1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3212/76.. számú
Egységes javaslat
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény
módosításáról szóló T/3212.. számú törvényjavaslat zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. november 7.
1996. évi ...................
t ö r v é n y
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény
módosításáról
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a
továbbiakban: T.) a következõk szerint módosul:
1. §
(1) A T. 10. §-a (1) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[E törvény alapján biztosított]
"f) az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában rendszeresen
közremûködõ segítõ családtag, továbbá a jogi személyiséggel nem
rendelkezõ gazdasági társaság - ide nem értve a jogi személy
felelõsségvállalásával mûködõ gazdasági munkaközösséget - természetes
személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végzõ segítõ
családtagja, kivéve azt, aki e törvény vagy külön jogszabály, illetõleg
államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes
nyugdíjban, az elõnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti
tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar
Alkotómûvészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülõ személyt
is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülõ személyt), rokkantsági,
baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ideértve a Magyar
Alkotómûvészeti Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben
részesülõ személyt is.
g) keresetpótló juttatásban, munkanélküli járadékban részesülõ
munkanélküli személy.
(2) A T. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az (1) - (2) bekezdésben említett személyeken túl a biztosítás
kiterjed
a) a bedolgozóra,
b) a megbízási, valamint a 103/D. § (1) bekezdésének hatálya alá nem
tartozó vállalkozási jellegû jogviszony keretében személyesen munkát
végzõ személyre,
c) az alapítvány, a társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek
szövetsége, a társasház-közösség, az egyesület, a köztestület, a
közhasznú társaság, a kamara, a biztosítási önkormányzat, a gazdálkodó
szerv - ide nem értve a korlátolt felelõsségû társaság esetében a 10. §
(2) bekezdés d) pontja szerint biztosított tagot, továbbá a 11. § (1)
bekezdésének b) - c) pontjában említett külföldi állampolgárokat -
választott tisztségviselõjére, a választott bíróság bírájára, továbbá a
helyi (települési) önkormányzat választott képviselõjére
(tisztségviselõjére) és a társadalmi megbízatású polgármesterre.
d) A szerzõi jogvédelem alá tartozó mû szerzõjére, elõdómûvészére, ha
a mûve, illetve elõadása felhasználására szerzõdést kötött és ennek
alapján díjazásban részesül, kivéve ha díjazása
da) nyilvánosságra hozott irodalmi, kultúrális, tudományos és
ismeretterjesztõ mû, mûfordítás,
db) nyilvánosan tartott ismeretterjesztõ, kultúrális vagy tudományos
elõadás, ha a díj kifizetõje költségvetési szerv vagy intézmény,
irodalmi, kultúrális vagy tudományos tevékenységet végzõ egyesület,
közalapítvány, amelynek fõ tevékenysége a fent említett szerzõi jogi
védelem alá tartozó mûvek és elõadások felhasználása,
dc) irodalmi mû, színmû, tancjáték vagy némajáték, zenemû szöveggel
vagy anélkül,
dd) rádió- vagy televizójáték, filmalkotás,
de) képzõmûvészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok
restaurálása (festészet, szobrászat, érmészet, képgrafika, alkalmazott
grafika, könyvmûvészet, videómûvészet, multimédia, látványtervezés,
intermédia és mûvészeti kommunikáció),
df) iparmûvészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása
(belsõépítészet és bútortervezés, textilmûvészet, öltözködéskultúra,
bõrmûvészet, kerámia, porcellánmûvészet, üvegmûvészet, ötvösség,
fémmûvesség, színházi és film kosztüm- és díszlettervezés,
látványtervezés, ipari formatervezés, papírmûvészet, animáció, rajzfilm,
alkalmazott grafika),
dg) fotómûvészeti alkotás,
megjelenésébõl vagy elõadásából származik."
2. §
A T. a következõ 10/A. §-sal egészül ki:
"10/A. § Az egyidejûleg több jogviszonyban álló személy
biztosításának a fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell
elbírálni."
3. §
A T. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"11. § A biztosítás nem terjed ki:
a) a külföldi állam diplomáciai képviselõjére, a képviselet
személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a diplomáciai
mentességet élvezõ nemzetközi szerv külföldi állampolgárságú
képviselõjére, (munkatársára), a diplomáciai mentességet élvezõ szerv
külföldi állampolgárságú alkalmazottjára, valamint az említett személyek
külföldi állampolgárságú alkalmazottjára,
b) a külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén
foglalkoztatott, a devizajogszabályok szerint külföldinek minõsülõ
személyre (a továbbiakban: külföldi),
c) a külföldi részvétellel mûködõ gazdasági társaságnak a Magyar
Köztársaság területén foglalkoztatott - a 14. § (2) bekezdésének hatálya
alá nem tartozó - arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára),
aki külföldinek minõsül."
4. §
A T. a következõ 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § E törvény alkalmazásánál
a) munkáltatónak kell tekinteni:
1. a biztosítottakat (T. 10. § (1) bekezdés a)-b) és f) pont és
(3) bekezdés) foglalkoztató jogi személyt, illetõleg jogi
személyiség nélküli gazdasági szervezetet, magánszemélyt,
költségvetés alapján gazdálkodó szervezetet, továbbá egyéb
szervezeteket,
2. a tanulószerzõdéssel szakképzõ iskolai tanulót, vagy
ösztöndíjas szakmunkástanulót foglalkoztató gazdálkodó
szervezetet - ideértve az egyéni vállalkozót is -,
3. a társas vállalkozás (T. 103/E. § (1) bekezdés) tagja
esetében a társas vállalkozást,
4. a T. 10. §-a (1) bekezdésének g) pontjában említett
magánszemélyek esetében a munkanélküli-ellátást folyósító
szervet,
5. a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülõ
személyek esetében a támogatást, illetõleg a díjat folyósító
szervet.
b) adóköteles jövedelem: az SZJA törvény szerint összevont adóalapba
tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek,
valamint az egyéb jogcímen szerzett bevételnek azon része, amelyet az
adóelõleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, továbbá az
SZJA törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként
meghatározott érteke.
5. §
(1) A T. 16/A. § (1) és (6) bekezdésének helyébe a következõ
rendelkezés lép, a (3) bekezdés a következõ ad) ponttal egészül ki:
"(1) A biztosított egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás
fennállása alatt és annak megszûnését követõ 30 napon belül jogosult:"
/(3) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében - az e
törvényben foglalt kivételekkel - térítés nélkül jogosult:
a) a betegségek megelôzését szolgáló orvosi és lélektani vizsgálat
"keretében külön jogszabályban foglaltak szerint/
"ad) az egészségügyi alapellátás keretében szervezett
1. iskolaegészségügyi orvosi ellátásra,
2. a védõnõi szolgálat által nyújtott gondozási tevékenységre, ennek
keretén belül
- a várandós és gyermekágyas anyák gondozására,
- a 0-6 éves korú gyermekek gondozására,
- tanköteles korú gyermekek gondozására,
- családgondozásra,"
"(6) A társadalombiztosítás a biztosítottnak az orvosilag indokolt
esetben és szükséges mértékben gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és az
orvosi rehabilitációs céllal rendelt gyógyfürdõellátás árához támogatást
nyújt. A gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök árához társadalombiztosítási támogatás akkor jár, ha azt az
egészségügyi szolgáltatás nyújtására finanszírozási szerzõdést kötött
intézmény kijelölt orvosa, vagy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
társadalombiztosítási támogatással való rendelésére az illetékes megyei
(fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárral szerzõdést kötött orvos
rendeli. Társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerek,
gyógyászati segédeszközök, rehabilitációs céllal rendelt
gyógyfürdõellátások körét és a támogatás mértékét (összegét) külön
jogszabály állapítja meg."
(2) A T. 16/C. § a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A magyar állampolgár biztosított indokolt külföldi
gyógykezeléséhez a társadalombiztosítási támogatás feltételeit és rendjét
a Kormány rendeletben szabályozza."
6. §
A T. 22/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"22/A. § A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt
az összeget kell figyelembe venni, amely után az irányadó idõszakban a
biztosított 4 százalékos mértékû egészségbiztosítási járulékot fizetett."
7. §
(1) A T. 44. § (1) bekezdésének elsõ három mondata helyébe a következõ
szövegrész lép:
"Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétõl a nyugdíj
megállapításának kezdõ napjáig elért keresetnek - 1987. december 31.
utáni és 1997. január 1-je elõtti idõtartam alatt a fõfoglalkozás
keretében elért keresetnek -(az ezen idõszak alatt kifizetett év végi
részesedésnek, prémiumnak, jutalomnak), jövedelemnek a havi átlaga
alapján kell megállapítani. Kereset alatt a kifizetés idõpontjában
érvényes rendelkezések szerinti nyugdíjjárulék-köteles keresetet,
jövedelem alatt pedig a 103/D-E. §-ok szerinti nyugdíjbiztosítási-,
illetõleg nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet kell érteni. Ha a
nyugdíjjárulékot jogszabályban meghatározott összeg után kell fizetni, ez
az összeg számít keresetnek. Az 1996. december 31-ét követõen elért,
nyugdíjjárulék-köteles keresetet, jövedelmet az e törvényben
meghatározott [103/B. § (2) bek., 103/D. § (2) és (4)-(5) bek., 103/E. §
(2) és (4)-(5) bek.] összeghatárig együttesen kell figyelembe venni. A
nyugdíj alapját képezõ kereseteket (jövedelmeket) a magánszemélyek
jövedelemadójának - kormányrendeletben meghatározottak szerint számított
(képzett) - összegével kell csökkenteni."
(2) A T. 44. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az 1988-ban elért keresetet 3,651-del, az 1989-ben elért
keresetet 3,123-del, az 1990-ben elért keresetet 2,568-del, az 1991-ben
elért keresetet 2,046-del, az 1992-ben elért keresetet 1,687-del, az
1993-ban elért keresetet 1,433-del kell szorozni, ha az ellátást 1996.
december 31-ét követõ és 1998. január 1-jét megelõzõ idõponttól kell
megállapítani."
(3) A T. 44. §-a (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
szövegrész lép:
"Ha az (1)-(5) bekezdés szerint az öregségi nyugdíj alapját képezõ
havi átlagkereset nem állapítható meg, illetve kereseteit az igénylõ nem
tudja igazolni, azoknak a napoknak a számát, amelyekre az igénylõnek
keresete volt - a külön jogszabályban általánosan meghatározott -, annak
a minimálbérnek az alapulvételével kell 1620 napra kiegészíteni, amely
azt a napot megelõzõ naptári hónapban érvényes, amelytõl a nyugdíjat
megállapítják. Az 1997. december 31-e utáni idõponttól megállapításra
kerülõ nyugellátások esetén az 1620 napot naptári évenként további 180-
180 nappal kell növelni."
(4) A T. 44/a. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
Ha az öregségi nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset 30.000
forintnál több:
a 30 001-35 000 forint között átlagkeresetrész kilencven százalékát,
a 35 001-40 000 forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát,
a 40 001-45 000 forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát,
a 45 001-50 000 forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát,
a 50 001-55 000 forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát,
a 55 001-60 000 forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát,
a 60 001-70 000 forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát,
a 70 001-80 000 forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát,
a 80 000 forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát
kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni."
8. §
A 10. § (3) bekezdésének d) pontjában említett esetben a szolgálati
idõ meghatározásának részletes szabályait a Kormány rendeletében
határozza meg.
(2) Szolgálati idõnek számít a katonai szolgálatban és a polgári
szolgálatban töltött idõ.
(6) Ha a 10. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és a (3)
bekezdésben említett biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó
jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében
teljes, illetõleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban
meghatározott munkaidõben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-
alapot képezõ keresete (jövedelme) a külön jogszabályban meghatározott
minimális bérnél kevesebb, akkor a biztosítási idõnek is csak az arányos
idõtartama vehetõ figyelembe szolgálati idõként. Ebben az esetben a
szolgálati idõ és a biztosítási idõ aránya azonos a nyugdíjjárulék-
köteles kereset (jövedelem) és a mindenkor érvényes minimálbér
arányával."
9. §
(1) A T. 98. § (2) és (4) bekezdéseinek helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a biztosított
bemutatja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel-ét (a továbbiakban: TAJ
szám) igazoló okmányt és az igazolja az egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultságát."
"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben említett
igazolás módját rendeletben szabályozza."
(2) A T. 107. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a
jelenlegi (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
"(2) A munkáltató, az egyéni vállalkozó, valamint a 119. § (2)
bekezdésében említett személy köteles megtéríteni az egészségügyi
szolgáltatásnak a szolgáltató által igazolt költségét, amennyiben a 103.
§ (1)-(2) bekezdésében említett egészségbiztosítási járulékot nem fizette
meg. A járuléktartozás teljes rendezésekor a megtérített költséggel a
járulék összege csökken."
10. §
A T. 103. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére a munkáltató,
valamint a 103/D. § (1) bekezdésében említett személy, továbbá a 103/C.
§-ban említett szerv 24 százalékos mértékû nyugdíjbiztosítási és 15
százalékos mértékû egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt:
társadalombiztosítási járulék) köteles fizetni."
11. §
A T. 103/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"103/A. § (1) A munkáltató a 10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f)
pontjában, továbbá a (3) bekezdésében említett biztosított részére a
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján adott (elszámolt)
adóköteles jövedelem, valamint az adózott eredménybõl juttatott osztalék
után a 103. § (1) bekezdésében meghatározott mértékû
társadalombiztosítási járulékot fizet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját:
1. a munkáltató által megállapított és folyósított
társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a
munkáltatót terhelõ összege;
2. a magánszemély munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárba a tag javára történõ befizetés a havonta fizetett tagdíj
összegének erejéig, de legfeljebb havi 20.000 forintig.
3. az adózott eredménybõl juttatott osztalék 10, illetõleg 20
százalékos személyi jövedelemadót viselõ része,
(3) Az egyéni vállalkozó [103/D. § (1) bekezdés] és a jogi
személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság természetes személy
tagja, segítõ családtagja [10. § (1) bek. f) pontja] után a tárgyhónapot
megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér alapulvételével a 103. §
(1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
Nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a terhességi-
gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a
gyermeknevelési támogatás és a baleseti táppénz folyósításának
idõtartamára, valamint a katonai szolgálat idejére. Azokra a naptári
napokra, amelyekre a járulékfizetési kötelezettség fennáll, a havi
járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.
(4) Az egyéni vállalkozó és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ
gazdasági társaság természetes személy tagja kérelmére a (3) bekezdésben
említett segítõ családtag után engedélyezni kell a magasabb összegû -
legfeljebb azonban havi 99.000 (napi 3300) forint alapján -
társadalombiztosítási járulék fizetését, ha a kérelem benyújtásakor a
segítõ családtag a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál tíz évvel
alacsonyabb életévét még nem töltötte be.
(5) Az ösztöndíjas szakmunkástanulók után fizetendõ
társadalombiztosítási járulék összege - amely az egészségbiztosítási és a
nyugdíjjárulékot is magában foglalja - havi 480 (napi 16) forint.
(6) A gyermeknevelési támogatást, az ápolási díjat folyósító szerv az
említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése szerinti
nyugdíjbiztosítási járulékot köteles fizetni.
"(7) A szerzõi jogvédelem alá esõ mû felhasználásáért a mû
szerzõjének díjat fizetõ - amennyiben a szerzõ e jogviszonya alapján nem
tartozik a 10. § (1) vagy (3) bekezdés a)-c) pontjainak hatálya alá - a
szerzõi díj adóköteles részének alapulvételével köteles a 103. § (1)
bekezdése szerinti nyugdíjbiztosítási járulékot fizetni."
12. §
A T. 103/B. § helyébe a következô rendelkezés lép:
"103/B. § (1) A 103. § (2) bekezdésében említett egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulék alapját képezô jövedelemként kell figyelembe venni a
10. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-f) pontjában, valamint a (3)
bekezdésben említett biztosított munkáltatójától a biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott (elszámolt) és
társadalombiztosítási járulékalapot képezõ adóköteles jövedelmet.
(2) A biztosított a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulékot az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem,
legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított összege után
köteles megfizetni.
(3) A naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell
hagyni annak az idõtartamnak a naptári napjait, amely alatt a
biztosítottnak társadalombiztosítási járulékalapot képezõ adóköteles
jövedelme nem volt.
(4) Az a biztosított, aki egyidejûleg több a 10. § (1)-(3)
bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik
jogviszonyából származó - járulékalapot képezõ - jövedelem, legfeljebb
azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után
az egészségbiztosítási járulékot fizet, ha foglalkoztatása egyik
jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás az egyik
jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó
járulékalapot képezõ juttatások után nem kell egészségbiztosítási
járulékot fizetni.
(5) Az a biztosított, aki egyidejûleg több biztosítással járó
jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék-
alapot képezõ jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot
fizet, legfeljebb azonban a (2) bekezdésben meghatározott összeg után. A
biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetõleg a
munkáltató a nyugdíjjárulék-alapot képezõ jövedelmeibõl a
nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem igazolja, hogy a
nyugdíjjárulék-alapot képezõ juttatásai együttesen elérték a (2)
bekezdésben meghatározott összeget.
(6) Az e törvény, vagy külön jogszabály, illetõleg államközi
egyezmény alapján öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes
nyugdíjban, az elõnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti
tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar
Alkotómûvészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban részesülõ személyt
is, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülõ személyt), a rokkantsági
és a baleseti rokkantsági nyugdíjban, (ideértve a Magyar Alkotómûvészeti
Közalapítványtól rendszeres rokkantsági segélyben részesülõ személyt is),
továbbá a növelt összegû öregségi és munkaképtelenségi járadékban
részesülõ biztosítottnak a 103. § (2) bekezdése szerinti
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie.
(7) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülõ
személy az említett szociális ellátások összege után a 103. § (2)
bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet. Az ellátásokat folyósító szerv
a nyugdíjjárulékot az ellátások összegébõl levon, és azt a
nyugdíjbiztosítási járulékkal együtt havonta az elõírt határidõig az
illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutal.
(8) A gyermekgondozási segélyben részesülõ személy az ellátás összege
után a 103. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot fizet, ha az
ellátást az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények
módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvénnyel módosított, a családi
pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény
alapján állapították meg. Az ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot
az ellátás összegébõl levonja, és azt havonta az elõírt határidõig az
illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervhez átutalja."
(9) A szerzõi jogvédelem alá esõ mû szerzõje -amennyiben e jogviszony
alapján nem tartozik a 10. § (1) vagy (3) bekezdés a)-c) pontjainak
hatálya alá - a szerzõi díj adóköteles részének alapulvételével köteles a
103. § (2) bekezdés szerinti nyugdíjjárulékot megfizetni."
13. §
A T. 103/C. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"103/C. § (1) A munkanélküli járadékot, a keresetpótló juttatást
folyósító szerv az említett juttatások után a 103. § (1) bekezdése
szerinti társadalombiztosítási járulékot fizet.
(2) A munkanélküli ellátásban részesülõ biztosított a keresetpótló
juttatás, továbbá a munkanélküli járadék után a 103. § (2) bekezdése
szerinti nyugdíjjárulékot fizet.
(3) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a nyugdíjjárulékot a
biztosítottól levonja és azt a társadalombiztosítási járulékkal együtt az
illetékes megyei (fõvárosi) egészségbiztosítási pénztárhoz,
kirendeltséghez (a továbbiakban együtt: MEP) átutalja.
(4) A munkanélküli ellátást folyósító szerv a foglalkoztatás
elõsegítésérôl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény 27. § (6) bekezdésében meghatározott idõtartamra a munkanélküli
járadék megállapított összege után a társadalombiztosítási járulékot és a
nyugdíjjárulékot a keresetpótló juttatásban és munkanélküli járadékban
részesülõ személyek járulékaival és a kiegészítéssel együtt a
Munkaerõpiaci Alapból havonta az elôírt határidõig átutalja az illetékes
MEP-nek.
(5) Az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett
szolgálati idõ nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés a
nyugdíjbiztosítási járulékot az érintett személyek havi átlagos létszáma
alapján a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér 30
százalékának megfelelõ összegben fizeti. A részletes szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg."
14. §
A T. 103/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"103/D. § (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:
a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkezõ személy - ideértve a külön
jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi,
klinikai, szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb
egészségügyi és szociális, továbbá gyógyszerészi magántevékenységet
folytató személyt is -,
b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelõzõ
jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedõnek minõsülõ természetes
személy,
c) az egyéni ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivõ,
d) a közjegyzõ és az önálló bírósági végrehajtó.
(2) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet folytató
(118/A. §), valamint a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - az e
tevékenységébõl származó és a tárgyévet közvetlenül megelõzõ naptári
évben elért személyi jövedelemadó alapot képezõ jövedelme, továbbá a
vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén az átalányadó alapját
képezõ jövedelem egytizenketted része, de legalább a tárgyhónapot
megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbérnek megfelelõ összeg után
köteles havonta a 103. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási
járulékot fizetni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállakozói osztalékalap 10,
illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselõ része.
(4) Az egyéni vállalkozó - a kiegészítõ tevékenységet folytató
(118/A. §) és a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - a (2)-(3)
bekezdések szerint meghatározott összeg után, de legfeljebb havi 99.000
forint (napi 3300 forint) jövedelem után köteles havonta a 103. § (2)
bekezdése szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni.
(5) Ha a biztosításra kötelezett egyéni vállalkozó egyidejûleg több,
a 10. § (1)-(3) bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban
áll, mindegyik jogviszonyából származó járulékalapot képezõ adóköteles
jövedelme, legfeljebb azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre
számított összege után fizeti az egészségbiztosítási járulékot, ha
foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a
foglalkoztatás az egyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további
jogviszonyokból származó járulékalapot képezõ jövedelem után nem kell
egészségbiztosítási járulékot fizetnie.
(6) Ha a biztosításra kötelezett egyéni vállalkozó egyidejûleg több
biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából származó
és társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem együttes
figyelembevételével köteles a nyugdíjjárulékot fizetni, legfeljebb
azonban napi 3300 forint naptári évre számított összege után. A
biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem
igazolja, hogy a nyugdíjjárulék-alapot képezõ juttatásai (jövedelmei)
együttesen elérték a napi 3300 forint naptári évre számított összegét.
(7) A tevékenységét kezdõ egyéni vállalkozó - a kiegészítõ
tevékenységet folytató (118/A. §) kivételével - a járulékfizetési
kötelezettség kezdetének napjától az év december 31. napjáig havonta a
103. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértékû társadalombiztosítási,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizet a tárgyhónapot megelõzõ
hónap elsõ napján érvényes minimálbér összege után.
(8) Az egyéni vállalkozó nem fizet társadalombiztosítási,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot arra az idõtartamra, amely alatt:
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási
segély a gyermeknevelési támogatás, vagy ápolási díj folyósításának
idõtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
b) katonai, vagy polgári szolgálatot teljesít,
c) elõzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt,
d) az ügyvéd az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.
(9) Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulékot
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a vállalkozói
igazolvány (engedély) átvétele napjától, annak visszaadása, jogerõs
visszavonása napjáig, a vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltó
bírósági határozat jogerõre emelkedéséig,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az ügyvédi kamarai
tagság kezdetétõl, annak megszûnéséig,
c) az (1) bekezdés d) pontjában említett közjegyzõ és az önálló
bírósági végrehajtó, a közjegyzõi, illetve az önálló bírósági végrehajtói
szolgálat keletkezésének idõpontjától, annak megszûnéséig,
köteles fizetni.
(10) Ha a járulékfizetési kötelezettség a (8) és a (10) bekezdés
alapján nem teljes naptári hónapban áll fenn, egy naptári napra a havi
járulékalap harmincad részét kell figyelembe venni.
(11) Az egyéni vállalkozó a tárgyévet követõen a személyi
jövedelemadó bevallására elõírt határidõig az illetékes
társadalombiztosítási igazgatási szervhez a társadalombiztosítási
folyószámlaszámra (törzsszámra) hivatkozással az e tevékenységébõl
származó személyi jövedelemadó alapját képezõ jövedelmét bevallja. A
társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot - a
január, február, március havi járulék kivételével - havonta utólag, a
tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig kell megfizetni. A január, február
és március havi járulékot április 20. napjáig kell megfizetni."
15. §
A T. 103/E. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
103/E. § (1) E törvény alkalmazásában társas vállalkozás: a
közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelõsségû
társaság, a közhasznú társaság, a szabadalmi ügyvivõi társaság, az
ügyvédi iroda, a gépjármûvezetõ-képzõ munkaközösség, az oktatói
munkaközösség.
(2) A társas vállalkozás a 10. § (2) bekezdésben említett tagjának -
a kiegészítõ tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a
személyes közremûködés alapján kiosztott adóköteles jövedelem és a
vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék, de legalább a
tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér után a 103. §
(1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.
Ha a járulékfizetési kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt
nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell
figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményébõl
juttatott osztalék 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadót
viselõ része.
(4) A társas vállalkozás tagja [10. § (2) bek.] - a kiegészítõ
tevékenységet folytató tag (118/A. §) kivételével - a (2)-(3) bekezdések
szerint megállapított társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló
jövedelem, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári évre számított
összege után a 103. § (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot fizet.
(5) Ha a társas vállalkozás tagja egyidejûleg több, a 10. § (1)-(3)
bekezdésében említett biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik
jogviszonyából származó - járulékalapot képezõ - jövedelme, legfeljebb
azonban együttesen napi 3300 forint naptári évre számított összege után
egészségbiztosítási járulékot fizet, ha foglalkoztatása egyik
jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Ha a foglalkoztatás egyik
jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó
járulékalapot képezõ juttatások után nem kell egészségbiztosítási
járulékot fizetni.
(6) Ha a társas vállalkozás biztosításra kötelezett tagja egyidejûleg
több biztosítással járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyából
származó és járulékalapot képezõ jövedelem együttes figyelembevételével
fizeti a nyugdíjjárulékot, legfeljebb azonban a napi 3300 forint naptári
évre számított összege után. A biztosított mindaddig fizeti a
nyugdíjjárulékot, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képezõ
juttatásai (jövedelmei) együttesen elérték a napi 3300 forint naptári
évre számított összegét.
(7) Ha a társas vállalkozás tagjának biztosítása a naptári év teljes
tartama alatt nem áll fenn, a (3) bekezdés szerinti járulékalap
legmagasabb összegének megállapításánál naptári naponként 3300 forintot
kell figyelembe venni.
(8) A (2) és (4)-(6) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb és
legmagasabb járulékalapot azzal az idõtartammal arányosan csökkenteni
kell, amely alatt a társas vállalkozás tagja:
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési
támogatásban, ápolási díjban részesül,
b) katonai, polgári szolgálatot teljesít,
c) elõzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetést tölt,
d) ügyvédként az ügyvédi kamarai tagságát szünetelteti.
(9) A társadalombiztosítási járulékot, illetõleg az
egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony
megszûnését követõen kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni."
16. §
(1) A T. 105/C. §-a (1) bekezdésének helyébe a következô rendelkezés
lép:
"(1) A társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget elôször a
megtérítendô ellátásra, a járulékbírságra és mulasztási bírságra,
rendbírságra, a késedelmi pótlékra, a végrehajtási költségre, az eljárás
költségére, ezt követõen - jogszabályban meghatározott részarányban - a
biztosítottat terhelõ (a biztosítottól levont) egészségbiztosítási
járulékra és nyugdíjjárulékra, a társadalombiztosítási járulékra, a 103.
§ (3) bekezdésében említett táppénz hozzájárulásra, végül a baleseti
járulékra kell elszámolni.
Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a
társadalombiztosítási tartozásra befizetett összeget - az említett
kiegyenlítési sorrend alkalmazásával - elôbb a biztosítottat terhelõ,
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékra, a foglalkoztatott biztosítottak
után fizetendõ társadalombiztosítási járulékra, majd az egyéni
vállalkozót vagy a társas vállalkozás tagját terhelõ egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulékra, ezt követõen az egyéni vállalkozót, illetõleg a
társas vállalkozást terhelõ társadalombiztosítási járulékra, társas
vállalkozás esetén a 103. § (3) bekezdésében említett hozzájárulásra,
végül a baleseti járulékra kell elszámolni.
(2) A T. 105/C. § (3) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Az illetékes egészségbiztosítási pénztár a járulékfizetésre
kötelezettet folyószámlájának augusztus 31-i egyenlegérõl, továbbá a
tartozásai után fennálló késedelmi pótlékról, ha azok együttes összege
meghaladja az 500 forintot, október 31-ig értesíti."
17. §
A T. 112. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"112. § A fizetésre kötelezett a mulasztása miatt felmerült eljárás
költségeit megtéríti. Az eljárás költségeinek a megtérítési módját,
mértékét (összegét) a Kormány rendeletben szabályozza."
18. §
A T. a következõ 117/A. §-sal egészül ki:
"117/A. § (1) Ha az igény elbírálása, illetõleg követelés
érvényesítése után megállapítást nyer, hogy a bíróság által el nem bírált
határozat (fizetési meghagyás) jogszabályt sért, vagy az igényt tévesen
utasították el, illetve az ellátás (követelés) összegét tévesen
állapították meg, az ellátást tévesen folyósították, az illetékes
társadalombiztosítási szerv a határozat (fizetési meghagyás)közlésétõl
számított öt éven belül a határozatot (fizetési meghagyást) módosítja,
illetõleg visszavonja.
(2) Az ellátás összegének utólagos kifizetésére a 100. § (1)
bekezdése, a követelés érvényesítésére a 113. §, a visszafizetési és a
megtérítési kötelezettségre a 105-109. §-ok rendelkezéseit kell
alkalmazni."
19. §
A T. 118. § helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) Kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el és rokkantsági
nyugdíjban, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, továbbá baleseti
nyugellátásban vagy baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesül,
b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben
részesül,
c) öregségi nyugdíjban, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen
rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetõleg
hozzátartozói nyugellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban
részesül,
d) elõnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, továbbá öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegû öregségi,
munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres
szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági
járadékban, valamint a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítványtól öregségi
nyugdíjban, illetve rendszeres rokkantsági segélyben,
e) nemzeti gondozási díjban (pótlékban) hadigondozotti ellátásban,
f) bányászati keresetkiegészítésben,
g) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
h) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettõl
nyugdíjban,
i) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési
támogatásban,
j) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában
részesül,
k) középfokú nevelési-oktatási, vagy felsõoktatási intézmény nappali
tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,
l) az a)-k) pontokban említettek hozzátartozói (T. 15. § (3) bekezdés),
m) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,
n) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ kiskorú magyar
állampolgár,
o) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben
elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt)
p) fogva tartott (ideértve az õrizetbe vett, az elõzetesen
letartóztatott, az elzárásra utalt és a szabadságvesztés büntetést töltõ
személyt),
r) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvény rendelkezései szerint szociálisan rászorultnak minõsül, és
egészségügyi szolgáltatásra jogosító igazolvánnyal rendelkezõ személy,
s) a 119. § (2) bekezdése szerint egészségbiztosítási járulék
fizetésére kötelezett személy.
(2) A kormányközi egyezmény hatálya alá tartozó külföldi állampolgár az
egyezményben foglaltak szerint jogosult egészségügyi ellátásra.
20. §
A T. 118/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"118/A. § A 103/D. § (1) bekezdés a)-e) pontjában említett egyéni
vállalkozót, továbbá a társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítõ
tevékenységet folytatónak tekinteni, ha egyidejûleg e törvény, vagy külön
jogszabály, illetõleg államközi egyezmény alapján öregségi (ideértve a
korengedményes nyugdíjban, az elõnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes
mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, ideértve a Magyar
Alkotómûvészeti Közalapítvány öregségi nyugdíjban részesülõ személyt is,
valamint a szolgálati nyugdíjban részesülõ személyt), rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjban, (ideértve a Magyar Alkotómûvészeti Közalapítványtól
rendszeres rokkantsági segélyben részesülõ személyt is), vagy növelt összegû
öregségi, munkaképtelenségi járadékban, rokkantsági járadékban részesül."
21. §
A T. 119. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A T. 118. § (1) bekezdése a)-r) pontokban és a (2) bekezdésben
említett személyek egészségügyi szolgáltatásának költsége az
Egészségbiztosítási Alapot terheli.
(2) Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal
jogszabály alapján rendelkeznie kellene és, aki e törvény alapján
biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minõsül és
egészségügyi szolgáltatásra a 118. § (1) bekezdés a)-r) pontja szerint nem
jogosult, köteles havonta a munkából, tevékenységbõl származó adóköteles
jövedelem, de legalább a mindenkori minimális bér 11,5 százalékának megfelelõ
összegû egészségbiztosítási járulékot fizetni, a tárgyhónapot követõ hónap
10. napjáig a lakóhelye szerint illetékes MEP-hez. A járulékfizetés esetén az
eltartott hozzátartozója (T. 15. § (3) bekezdés) is jogosult egészségügyi
szolgáltatásra."
22. §
(1) A T. 119/A. §-a (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés
lép, és a § kiegészül a következõ (2) bekezdéssel, ezzel egyidejûleg a
jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
"(1) A kiegészítõ tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - a
tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - az e tevékenységébõl származó
és a tárgyévet közvetlenül megelõzõ naptári évben elért adóköteles
jövedelme, valamint a vállalkozói osztalékalap, átalányadó esetén az
átalányadó alapját képezõ jövedelem egytizenketted része - legfeljebb
azonban évi 1.204.500 forint (havi 99.000 forint, napi 3300 forint) - után
baleseti járulékot köteles havonta fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10,
illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadót viselõ része."
"(3) A 103/D. § (5)-(6) bekezdésének rendelkezéseit a kiegészítõ
tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell azzal az
eltéréssel, hogy az igazolt keresõképtelensége vagy kórházi ápolása
idõtartamára sem köteles járulékot fizetni.
23. §
A T. 119/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"119/B. § (1) A társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet
folytató tagnak személyes közremûködése alapján kiosztott adóköteles
jövedelem és a vállalkozás adózott eredményébõl juttatott osztalék után 10
százalékos mértékû baleseti járulékot fizet. A baleseti járulékot a tagsági
viszony megszûnését követõen kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját a vállalkozás adózott eredményébõl
juttatott osztalék 10, illetõleg 20 százalékos személyi jövedelemadót
viselõ része."
24. §
A T. 119/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"119/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ,
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló nagykorú személy a
lakóhelye szerint illetékes MEP-el szolgálati idõ megszerzésére 35 százalékos
mértékû nyugdíjbiztosítási járulék fizetésének vállalása mellett
megállapodást köthet.
(2) A járulékfizetés alapja a megállapodást kötõ által megjelölt
jövedelem, de legalább a megállapodás megkötését megelõzõ hónap elsõ napján
érvényes minimálbér összege. Ha a megállapodást a minimálbér összegének
figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodásban
meghatározott összeg a változást követõ hónap elsõ napjától módosul.
(3) A (1) bekezdésben említett nyugdíjbiztosítási járulék alapjaként
megjelölt összeg nem lehet több havi 99.000 forintnál.
(4) A 11. § hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a tartózkodási helye
szerint illetékes MEP-pel megállapodást köthet a saját, valamint a vele
együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó házastársa és gyermeke
egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(5) A (4) bekezdésben említett külföldi állampolgár a megállapodást havi
7200 forint, házastársa és gyermeke után havi 3600 forint/fõ járulékfizetési
kötelezettség vállalása esetén kötheti meg a tartózkodási helye szerint
illetékes MEP-pel.
(6) A Magyar Köztársaság területén oktatási intézmény nappali tagozatán
tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatásra a
tartózkodási helye szerint illetékes MEP-pel havi 4000 forint
egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalása esetén köthet
megállapodást.
(7) A deviza jogszabályok szerint külföldinek minõsülõ magyar állampolgár
egészségügyi szolgáltatásra a magyarországi tartózkodási helye szerint
illetékes MEP-pel havi 10.000 forint összegû egészségbiztosítási járulék
fizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(8) A (4) és a (6)-(7) bekezdés szerint megállapodást az állampolgár
javára, a fizetési kötelezettség vállalása esetén más személy, vagy szerv is
megkötheti.
(9) A megállapodásnak tartalmaznia kell a fizetendõ járulék alapját, vagy
összegét, továbbá a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó
szabályokat. Egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás esetén a
jogosultságot, a megállapodást kötõ egészségbiztosítási pénztár által
kiállított igazolással, illetõleg annak érvényesítésével kell igazolni. A
részletes szabályokról külön jogszabály rendelkezik.
(10) Az (1) bekezdésben, illetõleg a (4) és a (6)-(7) bekezdésben említett
személlyel, továbbá ezek javára megállapodás csak annak megkötését követõ
hónap elsõ napjától kezdõdõ hatállyal, az elsõ hónapra esedékes járulék
egyidejû befizetése mellett köthetõ. Ezt követõen az (5)-(7) bekezdés szerint
járulékokat havonta elõre, a tárgyhónapot közvetlenül megelõzõ hónap utolsó
napjáig, egyéb esetben a tárgyhavi járulékot a következõ hónap 10. napjáig
kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszûnését vonja
maga után. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás
megszûnésének napjáig áll fenn.
(11) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha a jogszabály
másként nem rendelkezik - a II. és IV. fejezet rendelkezései az irányadóak az
alábbi eltérésekkel:
a) az egészségügyi szolgáltatás - sürgõsségi ellátás kivételével - akkor
jár, ha az igénybevétel kezdõ napját közvetlenül megelõzõen legalább hat havi
járulékfizetés történt,
b) az eltartott hozzátartozóra a jogosultság nem terjed ki."
25. §
A T. 119/E. §-a (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdésében
említett folyószámlaszám bevezetése 1997. január 1-jétõl folyamatosan
történik. A teljes körû bevezetésig a korábbi folyószámla azonosítót is
alkalmazni lehet.
26. §
A T. 124. § (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
e) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott korengedményes
nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseitõl eltérõen
megállapíthassa.
27. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a T.
14. §-ának (3) bekezdése, 19. §-ának (3) bekezdésébõl a "a táppénzfolyósítás
idejének meghosszabbítása esetén két" szövegrész, a 22. § (6) bekezdése, a
80. § (4) bekezdésébõl az "illetõleg az (5) bekezdésben" szövegrész hatályát
veszti.
(2) A 8. § rendelkezéseit az 1996. december 31-e után szerzett szolgálati
idõ számítására kell alkalmazni.
(3) A T 10. § (3) bekezdés da)-db) pontjaiban említett nyilvánosságra
kerülés megvalósulásának meghatározására vonatkozó részletes szabályokat
külön jogszabály határozza meg.
(4) E törvény 10.-15., §-ait és 22-23. §-ait elsõ ízben az 1997. január
hónapra vonatkozóan fizetendõ társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékra, baleseti járulékra kell alkalmazni.
(5) A T. 119/D. §-a alapján e törvény hatálybalépését megelõzõen megkötött
megállapodásokat 1997. március 1-jéig e törvény 24. §-ában foglaltaknak
megfelelõen módosítani kell vagy meg kell szüntetni.