T/3264/11.. számú
Egységes javaslat
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
rendelkezõ törvényjavaslat zárószavazásához
dr.Vastagh Pál
igazságügyminiszter
Budapest, 1996. december 12.
1996. évi ... törvény
a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosításáról
1.§
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 225.§-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ha a bíróság az ítéletében nem rendelkezett olyan kérdésrõl, amelyrõl a
rendelkezés jogszabály értelmében hivatalból kötelezõ, a mulasztást a
bíróság bármikor, hivatalból pótolhatja. Az ítélet kiegészítésének
hivatalból helye van akkor is, ha a 259/A.§-ban meghatározott kifogásnak
helytadó döntés következtében ez szükséges. A bíróság eljárása során
elrendelheti a felek meghallgatását (113.§) is. A (4) és (5) bekezdés
rendelkezései ilyen esetben is irányadóak."
2.§
A Pp. a 259. § után a következõ alcímmel és 259/A.§-
sal egészül ki:
"A kifogás
259/A.§ (1) A másodfokú eljárásban, illetve a felülvizsgálati eljárásban
hozott olyan végzés ellen, amely ellen az elsõfokú eljárásban fellebbezésnek
lenne helye, a végzés közlésétõl számított 8 napon belül az érdekelt
kifogással élhet. Az elmulasztott határidõ utolsó napjától számított 15 nap
elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak késõbb jutott
az érdekelt tudomására, vagy az akadály csak késõbb szûnt meg.
(2) Kifogásnak nincs helye a másodfokú eljárásban hozott végzés ellen, ha a
270.§ (2) bekezdése alapján a végzés felülvizsgálata kérelmezhetõ.
(3) A bíróság a végzést a kifogás alapján maga is megváltoztathatja. Ennek
hiányában a kifogást a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa - a
végzés elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásával -
tárgyaláson kívül bírálja el. E határozat ellen további jogorvoslatnak
nincs helye."
3.§
A Pp. a következõ 300.§-sal egészül ki:
"300.§ (1) Ha a bíróság vértulajdonság vizsgálatot, vagy a származás
megállapításához szükséges más orvosszakértõi (élettani) vizsgálatot rendel
el, a vizsgálat tûrésére bármelyik érdekeltet kötelezheti. Ha a bíróság a
vizsgálatra az anya férjét, vagy olyan tanút kötelez, aki a per adatai
szerint az anyával a fogamzási idõben nemileg érintkezett, ezt a személyt a
bíróság végzésének közlésétõl kezdõdõen a fél jogállása illeti meg.
(2) Ha az érdekelt a kijelölt szakértõnél (orvosnál) vizsgálat vagy vérvétel
céljából nem jelenik meg, illetõleg a vizsgálatot, vagy a vérvételt nem
engedi meg, vele szemben a 185.§ rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy elõvezetésnek helye nincs. Ugyanez a
rendelkezés irányadó a kiskorú gyermek törvényes képviselõjével szemben is, ha
a gyermeket vizsgálat, vagy vérvétel végett nem állítja elõ, vagy a
vizsgálatot, illetve a vérvételt õ nem engedi meg.
(3) Ha a vértulajdonság vizsgálat azon személy apaságának megállapítását
alapozza meg, akit az (1) bekezdés értelmében a fél jogállása illet meg, a
felperes e személyt alperesként perbe vonhatja akkor is, ha az új alperessel
szemben a bíróságnak nincs illetékessége. A bíróság egyúttal az eredeti
alperest a perbõl elbocsátja és költségeiben - a 80.§ (2) bekezdésében
foglalt kivétellel - a felperest marasztalja."
4.§
(1) E törvény - a 4.§ (3) bekezdésének kivételével - 1997. január 1-jén lép
hatályba; rendelkezéseit a hatályba lépése után indult ügyekben kell
alkalmazni. A 4.§ (3) bekezdése hatályba lépésének napja 1997. január 2.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Polgári perrendtartásról szóló
1952. évi III. törvény módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény 50. §-a,
és a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957.
évi VIII. törvény 303. §-a a hatályát veszti.
(3) Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 47.§-ának (1) bekezdése
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 39-41.§ szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni
fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%,
de legalább 3000 forint, legfeljebb 125.000 forint."