai meggyõzõdés,

származás, vagyoni helyzet, cselekvõképesség hiánya vagy korlátozottsága

miatt, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés alapján - tilos

bármilyen hátrányos megkülönböztetés.

A törvény hatálya

4. §

(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén tartózkodó

magyar állampolgárságú, az állandó tartózkodásra jogosító személyi

igazolvánnyal rendelkezô bevándorolt, a magyar hatóságok által menekültként

elismert gyermekre és fiatal felnõttre, valamint szüleire.

(2) E törvény szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott

személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar

állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a

gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(3) A Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú

gyermek és fiatal felnõtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell

alkalmazni, ha nemzetközi szerzôdés vagy más jogszabály szerint a személyes

joguk az irányadó.

Értelmezô rendelkezések

5. §

E törvény alkalmazásában

a) gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi

IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. §-a (2) bekezdése szerinti

kiskorú,

b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bûncselekmény

elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,

c) fiatal felnôtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be,

d) a gyermek hozzátartozói: a vérszerinti és az örökbefogadó szülõk (a

továbbiakban együtt: szülõ), a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a

nagyszülõ, a nagyszülõ házastársa, a nagyszülõ testvére, a dédszülõ, a

testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,

e) a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a

szülõ, a szülõ házastársa, a szülõ testvére, a nagyszülõ, testvér, a

saját gyermek,

f) a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról, és a

gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a

(4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében, a Csjt. 69/A. §-ában,

valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

g) gyermekjólét: a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi

fejlõdésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,

h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól

szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl

szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a

gyermeket megilletõ jogok összessége,

i) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeni, természetbeni, illetve

személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,

j) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvetõ

szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak

biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,

k) gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzõje és a gyámhivatal,

l) gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt

ügyek köre,

m) gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint

elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,

n) veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény követ-

keztében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi

vagy erkölcsi fejlôdését gátolja vagy akadályozza,

o) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti,

társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a

várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi

ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges

megszületését,

p) tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meg-

határozott magasabb összegû családi pótlékra jogosít,

r) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a)

pontjában meghatározattak,

s) fenntartó: az a természetes és jogi személy (helyi önkormányzat, állami

szerv, egyházi jogi személy, alapítvány, társadalmi szervezet, közalapít-

vány, közhasznú társaság, egyesület és más jogi személy), illetve ezek

jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely e törvényben és

más jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodik az

ellátásokhoz, az intézmények mûködéséhez szükséges feltételekrõl,

t) természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és

utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és

ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetõleg

bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a

továbbiakban együtt: személyazonosító adat).

II. fejezet

Alapvetô jogok és kötelességek

Gyermeki jogok

6. §

(1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését,

jólétét biztosító saját családi környezetében történõ nevelkedéshez.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában

történõ nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlõdését

veszélyeztetõ helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez,

valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.

(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlõdését és

személyisége kibontakozását segítõ különleges ellátáshoz.

(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlõdésére ártalmas környezeti és

társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben

részesüljön.

(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a

bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erõszakkal - , az

elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.

(6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közszolgálati médiákban fejlettségének

megfelelõ, ismeretei bõvítését segítõ, erõszakmentes, a magyar nyelv és

kultúra értékeit õrzõ mûsorokhoz hozzáférjen.

7. §

(1) A gyermek szüleitõl vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében,

törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket

kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad

családjától elválasztani.

(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló

ellátás formájában - a szülõi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítô

védelemhez.

(3) A gyermek helyettesítõ védelme során tiszteletben kell tartani

lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni

nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.

(4) A gyermeknek joga van származása, vérszerinti családja megismeréséhez és a

kapcsolattartáshoz.

(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülõjével kapcsolatot tartson

abban az esetben is, ha a szülõk különbözõ államokban élnek.

8. §

(1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy

tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetôségeirôl, továbbá

ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintõ minden kérdésben közvetlenül vagy

más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és

fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.

(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az õt érintõ ügyekben az e törvényben

meghatározott fórumoknál panasszal éljen.

(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvetõ jogai megsértése esetén

bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

9. §

(1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy

életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb

szükségleteihez igazodóan

a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körû ellátásban,

gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe

vevõ - megfelelõ nevelésben, oktatásban részesüljön,

b) gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelye-

zését kezdeményezze,

c) felzárkóztató, tehetségfejlesztô programokon és érdeklõdésének megfelelõ

szabadidõs foglalkozásokon vegyen részt,

d) vallási vagy lelkiismereti meggyõzõdését szabadon megválassza, kinyil-

vánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésrõl, oktatásról,

ellátásról, a személyét érintõ kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,

f) érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,

g) támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselõjétõl családi

környezetébe való visszatéréséhez,

h) családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze,

i) személyes kapcsolatait ápolhassa,

j) utógondozásban részesüljön.

(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek

személyiségfejlõdését hátrányosan befolyásolja, a szülõ vagy más

kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e

törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethetõ.

10. §

(1) A gyermek kötelessége különösen, hogy

a) gondozása és nevelése érdekében szülõjével vagy más törvényes

képviselõjével, gondozójával együttmûködjön,

b) képességeinek megfelelõen tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,

c) tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az

egészségét károsító szerek használatától.

(2) A gyermekek védelmét ellátó szervezetek (a továbbiakban: intézmény)

házirendje - e törvényben meghatározott keretek között - a gyermek

életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja

meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.

(3) Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben

mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni és gondoskodni kell

megismertetésérõl, továbbá arról, hogy az a gyermekek, a hozzátartozóik és az

intézmény dolgozói számára hozzáférhetõ legyen.

Gyermeki jogok védelme

11. §

(1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy

kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek

intézésével foglalkozik.

(2) A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok ország-

gyûlési biztosa (a továbbiakban: biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti és

ennek során

a) a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintõ - tudomására

jutott - visszaéléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános

vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen,

b) a biztos az a) pontban megnevezett intézkedéseirõl évente beszámol az

Országgyûlésnek.

Szülôi jogok és kötelességek

12. §

(1) A gyermek szülõje jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban

gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi

fejlõdéséhez szükséges feltételeket - különösen a lakhatást, étkezést,

ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi

ellátásához való hozzájutást biztosítsa.

(2) A gyermek szülõje jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítõ

ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

(3) A gyermek szülõje - ha törvény másként nem rendelkezik - jogosult és

köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.

(4) A gyermek szülõje köteles

a) gyermekével együttmûködni, és emberi méltóságát a 6. § (5) bekezdése

szerint tiszteletben tartani,

b) gyermekét az õt érintõ kérdésekrõl tájékoztatni, véleményét figyelembe

venni,

c) gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget

adni,

d) gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket

megtenni,

e) a gyermeke ellátásában közremûködõ személyekkel és szervekkel, továbbá a

hatóságokkal együttmûködni.

13. §

(1) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje jogosult arra, hogy

a) a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke

elhelyezésérõl, nevelésérôl, fejlôdésérôl rendszeres tájékoztatást

kapjon,

b) a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje,

c) a gyermeke családba történõ visszahelyezése érdekében a települési ön-

kormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények

rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez - segítséget

kapjon,

d) a Csjt.-nek megfelelõen a gyermeke sorsát érintõ lényeges kérdésekben -

a gyermeke nevének meghatározásáról, illetve megváltoztatásáról,

tartózkodási helyének kijelölésérõl, iskolájának, valamint életpályájának

megválasztásáról - meghallgassák.

(2) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje jogosult és köteles

a) a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel - a nevelés

érdekében - együttmûködni,

b) gyermekével - törvényben meghatározott módon - kapcsolatot tartani.

(3) Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje köteles

a) minden tõle elvárhatót megtenni gyermeke családba történõ vissza-

helyezéséért,

b) tiszteletben tartani a nevelõszülõ családját és otthonát, az

intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény

rendjét,

c) gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.

III. fejezet

A gyermekek védelmének rendszere

14. §

(1) A gyermekek védelme a gyermek családban történô nevelkedésének

elôsegítésére, veszélyeztetettségének megelôzésére és megszüntetésére,

valamint a szülôi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülô gyermek

helyettesítô védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást

nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások,

valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

(3) A gyermekvédelmi rendszer mûködtetése állami és önkormányzati feladat.

15. §

(1) Pénzbeni ellátások

a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

c) a gyermektartásdíj megelõlegezése,

d) az otthonteremtési támogatás.

(2) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

a) a gyermekjóléti szolgáltatás,

b) a gyermekek napközbeni ellátása,

c) a gyermekek átmeneti gondozása.

(3) A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások:

a) az otthont nyújtó ellátás,

b) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

(4) A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:

a) a védelembe vétel,

b) a családbafogadás,

c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,

d) az átmeneti nevelésbe vétel,

e) a tartós nevelésbe vétel,

f) az utógondozás elrendelése,

g) az utógondozói ellátás elrendelése.

(5) A gyermekvédelmi rendszer része a bíróság által javítóintézeti nevelésre

utalt, illetve elõzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti

ellátása, továbbá a fiatalkorúak pártfogó felügyelete. A fiatalkorúak

javítóintézeti nevelésérõl, valamint a fiatalkorúak pártfogó felügyeletérõl

külön törvény rendelkezik.

(6) A gyermekvédelmi rendszerben hivatalból eljáró személyek közfeladatot

látnak el.

16. §

Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági

feladat- és hatásköröket:

a) a helyi önkormányzat képviselõtestülete,

b) a települési önkormányzat jegyzõje.

c) a kijelölt városi, fõvárosi kerületi polgármesteri hivatal

gyermekvédelmi és gyámügyi ügyintézõje (a továbbiakban együtt: városi

gyámhivatal),

d) a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi

feladatot ellátó szerve (a továbbiakban együtt: megyei gyámhivatal) [a c)

és d) pont a továbbiakban együtt: gyámhivatal]

gyakorolja.

17. §

(1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó

feladatot látnak el - a gyermek családban történõ nevelkedésének elõsegítése,

a gyermek veszélyeztetettségének megelõzése és megszüntetése érdekében - a

törvényben meghatározott alaptevékenység keretében

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védõnõi

szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a család-

segítõ szolgálat, a családsegítõ központ,

c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény,

a nevelési tanácsadó,

d) a rendõrség,

e) az ügyészség,

f) a bíróság,

g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,

h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek

jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a 40. §-ban meghatározott

gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben kötelesek hatósági

eljárást kezdeményezni. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely

állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselõ társadalmi szervezet is élhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók,

intézmények és hatóságok a gyermek családban történõ nevelkedésének

elõsegítése, a veszélyeztetettség megelõzése és megszüntetése érdekében

kötelesek egymással együttmûködni.

MÁSODIK RÉSZ

ELLÁTÁSOK

IV. fejezet

Pénzbeni és természetbeni ellátások

A pénzbeni ellátások formái

18. §

(1) E törvény, valamint a települési önkormányzat rendelete szerint az

önkormányzat képviselõtestülete a jogosult gyermeknek rendszeres gyermek-

védelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít.

(2) A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott módon és feltételek

szerint a gyermek és a fiatal felnõtt szociális rászorultságára tekintettel az

e törvényben meghatározott pénzbeni ellátásokat kiegészítheti, továbbá más

pénzbeni támogatásokat is megállapíthat.

(3) E törvény szerint a gyámhivatal a gyermeket gondozó személynek a

gyermektartásdíjat megelõlegezi, a jogosult fiatal felnõttnek otthonteremtési

támogatást állapít meg, és ezen pénzbeni ellátásokat folyósítja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeni ellátások megállapítását

nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel

foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek

védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

19. §

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendszeres

támogatás) célja, hogy elõsegítse a gyermek családi környezetben történõ

ellátását, nevelését és megelõzze a gyermek kiemelését a családból.

(2) A települési önkormányzat képviselõtestülete a gyermeket rendszeres

támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó havi

jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegét (a továbbiakban: öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban

történõ nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.

(3) A tartósan beteg, illetõleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más

fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetõleg fogyatékos) gyermeket a

települési önkormányzat rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket

gondozó családban az egy fôre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az

öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(4) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelõzõ hat hónap havi

átlagát kell figyelembe venni. Ettõl eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi

viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhetõ.

(5) A (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeg számításánál - a kérelem

benyújtása idõpontjában - közös háztartásban élõ közeli hozzátartozóként kell

figyelembe venni

a) a szülõt, a szülõ házastársát vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ gyermeket,

c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezõ nappali

tagozaton egyetemi, fõiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

d) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetõleg fogyatékos

gyermeket,

e) az a) - d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülõ vagy

házastársa által eltartott rokont.

20. §

(1) A rendszeres támogatás iránti kérelmet a szülõ vagy más törvényes

képviselõ a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri

hivatalánál, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél

terjeszti elõ.

(2) A rendszeres támogatás havi összege - gyermekenként - nem lehet kevesebb,

mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a.

(3) Ha a rendszeres támogatást jogerõsen megállapítják, az a kérelem

benyújtásától esedékes. A folyósítás idõtartama a feltételek fennállásáig

tart. A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a települési

önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja.

(4) Ha a rendszeres támogatásban részesülõ középfokú vagy felsõfokú oktatási

intézmény nappali tagozatán tanul, a támogatás a gyermek nagykorúvá válása

után is megállapítható és tovább folyósítható addig az idõpontig, ameddig

tanulói vagy hallgatói jogviszonya fennáll, legfeljebb azonban 25. évének

betöltéséig.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

21. §

(1) A települési önkormányzat képviselõtestülete a gyermeket a rendeletében

meghatározott mértékû rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a

továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család idõszakosan

létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli

élethelyzetbe került.

(2) Elsõsorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként rendkívüli támogatásban

részesíteni, akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni,

illetve alkalmanként jelentkezõ többletkiadások - különösen az átmeneti és a

tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának

elõsegítése, a gyermek nevelésbe vételének megszûnését követõ gyámhivatali

visszahelyezés, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre

szorulnak.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülõ vagy más törvényes

képviselõ a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri

hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél terjeszti

elõ.

Gyermektartásdíj megelôlegezése

22. §

(1) A gyermektartásdíj megelõlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a

tartásdíjat jogerõs határozatában már megállapította, vagy van olyan külföldi

bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerõs határozat, amelyet a

Magyarországon élõ gyermek javára nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság

alapján kell végrehajtani.

(2) A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelõlegezi, ha a tartásdíj behajtása

átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek

részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve hogy a gyermeket gondozó

családban az egy fõre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A gyámhivatal a tartásdíj behajthatatlanságát a tartásdíj fizetésére

kötelezett személy rendszeres jövedelmére vezetett eredménytelen végrehajtást

követõen állapítja meg. Amennyiben a kötelezett egyéb vagyonára vezetett

végrehajtás eredményre vezet, a gyámhivatal a tartásdíj megelõlegezésének

szükségességét hivatalból felülvizsgálja.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál a kérelem benyújtása

idõpontjában közös háztartásban élõ közeli hozzátartozóként kell figyelembe

venni a 19. § (5) bekezdésében meghatározott személyeket.

(5) Nincs helye a gyermektartásdíj megelõlegezésének, ha a kötelezett

a) sorkatonai szolgálatának idejét tölti,

b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy lakóhelye olyan államban

van, ahol a tartásdíj érvényesítésére nincs nemzetközi szerzõdés, és

viszonosság sem áll fenn,

c) a jogosulttal közös háztartásban él.

(6) Nincs helye továbbá a gyermektartásdíj megelõlegezésének

a) ha az eljárás során a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy a

megelõlegezett gyermektartásdíj megtérülésére nincs remény, továbbá

b) lejárt gyermektartásdíj esetén.

(7) A gyermektartásdíj megelõlegezése iránti kérelem elutasítása esetén a

gyámhivatal egyidejûleg értesíti a kérelmezõ lakóhelye szerinti települési

önkormányzatot.

23. §

(1) A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelezõ

határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az

alapösszeget elõlegezi meg.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott összegnél alacsonyabb

összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülõ részben

biztosítani tudja. A megelõlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb

a bíróság által megállapított összeg 50 %-ánál.

(3) A gyámhivatalnak a gyermektartásdíj megelõlegezését elrendelõ határozata

- fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

(4) A gyámhivatal határozata alapján a - székhelye szerinti - települési

önkormányzat jegyzõje a gyermektartásdíj megelõlegezését a központi

költségvetés terhére biztosítja.

24. §

(1) Ha a gyermektartásdíj megelõlegezését jogerõsen megállapítják, az a

kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás idõtartama az alapul szolgáló ok

elõrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban - a megelõlegezett összeg elsõ

ízben történõ kifizetésétõl számított - 3 évig tart. Indokolt esetben a

megelõlegezés ismét elrendelhetõ.

(2) A gyámhivatal hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek

és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását - legfeljebb

6 hónapra - felfüggeszti, ha

a) a kérelmezõnek a 22. § (2) bekezdésében meghatározott körülményeiben

változás következett be,

b) a kötelezett a kérelmezõ részére közvetlenül fizet tartásdíjat,

c) a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett

végrehajtás eredménnyel jár,

d) a gyermek nagykorúvá vált és tanulmányokat nem folytat,

e) a gyermek munkavégzéssel járó tevékenységért rendszeres jövedelmet kap,

f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,

g) a nagykorú a tanulmányát abbahagyta, vagy befejezte.

(3) A gyámhivatal a felfüggesztést követõ vizsgálat eredményeképpen elrendeli

a tartásdíj további folyósítását, vagy megelõlegezését megszünteti. Meg kell

szüntetni a gyermektartásdíj megelõlegezését, ha a gyermeket tartós nevelésbe

vették.

(4) A megelôlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Ptk. 232. §-a (2)

bekezdésében meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelõlegezett

gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az

adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései szerint.

Otthonteremtési támogatás

25. §

(1) Az otthonteremtési támogatás célja, hogy az átmeneti vagy a tartós

nevelésbõl kikerült fiatal felnõtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása

megoldását elõsegítse.

(2) Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnôtt, akinek legalább

2 éves idõtartamú megszakítás nélküli nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával

szûnt meg és készpénz vagy ingatlanvagyonának értéke a nagykorúvá válásakor

nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét. A

készpénzvagyonba a fiatal felnõtt keresményébõl származó megtakarítást nem

lehet beszámítani.

(3) Akkor is jogosult a fiatal felnõtt a támogatásra, ha a 2 évnél rövidebb

idõtartamú nevelésbe vételére a 80. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

okból került sor.

(4) A támogatás felhasználható építési telek, lakás, családi ház vásárlására,

illetve építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bõvítésére, bérlakás vagy

albérlet bérleti díjának kifizetésére, felújítására, valamint otthonteremtést

elõsegítõ pénzintézeti kölcsön törlesztésére és lakáscélú elõtakarékosságra.

(5) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell a (2)-(3)

bekezdésben meghatározott feltételekrõl, valamint arról, hogy a fiatal felnõtt

az otthonteremtési támogatás felhasználásában az utógondozójával - a 26. § (2)

bekezdésében meghatározott elszámolás benyújtásáig - együttmûködik, illetve az

együttmûködést vállalja.

(6) Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó egy

évig köteles segítséget nyújtani.

26. §

(1) Az otthonteremtési támogatás mértékét a nevelésben eltöltött évek és a

jogosult vagyoni körülményei alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal

nem rendelkezõ jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezõ jogosult esetén

pedig a vagyonnal együtt érje el

a) a 3 évnél rövidebb idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 20-szorosát,

b) a 3 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 30-szorosát,

c) a 4 évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az öregségi nyugdíj

legkisebb összegének 40-szeresét,

d) az 5 vagy ennél több évet meghaladó idõtartamú nevelésbe vételnél az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét.

(2) A fiatal felnõtt köteles az otthonteremtési támogatás - gyámhivatal által

elfogadott célra történõ - felhasználásáról a szerzõdés (pl. adás-vételi vagy

bérleti szerzõdés) megkötésétõl számított 30 napon belül, de legkésõbb a

támogatás megállapításától számított 1 éven belül okmányokkal igazoltan

elszámolni.

(3) A gyámhivatal határozata alapján a - székhelye szerinti - települési

önkormányzat jegyzõje az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés

terhére biztosítja.

(4) A gyámhivatal jogosult 5 évi idõtartamra elidegenítési tilalmat

bejegyeztetni a magyar állam javára az ingatlan-nyilvántartásba, az

otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra.

(5) Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnõtt kérelmére,

körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa

bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja.

27. §

(1) A gyámhivatal a gyermeket nagykorúságának elérése elõtt 6 hónappal

írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetõségérõl.

(2) Az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmezõ

a) a nagykorúvá válást követõen, de legkésõbb a 24. évének betöltéséig,

b) ha a nagykorúvá vált fiatal felnõtt még tanulói, illetõleg hallgatói

jogviszonyban áll, a tanulmányainak befejezéséig, de legkésõbb a 25.

évének betöltéséig

nyújthatja be. E határidõ elmulasztása jogvesztõ.

Természetben nyújtott ellátások

28. §

(1) A települési önkormányzat képviselõtestületének döntése alapján a

rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás

formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.

(2) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv-

és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének

díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendõ térítési díj,

illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

V. fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános szabályai

29. §

(1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a

továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételérõl,

valamint a fizetendõ térítési díjról rendeletet alkot.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat rendeletben

szabályozza

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló

kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait,

c) az intézményvezetõ hatáskörében - külön eljárás nélkül - biztosítható

ellátásokat,

d) az ellátás megszûnésének eseteit és módjait,

e) a fizetendõ térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének

eseteit, módjait.

30. §

A helyi önkormányzatok, az önkormányzatokkal kötött szerzõdés alapján önkor-

mányzati feladatokat ellátó természetes személyek, jogi személyek vagy jogi

személyiséggel nem rendelkezõ más szervezetek (a továbbiakban: nem állami

szerv), valamint a normatív állami hozzájárulást igénybe vevõ nem állami

szervek a személyes gondoskodást - eltérõ rendelkezés hiányában - az e

törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint

biztosítják.

Az ellátás igénybevételének módja

31. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem

rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylõ (a továbbiakban: kérelmezõ)

kérelmére történik. Cselekvõképtelen személy kérelmét törvényes képviselõje

terjeszti elõ, korlátozottan cselekvõképes személy a kérelmét törvényes

képviselõjének beleegyezésével terjesztheti elõ. A korlátozottan cselekvõképes

személy és a törvényes képviselõje között az ellátás igénybevételével

kapcsolatban felmerült vitában - a tényállás tisztázása mellett - a települési

önkormányzat jegyzõje dönt.

(2) Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított,

e törvény az ellátás kötelezõ igénybevételét elrendeli.

(3) Ha az önkormányzat rendelete eltérõen nem rendelkezik, a kérelmezõ a

kérelmet

a) a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat által fenntartott

nem bentlakásos gyermekintézmény esetén az intézmény vezetõjénél,

b) más intézmény esetében a lakóhelye szerinti települési önkormányzat

polgármesteri hivatalánál

nyújthatja be.

32. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás

tisztázása mellett

a) a helyi önkormányzat képviselõtestületének határozata,

b) az önkormányzat rendeletében meghatározott körben az intézményvezetõ

intézkedése,

c) a települési önkormányzat jegyzõjének vagy a gyámhivatalnak a határozata

alapozza meg.

(2) Ha az ellátás igénybevételére az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján

kerül sor, a határozat egy példányát meg kell küldeni az ellátást nyújtó

intézmény vezetõjének, aki gondoskodik a jogosult elhelyezésérõl. Az

intézményvezetõ az ellátásra jogosult gyermek, illetve fiatal felnõtt soron

kívüli elhelyezésérõl az elhelyezés azonnali végrehajtását elrendelõ határozat

alapján gondoskodik.

(3) Ha az intézményvezetõ az (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes

gondoskodás igénybevételérõl nem intézkedik, a kérelmet haladéktalanul

megküldi az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnek.

(4) A normatív állami hozzájárulást igénybevevõ személyes gondoskodást nyújtó

nem állami szervek az (1) bekezdésben foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha

a személyes gondoskodás igénybevételét nem határozat alapozza meg, az ellátás

igénybevételérõl, annak megszûnési feltételeirõl a kérelmezõ és a nem állami

szerv megállapodást köt.

Tájékoztatási kötelezettség

33. §

(1) A személyes gondoskodás feltételeirõl a kérelem benyújtásakor a kérelmezõt

tájékoztatni kell.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az

ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselõjét, illetve a fiatal

felnõttet tájékoztatni kell

a) az ellátás tartamáról és feltételeirõl,

b) az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,

c) az 50. és az 57. §-ok szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál

(a továbbiakban: bentlakásos gyermekintézmény), valamint a 49. és 54. §-

ok szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál az ellátásra

jogosult gyermek, fiatal felnõtt és hozzátartozói közötti

kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés

rendjérõl,

d) az érték- és vagyonmegõrzés módjáról,

e) az intézmény házirendjérõl,

f) panaszjoga gyakorlásának módjáról,

g) a fizetendõ térítési, illetve gondozási díjról.

(3) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselõje, illetve a fiatal

felnõtt köteles

a) az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tudomásul vételérõl

nyilatkozni,

b) az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,

c) nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes

személyazonosító adatokban beállott változásokról.

A gyermek és hozzátartozójának kapcsolattartása

34. §

(1) A 33. § (2) bekezdése c) pontjában meghatározott ellátásoknál a gyermek és

szülõje vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozója közötti

kapcsolattartás formái: a folyamatos és idõszakos kapcsolattartás a gyermek

elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek

tartózkodási helyén történõ meglátogatás, levelezés, telefonkapcsolat,

ajándékozás, csomagküldés.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátások során elõ kell segíteni, hogy a

szülõ vagy más hozzátartozó a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn. Ennek

érdekében a bentlakásos gyermekintézmény vezetõjének biztosítania kell a

kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit.

(3) A szülõ vagy más hozzátartozó a bentlakásos gyermekintézményben a gyer-

meket a házirendben meghatározott idõben és helyiségben látogathatja meg.

(4) Az 54. §-ban meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásnál és az

57. §-ban meghatározott bentlakásos gyermekintézményben az ideiglenes

hatállyal elhelyezett, illetve az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek

látogatását, továbbá az eltávozás és a szabadság engedélyezését a gyámhivatal

határozata alapozza meg.

Érdekvédelem

35. §

(1) A intézmény fenntartója meghatározza az ellátásban részesülõk

érdekvédelmét szolgáló érdekképviseleti fórum megalakításának és mûködésének

szabályait.

(2) Az érdekképviseleti fórum szavazati jogú választott tagjai

a) a gyermekönkormányzat képviselõi,

b) az ellátásban részesülõ gyermek szülei vagy más törvényes képviselõi,

illetve a fiatal felnõttek képviselõi,

c) az intézmény dolgozóinak képviselõi,

d) az intézményt fenntartó képviselõi.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott személyek száma nem lehet

kevesebb a (2) bekezdés c) - d) pont szerinti személyek összlétszámánál.

(4) Az érdekképviseleti fórum megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, és a

hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, továbbá intézkedéseket kezdeményezhet a

fenntartónál, az intézmény ellenõrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve

más hatáskörrel rendelkezõ szervnél.

(5) Az érdekképviseleti fórum az intézmény vezetõjénél véleményt nyilváníthat

a gyermeket, fiatal felnõttet érintõ ügyekben, valamint javaslatot tehet az

intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésérõl,

mûködtetésérõl, valamint az ebbõl származó bevételek felhasználásáról. Az

érdekképviseleti fórum egyetértési jogot gyakorol a házirend jóváhagyásánál.

36. §

(1) A gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, valamint a

gyermekönkormányzat és a fiatal felnõtt, továbbá a gyermekek érdekeinek

védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak

szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetõjénél, vagy az érdekképviseleti

fórumánál

a) az ellátást érintõ kifogások orvoslása érdekében,

b) a gyermeki jogok sérelme, továbbá az intézmény dolgozói kötelezett-

ségszegése esetén.

(2) Az intézmény vezetõje, illetve az érdekképviseleti fórum a panaszt

kivizsgálja és tájékoztatást ad a panasz orvoslásának más lehetséges módjáról.

A gyermek szülõje vagy más törvényes képviselõje, valamint a

gyermekönkormányzat és a fiatal felnõtt az intézmény fenntartójához vagy a

megyei gyámhivatalhoz fordulhat, ha az intézmény vezetõje vagy az

érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat

eredményérõl, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

37. §

(1) A bentlakásos gyermekintézményben elhelyezett gyermekek érdekeik

képviseletére gyermekönkormányzatot hozhatnak létre.

(2) A bentlakásos gyermekintézmény valamennyi gyermekének képviseletében az a

gyermekönkormányzat járhat el, amelyiket a gyermekek több mint 50 %- a

választott meg.

(3) A gyermekönkormányzat - az intézményvezetõ véleményének kikérésével - dönt

saját mûködésérõl. Szervezeti és mûködési szabályzatát a választó gyermek-

közösség fogadja el és az intézményvezetõ hagyja jóvá. A jóváhagyás csak akkor

tagadható meg, ha a szabályzat jogszabálysértõ vagy ellentétes az intézmény

szervezeti és mûködési szabályzatával, illetve házirendjével.

(4) A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény vezetõjénél a

bentlakásos gyermekintézmény mûködésével és a gyermekekkel kapcsolatos

valamennyi kérdésben, amit az intézmény vezetõjének figyelembe kell venni.

VI. fejezet

Gyermekjóléti alapellátások

A gyermekjóléti alapellátások célja

38. §

(1) Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és

erkölcsi fejlõdésének, jólétének, a családban történõ nevelésének

elõsegítéséhez, a veszélyeztetettség megelõzéséhez és a kialakult

veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történõ

kiemelésének a megelõzéséhez.

(2) Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetõség

szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb esõ

ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás

39. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének,

családban történõ nevelésének elõsegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlõdését biztosító támogatásokról

való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a

mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelõzését célzó tanácsadás vagy

az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a szociális válsághelyzetben levõ várandós anya támogatása, segítése,

tanácsokkal való ellátása,

d) a szabadidõs programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének

megelõzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelõ- és jelzõrendszer mûködtetése, a nem

állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elõsegítése a

megelõzõ rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget elõidézõ okok feltárása és ezek megoldására

javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott szemé-

lyekkel és intézményekkel való együttmûködés megszervezése, tevékenységük

összehangolása.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség

megszüntetése érdekében

a) családgondozás a családban jelentkezõ mûködési zavarok ellensúlyozására,

b) a családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen a válás, a

gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás

kezdeményezése,

d) javaslat készítése a gyermek családjából történõ kiemelésére, a leendõ

gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek

visszahelyezése érdekében

a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást illetve a

területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel

együttmûködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez,

javításához, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b) az utógondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a

területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel

együttmûködve - a gyermek családjába történõ visszailleszkedéséhez.

Gyermekjóléti szolgálat

40. §

(1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti

szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását gyermekjóléti

szolgálat mûködtetésével vagy családsegítõ szolgálat keretében, illetve a

külön jogszabályban meghatározott képesítési elõírásoknak megfelelõ személy

foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti

szolgálat).

(2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a védõnõi szolgálattal -

szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében

a 39. §-ban foglaltakon túl

a) folyamatosan figyelemmel kiséri a településen élõ gyermekek szociális

helyzetét, veszélyeztetettségét,

b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a

szükséges intézkedést,

c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,

d) szervezi a helyettes szülõi hálózatot,

e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának

ellátását,

f) felkérésre környezettanulmányt készít,

g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelõen

vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Gyermekek napközbeni ellátása

41. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élõ gyermekek életkorának

megfelelõ nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és

étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei,

nevelôi, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni

ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell

biztosítani

a) akinek a testi, illetve szellemi fejlõdése érdekében állandó napközbeni

ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló vagy idõskorú személy nevel, vagy akivel együtt a

családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve

eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy

ápolási díjban részesül,

c) akinek a szülõje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem

tud gondoskodni.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetõ napközbeni, vagy hetes

idõszakra, különösen bölcsõdében, családi napköziben, óvodában, iskolai

napközis foglalkozás vagy házi gyermekfelügyelet keretében.

Bölcsõde

42. §

(1) A bölcsôde a családban nevelkedõ 3 éven aluli gyermekek napközbeni

ellátását, szakszerû gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek

a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még

nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követõ augusztus 31-ig

nevelhetõ és gondozható a bölcsõdében.

(2) A bölcsõde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos

gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását

is. A bölcsõdei ellátás keretében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.

törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti szakértõi és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek hatéves koráig fejlõdését biztosító

fejlesztõ felkészítésben és nevelésben vesz részt.

(3) A bölcsõde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással,

idôszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mûködtetésével, vagy más

gyermeknevelést segítõ szolgáltatásokkal segítheti a családokat.

(4) A bölcsõdei ellátás megszûnik

a) a bölcsõdei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte,

b) ha a gyermek az (1), illetve (2) bekezdés szerinti életkort elérte.

Családi napközi

43. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátásának minõsül a bölcsõdei és óvodai

ellátásban nem részesülõ, továbbá az iskolai oktatásban részesülõ gyermeknek

az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy

tanulószobai ellátást igénybe nem vevõ gyermek családi napköziben történõ, nem

közoktatási célú ellátása.

(2) A családi napközi a családban nevelkedô gyermekek számára nyújt életkoruk-

nak megfelelõ nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és

foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez

igazodó ellátást kell nyújtani.

Házi gyermekfelügyelet

44. §

(1) A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a

szülõ vagy más törvényes képviselõ otthonában gondozó biztosíthatja, ha a

gyermek állandó vagy idõszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható

(pl. betegség miatt) és a szülõ a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak

részben tudja megoldani.

(2) A házi gyermekfelügyelet keretében végzett napközbeni ellátás idõtartama a

szülõ munkarendjéhez igazodik.

Gyermekek átmeneti gondozása

45. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi,

érzelmi és erkölcsi fejlõdését elõsegítõ, az életkorának, egészségi

állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelõ étkeztetésérõl, ruházattal való

ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról,

nevelésérõl, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körû ellátás) kell

gondoskodni.

(2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülõi felügyeletet gyakorló szülõ

vagy más törvényes képviselõ (a továbbiakban együtt: szülõ) kérelmére vagy

belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körû ellátással kell

biztosítani, ha a szülô egészségügyi körülménye, életvezetési problémája,

indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a

családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos

szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.

(3) A gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált

szülõje is elhelyezhetõ. A 14. évét be nem töltött gyermeket szüleitõl

elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A szülõ gyermeke

ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz.

(4) A gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek iskolai oktatását -

lehetõség szerint - iskolaváltás nélkül kell biztosítani.

(5) A gyermek átmeneti gondozásának megkezdésérõl a szülõjének lakóhelye -

ennek hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot

értesíteni kell.

(6) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de

legfeljebb hat hónapig tart.

46. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében speciális ellátást és éjszakai

bentlakást kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyérõl

önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt.

(2) A gyermeknek a (1) bekezdésben meghatározott elhelyezéséhez minden esetben

be kell szerezni a szülõ beleegyezõ nyilatkozatát. Ha a szülõ gyermekérõl - az

átmeneti gondozásról való értesítést követõ - 3 napon belül nem gondoskodik,

illetve ha az átmeneti gondozáshoz nem járul hozzá, haladéktalanul értesíteni

kell a gyámhivatalt, a szükséges hatósági intézkedések megtételére.

47. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni, ha azt a szülõ kéri,

vagy ha annak okai már nem állnak fenn.

(2) Megszûnik a gyermek átmeneti gondozása, ha a gondozás idõtartama eltelt.

(3) Ha az átmeneti gondozás idõtartama eltelt, azonban a gyermek családi

környezetébe nem térhet vissza

a) az elhelyezés három hónappal meghosszabbítható, vagy

b) haladéktalanul értesíteni kell a gyámhivatalt, a szükséges intézkedések

megtételére.

(4) A gyámhivatalt a hatodik hónap eltelte elõtt is értesíteni kell, ha

nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza.

48. §

(1) A gyermekek átmeneti gondozása megszervezhetõ hetes vagy hosszabb

idõtartamra, különösen a települési önkormányzat jegyzõje által kijelölt

helyettes szülõnél, gyermekek átmeneti otthonában vagy családok átmeneti

otthonában.

(2) A gyermekek átmeneti házi gondozásaként - a szülõ kérelmére - a gyermek

saját otthonában történõ ellátását gondozó biztosíthatja, ha testi vagy lelki

betegsége miatt a gyermek ellátása bentlakásos gyermekintézményben nem oldható

meg és ha ez a gondozás a gyermek érdekét szolgálja.

Helyettes szülõ

49. §

(1) A helyettes szülõ a családban élõ gyermek átmeneti gondozását saját

háztartásában biztosítja.

(2) Helyettes szülõ az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû személy

lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt

vett és aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti

gondozására, továbbá vállalja, hogy a szülõ által meghatározott ideig a nála

elhelyezendõ gyermeket gondozza, neveli.

(3) A helyettes szülõ egyidejûleg - saját gyermekeit is beszámítva -

legfeljebb 5 gyermek gondozását végezheti.

(4) A helyettes szülõt a gyermekjóléti szolgálat szakmai tanáccsal segíti. A

helyettes szülõ köteles együttmûködni a gyermekjóléti szolgálattal.

(5) A helyettes szülõ tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott

helyettes szülõi jogviszonyban végzi.

(6) Különösen indokolt esetben a helyettes szülõ kérelmére, vagy

beleegyezésével a (3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek

érdekében - el lehet térni.

Gyermekek átmeneti otthona

50. §

(1) A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élõ gyermek helyezhetõ el,

aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában

ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei

miatt veszélyeztetett.

(2) A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt - a gyermekjóléti

szolgálattal együttmûködve - a gyermek családjába történõ visszatéréséhez.

Családok átmeneti otthona

51. §

(1) Az otthontalanná vált szülõ kérelmére a családok átmeneti otthonában

együttesen helyezhetõ el a gyermek és szülõje, ha az elhelyezés hiányában

lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani

szülõjétõl.

(2) A családok átmeneti otthona

a) biztosítja a szülõ számára a gyermekével együttes lakhatást és a szükség

szerinti további ellátást,

b) segítséget nyújt a szülõnek gyermeke teljes körû ellátásához,

gondozásához, neveléséhez,

c) közremûködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének

rendezésében.

VII. fejezet

A gyermekvédelmi szakellátások

A gyermekvédelmi szakellátások célja

52. §

A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett,

az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a

fiatal felnõtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más

okból igénylõ gyermek teljes körû ellátását.

Otthont nyújtó ellátás

53. §

(1) Otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell az ideiglenes hatállyal

elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára:

a) a 45. § (1) bekezdése szerinti teljes körû ellátást,

b) a családi környezetébe történõ visszahelyezését elõkészítõ, családi

kapcsolatainak ápolását segítõ családgondozást, vagy ha ez nem

lehetséges, az örökbefogadásának elõsegítését,

c) a családjába történõ visszailleszkedéshez, önálló életének megkezdéséhez

szükséges utógondozást.

(2) Az otthont nyújtó ellátás során a fogyatékos, beilleszkedési, magatartási

vagy tanulási zavarokkal küzdõ, valamint a kora miatt sajátos szükséglettel

bíró gyermek számára speciális ellátást kell biztosítani.

(3) A speciális ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és

szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint

ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és

rehabilitációs kezelésére is.

(4) Az utógondozói ellátás keretében kell lakhatást és szükség szerint további

ellátást biztosítani azon átmeneti vagy tartós nevelésbõl kikerült fiatal

felnõttnek, akinek utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte.

(5) A gyermeket akkor is megilleti az otthont nyújtó ellátás, ha

a) iskolai nevelése és oktatása diákotthon, kollégium,

b) gondozása fogyatékosokat ápoló-gondozó intézmény (a továbbiakban: más

bentlakásos intézmény)

igénybevételével oldható meg.

(6) Az otthont nyújtó ellátást

a) a nevelõszülõ a fenntartó támogatásával, ha ez nem lehetséges,

b) a gyermekotthon vagy,

c) más bentlakásos intézmény a területi gyermekvédelmi szakszolgálat

közremûködésével biztosítja.

Nevelõszülõk

54. §

(1) Nevelõszülõ az a nagykorú, cselekvõképes, büntetlen elõéletû, a külön

jogszabályban meghatározott felkészítõ tanfolyamon eredménnyel részt vett

személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján alkalmas a nála

elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlõdésének biztosítására, és a

családjába történõ visszakerülésének támogatására.

(2) Nem lehet nevelõszülõ az, aki az e törvényben meghatározott feltételeknek

nem felel meg, továbbá akinek a szülõi felügyeleti jogát a bíróság

megszüntette, és az sem, akinek szülõi felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a

szünetelés oka az, hogy a gyermek a különélõ másik szülõ felügyelete alatt

áll.

(3) Hivatásos nevelõszülõ az a nevelõszülõ, aki a külön jogszabályban

meghatározott képesítési elõírásoknak megfelel.

(4) Speciális hivatásos nevelõszülõ az a hivatásos nevelõszülõ, aki a

képesítési elõírásoknak megfelel és alkalmas a nála elhelyezett

beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdõ, szenvedélybeteg,

illetve egyéb körülmény miatt sajátos ellátást igénylõ gyermek

kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történõ

visszakerülésének elõsegítésére.

(5) A nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb 5 gyermeket

nevelhet.

(6) A hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva - legalább 3,

legfeljebb 8 gyermeket nevelhet.

(7) A speciális hivatásos nevelõszülõ - saját gyermekeit is beszámítva -

legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.

(8) A nevelõszülõnél, a hivatásos nevelõszülõnél, a speciális hivatásos

nevelõszülõnél (a továbbiakban: nevelõszülõ) elhelyezendõ gyermekek számának

meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, személyi-

ségzavarát vagy az egyéb különleges nevelést indokoló körülményt.

(9) Különösen indokolt esetben a nevelõszülõ kérelmére vagy beleegyezésével az

(5) - (7) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében -

el lehet térni.

55. §

(1) A nevelõszülõ - jogszabályban meghatározott módon készített egyéni

gondozási-nevelési terv alapján - a saját háztartásában nyújt teljes körû

ellátást az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermeknek, valamint a fiatal felnõttnek.

(2) A nevelõszülõ a gyámhivatal kirendelése alapján ellátja a gyámi

feladatokat.

(3) A nevelõszülõ a gyámhivatal határozata alapján biztosítja az általa nevelt

gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülõjével és közeli

hozzátartozóival.

(4) A nevelõszülõ tevékenységét a fenntartó szakmai tanácsadással,

családgondozással és utógondozással segíti.

(5) A nevelõszülõ tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott

nevelõszülõi jogviszonyban végzi.

56. §

(1) A nevelõszülõt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy

tartós nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnõtt

ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege -

gyermekenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-a.

(2) A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140 %-a, ha a

nevelt gyermek

a) a 132. § (1) bekezdésben meghatározott szerv által készített

szakvélemény szerint súlyos beilleszkedési, magatartási vagy tanulási

zavarban szenved,

b) tartósan beteg, illetõleg fogyatékos.

(3) A nevelõszülõ a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a

gyermek ruházatára, tankönyvére, tanszerére és a tanulmányai végzéséhez

szükséges egyéb eszközökre, a gyermek költõpénzére, valamint a lakásfenntartás

költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb -

gyermekenként - az éves nevelési díj 25 %-ánál.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott külön ellátmányt elsõsorban pénzben

biztosítják, és a nevelési díjjal együtt havonta folyósítják.

(5) A nevelõszülõ a (1) - (3) bekezdésben meghatározott juttatásokat kizárólag

a gyermek megfelelõ ellátására fordíthatja.

Gyermekotthon

57. §

(1) A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal

elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek számára.

(2) A gyermekotthon szükség esetén befogadja az (1) bekezdésben meghatározott

gyermek saját gyermekét, valamint az utógondozói ellátásban részesülõ fiatal

felnõttet, illetve annak gyermekét.

(3) A gyermekotthon ellátja a sajátos ellátást igénylõ, gyermekvédelmi

gondoskodás alatt nem álló 3. évét be nem töltött - egészségügyi okok miatt -

rászoruló gyermek átmeneti gondozását, valamint befogadhatja a gyermek

otthontalanná vált szüleit, a szociális válsághelyzetben levõ várandós

anyákat.

(4) A gyermekotthon az (1) - (3) bekezdésben foglaltak érdekében

a) befogadja az átmeneti gondozást igénylõ gyermeket és a gyermek

helyzetének rendezése érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

b) gondoskodik az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermek felvételérõl, errõl tájékoztatja a gyámhivatalt és

a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot,

c) befogadja az utógondozói ellátásban részesülõ - a létfenntartását

önállóan biztosítani nem képes vagy nappali tagozaton tanulmányokat

folytató vagy szociális (ápolást, gondozást, illetve rehabilitációt

nyújtó) intézménybe felvételre váró - fiatal felnõttet,

d) biztosítja az általa elkészített egyéni gondozási-nevelési terv szerint

az otthont nyújtó ellátást, továbbá - a gyámhivatal kirendelése alapján -

a gyámi feladatok ellátását és az ellátás rendszeres felülvizsgálatának

elõkészítését és ennek megfelelõen

da) elõsegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek

családjához történõ visszatérését, ennek érdekében együttmûködik a

családdal, a családdal foglalkozó gyermekjóléti szolgálattal, a

területi gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyámhivatallal,

db) tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülõ kapcsolattartásának

alakulásáról,

dc) felkészíti a gyermeket a családi életre és önálló életvezetésre,

valamint elõmozdítja, hogy a gyermek tanulmányai sikeres

befejezésével, szakma elsajátításával, illetve elõtakarékossággal

készüljön az önálló életre,

dd) utógondozást biztosít a volt gondozott gyermeknek, illetve fiatal

felnõttnek.

(5) A gyermekotthon nevelõszülõi hálózatot mûködtethet és elvégezheti az ehhez

kapcsolódó felkészítést, családgondozást, valamint szakmai tanácsadást,

nevelõszülõi támogatást nyújthat.

(6) A gyermekotthon a területi szükségletekhez, valamint a külön jogszabályban

meghatározott szakmai szabályokhoz igazodóan alakítja ki szervezetét,

nevelési, gondozási rendszerét. Az intézmény gondozási, nevelési

alapdokumentuma a nevelés célját, alapelveit és módszereit tartalmazó szakmai

program.

(7) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban szolgáltatást végezhet a

lakosság számára (pl. gyermeküdültetés, gyermekek napközbeni ellátása,

gyermekek átmeneti gondozása), a gyermekotthon szolgáltatása azonban nem

veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását.

58. §

(1) A speciális gyermekotthon, vagy a gyermekotthon speciális csoportja az

ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett,

tartósan beteg, illetõleg fogyatékos, beilleszkedési, magatartási vagy

tanulási zavarokkal küzdô, szenvedélybeteg, illetve kora miatt különleges

ellátást igénylô gyermeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és

reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt.

(2) A speciális gyermekotthon a gyámhivatal felkérésére bentlakásos ellátás

keretében végezheti a gyermekek személyiségvizsgálatát is.

59. §

(1) A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 40 - önálló lakóegységben

elhelyezett - gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.

(2) A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek otthont

nyújtó ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias

körülmények között.

(3) A beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarokkal küzdõ gyermekek

speciális gyermekotthona - korukra, egészségi állapotukra és fejlettségükre

tekintettel - legfeljebb 15 gyermek otthont nyújtó ellátását, gondozását,

habilitációját és rehabilitációját biztosítja.

(4) Ha a gyermekotthon kizárólag a fiatal felnõttek teljes körû utógondozói

ellátását biztosítja, a gyermekotthon utógondozó otthonként mûködik.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás

60. §

A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (a továbbiakban: gyermekvédelmi

szakszolgáltatás) feladata az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és

a tartós nevelésbe vett gyermek gondozási helye meghatározása érdekében

a) a gyermek személyiségvizsgálata, a gyermekre vonatkozó szakvélemény és

elhelyezési javaslat elkészítése a gyámhivatal megkeresésére,

b) a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése a gyámhivatal megke-

resésére,

c) az ideiglenes elhelyezési feladatot is ellátó nevelõszülõ és

gyermekotthon kijelölése.

61. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a nevelõszülõi hálózat szervezése,

fenntartása és mûködtetése érdekében

a) a nevelõszülõi alkalmasság vizsgálata, a nevelõszülõ kiválasztása a

külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével,

b) a nevelõszülõ felkészítése - képzéssel és továbbképzéssel - feladatai

ellátására és folyamatos segítése szakmai tanácsadással.

62. §

(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek örökbefogadásának,

illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá

nyilvánításának és örökbeadásának szakmai elõkészítése, az örökbefogadási

eljárások lebonyolítása érdekében

a) nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadha-

tónak nyilvánított átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós

nevelésbe vett gyermekrõl, valamint a szülõ, az egészségügyi

szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat,

család-védelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az

örökbefogadható gyermekrõl,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása és felkészítése az

örökbefogadásra,

c) az örökbe fogadni szándékozó egészségügyi és lélektani alkalmasságának

vizsgálata a külön jogszabályban rögzített szakmai követelmények

figyelembe vételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján -

nyilvántartás vezetése,

d) az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az

átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek esetén.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgálat feladata az Országos Család- és

Gyermekvédelmi Intézet folyamatos tájékoztatása az (1) bekezdés a) és c)

pontja alapján vezetett nyilvántartásokról.

63. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás - a gyermekotthon e törvényben meghatározott

feladatára tekintettel - az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek gyámja

(hivatásos gyámja), gondozója egyéni program szerinti gondozási, nevelési

tevékenységének segítése és szakmai ellenõrzése érdekében

a) elkészíti a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervét,

b) a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból

tájékoztatja a gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos

feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülõ kapcsolattartásának

alakulásáról, illetve a szülõnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy

személlyel való együttmûködésérõl,

c) jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének

korlátozása, tisztségébõl való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,

d) szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a

gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - családgondozást végez a

vérszerinti család gyermekneveléséhez szükséges körülményei

megteremtéséhez, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyre-

állításához,

e) családgondozást, utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal

együttmûködve - a gyermek családjába való visszailleszkedéséhez, illetve

önálló életvitelének elõsegítéséhez, ha a gyermek gondozási helye nem

gyermekotthon.

64. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az

átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében

a) eseti gondnoki jogkörben ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a

gyermeket nem képviselheti, illetve ha - különleges szakértelmet igénylõ

ügyben - a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni,

b) eseti gondnoki jogkörben ellátja a vagyonkezelõi gondnoki feladatokat,

ha a gyámhivatal nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának

kezelésére,

c) a Csjt. 98. §-a (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja

az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat.

65. §

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadás keretében:

a) szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló

szakfeladatok ellátásához,

b) javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elõsegíti a tudományos

kutató munka gyakorlati alkalmazását.

Területi gyermekvédelmi szakszolgálat

66. §

(1) A megyei és a fõvárosi önkormányzat a 60. - 65. §-okban meghatározott

gyermekvédelmi szakszolgáltatást gyermekvédõ intézet vagy más,

szakszolgáltatást nyújtó intézmény mûködtetésével biztosítja (a továbbiakban:

területi gyermekvédelmi szakszolgálat).

(2) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat különösen:

a) eseti gondnoki, vagyonkezelõ gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot

mûködtet,

b) ellátja a szaktanácsadással kapcsolatos feladatokat, valamint

c) a megyei, fõvárosi önkormányzat döntése alapján a gyermekek átmeneti

gondozását és ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont mûködtet.

HARMADIK RÉSZ

GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS

67. §

(1) Ha a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges

ellátás a szülô beleegyezésével nem biztosítható és ez a helyzet a gyermek

fejlôdését veszélyezteti, a települési önkormányzat jegyzôje, illetve a

gyámhivatal a veszélyeztetettség mértékétõl függõen a 15. § (4) bekezdésében

felsorolt intézkedések valamelyikét megteszi.

(2) Ha a szülõk között házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban

és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás látszik indokoltnak, a

bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhivatalt a szükséges intézkedések

megtétele iránt.

(3) Ha a bíróság a gyámhivatalnak a szülõi felügyelet megszüntetése, illetõleg

a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, a gyermekvédelmi

gondoskodás más módját kell választani.

VIII. fejezet

Védelembe vétel

68. §

(1) Ha a szülõ a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes

igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, de alaposan

feltételezhetô, hogy segítséggel a gyermek fejlõdése a családi környezetben

mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzõje a gyermeket védelembe

veszi.

(2) A védelembe vétellel egyidejûleg a gyermek gondozásának folyamatos

segítése és ellátásának megszervezése, a szülôi nevelés támogatása érdekében a

települési önkormányzat jegyzõje a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat

családgondozóját rendeli ki és szükség esetén

a) kötelezi a szülõt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek

napközbeni ellátását,

b) kötelezi a szülõt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvéde-

lemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

c) kezdeményezi az illetékes háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség

esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége

következtében állandóan vagy idõszakosan kóros elmeállapotú szülõ, a

gyermekkel együttélõ más hozzátartozó orvosi vizsgálatát,

d) intézkedik a gyermek egészségét veszélyeztetõ körülmények

megszüntetésérõl az illetékes szervek bevonásával,

e) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára kifogásolt

magatartásának megszüntetése érdekében,

f) figyelmezteti a szülõt helytelen életvezetésének, magatartásának követ-

kezményeire és felszólítja annak megváltoztatására.

(3) A családgondozó a védelembe vételkor a gyermekre vonatkozóan egyéni

gondozási-nevelési tervet készít, melyhez a települési önkormányzat megkere-

sésére a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget ad.

(4) A települési önkormányzat jegyzôje - kérelemre bármikor, hivatalból évente

- felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a

gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a

gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a

jogkövetkezményre a szülõt figyelmeztetni kell.

(5) A védelembe vétel nem érinti a szülõ felügyeleti jogát.

69. §

(1) A települési önkormányzat jegyzõje védelembe veheti

a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a tanköteles, vagy

rendszeres iskolai oktatásban részesülõ, szabálysértést elkövetett

fiatalkorút,

b) a rendõrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a

bûncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút,

c) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. évét be

nem töltött gyermeket,

és gondozásuk folyamatos segítése, a szülõi nevelés támogatása érdekében

részükre családgondozót rendel. A védelembe vétellel egyidejûleg a családi

környezetben történõ nevelésük elõmozdítása érdekében a 68. § (2) bekezdése a)

- f) pontjában meghatározott intézkedéseket teheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelembe vételre egyebekben a 68. § (3)

- (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

IX. fejezet

Családbafogadás

70. §

(1) A szülôi felügyeletet gyakorló mindkét szülô vagy a szülôi felügyeletet

egyedül gyakorló szülô kérelmére - a különélõ másik szülõ meghallgatásával - a

gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülõ egészségi állapota, indokolt

távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa

megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy

a családbafogadás a gyermek érdekében áll.

(2) A családbafogadás ideje alatt a szülô felügyeleti joga szünetel.

(3) A családbafogadás a szülõ tartási kötelezettségét nem érinti.

(4) A gyámhivatal a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a szülôt

jognyilatkozatának következményeirôl.

71. §

(1) A gyámhivatal a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családbafogadó

szülô személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására,

nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is

vállalja.

(2) A családba fogadó szülôt (szülõket) a gyámhivatal gyámul rendeli.

(3) A családbafogadás az alapul szolgáló ok elõrelátható fennállásáig tart. A

családbafogadást a gyámhivatal a gyám tájékoztatása alapján évente

felülvizsgálja.

(4) A szülôt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát

érintô lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érintô

lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhivatal dönt.

(5) Különösen indokolt esetben a gyámhivatal a szülõt feljogosíthatja a

vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyében a törvényes képviselet jogával.

(6) A családbafogadást meg kell szüntetni, ha azt a szülõ vagy a családba

fogadó szülõ kérte. Ha a családbafogadás oka továbbra is fenn áll, a

gyámhivatal a családbafogadás megszüntetését követõen a gyermekvédelmi

gondoskodás más formájáról intézkedik.

X. fejezet

Ideiglenes hatályú elhelyezés

72. §

(1) Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és

erkölcsi fejlôdését családi környezete súlyosan veszélyezteti és emiatt a

gyermek azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzôje, a

gyámhivatal, valamint a bíróság, a rendõrség, az ügyészség, a

büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a

szakellátás keretében a gyermeket ideiglenesen

a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélô szülônél, más

hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetôség,

b) a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó

nevelôszülônél, - vagy ha erre nincs lehetõség - gyermekotthonban vagy

más bentlakásos intézményben

helyezi el és errôl haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt.

(2) A gyermeknek a gondozási helyre vitelérõl a beutaló szerv gondoskodik.

(3) Az ideiglenes hatályú elhelyezéstõl kezdõdõen a szülõ gondozási, nevelési

joga szünetel. A beutaló szerv határozata fellebbezésre való tekintet nélkül

azonnal végrehajtható.

73. §

(1) Az illetékes gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követõen -

függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján került sor

- 30 napon belül megvizsgálja, hogy

a) megszüntethetõ-e az ideiglenes hatályú elhelyezés,

b) az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása

mellett fennállnak-e a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a

szülõi felügyelet megszüntetése iránti perindítás feltételei.

(2) A bíróság gyermekelhelyezéssel kapcsolatos döntésének az (1) bekezdés b)

pontjában meghatározott perindítással történõ megváltoztatására csak abban az

esetben kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság elhelyezési

döntését alapította, késõbb lényegesen megváltoztak.

74. §

(1) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja

meg, hogy a szülõi felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a

gyermek fejlõdése a korábbi környezetében nincs biztosítva, 30 napon belül

pert indít a szülõ (szülõk) ellen a gyermeknek a különélõ másik szülõnél vagy

harmadik személynél történõ elhelyezése iránt.

(2) A gyámhivatal a per megindításával egyidejûleg megállapítja a szülõ

felügyeleti jogának szünetelését, a különélõ másik szülõ felügyeleti jogának

feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal

elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli.

75. §

Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követõen azt állapítja meg,

hogy a szülõi felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, 30 napon belül pert

indít a szülõ ellen a szülõi felügyeleti jog megszüntetése iránt, a

perindítással egyidejûleg megállapítja a szülõ felügyeleti jogának

szünetelését, továbbá

a) megállapítja a különélõ másik szülõ szülõi felügyeleti jogának

feléledését és felhívja õt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes

hatállyal nála helyezték el,

b) a gyermek gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél

a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,

c) gyámot, (hivatásos gyámot) rendel, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal

nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben

helyezték el.

76. §

(1) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha

a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem

álltak fenn és a gyermek fejlõdése korábbi környezetében - szükség esetén

védelembe vétel mellett - biztosítható,

b) a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi,

c) a bíróság a szülõi felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek

elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerõsen döntött.

(2) A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést megváltoztatja, ha

megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennálltak,

azonban a gyermek nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos

intézményben történõ elhelyezését követõen válik ismertté, hogy van a gyermek

nevelésére alkalmas és azt vállaló különélõ másik szülõ, más hozzátartozó,

illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhetõ.

XI. fejezet

Nevelésbe vétel

Átmeneti nevelésbe vétel

77. §

(1) A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek

fejlôdését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az

alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe

vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható,

továbbá, ha a gyermek megfelelô gondozása a családján belül nem biztosítható.

Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal a gyermeket

nevelôszülônél, vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más

bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

(2) Az (1) bekezdés szerint átmeneti nevelésbe vett gyermek szülôjének szülôi

felügyeleti joga szünetel.

(3) Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja az egyéni elhelyezési terv

szerint a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé

válik a gyermek visszafogadására.

(4) A gyámhivatal a gyermek átmeneti nevelésbe vételérõl soron kívül határoz.

A határozat fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) A gyermeknek a nevelõszülõhöz, vagy gyermekotthonba, illetve más

bentlakásos intézménybe vitelérõl a gyámhivatal rendelkezése alapján a gyermek

törvényes képviselõje vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a gyermek

lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzõje

gondoskodik.

78. §

(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülõ kapcsolatát, a

szülõnek a nevelõszülõvel, gyermekotthonnal, illetve más bentlakásos

intézménnyel való együttmûködését, továbbá a szülõ magatartásában, élet-

vitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel

kíséri.

(2) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje kapcsolattartási jogával a

gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával

a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését

veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja

(hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhivatalnál, illetve a bíróságnál a

kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását.

(3) Ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõje neki felróhatóan, a gyermek

érdekét súlyosan sértõ módon nem mûködik együtt a gyermekét gondozó

nevelõszülõvel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá

magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek átmeneti nevelésének

megszüntetése céljából nem változtat, illetõleg, ha a szülõi felügyelet

megszüntetésének egyéb oka valósult meg, a gyámhivatal pert indít a szülõ

ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt.

79. §

(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel feltételeinek fennállását a gyám

(hivatásos gyám) tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja és ennek során

dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról.

(2) A gyámhivatal a szülõ kérelmére vagy hivatalból a gyermek átmeneti

nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn.

(3) Megszûnik az átmeneti nevelésbe vétel, ha a gyermek tartós nevelésbe

került, vagy nagykorúvá vált.

Tartós nevelésbe vétel

80. §

(1) A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha

a) a szülô (szülõk) felügyeleti jogának megszüntetése miatt vagy más okból

a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülôje, feltéve, hogy a gyermek

nevelésérôl a Csjt. 95-97. §-a alapján kirendelt gyám útján nem lehet

gondoskodni,

b) a szülô a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és

személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot,

feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetô el a leendõ

örökbefogadó szülônél.

(2) A tartós nevelésbe vétellel egyidejûleg a gyámhivatal a gyermeket

nevelõszülõnél, vagy - ha ez nem lehetséges -, gyermekotthonban, illetõleg más

bentlakásos intézményben helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel.

(3) A tartós nevelésbe vétel a gyermek otthont nyújtó ellátását egyéni

elhelyezési terv szerint biztosítja - örökbefogadói családban, vagy ha ez nem

lehetséges nevelõszülõi családban, gyermekotthonban, illetve más bentlakásos

intézményben - és felkészíti a gyermeket az önálló életre.

(4) A gyámhivatal a gyermek tartós nevelésbe vételérõl soron kívül határoz. A

határozat - ha a gyermek még nincs a gondozási helyén - fellebbezésre való

tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) A gyermeknek a nevelõszülõhöz, a gyermekotthonba, vagy más bentlakásos

intézménybe vitelérõl a gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti

települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.

(6) A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt a gyám (hivatásos gyám)

tájékoztatása alapján évenként felülvizsgálja.

81. §

(1) Megszûnik a tartós nevelésbe vétel, ha

a) a bíróság a szülõi felügyeletet visszaállította,

b) a gyermek a bíróság gyermek-elhelyezési döntését követõen más személy

gyámsága alá került,

c) a gyermeket örökbefogadták,

d) a gyermek nagykorúvá vált.

(2) A gyámhivatal a Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése alapján kapcsolattartásra

feljogosított szülõ kérelmére a tartós nevelésbe vételt megszünteti, ha

a) a gyermek örökbefogadására nem került sor és

b) a szülõ személye és környezete alkalmas a gyermek nevelésére,

feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek érdekében áll.

(3) A tartós nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejûleg hatályát veszti a

szülõnek a Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata.

A gyermek gondozási helyének meghatározása

82. §

(1) A gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermek gondozási helyét - a gyermek és az átmeneti nevelésbe

vett gyermek szülõjének meghallgatása után a települési önkormányzat

jegyzõjének javaslatára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai

véleményének segítségével határozza meg.

(2) Az elhelyezés során a gyámhivatalnak figyelemmel kell lennie a nevelés

megkívánt folyamatosságára, a testvérek együttes elhelyezésére, a gyermek

nemzetiségi, vallási, és kulturális hovatartozására, életkorára, egészségi

állapotára, szocializációs szintjére, valamint a korábbi lakóhelyétõl és

tanintézményétõl való távolságra.

(3) A gyermek tartós - családszerû - környezetének biztosításához az átmeneti

vagy tartós nevelésbe vétellel egyidejûleg, illetve legkésõbb az átmeneti vagy

tartós nevelésbe vételtõl számított 30 napon belül a területi gyermekvédelmi

szakszolgálat egyéni - a gyermek véleményét figyelembe vevõ - elhelyezési

tervet készít, amelynek elfogadásáról a gyámhivatal dönt.

(4) Az egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a

gyermek gondozója, gyámja (hivatásos gyámja), valamint az átmeneti nevelésbe

vett gyermek szülõje és a települési önkormányzat együttmûködik.

(5) A gyámhivatal a nevelésbe vétel évenkénti felülvizsgálata során dönt a (3)

bekezdésben meghatározott egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy

módosításáról.

83. §

(1) A gyámhivatal a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre

megváltoztatja, ha

a) azok a körülmények, amelyekre elhelyezési döntését alapította, késõbb

lényegesen megváltoztak és ezért a gyermek nevelését az addigi

környezetében már nem, vagy nem megfelelõ módon lehet biztosítani,

b) a gondozási hely megváltoztatása a gyermek érdekében más okból

szükséges.

(2) A gyámhivatal a gondozási hely megváltoztatásáról tájékoztatja azt a

szülõt, akinek szülõi felügyeleti joga szünetel, valamint a gyermek otthont

nyújtó ellátását biztosító intézményt vagy személyt.

(3) A gyám (hivatásos gyám) felmentése vagy elmozdítása esetén a gyámhivatal

egyidejûleg új gyámot (hivatásos gyámot) rendel és - szükség esetén -

meghatározza a gyermek új gondozási helyét.

XII. fejezet

A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló egyes gyermek gyámsága

A gyám kirendelése és jogállása

84. §

(1) A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha

a) ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más

bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket és pert indított a

szülõi felügyelet megszüntetése iránt,

b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.

(2) Gyámul rendelhetõ a gyámi feladatok ellátására alkalmas

a) nevelõszülõ,

b) gyermekotthon vezetõje,

ahol a gyermeket a gyámhivatal elhelyezte.

(3) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy

tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy

ha a nevelõszülõ a Csjt. 100. §-ának (3) bekezdése alapján a gyámságot nem

vállalta, továbbá ha a (2) bekezdésben meghatározott személyek gyámul nem

rendelhetõk, a gyámhivatal a gyermek számára a területi gyermekvédelmi

szakszolgálat részérõl erre kijelölt hivatásos gyámot rendeli ki. A hivatásos

gyám egyidejûleg legfeljebb 40 gyermek gyámságát látja el.

85. §

(1) Ha a gyámságot a 84. § (2) bekezdésében meghatározott gyám látja el, a

gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó

rendelkezései az irányadóak.

(2) Ha a gyámi feladatokat a gyámhivatal által kirendelt nevelõszülõ vagy

gyermekotthon vezetõje látja el, a gyám a gyermek gondozója, nevelõje, törvé-

nyes képviselõje és - ha a gyámhivatal felhatalmazta - vagyonának a kezelõje.

(3) A gyámsággal járó jogok és kötelességek - ha a gondozás-nevelés

megkezdését a gyermek tartózkodási helye nem akadályozza - a gyámot a

kirendelõ határozat kézbesítését követõ naptól kezdve illetik meg, illetve

terhelik.

(4) A gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli, feladatainak

ellátásához a területi gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget nyújt.

(5) A gyám mûködésérõl, a gyámsága alatt álló gyermek ügyeirõl félévente

írásban köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak. E tájékoztatási

kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget.

(6) Ha a gyámhivatal a gyámot tisztségébõl elmozdítja, vagy azonnali hatállyal

felfüggeszti, ezen intézkedésével egyidejûleg új gyámot rendel és - szükség

esetén - meghatározza a gyermek új gondozási helyét.

A gyermek gondozása és nevelése

86. §

(1) A gyám elõsegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését,

nevelését és gondoskodik a gyermek teljes körû ellátásáról.

(2) Ha a gyám jogkörét nevelõszülõ látja el, a nevelõszülõ a gyermeket a saját

háztartásában gondozza és neveli.

(3) A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a gyermek

gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.

(4) A gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját,

figyelembe véve az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülõjének véleményét, a

gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével

kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt.

A gyermek képviselete

87. §

(1) A gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és - ha erre a

gyámhivatal felhatalmazta - vagyoni ügyeiben képviselje.

(2) A gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A

gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása,

ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos

perindításra vonatkozik.

(3) A gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az utógondozói

ellátás iránti igény benyújtásának figyelemmel kísérése és segítése.

(4) A gyámhivatal a gyermek vagy a gyám kérésére, továbbá hivatalból eseti

gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a gyám, mint

törvényes képviselõ, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti vagy ha a

különleges szakértelmet igénylõ ügyekben a gyám nem vállalkozik a gyermek

képviseletének ellátására.

(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglalt eseti gondnokot elsõsorban a

területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel a munkakörrel megbízott

dolgozói közül jelöli ki.

A gyermek vagyonának kezelése

88. §

(1) A gyámhivatal a gyámot - kérésére - felhatalmazhatja a gyermek vagyonának

kezelésével járó feladatok ellátására is.

(2) Nem szükséges a gyámhivatal felhatalmazása az olyan jognyilatkozat

érvényességéhez, amely a mindennapi élet szokásos szükségleteit biztosító

kisebb jelentõségû szerzõdések megkötésére irányul.

(3) A gyámhivatal vagyonkezelésre vonatkozó felhatalmazása a vagyon egészére,

vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára vonatkozhat.

(4) A gyermek vagyonának kezelésére felhatalmazott gyám joga és kötelessége,

hogy feladatkörében védje a gyermek érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelõ

hasznosításáról és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze ügyeit.

(5) A gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át.

(6) A gyermek saját keresményébõl a nevelõszülõi háztartás költségeihez nem

köteles hozzájárulni, a gyám a mûködése során felmerült kiadásainak

megtérítését a gyermektõl nem igényelheti.

89. §

(1) Ha a gyámhivatal a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának

kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelõ eseti

gondnokot rendel, elsõsorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak ezzel

a munkakörrel megbízott dolgozói közül.

(2) A gyámhivatal elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelõ eseti gondnok

eseti, rendes, valamint végszámadását.

A hivatásos gyám jogállása

90. §

Ha a gyámságot a 84. § (3) bekezdésében meghatározott hivatásos gyám látja el,

feladataira a 85. § (3) - (8) bekezdésében, valamint a 91. §-ban meghatározott

kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

91. §

(1) Ha a gyám jogkörét a hivatásos gyám látja el, a gyermek gondozásával és

nevelésével kapcsolatos feladatokat a nevelõszülõ, gyermekotthon, illetve más

bentlakásos intézmény biztosítja.

(2) A hivatásos gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg és a

gyermek gondozási helyét csak a gyámhivatal engedélyével változtathatja meg.

(3) A gyámhivatal hivatalból, továbbá a hivatásos gyám kérésére eseti

gondnokot rendel ki a gyermek képviseletének ellátására, ha a hivatásos gyám,

mint törvényes képviselõ, a gyermeket a Csjt. szerint nem képviselheti.

(4) A hivatásos gyám kötelessége az otthonteremtési támogatás, valamint az

utógondozói ellátás iránti igény benyújtásának segítése és figyelemmel

kísérése.

(5) A hivatásos gyám a mûködése során felmerült kiadásainak megtérítését a

gyermektõl nem igényelheti.

XIII. fejezet

Utógondozás

92. §

(1) Az átmeneti és a tartós nevelés megszüntetése vagy megszûnése után a

gyámhivatal legalább egy év idõtartamra elrendeli az utógondozást, melynek

keretében elõsegíti a gyermek, a fiatal felnõtt családi környezetébe való

visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését.

(2) Az utógondozást - a gyermekjóléti szolgálattal együttmûködve - a

gyermekotthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat gyermekvédelmi

utógondozója végzi a társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházi jogi

személyek közremûködésével.

Utógondozói ellátás

93. §

(1) A gyámhivatal - a gyám (hivatásos gyám) javaslatára - a fiatal felnõtt

kérelmére elrendeli a további utógondozói ellátását, ha létfenntartását

önállóan biztosítani nem tudja, nappali tagozaton tanulmányokat folytat,

illetve szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.

(2) A fiatal felnõtt az (1) bekezdésben meghatározott esetben továbbra is a

nevelõszülõ háztartásában, illetve a gyermekotthonban vagy utógondozó

otthonban maradhat.

(3) Ha a fiatal felnõtt a megfelelõ határidõn belül az utógondozói ellátást

nem veszi igénybe és ennek okáról a nevelõszülõt vagy a gyermekotthon

vezetõjét nem értesíti, az ellátást biztosító személy vagy intézmény megkeresi

az illetékes gyámhivatalt és kezdeményezi az ellátás megszüntetését.

(4) Az utógondozói ellátásban részesülõ nappali tagozaton tanulmányokat nem

folytató munkaképes fiatal felnõtt köteles a megyei, fõvárosi munkaügyi

központtal együttmûködni. A fiatal felnõtt további kötelességeit az intézmény

házirendje állapítja meg.

(5) Megszûnik a fiatal felnõtt utógondozói ellátása

a) az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentést követõ - a házirendben

meghatározott - idõ elteltével,

b) a 24. évének betöltésével.

(6) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnõtt

a) ellátásának feltételei már nem állnak fenn,

b) ellátását áthelyezés miatt más intézmény biztosítja,

c) a házirendet többször súlyosan megsérti,

d) a nevelõszülõjével szemben elfogadhatatlan magatartást tanúsít.

NEGYEDIK RÉSZ

A GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

XIV. fejezet

A helyi önkormányzat feladatai

A települési önkormányzat feladatai

94. §

(1) A települési önkormányzat, fõvárosban a fõvárosi kerületi önkormányzat

feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és mûköd-

tetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése.

(2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a

rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást,

a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti

szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti

gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetõ ellátásokhoz való

hozzájutást.

(3) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe

a település lakosságára terjed ki, kivéve ha az intézményt társulás keretében

közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerzõdésben vállalta más

önkormányzat lakosságára is kiterjedõen.

(4) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi

területét meghaladja - eltérõ megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi

jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést

kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is.

(5) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkezõ

önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatályba-

lépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást.

A megyei és a fõvárosi önkormányzat feladatai

95. §

(1) A megyei és a fõvárosi önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint

biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó szakellátás keretében az otthont

nyújtó ellátást, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.

(2) A megyei és a fõvárosi önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási

területe a megyére, a fõvárosra kiterjed.

A feladatok ellátásának módja

96. §

(1) A személyes gondoskodás biztosítására kötelezettek feladatukat maguk vagy

az e törvényben foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történõ

szerzõdéskötés útján, illetve társulásban látják el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak a 101. §

(3)-(4) bekezdésében említett ellátásra.

(3) A helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról

- külön jogszabályban meghatározottak szerint - évente átfogó értékelést

készít, amelyet a képviselõtestület megtárgyal. Az értékelésrõl tájékoztatja a

megyei gyámhivatalt és az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetet.

(4) A helyi önkormányzat kezdeményezheti a megyei gyámhivatalnál -

gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakmai módszertani és továbbképzési feladatok

ellátására - személyes gondoskodást nyújtó intézmény kijelölését.

Ellátási szerzôdés

97. §

(1) Az e törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátást vagy

egyes körülhatárolható és elkülöníthetõ feladatok ellátását a helyi

önkormányzat, valamint az állami szerv nem állami szervvel kötött ellátási

szerzôdés útján is biztosíthatja.

(2) Ha az ellátási szerzõdés alapján a feladat ellátásban vallási vagy

világnézeti elkötelezettségû nem állami szerv mûködik közre, a megállapodás

megkötése nem mentesíti a helyi önkormányzatot, valamint az állami szervet a

feladatellátási kötelezettség alól azon gyermek tekintetében, akinek szülõje

nem kívánja a nem állami szerv szolgáltatását igénybe venni.

(3) Az ellátási szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal,

hogy a szerzõdés az Szt. 121. §-ában meghatározottakon túl tartalmazza

a) azt az idõszakot, amelyre a szerzõdést kötötték, amely idõszak a

bentlakásos gyermekintézmény esetén nem lehet kevesebb 5 évnél,

b) a szolgáltatást végzõ nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási

kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére

és betartására.

(4) Az ellátási szerzõdés létrejöttét a helyben szokásos módon közzé kell

tenni.

(5) A helyi önkormányzat képviselõtestülete az ellátási szerzõdés

megkötésének, a szerzõdés módosításának, illetve megszüntetésének jogát nem

ruházhatja át.

A gyermekvédelmi szolgáltatást végzõ nem állami szervek mûködésének

engedélyezése

98. §

(1) A külön jogszabályban meghatározott feltételekkel bármely nem állami szerv

a gyermekek védelmét biztosító szolgáltató tevékenységet folytathat, ilyen

intézményt, helyettes szülõi és nevelõszülõi hálózatot, gyermekjóléti

szolgálatot, területi gyermekvédelmi szakszolgálatot (a továbbiakban együtt:

gyermekvédelmi szolgáltatást) létesíthet és tarthat fenn.

(2) A ]gyermekvédelmi szolgáltatás keretében nem végezhetô olyan szolgáltató

tevékenység, amelyet jogszabály kizárólagosan állami szerv hatáskörébe utal.

99. §

(1) A gyermekvédelmi szolgáltatásra - az e törvényben foglalt kivételekkel - a

személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények mûködésére vonatkozó

rendelkezések az irányadóak.

(2) Gyermekvédelmi szolgáltatás keretében szolgáltató tevékenységet a külön

jogszabályban meghatározott képesítésû személy végezhet.

(3) A gyermekvédelmi szolgáltatásnak meg kell felelnie az e törvényben és a

szakmai szabályokban foglalt követelményeknek.

100. §

(1) A gyermekvédelmi ellátó rendszer része minden olyan gyermekvédelmi

szolgáltató, amely a szakmai szabályok alapján meghatározott szolgáltatások

nyújtására mûködési engedéllyel rendelkezik.

(2) A külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén

szükséges mûködési engedélyt

a) gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása esetén a

gyermekvédelmi szolgáltatás székhelye, illetve telephelye szerint

illetékes települési önkormányzat jegyzôje,

b) az a) pontban nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén a

gyermekvédelmi szolgáltatás székhelye, illetve telephelye szerint

illetékes megyei gyámhivatal (az a) és b) pont a továbbiakban együtt:

mûködést engedélyezõ szerv)

adja ki.

(3) A mûködést engedélyezõ szerv a gyermekvédelmi szolgáltatás szakmai

tevékenységét a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenõrzi.

XV. fejezet

A népjóléti miniszter feladatai

101. §

(1) A népjóléti miniszter ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok

ágazati irányítását.

(2) A népjóléti miniszter az (1) bekezdésben foglalt ágazati irányító

jogkörében

a) meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesí-

tési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenôrzési

rendjét,

b) létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket,

kollégiumokat,

c) ellátja a gyámhivatalok szakmai felügyeletével és irányításával

kapcsolatos feladatokat,

d) megszervezi a különleges ellátást igénylõ gyermekek gondozását biztosító

intézményhálózatot,

e) biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló tudományos kutatások és

nemzetközi kapcsolatok fejlesztési feltételeit,

f) kezdeményezi - az érintett miniszterekkel együttmûködve - a külföldön

ellátatlanul maradt magyar állampolgárságú gyermekekrõl való gondoskodás

iránti intézkedések megtételét,

g) összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer

irányításához és egységes mûködéséhez szükséges nyilvántartási és

információs rendszert.

(3) A népjóléti miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre

utalt vagy oda elõzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bûnelkövetõk

nevelésének feltételeirõl, ennek érdekében javítóintézeteket tart fenn és - az

igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja a felügyeletükkel kapcsolatos

feladatokat.

(4) A népjóléti miniszter a megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos

pártfogók útján biztosítja a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV.

törvény 119. §-a alapján szükségessé vált pártfogó felügyelet végrehajtását és

- az igazságügyi miniszterrel együttesen - ellátja az ágazati irányításukkal

kapcsolatos feladatokat.

Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet

102. §

Az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet továbbképzõ, tudományos és

módszertani intézmény. Az Intézet ellátja a szakmai módszertani ellenõrzéssel,

a tudományos kutatás támogatásával, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggõ,

valamint a külön jogszabály által tevékenységi körébe utalt szakértõi és

speciális szolgáltató feladatokat.

A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok)

103. §

(1) A Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) [a továbbiakban:

Kollégium(ok)] a népjóléti miniszter tanácsadó, véleményezõ és javaslattevõ

testülete(i).

(2) A Kollégium(ok) mûködési feltételeit a népjóléti miniszter az Országos

Család- és Gyermekvédelmi Intézet útján biztosítja.

XVI. fejezet

Az intézmény fenntartójának irányítási jogköre

104. §

(1) A gyermekek védelmét ellátó intézmény fenntartója:

a) dönt az intézmény alapító okiratáról, gazdálkodási körérõl, átszervezé-

sérõl, megszüntetésérõl, tevékenységi körének módosításáról, nevének

megállapításáról,

b) meghatározza az intézmény költségvetését, valamint az intézményi

térítési díjat,

c) ellenõrzi az intézmény gazdálkodását és mûködésének törvényességét,

d) jóváhagyja az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatát, szakmai

programját,

e) értékeli a szakmai munka eredményességét,

f) gondoskodik a szakemberek továbbképzésérõl.

(2) A fenntartó a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyását akkor

tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. A szakmai program jóváhagyását akkor

tagadhatja meg, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a szakmai

jogszabályokban elõírt követelményeknek.

(3) A fenntartó a törvényesség biztosítása érdekében ellenõrzi a házirend,

valamint más belsõ szabályzatok jogszerûségét.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott ellenõrzés eredményeképpen a fenntartó

felhívja az intézmény vezetõjét a jogszabálysértés orvoslására, illetve annak

eredménytelensége esetén a jogsértõ házirendet vagy szabályzatot megsemmisíti.

(5) Az intézmény a szakmai munka eredményességének érdekében folyamatosan

együttmûködik a fenntartóval és indokolt esetben átfogó értékelést ad

tevékenységérõl.

(6) A fenntartónak a (3) és (5) bekezdésben megfogalmazott jogköre nem

sértheti az intézmény szakmai programjában meghatározott önállóságát.

ÖTÖDIK RÉSZ

A GYÁMÜGYI IGAZGATÁS SZERVEZETE ÉS FELADATA

XVII. fejezet

A gyámügyi igazgatás szervei

105. §

(1) Az e törvényben meghatározott gyámügyi feladatok, a hivatásos pártfogói

feladatok ellátása és irányítása, továbbá a gyermekek védelmét biztosító

ellátórendszer mûködésének ellenõrzése állami feladat.

(2) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat

a) a települési önkormányzat jegyzõje,

b) a városi és megyei gyámhivatal,

c) a megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos pártfogók

útján látja el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok felügyeletét a népjóléti

miniszter gyakorolja.

106. §

(1) Gyámügyi igazgatási ügyekben elsõfokon jár el

a) a települési önkormányzat jegyzõje,

b) a városi gyámhivatal.

(2) A kijelölt városi gyámhivatal feladat- és hatásköreit kormányrendeletben

meghatározott illetékességi területén a településekre kiterjedõen is ellátja.

(3) A városi gyámhivatal az e törvényben meghatározott kivételekkel ellátja

mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály az elsõfokú gyámhatóság hatáskörébe

utal.

(4) A gyámügyi igazgatási ügyekben másodfokon jár el a megyei gyámhivatal.

XVIII. fejezet

A települési önkormányzat jegyzõjének feladat- és hatásköre

107. §

A települési önkormányzat jegyzõje:

a) teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot vesz fel,

b) külön jogszabályban meghatározott esetben ügygondnokot, eseti gondnokot

rendel ki, a kirendelt gondnokot felmenti, továbbá megállapítja

munkadíját,

c) a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási

feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közremûködik a

gyámhivatali határozat végrehajtásában,

d) felveszi a szülõ nyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen

személy általi örökbefogadásához,

e) dönt a gyermek védelembe vételérõl és annak megszüntetésérõl,

f) a gyermeket azonnali intézkedést igénylõ esetben a különélõ másik

szülõnél, más hozzátartozónál, vagy más alkalmas személynél, illetve

nevelõszülõnél, vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, vagy más

bentlakásos intézményben helyezi el,

g) a 132. § szerint szakértõt rendel ki és ment fel, továbbá megállapítja a

szakértõi díjat,

h) dönt a 100. § a) pontja szerinti gyermekvédelmi szolgáltatás mûködésének

engedélyezésérõl,

i) közremûködik a gyermektartásdíj iránti igény érvényesítésében a

nemzetközi szerzõdésben meghatározottak szerint,

j) közremûködik a gondozási díj, valamint a megelõlegezett gyermektartásdíj

behajtásában,

k) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb

gyámügyi feladatokat.

XIX. fejezet

A gyámhivatal feladat- és hatásköre

108. §

(1) A gyámhivatal az illetékességi területén az e törvényben, valamint külön

jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja.

(2) A gyámhivatal

a) ellenõrzi a személyes gondoskodást nyújtó ellátást,

b) ellenõrzi a gyámügyi igazgatási feladatok ellátását,

c) véleményezi az ellátórendszer átalakítására vonatkozó javaslatokat,

d) közremûködik a képzési, továbbképzési feladatok ellátásában,

e) elsõfokú hatósági jogkört gyakorol a törvényben vagy kormányrendeletben

megállapított ügyekben,

f) felettes szervként jár el a törvényben vagy kormányrendeletben meg-

állapított gyámügyi igazgatási hatósági ügyekben,

g) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb

közigazgatási feladatokat.

A városi gyámhivatal feladat- és hatásköre

109. §

A városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében

a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélõ másik szülõnél,

más hozzátartozónál, vagy alkalmas más személynél, illetve

nevelõszülõnél, - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, vagy más

bentlakásos intézményben,

b) megállapítja a szülõi felügyeleti jog feléledését,

c) dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés

megszüntetésérõl és megváltoztatásáról,

d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejûleg gyámot (hivatásos

gyámot) rendel,

e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejûleg gyámot (hivatásos

gyámot) rendel,

f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek

kapcsolattartásáról,

g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülõ

kapcsolatának alakulását, a szülõnek a gondozó személlyel vagy

intézménnyel való együttmûködését,

h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszün-

tetésérõl,

i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendelésérõl,

j) dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve

megszüntetésérõl,

k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek

lakóhelyét.

110. §

A városi gyámhivatal a pénzbeni támogatásokkal kapcsolatban dönt

a) az otthonteremtési támogatás megállapításáról,

b) a gyermektartásdíj megelõlegezésérõl.

111. §

A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében

a) teljes hatályú apai elismerõ nyilatkozatot vesz fel,

b) megállapítja a gyermek családi és utónevét,

c) hozzájárul - cselekvõképtelen jogosult esetén - a családi jogállás

megállapítására irányuló per megindításához és egyidejûleg eseti

gondnokot rendel.

112. §

A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban

a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és

kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba

való felvételét,

b) dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról,

c) elbírálja és jóváhagyja a szülõnek azon jognyilatkozatát, amelyben

hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,

d) dönt az örökbefogadás engedélyezésérõl,

e) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,

f) kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülõ adatairól.

113. §

(1) A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet

a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása,

b) a gyermeket megilletõ tartási követelés érvényesítése,

c) a szülõi felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,

d) a gyermek örökbefogadásának felbontása,

e) a cselekvõképességet érintõ gondnokság alá helyezés és annak

megszüntetése,

f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének meg-

állapítása

iránt.

(2) A városi gyámhivatal feljelentést tesz

a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása,

b) a gyermek sérelmére elkövetett bûncselekmény

miatt.

114. §

A városi gyámhivatal a szülõi felügyeleti joggal, illetve a

gyermektartásdíjjal kapcsolatban

a) dönt a gyermek és a szülõ kapcsolattartásáról,

b) intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott

kapcsolattartás végrehajtásáról,

c) dönt a szülõ jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

d) dönt a szülõi felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésrõl, amelyben a

szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk nem jutottak egyetértésre,

e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához,

f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilat-

kozatot,

g) engedélyezi a gyermek részére a szülõi ház vagy a szülõk által kijelölt

más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása

esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt ,

h) dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezésérõl,

i) eljár a külföldön lakó, vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti

igényével kapcsolatos ügyben.

115. §

A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban

a) a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel,

b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel,

c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét,

d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,

e) külön jogszabályban meghatározott esetekben eseti gondnokot, zárgond-

nokot, ügygondnokot, az ügyeinek vitelében akadályozott személy

képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá

megállapítja a munkadíjukat.

116. §

A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban

a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénz-vagyonának gyámi fenntartásos

betétben vagy folyószámlán történõ elhelyezésérõl, illetve az elhelyezett

pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási

kötvénybe történõ befektetésérõl, letétben kezelésérõl, valamint egyéb

tárgyak letétbe helyezésérõl,

b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó

jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülõk a

gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik,

d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a

végszámadást,

e) közremûködik a gyermekek, gondnokoltak ingó- és ingatlan vagyonával és

vagyonértékû jogával kapcsolatos ügyekben,

f) közremûködik a hagyatéki eljárásban.

117. §

A városi gyámhivatal a 132. § szerint szakértõt rendel és ment fel, továbbá

megállapítja a szakértõi díjat.

A megyei gyámhivatal feladat- és hatásköre

118. §

(1) A megyei gyámhivatal ellátja az illetékességi területéhez tartozó

települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak szakmai

irányítását és felügyeletét, illetõleg másodfokú hatósági jogkört gyakorol a

települési önkormányzat jegyzõjének, a városi gyámhivatalnak gyámügyi hatósági

ügyeiben.

(2) A megyei gyámhivatal - a helyi önkormányzat kezdeményezésére - az Országos

Család- és Gyermekvédelmi Intézet bevonásával kijelöli az alapellátást,

illetve a szakellátást nyújtó gyermekintézmények közül a szakmai módszertani

és továbbképzési feladatokat ellátó intézményeket.

(3) A megyei gyámhivatal - az egészségügyi szakfelügyelet kivételével - az

Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet, vagy az általa kijelölt területi

szakmai módszertani feladatokat ellátó intézmény bevonásával - külön

jogszabályban meghatározottak szerint - ellenõrzi az állami és nem állami

gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények mûködését.

119. §

A megyei gyámhivatal a 118. §-ban meghatározott feladatok ellátása során

jogosult

a) tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen

tájékozódni,

b) szakmai koordinációs értekezletet összehívni.

120. §

(1) A megyei gyámhivatal elsõfokon dönt a 100. § (2) bekezdésének b) pontja

szerinti gyermekvédelmi szolgáltatás mûködésének engedélyezése ügyében.

(2) A megyei gyámhivatal - a népjóléti miniszter által meghatározottak szerint

- közremûködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.

121. §

(1) A megyei gyámhivatal - az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vagy

a Család- és Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) bevonásával - véleményezi az

önkormányzati ellátórendszerek átalakítására vonatkozó javaslatokat, szükség

esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.

(2) A helyi önkormányzat köteles elõzetesen kikérni a megyei gyámhivatal

véleményét, ha

a) személyes gondoskodást nyújtó intézményt kíván megszüntetni, illetõleg

annak ellátási területét vagy az ellátási kötelezettség terjedelmét

változtatja meg,

b) az ellátórendszer mûködését szolgáló vagyont más célra kívánja

felhasználni,

c) az e törvényben vagy külön jogszabályban nem szabályozott új ellátást

kíván bevezetni.

122. §

A megyei gyámhivatal mellett mûködõ hivatásos pártfogó ellátja a fiatalkorú

pártfogó felügyeletét.

XX. fejezet

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás fõbb szabályai

123. §

Az ellátásra jogosultság, a jogosultak jogainak és kötelezettségeinek

megállapítására, a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásra az államigazgatási

eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit - az

e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

Általános illetékesség

124. §

(1) Az eljárásra az a települési önkormányzat képviselõtestülete, jegyzõje

vagy az a gyámhivatal (a továbbiakban: eljáró szerv) illetékes, amelynek a

területén a gyermek szülõi felügyeletet gyakorló szülõjének, gyámjának, az

ügyei vitelében akadályozott, illetõleg a cselekvõképességet érintõ gondnokság

alatt álló személy gondnokának a lakóhelye van.

(2) Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk bejelentett lakása

különbözõ illetékességi területen található, az eljáró szerv illetékességét a

gyermek bejelentett lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek bejelentett

lakóhelye egyik szülõjének lakóhelyével sem azonos, az a szerv jár el,

amelynek területén az anya lakóhelye található.

(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - az

eljáró szerv illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.

(4) Belföldi lakóhely hiányában, vagy ha a tartózkodási hely ismeretlen, az

eljáró szerv illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely határozza meg,

ennek hiányában az eljárásra a fõvárosi fõjegyzõ illetékes.

Egyéb illetékesség

125. §

(1) Bármely települési önkormányzat képviselõtestülete az arra rászoruló

gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít, ha ennek

hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. Az

ellátást biztosító települési önkormányzat haladéktalanul értesíti az

illetékes települési önkormányzatot, amelytõl követelheti a kifizetett

támogatás megtérítését.

(2) Bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely gyámhivatal - a

törvényi feltételek fennállása esetén - intézkedik a gyermek ideiglenes

hatályú elhelyezése iránt, melyrõl haladéktalanul értesíti az illetékes

gyámhivatalt.

(3) Ha a szülõ a gyermek örökbefogadásához úgy ad hozzájáruló nyilatkozatot,

hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, a nyilatkozat

felvételére bármely települési önkormányzat jegyzõje, illetve bármely

gyámhivatal illetékes.

(4) Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvõ-

képességet érintõ gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes

képviselõje, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a szerv

illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés

szükségessé vált.

(5) A gondozási díj, valamint a megelõlegezett gyermektartásdíj behajtása

iránti eljárásra a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat

jegyzõje az illetékes.

(6) Az ideiglenes gondnok rendelésével, mûködésével és felmentésével, valamint

a gondnokság alá helyezés iránti perrel kapcsolatos eljárásra a gondnokság alá

helyezendõ személy állandó lakóhelye szerinti gyámhivatal az illetékes.

(7) Méhmagzat részére az a gyámhivatal illetékes gondnokot rendelni, amelynek

területén az anya lakóhelye van.

(8) Eseti gondnok rendelésére az a települési önkormányzat jegyzõje, illetve

az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gondnok mûködésére szükség

van.

(9) Ha a 16. évét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az elõzetes

engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja.

(10) Ha a gyermek a gyámhivatal engedélyével a szülõi házat elhagyta, ezt

követõen a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

126. §

(1) Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélõ másik

szülõnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el,

az illetékesség nem változik a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerõs

befejezéséig.

(2) Ha a gyermeket átmeneti nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége

mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek

lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye

határozza meg.

(3) A gyámhivatal illetékessége a tartós nevelésbe vétel fennállása alatt nem

változik.

(4) A szülõi felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes

a gyermek tartós nevelésbe vételére is.

(5) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az

illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza

meg.

(6) Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén tartózkodik, illetve a bíróság és - a

vádemelés elhalasztása esetén - az ügyész magatartási szabályként tartózkodási

helyéül nem a lakóhelyét állapította meg, a pártfogó felügyeletet a

tartózkodási hely szerint illetékes hivatásos pártfogó látja el.

(7) A fiatal felnõttek utógondozói ellátása ügyében az a gyámhivatal

illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött.

Egyéb eljárási szabályok

127. §

(1) A települési önkormányzat jegyzõje, vagy a gyámhivatal - ha jogszabály

másképp nem rendelkezik - a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárást

hivatalból is megindíthatja.

(2) Az eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [a polgári perrend-

tartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) és (2)

bekezdés)] vagy teljes bizonyító erejû magánokirattal [Pp. 196. § (1)

bekezdés)] kell igazolni.

128. §

A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülõt és más törvényes képviselõt,

a gondozót, a korlátozottan cselekvõképes személyt és az ítélõképessége

birtokában levõ cselekvõképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel

szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a

gyermek más közeli hozzátartozóit. A meghallgatást mellõzni lehet, ha a

meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

129. §

(1) Az eljáró szerv az eljárásban mindenkor vizsgálja a kérelmezõ

állampolgárságát, jogállását, valamint személyes jogát.

(2) Az eljáró szerv az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezõt

kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék,

illetve azokat igazolja.

(3) A gyermek szülõje és más törvényes képviselõje, gondozója kötelezhetõ

arra, hogy saját vagy gyermeke egészségi állapotáról, munkavégzésérõl,

tanulói, hallgató jogviszonyáról nyilatkozzék, azokat igazolja.

130. §

(1) Ha az eljáró szerv a kérelmezõ vagyoni, szociális, egészségügyi,

kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét

tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat

jegyzõkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti.

(2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetõleg

családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezet-

tanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 6 hónap még nem telt el.

(3) A gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzõjét, hogy a

kérelmezõnek az (1) bekezdésben megjelölt körülményeirõl készítsen környezet-

tanulmányt.

(4) Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére

környezettanulmányt készít.

(5) Az ellátásban részesülõ az ellátásra való jogosultság feltételeit érintõ

lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró

szervet.

131. §

(1) A helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál az igazolás és a

nyilatkozat tartalmát, benyújtásának részletes szabályait, az elbírálás

részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó idõszakot a helyi

önkormányzat rendeletben szabályozza.

(2) A jövedelemszámításnál irányadó idõszak - ha a törvény másképpen nem

rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhetõ jövedelmeknél a 6 hónapot, egyéb

jövedelmeknél pedig az 1 évet nem haladhatja meg.

(3) A pénzbeni és természetbeni ellátás - jogerõs megállapítása esetén - a

kérelem benyújtásától esedékes.

132. §

(1) Ha az ügyben a gyermek személyiségével kapcsolatos jelentõs tény vagy

körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértõként elsõ-

sorban nevelési tanácsadót, szakértõ- és rehabilitációs bizottságot,

pszichiátriai szakellátó intézményt vagy családvédelemmel foglalkozó szervet,

illetve szakértõi névjegyzékbe felvett személyt kell megkeresni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a települési önkormányzat

jegyzõje, a gyámhivatal arra kötelezi a szülõt vagy a törvényes képviselõt,

hogy a gyermekkel keresse fel a szakértõként kirendelt szervet vagy személyt

és közremûködésével járuljon hozzá a szakértõi vizsgálat eredményességéhez.

133. §

(1) Az e törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az e törvény

rendelkezéseinek megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.

(2) Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybe vevõt kötelezni kell

a pénzbeni ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a

pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az

intézményi térítési díj összegének megfizetésére (a továbbiakban: megtérítés).

(3) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre

visszamenõlegesen lehet elrendelni.

(4) Az ellátás megtérítését az eljáró szerv az igénybevétel

jogosulatlanságáról való tudomásszerzéstõl számított 3 hónapon belül

rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtõl,

illetve az ellátás megszûnésétõl egy év már eltelt.

(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, illetve

csökkentheti.

HATODIK RÉSZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

XXI. fejezet

Adatkezelés

Általános szabályok

134. §

(1) A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló állami és

nem állami szerv (a továbbiakban: adatkezelõ szerv) az e törvényben

szabályozott feladatai ellátásához a 135-136. §-ban felsorolt adatkörben

személyes adatokat kezelhet.

(2) Az adatkezelõ szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének

biztosítása érdekében

a) az érintett - ha törvény kivételt nem tesz - az adataihoz

hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez

való jogát,

b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka e törvény rendelkezése szerint

megszûnt.

(3) Az adatkezelõ szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy

szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással,

nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy azokhoz arra jogosulatlan

szerv vagy személy ne férjen hozzá.

(4) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv a kezelt

adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja,

azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(5) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során a hatáskört gyakorló

szerv a jogosultság megállapításához adatot kérhet a polgárok személyi adatait

és lakcímét nyilvántartó szervtõl.

(6) A személyes adatok felhasználására a népjóléti miniszter, a helyi

önkormányzat, a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve

szociális hatáskört gyakorló szerv, a személyes gondoskodást nyújtó személy és

intézmény, közoktatási és felsõoktatási intézmény, igazságszolgáltatási és

ingatlan-nyilvántartási szerv, valamint pénzintézet, külföldi hatóság és

bíróság jogosult e törvényben meghatározott módon és mértékben.

(7) Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére

egyebekben a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvános-

ságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései az irányadóak.

135. §

(1) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a nevelôszülô, illetve a

kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó (a továbbiakban együtt:

érintett) személyazonosító adatainak a 15. § (1)-(4) bekezdéseiben

meghatározott célból történô kezelésére az alábbi szervek jogosultak:

a) a helyi önkormányzat képviselôtestülete,

b) a települési önkormányzat jegyzôje,

c) a fõvárosi fõjegyzõ,

d) a gyámhivatal,

e) a gyermekjóléti szolgálat vezetôje,

f) a napközbeni ellátást nyújtó intézmény vezetôje,

g) az átmeneti otthon vezetôje,

h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetôje,

i) a gyermekotthon vezetôje,

j) más bentlakásos intézmény vezetôje,

k) a helyettes szülô,

l) a nevelôszülô.

(2) A gyermek, a szülô és más törvényes képviselô, a helyettes szülô és a

nevelôszülô vagyoni helyzetére, egészségi állapotára és büntetlen elôéletére

vonatkozó, továbbá a gyermek tanulmányi eredményeivel, magatartásával és

neveltségi állapotával kapcsolatos adatokat az (1) bekezdés a) - i) pontjai

szerinti szervek kezelhetik a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból.

(3) Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító

adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat

a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, illetve a gyámhivatal kezelheti.

(4) Az (1) bekezdés a) - l) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek az

érintett személyazonosító adatait, valamint a gyermek (2) bekezdésben

meghatározott adatait a 15. § (1) - (4) bekezdései szerinti célból egymásnak

átadhatják.

136.

(1) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá

a) az ingatlanra vonatkozó adatok az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az

ingatlantulajdonnal kapcsolatos jogot érintô változás esetén,

b) a készpénz vagyonára vonatkozó adatok a pénzintézetnek a gyámhatósági

fenntartásos betétkönyv vagy folyószámla kezelése, illetve egyéb

szerzõdések megkötése céljából

továbbíthatók.

(2) A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és

vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók

a) a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás

megállapítása,

b) a rendôrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakér-

tônek bûnüldözés és bûnmegelõzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása,

c) a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás,

gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek

érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes

külföldre vitelének megszüntetése

céljából.

(3) A gyermek személyazonosító adatain kívül

a) a honvédelmi igazgatás szerveinek az egészségi állapotra vonatkozó

adatok a hadkötelezettség teljesítése céljából,

b) egészségügyi intézménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatok

gyógykezelés céljából,

c) a közoktatási és felsôoktatási intézménynek a tanulmányi eredményre

vonatkozó adatok

továbbíthatók.

(4) A szülô és más törvényes képviselô személyazonosító adatai, továbbá az

egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatai, az (1) - (3)

bekezdések szerinti szerveknek átadhatók.

Nyilvántartások vezetése

137. §

(1) Az ellátást nyújtó intézmény és személy az e törvényben elõírt

nyilvántartást köteles vezetni, a Országos Statisztikai Adatgyûjtési

Programban, valamint a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat

köteles szolgáltatni.

(2) A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer,

amely biztosítja a 134. § (3) bekezdése szerinti védelmet.

138. §

(1) A jegyzõ az ellátásra való jogosultság megállapításához,

megváltoztatásához és megszüntetéséhez nyilvántartást vezet. A nyilvántartás

tartalmazza

a) a gyermek, a szülõ vagy más törvényes képviselõ, illetve tartásra

köteles személy természetes személyazonosító adatait,

b) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra

vonatkozó adatokat,

c) az ellátással kapcsolatos döntéseket,

d) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi

adatokat.

(2) A jegyzõ nyilvántartást vezet a hatósági intézkedéssel védelembe vett

gyermekekrõl. A nyilvántartás tartalmazza

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,

b) a gyermek egészségi és neveltségi állapotára vonatkozó adatokat,

c) a hatósági intézkedésre vonatkozó döntést, annak idõpontját,

d) a hatósági intézkedés felülvizsgálatának idõpontját és eredményét.

(3) A jegyzõ nyilvántartást vezet az apa adatai nélkül anyakönyvezett

gyermekekrõl az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok mellett a

hatósági eljárásra vonatkozó döntésrõl.

(4) A jegyzõ nyilvántartást vezet az általa engedélyezett gyermekvédelmi

szolgáltatásról és az ellenõrzéssel kapcsolatos döntésrõl.

139. §

A személyes gondoskodásban részesülõ személyekrõl az ellátó személy vagy az

intézmény vezetõje nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a 138. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) az ellátás igénybevételének és megszûnésének idõpontját,

c) a térítési vagy gondozási díj fizetési kötelezettség teljesítésére,

elmaradására, behajtására, illetve elévülésére vonatkozó adatokat.

140. §

(1) A városi gyámhivatal nyilvántartást vezet

a) az általa megállapított és folyósított pénzbeni ellátásokról,

b) az ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint az átmeneti és a tartós

nevelésbe vett gyermekekrõl, a gyámság és gondnokság alatt állókról a

139. §-ban meghatározott adattartalommal,

c) az a) és b) pontban megjelölt személyek, valamint a gyermekek minden

olyan vagyonáról, amely nem tartozik a szülõ kezelésébe, amelyet a

gyámhivatal rendszeres felügyelete alá vont, vagy amelyet a gyám-

hivatalhoz beszolgáltattak,

d) a vagyonnal rendelkezõ gyermekrõl a bekövetkezõ nagykorúsága szerint.

(2) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa engedélyezett

gyermekvédelmi szolgáltatásokról és az ellenõrzéssel kapcsolatos döntésekrõl.

(3) A megyei gyámhivatal egységes nyilvántartást vezet az általa pártfogolt

fiatalkorúakról a 138. § (1) bekezdésének a) pontjában és (2) bekezdésében

meghatározott adattartalommal.

141. §

(1) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetõje nyilvántartást vezet

a) a nevelõszülõnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben

elhelyezett gyermekekrõl és az üres férõhelyekrõl,

b) az ideiglenes (átmeneti) gondozási feladatokat is ellátó nevelõszülõkrõl

és gyermekotthonokról,

c) az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve örökbefogadható

gyermekekrõl, valamint az örökbefogadásra váró szülõkrõl a 135. § (3)

bekezdésében meghatározott adattartalommal,

d) az általa kijelölt, eseti gondnoki és hivatásos gyámi feladatokra

kirendelhetõ személyekrõl.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartásokról - a titkos

örökbefogadás kivételével - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kérelemre

tájékoztatja a szülõket, valamint az örökbefogadásra váró szülõket.

(3) Az (1) bekezdésben szereplõ nyilvántartások adatairól, az azokban bekövet-

kezett változásokról a területi gyermekvédelmi szakszolgálat rendszeresen

tájékoztatja a megyei gyámhivatalt és az Országos Család- és Gyermekvédelmi

Intézetet.

142. §

(1) Ha törvény másképp nem rendelkezik, a 138-141. §-ok szerint vezetett

nyilvántartásból - a jogosultság, illetve a gyermek nagykorúságától számított

25 év elteltével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

(2) A 138-141. §-ok rendelkezései az irányadóak a személyes gondoskodás

megszervezésének a nem állami szerv által az önkormányzattól történõ

átvállalása, illetve a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat

képviselõtestülete vagy a jegyzõje feladat- és hatáskörébe tartozó

ellátásokról vezetett nyilvántartás esetén is.

XXII. fejezet

A gyermekek védelmének fõbb finanszírozási szabályai

143. §

(1) A gyermekvédelmi rendszer mûködéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a

központi költségvetés és az önkormányzat hozzájárulása biztosítja, amit az

igénylõ által fizetendõ térítési és gondozási díj egészít ki.

(2) Az állam hozzájárul az önkormányzat által megállapított és folyósított

pénzbeni és természetbeni ellátások kiadásaihoz, valamint a helyi önkormányzat

által fenntartott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák

mûködési és fejlesztési költségeihez.

(3) Az állam a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához

a) az állandó lakos után járó differenciált szociális és gyermekjóléti

normatív állami hozzájárulással (a továbbiakban: szociális és

gyermekjóléti normatíva),

b) a fenntartott intézményben ellátott gyermekek után járó normatív állami

hozzájárulással,

c) a települési önkormányzat jegyzõje, illetve a gyámhivatal határozata

alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, valamint átmeneti és tartós

nevelésbe vett gyermek után, továbbá a korábban gondozás alatt álló

fiatal felnõtt után járó normatív állami hozzájárulással,

d) kötött felhasználású támogatásokkal

járul hozzá.

(4) A szociális és gyermekjóléti normatíva összege a települési önkormányzat

területén élõ lakosság szociális helyzete, valamint az állandó lakosú gyermek

száma szerint eltérõ. A differenciálás alapjául szolgáló mutatókat évente a

költségvetési törvény rögzíti.

(5) A normatív állami hozzájárulással történõ támogatás szakmai céloknak

megfelelõ módját és mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

144. §

(1) A gyermektartásdíj megelôlegezésének, valamint az otthonteremtési

támogatásnak a teljes fedezetét a központi költségvetés elõleg nyújtásával

biztosítja.

(2) Szakmai programok meghirdetésével kell elôsegíteni a helyi önkormányzat

részére meghatározott ellátási formák létrehozásának, valamint olyan mértékû

fejlesztésének és korszerûsítésének támogatását, amely lehetõvé teszi az

önkormányzat az e törvényben elôírt kötelezettségének teljesítését.

145. §

(1) A külön törvényben meghatározott normatív hozzájárulásra jogosult a

gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó,

közfeladatot ellátó

a) egyházi jogi személy,

b) alapítvány,

c) közalapítvány,

d) közhasznú társaság,

e) társadalmi szervezet,

f) egyéni és társas vállalkozás.

(2) A gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó

ellátások normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak

szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele, hogy az ellátás

mûködése és tevékenysége, valamint intézményi térítési díja megfeleljen a

jogszabályi elõírásoknak.

Térítési díj

146. §

(1) A térítési díjra az e törvényben meghatározott kivételekkel az Szt.

térítési díjra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevõ nagykorú jogosult,

b) az ellátást igénybevevõ gyermek esetén a szülõi felügyeletet gyakorló

szülõ, vagy más törvényes képviselõ,

c) az ellátást igénybevevõ gondnokolt esetén a törvényes képviselõ (a

továbbiakban: kötelezett)

az intézménynek fizeti meg.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés

kivételével a személyes gondoskodást nyújtó alapellátási szolgáltatások

személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi

jövedelme vehetõ figyelembe.

147. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját

a) helyi önkormányzat által fenntartott intézmény esetén a

képviselõtestület,

b) nem állami szerv esetén a tulajdonos

évenként kétszer állapíthatja meg.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj

összegét.

(3) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj

fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élõ lakosságot

tájékoztatni kell.

148. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított

gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülõi

felügyeleti joggal rendelkezõ szülõ vagy más törvényes képviselõ köteles.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások

keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg

térítési díj.

(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés)

intézményi térítési díjának alapja az

egy ellátottra jutó napi összege.

(4) A személyi térítési díjat az intézményvezetõ a (3) bekezdés szerinti napi

összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybevett étkezések

számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a

figyelembevételével állapítja meg.

(5) Gyermekétkeztetés esetén

a) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-

ményben elhelyezett

aa) óvodás gyermek,

ab) általános iskolai tanuló

után az intézményi térítési díj 50 %-át,

b) diákotthonban, kollégiumban, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intéz-

ményben elhelyezett és externátusi ellátásban részesülõ

ba) szakmunkásképzõ iskolai és szakiskolai tanuló,

bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló,

után az intézményi térítési díj 30 %-át,

c) három- és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési

díj 50 %-át,

d) fogyatékos gyermek és fogyatékos tanuló után (feltéve, hogy az a) - c)

pont szerinti kedvezményben nem részesül) az intézményi térítési díj 30

%-át

kedvezményként (az a) - d) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény)

kell biztosítani.

(6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehetõ igénybe. Nem jár a

tanulónak az (5) bekezdés ba) - bb) pontja alatti kedvezmény azon étkezésére,

amely kedvezményre a - szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint létrejött

- tanulói szerzõdése alapján már jogosult.

(7) A gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek egyéni

rászorultsága alapján további - gyermekenkénti - kedvezményt állapíthat meg

különösen akkor, ha a gyermeket gondozó családban az egy fõre jutó jövedelem

összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Az összeg

számításánál a közös háztartásban élõ közeli hozzátartozóként kell figyelembe

venni a 19. § (5) bekezdésében meghatározott személyeket.

149. §

(1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító házi gyermekfelügyelet térítési

díjának megállapításánál a 148. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell

alkalmazni.

(2) A házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás

intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján

megállapított óradíj.

(3) Az ellátásért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a

kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15 %-át.

(4) Ha a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, a személyi

térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a kötelezett rendszeres havi

jövedelmének 20 %-át.

150. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás intézményi térítési díjának

alapja az átmeneti gondozást nyújtó ellátás esetén az egy ellátottra jutó

önköltség napi összege.

(2) Az ellátásáért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a

kötelezett havi jövedelmének 25 %-át, több gyermek esetében a kötelezett havi

jövedelmének 50 %-át.

151. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szakellátás intézményi térítési díjának

alapja a fiatal felnõtt utógondozói ellátása esetén az egy ellátottra jutó

önköltség napi összege.

(2) ) Az ellátásáért fizetendõ személyi térítési díj nem haladhatja meg a

kötelezett havi jövedelmének 30 %-át.

Gondozási díj

152. §

(1) A gondozási díj megállapításánál a Csjt.-nek a gyermek tartására vonatkozó

szabályait - az e törvényben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) Ha a törvény másként nem rendelkezik, az átmeneti és a tartós nevelésbe

vett gyermek gondozási költségeihez az járul hozzá, aki a Csjt. rendelkezése

értelmében a gyermek tartására köteles.

(3) A gondozási díjfizetési kötelezettség a gyermek átmeneti vagy tartós

nevelésbe vételével kezdõdik. Ha a gyermek ezt megelõzõen kerül gondozásba, a

gyámhivatal a fizetési kötelezettséget a gondozás kezdetétõl - legfeljebb

azonban hat hónapra visszamenõleg - állapíthatja meg.

(4) A tartásra egysorban köteles szülõket a gyámhivatal külön-külön kötelezi a

gondozási díj megfizetésére.

(5) A gondozási díjat megállapító határozat azonnal végrehajtható.

153. §

(1) A gondozási díj összegének meghatározásánál a fizetésre köteles személy

szociális körülményeit is figyelembe kell venni.

(2) Ha a gondozási díj fizetésére köteles személy rendszeres jövedelme nem

állapítható meg, a gondozási díjat az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

alapján kell meghatározni.

154. §

(1) Nem állapítható meg gondozási díj, ha

a) a gyermeket azért vették tartós nevelésbe, mert a szülô gyermeke

ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,

b) a szülõ a gyermekotthonban a gyermekérõl személyesen gondoskodik,

c) a kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik.

(2) A gyermek gondozási díj fizetésére nem kötelezhetõ, keresete, ösztöndíja,

árvaellátása, egyéb jövedelme és vagyona e célra nem vehetõ igénybe.

(3) A gyámhivatal a behajtásra kimutatott gondozási díjhátralékot méltányos-

ságból elengedheti vagy annak megfizetésére halasztást, illetve

részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

XXIII. fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybaléptetés

155. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1997. november

1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 22. §-a 1998. január 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

156. §

(1) Ezt a törvényt a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni. A

folyamatban levõ elsõ- és másodfokú ügyekben a korábbi rendelkezések az

irányadóak.

(2) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokról -

a 40. § kivételével - fokozatosan, de legkésõbb 1999. december 1-jéig

gondoskodik.

(3) Új gyermekotthont létesíteni, illetve ilyen intézményt átszervezni csak a

törvény rendelkezéseinek megfelelõen lehet. A megyei, fõvárosi önkormányzat az

otthont nyújtó intézmények átalakításáról fokozatosan, de legkésõbb 2002.

december 1-jéig gondoskodik.

(4) Ha a diákotthonban és kollégiumban ideiglenes hatállyal elhelyezett,

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket helyeztek el, az 53. § (5)

bekezdése alapján a gyermek számára otthont nyújtó ellátást kell biztosítani

a) a nevelési-oktatási intézménynek - feltéve, hogy legalább tizenöt

átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekrõl gondoskodik - át kell

alakulnia a (3) bekezdésben meghatározott idõpontig többcélú - iskolai,

diákotthoni vagy kollégiumi és gyermekotthoni feladatot ellátó -

közoktatási intézménnyé, vagy

b) amennyiben az a) pontban foglaltak szerint az otthont nyújtó ellátás nem

biztosítható, a kollégiumi, diákotthoni ellátás fenntartása mellett

gondoskodni kell a gyermek nevelõszülõnél vagy gyermekotthonban történõ

elhelyezésérõl.

(5) A törvény hatálybalépését követõen a gyermekotthonban mûködõ óvoda és

iskola - mint közös igazgatású többcélú gyermekvédelmi intézmény - önálló

intézmény-egységként mûködik tovább a Kt. rendelkezései alapján.

157. §

(1) A törvény hatálybalépését megelõzõen intézeti nevelésbe vagy állami

nevelésbe vett gyermek további ellátásának indokoltságát a hatálybalépést

követõ 2 éven belül felül kell vizsgálni, és fenntartása esetén az intézeti

gyámságot megszüntetve gyámot vagy hivatásos gyámot kell rendelni.

(2) A törvény rendelkezésével ellentétes nyilvántartásokat meg kell szüntetni.

A korábban gyûjtött adatok e törvény szerinti megõrzésérõl folyamatosan, de

legkésõbb az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat befejezéséig kell

gondoskodni.

(3) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátásokért fizetendô

térítési és gondozási díjakat a törvény hatálybalépését követõ 1 éven belül

felül kell vizsgálni és újból meg kell állapítani.

(4) A megyei, fôvárosi önkormányzat köteles a területi gyermekvédelmi

szakszolgálat keretében a törvény hatálybalépésétõl kezdõdõen - az ideiglenes

hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, valamint a

rászoruló gyermekek átmeneti gondozására ideiglenes (átmeneti) otthont

mûködtetni mindaddig, amíg az ideiglenes (átmeneti) gondozást vállaló

nevelôszülôket, illetve az azt biztosító gyermekotthont ki nem jelöli.

(5) A helyi önkormányzat az e törvényben meghatározott rendeletalkotási

kötelezettségének a törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül eleget

tesz.

(6) A törvény hatálybalépéséig a helyi önkormányzatok rendeletei alapján meg-

állapított és folyósított rendszeres nevelési segélyeket, valamint más

pénzbeni támogatásokat a törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül a

törvény rendelkezései szerint felül kell vizsgálni.

158. §

Ha a nevelõszülõ háztartásában vagy a gyermekotthonban intézeti elhelyezett

gyermek nevelkedik, a szülõ a törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül

nyilatkozni köteles arról, hogy kíván-e változtatni gyermeke elhelyezésén. Ha

a szülõ a gyermeke változatlan elhelyezésébe beleegyezett, a gyermek a törvény

hatálybalépését megelõzõen hatályban levõ jogszabályok által biztosított

feltételek szerint továbbra is a nevelõszülõ háztartásában, illetve a

gyermekotthonban marad.

159. §

(1) A gyermektartásdíj gyámhivatal általi megelõlegezésének - a (2)

bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény 22-24. §-ainak hatálybalépését

követõen elõterjesztett kérelem esetén van helye.

(2) Azokban az ügyekben, amelyekben a tartásdíj elõlegezésérõl a bíróság a

törvény hatálybalépésekor még nem döntött, az eljárást meg kell szüntetni és a

kérelmet át kell tenni a jogosult lakóhelye szerinti gyámhivatalhoz.

(3) Ha a tartásdíj megelõlegezése a bíróság határozata alapján már folyamatban

van, a bíróság végzésében meghatározott idõtartamig a folyósítás továbbra is a

bíróság feladata, a korábban hatályos jogszabályi rendelkezések szerint,

azonban a tartásdíj megelõlegezése ismételt elrendelésének nincsen helye. Ezt

a szabályt kell alkalmazni folyósított összeg adóstól történõ behajtására

abban az esetben is, amikor már csak a megelõlegezett összeg behajtása van

folyamatban.

(4) A bíróság a folyamatban lévõ megelõlegezésrõl a hatálybalépést követõ 60

napon belül értesíti a jogosult lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalt.

160. §

(1) Az otthonteremtési támogatás megállapítására csak az e törvény

hatálybalépését követõen nagykorúvá vált fiatal felnõtt által elõterjesztett

kérelem alapján kerülhet sor. A nevelés - 25. § (2) bekezdése szerinti -

idõtartamába be kell számítani azokat az éveket, amelyek alatt a fiatal

felnõtt megszakítás nélkül intézeti elhelyezett, intézeti vagy állami nevelt

volt.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelõzõen nagykorúvá vált fiatal felnõtt

önálló életkezdésének támogatása iránti kérelmét a 21/1989. (VII.25.) SZEM

rendelet szerint kell elbírálni, és a támogatást a megyei, fõvárosi

önkormányzat által meghatározott módon kell biztosítani.

161. §

Ahol jogszabály

a) védõ-óvó intézkedést említ, azon védelembe vételt,

b) intézeti vagy állami nevelésbe vételt említ, azon átmeneti vagy tartós

nevelésbe vételt,

c) ideiglenes hatályú intézeti beutalást említ, azon ideiglenes hatályú

elhelyezést,

d) intézeti elhelyezést említ, azon átmeneti gondozást,

e) intézeti gyámságot említ, azon gyámságot,

f) állami gondoskodást említ, azon gyermekvédelmi gondoskodást,

g) gyermek és ifjúságvédõ intézetet említ, azon területi gyermekvédelmi

szakszolgálatot,

h) csecsemõotthont vagy nevelõotthont említ, azon gyermekotthont

kell érteni.

Felhatalmazás

162. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az otthonteremtési támogatás és a gyermektartásdíj megelõlegezésének

részletes szabályait,

b) az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok körét,

c) a térítési díjra vonatkozó részletes szabályokat,

d) a gyámhatóság részletes feladat- és hatáskörét, valamint eljárása

részletes szabályait,

e) a hivatásos pártfogói, valamint a gyermekvédelmi szakfelügyeleti

feladatot ellátó személyek képesítési elõírásait,

f) a városi gyámhivatal illetékességi területét,

g) a személyes adatok kezelésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

h) a helyettes szülõi és a nevelõszülõi jogviszony egyes kérdéseit,

i) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó

intézmények engedélyezésének és mûködésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó

intézmények és a személyek szakmai feladatait, mûködésük feltételeit,

b) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodás körébe tartozó

egyes feladatokat ellátó személyek képesítési elõírásait,

c) az egyes gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó

intézmények vezetõinek képesítési elõírásait, megbízását és az

intézményvezetõi állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárást,

d) az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet és a Család- és

Gyermekvédelmi Szakmai Kollégium(ok) mûködési feltételeit,

e) a helyettes szülõi és a nevelõszülõi képzés szakma- és vizsga-

követelményeit.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy e törvény

rendelkezéseinek megfelelõen gondoskodjon a Csjt. végrehajtási rendeleteinek

módosításáról.

Hatályukat vesztõ rendelkezések

163. §

A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a Csjt. 69/E. §-a, 92/A. §-a, a 92/A. §-át megelõzõ "6. A kiskorúakról

való állami gondoskodás" alcíme, a Csjt módosításáról rendelkezõ 1986.

évi IV. törvény 24. §-ának a Csjt. 69/E. §-át megállapító rendelkezése,

31. §-ának a Csjt. 88. § (1) bekezdésének b) pontját megállapító

rendelkezése, 32. §-ának a Csjt. 91. § (2) bekezdését megállapító

rendelkezése, 33. §-ának a Csjt. 92. § (3) bekezdését megállapító

rendelkezése, 34. §-a, 35. §-a, 36. §-a, 38. §-ának a Csjt. 106. § (2)

bekezdését megállapító rendelkezése, valamint a Csjt. módosításáról

rendelkezõ 1990. évi XV. törvény 3. §-ának a Csjt. 48. §-a (3) bekezdését

megállapító rendelkezése, 4. §-ának a Csjt. 48/A. § (1) bekezdését

megállapító rendelkezése, 7. §-a, 9. §-ának a Csjt. 98. §-a (1)

bekezdését megállapító rendelkezése,

b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,

valamint egyes centrális alárendeltségû szervek feladat és hatásköreirõl

szóló 1991. évi XX. törvény 129. §-a (2) bekezdésének b) - f) pontja,

130. §-a, 134. §-ának b) - d) pontja, továbbá a 135. §-ának n) és p) - s)

pontja,

c) az Szt. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 60. §-a, 60. §-át megelõzõ

"Gyermekek napközbeni ellátása" alcíme, 61. §-a, 80. §-a (3) bekezdésének

a) pontja, 81. §-a, 85. §-ának b) pontja, 111. §-a, a 111. §-át megelõzõ

"A gyermekek átmeneti otthonára vonatkozó külön szabályok" alcíme,

továbbá 115/A. §-a,

d) a kiskorúakról való állami gondoskodásról, valamint a szülõ és a gyermek

kapcsolattartásának szabályozásáról szóló 51/1986. (XI.26.) MT rendelet

1-21. §-ai és az I. fejezetének "A kiskorúakról való állami gondoskodás"

bevezetõ szövegrésze.

Módosuló jogszabályok

164. §

A Csjt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, új (2)

bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2)-((4) bekezdésének jelölése (3)-(5)

bekezdésre változik:

" (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvõképes nagykorú személy lehet,

aki személyisége és körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás elõtti

eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek

örökbefogadására. Jogszabály az örökbefogadás elõtti felkészítõ tanácsadáson

való részvételt kötelezõvé teheti.

(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülõ házastársa, illetve a gyermeket a szülõ

hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelõ

örökbefogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe-

fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az

örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg."

165. §

(1) A Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése a következõ mondatokkal egészül ki:

" A szülõ a hozzájáruló nyilatkozatát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

nem vonhatja vissza és erre õt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek

hozzájárulását követõen az örökbefogadni szándékozó személy a gyermeket

legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követõen

engedélyezhetõ."

(2) A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (3) Az örökbefogadáshoz a szülõ úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az

örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a

gyermek születése elõtt is sor kerülhet. A szülõ hozzájáruló nyilatkozatát a

gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre õt figyelmeztetni

kell. A nyilatkozatot követõen a két hónapnál fiatalabb gyermeket a

gyámhivatal elsõsorban más személynél, nevelõszülõnél, - vagy ha ez nem

lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi

el. A két hónapos életkort betöltött gyermeket a gyámhivatal tartós nevelésbe

veszi, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetõ el a leendõ

örökbefogadó szülõnél, a szülõ felügyeleti joga pedig megszûnik."

166. §

A Csjt. 48/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, a

következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2) bekezdés jelölése

(4) bekezdésre változik:

" (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak

nyilvánítja, ha a szülõ gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres

kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti

nevelés nem szüntethetõ meg. Erre a jogkövetkezményre a szülõt az átmeneti

nevelést elrendelõ határozatban figyelmeztetni kell.

(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak

nyilváníthatja abban az esetben is, ha a szülõ tartózkodási helyét az új

tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére

irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, feltéve, hogy

ezen idõszak alatt a szülõ a gyermekével semmilyen formában nem tart

kapcsolatot.

(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak

nyilvánítással egyidejûleg a szülõ kapcsolattartási jogát is korlátozhatja,

vagy szüneteltetheti."

167. §

A Csjt. 52. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a §

jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

" (2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó

gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelybõl a gyermek származik, a

házastárs elhalálozása folytán szûnt meg, az elhalt házastárs rokonainak

kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti."

168. §

A Csjt. a következõ 53/A. §-al egészül ki:

" 53/A. § (1) Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól

vérszerinti szülõjének adatairól. Errõl az örökbefogadási eljárás során a

feleket tájékoztatni kell.

(2) A tájékoztatás megadásához a vérszerinti szülõ meghallgatása, továbbá, ha

az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselõ

meghallgatása is szükséges.

(3) Nincs szükség sem a vérszerinti szülõ, sem az örökbefogadó vagy más

törvényes képviselõ meghallgatására, ha cselekvõképtelen, ismeretlen helyen

távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.

(4) A vérszerinti szülõ adatairól való tájékoztatást az elõzõ rendelkezésekben

meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú

örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülõ felügyeleti

jogát a bíróság a 88. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette

meg."

169. §

A Csjt. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(A bíróság megszünteti a szülõi felügyeletet)

" b) ha a gyermeket más személynél helyezték el vagy átmeneti nevelésbe vették

és a szülõ felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértõ módon nem mûködik

együtt a gyermekét gondozó nevelõszülõvel vagy intézménnyel, gyermekével nem

tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti

nevelés megszüntetése céljából nem változtat."

170. §

(1) A Csjt. 91. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép, és egyidejûleg a következõ e) ponttal egészül ki:

(Szünetel a szülõi felügyelet)

"d) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,

e) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult".

(2) A Csjt. 91. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A szülõi felügyelet megszüntetése, illetõleg a gyermek elhelyezése iránti

per jogerõs befejezéséig szünetel a szülõi felügyelete annak, akinek a

gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélõ másik szülõnél, más

hozzátartozónál, vagy más személynél, illetõleg nevelõszülõnél,

gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el."

171. §

A Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülõt is fel

lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülõi

felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülõi felügyeleti joga

a 48. § (3) bekezdése alapján szûnt meg és a gyermek örökbefogadására nem

került sor. Errõl a szülõi felügyeletet megszüntetõ bíróság vagy - ha a

gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt."

172. §

A Csjt. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel."

173. §

A Csjt. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Azt a személyt,

a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte (91. §

(2) bek.),

b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte (72/A. § (1) bek.),

c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta

a gyermek gyámjául kell rendelni."

174. §

A Csjt. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

" (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek

gyámjává a közigazgatási szerv részérõl erre kijelölt személyt (hivatásos

gyámot) is kirendelheti."

175. §

A Csjt. 98. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

" 98. § (1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós

nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél, vagy

gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el és szülõje

ellen a szülõi felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban (91. § (2)

bek).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére

gyámot rendel. Gyámul rendelhetõ a gyámi feladatok ellátására alkalmas

a) nevelõszülõ,

b) gyermekotthon vezetõje,

ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók

a 100. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak.

(4) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és

tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy

ha a nevelõszülõ a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja,

továbbá ha a 98. § (2) bekezdésben meghatározott személyek gyámul nem

rendelhetõk, a gyámhivatalnak a gyermek számára - a területi gyermekvédelmi

szakszolgálat részérõl erre kijelölt - hivatásos gyámot kell kirendelnie.

(5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul

történõ kirendelésérõl az összes körülmények figyelembe vételével, a gyermek

érdekében dönt."

176. §

A Csjt. 99. § -ának (2) bekezdése a következõ d) és e) ponttal egészül ki:

(Gyámságot nem viselhet az,)

"d) akinek szülõi felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a

gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,

e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították."

177. §

A Csjt. 100. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem köteles a gyámságot elvállalni a nevelõszülõ."

178. §

A Csjt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak

gondozója, vagyonának kezelõje és törvényes képviselõje."

179. §

A Csjt. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A gyám tisztsége megszûnik:

a) a gyámság megszûnésével,

b) a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával."

180. §

A Csjt. 107. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és egyidejûleg a §

jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhivatal a

tisztségébõl akkor is felmenti, ha

a) a gyermeket máshol helyezi el,

b) a gyermekotthon vezetõjének vezetõi beosztása megszûnt."

181. §

A Csjt. 108. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyám jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja, vagy olyan

cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik a

gyámhivatal a gyámot tisztségébõl elmozdítja.

(2) Ha alaposan feltételezhetõ, hogy a gyámot tisztségébõl el kell mozdítani

és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségébõl azonnali

hatállyal felfüggeszti."

182. §

Az egészségügyrõl szóló 1972. évi II. törvény 30. §-a a következõ (5)

bekezdéssel egészül ki :

"(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén mûködõ egészségügyi

intézmények és szolgálatok feladataik ellátása során különös gondot fordítanak

a gyermek egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettségének megelõ-

zésére, felismerésére és megszüntetésére. Ennek érdekében együttmûködnek a

közoktatási, a szociális és családsegítõ, valamint a gyermekek védelmét ellátó

intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén kezdeményezik az ellátást,

illetve a hatósági beavatkozást."

183. §

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.

törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 103. §-ának (2) bekezdése

helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A fiatalkorúak pártfogó felügyeletét a megyei gyámhivatal mellett mûködõ

hivatásos pártfogó látja el".

184. §

A Bv. tvr. a következõ 112/A. §-sal egészül ki:

"112/A. § (1) A javítóintézet a fiatalkorú ideiglenes elbocsátásának várható

idõpontjáról értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes hivatásos

pártfogót, és a hivatásos pártfogóval együttmûködve elõkészíti az ideiglenes

elbocsátást.

(2) Az ideiglenes elbocsátás elõkészítése során

a) felkészíti a fiatalkorú családját, gondozóját a visszafogadására, illetve

ha a családba való visszatérés nem lehetséges, megfelelõ lakhatási

lehetõségrõl gondoskodik,

b) megkísérli megteremteni a lehetõségét annak, hogy a fiatalkorú folytassa

tanulmányait, vagy munkába álljon.

(3) A javítóintézetbõl ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását

elsõsorban a hivatásos pártfogó végzi. A javítóintézet látja el az

ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú utógondozását, ha a fiatalkorú a

tanulmányainak befejezése vagy más ok miatt a javítóintézet utógondozó

részlegén marad."

185. §

Az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában/

"a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként

meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi

jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a

jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része

függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minõsül.

Nem minõsül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti

segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelõszülõk számára

fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, valamint -

a személyes gondoskodásért fizetendõ személyi térítési díj megállapítása

kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása,

a rokkantsági járadék és a vakok személyi járadéka"

186. §

(1) A Kt. 33. §-ának (4) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki:

"A közös igazgatású közoktatási intézményben a nevelõ és oktató munkához

kapcsolódó, nem mûvelõdési ágazatba tartozó feladatot ellátó intézményegység

is mûködhet."

(2) A Kt. 33. §-ának (11) bekezdésében az "Az általános mûvelõdési központban"

szövegrész helyébe az "A közös igazgatású közoktatási intézményben és az

általános mûvelõdési központban" szövegrész lép.

(3) A Kt. 41. §-ának (6) bekezdése a következõ harmadik mondattal egészül ki:

"A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a

gyermekjóléti szolgálat segíti."

(4) A Kt. 108. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Megilleti a fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar

külképviseleten mûködõ - a (6) bekezdés alapján engedélyezett - óvodába,

iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülõje hivatalos állami

kiküldetés alapján tartózkodik külföldön."

(5) A Kt. 121. §-a (1) bekezdésének 22. pontjában a "nevelõotthoni nevelés"

kifejezés helyébe a "gyermekotthoni nevelés" lép.

(6) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. fejezet 7. pontjának bevezetõ

része helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetõje

nagyobb idõkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás,

kollégiumban az összes felkészítõ kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes

- e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett - kötelezõ tanórai

foglalkozás öt százalékának megfelelõ, egy nevelési évre, tanítási évre

kiszámított idõkeret áll rendelkezésre a nevelési-oktatási intézményben a

következõ feladatok ellátásához:"

187. §

(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

továbbiakban: Rt.) 2. § 19. e) pontja kiegészül:

"A gyermek- és ifjúsági mûsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló

ismeretterjesztõ, felvilágosító mûsorok."

(2) Az Rt. 23. § (4) bekezdés d) pontja kiegészül:

"Az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik

következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos

információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat

ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ

szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ

bemutatására."

188. §

(1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV.

törvény (a továbbiakban: Csp.) 1. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(4) Az ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél vagy gyermekotthonban

elhelyezett, továbbá átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után a

vagyonkezelõi joggal felruházott gyám vagy - ennek hiányában - a vagyonkezelõ

eseti gondnok jogosult a családi pótlékra függetlenül attól, hogy az e törvény

szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel-e. Egyéb esetekben - feltéve, hogy a

nevelõszülõ vagy a családba fogadó szülõ megfelel az (1) bekezdés szerinti

feltételeknek - a nevelõszülõ vagy a családba fogadó szülõ akkor jogosult a

családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a

gyermek nevelésérõl tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem

tudnak gondoskodni."

(2) A Csp. 1. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés

lép:

/Az (1) bekezdésben foglatakon túl az után a gyermek után is ját családi

pótlék, aki/

"a) ideiglenes hatállyal nevelõszülõnél vagy gyermekotthonban

elhelyezett,

b) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett,"

(3) A Csp. 1. § (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(8) A családi pótlékot a nevelõszülõnél vagy gyermekotthonban ideiglenes

hatállyal elhelyezett, továbbá az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek

után a vagyonkezelõi joggal felruházott gyámnak vagy - ennek hiányában - a

vagyonkezelõ eseti gondnoknak, a szociális intézményben elhelyezett gyermek

után pedig a szociális intézmény vezetõjének kell folyósítani."

(4) A Csp. 1. § (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(9) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek javítóintézetben,

illetve büntetés-végrehajtási intézetben tölti büntetését, az utána járó

családi pótlékot a vagyonkezelõi joggal felruházott gyámja vagy - ennek

hiányában - a vagyonkezelõ eseti gondnoka köteles gyámhatósági fenntartásos

betétben vagy folyószámlán elhelyezni. A szociális intézményben elhelyezett

után járó családi pótlékot az intézmény a költségvetésétõl elkülönítve kezeli,

és biztosítja a személyre szóló felhasználást."

Eleje Honlap