ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 91. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetésérõl szóló a
T/3211.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d ó s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
1./ A törvényjavaslat 1. §-ának (1) bekezdésének az alábbiak szerinti
módosítását javasolom:
"1. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítási alrendszernek a
Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási
Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezésébõl - a halmozódások
kiküszöbölésével - adódó
a) bevételi fõösszegét [1.144.507] 1 136 606 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét [1.144.507] 1 150 098 millió forintban,
c) hiányát 13 492 millió forintban
állapítja meg."
2./ A törvényjavaslat 1. §-a (2) bekezdésének az alábbiak szerinti módítását
javasolom:
"(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét e
törvény 1. sz. melléklete, a társadalombiztosítási alrendszernek és az
alrendszert nem terhelõ ellátásoknak az 1997. évi összevont költségvetési
mérlegét e törvény 2. sz. melléklete tartalmazza."
I n d o k o l á s
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetésérõl szóló
törvényjavaslatnak a benyújtása óta eltelt idõszakban elfogadásra került a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló 1996.
évi LXXXVI. számú törvény, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló
1996. évi LXXXVII. számú törvény, amelyek a társadalombiztosítási alapok
bevételi fõösszegét a benyújtottól eltérõen befolyásolták. Az 1996. évi
folyamatokat tükrözõ zárószavazás elõtt álló, a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai 1996. évi pótköltségvetésérõl szóló törvényjavaslat elõirányzatai
hangsúlyozottan az Egészségbiztosítási Alap elõirányzatainak a bázisát
módosítják. Ezért szükséges a társadalombiztosítási alrendszer összevont
mérlegének a módosítása. A javasolt módosítások számszaki részletezését a
törvényjavaslat mellékletét nem képezõ "kiegészítõ melléklet" tartalmazza.
Ugyanakkor célszerûnek tartom prezentációs szempontból a társadalombiztosítási
alrendszeren keresztül történõ kifizetések teljes összegû bruttó bemutatását,
ezért egy új melléklet beiktatását tartom szükségesnek.
3./ A törvényjavaslat 2. §-a (1) bekezdésének az alábbi módosítását javasolom:
"2. § (1) Az Országgyûlés az Ny. Alap
a) bevételi fõösszegét [624.333] 615 525 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét [624.333] 625 191 millió forintban,
c) hiányát 9666 millió forintban
állapítja meg."
4./ A törvényjavaslat 2. § (2) bekezdésének az alábbi módosítását javasolom:
"(2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény [2] 3. sz. melléklete
tartalmazza."
5./ A törvényjavaslat 3. §-ának az alábbi módosítását javasolom:
"3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak és a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a mûködési költségvetését e törvény
[3] 4. sz. melléklete tartalmazza."
6./ A törvényjavaslat 4. §-ának az alábbi módosítását javasolom:
"4. § Az Ny. Alapnak és a társadalombiztosításon kívüli forrásból
finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közremûködésével folyósított
ellátások[ra]-nak [befolyt összegeket és az ellátások kiadását] az összesített
mérlegét e törvény [4] 5. sz. melléklete tartalmazza."
7./ A törvényjavaslat 5. §-ának az elhagyását javasolom:
["5. § Az Ny. Alap tartalékainak alakulását e törvény 5. sz. melléklete
tartalmazza."]
I n d o k o l á s
A bevételi és kiadási fõösszeget érintõ módosító javaslataim indokai
megegyezõek az 1-2. pont alatti módosító javaslataim indokolásával. A 2. pont
alatt javasolt új mérleg bevezetése a mellékletek számozásának
megváltoztatását vonja maga után. Az Ny. Alapon belül is szükségesnek tartom
megjeleníteni az Ny. Alapnak, valamint a társadalombiztosításon kívüli
forrásból finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közremûködésével folyósított
ellátásoknak az összevont mérlegét, ami által teljesebb képet nyerünk az össz
kifizetésekrõl. Az alapok tartalékai bemutatásának célszerûsége a zárszámadási
törvény keretében indokolt, javaslatom ezért ennek megfelelõen a költségvetési
törvényjavaslatból történõ kiiktatására irányul.
8./ A törvényjavaslat 6. §-ának az alábbiak szerinti módosítását javasolom:
"6. § Az Országgyûlés az E. Alap
a) bevételi fõösszegét [520.174] 521 081 millió forintban,
b) kiadási fõösszegét [520.174] 524 907 millió forintban,
c) hiányát 3826 millió forintban
állapítja meg."
9./ A törvényjavaslat 7. §-ának új (2) bekezdéssel történõ kiegészítését,
valamint a (2) bekezdésének (3) bekezdésre történõ módosítását az alábbiak
szerint javasolom:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti melléklet 1. cím 1. alcím 1. elõirányzat
csoportszám gyógyító-megelõzõ ellátás kiadási elõirányzata nem tartalmazza a
felújítások és beruházások fedezetét."
10./ A törvényjavaslat 9. §-ának az alábbi módosítását javasolom:
"9. § Az E. Alapnak, valamint a társadalombiztosításon kívüli forrásból
finanszírozott, az egészségbiztosítás közremûködésével folyósított
ellátások[ra] nak [befolyó összegeket és az ellátások kiadását] az összesített
mérlegét e törvény 9. sz. melléklete tartalmazza.
11./ A törvényjavaslat 10. §-ának az elhagyását javasolom. A következõ
paragrafusok számozása értelemszerûen megváltozik:
[10. § Az E. Alap tartalékainak alakulását e törvény 10. sz. melléklete
tartalmazza.]
12./ A törvényjavaslat 11. §-ának az alábbi új (3)-(4)-(5) bekezdéssel történõ
kiegészítését javasolom:
"(3) Az E. Alap bevételei és kiadásai évközi alakulásának függvényében a
gyógyító-megelõzõ ellátások kiegészítõ finanszírozására 5000 millió forint
fordítható abban az esetben, ha évközben a 6. sz. melléklet 1. cím, 1 és 7.
alcímén, illetve a 2. cím, 1. alcím elõirányzatának teljesítése az éves
elõirányzat túlteljesítését valószínûsíti és kiadási többletek más jogcímen a
bevételi többletet nem ellensúlyozzák. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a
Kormány egyetértésével használhatja fel a kiegészítõ finanszírozás összegét.
(4) Abban az esetben, ha az elsõ negyedévi bevételi teljesítés meghaladja az
elõirányzat 26%-át, az 5000 millió forintból 1500 millió forint használható
fel, a második negyedévben újabb 1500 millió forint használható fel, ha a
bevételi teljesítés meghaladja az elõirányzat 52%-át. A harmadik negyedvében
2000 millió forint használható fel, ha a bevételi teljesítés több mint 75%.
(5) Ha a második, vagy a harmadik negyedév bevételi teljesítése nem indokolja
a kiegészítõ finanszírozás (1) bekezdés szerinti összegének a felhasználását,
a különbséget a következõ hónapok támogatásának arányos mértékû csökkentésével
a tényleges teljesítés mértékéig vissza kell korrigálni."
I n d o k o l á s
Az Egészségbiztosítási Alap bevételi és kiadási fõösszege módosítását, a
kialakuló hiányának a törvényben történõ rögzítését szolgálja javaslatom, az
1-2. pontok módosításával összhangban. Az E. Alapnak és a
társadalombiztosításon kívüli ellátásoknak az együttes bemutatását a 3-7.
pontok indoklásával megegyezõen szükségesnek tartom.. A gyógyító-megelõzõ
ellátások kiadási elõirányzatának évközi megemelését is biztosítja a
javaslatom az E. Alap bevételei és kiadásai pozitív alakulása esetén a Kormány
és az Egészségbiztosítási Önkormányzat egyetértése alapján. Az Állami
Számvevõszék megállapításai alapján a gyógyító-megelõzõ ellátások
vonatkozásában szükségesnek tartom a törvényben kimondani, hogy a felújítások
és beruházások fedezetét az elõirányzat nem tartalmazza.
13. A törvényjavaslat 13. §-a (1) bekezdésének az alábbi módosítását
javasolom:
"13. § (1) Az Ny. Alap [35.000] 54 054 millió f orint, az E. Alap [40.000]
58 337 millió forint összegig a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl
szóló 1996. évi ... törvény 31. §-a szerint bevételeiknek és kiadásaiknak
évközbeni idõbeli eltérésébõl fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt
kamatmentes hitelt vehetnek igénybe a Kincstári Egységes Számláról. E fölött
pedig a jegybanki alapkamattal megegyezõ kamat mellett."
I n d o k o l á s
Módosító javaslatom a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése T/3174..
számon benyújtott törvényjavaslat T/3174/... számú módosító javaslatával
összhangban biztosítja a társadalombiztosítási alapok számára a Kincstári
Egységes Számla igénybevételét 1997-ben.
14. A törvényjavaslat 14. §-ának az alábbi módosítását javasolom:
"14. § E törvény 3. sz. melléklete 1 cím kiadások, 1 alcím nyugellátások,
valamint a 6. sz. melléklet 1 cím kiadások, 2 alcím, 1 elõirányzat csoportszám
alatti korhatár alatti rokkant és baleseti kiadások elõirányzatának együttes
összegébõl az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (igazgatási szervei)
különös méltánylást érdemlõ esetben nyugellátás - ideértve az öregségi
korhatárt el nem érõ rokkantsági nyugdíjakat is - a szociális rászorultságot
is figyelembevevõ megállapítására, illetve emelésére, a
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 13. §-ára, valamint a
89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdésére hivatkozással 500
millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 200 millió forintot
használhat fel.
15. A törvényjavaslat 17 §-a (1),(3) és (4) bekezdéseinek az alábbi
módosítását javasolom:
"17. § (1) A [2] 3. sz. melléklet, Kiadások oldal 2. cím Egyéb kiadások, 3.
alcím Mûködésre fordított kiadások, 2. elõirányzat csoportszám Ellenõrzési
tevékenység ösztönzése ellenõrzése a járulék ellenõrzése során ténylegesen
feltárt, illetve kirótt járulékmérték arányában túlléphetõ.
(3) Ha a [2] 3. sz. melléklet Kiadási oldal 2. cím Kiadások, 3. alcím
mûködésre fordított kiadások 2-3. elõirányzat csoportszám elõirányzatának,
valamint a 6. sz. melléklet Kiadási oldal 2. cím egyéb kiadások 2 alcím
mûködésre fordított kiadások 2-5. elõirányzat csoportszám elõirányzatának a
tényleges kiadásai kevesebbek, mint az elõirányzat, azt a tárgyévben nem lehet
felhasználni.
(4) A [2] 3. sz. melléklet Kiadások oldal 2. cím Egyéb kiadások 3. alcím
mûködésre fordított kiadások elõirányzata, valamint a 6. sz. melléklet 2. cím
Egyéb kiadások 2. alcím mûködésre fordított kiadások elõirányzata a Világbanki
kiadások ténylegesen felmerülõ költségeinek mértékéig Kormány-egyetértéssel
túlléphetõ."
16. A 18. § alábbi módosítását javasolom:
"18. § A [2] 3. sz. melléklet Kiadási oldal 1. cím Kiadások 1. alcím 1, 2
elõirányzat csoportszám - ideértve a nyugellátások szükséges emelését -,
valamint a 2. cím postaköltségek és egyéb kiadások elõirányzatai a tényleges
kiadások mértékéig túlléphetõek.
I n d o k o l á s
A módosító javaslatom a mellékletek átszámozását tartalmazza összefüggésben az
elõzõ pontoknál javasolt módosításokkal.
17. A törvényjavaslat 20. § (1) bekezdésével megállapított Et. 9. § (1)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és új (2) bekezdéssel egészül
ki:
20. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi
költségvetésérõl és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások
finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény (a
továbbiakban: Et.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
["(1) A külön törvény szerint nyújtandó természetbeni szolgáltatások
teljesítését az E. Alap kezelõje finanszírozza."]
"(1) Az egészségbiztosítás keretében a külön törvényben meghatározott
természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelõje
finanszírozza."
"(2) Az Et. 9. § új (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (4) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint lekötött kapacitáson azért nem
biztosítható az egészségügyi szolgáltatás, mert a finanszírozási szerzõdést
kötött egészségügyi szolgáltató év közben
a) jogutód nélkül megszûnik,
b) mûködési engedélyét a finanszírozott feladatok egy része vagy egésze
tekintetében visszavonják,
c) szolgáltatási köre megváltozik
az OEP - az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - dönt, hogy mely más
egészségügyi szolgáltató kapacitását köti le az a)-c) pontokban érintett
feladatok ellátására.
(5) Az OEP, amennyiben a feladat ellátására kötelezett fenntartó más
intézményében kívánja a feladatot ellátni, illetve más fenntartóval
megállapodik az ellátási kötelezettség átvételérõl és a másik intézménye,
illetve a feladatot átvállaló által fenntartott egészségügyi szolgáltató
a) az átvállalt feladat tekintetében mûködési engedéllyel rendelkezik,
b) a megyei tisztifõorvos igazolja az OEP felé, hogy a szolgáltatás
helyének változása a feladatot átadó szolgáltatóhoz viszonyítva hasonló
hozzáférhetõséggel biztosított,
a kapacitáslekötési megállapodást és a finanszírozási szerzõdést az eredeti
finanszírozási szerzõdésben foglaltak szerinti összetételben, változatlan
finanszírozási feltételekkel megköti.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók a finanszírozási
szerzõdések megkötésére, amikor az ellátási kötelezettség körébe tartozó
feladatokat év közben orvosi magángyakorlatot folytató orvos vagy
egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás veszi át."
I n d o k o l á s
A módosító javaslat (1) bekezdése szövegpontosítást tartalmaz, amely szerint
nem indokolt elhagyni a törvény szövegébõl az egészségbiztosítás keretében
teljesített szoláltatásokra való utalást, mivel csak azt finanszírozza az
egészségbiztosító, továbbá a külön törvény nem a szolgáltatás nyújtásának
módját, hanem a szolgáltatások körét határozza meg.
Tekintettel arra, hogy az egészségügyi ellátási kötelezettségrõl és a
területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény
kizárólag az éves összkapacitás lekötésére tartalmaz rendelkezéseket,
indokolt rendelkezni arról az új (2) bekezdésben, hogy a kapacitáslekötési
megállapodások megkötését követõ évközbeni változásokat hogyan lehet
kezelni.
E körben kell rendezni azokat az eseteket amikor a feladatot ellátó
egészségügyi intézmény jogutód nélkül megszûnik vagy átalakul, illetve
ellátási profilja megváltozik. Nem zárható ki annak lehetõsége, hogy az új
struktúrában az intézmények fenntartói a célszerûbb gazdálkodás érdekében
egymás között megállapodnak a feladatok átrendezésérõl, továbbá számolni
kell azzal is, hogy egyes intézmények szolgáltatásainak egy részére az ÁNTSZ
a mûködési engedélyt nem adja ki, vagy az ideiglenes mûködési engedélyt nem
hosszabbítja meg.
A módosító javaslat értelmében ezekben az esetekben az a fenntartó, amelynek
a kapacitását lekötötték kijelölhet a bármely okból kiesõ feladatai
ellátására másik, a feladat ellátására alkalmas intézményét, vagy
megállapodhat más fenntartóval a feladatok átadásáról. E döntés alapján a
biztosító köteles a finanszírozási szerzõdéseket módosítani.
18. Javasolom, hogy a törvényjavaslat új 22. §-sal egészüljön ki és a további
§-ok számozása értelemszerûen változzon.
"22. § (1) Az Et. 11. § (1) bekezdésének c) pontja elmarad.
11. § (1) bekezdés az egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló
szerzõdésben meg kell határozni/
[c) A szolgáltatáshoz rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételeket,]
(2) Az Et. 12. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/12. § (1) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz szállítására
kiszolgáltatására irányuló szerzõdésben meg kell határozni/
c) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz azonosítására szolgáló paramétereket.
(3) Az Et. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
/13. § (1) Az E. Alap kezelõje az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások
szerzõdés szerinti teljesítése érdekében ellenõrzõ hálózatának/
a) (fõ)orvosai útján jogosult a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit,
illetve a betegdokumentáció alapján az ellátás szakmai szabályok szerinti
minõségét és az ellátás igénybevételének indokoltságát ellenõrizni;"
19. A törvényjavaslat 22. §-a az alábbiak szerint módosul és kiegészül új (2)
bekezdéssel:
"22. § (1) Az Et. 14. § (3) bekezdés a következõképpen módosul:
(3) Az Egészségbiztosítási Alap kezelõje a gyógyító-megelõzõ ellátások éves
költségvetési elõirányzatán belül az egyes ellátások arányának változását
figyelembevéve átcsoportosíthat[.] vagy a népjóléti miniszter egyetértésével
kijelölheti azon összetartozó elõirányzatokat, amelyeket együttesen kíván
kezelni. Az átcsoportosítás szükségességét a társadalombiztosítási alapok éves
költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen indokolni kell.
(2) Az Et. 14. § (4) bekezdés elsõ mondata a következõképpen módosul:
Az E. Alap kezelõje a fejlesztésbõl belépõ új kapacitásokon nyújtott
ellátásra, a vele természetbeni, egészségügyi szolgáltatások nyújtására
szerzõdött intézmények finanszírozására elõleget folyósíthat."
I n d o k o l á s
Az egészségügyi struktúraátalakítás várhatóan lényegesen megváltoztatja a
járó- és a fekvõbeteg szakellátás, illetve az aktív és krónikus ellátás
közötti arányt, amelyet a források átrendezési lehetõségének is követni kell.
20. Javasolom, hogy a törvényjavaslat 23. § helyébe a következõ rendelkezés
lépjen:
[23. § Az Et. 15. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és új
(3) bekezdéssel egészül ki:
(2) A háziorvosi szolgálatok, különösen csoportpraxisok járóbeteg-szakellátási
feladatkörbe tartozó szolgáltatásokat is vállalhatnak, korlátozott,
lakosságszám-arányos mértékben, szakmai normatívák alapján az 1996. évi LXIII.
tv. 1. sz. mellékletében foglalt területi finanszírozási normák terhére.
(3) A háziorvosi szolgáltatások körét és a szakellátási szolgáltatások
normatíváit a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.]
"23. § (1) Az Et. 15. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták
megállapításával, a szakképesítés, a gondozási feladatok, a területi viszonyok
s a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív
rendszerben történik, amely az ellátás szakmai szinvonalát veszélyeztetõ
mértékû teljesítményre irányuló érdekeltséget degresszióüs szorzók útján
csökkenti.
(2) Az Et 15. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi szöveggel:
(2) Eltérõ célú felhasználás a szerzõdés módosítását, vagy felmondását
eredményezi."
I n d o k o l á s
Tekintettel arra, hogy a hivatkozott finanszírozási normák 1997-re lekötésre
kerültek az 1996. évi LXIII törvényben foglalt eljárás keretében, e
rendelkezéseket el kell hagyni.
Lehetõséget kell teremteni a háziorvosi gondozási feladatok elismerésére,
valamint meg kell teremteni a szankcionálás lehetõségét a finanszírozott
összeg egyéb célra történõ felhasználása esetére.
21. Javasolom, hogy a törvényjavaslat 24. §-sal módosított Et. 16. § helyébe a
következõ rendelkezés lépjen:
24. § Az Et. 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
["(1) A fogorvosi alapellátás és fogászati szakellátás évente megállapított,
az ellátandó korrigált lakosságszámmal arányosan rögzített - az alapellátásra
és szakellátásra eltérõen meghatározott - alapdíjjal, valamint a szakellátás
körébe tartozó elvégzett szolgáltatások utáni teljesítménydíjjal kerül
finanszírozásra.
(2) A fogorvosi ellátás alap, illetve szakellátásba tartozó szolgáltatásainak
körét és a szakellátási körbe tartozó szolgáltatások pontszámrendszerét a
népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A járóbeteg-szakellátás intézményei a nyújtott ellátások szerint
teljesítményük alapján kerülnek finanszírozásra. A járóbeteg-szakellátás
szolgáltatásai és szolgáltatás-csoportjai pontszámrendszerét a népjóléti
miniszter állapítja meg."]
"(1) A fogászati ellátás az ellátandó lakosságszámmal arányos fix összeggel,
1997. július 1-tõl a fogászati alapellátás az ellátandó lakosság korcsoportos
összetétele szerint korrigált fix összeggel és a népjóléti miniszter
rendeletében meghatározott szolgáltatások tekintetében a nyújtott ellátások
teljesítménypontértéke alapján kerül finanszírozásra.
(2) A járóbeteg-szakellátás - ide értve 1997. július 1-tõl a fogászati
szakellátást is - a (3) bekezdés szerinti fix összeggel és
a) a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy
b) az általuk ellátott feladat
alapján kerül finanszírozásra.
(3) A kapacitás rendelkezésre állására és az átlagbérszint emelkedésének
fedezetére a szolgáltató részére- a lekötött kapacitás arányában - az elõzõ
évi bevétele egy havi átlagának 50 %-a havonta kifizetésre kerül, amennyiben a
18/A. §-ban foglaltak teljesülnek.
(4) A járóbeteg-szakellátás szolgáltatásainak és szolgáltatás-csoportjainak
pontszám-rendszerét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Az OEP egy teljesítménypont forint alapértékét az éves költségvetésben
rendelkezésre álló keret - csökkentve a (3) bekezdés fedezetére szolgáló
elõirányzattal - alapján havonta állapítja meg az országos teljesítmények
figyelembevételével."
I n d o k o l á s
A járóbeteg-szakellátás intézményei részére a teljesítménytõl függetlenül
továbbra is szükséges garantálni az általuk ellátandó feladatot figyelembe
véve a lekötött kapacitások rendelkezésre állására és a bérszínvonal
növekedésére tekintettel olyan bevételt amely a lekötött kapacitás
fenntartására legalább elvi esélyt ad.
22. Javasolom, hogy a törvényjavaslat 25. §-ával megállapított Et. 17. §-a
(1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépjenek és a jelenlegi
(3) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosuljon.
25. § Az Et. 17. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
["17. § (1) A fekvõbeteg-szakellátás intézményeit az aktív minõsítésû
osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása
a) az ellátást indokló fõdiagnózis,
b) a fõdiagnózis által indikált beavatkozások,
c) a fõbetegséghez társult betegségek és
d) a beteg életkora,
e) az a-d) pont alapján indokolt ráfordítások
alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A súlyszám
rendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) Az egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben
rendelkezésre álló keret alapján az OEP állapítja meg. Az országos forint
alapértékkel számított intézményi bevétel szakmai indokok alapján módosítható.
Az aktív fekvõbetegellátás finanszírozásának szabályait Kormányrendelet
állapítja meg.
(3) A bevételek folyósításra a 2 hónappal megelõzõen mért teljesítmény alapján
utólag kerül sor a tárgyhónapot követõ második hónap 20. napjáig."]
"(1) A fekvõbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív minõsítésû osztályokon
nyújtott ellátás finanszírozása a (2) bekezdés szerinti fix összeggel és
a) az ellátást indokló fõdiagnózis,
b) a fõdiagnózis által indikált beavatkozások,
c) a fõbetegséghez társult betegségek és
d) a beteg életkora,
e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások
alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A súlyszám-
rendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) Az intézmény - amennyiben a 18/A. §-ban foglaltaknak megfelel - havonta
jogosult a kapacitás rendelkezésre állásának és az átlagbérszínt növekedésének
fedezetére az elõzõ évi - kapacitás változással korrigált - intézményi aktív
fekvõbetegellátás teljesítménybevétele átlagának 50 %-ának megfelelõ fix
összegû finanszírozásra.
(3) Az országos és regionális szakfeladatot ellátó intézmények fix összegû
bevételét - a progresszív betegellátásból eredõ többletfeladatok fedezetéül -
meg lehet emelni, azonban ez a korrekció nem haladhatja meg az aktív
fekvõbetegellátás elõirányzatának 1 %-át.
(4) Az egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben
rendelkezésre álló keret - csökkentve a (2)-(3) bekezdés fedezetére szolgáló
elõirányzattal - alapján az OEP havonta állapítja meg az országos
teljesítmények figyelembevételével.
(5) Az aktív fekvõbeteg-ellátás finanszírozásának részletes szabályait
Kormányrendelet állapítja meg."
I n d o k o l á s
Az aktív fekvõbetegellátást nyújtó intézetekben is garantálni kell a célszerû
gazdasági tervezést biztosító fix összegû finanszírozást. Ezen túl az
intézményi szorzók megszüntetése és az országos, regionális szakfeladatok
tényleges többletköltségigénye indokolja, hogy e többletköltségek is
megtérüljenek, amelyre a módosítás az elõirányzat 1 %-ának e célra történõ
felhasználási lehetõségével tesz javaslatot.
23. Javasolom, hogy a törvényjavaslat új 26. §-sal egészüljön ki és a
következõ §-ok számozása értelemszerûen módosuljon:
"26. § (1) Az Et. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) A fekvõbeteg szakellátás intézményei a krónikus minõsítésû osztályokon
nyújtott ellátás után a (2) bekezdés szerinti fix összeggel és a teljesített
ápolási napok alapján részesülnek szakmánként országosan egységes ápolási
díjban.
(2) Az intézmény a kapacitás rendelkezésre állására és az átlagbérszínt
emelkedés fedezetére a - a lekötött kapacitás arányában - az elõzõ évi
krónikus fekvõbetegellátásból származó bevétele egy havi átlagának 50 %-át
havonta megkapja, amennyiben a 18/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.
(3) A krónikus ellátások napi díjának országosan egységes forint alapértékét a
rendelkezésre álló keret - csökkentve a (2) bekzdés fedezetére szolgáló
elõirányzattal - alapján az OEP havonta állapítja meg az országos
teljesítmények figyelembevételével."
(2) Az Et. új 18/A §-sal egészül ki:
18/A. § Az egészségügyi szakellátás fix összegû finanszírozásának feltétele,
hogy az intézmény az elõzõ évi - kapacitásváltozással korrigált -
teljesítménye 70 %-át a tárgyhónapban teljesítse."
I nd o k o l á s
A fix összegû finanszírozást a krónikus ellátást nyújtó intézményekben is
garantálni kell.
Nem lenne célszerû a nem teljesítõ intézmények számára a többi intézmény
terhére fix finanszírozást biztosítani.
24. Javasolom, hogy a törvényjavaslat 26.§-a egészüljön ki a következõ (1)
bekezdéssel a jelenlegi szöveg (2) bekezdésre módosuljon:
"26. § (1) Az Et. 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/Feladathoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra/
b) gondozóintézetekben végzett gondozás"
(2) Az Et. 19. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és
egyidejüleg új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki, valamint a törvényjavaslat
26. §-ával megállapított Et. 19. § (4) bekezdésének második mondata törlésre
kerül:
"(2) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az
Egészségbiztosítási Alap kezelõje feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz.
Az éves elõirányzat összege az intézmény-finanszírozás körében érvényesülõ
átlagos kiadásnövekedéssel megemelt szintre hozott bázisra számított átlagos
növekedéssel azonos.
(4) Az ellátott esetek számbavételén alapuló finanszírozási rendszer kerül
alkalmazásra az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban
nyújtható ellátások területén. [Ezen szolgáltatások igénybevételénél szakmai
szabályok szerint összeállított sorrendet (várólistákat) kell alkalmazni.]
(5) Az ellátott esetek számbavételén alapuló, valamint a progresszív ellátás
legmagasabb szintjén sem gyakori, egyedi esetek - beleértve a nem sürgõsségi
külföldi kezeléseket is - finanszírozásának feltételeit Kormányrendelet
szabályozza.
I n d o k o l á s
A háziorvosi szolgálatokhoz kapcsolódó kiegészítõ szolgáltatások
idejétmúlttá válnak, amennyiben a mûködési engedélyek alapján való mûködést
értékén kezeljük, hiszen kiegészítõ szolgáltatásra csak az ahhoz szükséges -
pl. klinikai laboratóriumi szakorvos - szakorvosi szakképesítés és a minimum
követelményeket kielégítõ felszereltség lenne szükséges. E helyett célszerû
azonban a gondozóintézeti gondozás nevesítése, hiszen ez nem került eddig
felsorolásra a feladat-finanszírozotti körben és ezek mûködésének feltételei
nem függhetnek az aktuálisan gondozottak számától.
A várólisták kötelezõ alkalmazása nem lehet önmagában finanszírozási kérdés,
az kizárólag egészségpolitikai szempontok alapján, a népjóléti miniszter
rendeletében meghatározott szempontrendszer szerint, az érintett betegek által
átlátható és kontrollálható módon vezethetõ be.
25. Javasolom, hogy a törvényjavaslat 27. §-a egészüljön ki egy új (1)
bekezdéssel és jelenlegi szövege módosuljon (2) bekezdésre:
"27. § (1) Az Et. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(3) Az egyes finanszírozási technikák bevezetésének elõkészítése céljából a
Népjóléti Minisztérium szakmai fejlesztési programjában résztvevõ egészségügyi
szolgáltatók szerzõdés szerinti finanszírozása mellett az OEP a népjóléti
miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a
finanszírozási rendszerhez történõ illesztés lehetõségét biztosító elemzési,
adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat.
(2) Az Et 20. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:"
"(4) Az egészségügyi szolgáltató köteles az egészségügyi ellátásra az E.
Alapból kapott összeget más pénzeszközeitõl elkülönítetten kezelni, és azt
csak a finanszírozási szerzõdésben foglalt feladatokra felhasználni. Az
alapellátási szolgálat mûködtetõje az E. Alapból kapott összeget nem
használhatja fel a szolgálat mûködtetésével kapcsolatos igazgatási kiadások
fedezetére."
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat zárórendelkezései a (3) bekezdést hatályon kívül helyezik,
így ennek helyén lehet rendelkezni az egészségbiztosító finanszírozást érintõ
szakmai fejlesztési programokkal kapcsolatos feladatairól, amely
nélkülözhetetlen a módosítások megalapozott bevezetéséhez.
26. A törvényjavaslat 29. §-a (1) bbekezdésének az alábbi módosítását
javasolom:
"29. § (1) Az AT. 4. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/
["a) a társadalombiztosításhoz befolyt 28%-os mértékû munkáltatói járulék,
valamint 13%-os mértékû - az 1996. évi ... törvényben meghatározott -
egészségügyi hozzájárulás - ide nem érve annak a minimumfizetési
kötelezettségre történõ kiegészítését - együttes összege 59,75%-ának (az
említett fizetési kötelezettségek együttes mértékén - 41,0% - belül a 24,5%-os
mértékû nyugdíjbiztosítási járulék részarányának), a gyermeknevelési támogatás
és az ápolási díj utáni 24,5%-os mértékû nyugdíjbiztosítási járulék teljes
összegének, a munkanélküli járadék, továbbá a gyermekgondozási segély, a
gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékû nyugdíjjárulék
teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által
fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% -
részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történõ átutalásával realizálódó
munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék és egyéni nyugdíjjárulék;"]
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt
aa) társadalombiztosítási járulékok 61,54%-a (a társadalombiztosítási
járulékon - 39% - belül a 24%-os mértékû nyugdíjbiztosítási járulék
részaránya), a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a szerzõi díjból
származó adóköteles jövedelem utáni nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a
szolgálati idõ megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett
nyugdíjbiztosítási járulék teljes összege;
ab) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a
nyugdíjbiztosítási járulékalapot képezõ szerzõi díj, a munkanélküli járadék
után fizetett nyugdíjjárulék teljes összege, valamint a további egyéni
já.rulék 60,00%-a (az egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül a
nyugdíjjárulék - 6% - részaránya;"
27. A törvényjavaslat 29. §-a (2) bekezdésének az alábbi módosítását
javasolom:
"(2) Az AT. 4. § (3) bekezdésének cb) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül/
"cb) az egyéb tételek - ide nem értve a terhesség-megszakítással kapcsolatos
egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés,
egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint eltérõ rendelkezés
hiányában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési
törvényében meghatározott további bevételek [54,93] 54,51%-a;"
28. A 29. § (3) bekezdésének az elhagyását javasolom:
[(3) Az AT. 5. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az Egészségbiztosítási Alap
a) a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be
nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti ellátása (ide értve a
hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított
hozzátartozói nyugellátásokat is) mint társadalombiztosítási ellátások,
továbbá
b) a külön törvény szerint a magyar állampolgároknak járó egészségügyi
szolgáltatások [gyógyító-megelõzõ ellátások, gyógyászati szolgáltatások
(gyógyfürdõ-szolgáltatások, anyatej-ellátás) gyógyszer és gyógyászati
segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártérítési járadék,
útiköltség-térítés, segélyek)]
kiadásainak fedezetére szolgál."]
29. A 29. § (4) bekezdésének az alábbi módosítását javasolom:
"(4) Az AT. 5. § (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:/
"a) a társadalombiztosításhoz befolyt [28%-os mértékû munkáltatói járulék,
valamint 13%-os mértékû - az 1996. évi ... törvényben meghatározott -
egészségügyi hozzájárulás - ide nem értve annak a minimumfizetési
kötelezettségre történõ kiegészítését - együttes összege 8,54%-ának (az
említett fizetési kötelezettségek együttes mértékén - 41% - belül az
egészségbiztosítási járulék - 3,5% - részarányának), valamint 31,71%-ának (az
említett fizetési kötelezettségek együttes mértékén - 41% - belül az
egészségügyi hozzájárulás - 13% - részarányának), az egészségügyi hozzájárulás
13%-os mértékét a minimumösszegre kiegészítõ befizetés teljes összegének,
valamint - a munkanélküli járadék utáni 6%-os mértékû nyugdíjjárulékot nem
tartalmazó - egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok
együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% -
részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történõ átutalásával realizálódó
munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék, valamint egészségügyi
hozzájárulás, a baleseti járulék, valamint a kizárólagosan egészségügyi
hozzájárulás fizetésére kötelezettek által megfizetett egészségügyi
hozzájárulás teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;"]
aa) társadalombiztosítási járulékok 38,46%-a (a társadalombiztosítási
járulékon - 39% - belül a 15%-os mértékû egészségbiztosítási járulék
részaránya), a T.119. §-ának (2) bekezdése szerinti egészsébiztosítási
járulék, a baleseti járulék, a T.119/D §-ának (4)-(7) bekezdése szerinti
járulékok teljes összege;
ab) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólagos bevételét képezõ egyéni
járulékok 40,00%-a (az egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül az
egészségbiztosítási járulék - 4% - részaránya);"
c) egyéb járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi
LXXXVIII. törvény 2-4. §-a szerinti egészségügyi hozzájárulás, továbbá a
munkáltatói táppénz-hozzájárulás.
30. A 29. § (5) bekezdésének az alábbi módosítását javasolom:
"(5) Az AT. 5. § (3) bekezdésének db) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül/
"db) az egyéb bevételek, valamint - eltérõ rendelkezés hiányában - a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében
meghatározott további bevételek [45,07] 45,49%-a[)];"
I n d o k o l á s
Módosító javaslataim a két biztosítási ág közötti járulékmegosztás arányainak
a szabályát hozzáigazítja az idõközben elfogadott járulékmértékekhez.
31. A 29. § (6) bekezdésének az alábbi módosítását javasolom:
(6) Az AT. 5/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap
kintlévõségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen a
kintlévõségek behajtásából eredõ - az erre a célra szolgáló célelszámolási
számlára befolyó - járulékbevételnek, továbbá egészségügyi hozzájárulásból és
munkáltatói táppénz-hozzájárulásból származó bevételnek, illetve a
járulékellenõrzés során feltárt járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak,
munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak (elfedett járulék, egészségügyi
hozzájárulás kiróvás) 2 százaléka - legfeljebb azonban az alapok éves
költségvetésében meghatározott összeg - a társadalombiztosítási önkormányzatok
behajtási, illetve járulékellenõrzési tevékenységet (elfedett járulék,
egészségügyi hozzájárulás, és táppénzhozzájárulás feltárását) végzõ igazgatási
szervei hatékonyabb mûködéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve
anyagi ösztönzésére fordítható.
(2) A bevételbõl
a) a járulékellenõrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulék-,
illetõleg egészségügyi hozzájárulás és táppénzhozzájárulás fizetési
kötelezettség 2 százaléka, - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti
összeghatárig - a Nyugdíjbiztosítási Alap,
b) a kintlévõségek behajtásából eredõ, a tárgyévben ténylegesen befolyt
járulékbevétel, illetõleg egészségügyi hozzájárulás és táppénzhozzájárulás
bevétel 2 százaléka, - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti
összeghatárig - az Egészségbiztosítási Alap
bevételét képezi. A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az
Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan a 4-5. §-okban
meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel
csökkentett részére kell alkalmazni."
I n d o k o l á s
Módosító javaslatom célja a kintlévõségek csökkentésével, valamint a
járulékellenõrzés ösztönzésével kapcsolatos elõirányzat számítási szabályának
a pontosítása.
32. Javasolom, hogy a törvényjavaslat 30. §-a (1) - (2) bekezdése az alábbiak
szerint módosuljon és a következõ új (7) - (9) bekezdéssel egészüljön ki:
"30. § (1) ez a törvény 1997. január 1 - jén lép hatályba. A törvény
egészségügyi szolgáltatások finanszírozását érintõ rendelkezéseit elsõ ízben
az 1997. márciusi teljesítmények során kell alkalmazni.
"(2) [Ezzel egyidejûleg] A törvény hatálybalépésével az AT. 3. §-ának (5)
bekezdése hatályát veszti; az AT. 4. §-ának (2) bekezdésében az "58,10%-ának"
szövegrész helyébe az "[54,93] 54,51 %-ának" szövegrész lép, és "a 3. § (5)
bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére" szövegrész,
valamint a 4. § (3) bekezdésének h) pontja hatályát veszti; az AT. 5. §-ának
(2) bekezdésében a "41,90%-ának" szövegrész helyébe a "[45,07] 45,49 %-ának"
szövegrész lép, és "a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott
átutalás teljesítésére," szövegrész, valamint az 5. § (3) bekezdésének b) és
i) pontja hatályát veszti; az Et. 10. § (3) bekezdésében a "Népjóléti Közlöny
különszámában" szövegrész a "Népjóléti Közlönyben" szövegrészre változik; az
Et. 11. § (2) bekezdés a) pontjából a "1996. január 1-jétõl" szövegrész és a
19. § (1) bekezdés b) pontja, a 20. § (1), (3) és (5) bekezdése, valamint a
25. § (2) bekezdése hatályát veszti.
(7) Az alapellátás körébe tartozó szolgáltatásokra - a (8) bekezdésben foglalt
kivétellel - 1996. december 31.-ig megkötött finanszírozási szerzõdések 1997.
április 30-ig meghosszabbodnak.
(8) A fogászati ellátás finanszírozására 1996. december 31.-ig megkötött
szerzõdések 1997. június 30-ig meghosszabbodnak.
(9) E törvény hatálybalépését követõen nem köthetõ joghatás a külön
jogszabályban rögzített 10.§ (4) bekezdésében foglalt befogadási nyilatkozat
elmaradása esetére."
I n d o k o l á s
Módosító javaslatom célja egyrészt a járulékmértékekre vonatkozó, idõközben
meghozott döntések alapján a járulékbevételek biztosítási ágak közötti
megosztásának a pontosítását szolgálja. Másrészt a finanszírozási szabályok
változásával összefüggésben tartalmaz további rendelkezéseket.
Tekintettel arra, hogy a finanszírozási rendelkezések végrehajtásához
szükséges a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet módosítása és azt
az alkalmazás elõtt 30 nappal ki kell hirdetni, a törvény hatálybalépésével
egyidejûleg nem léphetnek be az új rendelkezések. A módosítvány egy hónap
eltérést enged a változások bevezetésére.
Figyelemmel arra, hogy a háziorvosi szolgálatok mûködési engedélyezési
eljárása csak 1997. januárjától kezdõdik és a jogszabályok értelmében március
31-ig kell kiadni a mûködési engedélyeket, célszerû az új szerzõdések
megkötését ezt követõ idõpontra tenni, legfeljebb 1 hónapos lebonyolítással.
Az alapellátás körébe tartozó egyéb szolgáltatásoknál sem indokolt a szerzõdés
módosítása, hiszen a finanszírozási szabályok az elsõ negyedévben
változatlanok.
A területi finanszírozási normákról rendelkezõ törvény értelmében a biztosító
köteles jóváhagyni a megyei egyeztetõ fórumok által tett közös ajánlatot,
amennyiben az megfelel a törvényben foglalt valamennyi követelménynek. Ebben
az új rendszerben a befogadó nyilatkozati rendszer, illetve az ahhoz fûzött
esetleges joghatások feleslegessé válnak, így pl. a címzett és céltámogatások
iránti igény elbírálásánál nem lehet relevanciája a befogadási készségnek, ha
a megyei egyeztetõ fórum eljárása nem garantálhatja a befogadást.
32. A törvényjavaslat 6.,7., és 8. számú mellékleteinek a módosító javaslat
6.,7. és 8. számú mellékletei szerinti módosítását javasolom.
Indokolás
A mellékletek számozása a módosító javaslatom szerint nem változik, de azok
számszaki módosítása a módosító javaslat kiegészítõ melléklete szerint
javasolt változtatásokkal, valamint a többi mellékleteken átvezetettekkel
megegyezõen szükséges.
Budapest 1996. december 3.
dr. Koleszár Lajos dr. Lukovics Éva
MSZP SZDSZ
dr. Kiss József Béki Gabriella
MSZP SZDSZ