ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály l02. § (1) bekezdése alapján a csõdeljárásról, a
felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény
T/3407.. számú törvényjavaslathoz kapcsolódva a következõ
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elõ:
1. Dr. Brúszel László és dr. Csikai Zsolt képviselõknek a részletes
vitához benyújtott ajánlás 1. pontja alatt benyújtott módosító javaslatához
kapcsolódva a következõket javasoljuk:
"(E törvény alkalmazásában:)
c) hitelezõ: a csõdeljárásban és a felszámolási eljárásban - a
felszámolás kezdõ idõpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerõs és
végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló,
vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt [pénzkövetelése]
vagyoni követelése van, továbbá a csõdeljárásban az is, akinek a csõdeljárás
kezdõ idõpontjában még le nem járt, de az adós által elismert [pénzkövetelése]
vagyoni követelése van. A végelszámolási eljárásban hitelezõ mindenki, akinek
a gazdálkodó szervezettel szemben [pénz] vagyoni követelése van. A felszámolás
kezdõ idõpontja után hitelezõ mindenki, akinek az adóssal szemben [pénz]
vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette."
Indokolás:
A törvényjavaslat eredeti szövegén indokolt végigvezetni azt, hogy a
pénzkövetelés helyett vagyoni követelésre irányuljon a hitelezõ követelése.
2. Dr. Brúszel László és dr. Csikai Zsolt képviselõknek a részletes
vitához benyújtott ajánlás 2. pontja alatt benyújtott módosító javaslatához
kapcsolódva a következõket javasoljuk:
"(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány [alakítható]
mûködhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél több választmány alakul, azt
kell hitelezõi választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz elõször jelenti
be a megalakulását. Ha egyidejûleg több választmány jelentkezik, akkor azt
kell hitelezõi választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezõt tömörít. A
választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább - a 28. § (2)
bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett
hitelezõk egyharmada hozza létre és ezek a hitelezõk rendelkezzenek a
bejelentett hitelezõi követelések legalább egyharmadával. E hitelezõk maguk
közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait,
képviseletét és mûködési rendjét a hitelezõk egymás között megállapodásban
rögzítik. A hitelezõ a választmány létrejöttét követõen is csatlakozhat a
választmányt létrehozó hitelezõkhöz, ha elfogadja a megállapodásban
foglaltakat."
Indokolás
A törvényjavaslat eredeti szövegének pontosítása szükséges, s
egyértelmûvé kell tenni, hogy mi az eljárás akkor, amikor a gazdálkodó
szervezetnél több választmány megalakítását kezdeményezik, ugyanakkor
nyílvánvalóan csak egy mûködhet folyamatosan.
3. Bauer Tamás képviselõnek a részletes vitához benyújtott ajánlás 37.
pontja alatt benyújtott módosító javaslatához kapcsolódva a következõket
javasoljuk:
"(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és
terhelési tilalom a felszámolás kezdõ idõpontjában, [valamint] a
visszavásárlási és vételi [- kivéve a lízingszerzõdésen alapuló vételi jogot -
a felszámolás kezdõ idõpontjában,] valamint a zálogjog a vagyontárgy
értékesítésével megszûnik. A szükségessé vált törlést az ingatlan-
nyilvántartásban, valamint más jelzálognyilvántartásokban - a felszámoló által
megküldött értékesítési jegyzõkönyv vagy adásvételi szerzõdés alapján - a
földhivatal, illetlve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi."
Indokolás
A visszavásárlási jognak és vételi jognak a felszámolás kezdõ idõpontban
való törlése nem szolgálja a hitelezõk érdekeit, hiszen a Ptk. jelenleg is
lehetõséget ad arra a felszámolónak, hogy a körülmények változása miatt a
vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítsék (Ptk. 375. § (3) bek.),
illetve a vételi joggal való élés után feltûnõ értékaránytalanság miatt a
szerzõdést megtámadhatja, a visszavásárlási jog tekintetében pedig a
visszavásárlási árnál pedig lehetõség van a hasznos ráfordítások alapján
bekövetkezett értéknövekedés érvényesítésére. Egyebekben mindkét esetben
vételárat fizet a vevõ, annak összege tekintetében pedig a felszámolónak - ha
aránytalannak találja, vagy egyéb szabálytalanságot észlel - egyéb jogi
lehetõségei vannak a hitelezõk érdekeinek érvényesítésére. Az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási és vételi jog azonban az
értékesítéskor akadály is lehet, tehát a szabályos értékesítés esetén azt meg
kell szüntetni a törvény erejével. Emellett szükséges kiegészíteni a
törvényjavaslat eredeti szövegét azzal, hogy az ingatlannyilvántartás mellett
más jelzálognyilvántartásra is kiterjessze a szükségessé vált törlést.
4.
(dr. Brúszel László) (dr. Csikai Zsolt)
MSZP SZDSZ