T/3363/43.. számú
Egységes javaslat
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz
kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló
T/3363.. számú törvényjavaslat
zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1996. december
1996. évi ... . törvény
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó
egyes törvényi rendelkezések módosításáról
1. §
Az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Áht.) 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. § Az államháztartás részét képezõ társadalombiztosítás a társadalom
közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján mûködõ -
kockázatvállaláson alapuló kötelezõ biztosítási rendszere, az
államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási
Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.".
2. §
Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap,
amely az érvényességi idõtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthetõ
jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendõ várható bevételeket
(költségvetési kiadásokat és költségvetési bevételeket) elõirányzatként,
illetve elõirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek
tulajdonát képezõ, illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi
záróállománya - kincstári körbe tartozók esetén az elõirányzat-maradvány
-, illetve annak forrásként történõ számbavétele a következõ év
költségvetésében eredeti elõirányzatként, a folyó évi költségvetési
bevételek között a helyi önkormányzati alrendszer kivételével nem
tervezhetõ, a folyó évi költségvetési kiadások forrásául azonban -
jogszabályban meghatározott módon - megjelölhetõ és elszámolható. A
pénzeszközök - kincstári körbe tartozók esetén az elõirányzat- maradvány
- év végi záróállománya felhasználására, az áthúzódó kiadások
teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítási
alrendszer és az alapok esetében törvény, a helyi önkormányzatok esetében
törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet, egyébként
kormányrendelet állapítja meg.".
3. §
Az Áht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - a
18/B. § (2) bekezdésében meghatározott megelõlegezési és likviditási
hitelek kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését.".
4. §
Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek értékpapírok kibocsátásával és
visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad
pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és
visszavonásával kapcsolatos, költségvetési elõirányzatként, illetve annak
teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthetõ finanszírozási
bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt, és a
pénzeszközök változását eredményezik. A devizában felvett, illetve
törlesztett adósságnak a felvételkor, illetve törlesztéskor érvényesített
devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti mûveletek figyelembe vétele
mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként,
illetve finanszírozási kiadásként elszámolni.".
5. §
Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fizetési kötelezettséget elõíró jogszabály rendelkezik arról, hogy a
bevétel az államháztartás mely alrendszere, szervezete javára számolható
el, illetve mely alrendszert, továbbá törvény erre vonatkozó rendelkezése
alapján mely államháztartáson kívüli szervezetet illeti meg.".
6. §
Az Áht. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott)
elõirányzatokon felül képzõdõ többletbevételek felhasználásának és az
elõirányzatok módosításának szabályait törvény, illetve külön törvényi
felhatalmazás alapján kormányrendelet tartalmazza.".
7. §
Az Áht. 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelõ
rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendõ
támogatást vissza nem térítendõ támogatássá átalakítani, illetve bármely
más módon államadósságot növelõ újabb kötelezettséget vállalni kizárólag
a költségvetésük útján, elõirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott
évi hiányából a 18/B. § (2) bekezdés szerint nyújtott megelõlegezési,
likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés
adósságát növeli.
(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés
hiányának finanszírozási szükséglete miatt változhat, kivéve a kincstári
egységes számla elõzõ év december 31-éhez képest bekövetkezõ
állományváltozásából adódó adósságnövekedést és a központi költségvetés
devizaadóssága árfolyamváltozásából eredõ, forintban kifejezett
összegének változását.".
8. §
(1) Az Áht. 18/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a
Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási mûveletek, a
készpénzgazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való
gazdálkodás, az államadósság törlesztése és megújítása, az állam által
vállalt kezességek és nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek
teljesítése, illetve a követelések érvényesítése jogszabályban
meghatározott feladatainak ellátásáról. A Kincstár a központi
költségvetés nevében a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból -
a költségvetési törvényben meghatározott mértékben, célra és feltétellel
- megelõlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási
Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami
pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak, továbbá a
költségvetési törvényben adott felhatalmazás szerinti megállapodásban
meghatározott mértékben, célra és feltételekkel, tárgyévi lejárattal
(visszatérítési kötelezettséggel) a megyei és regionális fejlesztési
tanácsoknak.".
(2) Az Áht. 18/B. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, és a § a következõ, új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe
és szolgáltatási felelõsségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban:
kincstári kör) számára kötelezõen igénybe veendõ térítésmentes
szolgáltatásként teljesíti. A Kincstár jogosult a kincstári körbe
tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön rendelkezése nélkül is
számláik megterhelésével továbbhárítani a postai pénzügyi szolgáltatások
számlával igazolt díját, amelyet a kincstári kör, illetve a kincstári
számlatulajdonosok készpénz átutalási forgalma után, a Kincstárhoz
benyújtott számlában részletezve, a kötelezetteket azonosító módon
feltüntetve érvényesítenek.
(5) A kincstári körbe tartoznak
a) a központi költségvetés, a központi költségvetési szervek és a
rendelkezésükbe utalt elõirányzatok, az alapok,
b) a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület nem gazdasági társasági
formában mûködtetett szervei.
(6) A társadalombiztosítási költségvetési szervek finanszírozását a kincstári
körre vonatkozó szabályok szerint kell végezni.
(7) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számláit a
Kincstár a külön jogszabály szerint meghatározott sajátosságok figyelembe
vételével térítésmentes szolgáltatásként vezeti.".
9. §
(1) Az Áht. 18/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett
a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét a
megyei és regionális területfejlesztési tanácsok, illetve ezek
munkaszervezetei, az Országos Rádió és Televízió Testület, a
Mûsorszolgáltatási Alap, továbbá az Országgyûlés, a Kormány által
alapított közalapítványok esetében kötelezõ jelleggel, valamint a 12/A. §
(4) bekezdésében foglalt letéti kezeléssel összefüggésben térítésmentes
szolgáltatásként végzi.".
(2) Az Áht. 18/C. §-a a következõ új (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A Kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti a 18/B.
§ (5)-(6) bekezdésében és a (6) bekezdésben meghatározott szervezetekkel
szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerõs bírósági,
államigazgatási határozaton, vagy jogszabály által meghatározott azonnali
beszedési megbízás útján teljesítendõ fizetési kötelezettségen alapul.".
10. §
Az Áht. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban
foglaltaknak a központi költségvetést illetõ részén túl - a
privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott
bevételek; törvény eltérõ rendelkezése hiányában a koncessziós
szerzõdésekbõl - ide nem értve a kizárólagos önkormányzati tulajdon
mûködtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati tevékenységek
gyakorlására vonatkozó koncessziós szerzõdéseket - származó bevételek; a
központi költségvetési szervek tevékenységébõl származó bevételek; a
nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe
tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok
támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekbõl és
adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A
privatizációból származó bevételeknek a központi költségvetést megilletõ
összegén felüli részének felhasználásáról a költségvetési törvényben kell
rendelkezni.".
11. §
(1) Az Áht. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatok az adott költségvetési cím
a) mûködési célú elõirányzatain belül a törvényi kiemelt elõirányzatok
között év közben, összesen - az Országgyûlés által megállapított
elõirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a
költségvetési törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb a cím
eredeti mûködési célú elõirányzatai összegének 10%-át kitevõ mértékben
b) a felhalmozási célú elõirányzatain belül - a törvényi elõirányzatok
között - év közben, korlátozás nélkül
csoportosíthatók át a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében.
A mûködési elõirányzatokon belül az a) pontban meghatározott mértéken
felüli, illetve azt túllépõ elõirányzat-átcsoportosítást, továbbá
mûködési és a felhalmozási célú elõirányzatok között átcsoportosítást a
Kormány engedélyezhet. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott
költségvetési címet egy költségvetési szerv alkotja, az a) pontban
meghatározott elõirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv
felügyeletét ellátó szerv vezetõjének és a Kincstárnak az egyidejû
tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetõje jogosult.
Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési címet több
költségvetési szerv alkotja, a címen belüli, kizárólag egy adott
költségvetési szerv elõirányzatait érintõ, éves szinten a költségvetési
szerv eredeti mûködési célú elõirányzatai összegének legfeljebb 10%-át
kitevõ mértékû elõirányzat-átcsoportosításra - a költségvetési szerv
felügyeletét ellátó szerv vezetõjének és a Kincstárnak az egyidejû
tájékoztatása mellett - az adott költségvetési szerv vezetõje jogosult.
A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje az e bekezdésben
szabályozott intézményi hatáskörû elõirányzat-átcsoportosítás jogát
indokolt esetben, az érintett intézmény és a Kincstár egyidejû írásbeli
értesítése mellett magához vonhatja.".
(2) Az Áht. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben
meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésû elõirányzatok
felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat - ha
a költségvetési törvény eltérõen nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét
ellátó szerv vezetõje a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.".
(3) Az Áht. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A fejezeti kezelésû elõirányzatok fejezeten belül az (1) bekezdésben
foglalt címekhez az elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõen - a
törvényi kiemelt elõirányzatokra is kiterjedõen - a Kormány rendeletében
meghatározott módon, elõirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét
ellátó szerv hatáskörében csoportosíthatók át. A fejezeti kezelésû
elõirányzatok más fejezethez tartozó címhez az elõirányzat céljának,
rendeltetésének megfelelõ átcsoportosítása az érintett fejezetek
felügyeletét ellátó szervek vezetõinek megállapodása alapján hajtható
végre.".
12. §
Az Áht. a következõ új 24/A. §-sal egészül ki:
"24/A. § (1) A központi költségvetésben a költségvetési évet megelõzõ év
elõirányzat-maradványai elszámolása és jóváhagyása keretében a 93. § (3)
bekezdésben foglaltakkal összefüggésben a Kormány a költségvetési év
Országgyûlés által megállapított költségvetési elõirányzatait az
elõirányzat-maradványok teljes - az elvonandó és felhasználható -
összegével megnövelheti. Az elõirányzat-módosítást a Kormány nevében a
pénzügyminiszter a fejezet elõirányzat-maradvány elszámolása alapján - a
93. § (3) bekezdésben foglalt intézményi hatáskörû módosításokra is
figyelemmel - hajtja végre.
(2) A Kormány a központi beruházások tárgyévi elõirányzatát a tárgyévet
megelõzõ év elõirányzat-maradványaival - az érintett beruházások
folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelheti. Az elõirányzat-
módosítást a Kormány nevében a pénzügyminiszter a fejezet központi
beruházási elõirányzatai teljesítésének elszámolása alapján hajtja végre.
(3) A központi beruházások tárgyévet megelõzõ évi elõirányzat-
maradványainak a (2) bekezdésben meghatározotton felüli összegének
törlésére vagy ezen összeggel más fejezet beruházási elõirányzatának
megnövelésére a Kormány jogosult.".
13. §
Az Áht. 27. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a § jelenlegi
szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
"(2) A zárszámadási törvényben kell bemutatni a költségvetési évet megelõzõ
évi elõirányzat-maradványnak a költségvetési évben történõ
felhasználását, és ennek a költségvetési év költségvetési egyenlegére
gyakorolt hatását.".
14. §
Az Áht. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A költségvetési fejezetek között az elõirányzatok célját, rendeltetését
megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék
felhasználását, a központi költségvetési szervek átszervezésével,
felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok,
kötelezettségek fejezetek közötti megállapodáson alapuló átadásával-
átvételével, az elõre nem tervezhetõ beruházási, felújítási feladatok
felmerülésével összefüggõ elõirányzat-átcsoportosítást - az Országgyûlés
hajthat végre.".
15. §
Az Áht 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyûlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a
központi költségvetésben elõírt bevételek beszedésére és a kiadások
teljesítésére.".
16. §
Az Áht. 33. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kezesség vállalását az arra az évre vonatkozó költségvetési törvényben
meghatározott mérték terhére kell elszámolni, amely évben a kezesség
alapjául szolgáló jogszabály vagy kormányhatározat kihirdetésre, illetve
közzétételre kerül.".
17. §
Az Áht. 38/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A Kormány az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének a
tervezettõl tartósan és jelentõs mértékben eltérõ, kedvezõtlen alakulása,
vagy megelõzõ intézkedésként ezt közvetlenül elõidézõ körülmények
bekövetkezése esetén a központi költségvetésben, az alapoknál - a
Munkaerõpiaci Alap esetében az Országos Munkaerõpiaci Tanács véleményének
elõzetes kikérésével -, és a társadalombiztosítási alrendszerben - a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat (a
továbbiakban: társadalombiztosítási önkormányzatok) véleményének elõzetes
kikérésével - elõirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet
azon elõirányzatok kivételével, amelyeknek évközi megváltoztatási jogát
az Országgyûlés magának tartotta fenn.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján tett intézkedések - a társadalombiztosítási
alrendszert érintõk kivételével - együttes hatása meghaladja az érintett
elõirányzatok 10%-át és a költségvetés kiadási fõösszegének 0,1%-át,
akkor a Kormány a megtett intézkedésekrõl az Országgyûlést 30 napon belül
jelentésben tájékoztatja.
(3) A társadalombiztosítási alrendszert, illetve a Munkaerõpiaci Alapot
érintõ, az (1) bekezdés szerinti intézkedésekrõl - függetlenül azok
mértékétõl - a Kormány haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést és a
társadalombiztosítási önkormányzatokat, illetve az Országos Munkaerõpiaci
Tanácsot.".
18. §
(1) Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
"g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának
pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri
a költségvetési elõirányzatok és a költségvetési létszámkeret
teljesülésének alakulását, a tervezettõl jelentõs eltérés esetén a
Kormánynál intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozás-állomány
esetén kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti
szervek, testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a
Kormánynál az e törvény szerinti intézkedéseket;".
(2) Az Áht. 48. §-a a következõ új q) ponttal egészül ki:
/A pénzügyminiszter/
"q) a társadalombiztosítási alrendszer költségvetésének, zárszámadásának, a
86/B. § (3) bekezdésében szabályozott tartalék felhasználási
javaslatainak a Kormány hatáskörébe tartozó kérdéseiben döntés-
elõkészítõ, koordináló feladatot lát el, elõkészíti a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési és zárszámadási
törvénytervezeteit;".
19. §
Az Áht. 49. §-ának g) pontja helyébe a következõ új rendelkezés lép:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje - ha törvény másként nem
rendelkezik -/
"g) jóváhagyja - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben
foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek
tekintetében a felülvizsgálat után jóváhagyott elõirányzat-maradványnak a
93. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználását és az elõirányzatok
ezzel kapcsolatos módosítását, valamint engedélyezi az elõirányzat-
maradvány felhasználásával összefüggõ egyéb elõirányzat-módosításokat;".
20. §
Az Áht. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a felügyelete alá tartozó
fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes
tervezetét a költségvetési irányelvek szerint állítja össze.".
21. §
Az Áht. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyûlésnek a következõ évre
vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot és ehhez tájékoztatási céllal
az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat,
mérlegeket mellékel. A fejezeti részletezõ táblázatokat és ezek szöveges
indokolásait október 15-ig kell az Országgyûlésnek benyújtani.".
22. §
Az Áht. 54. §-a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az alapot a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésû fejezeti kezelésû
elõirányzatokkal is - a Kormány rendelete szerint - összehangoltan kell
felhasználni.".
23. §
(1) Az Áht. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A központi költségvetésbõl
a) a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó,
normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok mûködésével
kapcsolatos egyéb központi támogatások összegét a helyi önkormányzati
költségvetési szervek által utalványozott, a személyi juttatásokat és
egyéb kifizetéseket terhelõ levonások, járulékok és hozzájárulások (a
továbbiakban: közterhek) beszámítását követõen (nettó módon) 13
részletben, az adott hónapban esedékes jogcímek figyelembe vételével
kell folyósítani
b) az a) pontban megjelölt elõirányzatokon felül a költségvetési
törvény egyéb nettó módon utalandó elõirányzatokat is meghatározhat.".
(2) Az Áht. 63. §-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul:
"(5) Ha a (2) bekezdésben foglalt források a nettósítás során beszámítandó, a
külön jogszabályban rögzített közterhekre nem nyújtanak fedezetet, akkor a
különbözetet a Kincstár a helyi önkormányzatok részére átmenetileg
megelõlegezi és éven belül a következõ hónapokban kiutalandó nettó összegbõl
levonja. Ha a decemberi nettó finanszírozás után is marad fenn megelõlegezendõ
összeg, akkor arra a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi
önkormányzat ellen.".
24. §
Az Áht. 64. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(1) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követõen a költségvetési
törvény elõírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív
költségvetési hozzájárulásokkal, a címzett és céltámogatásokkal, illetve
az államháztartás más alrendszerétõl kapott egyéb támogatásokkal. A
jogtalanul igénybe vett összeget - törvényben meghatározott módon -
teljes egészében vissza kell fizetni.
(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékû
kamatot fizet a jogtalanul igénybe vett teljes összeg után a központi
költségvetés részére, ha az általa igénybe vett normatív állami
hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5 százalékkal
meghaladják az õt ténylegesen megilletõ összeget, valamint, ha a címzett
és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben megjelölt
feladatra használja. A jogtalanul igénybe vett összeg visszafizetését és
a kamatokat kormány-rendeletben szabályozott módon, jogcímenként kell
nyilvántartani.".
25. §
Az Áht. 79. §-ának (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának elsõ félévi
helyzetérõl szeptember 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetérõl a
költségvetési koncepciójához kapcsolódóan tájékoztatja a képviselõ-
testületet.".
26. §
Az Áht. 82. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"82. § A jegyzõ által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint
a külön törvény szerinti könyvvizsgálói záradékkal ellátott
egyszerûsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait
összevontan tartalmazó - éves pénzforgalmi-jelentést, könyvviteli
mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester
a költségvetési évet követõen 4 hónapon belül terjeszti a képviselõ-
testület elé. A képviselõ-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. A
könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatok polgármesterei a
könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldik
az Állami Számvevõszéknek.".
27. §
Az Áht. 84. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"84. § (1) A társadalombiztosítási alrendszer finanszírozza és látja el a
társadalombiztosításról szóló és más törvényben meghatározott kötelezõ
feladatait.
(2) A társadalombiztosítási önkormányzatok a pénzügyminiszter által április
30-ig átadott, a következõ évre várható makrogazdasági mutatók alapján
elkészítik a következõ évre vonatkozó társadalombiztosítási költségvetési
irányelvekre vonatkozó javaslatukat és azt május 31-éig megküldik a
Kormánynak.
(3) A társadalombiztosítási költségvetések irányelveit a (2) bekezdés
szerinti javaslatokra is figyelemmel a Kormány állapítja meg és arról
június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyûlést, amelyben
bemutatja az esetleges eltérést a társadalombiztosítási önkormányzatok
javaslatához képest és annak indokát.".
28. §
Az Áht. a következõ új 85/A. §-sal egészül ki:
"85/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok - a Kormány által
elfogadott társadalombiztosítási költségvetési irányelvek alapján -
elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési
javaslatát.
(2) A társadalombiztosítási önkormányzatok augusztus 31-éig benyújtják a
Kormánynak, valamint megküldik az Állami Számvevõszéknek a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére vonatkozó,
alaponként és összevontan bemutatott javaslatukat.
(3) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésérõl szóló
törvényjavaslatot - amennyiben egyetért a (2) bekezdés szerinti
javaslattal azt változatlan tartalommal, ellenkezõ esetben azt átdolgozva
- október 15-éig benyújtja az Országgyûlésnek. Az Országgyûlést - és
azzal egyidejûleg az Állami Számvevõszéket - tájékoztatni kell a
társadalombiztosítási önkormányzatok javaslatáról és az esetleges
eltérés okairól. Az Állami Számvevõszék a törvényjavaslatról mindezek
ismeretében készíti el véleményét.".
29. §
Az Áht. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"86. § (1) Az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetésérõl és annak végrehajtásáról törvényt alkot.
(2) A költségvetés megállapításakor rendelkezni kell a tervezett többlet
felhasználásáról, illetve a tervezett hiány finanszírozásának módjáról, a
központi költségvetésrõl szóló törvényjavaslatban foglaltakkal
összhangban.
(3) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak költségvetésérõl szóló törvény kihirdetését követõ 20 napon
belül meghatározzák a költségvetési szerveiknek a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai mûködési költségvetése keretében elfogadott törvényi
kiemelt elõirányzatait és arról a Kincstárt tájékoztatják.
(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak zárszámadási törvényében az
Országgyûlés jóváhagyja a keletkezett többlet (maradvány) évközi
felhasználását, illetve a hiány évközi finanszírozását, és rendelkezik a
többlet esetleges éven túli felhasználásáról, illetve a hiány végleges
rendezésérõl.
(5) Az Országgyûlés az (1) bekezdés szerinti törvényjavaslatokat az Állami
Számvevõszék véleményével, illetve jelentésével együtt tárgyalja.".
30. §
Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/A. §-al egészül ki:
"86/A. § (1) A társadalombiztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási
javaslatot a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési
beszámolóinak könyvvizsgáló általi hitelesítéseit követõen fogadják el. A
könyvvizsgáló költsége a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mûködési
költségvetését terheli.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról
szóló zárszámadásra vonatkozó alaponként és összevontan bemutatott
javaslatukat a társadalombiztosítási önkormányzatok a költségvetési évet
követõ június 30-áig a Kormánynak és egyidõben az Állami Számvevõszéknek
megküldik.
(3) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követõ
szeptember 30-áig - amennyiben egyetért a (2) bekezdés szerinti
javaslattal azt változatlan tartalommal, ellenkezõ esetben azt átdolgozva
- az Országgyûlésnek benyújtja és megküldi az Állami Számvevõszéknek.".
31. §
Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/B.§-al egészül ki:
"86/B. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira e törvény
rendelkezései a következõ eltérésekkel irányadók:
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodására a 7-18. §-ok
vonatkoznak azzal, hogy az alapok maradványa a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási
törvényben foglaltak szerint, annak kihirdetését követõen használható
fel. A mûködési költségvetés elõirányzat-maradványa a
társadalombiztosítási önkormányzat által az auditált mérleg alapján
elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint használható fel. Az áthúzódó
fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetéseket a
társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás elfogadását
megelõzõen utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ
visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörû elõirányzat-
módosítás után teljesíthetnek.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási
fõösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelõ tartalék képezhetõ. A tartalék
felhasználására a 25. §-ban meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
(4) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat
dönt a tartalék - annak éves szinten számított 10 %-a mértékéig -
ellátásokra való felhasználásáról. A tartalék mûködési költségvetésben,
illetve a 10 %-ot meghaladó mértékben ellátásokra történõ
felhasználásához a Kormány egyetértése szükséges.".
32. §
Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/C. §-sal egészül ki:
"86/C. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pótköltségvetési
törvényjavaslata készítésére a 41. § az irányadó azzal, hogy
pótköltségvetést akkor kell készíteni, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap,
illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az
érintett alap eredeti kiadási elõirányzatai fõösszegének 1 %-ával
kedvezõtlenebb az elõirányzott egyenlegnél. A társadalombiztosítási
önkormányzatok a pótköltségvetési tervezetet e helyzet várható
kialakulása esetén elkészítik és a Kormánynak megküldik. Az
Országgyûléshez való benyújtásra a költségvetési törvényjavaslatukra
vonatkozó 85/A. §-ban foglalt eljárási szabályokban foglaltakat kell
alkalmazni.".
33. §
Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/D. §-sal egészül ki:
"86/D. § (1) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslat
elõkészítésére, illetve az annak hiányában történõ eljárásra a 44-45. §-
ok irányadók azzal, hogy az átmeneti törvényjavaslat elõkészítésének a
rendjére a társadalombiztosítási költségvetési törvényjavaslatra
vonatkozó eljárási szabályokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény hiányában a
társadalombiztosítási önkormányzatok jogosultak a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai költségvetését megilletõ bevételeknek a hatályos
jogszabályok szerinti beszedésére, és az elõzõ évi kiadási
elõirányzatokon belül a felmerülõ kiadások teljesítésére azzal, hogy a
mûködési költségvetésben a kiadások idõarányosan teljesíthetõk.".
34. §
Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/E. §-sal egészül ki:
"86/E. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének
tagozódására (címrendjére) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és
azok 1993. évi költségvetésérõl szóló - többször módosított - 1992. évi
LXXXIV. törvény elõírásait kell alkalmazni.".
35. §
Az Áht. VI. fejezete az alábbi 86/F. §-sal egészül ki:
"86/F. § A társadalombiztosítási költségvetési szervekre e törvény
költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezései - a sajátosságokra is
figyelemmel - az irányadóak.".
36. §
(1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a honvédelmi miniszter
kivételével költségvetési szervet vagy köztestület köztestületi
költségvetési szervet kíván alapítani, illetve megszüntetni, ehhez a
pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".
(2) Az Áht. 88. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A költségvetési szerv alapításáról alapító okiratban, megszüntetésérõl
megszüntetõ okiratban kell intézkedni. Az alapító okiratnak tartalmaznia
kell a költségvetési szerv nevét, székhelyét, állami feladatként
ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét,
az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetõjének kinevezési
rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét. A
megszüntetõ okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv nevét,
székhelyét, felügyeleti szervét, a megszüntetõ szerv nevét, az esetleges
jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket, valamint azt a tényt, hogy a
költségvetési szerv megszüntetésére e törvény mely rendelkezése alapján
került sor.".
37. §
(1) Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi elõirányzatain felüli
többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejû tájékoztatásával, a
tényleges többletnek megfelelõ összegû intézményi hatáskörû elõirányzat-
módosítás után, a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után
jóváhagyott elõzõ évi elõirányzat-maradványát - a (3) bekezdés b)
pontjában foglaltak kivételével - a költségvetési szerv felügyeletét
ellátó szerv elõirányzat-módosítása után használhatja fel.".
(2) Az Áht. 93. §-a a következõ új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
"(3) A kincstári körbe tartozók, ha törvény másként nem rendelkezik, az
elõirányzat-maradvány jóváhagyását megelõzõen, továbbá a maradvány
jóváhagyásától függõ utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ
visszapótlási kötelezettség mellett
a) elõirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelõ kiadási
jogcímeken és kiemelt elõirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a
társadalombiztosítási alapoktól, az alapoktól és a helyi
önkormányzatoktól elõzõ évben átvett pénzeszközök felhasználásával
kapcsolatosak,
b) saját hatáskörû elõirányzat-módosítással az elõzõ évben vállalt
kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggõ kiadásokat
teljesíthetnek.
Az elõirányzat-maradványok felülvizsgálatát követõ jóváhagyásáig más
kifizetés azok terhére nem teljesíthetõ.
(4) Helyi önkormányzat képviselõ-testülete, illetve közgyûlése a
többletbevételek jogszabályban meghatározott körének, és mértékének
intézményi hatáskörû felhasználásáról rendelkezhet.".
(3) Az Áht 93. §-a a következõ új (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A központi költségvetési szervek elõirányzatai teljesítésének tárgyévet
követõ elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó
többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó
és a céljelleggel megállapított elõirányzatok - következõ évre áthúzódó
kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint
megállapított maradványa törlésre kerül.
(7) A központi költségvetési szerv elõirányzatai teljesítésének elszámolását
a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a fejezet összesített
elõirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja
felül és hagyja jóvá. ".
38. §
Az Áht. 94. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezések
lépnek, egyidejûleg a § a következõ új (6) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A központi költségvetési szerv a Kormány, társadalombiztosítási
költségvetési szerv a biztosítási ág szerinti társadalombiztosítási
önkormányzat engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet, illetve
csatlakozhat ilyenhez. A központi költségvetési szerv, illetve a
társadalombiztosítási költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai
szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve
foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport
tevékenységét segítõ szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel
támogathatja.
(3) Központi költségvetési szerv , illetve a társadalombiztosítási
költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat hozzá,
de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott feladattal
összefüggõ kifizetésre - ha az a központi költségvetési szerv állami,
illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv társadalombiztosítási
feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll -
kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre
bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett -
átengedheti.
(4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a
pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi
önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a helyi
kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv a helyi kisebbségi
önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv az
országos kisebbségi önkormányzat, társadalombiztosítási költségvetési
szerv a biztosítási ág szerinti társadalombiztosítási önkormányzat
engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, közhasznú társaságot,
illetõleg szerezhet gazdasági társaságban, közhasznú társaságban
érdekeltséget. A költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban
vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg vagyoni
hozzájárulásának mértékét.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi
költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésû elõirányzatokra,
ha azok rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül
szervezetre címzett támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek
közremûködése útján.
(6) Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott elõirányzat terhére
kíván alapítványt vagy gazdasági társaságot létrehozni, ahhoz a
pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".
39. §
Az Áht. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4)
bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:
"(3) A kötelezettségvállalás elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a jóváhagyott
költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási elõirányzata
biztosítja-e a fedezetet. Amennyiben a kincstári körhöz tartozó
költségvetési szerv, alap által elismert, az esedékességet követõ 60
napon túli tartozás-állománya eléri a Kormány rendeletében meghatározott
mértéket, az e rendeletben meghatározott módon és feltételekkel - a (4)
bekezdésben foglalt eltéréssel - a pénzügyminiszter kincstári biztost
jelöl ki a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének egyetértésével.
(4) A Kormány irányítási és felügyeleti hatáskörébe nem tartozó, kincstári
körbeli szervek, testületek költségvetési szervei esetében a kincstári
biztost a Kormány kezdeményezésére az Országgyûlés jelöli ki.
(5) A tartozás-állomány fennállásáig csak a kincstári biztos ellenjegyzése
mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthetõ kifizetés.
(6) Amennyiben a helyi önkormányzat költségvetési szerve által elismert
tartozás-állomány eléri az önkormányzat rendeletében meghatározott
mértéket és idõtartamot, a képviselõtestület a költségvetési szervnél -
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmény
esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kérésére, illetve az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár véleményének elõzetes kikérésével -
az (5) bekezdésben foglalt hatáskörrel rendelkezõ önkormányzati biztost
jelöl ki. Az önkormányzati biztos kijelölésének feltételeit - ideértve a
tartozás-állomány irányadó mértékét és idõtartamát -, a gazdálkodási
önállóságában korlátozott költségvetési szerv mûködésének szabályait a
Kormány rendeletben határozza meg.".
40. §
(1) Az Áht. 101. §-ának (4) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A helyi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási
rendszerérõl szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény szerint
megilletõ, az elõzõ években fel nem használt címzett és céltámogatások
elõirányzatainak a (3) bekezdésben foglaltak szerint igénybevételre
kerülõ összegével - a pénzügyi teljesítés elõtt -, továbbá a döntéssel le
nem kötött elõirányzat-maradvánnyal a helyi önkormányzatok címzett és
céltámogatásának a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi
elõirányzatát meg kell növelni. A termelõ infrastruktúrális feltételekben
meglevõ területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a
területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi
önkormányzatai részére elõirányzott állami támogatásnak a tárgyévet
megelõzõ évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a
központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú elõirányzatot
meg kell növelni.".
(2) Az Áht. 101. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) A központi költségvetésbõl a költségvetési törvényben a helyi
önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást,
valamint az adóbevételekbõl átengedett összeget, a helyi önkormányzatok
mûködésével kapcsolatos egyéb központi támogatásokat, valamint a
költségvetési törvényben meghatározott egyéb nettó módon utalandó
elõirányzatokat, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend szerint mûködõ
egészségügyi intézményeket illetõen az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár által folyósított támogatást - a személyi juttatásokat, valamint
egyéb kifizetéseket terhelõ, illetve azokkal összefüggésben felmerülõ és
az államháztartást megilletõ kötelezettségek (SZJA-elõleg,
nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás,
társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási
járulék) beszámításával - csökkentett összegben havi részletekben, a
Kormány által rendeletben meghatározott idõpontban kell folyósítani.".
(3) Az Áht. 101. §-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított, az
Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati
költségvetési szerveket megilletõ támogatásból - a (6) bekezdés alapján -
levont közterheknek a jogosult szervezetek számára történõ teljesítését
az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi.".
41. §
(1) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:
"(1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a
jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi elõirányzat
várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi elõirányzat-
felhasználási keret alapján történik. A havi elõirányzat-felhasználási
keret megállapításánál a Kormány rendeletében szabályozott módon kell
számításba venni a Kincstár által közvetlenül - a kincstári körbe
tartozó szerv rendelkezése, illetve adatszolgáltatása alapján -
finanszírozott, program(projekt)-finanszírozás körébe tartozó fejezeti
kezelésû elõirányzatokat és központi beruházásokat, valamint a
kifizetésre kerülõ társadalombiztosítási ellátásokat és a munkaadókat
terhelõ járulékok (hozzájárulások) összegét, továbbá az elõirányzott, de
az ellátandó feladatok jellegébõl adódóan csak meghatározott idõszakban
teljesíthetõ bevételeket. Elõlegek kizárólag jogszabályban meghatározott
esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.".
(2) Az Áht. 102. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:
"(5) A Kincstár - a 12. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével -
elõirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.".
42. §
Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési
törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben,
illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében,
valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott
értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévõ
vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a
hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak
nyilvános,(indokolt esetben zártkörû) versenytárgyalás útján, a legjobb
ajánlatot tevõ részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az
értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi
kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés
körében történõ bérbeadásra.".
43. §
Az Áht. 108/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,
egyidejûleg a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki és a (4)-(8)
bekezdés számozása (5)-(9) bekezdésre módosul:
"(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter a 100 millió USA dollárnál kisebb
összegû külföldi követelések értékesítésére, illetve - az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter egyetértésével - azok leépítését
célzó különbözõ konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel
kapcsolatban szükség és lehetõség szerint pályázatok kiírására, valamint
a külföldi követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési
szempontok és az adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai
meggondolások figyelembevételével a külföldi követelésekbõl engedményt
adhat, ha azok lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak.
(4) Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán magánjogi szerzõdések
megkötése válik szükségessé, az ilyen szerzõdéseket a vállalkozókkal a
pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti
meg, ezt a hatáskört a pénzügyminiszter kivételes esetekben magához
vonhatja. ".
44. §
Az Áht. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"109. § Ha a vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak,
ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelõ, illetve állami vagy más
szervezet (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: szervezet)
elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek
teljesítésére. Ha a lemondás a központi költségvetés, vagy alap javára
történik, a KVI a lemondásban megjelölt szervezetet jelöli ki
vagyonkezelõnek, ha a kijelölés feltételei fennállnak, illetve a
megjelölt szervezettel köti meg a vagyonkezelési szerzõdést,
versenyeztetés nélkül. Ha a szervezet a vagyont nem fogadja el, a
központi költségvetés vagy az alapok részére felajánlott vagyon
vagyonkezelõje e törvény erejénél fogva a KVI. A helyi önkormányzat
költségvetési rendeletében meghatározott értékhatár felett az
elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának, gyakorlójának
jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak. Az
elõbbiekben nem szabályozott esetekben elfogadás hiányában, illetve ha a
lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó szervezet megnevezését,
az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra, amelynek területén
a vagyon található.".
45. §
Az Áht. 109/B. § d) pontja a következõ 5. ponttal egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi 5. pont számozása 6. pontra változik:
/d) kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levõ/
"5. történeti (régészeti) emlékek és földterületek,".
46. §
(1) Az Áht. 109/I. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az állami tulajdonban lévõ védett természeti területek, erdõk,
mûemlékingatlanok, mûkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és
földterületek tulajdonjogának átruházására csak törvényben meghatározott
esetekben és módon kerülhet sor.".
(2) Az Áht. 109/I. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A vagyonkezelõ személyének kijelöléséhez, megváltozásához, továbbá a
vagyonkezelési megállapodás, illetve vagyonkezelési szerzõdés
megkötéséhez az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak tekintetében
a pénzügyminiszter és a védettség jellege szerint illetékes miniszter
egyetértése szükséges. Vagyonkezelési megállapodás, illetve
vagyonkezelési szerzõdés megkötése esetén a védettség jellege szerint
illetékes miniszter egyetértési joga a megállapodásnak, illetve a
szerzõdésnek a védettséget érintõ vagyonkezelési kérdéseire terjed ki.".
47. §
Az Áht. 109/J. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A KVI a kincstári vagyont - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - saját
maga vagy az általa megbízott szervezet útján értékesítheti. Az államot
megilletõ követelések fejében az állam tulajdonába kerülõ - a 109/A. §
(1) bekezdésében foglaltaknak nem minõsülõ, értékesítésre szánt -
társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon
kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Részvénytársasággal (a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást. Az
értékesítésbõl származó bevételt az ÁPV Rt. törvényen alapuló egyéb
befizetési kötelezettségeitõl függetlenül a központi költségvetésbe
befizeti.".
48. §
Az Áht. 109/K. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Kincstári vagyon értékesítésére kizárólag akkor van lehetõség, ha annak a
kincstári vagyonkörbõl történõ kikerülését a KVI javaslata alapján a
pénzügyminiszter jóváhagyja. A 109/I. § (1) bekezdésében meghatározott
vagyonkörre nézve törvény, egyéb esetben törvény vagy kormányrendelet
ettõl eltérõen rendelkezhet. ".
49. §
Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) E feladatkörében a Kincstár
a) elkészíti és naprakészen tartja a központi költségvetés napi szintre
lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az
államadósság finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári
egységes számla napi likviditásáról;
b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-
kibocsátásokat és hitelfelvételeket;
c) gondoskodik az államadósság törlesztésérõl;
d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez,
állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése
körében az árfolyam és kamatkockázat csökkentése érdekében határidõs és
fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési
feladatokat lát el;
f) elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait;
g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac
folyamatairól.".
49. §
Az Áht. 113/A. §-ának (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) E feladatkörében a Kincstár/
"d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez,
állampapírokat ad el és vásárol, valamint az államadósság kezelése
körében az árfolyam és kamatkockázat csökkentése érdekében határidõs és
fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat
lát el;".
50. §
Az Áht. 117. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"117. § Az alapok költségvetésének elõterjesztésekor, illetõleg a
zárszámadáskor az Országgyûlés részére legalább a 116. § 3., 4., 5., 8.,
9., 10. pontjában említett mérlegeket kell - a 9. és 10. pontban említett
mérlegeket szöveges indokolással együtt - az alapra vonatkozóan
tájékoztatásul bemutatni.".
51. §
Az Áht. 118. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"118. § A helyi önkormányzatok költségvetésének elõterjesztésekor, illetõleg
a zárszámadáskor a képviselõtestület részére tájékoztatásul be kell
mutatni az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását,
finanszírozását és pénzeszközének változását , valamint a 116. § 4., 6.,
8., 9., 10. pontja szerinti mérlegeket - a 9. és 10. pontban említett
mérlegeket szöveges indokolással együtt - kell az adott helyi
önkormányzatokra vonatkozóan bemutatni.".
52 . §
(1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen a helyi önkormányzatok, a
helyi kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok
ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi, különös tekintettel a normatív
állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más
alrendszerétõl kapott támogatás igénybevételének, azok felhasználása
törvényességének, eredményességének és célszerûségének a vizsgálatára.".
(2) Az Áht. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A Kormány a központi költségvetés, az alapok, valamint a központi
költségvetési szervek tekintetében a költségvetési ellenõrzésért, továbbá
a gazdálkodó szerveknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a
megyei és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok
kivételével - társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésbõl,
alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerzõdések
alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának
ellenõrzéséért felelõs állami szervet jelöli ki.".
53. §
Az Áht. a következõ új 123/B. §-sal egészül ki:
"123/B. § Az elkülönített állami pénzalapként mûködõ Munkaerõpiaci Alap
tekintetében az illetékes miniszter rendelkezési jogát törvény által
szabályozott keretek között megoszthatja a Munkaerõpiaci Alap Irányító
Testületével. A rendelkezési jog megosztása nem érintheti a miniszternek
a Munkaerõpiaci Alap mûködésével kapcsolatos e törvényben szabályozott
általános kormányzati felelõsségét.".
54. §
(1) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:/
"d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erõket, a
nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendvédelmi szerveket, a
külképviseleteket, a Magyar Tudományos Akadémia nem gazdasági társaság
formájában mûködtetett intézményeit, és a társadalombiztosítási
költségvetési szerveket -, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi
alapok költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-
felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e
törvény elõírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelõ szervezeti
és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános
szabályaitól eltérõ részletes szabályait;".
(2) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következõ új p)-t) pontokkal egészül
ki:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:/
"p) a kincstári körbe tartozók kötelezettségvállalásai és követelés-
elõírásai, valamint kiadások és bevételek várható teljesülésének a
Kincstár részére történõ bejelentésére vonatkozó elõírásokat,
q) a kincstári biztos és az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó,
jogállásával, hatáskörével összefüggõ részletes szabályokat és a helyi
önkormányzatok tartozás-állományának rendezéséhez kapcsolódó, a 98. §
(6) bekezdése szerinti elõírásokat,
r) a Kincstár által közvetlenül finanszírozott, program (projekt)-
finanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésû elõirányzatok és központi
beruházások, valamint a kifizetésre kerülõ társadalombiztosítási
ellátások és a munkaadókat terhelõ járulékok összegének az elõirányzat-
felhasználási keret megállapításánál történõ számításba vételét,
s) az alapok és a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésû fejezeti
kezelésû elõirányzatok összehangolt felhasználásának rendjét,
t) a 121. § (4)-(6) bekezdésében foglalt ellenõrzések szabályait.".
Egyes törvényi rendelkezések módosítása
55 . §
(1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló - többször
módosított - 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 9. §-a (1)
bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/ (1) A közgyûlés /
"i) feladatkörében - ha törvény egyetértési jogot nem állapított meg -
vélemény-nyilvánítási jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintõ
jogszabályok tervezetével kapcsolatban;".
(2) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következõ új k) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi k)-u) pont számozása l)- ü) pontra módosul:
/ (1) A közgyûlés /
"k) megtárgyalja a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következõ
évre várható makrogazdasági mutatók alapján elkészített
társadalombiztosítási költségvetési irányelveket és azt elfogadása után -
az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Áht.) 84. §-a szerinti eljárási rendnek
megfelelõen - a tárgyévet megelõzõ év május 31-éig, az f) pontban foglalt
jogkörében a Kormány elé terjeszti;".
(3) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) A közgyûlés /
"k) megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévõ biztosítási alap
költségvetési javaslatának tervezetét és azt elfogadása, valamint a két
biztosítási alap összevont mérlegének elfogadása után - az Áht. 85/A. §-a
szerinti eljárási rendnek megfelelõen - a tárgyévet megelõzõ év augusztus
31-éig, az f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti;".
(4) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
/(1) A közgyûlés /
"m) megtárgyalja a kezelésében lévõ társadalombiztosítási alap
költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslat tervezetét
és azt elfogadása, valamint a két társadalombiztosítási alap összevont
mérlegének elfogadása után legkésõbb a tárgyévet követõ félév végéig -
az Áht. 86/A. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelõen - a Kormány elé
terjeszti;".
(5) Az Öit. 9. §-ának (1) bekezdése a következõ új v) ponttal egészül ki:
/(1) A közgyûlés /
"v) megtárgyalja és jóváhagyja az Áht. rendelkezései szerint a
költségvetésben jóváhagyott tartalék felhasználását, illetve javaslatot
készít a Kormány részére annak felhasználásáról.".
(6) Az Öit. 9. §-a (2) bekezdésében az (1) bekezdést érintõ hivatkozásokban az
m), r), u), n) pontokra vonatkozó utalás n), s) ü), o) pontokra változik.
(7) Az Öit. 23. §-ának (5)-(6) bekezdései helyébe a következõ (5)-(7)
rendelkezések lépnek, egyidejûleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8)
bekezdésre módosul:
"(5) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levõ
társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. §
(1) bekezdésének k) pontja szerint hozzá eljuttatott - költségvetési
irányelv-javaslatot figyelembe véve fogadja el a társadalombiztosítás
költségvetési irányelveit, amelyrõl június 30-áig jelentésben
tájékoztatja az Országgyûlést.
(6) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levõ
társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. §
(1) bekezdésének l) pontja szerint hozzá eljuttatott - javaslatot
figyelembe véve törvényjavaslatot dolgoz ki a biztosítási alapok
költségvetésére, melyet legkésõbb október 15-ig nyújt be az
Országgyûlésnek.
(7) A Kormány a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó zárszámadási
törvényjavaslatot legkésõbb a tárgyévet követõ év szeptember 30-áig
nyújtja be az Országgyûlésnek. A társadalombiztosítási alapokkal való
gazdálkodásról szóló zárszámadás keretében a Kormány beszámol azokról az
ellenõrzéseirõl is, amelyeket a társadalombiztosítási alapok
gazdálkodásával kapcsolatban a tárgyévben végzett. Az Állami
Számvevõszéknek jelentése elkészítésére a törvényjavaslat országgyûlési
benyújtását megelõzõen hatvan nap áll rendelkezésére.".
(8) Az Öit. - A biztosítási önkormányzatok állami felügyelete cím alatt - a
következõ 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A.§ A Kormány az Országgyûlés haladéktalan tájékoztatása mellett - az
államháztartásról szóló szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései
szerint - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében
elõirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon
elõirányzatok kivételével, amelyeknek az évközi megváltoztatási jogát az
Országgyûlés magának tartotta fenn.".
56. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetésérõl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: At.) 2. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Alapok bevételi többletének évközi felhasználását, a hiány évközi
finanszírozását, a többlet esetleges éven túli felhasználását, a hiány
végleges rendezését az Országgyûlés a zárszámadási törvényben hagyja
jóvá.".
(2) Az At. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezések
lépnek:
"(2) Az Alapok részére vissztehermentesen átadott vagyon a járulékbevétel
megosztásának arányában kerüljön a két alap birtokába.
(3) Az Alapok követelései fejében az adós által felajánlott vagyonnak az
Alapok kezelése tekintetében döntési jogkörrel rendelkezõ szerv (szervek)
általi elfogadása adásvételi jogcímen történõ tulajdonszerzésnek
minõsül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési
kötelezettség alól. Az értékesítésbõl származó bevételt a folyó évi
kiadások finanszírozására kell felhasználni.
(3) Az At. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ új rendelkezés lép:
"(5) A mûködési költségvetés elõirányzat-maradványa az önkormányzat által az
auditált mérleg alapján elfogadott zárszámadásban foglaltak szerint
használható fel. Az áthúzódó fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos
kifizetéseket a társadalombiztosítási költségvetési szervek a zárszámadás
elfogadását megelõzõen utólagos felügyeleti korrekció és ezzel összefüggõ
visszapótlási kötelezettség mellett, saját hatáskörû elõirányzat-
módosítás után teljesíthetnek.".
(4) Az At. 11. §-ának (1) bekezdésének felvezetõ szövege, továbbá a), b), és
d) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a bekezdés a
következõ új g) ponttal egészül ki:
"11. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérõl és
annak végrehajtásáról - az Áht. 86. §-ának (1) bekezdése alapján - alkotott
törvénynek tartalmaznia kell:
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és kiadások
részletes bemutatásával), a bevételi többletet és annak felhasználását,
illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;
b) az Egészségbiztosítási Alap költségvetési mérlegét (a bevételek és
kiadások részletes bemutatásával, a gyógyító-megelõzõ ellátások
kiadásainak esetében ideértve a finanszírozási formák és célok szerint
elkülönített ráfordítások bemutatását is), a bevételi többletet és annak
felhasználását, illetve a kiadási többletet és annak fedezetét;
"d) a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek tartalmaznia kell a
vagyonkimutatást is, ezen belül kiemelten a számvitelben elkülönítetten
nyilvántartott tartósan befektetett eszközöket és a vissztehermentesen,
illetve követelések fejében átvett vagyont;"
"g) az Országgyûlés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetésérõl szóló törvényben alaponként és a mûködési
költségvetésben meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek
elõirányzatainak megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe
tartozik.".
(5) Az At. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Az alapok és a társadalombiztosítási költségvetési szervek számláit a
Magyar Államkincstár vezeti.".
57. §
(1) A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI.
törvény a továbbiakban Tftv.) 12. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül
ki és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:
"(2) A megyei területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik - mûködésükkel
kapcsolatos - gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására
vonatkozó szabályokat kell az e törvényben meghatározott sajátosságok
figyelembe vételével alkalmazni. A feladatellátásukkal kapcsolatos
beszámolási kötelezettségüket - figyelemmel a Kormánynak az Országgyûlés
számára a 6. § g) pontjában elõírt beszámolási kötelezettségére - a
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak köteles a Kormány
rendeletében meghatározott módon teljesíteni. Gazdálkodásukat -
célszerûségi szempontból is - az Állami Számvevõszék ellenõrzi.".
(2) A Tftv. 15. § (1) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A regionális fejlesztési tanács jogi személy, gazdálkodására és
beszámolási kötelezettségére a 12. § (2) bekezdésének szabályai az
irányadók.".
Hatályba léptetõ és záró rendelkezések
58. §
(1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül
a) az Áht. - e törvény 2. §-ában megállapított - 8. § (2) bekezdésében a
Kincstár által a központi költségvetés nevében, a központi költségvetés
terhére, annak forrásaiból az államháztartás más alrendszereinek nyújtott
megelõlegezési, likviditási hitelre vonatkozó,
b) az Áht. - e törvény 3. §-ában megállapított - 8/A. § (3) bekezdésében a
devizában felvett vagy törlesztett adósság forintértékének elszámolására
vonatkozó,
c) Az Áht. - e törvény 6. §-ában megállapított - 14. § (1) bekezdésében az
államadósságot növelõ kötelezettségvállalásokra vonatkozó
rendelkezéseket elõször az 1996. évi költségvetés végrehajtásáról szóló
zárszámadás során kell alkalmazni.
(2) Az Áht. - e törvény 8. §-ával megállapított - 18/B. § (5) bekezdése
szerinti egyedi megállapodást a kincstári körbe tartozó Munkaerõpiaci Alapra
1997. január 31-éig meg kell kötni.
(3) A Kormány felhatalmazást kap a társadalombiztosítási információs rendszer
korszerûsítéséhez szükséges, az államháztartás pénzügyi információs
rendszerével összehangolt intézkedéseknek a társadalombiztosítási
önkormányzatokkal együttmûködésben történõ megtételére.
(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az At. 6. §-ának
(1) bekezdése, 7. §-ának (1)-(3) bekezdése és 8. §-a, továbbá az Áht. 43/A. §-
ában a "Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot és az Egészségbiztosítási
Önkormányzatot" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási önkormányzatot",
az Áht. 88. § (1) bekezdésében az "Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási
Önkormányzat" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási önkormányzat", a 94.
§ (1) bekezdésében az "Egészségbiztosítási, a Nyugdíjbiztosítási, az országos
kisebbségi önkormányzat" szövegrész helyébe az "országos kisebbségi,
társadalombiztosítási önkormányzat" szövegrész lép."
(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 1996. december 31-ét követõen a
likviditási tartalékkal összefüggésben gazdasági mûvelet nem számolható el. Az
1996. évre vonatkozó likviditási tartalék képzését (visszapótlását) még 1996.
évben végre kell hajtani és azt a könyvviteli nyilvántartásokban szerepeltetni
kell. A likviditási tartalék 1996. évi záróegyenlegét az 1996. évi
költségvetési hiány fedezetébe be kell vonni.
(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényben megállapított befektetett eszközök hozama
tartalék összegét a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi
költségvetésében folyó költségvetési bevételként kell elszámolni.
(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló törvényben a tartósan befektetett eszközök,
vissztehermentesen átvett vagyon és a követelés fejében átvett vagyon
tartalékainak jóváhagyott záróállományát 1997. január 1-jétõl a számviteli
nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni.
(8) Az Áht. a következõ 127. §-sal egészül ki:
"127. § A társadalmi szervezetek kezelõi jogának megszüntetésérõl szóló -
többször módosított - 1990. évi LXX. törvény hatálya alá tartozó vagyonra e
törvény kincstári vagyonra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.".