ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úr
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
társadalombiztosításról szóló T/3212.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõk szerint:
"(2) A T. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és
(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a további számozás értelemszerûen
változik:
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a biztosítás nem terjed ki a
szerzõi jogvédelem hatálya alá tartozó szerzõi díjas tevékenységre.
I n d o k o l á s
A javaslat szerint a szerzõi díjas tevékenységet folytatókra a teljes körû
biztosítás változatlanul nem terjedne ki.
A törvényjavaslat 4.§ b) pontja az alábbiak szerint módosul:
"b) adóköteles jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (továbbiakban: SZJA) szerint az összevont adóalapba tartozó [,
az] és önálló tevékenységbõl, [és a] nem önálló tevékenységbõl származó
jövedelem, továbbá [és] az egyéb jövedelem azon része, amelyet az adóelõleg
számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, valamint az SZJA 69. §-a
szerint természetbeni juttatásnak minõsülõ adóköteles jövedelem." [azon
része."]
I n d o k o l á s
Az adóköteles jövedelem fogalmát pontosítani indokolt.
A törvényjavaslat 5. §-a az alábbiak szerint módosul:
"T. [15. §-a] 16/A. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A biztosított egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás fennállása
alatt és annak megszûnését követõ 30. napon belül jogosult."
I n d o k o l á s
Az egészségbiztosítási alap bevételei nem teszik lehetõvé, hogy a
biztosítottak a biztosítás megszûnését követõen járulék fizetése nélkül 90
napig jogosultak legyenek egészségügyi szolgáltatásra. Ez indokolja a
biztosítás megszûnését követõ jogosultsági idõtartam 90 napról 30 napra
történõ csökkentését.
"A T. [15. §-a] 16/A. § (6) bekezdése a következõképpen módosul:
(6) A társadalombiztosítás a biztosítottnak az orvosilag indokolt esetben
és szükséges mértékben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és az orvosi
rehabilitációs céllal rendelt gyógyfürdõellátás árához támogatást nyújt. A
gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához
társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az egészségügyi szolgáltatás
nyújtására finanszírozási szerzõdést kötött intézmény kijelölt orvosa, vagy a
gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással való
rendelésére az illetékes megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárral
szerzõdést kötött orvos rendeli. Társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ
gyógyszerek, [illetõleg] gyógyászati segédeszközök, rehabilitációs céllal
rendelt gyógyfürdõellátások körét és a támogatás mértékét (összegét) külön
jogszabály állapítja meg."
I n d o k o l á s
Rendezni kell a rehabilitációs céllal igénybe vett gyógyfürdõellátás
finanszírozási kérdését is, tekintettel arra, hogy a rehabilitációs kezelést
követõen ismét munkába álló további társadalombiztositási befizetései a
ráfordított költségnél nagyobb mértékben biztosíthatják az Egészségbiztosítási
Alap egyensúlyát.
A törvényjavaslat 9. §-ának elhagyását javasoljuk.
"[9. §
A T.98. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"98. § A társadalombiztosítási ellátást szóban vagy írásban lehet igényelni.
Az igényt visszamenõleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni."]"
I n d o k o l á s
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat meg kell
tartani, tekintettel arra, hogy az egészségügyi szolgáltatás továbbra is
társadalombiztosítási ellátási körbe tartozna.
A törvényjavaslat 10. §-a a következõk szerint módosul:
"A T. 103. §-a (1) bekezdése [helyébe] az alábbiak szerint módosul és a
következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a további bekezdések
számozása értelemszerûen változik [a következõ rendelkezés lép]:
(1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató, valamint
a 103/D. § (1) bekezdésében említett személy, továbbá a 103/C. §-ban említett
szerv 24,5 százalékos mértékû nyugdíjbiztosítási és [3,5] 17,5 százalékos
mértékû egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt:
társadalombiztosítási járulék) köteles fizetni."
(2) A munkáltató munkavégzésre, vagy munkával elérhetõ eredmény
létrehozására irányuló szerzõdés - ide nem értve a 103/D. § (1) bekezdésében
említett egyéni vállalkozóval vagy a gazdasági társasággal kötött szerzõdést -
alapján kifizetett, elszámolt és társadalombiztosítási járulékalapot nem
képezõ adóköteles jövedelem - ide nem értve az adózott eredménybõl juttatott
osztalék 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselõ részét -
után 13 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni."
I n d o k o l á s
A Társadalombiztosítási Alapok 1997. évi 0-szaldós költségvetésének
biztosítása nem teszi lehetõvé a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási
járulék mértékének tervezet szerinti csökkentését. Az arányosabb teherviselés
indokolja, hogy a társadalombiztosítási járulékalapot nem képezõ adóköteles
"munkajövedelmek" után a munkáltatók egészségügyi hozzájárulást fizessenek.
A törvényjavaslat 11. § (1) bekezdése, a (2) bekezdés 3. pontja és a (4)
bekezdés az alábbiak szerint módosul:
"103/A. § (1) A munkáltató a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f)
pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett biztosított részére a
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott (elszámolt)
adóköteles jövedelem [valamint az adózott eredménybõl juttatott osztalék] után
a 103. § (1) bekezdésében meghatározott mértékû társadalombiztosítási
járulékot köteles fizetni."
"3. [az adózott eredménybõl juttatott osztalék 10, illetõleg 20
százalékos személyi jövedelemadót viselõ része.] a Munkavállalói
Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján a munkáltató
által az alkalmazottjának közvetlenül, ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül
juttatott vagyonjegy, dolgozói részvény, valamint az említett juttatások után
adott osztalék (hozadék), illetõleg a részjegy, célrészjegy, a vagyonjegy, a
szövetkezeti üzletrész és az egyéb vagyoni hozzájárulás alapján adott
osztalék, részesedés, kamat."
"(4) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaság, természetes személy tagja kérelmére a[z (5)] (3)
bekezdésben említett segítõ családtag után engedélyezni kell a magasabb
összegû - legfeljebb azonban havi 99.000 (napi 3300) forint alapján -
társadalombiztosítási járulék fizetését, ha a kérelem benyújtásakor a segítõ
családtag nõ 45., férfi az 50. életévét még nem töltötte be."
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat 10. §-nál leírtakra tekintettel adózott eredmény terhére
kifizetett osztalékot, valamint a részjegy, célrészjegy kamatát a
társadalombiztosítási járulék alapjába nem indokolt beszámítani.
A törvényjavaslat 12. §-ának (1)-(2), (6)-(8) bekezdése az következõk szerint
módosul:
"103/B. § (1) A 103. § [(2)] (3) bekezdésében említett
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapját képezõ jövelemként kell
figyelembe venni a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, valamint a
(3) bekezdésében említett biztosított munkáltatójától a biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott (elszámolt) és
társadalombiztosítási járulékalapot képezõ adóköteles jövedelmet."
"(2) A biztosított a 103. § [(2)] (3) bekezdése szerinti
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított
összege után köteles megfizetni."
"(6) Az e törvény, vagy külön jogszabály, illetõleg államközi egyezmény
alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az
elõnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók
öregségi nyugdíjában, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülõ személyt), a
rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjban, továbbá a növelt összegû
öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülõ biztosítottnak a 103. §
[(2)] (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell
fizetnie."
"(7) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülõ személy
az említett szociális ellátások összege után a 103. § [(2)] (3) bekezdése
szerinti nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Az ellátásokat folyósító szerv a
nyugdíjjárulékot köteles az ellátások összegébõl levonni, és azt a
nyugdíjbiztosítási járulékkal együtt havonta az elõírt határidõig az illetékes
társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalni."
"(8) A gyermekgondozási segélyben részesülõ személy az ellátás összege
után a 103. § [(2)] (3) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot köteles fizetni,
ha az ellátást az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények
módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvénnyel módosított, a családi pótlékról
és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény alapján állapították
meg. Az ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot köteles az ellátás
összegébõl levonni, és azt havonta az elõírt határidõig az illetékes
társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalni."
I n d o k o l á s
A javaslat a korábbi módosítások miatti pontosítást tartalmazza.
A törvényjavaslat 13. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A munkanélküli ellátásban részesülõ biztosított a keresetpótló
juttatás, továbbá a munkanélküli járadék után a 103. § [(2)] (3) bekezdése
szerint nyugdíjjárulékot köteles fizetni.
I n d o k o l á s
A javaslat a korábbi módosítások miatti pontosítást tartalmazza.
A törvényjavaslat 14. § (1) bekezdés e) pontja, (2)-(4) és (7) bekezdése,
továbbá a (10) bekezdés d) pontja az alábbiak szerint módosul.
"(1) e) [az SZJA törvény szerint] mezõgazdasági tevékenységet,
õstermelést, illetve kistermelést folytató természetes személy [ha SZJA
fizetésére kötelezett]."
"(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet folytató (118/A.
§), valamint a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - az e
tevékenységébõl származó és a tárgyévet közvetlenül megelõzõ naptári évben
elért személyi jövedelemadó alapot képezõ jövedelme [továbbá a vállalkozói
osztalékalap] után, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képezõ
jövedelemegytizenketted része, de legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ
napján érvényes minimálbérnek megfelelõ összeg után köteles havonta a 103. §
(1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot fizetni."
"(3) [A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetõleg
20 százalékos személyi jövedelemadót viselõ része.] Az egyéni vállalkozó - ide
nem értve a kiegészítõ tevékenységet folytatót - a 103. § (2) bekezdésben
elõírt hozzájárulást köteles megfizetni a vállalkozás adózott eredményébõl
származó 27 százalékos személyi jövedelemadót viselõ része után."
"(4) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet folytató (118/A.
§) és a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - a (2)-(3) bekezdések
szerint meghatározott összeg után, de legfeljebb havi 99.000 forint (napi 3300
forint) jövedelem után köteles havonta a 103. § [(2)] (3) bekezdése szerint
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni."
"(7) A tevékenységét kezdõ egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet
folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési kötelezettség kezdetének
napjától az év december 31. napjáig havonta a 103. § (1)[-(2)] és (3)
bekezdésében meghatározott mértékû társadalombiztosítási, egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulékot köteles fizetni a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján
érvényes minimálbér összege után."
"(10) d) [az (1) bekezdés e) pontjában említett mezõgazdasági õstermelõ,
kistermelõ az õstermelõi igazolvány átvétele napját követõen attól a naptól
kezdõdõen, amelytõl a mezõgazdasági õstermelésbõl származó bevétele meghaladja
a 100.000 forintot, az õstermelõi igazolvány visszaadása, jogerõs visszavonása
napjáig, a vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltó bírósági határozat
jogerõre emelkedéséig] az (1) bekezdés e) pontjában említett személy a
tevékenység megkezdésétõl annak megszüntetéséig"
I n d o k o l á s
A javaslat a korábbi módosításokkal függ össze, és pontosításokat tartalmaz.
A törvényjavaslat 15. §-ának (2)-(4) és (7) bekezdése a következõk szerint
módosul:
"(2) A társas vállalkozás a 10. § (2) bekezdésben említett tagjának - a
kiegészítõ tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a személyes
közremûködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem [és a vállalkozás adózott
eredményébõl juttatott osztalék] után, de legalább a tárgyhónapot megelõzõ
hónap elsõ napján érvényes minimálbér után a 103. § (1) bekezdése szerinti
társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Ha a járulékfizetési
kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári
napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni."
"(3) [A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményébõl
juttatott osztalék 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselõ
része.] A társas vállalkozás a tagjának a vállalkozás adóozott eredményébõl
juttatott osztalék 27 százalékos személyi jövedelemadót viselõ része után
köteles a 103. § (2) bekezdésében meghatározott hozzájárulást fizetni."
"(4) A társas vállalkozás tagja (10. § (2) bekezdés) - a kiegészítõ
tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a (2) [-(3)] bekezdés
szerint megállapított társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló
jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított
összege után köteles a 103. § [(2)] (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulékot fizetni."
"(7) Ha a társas vállalkozás tagjának biztosítása a naptári év teljes
tartama alatt nem áll fenn, a [(3)] (4) bekezdés szerinti járulékalap
legmagasabb összegének megállapításánál naptári naponként 3300 forintot kell
figyelembe venni."
I n d o k o l á s
Az egészségügyi hozzájárulás bevezetése miatt indokolt módosítani a társas
vállalkozók kötelezettségeinek szabályait.
A törvényjavaslat 16. §-ának (1) bekezdése a következõk szerint módosul és új
(2) bekezdéssel egészül ki.
"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget elõször a
megérítendõ ellátásra, a járulékbírságra és mulasztási bírságra, rendbírságra,
a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, az eljárás költségére, ezt
követõen - jogszabályban meghatározott részarányban - a biztosítottat terhelõ
(a biztosítottól levont) egészségbiztosítási járulékra és nyugdíjjárulékra, a
társadalombiztosítási járulékra, a 103. § (2) bekezdésében említett
egészségügyi hozzájárulásra, a 103. § [(3)] (4) bekezdésében említett táppénz
hozzájárulásra, végül a baleseti járulékra kell elszámolni.
Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a társadalombiztosítási
tartozásra befizetett összeget - az említett kiegyenlítési sorrend
alkalmazásával - elõbb a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak után fizetendõ
társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni vállalkozót vagy a társas
vállalkozás tagját terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt
követõen az egyéni vállalkozót, illetõleg a társas vállalkozást terhelõ
társadalombiztosítási járulékra, a 103/D. § (3) bekezdésében, illetõleg a
103/E. § (3) bekezdésében említett egészségügyi hozzájárulásra, társas
vállalkozás esetén a 103. § [(3)] (4) bekezdésében említett hozzájárulásra,
végül a baleseti járulékra kell elszámolni."
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitõl eltérõen a társadalombiztosítási
kifizetõhelyet mûködtetõ munkáltató esetében a kifizetett ellátás összegét
elõször a munkáltatót terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt
követõen a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, ezt
követõen a biztosítottat terhelõ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, majd
a munkáltatót terhelõ hozzájárulásokra, baleseti járulékra kell elszámolni.
I n d o k o l á s
E törvényjavaslat módosítását is az egészségügyi hozzájárulás bevezetése teszi
szükségessé.
A törvényjavaslat 19. §-a (1) és (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a 19.
§ alatti rendelkezés számozása (3) bekezdéssé változik.
"(1) A T. 118. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági
nyugdíjban, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, továbbá baleseti
nyugellátásban vagy baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesül,
b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben
részesül,
c) öregségi nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen
hozzátartozói nyugellátásban részesül,
d) elõnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres
szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,
e) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigonozotti ellátásban,
f) bányászati keresetkiegészítésben,
g) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
h) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl
nyugdíjban,
i) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési
támogatásban,
j) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül,
k) középfokú nevelési-oktatási, vagy felsõoktatási intézmény nappali
tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,
l) a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének a tagja, továbbá a
szerzõi díjas tevékenységet folytató személy arra az idõtartamra, amelyre a
munkáltató a 103. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulást fizeti.
m) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháznál, felekezetnél egyházi
személy,
n) az a)-m) pontokban említettek eltartott hozzátartozói (T. 15. § (3)
bek.),
o) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,
p) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ kiskorú magyar
állampolgár,
r) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben
elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt),
s) fogva tartott (ideértve az õrizetbe vett, az elõzetesen
letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetést töltõ
személyt),
t) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvény rendelkezései szerint szociálisan rászorultnak minõsül,
u) a 119. § (3) bekezdése szerint egészségbiztosítási járulék fizetésére
kötelezett személy.
(2) A kormányközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár az
egyezményben foglaltak szerint jogosult egészségügyi ellátásra."
(2) "(1) A 118. § (1) bekezdése a)-b), a d)-i), és a k)-s) pontokban és a
(2) bekezdésben említett személyek egészségügyi szolgáltatásának költsége az
Egészségbiztosítási Alapot, az a)-c) pontban említett személyek után a 12,8
százalékos járulékfizetési kötelezettség a Nyugdíjbiztosítási Alapot, a j)
pontban említettek utáni járulékfizetési kötelezettség a Munkaerõpiaci Alapot,
a t) pontban említettek után a havi 4500 forint/fõ összegû járulékfizetés a
helyi önkormányzatot terheli, mely utóbbiak költségét a központi költségvetés
téríti meg.
(2) A Munkaerõpiaci Alap az (1) bekezdés szerinti járulékot a Magyar
Köztársaság éves költségvetésében meghatározott átalányösszegben.
(3) Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal
jogszabály alapján rendelkeznie kellene és aki e törvény alapján
biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minõsül és
egészségügyi szolgáltatásra a 118. § (1) bekezdés a)-t) pontja szerint nem
jogosult, köteles havi 4500 forint összegû egészségbiztosítási járulékot
fizetni, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig a lakóhelye szerint illetékes
MEP-hez. A járulékfizetés esetén az eltartott hozzátartozója (T. 15. § (3)
bekezdés) is jogosult egészségügyi szolgáltatásra."
I n d o k o l á s
Az egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási ellátásként való
fenntartása változatlanul indokolttá teszi a kizárólag egészségügyi
szolgáltatásra jogosultak körének újraszabályozása.
A törvényjavaslat 20. §-a a következõk szerint módosul:
[(1)] A T. 119/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép: [és a § kiegészül a következõ (2) bekezdéssel, ezzel egyidejûleg a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:]
"(1) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a
tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - az e tevékenységébõl származó és
a tárgyévet közvetlenül megelõzõ naptári évben elért adóköteles jövedelme,
[valamint a vállalkozói osztalékalap] után, átalányadó esetén az átalányadó
alapját képezõ jövedelem egytizenketted része - legfeljebb azonban évi
1.204.500 forint (havi 99.000 forint, napi 3300 forint) - után baleseti
járulékot köteles havonta fizetni.
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetõleg
20 százalékos személyi jövedelemadót viselõ része.]
[(2) A T. 119/A. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép, egyidejûleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre
változik:]
I n d o k o l á s
A javasolt módosítást az egészségügyi hozzájárulás bevezetése teszi
indokolttá.
A törvényjavaslat 21. §-a a következõk szerint módosul:
"119/B. § [(1)] A társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytató
tagnak személyes közremûködése alapján kiosztott adóköteles jövedelem [és a
vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék] után 10 százalékos
mértékû baleseti járulékot köteles fizetni. A baleseti járulékot a tagsági
viszony megszûnését követõen kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményébõl
juttatott osztalék 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselõ
része.]"
I n d o k o l á s
A javasolt módosítást az egészségügyi hozzájárulás bevezetése teszi
indokolttá.
A törvényjavaslat 22. § (4)-(5) bekezdése a következõk szerint módosul, és
további (6)-(11) bekezdésekkel egészül ki:
[(4) Az (1) bekezdésben említett személlyel megállapodás csak annak
megkötését követõ hónap elsõ napjától kezdõdõ hatállyal az elsõ hónapra
esedékes járulék egyidejû befizetése mellett köthetõ. Ezt követõen a tárgyhavi
járulékot a következõ hónap 10. napjáig kell megfizetni. A befizetés
elmulasztása a megállapodás megszûnését vonja maga után.
(5) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendõ járulék alapját,
továbbá a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. A
megállapodás alapján szerezhetõ szolgálati idõre egyebekben a IV. fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni.]
(4) A 11. § hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a tartózkodási helye
szerint illetékes MEP-pel megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt
a Magyar Köztársaság területén tartózkodó házastársa és gyermeke egészségügyi
szolgáltatásának biztosítására.
(5) (4) bekezdésben említett külföldi állampolgár a megállapodást havi
7200 forint, házastársa és gyermeke után havi 3600 forint/fõ járulékfizetési
kötelezettség vállalása esetén kötheti meg a tartózkodási helye szerint
illetékes MEP-pel.
(6) A Magyar Köztársaság területén oktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatásra a
tartózkodási helye szerint illetékes MEP-pel havi 4000 forint
egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(7) A deviza jogszabályok szerint külföldinek minõsülõ magyar állampolgár
egészségügyi szolgáltatásra a magyarországi tartózkodási helye szerint
illetékes MEP-pel havi 10.000 forint összegû egészségbiztosítási járulék
fizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(8) A (4) és a (6)-(7) bekezdés szerint megállapodást az állampolgár
javára, a fizetési kötelezettség vállalása esetén más személy, vagy szerv is
megkötheti.
(9) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendõ járulék alapját, vagy
összegét, továbbá a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
Egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás esetén a jogosultságot, a
megállapodást kötõ egészségbiztosítási pénztár által kiállított igazolással,
illetõleg annak érvényesítésével kell igazolni. A részletes szabályokról külön
jogszabály rendelkezik.
(10) Az (1) bekezdésben, illetõleg a (4) és a (6)-(7) bekezdésben
említett személlyel, továbbá ezek javára megállapodás csak annak megkötését
követõ hónap elsõ napjától kezdõdõ hatállyal, az elsõ hónapra esedékes járulék
egyidejû befizetése mellett köthetõ. Ezt követõen az (5)-(7) bekezdés szerint
járulékokat havonta elõre, a tárgyhónapot közvetlenül megelõzõ hónap utolsó
napjáig, egyéb esetben a tárgyhavi járulékot a következõ hónap 10. napjáig
kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszûnését vonja
maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás
megszûnésének napjáig áll fenn.
(11) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha a jogszabály
másként nem rendelkezik - a II. és IV. fejezet rendelkezései az irányadóak az
alábbi eltérésekkel:
a) az egészségügyi szolgáltatás - sürgõsségi ellátás kivételével - akkor
jár, ha az igénybevétel kezdõ napját közvetlenül megelõzõen legalább hat havi
járulékfizetés történt,
b) az eltartott hozzátartozóra a jogosultság nem terjed ki.
I n d o k o l á s
A külföldi állampolgárok által egészségügyi szolgáltatásra köthetõ
megállapodást korszerûsíteni kell. A korszerûsítés az ellátáshoz jobban
igazodó járulékfizetés elõírásával, továbbá a járulékfizetés idõtartamához
kötõdõ egészségügyi szolgáltatás elõírásával valósulna meg.
A törvényjavaslat 25. § (1) bekezdése a következõk szerint módosul, és új (5)
bekezdéssel egészül ki.
"(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a T.
[14. §-ának (3) bekezdése, a 16/A-D. §-ok, a] 19. §-ának (3) bekezdésébõl a "a
táppénzfolyósítás idejének meghosszabbítása esetén két" szövegrész, a 22. §
(6) bekezdése, [a 76. §-ának (2) bekezdésébõl a "baleseti egészségügyi
szolgáltatás" szövegrész, a 79/A. §-a,] a 80. § (4) bekezdésébõl az "illetõleg
az (5) bekezdésben" szövegrész [a 118. §-ának (1)-(2) bekezdése, a (3)
bekezdésébõl "és baleseti egészségügyi szolgáltatásra" szövegrész, továbbá a
119. §-ának (1)-(2) bekezdése, a 121/A. §-ból az "és szolgáltatásoknak
(támogatásoknak, térítéseknek)" szövegrész] hatályát veszti.
(5) Ahol jogszabály társadalombiztosítási járulékot említ azon - eltérõ
rendelkezés hiányában - e törvény hatálybalépésétõl kezdve az egészségügyi
hozzájárulást is érteni kell."
I n d o k o l á s
Az egészségügyi szolgáltatás változatlanul társadalombiztosítási ellátásként
történõ szabályozása indokolja a hatályba léptetõ rendelkezések módosítását.
A módosító indítvány elfogadása esetén az egészségügyi természetbeni ellátások
finanszírozásának változásával összefüggõ törvénymódosításokról szóló a T.
3214. számú törvényjavaslat, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló T.
3213-as számú törvényjavaslat okafogyottá válik.
Budapest, 1996. október 28.
Dr.Kis Gyula sk.
MDF
Semjén Zsolt sk.
KDNP
Kiss József sk.
MSZP