E G Y S É G E S J A V A S L A T
a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveirõl, a
kedvezményezett
területek besorolásának feltételrendszerérõl szóló H/3483.. sz. országgyûlési
határozati javaslat zárószavazásához
Ellenjegyezte:
dr. Baja Ferenc
környezetvédelmi és területfejlesztési
miniszter
Budapest, 1997. március 28.
Az Országgyûlés
......../1997.(........) OGY határozata
a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveirõl, a
kedvezményezett
területek besorolásának feltételrendszerérõl
Az Országgyûlés a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi
XXI. törvény 6. § e) pontja alapján a területfejlesztési támogatások és a
decentralizálás elveirõl, a kedvezményezett területek besorolásának
feltételrendszerérõl az 1997-1999. évekre a következõ határozatot hozza:
I.
A területfejlesztési támogatások átfogó elvei
1. A területfejlesztési célkitûzések elérése érdekében a különbözõ
elkülönített állami pénzalapokat, fejezeti célelõirányzatokat és egyéb állami
pénzeszközöket, pénzügyi kedvezményeket összehangoltan kell mûködtetni és
felhasználni.
2. A központi támogatások térségenkénti és fejlesztési célonkénti halmozódása
a területfejlesztés támogatási elveivel összhangban történjen. Ennek érdekében
mind országos, mind térségi szinten biztosítani kell a támogatások
összehangolt felhasználását, illetve a felhasználások átláthatóságát.
2.1. A regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési programok
állami támogatását alapvetõen a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl
szóló 1996. évi XXI. törvényben nevesített pénzügyi eszközökkel -
területfejlesztési célelõirányzat, önkormányzati szabályozás keretében
mûködõ területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás - szükséges
elõsegíteni.
Az Országgyûlés e területfejlesztési eszközrendszer korszerûsítése érdekében:
a) szükségesnek tartja a decentralizált döntési rendszerben mûködõ
eszközök növelését, és egyidejûleg a központi döntési körben mûködõ
eszközöknek a legsúlyosabb helyzetû térségek többlettámogatására való
koncentrált felhasználását;
b) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben mûködõ
pénzeszközök megyék közötti differenciált elosztása az eddiginél
fokozottabban segítse a legsúlyosabb helyzetû, hátrányos térségek
fejlesztési programjainak megvalósítását;
c) az átfedések kiküszöbölése érdekében indokoltnak tartja, hogy a
területi gazdaságfejlesztési-, munkahely-teremtési célokat elsõdlegesen a
területfejlesztési célelõirányzat, az önkormányzatok kommunális jellegû
infrastrukturális fejlesztését pedig az önkormányzati szabályozás
keretében mûködõ területi kiegyenlítést szolgáló támogatás finanszírozza;
2
d) egyetért azzal, hogy a decentralizált döntési rendszerben mûködõ
pénzeszközök a visszatérítendõ támogatásból újraképzõdõ forrásokkal
egészítõdnek ki, amelyek a megyei területfejlesztési tanácsok
decentralizált keretét növelik.
2.2. A területfejlesztési támogatásoknál fokozatosan át kell térni a
programfinanszírozásra. A pénzügyi szabályozás ösztönözze a hosszú távú
regionális illetve megyei területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott
és jóváhagyott fejlesztési programok megvalósítását. A megyei
területfejlesztési koncepciók alapján kidolgozott programok segítsék elõ:
- a többszörösen kedvezõtlen helyzetû területek komplex fejlesztésének, a
térség lakónépesség megtartásának, szolgáltató tevékenység fejlesztésének
a feltételei megteremtését,
- az agrárgazdaság fenntartható fejlesztését, a természeti erõforrások
megõrzését, a jelenlegi technológiák olyan megváltoztatásának
segítségével, amely versenyképessé teszi az agrárgazdaságot.
3. A területfejlesztés kormányzati, regionális és megyei fejlesztési
programjait az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek összehangolt
felhasználásával kell elõsegíteni. Ennek érdekében a támogatások odaítélésének
folyamatába be kell vonni a megyei területfejlesztési tanácsokat. A
koordináció javítása érdekében a fejlesztési célú államháztartási pénzügyi
eszközrendszer teljes körû átvilágítása, az indokolatlan átfedések
kiküszöbölése, az eljárási és ellenõrzési rendszerek közelítése, a területi
kiegyenlítés követelményeinek erõsítése, továbbá az Európai Unió (a
továbbiakban: EU) állami támogatásokra vonatkozó elõírásainak, illetve
ajánlásainak figyelembevétele szükséges.
4. Az államháztartás fejlesztési célú eszközeinek a felhasználása során a
területfejlesztésben adható támogatások elsõsorban az egyes térségek gazdasági
fejlõdését szolgálják, ugyanakkor biztosítani kell a fejlesztésekhez
kapcsolódó oktatási, képzési, marketing és egyéb kísérõ programok
társfinanszírozási lehetõségét is.
5. A települések közötti jelentõs különbségek mérséklése érdekében - az
önkormányzati szabályozás keretében - külön normatív támogatással segíteni
szükséges az elmaradott és súlyos foglalkoztatási gondokkal küszködõ
települések önkormányzatait, település szintû vizsgálatok alapján történt
besorolás szerint.
6. A gazdaság strukturális átalakítása során, illetve az ezzel kapcsolatos
döntéshozatali folyamatokban a fenntartható fejlõdés által megkívánt mértékben
integráltan kell érvényesülni a gazdaságfejlesztési és a környezetvédelmi
szempontoknak. A speciális mezõgazdasági és vidékfejlesztési célokat
összehangoltan indokolt érvényesíteni, ahol a mezõgazdaság, a környezetvédelem
és a településfejlesztés elveinek együtt kell megjelennie.
3
II.
A területfejlesztési célelõirányzatok decentralizálásának elvei
1. Az országos jelentõségû, több megyét érintõ fejlesztési célok és programok
támogatását a területfejlesztési költségvetési elõirányzat központi pénzügyi
kerete, a térségi fejlesztési célok támogatását a megyei területfejlesztési
tanácsok decentralizált pénzügyi keretei biztosítsák.
2. A területfejlesztési célelõirányzatok decentralizált kereteit (a
területfejlesztési célelõirányzat 50 %-a, és a területi kiegyenlítést szolgáló
fejlesztési célú támogatások) elsõsorban a megyék fejlettségi szintje és
lakónépessége, valamint a kedvezményezett térségek lakónépessége alapján kell
meghatározni.
3. A decentralizált keretek megyénként differenciáltan kerüljenek
megállapításra. A differenciálásnál
a) a területfejlesztési célelõirányzat tekintetében
- a megye lakónépességét, a decentralizálható pénzeszközök 20 %-a
mértékéig;
- a megye fejlettségét jellemzõ egy fõre jutó bruttó nemzeti termék (GDP)
mutatót a népességaránnyal súlyozva, a decentralizálható pénzeszközök
30 %-a (a 2. sz. melléklet szerint);
- a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a decentralizálható
pénzeszközök 50 %-a (a 3. sz. melléklet szerint);
b) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások
tekintetében
- a megye fejlettségét mutató egy fõre jutó bruttó nemzeti termék (GDP)
mutatót, a decentralizálható keret 50 %-a (a 2. sz. melléklet szerint);
- a kedvezményezett térségek lakónépességének számát, a decentralizálható
keret 50 %-a (a 3. sz. melléklet szerint)
c) a többszörösen is kedvezményezett térségek lakónépességét a
decentralizált keret meghatározásánál a megye szempontjából legkedvezõbb
egyetlen térségtípusnál
kell figyelembe venni.
III.
A területfejlesztési célelõirányzatok felhasználásának irányelvei
1. A területfejlesztést szolgáló kiemelt pénzügyi elõirányzatok felhasználása
a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvényben
meghatározott célokkal összhangban segítse elõ a gazdaság fejlõdését
megalapozó, a fenntartható fejlõdés követelményeit biztosító
területfejlesztési koncepciók és programok megvalósítását.
4
Ennek érdekében kiemelten támogatni kell:
- az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a
gazdaság megerõsödését, a foglalkoztatást elõsegítõ fejlesztéseket és a
gazdaságfejlesztéssel összefüggõ infrastrukturális fejlesztéseket;
- a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal küzdõ kistérségek, és a
szerkezet- átalakítás térségeiben gazdasági szerkezetváltást segítõ
hatékony munkahely- teremtést illetve annak megtartását;
- a jelentõs piaci részesedéssel, a térségben kifejtett termelési
tevékenységgel, vagyonnal bíró és térségi kooperációt felmutató szereplõk
integrációjának kialakulását, ha a gazdasági együttmûködés önkéntes
felvállalására, a gazdasági erõforrások koordinációjára és
gazdaságfejlesztõ szakmai programok kimunkálására kötelezettséget
vállalnak;
- a gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket azokban a térségekben,
amelyekben a társadalmi és gazdasági elmaradottság súlyos
munkanélküliséggel társul;
- a mezõgazdasági és vidékfejlesztés térségeiben a biotermékek
elõállítását, a munkahelyteremtõ beruházásokat, különös tekintettel a
mezõgazdasági termékek feldolgozását biztosító fejlesztéseket, az
agrárintegrációt és az ezek mûködtetéséhez kapcsolódó termelõ
infrastrukturális fejlesztéseket. Az agrárágazat támogatása során
figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ezek a támogatások ágazati
célokon túl a vidékfejlesztési program végrehajtását is szolgálják;
- azokban a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekben,
ahol a lakónépességen belül jelentõs részarányt képviselnek az átlagosnál
rosszabb életkörülmények között élõ kisebbségi népcsoportok, a
munkahelyteremtõ és az életkörülményeket javító fejlesztések;
- az innovációs létesítmények létesítését, illetve elõkészítését a
megfelelõ tudományos és szellemi háttérrel rendelkezõ központokban;
- vállalkozói övezetek kialakítását;
- nemzetközi egyezmények alapján a határmenti térségek fejlesztését.
2. A támogatások szolgálják a kistérségi és regionális természeti, társadalmi,
gazdasági, humán és termelõ, infrastrukturális erõforrások jobb hasznosítását
és a gazdaság szerkezeti átalakítását. Ezzel az új, értéktermelõ tevékenységek
meghonosítását, a kisvállalkozások beindulását segítõ feltételek javítását.
A támogatások is erõsítsék a területi kötõdést, a kulturális örökség
megõrzését is szolgáló helyi és regionális kezdeményezõkészség kialakulását, a
szakmai hagyományok felélesztését, a vidék lakónépesség megtartó képességét.
A támogatás csak olyan fejlesztések megvalósításához adható, amelyekkel együtt
a környezet terhelése nem haladja meg az életfenntartó ökoszisztéma
terhelhetõségét.
3. A területfejlesztési célelõirányzat felhasználása során elsõbbséget kell
biztosítani a kormányzati regionális és válságkezelõ programokba illeszkedõ
fejlesztéseknek.
5
4. A támogatható célok és területek meghatározásánál ügyelni kell a források
és igények összhangjának megteremtésére, a pályázati célokat a források és
térségi adottságok, illetve fejlesztési célok függvényében kell meghirdetni.
5. Mindezeket figyelembe véve a következõ térségi programok, illetve
fejlesztések támogatandók a területfejlesztési célelõirányzatból:
- munkahelyteremtõ beruházások beleértve a mezõgazdasági termékek
feldolgozását, manipulálását, állattartó telepek létesítését, halászati
termékek feldolgozását, a meglévõ foglalkoztatott létszám megõrzését
szolgáló piac- és termékváltást elõsegítõ fejlesztések, köztük az
ültetvénytelepítést, tájjelegû, specifikus termékek elõállítását szolgáló
beruházások;
- vállalkozásokat segítõ innovációs központok, inkubátorházak, ipari
parkok kiépítése és munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra-
fejlesztések;
- térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlõdését,
önszervezõdését elõsegítõ programok készítése és az ökológiai szemléletû
kistérségei területfejlesztési programok megvalósításának támogatása;
- biotermékek elõállításához kapcsolódó és az agrárintegrációt elõsegítõ
fejlesztések;
- a gazdaságfejlesztéssel összefüggõ, vállalkozásokat segítõ termelõ
infrastrukturális beruházások, így elsõsorban térségi jelentõségû
energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek kiépítését, a
hírközlést, a térségi hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló
fejlesztések, valamint az integrált vidékfejlesztés keretében a
mezõgazdasági termékek feldolgozásához, az állattartó telepekhez és a
falusi turizmushoz (lovaglás, horgászat, vadászat, hegyközségek területén
a helyi specialitásokra épülõ) kapcsolódó infrastrukturális létesítmények
kiépítése;
- más jogszabályokban meghatározott vállalkozási övezetekben megvalósuló
fejlesztések;
- különleges, a helyi gazdasági fejlõdést elõsegítõ célprogramokhoz,
részfoglalkoztatást segítõ közmunka-programokhoz, közhasznú
munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztések;
- a falusi idegenforgalom fejlesztése;
- a gyógyturizmus fejlesztése.
6. A területi kiegyenlítést szolgáló támogatásokat az önkormányzatok a
következõ fejlesztések érdekében vehetik igénybe:
- a településeken vagy annak egyes területein a termelõ infrastruktúra
kiépítéséhez;
- a megszûnt mezõgazdasági szervezetektõl átvett bel- és külterületi
meglévõ infrastrukturális hálózatok felújításához, fejlesztéséhez,
beleértve a mezõgazdasági tevékenységhez szükséges bekötõ-, összekötõ
utak kiépítését és felújítását;
- a felszíni vízelvezetõ rendszerek kiépítéséhez, felújításához és a
holtágak rehabilitációjához;
6
- ipari területek elõkészítéséhez;
- infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi célú közhasznú munkák
dologi és felhalmozási költségeihez történõ hozzájáruláshoz;
- a turizmushoz, természetvédelemhez és szociális foglalkoztatáshoz
kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez;
- a céltámogatásoknál a saját forrás kiegészítéséhez.
7. A támogatások felhasználásánál elsõdlegesen azokat a célokat kell
támogatni, amelyek térségi összefogással valósulnak meg.
8. A területfejlesztési célelõirányzat központi kerete a mûködtetési, a
tervezési és a kutatás-fejlesztési feladatok finanszírozása mellett
biztosítson támogatást:
- az EU által támogatott fejlesztési programokhoz;
- az innovációs programokhoz, vállalkozói övezetek, ipari parkok,
inkubátorházak fejlesztési programjához;
- más központi alapokkal közös finanszírozással meghirdetett fejlesztési
programokhoz;
- több megyét érintõ regionális fejlesztési koncepciók és programok
megvalósításához;
- a megyei fejlesztési programok támogatásához, azok minõsége illetve a
források függvényében;
- a jelentõs, legalább 100 munkahelyet teremtõ fejlesztésekhez.
9. Az állami forrásokból a fejlesztésekhez, beruházásokhoz együttesen
nyújtható támogatások elérhetõ felsõ határát - ha törvény vagy más jogszabály
másképp nem intézkedik - a megyénként egy fõre jutó bruttó nemzeti termék
(GDP) figyelembevételével a következõk szerint kell meghatározni:
a) azokban a megyékben, amelyeknél az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék
(GDP) nem éri el az országos átlag 75 %-át az együttesen elérhetõ
támogatások felsõ határa
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított
fejlesztéseknél, beruházásoknál a fejlesztési költségek 100 %-a;
- a vállalkozásjellegû, profitérdekeltségû szervezetek által
megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhetõ
költségek 75 %-a;
b) azokban a megyékben, amelyeknél az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék
(GDP) az országos átlag 75-100 %-a között van
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított
fejlesztéseknél, beruházásoknál költségek 80 %-a;
- a vállalkozásjellegû, profitérdekeltségû szervezetek által
megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhetõ
költségek 70 %-a;
7
c) azokban a megyékben, amelyeknél az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék
(GDP) az országos átlag 100-125 %-a között van
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított
beruházásoknál a fejlesztési költségek 70 %-a;
- a vállalkozásjellegû, profitérdekeltségû szervezetek által
megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhetõ
költségek 60 %-a;
d) azokban a megyékben, ahol az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék (GDP)
meghaladja az országos átlag 125 %-át
- az önkormányzati és nonprofit szervezetek által megvalósított
beruházásoknál a fejlesztési költségek 60 %-a;
- a vállalkozásjellegû, profitérdekeltségû szervezetek által
megvalósított fejlesztéseknél, beruházásoknál az elismerhetõ
költségek 50 %-a.
IV.
A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere
1. Kedvezményezett térségként a következõ térségtípusokat kell meghatározni:
- társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek;
- tartósan munkanélküliséggel sújtott térségek;
- az ipari szerkezet-átalakítás térségei;
- a mezõgazdasági vidékfejlesztés térségei.
2. A Kormány a területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI.
törvény 27. § (1) bek. b) pontban meghatározott feladatát, az egyes térségek
meghatározását a vonzáskörzeten alapuló statisztikai körzet vizsgálata alapján
végezze el. Azokban a térségekben, amelyekben a központ vagy központok egy
állandó lakosra jutó SZJA alapot képezõ jövedelem több mint 25 %-kal
meghaladja a térségi központ vagy központok nélkül, egy állandó lakosra jutó
SZJA alapot képezõ jövedelmet, a vizsgálatot a térség egészére és a térség
központ vagy központok nélkül is el kell végezni, és a besorolásnál a kétféle
számítás átlagát kell figyelembe venni.
3. A térségek besorolásánál figyelembe kell venni a demográfiai, foglalkozási,
foglalkoztatási, gazdasági, infrastrukturális ellátottsági és egyéb speciális
mutatókból képzett komplex mutatót.
A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét az 1. sz. melléklet
tartalmazza.
8
4. Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek kell minõsíteni
azokat a statisztikai vonzáskörzeteket, amelyek az 1. sz. mellékletben
szereplõ mind a 6 mutatószám csoportból képzett komplex mutatója nem éri el az
országos átlagot.
5. Tartós munkanélküliséggel sújtott térségnek kell minõsíteni azokat a
térségeket, amelyekben 1994., 1995. és 1996. években mért tartós
munkanélküliek aránya legalább két évben meghaladta az országos átlagot.
6. Az ipari szerkezet-átalakítás térségei közé kell besorolni azokat a
térségeket, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben
meghaladta az országos átlag kétszeresét, továbbá az iparban foglalkoztatottak
arányának csökkenése 1990-1995. között, valamint a munkanélküliség 1996.
június 20-án az országos átlagot meghaladja.
7. A mezõgazdaság vidékfejlesztés térségei közé kell besorolni azokat a
térségeket, amelyeknek alacsony az urbanitás/ruralitás indexe (1. sz.
melléklet 6.1. pont), az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot
meghaladó volt az agrárfoglalkoztatási arány, az országos átlag alatt van az
egy fõre jutó személyi jövedelemadó alap és a munkanélküliség az országos
átlagot meghaladja.
8. Az önkormányzati szabályozás keretében társadalmi-gazdasági szempontból
elmaradottnak illetve tartós munkanélküliséggel sújtottnak minõsített
településeket a területfejlesztési szempontból kedvezményezettnek kell
tekinteni.
9. A kedvezményezett térségek lakónépessége ne haladja meg az ország
lakosságának 1/3-át. Amennyiben az 5., 6., 7., 8. pontban meghatározott
feltételek szerint a kedvezményezett kistérségek lakónépessége meghaladja az
ország lakosságának 1/3-át, az országos átlagtól való eltérés mértékét úgy
kell meghatározni, hogy összességében az 1/3-os felsõ határ teljesíthetõ
legyen.
10. A decentralizálásnál és a kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatókról
és módszerekrõl tájékoztató kiadványt kell készíteni és a megyei
területfejlesztési tanácsok, valamint a területfejlesztésben érintett egyéb
szervezetek és intézmények rendelkezésére kell bocsátani.
1. sz. melléklet az ......./1997. OGY határozathoz
A kistérségek besorolásánál alkalmazott mutatók
1. Demográfiai mutatók:
1.1. népsûrûség 1995 december 31. fõ/km2
1.2. a vándorlások arányának évi átlaga 1990-1995. %-ban
1.3. vitalitási index (OECD statisztikai szabvány szerint, a 18-39 éves és a
18-59 éves
korosztály hányadosa, 1990.)
2. Foglalkozási szerkezeti mutatók
2.1. mezõgazdasági
2.2. ipari
2.3. tercier szektor aktív keresõk aránya %-ban, az 1990-es népszámlálás
adatai alapján.
3. A foglalkoztatás változása és a munkanélküliség mutatói
3.1. ipari foglalkoztatottak számának változása 1990-95. (1990. 100 %)
3.2. munkanélküliek aránya %-ban, 1996. június 20.*
3.3. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban, 1994. december 20.*
3.4. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban 1995. december 20.*
3.5. tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya %-ban 1996. december 20.*
4. Gazdasági mutatók
4.1. gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma 1995. december 31.
4.2. gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozások együttes területi sûrûsége,
db/km2
1995. december 31.
4.3. gazdasági szervezetek változásának dinamikája 1992-95., 1992-100 %
4.4. mezõgazdasági egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó száma 1994. december
31.
4.5. Egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képezõ jövedelem, Ft 1995.
4.6. Egy állandó lakosra jutó SZJA Ft, 1995.
5. Infrastrukturális mutatók
5.1. 1000 lakosra jutó telefon-fõállomások száma, db 1995. december 31.
5.2. 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, db 1995. december 31.
5.3. közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya %, 1995. december 31.
5.4. 1 km víz-vezetékhálózatra jutó csatornahálózat hossza, 1995. december 31.
5.5. kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma 1995. december 31.
5.6. a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó
száma
1995. december 31.
5.7. a vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya %-ban, 1995. december
31.
2
6. Egyéb, speciális mutatók
6.1. az urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a
él 120 fõ/km2-
nél nagyobb népsûrûségû településen) 1995. december 31.
6.2. egyetemi és fõiskolai tanulók aránya a lakónépességbõl 1990. január 1.
6.3. a népesség átlagos iskolai végzettsége, 10-évesnél idõsebb népesség által
elvégzett
átlagos osztály(évfolyam)szám 1990. január 1.
6.4. az 1990-1995. között épült lakások száma az 1995. december 31-ei
lakásállomány %-
ában.
* A regisztrált munkanélküliek száma a december 31-ei munkavállaló-korú
állandó népességre vetítve, kivéve 1996. június 20., ahol a vetítési alap
1995. december 31.
2. sz. melléklet az ......./1997. OGY határozathoz
Allokációs képlet
a felosztható területfejlesztési pénzeszközök megyékhez rendeléséhez
A megyéhez rendelt, decentralizált pénzeszköz összege adott felosztható alapok
mellett, annak egy fõre jutó GDP fajlagos mutatója és népességszáma alapján:
xjnj
Dj = D (sum) ______ = D(sum) yj (j=1-19)
n
S xjnj
j = 1
Ahol: D (sum) = a megyék közti szétosztható összeg illetve annak
meghatározott része, Ft
Dj = a j megye rendelkezésére álló, decentralizált összeg Ft-ban
nj = j megye népesség száma 1995. január 1. fõ
xj = j megye egy fõre jutó GDP-jébõl képzett a 0-1 intervallumra
arányos vetítéssel képzett mutatója. Az x értéke a legkedvezõtlenebb megyében
1.00, Budapesten 0.00
xj nj = j megye népességszámának és súlyszámának szorzata (a
továbbiakban: súlyozott népességszám)
n
S xjnj = a 19 megye és súlyozott népességszámának összege
j = 1
xj nj
______ = yj = j megye és súlyozott népesség számának aránya az
összes népességszámához
n
S xjnj
j = 1
3. sz. melléklet az ......./1997. OGY határozathoz
A felosztható területfejlesztési pénzeszközök kedvezményezett
térségenkénti felosztásához
A kedvezményezett térségekhez rendelt decentralizált részének összege az adott
felosztható alapok mellett
S D ( N Ej + 0,8 N Fj + 0,7 N Ij + 0,7 N Rj )
Dj = __________________________________
S NE + 0,8 S NF + 0,7 S N I + 0,7 S N R
Ahol: Dj = j a megye rendelkezésére álló decentralizált összeg Ft-ban (j = 1-
19)
S D = a megyék között szétosztható összeg Ft-ban
S N E = a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek
lakónépességének száma az országban
S N F = a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek lakónépességének
száma az országban
S N I = az ipari szerkezetátalakítás térségeinek lakónépessége az
országban
S N R = a mezõgazdasági vidékfejlesztési térségek lakónépessége az
országban
N Ej = a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek
lakónépességének száma a megyében
N Fj = a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek lakónépességének
száma a megyében
N Ij = az ipari szerkezetátalakítás térségeinek lakónépessége a megyében
N Rj = a mezõgazdasági vidékfejlesztési térségek lakónépessége a
megyében