ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés Elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése értelmében a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló T/3546.. sz. törvényjavaslathoz a
Független Kisgazdapárt részérõl az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A 3. § (1) bekezdése a.) pontjára módosul és a következõ b.) és c.) ponttal
egészül ki:
b.) Az 1946. évi XVIII. törvény szerint alanyi jogosultak között egyenlõ
címletértékben kerül felosztásra ezen törvény szerinti kárpótlási jegycsomag.
c.) Abban az esetben, ha a b.) pont szerinti jogosult bármely oknál fogva
kiesik az jövõbeni igényérvényesítésbõl (pl. életjáradék), ebben az esetben az
eredetileg õt megilletett kárpótlási címletérték visszaszáll az Alapra
újrafelosztás végett.
A 4. § 2.) pontja a következõkkel egészül ki:
Ennek keretében kerül az Alap részére tényleges és tételes átadásra mindazon
vagyontárgy illetõleg vagyoni érték illetõleg jog, amelyet a jelen törvény
hatályba lépését megelõzõen a Magyar Népköztársaság illetõleg a Magyar
Köztársaság ténylegesen átvett az 1946. évi XVIII. törvény szerint
igényérvényesítési jogosultsággal rendelkezõk jogcímére tekintettel.
A 4.§ 4.) ponttal egészül ki:
4.) Az Állami Számvevõszék köteles a jelen törvény végrehajtását tételesen
ellenõrizni évente.
I n d o k o l á s
a.)
Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 2. §-a szerint
Hazánk jogállam, illetõleg a 70/A. § szerint tilos mindennemû diszkrimináció a
jogalanyok között és ezt az Alkotmánybíróság 19/1990., 113/1990., 20/1990.,
21/1990. sz. határozataiban akként erõsített meg hatályában, amely szerint
egyrészt az Állam jogi alapon nyugvó kötelezettséggel felel az alkotmányos
alapvetõ emberi jogokat súlyosan sértõ a vagyoni illetõleg gazdasági stb.
hátrányok elviselésére kényszerítettekkel szemben, - illetve az alkotmányos
alapvetõ emberi jogokat sértõ eszköz (illetõleg a reparáció) feltétlenül
arányban kell álljon a sérelem jellegével és mértékével, illetõleg a
kompenzációval és csupán akkor érvényesülhet, ha hasonló jellegû és súlyú
alapvetõ emberi alkotmányos jogosultság érdekében történik, illetõleg a
legenyhébb sérelmet jelentõ módszerhez kell folyamodni.
Tekintettel arra, hogy az 1946. évi XVIII. törvényben megjelölt vagyoni kör
döntõ mértékben az Állam rendelkezésére állt 1990. május 2-án - és semmi külsõ
tényezõ nem kényszerítette ki elháríthatatlanul a harmadik személyek részére
történõ elidegenítését, különösen nem pedig olyan körülmények között, hogy az
a reális forgalmi értékeket mélyen alulmúlva menjen végbe - így nem
állapítható meg az Alkotmány 70/A. §-ának kogens szabálya ellenére, hogy a
PTK. 115. és 121. §-aiban meghatározott alanyi jogok nem illetik meg a Párizsi
Békeszerzõdés szerinti igényérvényesítésre jogosultakat.
b.)
Az állami ellenõrzés kötelezõ gyakorlata következik a pénzügyi és számviteli
hatályos jogszabályokból ugyanis akkor, amikor közvagyonból történik gazdasági
eszköz, érték vagy jog folyósítása, akkor ez automatikusan maga után kell,
hogy vonja a legmagasabb szintû ellenõrzését a végrehajtásnak.
c.)
Tekintettel arra, hogy nem kizárt bizonyos vagyonok, illetõleg vagyoni értékû
jogok rendelkezési jogosultságainak az Állam hatáskörébe kerültsége annak
ellenére, hogy a Párizsi Békeszerzõdés kizárta a Magyar Állam örökösi
jogosultságát, - így feltétlenül rendezendõ legalább utólag ezeknek a sorsa.
Budapest, 1997. február 03.
Tisztelettel:
Dr. Tímár György
országgyûlési képviselõ
FKGP