1
Szájer József (FIDESZ-MPP)
K/3507. számú írásbeli kérdése
"Egy kormányhatározat utóélete"
címmel a pénzügyminiszter úrhoz
Tisztelt Képviselõ Úr!
A 1996. évi költségvetés Pénzügyminisztérium fejezete az ágazati
célelõirányzatok között 2229,0 millió Ft rendes és 1243,1 millió Ft
rendkívüli elõirányzatot tartalmaz. A legnagyobb tételt a Gépjármû
Felelõsségbiztosítási és Kárrendezési Alaptól átvett feladatok
képviselik, amelyre 2019,0 millió Ft-ot irányoztunk elõ.
I. 1.) A Gépjármû Felelõsségbiztosítási Kárrendezési Alap (GFKA) - a
gépjármûvek kötelezõ felelõsségbiztosítása alapján - azokra a
szolgáltatásokra nyújtott fedezetet, amelyeket az 1991. július 1-je
elõtt bekövetkezett káresemények idõpontjában hatályos jogszabályok
szerint még nem teljesítettek.
A GFKA mintegy 12 ezer járadékos számára folyósított havonta járadékot,
ezen felül 3 ezer esetben került sor még függõben lévõ kárügyek
rendezésére (kórházi ellátás, ismételt gyógykezelési költségek,
gyógyászati segédeszközök, stb.) és évente megközelítõleg 800 peres
ügyet kezelt. Az 1996. évi költségvetésrõl szóló 1995. évi CXXI. tv. a
GFKA-t megszüntette és a Pénzügyminisztérium fejezetbe integrálta.
2.) A 1104/1996. Kormányhatározat végrehajtása során felülvizsgáltuk
a központi költségvetésbe integrált alap felhasználási rendje
szabályozásának, valamint a döntéshozatali folyamat gyakorlatát. A
tapasztalataink az alábbiak voltak:
Az 1991. július 1. napja elõtt - az u.n. benzines biztosítás idején -
bekövetkezett káresemények miatti járadékfizetési és kárügyek
folyósítási és rendezési feladat állami kötelezettség, amely a
károsultakkal szemben áll fenn, köztük jelentõs azoknak a száma, aki
balesetükbõl származó maradandó egészségromlásuk miatt keresõképtelenek
és egyetlen megélhetési forrásuk a havi járadék.
Az évtizedekig fennálló járadékfizetési költségvetési kötelezettség
1996. év elején szükségessé tette a jogszabályi háttér és a szervezeti
keretek oly módon történõ átalakítását, amely a folyamatos
feladatellátást hosszú távon szolgálja. Az új szervezeti keretet, a
feladatokat és a mûködés jogszabályi hátterét az 5/1996. (I.26.) PM
rendelet határozta meg. E rendeletben a pénzügyminiszter a feladat
ellátásával a központi költségvetési szervként mûködõ Támogatásokat és
Járadékokat Kezelõ Szervezetet (KSZ) bízta meg, amely korábban mint
Kisvállalkozási Garancia Alap Kezelõ Szervezet (KGA) mûködött. A
mûködés szervezeti feltételeit a KGA alapító okiratának 1996. január 1-
jén életbe lépett módosítása teremtette meg.
A PM rendelet alapján a KSZ-nek a feladatot az 1996. január 1-jét
követõen esedékes kötelezettségek és szolgáltatások tekintetében kell
ellátnia, de az I. negyedévben ezek teljesítésével - a korábbi
gyakorlat szerint - biztosítóintézetet bízott meg.
A kifizetett járadékok átlagos összege alacsony, 85%-a nem éri el a 10
ezer Ft-ot sem. Ennek oka egyrészt, hogy a káresetek 1991. július 1-je
elõtt keletkeztek, másrész, hogy a járadékfizetési szolgáltatást
korábban teljesítõ biztosítóintézet a járadékok összegét minden év
január 1-jétõl automatikusan 4%-kal emelte. A növekvõ infláció, a romló
életszínvonal miatt egyre többen kérik írásban a járadékuk
felülvizsgálatát. Évente mintegy 3 ezer járadékos ügyében van
módosulás, ezek jelentõs része peren kívül oldódik meg.
A felülvizsgálat az elõirányzat nyilvántartását, a felhasználás,
folyósítás pénzügyi rendjét megfelelõnek találta. Ehhez egyrészt a
biztosítóintézettõl tételesen átvett kárakták, másrészt a kifizetett
járadékról jogcímenként személyenkén vezetett számítógépes
nyilvántartások szolgálnak alapul.
Tekintettel arra, hogy a KSZ a feladatot ténylegesen 1996. április 1.
óta végzi, átfogó ellenõrzésre még nem került sor, de az ÁSZ a múlt év
végén a GFKA mûködésének ellenõrzése keretében a költségvetésbe történõ
integrálással kapcsolatos feladatokat is vizsgálta. Továbbá ezévben az
ÁSZ az 1997. évi költségvetési elõirányzat megalapozottságának
vizsgálata alkalmából a GFKA célelõirányzat ellenõrzését is végezte.
3.) A pénzeszközök iránti igények, a járadékosok köre szám szerint
ismert, a károsultak automatikusan jogosultak minden hónapban a
megállapított összegre. Esetükben tehát értelmetlen a pályáztatás.
A fentiek miatt a pénzeszközök odaítélése a járadékoknál automatikusan
történik, a költségpótló jogcímek esetében döntést az egyedi kérelmek
elbírálása igényel. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezekben az
esetekben kényszerdöntésekrõl van szó, tekintettel arra, hogy ha a
panaszos a bírósághoz fordul, az ítéletben visszamenõleg a baleset
napjáig a törvényes kamatnak megfelelõ 20%-os emelésre számíthatna.
Az elbírálás során a döntést egyrészt a szakértõk (jogász, orvos,
mezõgazdasági, igazságügyi) bevonásával, másrészt a bekért igazolások
(pl. a kedvezményezett régi munkahelyén azonos munkakört végzõk
jövedelme) alapján az KSZ igazgatója hozza. Mindezek, továbbá a
folyamatba beépített különbözõ szintû vezetõi ellenõrzés kizárja a
gazdálkodás tisztaságát sértõ cselekmények elkövetését.
4.) A KSZ által létrehozott rendszer gyorsabb, áttekinthetõbb,
pontosabb mint az országos hálózattal ellátott biztosítóintézet
esetén. A megoldás elvárásaink szerint megtakarítást jelent a
költségvetés számára, amelyet igazol, hogy már 1996. évben a mûködési
költségek várhatóan 40 millió Ft-tal alacsonyabbak lesznek a
tervezettnél.
A felülvizsgálat nem talált olyan elégtelenséget, amely teret enged a
korrupciónak. Ennek ellenére kezdeményeztük, hogy a kérelmek
elbírálásáról meghatározott értékhatár felett a jövõben (amikor
nemzetközi kárügyek, peres ügyek miatt nagyobb összegû kifizetések
várhatók) egy létrehozandó bizottság határozzon.
II. A PM ágazati célelõirányzatok között a GFKA-tól átvett feladaton
túlmenõen még az alábbi tételek szerepelnek:
A több tárcát érintõ, a védelmi felkészítés céljait szolgáló
országmozgósítás központi kiadásai címen 1996. évre a költségvetési
törvény 210 millió forint elõirányzatot tartalmaz. A védelmi
felkészítéshez szükséges pénzeszközök elkülönített tervezését a
Honvédelmi törvény írja elõ. Az így megtervezett és felhasznált
költségvetési pénzekrõl a PM minden évben beszámol a Kormánynak, amely
errõl határozatot hoz.
Az elõbbiek alapján az volt a határozott véleményünk, hogy a szóban
forgó országmozgósítás központi kiadásai - noha a költségvetési
törvényben célelõirányzati alcím alatt szerepel - tipikusan nem
célelõirányzat, ezért a Kormányhatározat szerinti felülvizsgálat erre
nem terjedt ki.
Javasoltuk, hogy az 1996. évi felhasználásról készülõ és várhatóan az
1997. elsõ negyedévben a Kormány elé kerülõ beszámolót fogadják el
felülvizsgálatnak.
Az 1996. évi költségvetési tervezés során az elõzõ évek gyakorlatától
eltérõen az intézményi beruházási kiadások elkerültek a címek
elõirányzatai közül és beépültek a fejezeti kezelésû elõirányzatok közé
1243,1 millió Ft összeggel.
Az elõirányzat kiosztására/felhasználására nem pályázat alapján került
sor, hanem a két bevétel-beszedõ szervezet által összeállított
beruházási programok elfogadását követõen elõirányzat módosítással
kerültek a címekhez.
Fentiek alapján ezen elõirányzatcsoport esetében nem céljellegû
elõirányzati gyakorlatról, hanem egy egyedi technikai megoldásról van
szó, amely a "fejezetgazda" döntési lehetõségét növelte.
Tekintettel arra, hogy az 1997. évi költségvetési tervben a két
szervezet intézményi beruházási kiadásai már újra a címeknél jelennek
meg a felhalmozási kiadások között, nem láttuk indokoltnak a
vizsgálatot erre az elõirányzatra kiterjeszteni.
Budapest, 1996. december " "
Üdvözlettel:
dr. Medgyessy Péter