1
Dr. Rapcsák András úr
országgyûlési képviselõ
Képviselõi Irodaház
Budapest
Tárgy: Dr. Rapcsák András (KDNP) képviselõ K/32.
61 számú kérdésére adott válasz
Tisztelt Képviselõ Úr!
A Házszabály 91. § (2) bekezdése értelmében - a Belügyminiszter Úrral
közösen hozzánk intézett - kérdésére engedje meg, hogy válaszoljak.
Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévõ helyi önkormányzatok kiegészítõ
támogatásának rendszere sokszor és sokak által vitatott "eleme" a helyi
önkormányzatok forrásszabályozásának. Számos problémája ellenére a
gyakorlat azt mutatja, hogy a forrásszabályozás normativitása mellett
szerepe jelentõs, hiszen a helyi önkormányzatok mûködõképessége - minden
gazdasági nehézség ellenére - az õket megilletõ állami hozzájárulás és
támogatások együttes összegének mintegy 1-2%-ával megõrizhetõ volt.
A támogatás a mûködtetési kiadások elemi szükséglete és a
szabályozott bevételek, valamint a helyben képzõdõ források közötti
egyensúlyt hivatott megteremteni. E támogatás nem tudja felvállalni, de
nem is célja a feladatellátás színvonalának kiegyenlítését.
E támogatási rendszer segítségével 1996. évben is megõrizhetõ lesz az
önkormányzatok mûködõképessége. Önhibán kívül várhatóan egyetlen
önkormányzat sem kerül az adósságrendezés hatálya alá.
A Képviselõ Úr elõtt is ismert, hogy az 1996. évi költségvetési
törvényjavaslat benyújtásánál a Kormány kísérletet tett arra, hogy szûnjön
meg a forráskiegészítõ támogatás rendszere és csak a vis maiorhoz,
valamint az adósságrendezéshez kapcsolódó támogatások maradjanak meg. A
megszüntetés melletti érvelésünk többek között éppen az volt, hogy nem
ösztönzi az önkormányzatok egyrészét a racionálisabb gazdálkodásra, a
társulásos együttmûködésre, a feladatellátáshoz kötõdõ felesleges
létszámok leépítésére. Ennek ellenére a képviselõi indítványok alapján, az
Országgyûlés a támogatások további mûködtetése mellett döntött és, hogy
jól döntött azt az 1996. évi tapasztalatok igazolják.
Már ez év elejétõl kezdve az önkormányzatok közel egyharmada
folyamatosan a likviditási hitelek igénybevételével tudta teljesíteni a
legelemibb mûködési kiadásaikat.A forráskiegészítõ támogatás hiányában
ezeknek az önkormányzatoknak még lehetõsége sem lenne arra, hogy a
likviditási hiteleket visszafizessék, ezért automatikusan az
adósságrendezési eljárás hatálya alá kerülnének. Ez azonban további
kiadási szükségleteket gerjesztene.
A támogatás feltételrendszerének - ezen belül is az algoritmizált
forráshiány számításnak - évenkénti szigorítása döntõen kiszûri azokat az
önkormányzatokat a támogatás lehetõségébõl, amelyek nem törekedtek saját
erejükbõl is a forráshiányok megszüntetésére.
A felülvizsgálat figyelembe veszi ezentúl, hogy :
az önkormányzatok valamennyi bevételi forrásukat figyelembevették-e, a
mûködési kiadások finanszírozásához,
intézkedtek-e kiadásaik csökkentésére, a társulás útján ellátható
feladatok racionalizálására,
bérfejlesztéseik meghaladták-e a központi bérpolitikai intézkedések
által elismert szintet, ami további forráshiányhoz vezetett,
az önkormányzat forráshiánya az önként vállalt feladatokkal, az
erejüket meghaladó beruházásokkal van-e összefüggésben.
Mindezek alapján Képviselõ Úr kérdéseit és azok kifejtését a
támogatási rendszer mûködésének egészére, általánosságban nem tudom
elfogadni. A rendszer anomáliáit ismerjük és törekszünk arra, hogy minél
több objektív eleme legyen a forráshiány számításának. Az elõbbiekben is
felsorolt feltételek vizsgálata azt is mutatja, hogy bármennyire is
objektív és mérhetõ részei vannak a felülvizsgálatnak még sem lehet
teljes egészében az egyedi, sajátos helyzetek figyelembevételétõl
eltekinteni.
Arra a kérdésére, hogy mi biztosítja azt, hogy "az önhiki" pályázatok
elbírálásánál ne részesüljenek támogatásban a minisztériumoknak, illetve a
Kormányak (elsõsorban politikailag) "kedves" önkormányzatok más
önkormányzatokkal szemben arra azt tudom válaszolni, hogy a biztosíték
elsõsorban a forráshiány számításának kidolgozott egységes
szempontrendszere (algoritmusa), az adatok ellenõrzése és annak
ellenõrizhetõsége, a rendszeres Állami Számvevõszéki vizsgálat, a
keretösszeg igénybevételének lehetõségérõl és a felhasználás eredményérõl
adott tájékoztatás nyilvánossága a biztosíték.
1996. évtõl egy újabb garancia került a költségvetési törvénybe
nevezetesen az, hogy döntésüket megelõzõen a miniszterek a felhasználásra
vonatkozó tervezetüket bemutatják az Országgyûlés Önkormányzati és
rendészeti bizottságának.
A csõdhelyzetek kezelését a forráskiegészítõ támogatás nem szolgálja. Az
adósságrendezési eljárásról szóló törvény hatálybalépését követõen a
szabályozás, jól elkülöníthetõvé tette azt, hogy a 6. számú melléklet 2.
pontja alapján csak a mûködési kiadások forráshiányára igényelhetõ és
adható támogatás. Azok az önkormányzatok pedig, amelyek önhibájuk
mellett, önhibán kívül is jogosultak a kiegészítõ támogatásra, azok csak
az adósságrendezésével egyidejûleg, a válságköltségvetésük kiegészítésére
kaphatnak támogatást, amennyiben azoknak megfelelnek 6. számú melléklet 2.
pontja szerint feltételeknek. E két jogcím alapvetõen nem zárhatja ki
egymást, mivel a helyi önkormányzat mûködõképességét még az esetben is meg
kell õrizni, ha a saját hibájából került csõdhelyzetbe.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Budapest, 1996. október " "
Üdvözlettel:
Dr. Medgyessy Péter