Válasz a K/3412. sz. kérdésre
"Jótékony és kulturális alapítványok
képviselõinek megkönnyített
határátlépésének lehetõségeirõl"
Dr. Surján László úrnak országgyûlési
képviselõ Kereszténydemokrata Néppárt
B u d a p e s t
Tisztelt Képviselõ Úr!
A külföldiek utazásáról és az útlevélrõl rendelkezõ 1989. évi XXVIII. törvény
határozza meg azon személyek körét, akik diplomata útlevélre jogosultak a
Magyar Köztársaságban.
A diplomata útlevél meghatározott diplomáciai, külpolitikai tevékenység
végzését feltételezi. A nemzetközi jog és joggyakorlat ehhez biztosítja a
diplomáciai mentességet, melynek azonban alapvetõ feltétele egy adott
országban történt akkreditálás. Önmagában a diplomata útlevél mentességet,
elõnyöket nem biztosít.
A nemzetközi jogi gyakorlatban nem elfogadott az az eljárás, hogy nemzeti
karitatív szervezetek képviselõit diplomata útlevéllel látnának el. Ezért a
szóban forgó jótékony és kulturális alapítványok képviselõinek a
határátkeléssel kapcsolatos nehézségei nem orvosolhatók oly módon, hogy
részükre diplomata útlevelet biztosítunk.
A felvetett probléma megoldása a határátkelõk kapacitásának bõvítése.
A magyar-ukrán közös határszakaszon az utóbbi években jelentõs erõfeszítések
történtek a határátlépés feltételeinek javítására. Záhonynál elõkezelõ
terminál létesült, és fele részben kész a Tisza-híd két sávval történõ
bõvítése, a kamionterminál építését is magában foglaló határátkelõhelyi
rekonstrukció. Beregsurány és Tiszabecs 1996 évben nemzetközi minõsítést
kapott, és mindkét helyen megkezdõdtek az új átkelõhelyek építésének
munkálatai. Tárgyalásokat folytatunk az ukrán szervekkel új teherforgalmú
határátkelõhely létesítésérõl Beregsuránynál. Bízunk abban, hogy a beruházások
megvalósulása rövid idõn belül megszünteti a ma még valóban meglévõ
határátlépési problémákat.
A Határõrség már hosszú idõ óta alkalmazza a soron kívüli ellenõrzéssel
történõ átléptetést. A nemzetközi elõírásokkal és gyakorlattal összhangban,
minden alkalommal soron kívüli ellenõrzéssel léptetik át a diplomáciai vagy a
nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvezõ személyeket.
Hasonló módon léptetnek át másokat is - külön kérelemre, az adott alkalommal -
ha fontos társadalmi, gazdasági érdek vagy emberiességi megfontolás a soron
kívüliséget szükségessé teszi.
Ez utóbbi lehetõséget - különösen a magyar-ukrán határszakaszon - széles
körben veszik igénybe az egyházak, a karitatív szervezetek, a segélyeket,
adományokat szállítók is. A jelenlegi gyakorlat alkalmas arra, hogy az õszinte
humanitárius céllal közlekedõk idõben teljesíthessék missziójukat,ugyanakkor
méltányolható a határátlépésre hosszabb ideje várakozók részérõl is. Mindezek
alapján nem tartjuk indokoltnak a nyíregyházi önkormányzat képviselõje által
felvetett állandó soron kívüliséget biztosító igazolványok, engedélyek
bevezetését, amelyre ez idõ szerint jogszabály sem ad lehetõséget. Az
országgyûléshez beterjesztésre került a Határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság
Határõrségérõl szóló törvény javaslat, amelyhez kapcsolódóan a végrehajtási
jogszabályok kimunkálása során a kéréssel összefüggõ szabályozás
szükségességét meg fogjuk vizsgálni.
A magyar-ukrán viszonylatban tapasztalható határátlépési gondok megoldását
azonban elsõsorban az említett beruházások megvalósításától várjuk.
A bõvítés az ukrán-magyar határszakaszon elõreláthatóan 1997. júniusára
megvalósul, s remélhetõen többé nem lesz akadálya a humanitárius és kulturális
segítség nyújtásának.
Budapest, 1997. január 31.
Üdvözlettel:
Kuncze Gábor
belügyminiszter