Válasz a K/3477.. sz. kérdésre
"Rossz-e, és ha igen miért rossz azosztrák
és magyar hatóságok együttmûködése a
határõrizet területén?"
Dr. Surján László és dr. Latorcai János
országgyûlési képviselõ uraknak
Kereszténydemokrata Néppárt
Budapest
Tisztelt Képviselõ Urak!
A "menetrend szerint" felröppenõ hírek a magyar-osztrák határszakaszon
katasztrofális méreteket öltõ illegális határátlépésekrõl elsõsorban nem
együttmûködési kérdés. Az osztrák sajtóban megjelenõ hírek bizonytalan
forrásokra, egy-egy politikus megnyilvánulásaira hivatkoznak, véleményem
szerint különféle, legtöbbször a Burgenlandi régió érdekeit képviselve.
Az Osztrák Köztársaság Belügyminisztériumától semmilyen hivatalos megkeresés,
vagy értesítés a magyar Belügyminisztériumhoz nem érkezett. A különféle
sajtóhíreknek az ad alapot, hogy az osztrák nyilvántartási rendszer az
osztrák-magyar államhatárral összefüggõ jogellenes cselekményként (tiltott
határátlépõként) tartja számon az alábbiakat is:
2
+ osztrák vagy nyugat-európai célország vízuma, munkavállalói, vagy
tartózkodási engedélye hiányában belépni szándékozó személyek ügyének
rendezését, visszautasítását (beléptetõ ellenõrzés beléptetés megtagadás).
+ a Magyarországról Ausztriába beutazott ott jogszerûen tartózkodó, de
Ausztriából történõ kiutazásuk során jogellenes cselekményt elkövetõ
külföldiekhez kapcsolódó eseményeket (az érvényben lévõ toloncegyezmények
miatt) a visszaadásukra szolgáló viszonylathoz kapcsolva, a magyar-osztrák
államhatárra vonatkoztatják.
+ gyakran sorolják a fenti esetkörbe - a vonatkozó osztrák törvények
szerint - az államhatáron felfedett vámbûncselekmények szabálysértések
elkövetõit is.
A magyar Határõrség statisztikái szerint a közös határszakaszon 1996. január
01. és szeptember 30. között 4895 személy követett el az államhatárral
kapcsolatos jogellenes cselekményt, ez napi átlagban 17-18 személy. Tiltott
határátlépést 1282 személy követett el, közülük az osztrák szervek - a Magyar
Köztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között, személyeknek a
közös államhatáron történõ átvételérõl szóló egyezmény (toloncegyezmény)
alapján 1247 személyt adtak vissza, így a tényeket figyelembe véve napi
átlagban 4-5 személy követ el tiltott határátlépést.
Gyakran bírálja az osztrák sajtó a határforgalom-ellenõrzésben az
együttmûködést, fõként Hegyeshalomban az ünnepek, illetve a nyugat-európai
vendégmunkások átutazásakor kialakuló várakozásokat.
Az egyidõben vagy tömegben (egy nap alatt 150 ezer utas egy határátkelõhelyen)
jelentkezõ utasforgalom átléptetését az áteresztõkapacitás problémái, az
osztrák fél erõhiánya, az Ausztriába belépõ forgalomban alkalmazott fokozott
ellenõrzés mellett a gyorsítást a szolgálatot ellátók közötti kommunikációs
zavarok is nehezítik.
3
Az együttmûködés konkrét formáját kormány-megállapodás, egyezmények rögzítik.
A Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság a vasúti határforgalom
ellenõrzésérõl 1991. július 5-én, a közúti, a vízi határforgalom
ellenõrzésérõl 1992. május 15-én írt alá egyezményt. A kormányok a szükséges
végrehajtási megállapodásokat is megkötötték, majd azokat az idõközben
bekövetkezett változásoknak megfelelõen módosították.
Az egyezmények és megállapodások alapján vezettük be többek között a két
ország határforgalom-ellenõrzõ szerveinek közös helyen történõ ellenõrzést, az
EU-tagállamok állampolgárainak gyorsított átléptetését - lehetõvé téve
számukra a csak magyar és osztrák forgalmat lebonyolító határátkelõhelyek
igénybevételét is - valamint a vonatok nemzetközi ellenõrzését Gyõr és
Bruchand Der Leitha között.
A határforgalom-ellenõrzés változásai az utasok számára, a szükséges biztonság
fenntartása mellett - gyorsabbá kényelmesebbé tették az államhatár átlépését.
A Gyõri és a Szombathelyi Határõr Igazgatóságok kialakították az
együttmûködést a Burgenlandi Biztonsági Igazgatósággal, a Határátkelõhelyek
szolgálati személyei naponta pontosítják a közös feladatokat.
A határforgalom-ellenõrzés területén a magyar és az osztrák hatóságok
együttmûködését (ami nem vitamentes) jónak és korrektnek minõsítem.
A Hegyeshalomnál kialakuló várakozások megszüntetése érdekében a diplomáciai
lépések mellett a Miniszterelnök Úr közvetlenül is tárgyalt az osztrák
féllel.
A határõrizet és a határrend fenntartása területén az együttmûködést megfelelõ
kormányközi megállapodás nem szabályozza. A komplex, átfogó megállapodás
tervezetét 1990. óta többször is átadtuk az osztrák szerveknek. A tárgyalások
elõl eddig minden erõfeszítésünk ellenére elzárkóztak. 1996-ban a
határeseményeket kivizsgáló bizottságban is beszüntették tevékenységüket.
4
Ennek ellenére szorgalmazom az együttmûködés szorosabbá tételét, a problémák
kiküszöbölését személyes tárgyalásaimon (1996. március a két ország
belügyminiszteri találkozója) rendészeti államtitkári (1996. december 13.
Manfred Matzka az osztrák BM csoportfõnöke és Kacziba Antal BM helyettes
államtitkár találkozója) és Országos Parancsnoki szinten (1996. december 20.
Oskar Strocmeyer tábornoknak az Osztrák Határcsendõrség parancsnoka és Nováky
Balázs altábornagy a Határõrség országos parancsnokának találkozója) egyaránt.
Tisztelt Képviselõ Urak!
A valóságnak nem megfelelõ híradásokat természetes, hogy minden esetben
megcáfoltuk és a jövõben is ezt tesszük, de a további tárgyalások
kezdeményezésével az a szándékom, hogy az együttmûködés javuljon, ne adjon
alapot a különbözõ találgatásokra, szélesítjük a hagyományosan jószomszédi
viszonyt a határõrizet területén is, elõsegítve ezzel hazánk európai
integrációs törekvését.
Melléklet: Kivonatos sajtószemle a témával foglalkozó sajtócikkekbõl
Budapest, 1997. február 25.
Tisztelettel:
Kuncze Gábor