1
T/3486/54.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter
Budapest, 1996. december 17.
1996. évi ..... törvénya személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) jogot ad a magánszemélynek arra, hogy befizetett adója - Szja tv-ben
meghatározott részének - közcélú felhasználásáról törvényben megjelölt
kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzék. A magánszemély e jogának
megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól és a kedvezményezettek körérõl az
Országgyûlés a következõ törvényt alkotja.
1. §
A Szja tv. 45. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, e törvény
alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a
magánszemély adóbevallásában, vagy az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói
elszámolásában az összevont adóalap adójának összegébõl a kedvezmények
levonása után fennmarad, feltéve, hogy ezt az adót a magánszemély megfizette,
arra a 6. § (1) bekezdésében említett határidõt megelõzõ 30 nappal számított
határidõn túlnyúló fizetési halasztást, részletfizetési kedvezményt nem
kapott, és ennek az adóösszegnek az egy százaléka legalább 100 forint.
2. §
(1) Ha a magánszemély a befizetett adójának a Szja tv-ben meghatározott
részérõl e törvény szabályai szerint rendelkezett és rendelkezésének
teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági
ellenõrzés, sem önellenõrzés következményeként utóbb nem módosítható.
(2) Ha a magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának
önellenõrzése, vagy adóhatósági ellenõrzése az 1. § szerinti fennmaradó
adóösszegre kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetet
az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie.
3. §
(1) Az 1. § rendelkezése szerint meghatározott összeg egy százalékáról csak
teljes egészében és csak egy kiválasztott kedvezményezett javára lehet
rendelkezõ nyilatkozatot adni.
(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) a
magánszemély rendelkezõ nyilatkozata és az adóbevallás (az adóbevallást
helyettesítõ munkáltatói elszámolás) vonatkozó adata alapján az 1. §-ban
meghatározott összeg egy százalékát utalja át a kedvezményezett javára.
4. §
(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett
a) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló
1990. évi IV. törvény szerinti egyház, vallási felekezet, vallási közösség
(a továbbiakban: egyház) b) pontban felsorolt közszolgálati (közcélú),
illetõleg hitoktatási tevékenysége, ha az egyházat a bíróság a magánszemély
rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább három évvel
korábban nyilvántartásba vette; a továbbiakban az adott egyház jogosult az
említett tevékenységeket ellátó egységei (intézményei stb.) között az egy-
egy konkrét közszolgálati (közcélú) tevékenységre vonatkozó összeg
elosztására;
b) azon - az egyesülési jogról szóló törvény* szerinti - társadalmi
szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti
szervezetet), azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ
nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább három évvel nyilvántartásba
vett, és alapszabálya, illetõleg alapító okirata szerint az említett
rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel
betegségmegelõzõ és gyógyító, szociális, kulturális, oktatási, tudományos,
kutatási tevékenységgel, a gyermekek, a fiatalok, az idõs korúak, a
fogyatékosok, a hátrányos helyzetûek segítésével, a magyarországi nemzeti és
____________________
* 1989. évi II. törvény
etnikai kisebbségek, illetve a határon túli magyarság támogatásával,
környezetvédelemmel, mûemlékvédelemmel, természetvédelemmel, gyermek- és
ifjúságvédelemmel, közlekedésbiztonsággal, az állampolgári jogok, a közrend,
közbiztonság védelmével, kizárólag diák és/vagy szabadidõ sport
tevékenységgel ténylegesen foglalkozik, figyelemmel a (2) bekezdésben
foglaltakra is;
c) a közalapítvány, feltéve, hogy az alapító okirata szerint a) pontban
felsorolt tevékenységekkel foglalkozik;
d) a következõkben felsorolt országos közgyûjtemény és egyéb kulturális
intézmény:
1. Hadtörténeti Múzeum,
2. Iparmûvészeti Múzeum,
3. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum,
4. Kortárs Mûvészeti Múzeum,
5. Közlekedési Múzeum,
6. Magyar Állami Operaház,
7. Magyar Nemzeti Múzeum,
8. Magyar Nemzeti Galéria,
9. Magyar Természettudományi Múzeum,
10. Mezõgazdasági Múzeum,
11. Nemzeti Színház,
12. Néprajzi Múzeum,
13. Országos Mûszaki Múzeum,
14. Országos Széchenyi Könyvtár,
15. Országos Levéltár,
16. Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár,
17. Petõfi Sándor Irodalmi Múzeum,
18. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és
Levéltár,
19. Szabadtéri Néprajzi Múzeum,
20. Szépmûvészeti Múzeum,
21. Testnevelési és Sportmúzeum;
e) a Magyar Tudományos Akadémia;
f) a Központi Mûszaki Fejlesztési Alapprogram;
g) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram;
h) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram;
i) a Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogram;
j) az elkülönített állami pénzalap;
k) azok a színházak, közgyûjtemények, közmûvelõdési intézmények,
amelyek a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtti három év
valamelyikében a helyi önkormányzattól éves támogatásban részesültek.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a
szervezet lehet kedvezményezett, amely
a) belföldi székhelyû, és
b) a hazai lakosság, illetõleg a határon túli magyarság érdekében mûködik,
és
c) nyilatkozik arról, hogy pártoktól független, azoktól támogatást nem kap,
országgyûlési képviselõ-jelöltet a rendelkezõ nyilatkozat(ok) évét megelõzõ
utolsó választáson nem állított és nem támogatott, továbbá ezt az
alapszabályában, alapító okiratában a továbbiakra is kizárta, és
d) az APEH-nál nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, az önkormányzati
adóhatóság és a vámhatóság által 30 napnál nem régebben kiállított
igazolással rendelkezik, mely szerint a kiállító szervezetnél
nyilvántartott, esedékes köztartozása nincs, valamint nyilatkozatot ad
arról, hogy
1. a társadalombiztosítással kapcsolatos minden befizetési kötelezettségének
eleget tett;
2. az alapszabálya, alapító okirata szerinti - a 4. § (1) bekezdése a)
pontjában meghatározott - tevékenységét a rendelkezõ nyilatkozat(ok) évét
megelõzõ három év, közalapítvány esetében egy év óta megszakítás nélkül
ténylegesen folytatja, eleget téve minden rá vonatkozó jogszabályi
rendelkezésnek.
5. §
(1) A magánszemély rendelkezõ nyilatkozatot általa lezárt, a nevével,
lakcímével és az adóazonosító jelével ellátott postai szabvány méretû
borítékban, azzal azonos méretû lapon tehet, amelyet vagy az adóbevallási
csomagjában helyez el, vagy - az adóbevallást helyettesítõ munkáltatói
elszámolás esetén - legkésõbb az adóévet követõ március 25-éig közvetlenül a
munkáltatójának ad át. A borítékba helyezett rendelkezõ nyilatkozat csak a
kedvezményezett adószámát tartalmazza, továbbá feltüntethetõ a kedvezményezett
elnevezése is.
(2) A rendelkezõ nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt
tartalmazó borítékot sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítõ
munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, azzal együtt,
zárt csomagban kell megküldenie az adatszolgáltatás szerint illetékes
adóhatóságnak.
(3) A borítékon és a rendelkezõ nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak
minõsülnek és ennek megfelelõ védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel,
hogy az adóhatóság kizárólag
a) a (4) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek
engedhet betekintést;
b) a saját adataira és rendelkezõ nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a
magánszemélynek tájékoztatást;
c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a
kedvezményezettel.
(4) Az adóhatóság a borítékot és a benne elhelyezett rendelkezõ nyilatkozatot
a boríték felbontásakor egymással megegyezõ azonosító kódjellel látja el és
azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejûleg hozzá nem
férhetõ módon - dolgozza fel, ellenõrzi, illetve õrzi. Az adóhatóság egyébként
csak a rendelkezõ nyilatkozatok teljesítését érintõ jogvita esetén, az abban
eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti - a jogvita jogerõs
határozattal történõ lezártáig - az egymástól elkülönített adatok kódjel
alapján történõ összekapcsolását.
(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett õrzési kötelezettsége mindaddig
fennáll, ameddig - a kedvezményezettek részére történõ átutalás évét követõ
ötödik év végéig megkezdett - a (4) bekezdésben említett esetleges jogviták
mindegyike jogerõs határozattal le nem zárul. Ezen idõpontot követõen a
borítékokat és a rendelkezõ nyilatkozatokat az APEH elnöke által kiadott
eljárási rendben kell megsemmisíteni.
(6) Az adóhatóság a magánszemélyek adóbevallásához vagy adóbevallást
helyettesítõ munkáltatói elszámoláshoz mellékelt rendelkezõ nyilatkozatok
alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a kedvezményezetteket a 4. §-
ban meghatározott feltételek meglétének 30 napon belül történõ igazolására. Ez
a 30 napos határidõ jogvesztõ.
6. §
(1) Az APEH a 3. §-ban említett összeget a kedvezményezett 4. §-ban
foglaltaknak megfelelõ nyilatkozatok, igazolások benyújtásától számított 30
napon belül, legkésõbb az adott év október 31-éig utalja át a kedvezményezett
javára, kivéve, ha az adóbevallás, a munkáltatói elszámolás, illetõleg a
rendelkezõ nyilatkozat az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra - az 5. §
(4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenõrzés megállapítása alapján
- alkalmatlan. Ebben az esetben az utalást akkor kell teljesíteni, amikor az
ezen határidõt követõ egy éven belül az említett iratok pótlása, helyesbítése
alapján az lehetséges. Késõbbi utalást az adóhatóság csak az 5. § (4)
bekezdésében említett jogvitát lezáró jogerõs határozat alapján teljesít.
(2) Az 1. §-ban és a 3. §-ban elõírt rendelkezések szerinti feltételek
hiányában a rendelkezõ nyilatkozat érvénytelen.
(3) A kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg cél szerinti
felhasználását tartalmazó adatait az átutalást követõ naptári év október 31-
éig sajtóközleményben nyilvánosságra kell hoznia. A közzététel igazolása
céljából a sajtóközlemény egy eredeti példányára az adózási bizonylat-
megõrzési szabályokat kell alkalmazni.
7. §
(1) Ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § szerinti
eljárásban nem igazolja, a rendelkezés érvénytelennek minõsül. Érvénytelen
rendelkezésnek minõsül a téves vagy olvashatatlan adószám feltüntetése a
rendelkezõ nyilatkozatban. Valamennyi, az e törvény szerint érvénytelen
rendelkezés szerinti összeg a központi költségvetés személyi jövedelemadó
bevételét képezi.
(2) Az e törvény szerint a kedvezményezettnek átutalt összeg olyan
költségvetési támogatásnak minõsül, amelynek az e törvény szerinti közcélú
tevékenységeknek megfelelõ felhasználását az APEH az adózás rendjérõl szóló
törvény (a továbbiakban: Art.) megfelelõ szabályai alkalmazásával jogosult
ellenõrizni. A közcélú tevékenységnek nem megfelelõ felhasználás megállapítása
esetén az adóhatóság errõl határozatot hoz, és ennek alapján ezt az összeget -
az Art. 95. §-a szerinti elévülési idõn belül - visszafizetteti.
(3) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét
az 5. § szerinti eljárásban sikertelenül igazolja, errõl az APEH határozatot
hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a
kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt, ennek hiányában a
kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság, nemperes eljárásban 15 napon
belül - a feltételek fennállásának megállapítása esetén - megváltoztatja.
8. §
(1) Ez a törvény a kihirdetése napját követõ 5. napon lép hatályba azzal, hogy
rendelkezõ nyilatkozatot elsõ alkalommal az 1996. évi jövedelemnek - az 1. §-
ban meghatározott - adójáról lehet tenni.
(2) Az 5. § alkalmazásában az 1996. évi jövedelem adójával összefüggõ
rendelkezés során adóazonosító jel helyett a személyi számot kell feltüntetni.