ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat
az országgyûlési határozati javaslat
mellékletéhez
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Magyar
Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirõl szóló H/3358.. számú
országgyûlési határozati javaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A melléklet NEGYEDIK RÉSZ II. fejezet 4. pontja az alábbiak szerint
módosuljon:
"4. (1) Az alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntõ,
megerõsítõ és a véleményezõ népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntõ
népszavazást kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon
kívül helyezésére. Az ügydöntõ és a véleményezõ népszavazás egyéb formáit csak
az állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú
országgyûlési képviselõ kezdeményezhetik.
(2) Az alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható
tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet)[, de lehetõséget kell
adni arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bõvítse].
(3) Az állampolgárok által kezdeményezhetõ népszavazás feltételrendszerét
úgy kell átalakítani, hogy megszûnjön vagy jelentõsen csökkenjen az
ellentmondás a könnyen teljesíthetõ kezdeményezés és a nehezen teljesíthetõ
eredményesség között.
(4) Az alkotmány határozza meg azokat a törvényhozási tárgyakat,
amelyekben kötelezõ népszavazást kiírni."
Indokolás:
Az alkotmánynak tartalmaznia kell azokat a törvényhozási tárgyakat, amelyeknek
tárgyalásához vagy a döntés megerõsítéséhez népszavazás szükséges. Az ország
sorsát alapvetõen meghatározó olyan kérdések tartoznak ide, mint például a
katonai szövetségi rendszerbe belépés, háború vagy béke kérdése, államforma
megváltoztatása, vagy köztársasági elnök megválasztásának megerõsítése,
alkotmánymódosítás megerõsítése.
Az "ügydöntõ" és "véleményezõ" népszavazás mellett lehetséges a
"megerõsítõ" népszavazás is, amely nem a döntés tartalmát határozza meg, de
nem is csak orientáló jellegû, mint a véleményezõ népszavazás, hanem a már
meghozott döntést minõsítõ. A megerõsítõ népszavazás részletes szabályait a
népszavazásról szóló külön törvény tartalmazza.
A népszavazásról szóló külön törvény nem bõvítheti az alkotmány által
meghatározott kereteket, ezért elvileg és gyakorlatilag is helytelen, ha az
Országgyûlés a pillanatnyi politikai helyzetnek megfelelõen szabályozhatná a
népszavazásra nem bocsátható kérdések körét.
Budapest 1996. november 18.
Csizmár Gábor
(MSZP)