ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat
Gál Zoltán Úr
az Országgyûlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
közcélú felhasználásáról szóló T/3486.. számú törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat 5. §-a az alábbiak szerint módosuljon:
"5. § (1) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot [általa lezárt, a nevével,
lakcímével és az adóazonosító jelével ellátott postai szabvány méretû
borítékban, azzal azonos méretû lapon tehet,] az erre a célra szolgáló
nyomtatványon tehet, amelyet vagy az adóbevallási csomagjában helyez el, vagy
- az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói elszámolás esetén - legkésõbb az
adóévet követõ március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának ad át. A
[borítékba helyezett] rendelkezõ nyilatkozat - a rendelkezõ nevén és
adóazonosító jelén kívül - csak a kedvezményezett [4. § (5) bekezdésében
említett kódját, valamint az 1. § szerint] adószámát [a magánszemély által
meghatározott adó egy százalékának megfelelõ összeget] tartalmazza, továbbá
feltüntethetõ a kedvezményezett elnevezése is.
(2) A rendelkezõ nyilatkozatot a munkáltató [nem ismerheti meg, az azt
tartalmazó borítékot sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítõ] a
munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, azzal együtt[,
zárt csomagban kell megküldenie] küldi meg az adatszolgáltatás szerint
illetékes adóhatóságnak.
(3) A [borítékon és a] rendelkezõ nyilatkozatban feltüntetett adatok
adótitoknak minõsülnek és ennek megfelelõ védelemben részesülnek, azzal az
eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag
a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek
engedhet betekintést;
b) a saját adataira és rendelkezõ nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a
magánszemélynek tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a
kedvezményezettel.
(4) Az adóhatóság a [borítékot és a benne elhelyezett rendelkezõ nyilatkozatot
a boríték felbontásakor egymással megegyezõ azonosító kódjellel látja el és
azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejûleg hozzá nem
férhetõ módon - dolgozza fel, illetve õrzi. A rendelkezõ nyilatkozatok
teljesítése érdekében szükséges ellenõrzés céljából csak az 1. §-ban említett
adatok és az (1) bekezdésben említett összeg kapcsolható össze. Az adóhatóság
egyébként] csak a rendelkezõ nyilatkozatok teljesítését érintõ jogvita esetén,
az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti [- a jogvita jogerõs
határozattal történõ lezártáig - az egymástól elkülönített adatok kódjel
alapján történõ összekapcsolását] a rendelkezõ nyilatkozat megtekintését.
(5) [Az adóhatóság (4) bekezdésben említett õrzési kötelezettsége mindaddig
fennáll, ameddig - a kedvezményezettek részére történõ átutalás évét követõ
ötödik év végéig megkezdett - a (4) bekezdésben említett esetleges jogviták
mindegyike jogerõs határozattal le nem zárul. Ezen idõpontot követõen a
borítékokat és a rendelkezõ nyilatkozatokat az APEH elnöke által kiadott
eljárási rendben kell megsemmisíteni.] Az APEH a magánszemélyek
adóbevallásához vagy adóbevallást helyettesítõ munkáltatói elszámolásához
mellékelt rendelkezõ nyilatkozatok alapján minden év szeptember 1. napjáig
felhívja a kedvezményezetteket a 4. §-ban írt feltételek meglétének 30 napon
belül történõ igazolására. E határidõ jogvesztõ jellegû.
(6) Az adóbevallások és az azt helyettesítõ munkáltatói elszámolások
feldolgozása során csak a kedvezményezettek és a rendelkezésükre álló összegek
kapcsolhatók össze. A rendelkezõ magánszemélyek és a kedvezményezettek
adatainak egymással összefüggõ vagy összekapcsolható feldolgozása tilos."
Indokolás:
A törvényjavaslat feleslegesen bonyolult eljárást tartalmaz arra vonatkozóan,
hogy a kedvezményezettek miként juthatnak az állampolgárok által rendelkezésre
bocsájtott 1 %-okhoz. A módosító javaslat - összefüggésben más módosító
indítványokkal - azt célozza, hogy az eljárás alkalmazkodjon a kialakult
adóeljárási gyakorlathoz, az állampolgárok és a szervezetek számára egyszerû
és követhetõ legyen, ugyanakkor legyen lehetõség a szinte azonnali bevezetésre
is.
Budapest, 1996. december 2.
Csizmár Gábor
(MSZP)