ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló, H/3400.. számú országgyûlési
határozati javaslathoz - a H/3400/6.. számú módosító javaslathoz kapcsolódva -
a következõ
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztem elõ.
1.
Az országgyûlési határozati javaslat mellékletének 2.2.1. pontja a
következõképpen egészül ki:
"2.2.1. A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME
A Program célállapotként egy kevesebb környezeti eredetû stresszhatást
közvetítõ, jobb környezeti állapotjellemzõk-kel rendelkezõ települési
környezet hosszabb távú kialakítá-sát jelöli meg. Ennek megfelelõen az
általános településkör-nyezeti célok a következõk:
TEP-1. A települési légszennyezés határozott csökkentése.
TEP-2. A települések csatornázottságának és szennyvíztisztí-tásának
fejlesztése, az ivóvízbázisok védelme.
TEP-3. A települési szilárd hulladékok megfelelõ kezelése és
ártalmatlanítása, valamint a településtisztasági felada-tok ellátásának
fejlesztése.
TEP-4. A településeken a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget és
közérzetet veszélyeztetõ hatásainak csökken-tése.
TEP-5. A települési zöldfelületek lehetõ legnagyobb mértékû fejlesztése
mind minõségi, mind mennyiségi vonatkozásban. A sport- és rekreációs szerepû
létesítmények és területek kiemelt gondozása és fejlesztése.
TEP-6. A lakosság bevonása a települési környezetvédelmi dön-tésekbe és
azok végrehajtásába.
TEP-7. A települési kép és a települések általános tisztasá-gának a
javítása.
TEP-8. A települések területén található természeti értékek, élõhelyek
védelme és sokszínûségének megõrzése.
TEP-9. A településrészek - különösen a történelmi település-központok,
településmagok rehabilitációja, revitalizáci-ója.
A feladatok nagy részét a környezeti elemeknél mutatja be a Program,
ugyanakkor olyan ideális célállapotot, amely átfogó módon minden tényezõt
figyelembe vesz, a jelenlegi keretek között nem lehet meghatározni. A
témakörrel kapcsolatos leg-fontosabb célok: az önkormányzatok környezetvédelmi
munká-jának erõsítése, a települési környezetvédelmi tervezés mód-szertanának
kialakítása, alkalmazásának elõsegítése és a te-lepülésrendezési tervekkel
való összhang biztosítása. A problémák megoldásában az Országos
Területfejlesztési Kon-cepciónak döntõ szerepe van."
2.
Az országgyûlési határozati javaslat mellékletének 2.2.2. pontja a
következõképpen egészül ki:
"2.2.2. AZ EMBERI EGÉSZSÉG VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI VONATKOZÁSAI
Az emberi egészséggel kapcsolatos problémákat és teendõket részletesen a WHO
útmutatása alapján kidolgozott Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram
tárgyalja a Program kere-tében. Ezen problémák kezelése minden környezeti elem
és rendszer szintjén feladatot jelent, amelyek közül külön ki kell emelni a
következõket:
EMB-1. A szálló pornak az egészségügyi hatások miatt fontos apró - 10,
illetve 2,5 mikrométer átmérõnél kisebb - ré-szecske-összetevõit illetõen az
állapot javítása.
EMB-2. A belsõtéri levegõszennyezettségi helyzet javítása, elsõként
megfelelõ szabályozás kialakításával.
EMB-3. Az ivóvízellátással kapcsolatban az arzéntartalmú ivó-vizek, a
bakteriológiai fertõzöttség, a nitráttartalom és a klórozási melléktermékek
kérdésének megnyugtató rendezé-se.
EMB-4. A bakteriológiai fertõzöttség következtében fellépõ fürdõjárványok
veszélyének csökkentése.
EMB-5. A sportolás társadalmi és nevelési fontosságának érvé-nyesítése."
3.
Az országgyûlési határozati javaslat melléklete a következõ új 3. fejezettel
egészül ki:
"3. A MEGVALÓSÍTÁS KULCSTERÜLETEI
3.1. A KÖRNYEZETVÉDELEM ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSSEL
A területfejlesztés új regionális intézményi rendszerének az a jelentõsége,
..." a továbbiakban a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatának szövege
szerint, majd:
"3.2.5. SZOLGÁLTATÁSOK
Ebben a felosztásban ide tartozik a kereskedelem, a turiz-mus, a
vízgazdálkodás szolgáltatói része és a közületek. A szolgáltatói
infrastruktúra mûködése elsõsorban a hulladékok okozta hatásokban és a
vízvédelem szempontjából jelent prob-lémát. A települési hulladékok
ártalmatlanításának ügye az ország legnagyobb gyakoriságú környezeti
problémája. A kör-nyezetvédelmi szempontok egyelõre nem játszanak szerepet a
keletkezõ hulladék mennyiségét és összetételét meghatározó termelési és
fogyasztási szokások alakulásában.
A jelentõs mértékû vízellátás-csatornázás olló, a csatorná-zás-
szennyvíztisztítás olló, a szennyvíztisztítás iszapkeze-lés-elhelyezés olló,
illetve a szennyvizek nem megfelelõ szintû és mértékû tisztítása komoly
környezeti problémát je-lent. Ezek a problémák mind a felszíni, mind a felszín
alat-ti vizek, vízbázisok (és a talaj) nagymértékû szennyezését eredményezik
veszélyeztetve a vízhasználatokat is.
A tömegturizmus elterjedése az infrastruktúra elégtelen színvonalával
párosulva több környezeti probléma létrejötté-ben játszik kisebb-nagyobb
szerepet. A Balaton vízminõségi problémái, egyes turisztikailag értékes
régióink értékvesz-tése (Velencei-tó, Bükk, szikes tavak stb.), a tájképi
adottságok romlása, a biodiverzitás csökkenése részben az idegenforgalom
számlájára írható.
A feladat ezen a területen egyértelmûen az elhanyagolt infrastrukturális
hálózatok fejlesztése, különös tekintettel a csatornázásra és a települési
hulladék ártalmatlanításra. A megelõzés területén elsõsorban a
csomagolóanyagok meny-nyiségének és összetételének, illetve a
vízhasználatoknak a megfelelõ szabályozásával lehet eredményt elérni.
Programok (T.= tervezett J.: javasolt) Intézkedések Idõtáv Kapcs. célok
..." a továbbiakban a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatának szövege
szerint, majd:
"Egyéb intézkedések Idõtáv Kapcs. célok
- Veszélyeztetett területeken a nem közüzemi 1997-2002 EMB-3.,4.,
vízellátottak szállított vízzel való ellátása,
csatlakoztatása közüzemi vízmûvekhez.
1997-2002 VIZ-11.,17.
-Természetes fürdõhelyek higiénés helyzetének
javítása. folyamatos TEV-7.
folyamatos
- Fürdõvíz kezelési eljárások fejlesztése.
1998-tól folyamatos
- Folyószabályozások által okozott szárazodások TEP-5
megszüntetését célzó beavatkozások. EMB-5
- A sport feladatainak megjelenítése az önkormányzati
feladatkörökön belül, a jogi, tulajdoni és mûködési
feltételek biztosításával.
..."
a továbbiakban a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatának szövege
szerint.
4.
Az országgyûlési határozati javaslat mellékletének 3.5 pontja a
következõképpen egészül ki:
"3.5. A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ÉS TUDATOSSÁG ERÕSÍTÉSE
A Program megvalósításában nagy szerep hárul a társadalom különbözõ
szereplõire, szervezeteire. Ebben a vonatkozásban sajátos feladatai vannak az
önkormányzatoknak a környezet-védelmi, természetvédelmi és a
területfejlesztési törvénnyel is összhangban.
A környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai szemlélet kia-lakítása minden
állampolgár és minden szakma számára elen-gedhetetlen a fenntartható fejlõdés
irányába való elõrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás
feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik
környezeti következményeit és a helyes megoldások módoza-tait.
A társadalom környezethez való viszonyában a tömegtájékoz-tatási eszközöknek
döntõ szerepe van. Jelenleg mind az írott sajtóban, mind a rádióban és
televízióban teret kaptak a környezetvédelmi információk, ennek ellenére a
hatás je-lentéktelennek tûnik, hiszen ezek képtelenek ellensúlyozni a szintén
a médiából származó ellentétes irányú információk tömegét. Stratégiai kérdés a
helyzet javítása, de ez nem feltétlenül csak a gyakoriság növelését, hanem a
színvonal emelését is kell, hogy jelentse. A tájékoztatás eddigieknél
hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elõsegíteni.
A társadalom szempontjából alapvetõ elvárás az információ-hoz való jog
biztosítása. Ebbõl a szempontból nem elegendõ a környezeti állapotadatok
megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert e nélkül a
védekezésnek korlátozottak a lehetõségei. Javítani kell az információhoz jutás
lehetõségeit. A társadalom tudatossága csak olyan kö-rülmények között
növelhetõ, amelynél a valóságos helyzet is-mertetése a normális állapot, és ez
nem lehet állandó mérle-gelés tárgya.
Értelmes célokért az emberek öntevékenyen is fel tudnak lép-ni, ugyanakkor
megfelelõ háttér vagy támogatás hiányában ezek a kezdeményezések általában
elhalnak. A lakosság vagy a közösségek öntevékeny környezetvédelmi
kezdeményezései szá-mára meg kell teremteni azt a hátteret, amely a
lehetõségek kihasználásához támogatást jelent; orvosolni kellene az ilyen
kezdeményezéseknél jellemzõ magárahagyottság érzését.
A társadalom számára be kell mutatni, hogy a környezeti fel-tételek, értékek a
megfelelõ életminõség lényeges össze-tevõi. A Program feladata olyan
lehetõségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és
egész-séges életmódot folytatni.
A társadalmi részvétel és a tudatosság erõsítésében kiemel-kedõ szerepe van a
fentiek mellett a közoktatási, felsõokta-tási és kulturális intézményekben
folyó tevékenységnek. A sportos életmódnak a társadalmi értékrendbe való
beillesz-tése céljából arra van szükség, hogy a tömegsport bázisa az iskolai
sportélet legyen."
Indokolás
A Nemzeti Környezetvédelmi Program elõterjesztése magában foglalja a Nemzeti
Közegészségügyi Akcióprogramot is, és a közegészség a sporttól el nem
választható.
Az aktív egészségvédelemnek legfontosabb eszköze a sport és a rekreáció. A
lehetõségeik javítását szolgáló létesítményeket gondozást igénylõ értéknek
kell tekinteni.
A sport, mint egészségõrzõ aktív idõtöltés, háttérbe szorult hazánkban. Fõként
az élsportra korlátozódik. Egy olyan rendszer kialakítása szükséges, ami nem
csupán a sportban meglévõ reklámértéket, hanem az egész emberi életben
betöltött jelentõségét biztosítani tudja.
A sportegyesületeknek az a rendszere, amely anyagi tekintetben elsõsorban a
szponzorálásra támaszkodik, csupán egy szûk élsport mûködését teszi lehetõvé.
Az eszközök és a feladatok összehangolásával viszont sok embert elérõ,
valóságos tömegsport bontakozhat ki. Megfelelõ bázis erre a helyi
önkormányzat, és az õ feladatkörében megjelenõ közoktatás.
Budapest, 1997. június 30.
dr. Nádori László
SZDSZ