1

T/3247/58.. számú

Egységes javaslat

a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény

módosításáról rendelkezõ

T/3247.. számú törvényjavaslat

zárószavazásához

Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1996. november

Tervezet

1996. évi ..... törvény

a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény

módosításáról

1. §

A számvitelrõl szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) E törvény alkalmazásában vállalkozó minden olyan jogi személy, továbbá

jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely a saját nevében és

kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerûen, ellenérték

fejében termelõ vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban:

vállalkozási tevékenység) végez (ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi

vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosító intézetet is), de

nem tartozik a (2) és (3) bekezdésben felsoroltak közé."

2. §

Az Szt. 3/A. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"e) konszolidálásba bevont vállalatok: az anyavállalat, a konszolidálásba

teljeskörûen bevont leány-vállalat, a tõkerészesedés alapján bevont közös

vezetésû vállalkozás együttesen."

3. §

Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A gazdálkodó mûködésérõl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl, a

naptári év könyveinek lezárását követõen, a törvényben meghatározott

könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni."

4. §

Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[(2) A vállalkozók esetében az (1) bekezdés szerinti beszámoló a következõ

lehet:]

"d) egyszerûsített mérleg és eredménylevezetés."

5. §

(1) Az Szt. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. § Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált)

üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy

vagy több vállalkozóhoz fûzõdõ viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése

értelmében anya-vállalatnak minõsül, továbbá az a vállalkozó, amely

a közös vezetésû vállalkozásban a 8/A. § (1) bekezdése szerinti

jogosultságokkal tõkerészesedés alapján rendelkezik."

(2) Az Szt. 8/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az

anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 8/E. § kivételével -,

továbbá a közös vezetésû vállalkozást - a 61/F. és 61/G. §-ok alapján

bevontak kivételével - be kell vonni."

6. §

Az Szt. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9.§ Egyszerûsített mérleget és eredménylevezetést készíthet az az iskolai

szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkezõ munkaközösség, jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek vállalkozási

tevékenységbõl származó éves nettó árbevétele - két egymást követõ évben

- nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa

foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfõösszegtõl."

7. §

Az Szt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A 8. § szerinti vállalkozónak, illetve ezen vállalkozó leányvállalatának,

közös vezetésû vállalkozásának a 3. számú melléklet szerint

továbbrészletezett éves beszámolót kell készítenie, a 71. § (1) bekezdése

szerint letétbe helyeznie, a 72. § szerint közzé tennie, és a

8/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenõen minden olyan adatot

szolgáltatni köteles, amely adat az összevont (konszolidált) éves

beszámoló, illetve az összevont (konszolidált) üzleti jelentés

készítéséhez az anyavállalatnak szükséges."

8. §

(1) Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a

befektetési vállal-kozás, a biztosító intézet, a befektetési alap, a

betétbiztosítási alap, az intézményvédelmi alap, a befektetõvédelmi

alap, az ügyfélvédelmi alap, a tõzsde, az elszámolóház, valamint a

közraktár könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének

sajátosságait kormányrendelet szabályozza."

(2) Az Szt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ (5)-(6) bekezdés

lép:

"(5) Az egyéb szervezetek által alapított intézmények könyvvezetési,

beszámolókészítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó

kormányrendelet, valamint más jogszabály rendelkezései alapul

vételével - a létrehozó szervezet állapítja meg és az eltérhet a

létrehozóra érvényes elõírásoktól.

(6) A kormányrendelet az (1)-(4) bekezdésben jelölt szervek tekintetében

azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb

jogszabályi elõírásokból következõen -

eltérnek a vállalkozókra elõírt szabályoktól, de nem ellentétesek e

törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi

elõírások az (1)-(4) bekezdésben jelölt szerveknél - a

kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenõen -

érvényesek."

9. §

(1) Az Szt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A könyvvezetés a 77-87. §-okban foglaltak figyelembevételével az

egyszeres és a kettõs könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven

történhet."

(2) Az Szt. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Kettõs könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, a (4)

bekezdésben foglaltak kivételével, továbbá a költségvetés alapján

gazdálkodó szerv és a Magyar Nemzeti Bank."

10. §

Az Szt. 14. §-a kiegészül a következõ (3)-(6) bekezdéssel:

"(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési elõírások alapján ki kell

alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak,

körülményeinek leginkább megfelelõ - a törvény

végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

(4) A számviteli politika keretében rögzíteni kell - többek között -

azokat a gazdálkodóra jellemzõ szabályokat, elõírásokat, módszereket,

amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás

szempontjából lényegesnek [15. § (14), 72. § (6) bekezdés], az ellenõrzés,

az önellenõrzés során jelentõsebb összegû hibának [18. § (3) bekezdés],

adósonként együttesen kisösszegûnek [27. § (1) bekezdés], nem jelentõsnek

[31. § (3) bekezdés], fajlagosan kisértékûnek [39. § (5) bekezdés].

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belsõ szabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

(6) A (5) bekezdés c) pontjában elõírt kötelezettség alól mentesül az

egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozó, az egyszerûsített éves beszámolót

készítõ vállalkozó, továbbá a 34. § (1) bekezdésében meghatározott

értékhatárt el nem érõ vállalkozó."

11. §

(1) Az Szt. 15. §-ának (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(11) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló

elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi

értékelés elve). A beszámoló elkészítése során - a (13)-(15)

bekezdésben foglaltak alapján - az egyedi értékelés elve e törvény

szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet."

(2) Az Szt. 15. §-a a következõ (13)-(15) bekezdésekkel egészül ki:

"(13) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági

eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak

megfelelõen - e törvény alapelveihez, vonatkozó elõírásaihoz

igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelõen kell elszámolni

(tartalom elsõdlegessége a formával szemben elve)."

(14) Lényegesnek minõsül a beszámoló szempontjából minden olyan

információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerûség

határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók

döntéseit (lényegesség elve).

(15) A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítõ

mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosít-hatósága

(hasznossága) álljon arányban az információk elõállításának

költségeivel (költség-haszon összevetésének elve)."

12. §

Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni

az elõzõ naptári év megfelelõ adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók

össze, akkor ezt a kiegészítõ mellékletben indokolni kell. Amennyiben az

ellenõrzés, az önellenõrzés az elõzõ év(ek) éves beszámolójában elkövetett

jelentõsebb - a mérleg fõösszegének 1 százalékát, vagy 500 millió forintot

meghaladó - összegû hibá(ka)t állapított meg, akkor az elõzõ év(ek)re

vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem

fellebbezett, jogerõssé vált megállapítások miatti - módosításokat a

mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az elõzõ év adatai mellett

be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi

adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-

külön oszlopban szerepelnek az elõzõ évi adatok, a lezárt év(ek)re

vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok."

13. §

Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vámszabadterületi társaságnak, ide értve a devizáról szóló 1995. évi

XCV. törvény 85. §-a szerinti devizakülföldinek minõsülõ társaságokat is,

az éves beszámolót, illetve a könyveket magyar nyelven, a társasági

szerzõdésben rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni, illetve

vezetni. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam

listája szerinti devizaegységben kell megadni."

14. §

Az Szt. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált

értéke is. Ez esetben, ameddig ez az érték nem kerül leírásra, addig a

adózott eredménybõl csak akkor lehet osztalékot (részesedést) fizetni, ha

az adózott eredmény (beleértve az eredménytartalékot is) az alapítás-

átszervezés aktivált értékébõl még le nem írt összeg levonása után arra

fedezetet nyújt."

15. §

(1) Az Szt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Aktív idõbeli elhatárolásként kell a kamatbevételekkel szemben

kimutatni a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt

diszkont - hitelviszonyt megtestesítõ - értékpapírok névértéke és

kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott évre,

idõarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem

értékesítik, nem váltják be, a könyvekbõl nem vezetik ki."

(2) Az Szt. 24. §-a kiegészül a következõ (3)-(4) bekezdéssel:

"(3) Aktív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni a tartozásátvállalás

során - a tartozásátvállalás beszámolási idõszakában - a véglegesen

át-vállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzõdés

(megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt

kötelezettségnek a szerzõdés (megállapodás) szerinti pénzügyi

rendezésekor, a teljesítésnek megfelelõen kell a rendkívüli

ráfordításokkal szemben megszüntetni.

(4) A devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévõ

devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló -

beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból

származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi

értékelésbõl adódóan - a 40. § (4) bekezdésében foglaltakból

következõen - keletkezett és egyéb ráfordításként elszámolt

árfolyamveszteség teljes összegét aktív idõbeli elhatárolásként lehet

elszámolni az egyéb ráfordítások csökkentésével (nem realizált

árfolyam-veszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból

származó tartozások törlesztése-kor - az elõzõ idõszakokban idõbelileg

elhatárolt halmozott összegbõl - a törlesztõ részletre jutó - idõbeli

elhatárolásként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell

szüntetni, az egyéb ráfordítások növelésével (realizált

árfolyamveszteség)."

16. §

(1) Az Szt. 26. §-ának (2)-(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések

lépnek:

"(2) A saját tõke a - jegyzett, de még be nem fizetett tõkével csökkentett

- jegyzett tõkébõl, a tõketartalékból, az eredménytartalékból, az

értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményébõl

tevõdik össze.

(3) Jegyzett tõke részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál

a cégbíróságon bejegyzett tõke, az alapszabályban, a társa-sági

szerzõdésben meghatározott összegben. Részvénytársaságnál, korlátolt

felelõsségû társaságnál a jegyzett tõke összegében - a törvény 1.

számú melléklete szerinti módon - figyelembe kell venni az alaptõke,

a törzstõke emelése, leszállítása összegét is, ha az errõl szóló

alapszabály, társasági szerzõdés módosítást - bejegyzés céljából - a

cégbírósághoz benyújtották. Más gazdálkodónál jegyzett tõke a

részjegytõke, az üzletrésztõke, a vagyoni betét, a vagyoni

hozzájárulás, az alapítói vagyon, vagy egyéb módon nevezett, a

társasági szerzõdésben, az alapító okiratban, a tulajdonosok közötti

megállapodásban meghatározott, a tulajdonos által tartósan

rendelkezésre bocsátott tõke, függetlenül attól, hogy azt jogszabályi

elõírás alapján cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli-e vagy

sem.

(4) A tõketartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) a részvények kibocsátáskori, ide értve a tõkeemeléskori ellenértéke

és névértéke közötti különbözetet,

b) az alapítók által az alapításkor, illetve a tõkeemeléskor

tõketartalékként véglegesen átadott eszközök, a pénzeszközök

értékét az eszközmozgással, illetve a pénzmozgással egyidejûleg,

c) a jegyzett tõke leszállítását a tõke-tartalékkal szemben,

d) jogszabály alapján tõketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett

eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással

egyidejûleg.

(5) A tõketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) a jegyzett tõke emelését a szabad tõketartalékból,

b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére

felhasznált összeget,

c) jogszabály alapján tõketartalékkal szemben átadott pénzeszközök,

eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással

egyidejûleg.

Az a)-c) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tõketartalék

csökkenthetõ úgy, hogy a tõketartalék negatív nem lehet.

(6) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) az elõzõ év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az

ellenõrzés, az önellenõrzés elõzõ év(ek) mérleg szerinti eredményét

növelõ módosítását (nyereségét) is,

b) a jegyzett tõke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,

c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére

felhasznált tõketarta-lékot,

d) jogszabály alapján eredménytartalékba helye-zett pénzeszközöket,

átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással

egyidejûleg.

(7) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) az elõzõ év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ide értve az

ellenõrzés, az önellenõrzés elõzõ év(ek) mérleg szerinti eredményét

csökkentõ módosítását (veszte-ségét) is,

b) a jegyzett tõke emelését a rendelkezésre álló szabad

eredménytartalékból,

c) a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként

osztalékra, részesedésre, ezek adójára, továbbá az eredménytartalék

egyéb célra történõ felhasználása miatti adóra igénybevett

összeget,

d) jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott

pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az

eszközmozgással egyidejûleg.

(2) A Szt. 26. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

"(8) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 41/A. § szerinti piaci

értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az

értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással

szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére

a saját tõke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére

kötelezettség közvetlenül nem teljesíthetõ."

(3) Az Szt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,

egyidejûleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:

"(10) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévõ eredménytartalék csak

akkor vehetõ igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint

nem kötötték le, és az igénybevétel után a lekötött tõketartalékkal,

a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal,

valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált

árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék

különbözetének összegével csökkentett saját tõke összege meghaladja a

jegyzett tõke összegét."

(4) Az Szt. 26. §-a a következõ (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:

"(11) Az ellenõrzés, az önellenõrzés során megállapított - az elõzõ

év(ek)re vonatkozó - jelentõsebb összegû hibák elkülönítetten

kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti

eredményét) az eredménytartalékot növelõ-csökkentõ tételként a hiba

megállapításának évében kell elszámolni.

(12) A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethetõ ki osztalékként,

részesedésként, ha a 22. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenõen a

lekötött tõketartalékkal, a lekötött eredmény-tartalékkal, továbbá az

értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem

realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti

céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tõke összege

az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tõke

összege alá."

17. §

(1) Az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az adózás elõtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a

vevõ, az adós minõsítése alapján - a mérlegforduló-napon fennálló

követelések, kétes követelések (ideértve a hitelintézetekkel,

pénzügyi vállalkozásokkal szembeni pénzköveteléseket

is), továbbá a kölcsönként, az elõlegként adott összegek miatt

várható veszteségek fedezetére. A fizetési határidõt egy évvel

meghaladó, és vevõnként, adósonként együttesen kisösszegû (a

végrehajtás várható költségeinek háromszorosát nem meghaladó)

követelések esetén a céltartalék összege az ilyen követelések

értékének százalékában is meghatározható. A kiegészítõ mellékletben

részletezni kell a képzett céltartalék összegét a felsorolt jogcímek

szerint."

(2) Az Szt. 27. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(3) Biztosító intézetnél, befektetési vállal-kozásnál a 94. § c)

pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet

szerint képezhetõ céltartalék.

(4) Hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetekrõl, a

pénzügyi vállakozásokról szóló törvény, a Magyar Nemzeti Banknál a

jegybankról szóló törvény, valamint a 94. § c) pontjában foglalt

felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint kell

céltartalékot képezni."

(3) Az Szt. 27. §-a kiegészül a következõ (6) bekezdéssel:

"(6) Ha a vállalkozás a devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem

fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó -

hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó

tartozások nem

realizált árfolyam-veszteségét a 24. § (4) bekezdése szerint

idõbelileg elhatárolta, év végén az így elhatárolt halmozott

összegnek a hitelfelvételtõl eltelt idõtartam és a hitel teljes

futamideje arányában számított hányadának megfelelõ összegû

céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az elõzõ év végéig ilyen

címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a

különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb

ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel

szemben. A számításnál figyelembe vett hitelfutamidõ nem lehet

hosszabb, mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz várható -

amortizációnál figyelembe vett - élettartama."

18. §

(1) Az Szt. 29. §-ának jelölése 29. § (1) bekezdésre változik, egyúttal a) és

b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[Passzív idõbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:]

"a) a mérleg fordulónapja elõtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a

mérleg fordulónapja utáni idõszak árbevételét, bevételét képezi,

b) a mérleg fordulónapja elõtti idõszakot terhelõ költséget, ráfordítást,

amely csak a mérleg fordulónapja utáni idõszakban jelentkezik

kiadásként, kerül számlázásra,"

(2) A Szt. 29. §-a a következõ (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Passzív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni a rendkívüli

bevételként elszámolt

a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott

(pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen

fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,

b) elengedett kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség

terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a

kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében),

c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök

átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci)

értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a

többletként fellelt eszközök piaci értékét.

(3) A támogatásonként, juttatásonként, térítés nélkül átvett eszközönként

kimutatott passzív idõbeli elhatárolást a fejlesztés során

megvalósított eszköz, az elengedett kötelezettséghez kapcsolódó

eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az

ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket

is) 35. § szerint meghatározott beszerzési értékének, illetve

beszerzési értéke arányos részének költségkénti, illetve

ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

(4) Passzív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a

ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül

- kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt

támogatás összegébõl a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem

ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások

tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerzõdésben,

megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni."

19. §

Az Szt. 31. §-a kiegészül a következõ (3) bekezdéssel:

"(3) A 32. § (2)-(3), a 33. § (3)-(4), illetve a 40. § (4) bekezdésében

foglalt értékelési elõírások alkalmazása nem kötelezõ, ha az értékelésnek

a valutában-devizában lévõ eszközökre, forrásokra, illetve az eredményre

gyakorolt hatása nem jelentõs, vagy várhatóan az a következõ évben

ellentételezõdik."

20. §

Az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A valutapénztárban lévõ valutakészletet és a devizaszámlán lévõ devizát -

a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a könyvekben szereplõ

értéken kell kimutatni."

21. §

Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a tõzsdén jegyzett, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír

tõzsdei árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelõzõen legalább

egy éven keresztül) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, az értékpapírt

az év utolsó, közzétett tõzsdei átlagárfolyama alapján kell értékelni.

Minden más esetben a 39. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kell

alkalmazni."

22. §

Az Szt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A mérlegben a vásárolt készletet (anyag, áru) a 35. § szerinti beszerzési

áron vagy átlagos (súlyozott) beszerzési áron, a saját termelésû készletet

(befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) a 36. § szerinti

elõállítási költségen, illetve utókalkuláció vagy norma szerint közvetlen

önköltségen kell értékelni (kimutatni). Amennyiben az értékesítésnek az

eladott áruk beszerzési értékével, az alvállal-kozói teljesítmények

értékével csökkentett nettó árbevétele valamely évben az egymilliárd

forintot vagy a költségnemek szerinti költségek - az eladott áruk

beszerzési értékét, az alvállalkozói teljesítmények értékét nem tartalmazó

- együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az

ezt követõ évtõl kezdõdõen a saját elõállítású termékek, a végzett

szolgáltatások 36. § szerinti közvetlen önköltségét a 14. § (5)

bekezdésének c) pontjában elõírt szabályzat szerinti utókalkuláció

módszerével kell megállapítani."

23. §

Az Szt. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35. §

(1) Beszerzési költség (beszerzési ár) az a ráfordítás, amely az eszköz

megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a

raktárba történõ beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg

hozzákapcsolható. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal

növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe

helyezési, beszerzéssel kapcsolatos közvetítõi költségeket, a bizományi

díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett

fogyasztási adót), a vámköltségeket (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat)

foglalja magában.

(2) A beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi - az (1) bekezdésben

felsoroltakon túlmenõen - az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

a) fizetendõ (fizetett) illetékek [importbeszerzés utáni statisztikai

illeték, vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó)

illetéke],

b) a vámárut terhelõ vámköltségen kívüli vámteher,

c) az elõzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

d) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak,

e) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak

(környezetvédelmi termékdíj, szakértõi díj).

(3) A beszerzési költségnek (árnak) nem része a levonható elõzetesen

felszámított általános forgalmi adó.

(4) Az (1) bekezdés szerinti beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, elõállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe

vett hitel, kölcsön

aa) felvétele elõtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként elõírt -

bankgarancia díja,

ab) szerzõdésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett

kezelési költség, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig

felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

ac) szerzõdés közjegyzõi hitelesítésének díja,

ad) után az üzembe helyezésig, a raktárba történõ beszállításig

felmerült kamat;

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az üzembe helyezésig felmerült -

biztosítási díj

a tényleges összegben.

(5) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, ren-deltetésszerû

használatához szükséges tartozékok, tartalékalkatrészek beszerzési árban

érvényesített értéke is az (1) bekezdés szerinti beszerzési költség

(beszerzési ár) része.

(6) A beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezõ - az (1)-(2) és a (4)-

(5) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény

megtörténtekor (legkésõbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a

számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a

raktárba történõ beszállításig a számla nem érkezett meg, a fizetendõ

összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott tétel

értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzõdés, jogszabályi elõírás)

alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen

számlázott vagy késõbb módosított fizetendõ összeg közötti különbözettel a

beszerzési költségeket a végleges bizonylatok kézhezvétele idõpontjában

kell módosítani.

(7) A tárgyi eszköznél értéket növelõ beszerzési költségként kell figyelembe

venni a meglevõ tárgyi eszköz bõvítésével, rendeltetésének megváltoz-

tatásával, átalakításával, élettartamának növelésé-vel összefüggõ munka,

továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása,

pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve

a tárgyi eszköz

folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,

karbantartási munka, továbbá az erdõnevelési, az erdõfenntartási, az

erdõfelújítási munka költségeit.

(8) Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi

áruforgalomban külföldrõl történõ beszerzését (termékimport), továbbá

azokat a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, a külföldiek által

nyújtott szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltatást nyújtó gazdasági

tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában

lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatás-import),

függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval,

export-szolgáltatással, vagy külkereskedelmi szerzõdésben meghatározott

forintszámláról forintban egyenlítik ki. Az importbeszerzés elszámolása

szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. A

köz- és magánvámraktárból történõ beszerzés a vámjogszabályban rögzített

feltételek szerint minõsül importbeszerzésnek.

(9) Nem minõsül importbeszerzésnek az export értékesítéshez kapcsolódóan a

magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra

jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendõ - devizában, valutában

vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási

költség. Nem minõsül importbeszerzésnek a vámszabad- és a tranzitterületen

levõ vállakozótól történõ közvetlen beszerzés.

(10) Az importbeszerzés értéke:

a) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése

számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti -

levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az

importtermék, -anyag, -áru, illetve az importszolgáltatás értéke;

b) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése

számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti -

levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának

az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor

(teljesítésekor) érvényes, a devizamûveletek végzésére felhatalmazott -

az adott ügyletet lebonyolító - hitelintézet által meghirdetett (a

hitelintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci)

deviza-, valutaeladási árfolyamon átszámított forintérték az

importtermék, -anyag, -áru, illetve importszolgáltatás értéke;

c) ha a vállalkozó a b) pont szerinti importbeszerzés, importszolgáltatás

kiegyenlí-téséhez rendelkezik devizával, valutával (ideértve a

devizában adott importelõleg összegét is), akkor az importbeszerzés, az

importszolgáltatás forintértékét a meglevõ deviza, valuta könyv

szerinti árfolyama alapján is meghatározhatja;

d) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése

exportáruval történik, az importbeszerzés forintértékét a 45. § (11)

bekezdése szerint kell meghatározni.

(11) Gazdasági társaságnál a nem pénzbeli betétként kapott eszköz (apport)

társasági szerzõdésben (alapszabályban) meghatározott - a le nem vonható

általános forgalmi adót is magában foglaló - értéke beszerzési árnak

minõsül.

(12) Üzleti vagy cégérték beszerzési árán a megvásárolt társaságért,

vállalatért fizetett ellenérték és a megvásárolt társaság, vállalat egyes

eszközeinek a kötelezettségekkel csökkentett - e törvény szerinti

értékeléssel kialakított - értéke közötti különbözetet kell érteni, ha a

fizetett ellenérték a magasabb.

(13) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó

értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévõ kamat

összegét.

(14) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz

beszerzési ára az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb

forgalmi, piaci) érték, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott

eszköz, továbbá a többletként fellelt eszköz esetében az eszköznek az

állománybavétel idõpontjában meglévõ piaci értéke.

(15) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve továbbfelhasznált

saját elõállítású termék (áru) forgalmi értéke után bevallott fogyasztási

adó, fizetendõ környezetvédelmi termékdíj összege is az áru, a termék

beszerzési árának (elõállítási költségének) részét képezi."

24. §

Az Szt. 39. §-a kiegészül a következõ (5) bekezdéssel:

"(5) A (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az egy évnél régebben

beszerzett - fajlagosan kisértékû - készleteknél (ahol a nyilvántartásokon

való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét), a

vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének

arányában is meghatározható."

25. §

Az Szt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha a (3) bekezdés szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozás

törlesztése (pénzügyi rendezése) a mérlegkészítés idõpontjáig megtörtént,

a külföldi pénzértékre szóló tartozást a hitelintézet értesítése alapján a

ténylegesen forintban fi-zetett összegben kell a mérlegben szerepeltetni.

Ha a mérleg fordulónapján a vállalkozó rendelke-zik devizaszámláján a

tartozás kiegyenlítéséhez részben vagy egészen elegendõ összegû devizával,

akkor a kötelezettség összegét a kiegyenlítéshez felhasznált deviza könyv

szerinti forintértékének megfelelõ értéken kell a mérlegben szerepeltetni.

Ha a tartozás kiegyenlítése a devizaszámláról a mérlegfordulónap és a

mérlegkészítés idõpontja között a mérleg fordulónapja után megszerzett és

a devizaszámlán elhelyezett devizából megtörtént, akkor a kötelezettség

összegét a kiegyenlítéshez felhasznált deviza könyv szerinti

forintértékének megfelelõ értéken kell a mérlegben szerepeltetni."

26. §

Az Szt. 41/B. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a vállalkozó a 19. § (3) bekezdése szerint kötelezett arra,

hogy az (1) bekezdés szerinti adatokat forint helyett a társasági

szerzõdésben rögzített konvertibilis devizában, illetve a társasági

szerzõdésben rögzített konvertibilis deviza helyett forintban adja meg, a

forintról devizára, illetve a devizáról forintra való áttéréskor a (3)-

(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti áttérési idõponttal (mint mérlegfordulónappal) e

törvény elõírásainak megfelelõ éves beszámolót, egyszerûsített éves

beszámolót kell készíteni az áttérés elõtti pénznemben."

27. §

Az Szt. a 41/D. §-a után a következõ 41/E. §-sal egészül ki:

"41/E. §

(1) Gazdasági társaság megszûnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás

befejezésekor) - az errõl szóló határozat jogerõre emelkedésekor - a

tulajdonos (a tag) köteles:

a) rendkívüli ráfordításként elszámolni a megszûnt társasági részesedésének

(részvényeinek, üzlet-részeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)

értékét, és

b) rendkívüli bevételként figyelembe venni a megszûnés miatt - a részesedés

(részvények, üzletrészek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási

javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás

szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a

több,

c) rendkívüli ráfordításként figyelembe venni a megszûnés miatt - a

részesedés (részvények, üzletrészek) ellenében - kapott eszközök

vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett

kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben

a kapott eszközök értéke a kevesebb.

(2) Gazdasági társaság átalakulása esetén - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt

átalakulás kivételével - az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál

(tagjánál)

a) rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az átalakult gazdasági

társaságban lévõ megszûnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek)

nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként kell figyelembe venni, az átalakulással létrejött

gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként, a

megszûnt részesedésre jutó - a megszûnt gazdasági társaság vagyonmérlege

szerinti - saját tõke összegét.

(3) Gazdasági társaság beolvadása esetén, ha a beolvadással érintett

gazdasági társaságok között

nincs tulajdonosi kapcsolat, az átvevõ (beolvasztó) gazdasági társaságnál a

beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek - a

megszûnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének

különbözetével a saját tõkét kell, a társasági szerzõdésnek megfelelõen

módosítani.

(4) Gazdasági társaság beolvadása esetén, ha az átvevõ (beolvasztó) gazdasági

társaság részben vagy egészen tulajdonosa a beolvadt gazdasági társaságnak,

az átvevõ (beolvasztó) gazdasági társaságnál

a) a beolvadt gazdasági társaságban lévõ megszûnt részesedésének

(részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti)

értékét, valamint ezen részesedésre jutó, átvett eszközök és átvállalt

kötelezettségek - a megszûnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti -

értékének különbözetét az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak

szerint,

b) a külsõ tulajdonos (tag) részesedésére jutó, átvett eszközök és

átvállalt kötelezettségek - a megszûnt gazdasági társaság vagyonmérlege

szerinti - értékének különbözetét a (3) bekezdésben foglaltak szerint

kell elszámolni.

(5) A (3) bekezdésben, illetve a (4) bekezdés b) pontjában szereplõ külsõ

tulajdonosnál (tagnál)

a) rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a beolvadt gazdasági

társaságban lévõ megszûnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek)

nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként kell figyelembe venni az átvevõ (beolvasztó)

gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként, a

megszûnt részesedésre jutó - a megszûnt gazdasági társaság vagyonmérlege

szerinti - saját tõke összegét.

(6) Gazdasági társaság

a) megszûnése (felszámolás, végelszámolás) esetén a tulajdonosnál (a

tagnál) a megszûnés miatt kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat

szerinti értékét és az átvállalt kötelezettségek megállapodás szerinti

értékét,

b) beolvadása esetén az átvevõnél az átvett eszközök és átvállalt

kötelezettségek - a megszûnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti -

értékét

a könyvekben, az eszközök, illetve a kötelezettségek között állományba kell

venni.

(7) Más gazdálkodó megszûnése, átalakulása (beolvadása) esetén az (1)-(6)

bekezdések elõírásait kell értelemszerûen alkalmazni, a vonatkozó külön

törvények elõírásai figyelembe vételével."

28. §

Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a

vállalkozónál maradó adózott -

eredményének levezetését - ellenõrzés, önellenõr-zés esetén elkülönítetten

az elõzõ év (évek) mérleg szerinti eredményét módosító tételeket is -

tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható fõbb tényezõket,

a mérleg szerinti eredmény összetevõit, kialakulását mutatja be."

29. §

(1) Az Szt. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Export értékesítés árbevételeként kell elszámolni a termékek,

anyagok, áruk - külföldi vevõnek - külkereskedelmi áruforga-lomban

külföldre, illetve külföldön történõ értékesítésének, továbbá a -

külföldi igénybe vevõnek - külföldön végzett szolgáltatás-nyújtásnak

a (7)-(12) bekezdés szerint meghatározott értékét, függetlenül attól,

hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban

egyenlítik ki. Az export értékesítés árbevétele elszámolása

szempontjá-ból külföldi vevõnek, külföldi szolgáltatást igénybe

vevõnek minõsül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének

székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye,

szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli

területen van."

(2) Az Szt. 45. §-ának (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(14) Az egyéb bevételek között kell kimutatni a várható veszteségek,

illetve a várható kötelezettségek fedezetére képzett elõzõ évi

céltartalékok felhasználáskori értékét, továbbá a vállalkozási

tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások

ellentételezésére - visszafizetési kötele-zettség nélkül - más,

belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól vagy természetes

személytõl, valamint államközi szerzõdés vagy egyéb szerzõdés

alapján külföldi szervezettõl kapott (pénzügyileg rendezett)

támogatások, juttatások, az adásvételi szerzõdésen alapuló - konkrét

termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, de nem számlázott -, utólag

kapott engedmények szerzõdés szerinti összegeit, valamint a 3. § (2)

bekezdése szerinti költségvetés alapján gazdálkodó szervtõl igényelt

támogatások összegeit, valamint a termékpálya-szabályozáshoz

kapcsolódó, terméktanácsok által kifizetett termékpálya-szabályozás

bevételeit."

30. §

(1) Az Szt. 46. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az anyagjellegû ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok

felhasználásának értékét, az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegû

szolgáltatások le nem vonható általános forgalmi adót is magában

foglaló értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és a

továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét.

(2) Személyi jellegû ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a

szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes

személy tulajdonos (tag) személyes közremûködése ellenértékeként

kivett összeg, továbbá a személyi jellegû egyéb kifizetések, valamint

a társadalombiztosítási járulék."

(2) Az Szt. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A 30 ezer forint egyedi beszerzési, elõállítási érték alatti tárgyi

eszközök beszerzési vagy elõállítási költsége - a vállalkozó

döntésétõl függõen - a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként

egyösszegben elszámolható."

31. §

(1) Az Szt. 47 §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység

(üzletmenet) során felmerült, az elõzõekben felsorolt jogcímek alá nem

tartozó költségeket (mint például a bankköltséget a 35. § (4)

bekezdésében foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési

költségei között el nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a

le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegû

szolgáltatás értékét). A nem anyagjellegû szolgáltatások értékét a

kiegészítõ mellékletben be kell mutatni."

(2) Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a várható veszteségek,

illetve a várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék

összegét, továbbá a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a

költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési

kötelezett-ség nélkül - más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodónak

vagy természetes személynek adott (pénzügyileg rendezett) támogatások,

juttatások, továbbá az adásvételi szerzõdésen alapuló - konkrét

termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, de nem számlázott -, utólag

adott engedmények szerzõdés szerinti összegeit, valamint a

költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi

önkormány-zatokkal elszámolt - a beszerzési ár részét nem képezõ,

illetve a költségek között el nem számolható - adók, illetékek,

hozzájárulások bevallott, fizetendõ összegeit, valamint a termékpálya-

szabályozáshoz kapcsolódó, termék-tanácsok javára teljesített

befizetéseket."

32. §

Az Szt. 51. §-a kiegészül a következõ (4)-(8) bekezdéssel:

"(4) A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás

eredményre gyakorolt hatását a kiegészítõ mellékletben be kell mutatni.

(5) Export-támogatás esetén a kiegészítõ mellékletnek tartalmaznia kell a

támogatott exportárbevételhez

kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az

eladott áruk beszerzési értéke) összegét.

(6) Az elkülönített állami pénzalapokból kapott összeget támogatásonként - a

kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a

rendelkezésre álló összeg megbontásban - kell a kiegészítõ mellékletben

bemutatni.

(7) A kiegészítõ mellékletben be kell mutatni az ellenõrzés, az önellenõrzés

során feltárt jelentõsebb összegû hibák eredményre, eszközökre-forrásokra

gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban összevontan szereplõ -

hatását, évenkénti megbontásban.

(8) A kiegészítõ mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 6. számú melléklet

szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is."

33. §

Az Szt. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az egyszerûsített éves beszámoló kiegészítõ mellékletének az 51. § (8)

bekezdése, az 52. § a)-f) pontjai, az 53. § és az 54. § c) pontja

szerinti adatokat nem kell tartalmaznia."

34. §

(1) Az Szt. IV. fejezetének címe, a 64. § elõtti alcím helyébe a következõ

cím és alcím lép:

"IV. FEJEZET

EGYSZERÛSÍTETT MÉRLEG ÉS EREDMÉNYLEVEZETÉS

Általános szabályok"

(2) Az Szt. 64. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64. §

(1) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozó a naptári évrõl december 31-

i fordulónappal egyszerûsített mérleget és eredménylevezetést köteles

készíteni.

(2) Az egyszerûsített mérleget és az eredménylevezetést e törvény szerinti

szerkezetben és legalább az elõírt részletezésben, bizonylatokkal

alátámasztott, szabályszerûen vezetett egyszeres könyvvitel (a

pénzforgalmi könyvvitel, illetve analitikus nyilvántartások, kiegészítõ

nyilvántartások, leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthetõ

formában kell elkészíteni.

(3) Az egyszerûsített mérleget és az eredménylevezetést magyar nyelven kell

elkészíteni, az adatokat 1000 forintban kell megadni.

(4) Az egyszerûsített mérleget és az eredménylevezetést a hely és a kelet

feltüntetésével a vállalkozó, illetve a képviseletére jogosult személy

köteles aláírni.

(5) Az egyszerûsített mérlegben, az eredmény-levezetésben - minden tételnél

- fel kell tüntetni az elõzõ naptári év megfelelõ adatát. Amennyiben az

ellenõrzés, az önellenõrzés az elõzõ év(ek) egyszerûsített mérlegében,

egyszerûsített eredménylevezetésében elkövetett jelentõsebb összegû

hibá(ka)t állapított meg, akkor az elõzõ év(ek)re vonatkozó - a

mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, meg nem fellebbezett,

jogerõssé vált és a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett

megállapítások miatti - módosításokat az egyszerûsített mérleg és az

eredménylevezetés minden tételénél az elõzõ év adatai mellett be kell

mutatni, azok nem képezik részét az eredménylevezetés tárgyévi

adatainak. Ez esetben az egyszerûsített mérlegben is, az

eredménylevezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az elõzõ évi

adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, a tárgyévi adatok.

(6) Az egymást követõ naptári évek egyszerûsített mérlegeiben,

eredménylevezetéseiben az összehasonlíthatóságot a szerkezeti

felépítés, a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési elveinek

és eljárásainak állandóságával kell biztosítani."

35. §

(1) Az Szt. 66. §-ának (1)-(8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az egyszerûsített mérleg tartalmára vonatkozóan a 21-23. és a 26-28.

§-ban foglalt elõírásokat kell alkalmazni a (2)-(10) bekezdésben

foglalt eltérésekkel.

(2) A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a saját tõke jegyzett

tõkébõl, tõketartalékból, eredménytartalékból és egyszerûsített mérleg

szerinti eredménybõl áll.

(3) Eredménytartalék az egyszerûsített mérleg szerinti eszközértéknek a

céltartalékokkal, a kötelezettségekkel, valamint a jegyzett tõkével, a

tõketartalékkal, az egyszerûsített mérleg szerinti eredménnyel és a

tartalékkal csökkentett összege.

(4) Az eredménytartalék a 26. § (6), (7) és (11) bekezdésében leírt

jogcímek szerint változhat. A 26. § (6) bekezdésének d) pontja szerint

az eredménytartalékba kapott, illetve a 26. § (7) bekezdésének d)

pontja szerint az eredménytartalékból adott pénzösszegeket a

jövedelemadózás alá nem vont bevételek, illetve a jövedelemadózásban

nem érvényesíthetõ kiadások között kell a pénzforgalmi nyilván-

tartásba felvenni. Az eredménytartalékról, az abban bekövetkezett

változásokról analitikus nyilvántartást kell vezetni.

(5) Tartaléknak minõsül az egyszerûsített mérlegbe

a) az eszköz oldalra beállított saját termelésû készletek, továbbá a

költségvetéssel még el nem számolt általános forgalmi adóval

csökkentett vevõk együttes összegének, illetve

b) a forrás oldalra beállított, a vásárolt készletek záró állományához

nem kapcsolódó szállítók költségvetéssel még nem rendezett

általános forgalmi adóval csökkentett összege, továbbá a (7)

bekezdés szerinti rövid lejáratú kötelezettségek összege, valamint

a céltartalék együttes összegének

különbsége (negatív elõjelû is lehet).

(6) A 27. § (1) bekezdése szerint a követelések miatt várható veszteségek

fedezetére történõ céltartalék-képzésnél a követelés összegében

foglalt, felszámított általános forgalmi adó összegét nem szabad

figyelembe venni akkor, ha a felszámított általános forgalmi adó

elszámolása a költségvetéssel még nem történt meg (az adóbevallásba

azt még nem kellett beállítani). A 27. § (1) bekezdése szerinti

céltartalékot csak az egyszerûsített mérlegbe kell beállítani, azt

könyvelni nem szabad. A 27. § (2) bekezdésének a kiegészítõ

mellékletre vonatkozó elõírásait nem kell alkalmazni.

(7) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerûsített

mérlegben kimutatni a tulajdo-nosok részére járó (fizetendõ) osztalék

(részesedés) összegét, a nem áruszállításból, a nem

szolgáltatásteljesítésbõl, a nem hitel- és kölcsönfelvételbõl

származó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, de a

tárgyidõszakot terhelõ kötelezettségek (decemberi munkabér,

társadalombiztosítási járulék, egyéb) összegét, továbbá a

költségvetéssel elszámolt (bevallott), de pénzügyileg nem rendezett

adókötelezettségeket, amelyek még pénzmozgással nem jártak.

(8) A 22. § (4) bekezdése, a 26. § (8)-(10) és (12) bekezdése, a 27. §

(3)-(4) és (6) bekezdése az egyszerûsített mérleg készítésénél nem

alkalmazható."

(2) Az Szt. 66. §-a a következõ (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a vállalkozó törvény, kormányrendelet, államközi megállapodás,

vagy önkormányzati rendelet alapján a tevékenységéhez vissza nem

térítendõ támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget

kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába és az

egyszerûsített mérlegébe felvennie. Az ebbõl származó kötelezettséget

akkor és olyan összegben kell - adóköteles bevételként történõ

elszámolással - megszüntetni, amikor és amekkora összegben a felvett

(befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség

vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél - a

támogatási okiratban foglalt határidõig - nem valósult meg, de a

kapott pénzt nem kell visszafizetni, a határidõ lejáratakor annak a

kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles bevételként

kell elszámolni.

(11) A tárgyévi osztalék (részesedés) összegét úgy kell meghatározni, hogy

annak kifizetése (beleértve a jóváhagyott összegbõl év közben

elõlegként kifizetett összeget is) mellett a lekötött

tõketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját

tõke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után se csökkenjen

a jegyzett tõke összege alá."

36. §

Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A 35. § (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái

számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó elõírásokat, továbbá a 35.

§ (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerûsített mérleg készítésénél nem

kötelezõ alkalmazni."

37. §

Az Szt. a 70. §-a után a következõ alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

"Az eredménylevezetés tartalma, tagolása

70/A. §

(1) Az eredménylevezetés az egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozó tárgyévi

egyszerûsített mérleg szerinti eredményének levezetését - ellenõrzés,

önellenõrzés esetén elkülönítetten az elõzõ év(ek) egyszerûsített mérleg

szerinti eredményét módosító tételeket is - tartalmazza, az eredmény

keletkezésére, módosítására ható fõbb tényezõknek, az egyszerûsített mérleg

szerinti eredmény összetevõinek, kialakulásának bemutatásával.

(2) Az eredménylevezetés tagolását, továbbá az egyes tételekre vonatkozó

elõírásokat a 4. számú melléklet II. része tartalmazza.

(3) A tételek továbbtagolása megengedett."

38. §

(1) Az Szt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott

összevont (konszolidált) - a könyvvizsgáló záradékával ellátott - éves

beszámolót a tárgyévet követõ év szeptember 30-ig köteles a

cégbíróságnál letétbe helyezni."

(2) Az Szt. 71. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az újonnan alakult vállalkozó a cégjegyzékbe történõ bejegyzésrõl

szóló értesítés kézhezvételét követõ 90 napon belül köteles a

cégbejegyzést megelõzõ és már lezárt naptári év(ek)rõl az éves

beszámolót, az egyszerûsített éves beszámolót elkészíteni és az (1)

bekezdésben elõírtakkal a cégbíróságnál letétbe helyezni."

39. §

Az Szt. 72. §-a kiegészül a következõ (6)-(9) bekezdésekkel:

"(6) A már közzétett - a tárgyévet megelõzõ év(ek)re vonatkozó - éves

beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót a lezárt év(ek)re vonatkozó -

az eredeti adatokat változatlanul hagyva - módosításokkal kiegészítve

akkor kell ismételten közzétenni, amennyiben az ellenõrzés, az

önellenõrzés olyan jelentõsebb összegû hibákat

tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó

megbízható és valós képet a saját tõke változáson keresztül lényegesen

befolyásolják és így a már közzétett adatok megtévesztõek. Az ismételt

közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra

jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követõ 30 napon

belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó vállalkozónak - a cégbíróságnál

történõ letétbe helyezés.

(7) Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves

beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált)

éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbe

helyezéssel egyidejûleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és

Céginformációs Szolgálatának megküldi.

(8) A cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó a közzétételrõl a tárgyévet

követõ év május 31-ét, a (6) bekezdés szerinti közzétételrõl az

ellenõrzés, az önellenõrzés befejezését követõ három hónapon belül köteles

gondoskodni.

(9) Ha a vállalkozó nem tett eleget közzétételi kötelezettségének és a

közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érinti, a fél

kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását."

40. §

Az Szt. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"81. §

(1) A kettõs könyvvitelrõl az egyszeres könyvvitelre történõ áttéréskor a

mérleg alapján egyszerûsített mérleget kell készíteni. Ebben az esetben az

éves beszámoló, egyszerûsített éves beszámoló elkészítését megelõzõen az

idõbeli elhatárolásokat az eredmény terhére, illetve az eredmény javára

történõ elszámolással, az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal

szemben meg kell szüntetni. Az egyszerûsített mérlegben a vevõk, szállítók

állományát - azok áfa tartalmának levonásba helyezése nélkül - a

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem

kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Az

eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt az egyszerûsített mérleg

eredménytartalék, illetve egyszerûsített mérleg szerinti eredmény sorába

kell beállítani. Az egyszerûsített mérleg tartalék sorába az áttéréskor

összeg nem kerül. Évnyitás után az egyszerûsített mérlegben kimutatott, az

áttérés elõtt megfizetett vásárolt készletek állományát anyag- és

árubeszerzési költségként, a saját termelésû készletek állományát egyéb

termelési és kezelési költségként el kell számolni. Az áttérés elõtti év

eredménykimutatásából nem kell az eredménylevezetés nyitó adatait

összeállítani.

(2) Az egyszeres könyvvitelrõl a kettõs könyvvitelre történõ áttéréskor az

egyszerûsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a

mérleg fõösszege ne változzon meg. A nyitó mérleg eredménytartalék sorába

az egyszerûsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék

együttes összegét kell beállítani. Az egyszerûsített mérleg szerinti

eredményt a

nyitómérlegben a mérleg szerinti eredmény sorban kell szerepeltetni.

Nyitás után el kell számolni a vevõk - fizetendõ általános forgalmi adót

magában nem foglaló - állományával azonos összegû árbevételt az

eredménytartalékkal szemben és ki kell mutatni a költségvetéssel még el

nem számolt (be nem vallott) általános forgalmi adót is a vevõkkel

szemben. Ki kell mutatni továbbá a szállítókkal szembeni tartozásokkal

kapcsolatos, a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott)

általános forgalmi adót is a szállítókkal szemben. A szállítók mérleg

szerinti - a költségvetéssel még el nem számolt, az egyszerûsített

mérlegben levonásba helyezett elõzetesen felszámított általános forgalmi

adót nem tartalmazó - állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt

készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek

(szolgáltatások, elõzõ évben már felhasznált, értékesített vásárolt

készletek), költségként el kell számolni az eredménytartalékkal szemben. A

saját termelésû készletek nyitómérleg szerinti értékével, illetve a

céltartalékok nyitómérlegben szereplõ összegével azonos összeget el kell

számolni rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként az

eredménytartalékkal szemben. Az áttérés elõtti évrõl az eredménylevezetés

alapján nem kell eredménykimutatást készíteni."

41. §

Az Szt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A kettõs könyvvitelt vezetõ gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa

választott

idõszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más

törvényekben elõírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás

teljesítését megelõzõen, annak alátámasztására fõkönyvi kivonatot köteles

készíteni.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezetõ gazdálkodó a naplófõkönyvet, a

pénztárkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelõ

nyilvántartást az általa választott idõszakonként, de legalább az

egyszerûsített mérleg alátámasztásához, valamint a más törvényekben

elõírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles

lezárni."

42. §

Az Szt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ (2) bekezdés lép és a § a

következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerûen

kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerû az a

bizonylat, amely az adott gazdasági mûveletre (eseményre) vonatkozóan a

könyvvitelben rögzítendõ és a más jogszabályban elõírt adatokat a

valóságnak megfelelõen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat

általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet - hiba esetén -

elõírásszerûen javítottak.

(3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakítása-kor figyelembe kell

venni a következõket is:

a) a pénzeszközöket érintõ gazdasági mûveletek, események bizonylatainak

adatait az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló

készítésére kötelezett vállalkozó késedelem nélkül, a pénzmozgással

egyidejûleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, az

egyszerûsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozó a

készpénzforgalmat érintõ bizonylatainak adatait késedelem nélkül, a

pénzmozgással egyidejûleg, illetve a pénzintézeti értesítés

megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintõ tételeket a tárgyhót

követõ 15-ig köteles könyveiben rögzíteni;

b) az egyéb gazdasági mûveletek, események bizonylatainak adatait a

gazdasági mûveletek, események megtörténte után, legalább negyed-

évenként, a számviteli politikában meghatározott idõpontig (kivéve, ha

más jogszabály eltérõ rendelkezést nem tartalmaz) kell a könyvekben

rögzíteni.

(4) A fõkönyvi könyvelés, az analitikus nyilván-tartások és a bizonylatok

adatai közötti egyeztetés és ellenõrzés lehetõségét, függetlenül az

adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától,

logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell."

43. §

Az Szt. 84. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Számviteli bizonylat minden olyan külsõ és belsõ okmány - függetlenül

annak nyomdai vagy egyéb elõállítási módjától -, amelyet a gazdasági

esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek,

megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a

világosság elvét szem elõtt kell tartani."

44. §

Az Szt. 85. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következõ f) ponttal és

egyidejûleg a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra módosul:

/A bizonylat általános alaki és tartalmi követelményei a következõk:/

.

.

.

"f) külsõ bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között:

a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a

bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó(elõleg) alapját és

összegét, felvásárlási bizonylatnál a bizonylatot kibocsátó és a

felvásárolt terméket átadó aláírását is;"

45. §

Az Szt. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"86. §

(1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály elõírása alapján meghatározott

gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az

egyszerûsített számlát és a nyugtát is), továbbá

minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a

nyomtatványon szereplõ névértéknek megfelelõ ellenértéket kell fizetni,

vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszélésre adhat alkalmat,

szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt

kibocsátót terheli.

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a

kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan

nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását."

46. §

Az Szt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ (2) bekezdés lép és a § a

következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A számviteli bizonylatot legalább az adó megállapításához való jog

elévüléséig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása

alapján visszakereshetõ módon megõrizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2)

bekezdés szerinti megõrzési kötelezettség.

(4) A megõrzési idõn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja e

kötelezettséget, így az (1),

illetve (2) bekezdés szerinti bizonylatok megõrzésérõl a szervezeti

változás végrehajtásakor intézkedni kell."

47. §

Az Szt. 94. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza/

"c) a biztosítóintézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a

pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tõzsdék, az

elszámolóházak, a befektési alapok, a betétbiztosítási alapok, az

intézményvédelmi alapok, a befektetõvédelmi alapok, az ügyfélvédelmi alapok

és a közraktár könyvvezetésének, éves beszámolója elkészítésének

sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank elõzetes véleményének kikérésével,"

48. §

(1) Az Szt. 1-3. számú melléklete e törvény 1-3. számú melléklete szerint

módosul, az Szt. 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete

lép.

(2) Az Szt. kiegészül az e törvény 5. számú melléklete szerinti 6. számú

melléklettel.

Hatálybalépés

49. §

(1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. A 16. §-sal módosított 26.

§ (7) bekezdésének c)

pontjában foglaltakat az 1996. évrõl készülõ éves beszámolónál,

egyszerûsített éves beszámolónál alkalmazni kell. E törvény 50. §-ának

(10)-(11) bekezdésében foglaltak 1996. év vonatkozásában is alkalmazhatók.

(2) A hatálybalépéssel egyidejûleg a 4. § (3) bekezdése, a 12. § (3)

bekezdése, a 13. § (1) és (5) bekezdése, a 27. § (5) bekezdése, a 32. § (4)

bekezdése, a 40. § (7) bekezdése, a 49. § (3) bekezdése, a 65. § (1)-(3)

bekezdése, az 1. számú mellékletben a mérleg elõírt tagolásának B/II. rész

3) tétele, az 1. számú melléklet 9-10. és 24. pontja, a 2. számú melléklet

25/a. és 26. pontja hatályát veszti.

(3) A hatályba lépéssel egyidejûleg a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek

törvényességi felügyeletérõl szóló 1989. évi 23. törvényerejû rendeletet

módosító 1995. évi LXII. törvény 15. §-a hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

50. §

(1) Az Szt. e törvénnyel megállapított 14. § (3) és (5) bekezdésében

foglaltakat a hatálybalépést követõ 120 napon belül kell teljesíteni.

(2) A hatálybalépés elõtt a befektetett, illetve a forgóeszközök között

kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában lévõ kamat összegében

képzett céltartalékot a kamatozó

értékpapírok beszerzési árának egyidejû csökkentésével 1997. január 1-jével

meg kell szüntetni.

(3) Az elõzõ évek áthozott veszteségeként - 1997. január 1-jei nyitó tételek

könyvelése után - kimutatott összeget legkésõbb 1997. év végével az

eredménytartalék terhére történõ átvezetéssel meg kell szüntetni.

(4) A külföldi részvétellel mûködõ gazdasági társaság külföldi tagja által a

jegyzett tõkén belüli részesedésre konvertibilis valutában, devizában

teljesített befizetésének 1997. január 1-jén a devizatörzsbetét számlán

lévõ valuta- és devizakészlet fizetéskori (könyv szerinti), illetve az

1997. január 1-jei - az adott pénzintézet által meghirdetett - valuta-,

devizavételi árfolyamon számított forintértékeinek különbözetét a

tõketartalékkal szemben kell elszámolni.

(5) A szövetkezet a tõketartalék részét képezõ részjegytõkét - az 1997.

január 1-jei nyitó tételek könyvelése után - köteles a tõketartalék

csökkentésével a jegyzett tõkébe átvezetni.

(6) Ha a tõketartalék - más törvény elõírása következtében - negatív összegû,

a negatív tõketartalékot az általános szabályok szerint kell rendezni.

(7) Ha a tõketartalék nem törvényi elõíráson alapuló okok, indokok miatt

negatív összegû, akkor a tõketartalék negatív összegét 1997. január 1-jével

az eredménytartalékkal szemben kell megszüntetni.

(8) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 85. §-a kiegészül a következõ

(3)-(4) bekezdéssel, és egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5)

bekezdésre változik:

"(3) Azok a társaságok, amelyek egyidejûleg megfelelnek a társasági adóról

és az osztalékadóról szóló 1996. évi .... törvény 4. §-a 28. pontjában

rögzített valamennyi feltételnek devizakülföldinek minõsülnek, az (1)

bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés alá nem tartozó társaságok

attól a naptól kezdve, amikor e feltételek teljesítését bejelentették

a devizahatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában és (2)-(3) bekezdésben említett

társaságok, ha már nem felelnek meg a (3) bekezdésben említett törvény

4. §-a 28. pontjában foglalt valamennyi feltételnek, devizabelföldivé

válnak és devizakülföldivé nem válhatnak a feltételek újbóli

teljesítése esetén sem. A devizabelföldivé válás tényét e társaságok a

devizahatóságnak nyolc napon belül kötelesek bejelenteni."

(9) A helyi adókról szóló, módosított 1990. évi C. törvény 52. §-a 22.

pontjának b)., c) és e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(22. nettó árbevétel)

"b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozások-nál: a kapott kamatok és

kamatjellegû bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegû

ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi

szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és

a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

c) biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a viszontbiztosítónak

átadott díjjal, a károk és szolgáltatások ráfordításaival, növelve a

nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a befektetések nettó

bevételével, csökkentve a saját tulajdonú saját használatú ingatlanok

bevételkorrekciójával, valamint a kapott osztalékokkal és

részesedésekkel."

"e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység

bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység

bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegû bevételekkel,"

(10) A szövetkezet által az üzletrésztulajdonostól visszavásárolt üzletrész

bevonásakor a más jogszabály alapján fel nem osztható szövetkezeti

vagyonba helyezett összeggel a mérleg szerinti eredmény elszámolásakor a

tõketartalékot növelni kell az eredménytartalékkal szemben.

(11) Amennyiben a szövetkezet az üzletrész visszavásárlásához költségvetési

támogatást kapott a (10) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a

tõketartalékba kell helyezni a szövetkezeti üzletrész visszavásárlásához

kapott (költség-vetési) támogatás összegét is.

1. számú melléklet

az 1996. évi ..... törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 1. számú mellékletében a mérleg elõírt tagolásának D. része helyébe a

következõk lépnek:

"D. Saját tõke

I. Jegyzett tõke

ebbõl: a) visszavásárolt tulajdonosi részese-

dés névértéken

b) részvénytársaságnál, korlátolt fele-

lõsségû társaságnál cégbíróságon még

be nem jegyzett

- tõkeemelés, illetve

- tõkeleszállítás

összege(i)

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tõke (-)

III. Tõketartalék

IV. Eredménytartalék

V. Értékelési tartalék

VI. Mérleg szerinti eredmény"

Az Szt. 1. számú melléklete 5. pontjának b) alpontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(5. A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének

meghatározásakor:)

.

.

.

"b) az értékpapírok értékénél azok vételi értékét, a kamatozó

értékpapíroknál a vételi értékben lévõ kamattal csökkentett vételi

értékét,"

.

.

.

(kell figyelembe venni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés

összegével.)

Az Szt. 1. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. Külön sorban - a saját tõke elemei között - kell a mérlegben negatív

elõjellel szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tõke értékét.

A saját tõke elemei között a visszavásárolt tulajdonosi részesedést

(saját részvény, üzletrész) névértéken, továbbá részvény-társaságnál,

korlátolt felelõsségû társaságnál a tõkeemelés,a tõkeleszállítás

cégbíróságon még be nem jegyzett alapszabályban, társasági szerzõdésben

meghatározott összegét külön-külön tájékoztató adatként kell kimutatni.

Amennyiben a cégbíróság a részvénytársaság, a korlátolt felelõsségû

társaság által kezdeményezett tõkeemelés, tõkeleszállítás bejegyzését

elutasí-totta, a tájékoztató adat törlésével egyidejûleg a jegyzett tõke

összegét is módosítani kell."

Az Szt. 1. számú mellékletének 16-17. pontjai helyébe a következõ

rendelkezések lépnek:

"16. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónál a követelések közé kell felvenni

a lízingszerzõdés tárgyát képezõ, a lízingbe vevõ részére beszerzett és a

lízingbe vevõ könyveibe beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbe

adó által a lízingbe vevõ felé számlázott, a fizetendõ általános forgalmi

adót nem tartalmazó összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevõ felé

számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett, elõzetesen

felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó

összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a

lízingszerzõdésben meghatározott összegével csökkentetten kell a mérlegbe

beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések összege nem

foglalja magában az ezen követelés után felszámított kamat összegét.

17. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevõnél a kötelezettségek közé kell

felvenni a lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszközöknek a lízingbe

adó (helyette az eladó) által számlázott, az elõzetesen felszámított -

levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. Az így

felvett kötelezettségek összegét a megfizetett lízingdíjnak a

lízingszerzõdésben meghatározott összegével csökkentetten kell a mérlegbe

beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek összege nem

foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendõ kamat

összegét."

2. számú melléklet

az 1996. évi ..... törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 2. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 2. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. A személyi jellegû egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes

személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként

kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható

általános forgalmi adóját is."

Az Szt. 2. számú mellékletének 14/c. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(14. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

.

.

.

"c) a szokásos mértéket meg nem haladó hitelezési veszteséget,

káreseményekkel kapcsolatos - le nem vonható általános forgalmi adót

is magában foglaló - költségeket, ráfordításokat;"

Az Szt. 2. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. Kapott, illetve fizetett kamatként a rövid és hosszú lejáratú pénz- és

kereskedelmi hitelek, kölcsönök, értékpapírok, továbbá váltók után

esedékes (járó, fizetendõ) kamatok (kivéve a tárgyi eszközök beszerzési

költségeként elszámolt

kamatok) összegét, valamint a kamatozó értékpapírok eladási-vételi árában,

a pénzügyi lízing díjában lévõ kamat összegét kell kimutatni, függetlenül

attól, hogy azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély fizeti,

illetve azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély részére kell

fizetni."

Az Szt. 2. számú mellékletének 23/c. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(23. A pénzügyi mûveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között

kell kimutatni:)

.

.

.

"c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok bekerülési értéke és az

év utolsó, közzétett árfolyama közötti különbözetet (értékvesztést),

ha az értékpapírok közzétett árfolyama tartósan (a mérlegkészítés

napját megelõzõen legalább egy éven keresztül) alacsonyabb;"

Az Szt. 2. számú mellékletének 24. pontja kiegészül a következõ f)-i)

alpontokkal:

(24. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni:)

.

.

.

"f) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az a kötelezettség

terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik,

g) a fejlesztési célra, illetve nem a vállalkozási tevékenységhez

kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére -

visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott (pénzügyileg

rendezett) támogatások, juttatások összegeit, valamint a véglegesen

átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,

h) a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási

(legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a

hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét,

i) a tartozásátvállalás során harmadik személy által átvállalt

kötelezettség szerzõdés (megállapodás) szerinti összegét."

Az Szt. 2. számú mellékletének 25. pontja kiegészül a következõ h)-j)

alpontokkal:

(25. Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni:)

.

.

.

"h) a fejlesztési célra, illetve nem a vállalkozási tevékenységhez

kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére -

visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott (pénzügyileg rendezett)

támogatások, juttatások összegeit, valamint a véglegesen átadott

(pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,

i) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartási értékét, a

felszámított, az átvevõ által meg nem térített általános forgalmi

adóval növelt összegben,

j) a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerzõdés

(megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál."

3. számú melléklet

az 1996. évi ..... törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 3. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 3. számú mellékletének I. és II. fejezetében az eszköztételek, a

jegyzett tõke, a kötelezettségek, valamint a bevételek és a ráfordítások

megbontása helyébe a következõ megbontást kell felvenni:

"- anya- és leányvállalatok,

- közös vezetésû vállalkozások,

- társult vállalkozások,

- egyéb vállalkozók"

Az Szt. 3. számú melléklete a következõ III. fejezettel egészül ki:

"III.

A mérleg és az eredménykimutatás tételeinek megbontása független attól, hogy

az anyavállalat készít-e összevont (konszolidált) éves beszámolót vagy sem,

illetve bevonja-e a konszolidációba a leányvállalatot, a közös vezetésû

vállalkozást, a társult vállalkozást vagy sem."

4. számú melléklet

az 1996. évi ..... törvényhez

az 1991. évi XVIII. törvény 4. számú melléklete helyébe lépõ melléklet

"I.

Az egyszerûsített mérleg elõírt tagolása

Eszközök (aktívák):

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

ebbõl: pénzkiadásból származó követelések

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések

-le: a költségvetéssel még el nem számolt,

fizetendõ általános forgalmi adó

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Források (passzívák):

C. Saját tõke

I. Jegyzett tõke

II. Tõketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Egyszerûsített mérleg szerinti eredmény

D. Tartalék

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

ebbõl: pénzbevételbõl származó kötelezettségek

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezett-

ségek

le: költségvetéssel még el nem számolt, elõzete-

sen felszámított általános forgalmi adó

Az egyszerûsített mérleg egyes tételeire vonatkozó elõírások

1. Az egyes tételek tartalmát meghatározó részletezést az 1. számú melléklet

szerinti tagolás tartalmazza, az értelemszerûen használandó.

2. Az egyes tételeknél figyelembe veendõk értelemszerûen az 1. számú

mellékletnél szereplõ elõírások az 1. pont e)-g) alpontja, a 2. pont d) és

e) alpontja, az 5. pont d) és e) alpontja, a 14., a 15. és a 23. pontok

kivételével.

3. Az 1. számú melléklet 7., illetve 20. pontja szerint az áruszállításból,

szolgáltatás teljesítésébõl származó követeléseket és kötelezettségeket - a

vevõ által elismert - számlázott, általános forgalmi adót is tartalmazó

összegben kell kimutatni. A költségvetéssel még el nem számolt (az

adóbevallásba még be nem állított) fizetendõ, illetve levonható általános

forgalmi adó összege a követelések, illetve a kötelezettségek összegében nem

mutatható ki, ezeket az összegeket a mérlegben külön soron fel kell tüntetni

és összegüket a követelések, illetve a kötelezettségek összegébõl le kell

vonni.

Mérlegkészítéskor az ilyen követelések és kötelezettségek értékelésére az

általános szabályok érvényesek azzal, hogy az árfolyamváltozásból eredõ

árfolyamkülönbözetet bevételként vagy ráfordításként nem szabad elszámolni,

az csak a pénzügyi teljesítéskor könyvelhetõ.

4. A mérlegben a befektetett eszközök között kell szerepeltetni azokat a

követeléseket, amelyek befektetési céllal vásárolt értékpapírok

megszerzésével, hosszú lejáratra lekötött pénzeszközök elkülönítésével

keletkeztek. Az e követelésekkel kapcsolatos értékvesztést, valamint a

devizában fennálló pénzügyi befektetések árfolyamveszteségét ráfordításként

el kell számolni (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a vállalkozó

eredménye nyereség vagy veszteség.

5. A pénzeszközök közé kell felvenni a pénzforgalmi nyilvántartásban a

követelések között elkülönítetten könyvelt valuta-, devizakészletek forintra

átszámított értékét. A valuta-, devizakészletek mérlegértékének

meghatározására az általános szabályok vonatkoznak, az árfolyamveszteséget

ráfordításként el kell számolni (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a

vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

6. A pénzbevételbõl származó kötelezettségek közül a devizában fennállókat

érintõ árfolyamveszteséget a mérlegérték meghatározásakor figyelembe kell

venni, azt ráfordításként könyvelni kell (zárlati tétel), függetlenül attól,

hogy a vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

II.

Az eredménylevezetés elõírt tagolása

A. Végleges pénzbevételek (I+II)

1. Nettó árbevétel

2. Adóköteles egyéb bevételek

I. Adóköteles bevételek (1+2)

II. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek

B. Végleges pénzkiadások (III+IV)

3. Anyag- és árubeszerzés költségei

4. Személyi jellegû ráfordítások

5. Egyéb termelési és kezelési költségek,

ráfordítások

III. Ráfordításként érvényesíthetõ kiadások (3+4+5)

6. Beruházási kiadások

7. Egyéb kiadások

IV. Jövedelemadózásban nem érvényesíthetõ kiadások

(6+7)

C. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (A-B)

V. Jövedelembe nem számító végleges pénzmozgások

(II-IV)

D. Pénzügyileg realizált adózás elõtti eredmény (+C-V)

8. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések

E. Adózás elõtti eredmény (+D+8)

9. Fizetendõ adó

F. Adózott eredmény (+E-9)

10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

11. Az osztalék jóváhagyott összege

G. Egyszerûsített mérleg szerinti eredmény (+F+10-11)

Az eredménylevezetés egyes tételeire vonatkozó elõírások

1. Nettó árbevételként kell kimutatni az Szt. 45.§-ának (1)-(12) bekezdése

szerinti, a mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegeket.

Árbevételként kell figyelembe venni a korábban ráfordításként el nem

számolható behajthatatlan vevõkövetelésre utólag befolyt összeget is,

valamint a vevõkövetelés analitikus nyilvántartásba felvett forintértékéhez

képest a pénzügyi teljesítéskor keletkezõ - elkülönítetten nem könyvelt -

árfolyamnyereséget is.

2. Adóköteles egyéb bevételek: az Szt. 45. §-ának (13) bekezdése szerinti

egyéb, az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzügyi és az Szt. 49. §-

ának (2) bekezdése szerinti rendkívüli bevételek pénzforgalmi

nyilvántartásba bevételként felvett összegei. Itt kell szerepeltetni az Szt.

66. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatásokból a tárgyévben érvényesített

költséget ellentételezõ összeget is.

3. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek: azok a pénzbevételek,

amelyekkel szemben ráfordítás nem számolható el (fizetendõ áfa,

tartozatlanul befizetett adó visszatérítése, jogszabály alapján adómentesen

kapott pénzbevétel).

4. Anyag- és árubeszerzés költségei: az Szt. 46. §-ának (1) bekezdése

szerinti anyagjellegû ráfordításokból a tárgyévben kiadásként teljesített

tételek.

5. Személyi jellegû ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti

jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy

illetményébõl levont, kötelezettségként elõírt

összegek (személyi jövedelemadó, egyéb levonások), ideértve az Szt. 66. §-

ának (7) bekezdése szerinti kötelezettségeket is.

6. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások: az Szt. 47. §-ának

(1) és (2) bekezdése, az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése, az Szt. 49. §-ának

(2) bekezdése szerinti, pénzkiadással járó gazdasági események vagy a

pénzforgalmi követelések, a pénzforgalmi kötelezettségek óvatos

értékelésébõl származó ráfordítások (zárlati tételként könyvelt

értékvesztés, árfolyamveszteség). Az eredmény-levezetés során a társasági

adókötelezettségre fizetett elõleget, illetve a megfizetett vagy

kötelezettségként elõírt adót itt nem szabad figyelembe venni. Az egyéb

termelési és kezelési költségeket - az egyéb kiadások közé átvezetve -

csökkenti az a számlával igazolható, elsõdlegesen anyagbeszerzési, illetve

elsõdlegesen személyi jellegû ráfordításként felmerült azon pénzkiadás,

amely tárgyi eszköz, szellemi termék saját elõállítását szolgálta.

7. Beruházási kiadások: az Szt. 35. §-ának (1)-(3), (5) bekezdése és az Szt.

69. §-ának (4) bekezdése figyelembe vételével a pénzforgalmi nyilvántartás

egyéb kiadások rovatába könyvelt összegekbõl a kiegészítõ nyilvántartáshoz

készített kigyûjtéssel határozható meg e tétel összege.

8. Egyéb kiadások: az adózott jövedelembõl teljesített, beruházási kiadásnak

nem minõsülõ végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz

kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezett-ségként

elõírt társasági adót (adóelõleget) is.

9. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések: e tételben a pénzügyileg

realizált adózás elõtti eredményt

1.) csökkentõ összegként (levonásként) kell figyelembe venni:

a) a tárgyi eszközök, immateriális javak - kiegészítõ nyilvántartásba

felvett - tárgyévi, az Szt. 37. §-ának (1)-(3) bekezdései szerint

tervezett, az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint módosított

értékcsökkenése összegét;

b) a tárgyi eszközök, immateriális javak állományában bekövetkezett

mennyiségi csökkenés esetén a kivezetett nyilvántartási (nettó)

értéket;

c) a tárgyévben vagy korábban költségként elszámolt vásárolt készletek

fordulónapra vonatkozó, leltározással megállapított állományának az

elõzõ évihez képest bekövetkezett csökkenését;

2.) növelõ összegként (pozitív elõjellel) kell figyelembe venni a tárgyévben

vagy korábban költségként elszámolt vásárolt készletek fordulónapra

vonatkozó, leltározással megállapított állományának az elõzõ évihez

képest bekövetkezett növekedését.

10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra: a korábbi évek

eredménytartalékából a tárgyévi adózott eredmény kiegészítésére igénybe

vett összeg, az analitikus nyilvántartásba ilyen címen felvett összeggel

egyezõen.

11. Osztalék: a vállalkozás tagjai részére a tárgyévi adózott eredménybõl,

illetve a szabadon felhasználható vagyonnövekménybõl kifizetni

jóváhagyott összeg, amelyet az egyszerûsített mérlegben a rövid lejáratú

kötelezettségek közé is fel kell venni, függetlenül attól, hogy év közben

történt-e osztalékelõleg-kifizetés.

12. Az egyszerûsített mérleg szerinti eredmény: a vállalkozó tárgyévi

tevékenységébõl származó, a vállalkozásban maradó nyereség, illetve az a

vagyonvesztés, amelyet a tárgyévi tevékenység és/vagy a vagyonnövekménynek

az osztalékfizetésre történõ felhasználása okozott."

5. számú melléklet

az 1996. évi ..... törvényhez

6. számú melléklet

az 1991. évi XVIII. törvényhez

Cash flow-kimutatás

I. Szokásos tevékenységbõl származó pénzeszköz-változás

(Mûködési cash flow, 1-13. sorok)

1. Adózás elõtti eredmény +

2. Elszámolt amortizáció +

3. Elszámolt értékvesztés +

4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +

5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +

6. Szállítói kötelezettség változása +

7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +

8. Passzív idõbeli elhatárolások változása +

9. Vevõkövetelés változása +

10. Forgóeszközök (vevõ és pénzeszköz nélkül)

változása +

11. Aktív idõbeli elhatárolások változása +

12. Fizetett adó (nyereség után) -

13. Fizetett osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységbõl származó pénzeszköz-

változás (14-16. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése -

15. Befektetett eszközök eladása +

16. Kapott osztalék +

III. Pénzügyi mûveletekbõl származó pénzeszköz-változás

(17-24. sorok)

17. Részvénykibocsátás bevétele (tõkebevonás) +

18. Kötvénykibocsátás bevétele +

19. Hitelfelvétel +

20. Véglegesen kapott pénzeszköz +

21. Részvénybevonás (tõkeleszállítás) -

22. Kötvényvisszafizetés -

23. Hiteltörlesztés, -visszafizetés -

24. Véglegesen átadott pénzeszköz -

IV. Pénzeszközök változása (+I.+II.+III. sorok) +

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó - választásának függvényében - a

tervezett és a tényadatokat, illetve az elõzõ év és a tárgyév adatait köteles

feltüntetni.

Eleje Honlap