1
T/3546/16.. szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2.
pontjában foglaltak végrehajtásáról
törvényjavaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
Ellenjegyezte:
Kovács László
külügyminiszter
Budapest, 1997. március
1996. évi .... törvény
A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke
2. pontjában foglaltak végrehajtásáról
A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2.
pontjának értelmében a faji, vallási vonatkozású diszkriminatív törvények
vagy más fasiszta rendszabályok által érintettek magyarországi szervezetei
számára kell visszajuttatni a személyektõl elvett azt a vagyont, amelyért
örökös nem jelentkezett, és a szervezetek az érintett közösségek, illetõleg
életben maradt tagjai támogatására kell, hogy e vagyont fordítsák.
A Békeszerzõdés végrehajtása az Országgyûlés 89/1996. (X. 30.) OGY határozata
alapján a Kormány által létrehozott közalapítvány (a továbbiakban:
közalapítvány) keretében történik, amelynek egyik eleme a túlélõ, rászorult
idõsek részére életjáradék juttatása. Ennek jogi feltételei megteremtése
érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
1. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 89/1996. (X.30.) OGY határozatban
foglalt célra 4 milliárd forint címletértékû kárpótlási jegyet
felhasználjon.
(2) A kárpótlási jegyet az (1) bekezdésben meghatározott címletértékre egy
példányban kiállítva, zárt sorozatjellel ellátva az Országos Kárrendezési és
Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH) bocsátja ki, amelyen fel kell
tüntetni, hogy az csak e törvény szerinti életjáradékra átváltva használh
ató fel. A kárpótlási jegy címletét illetõen az 1991. évi XXV. törvény 6. §
(1) bekezdés g.) pontját nem kell alkalmazni.
(3) A (1) bekezdésben meghatározott címletértékû kárpótlási jegyet a teljes
összegû átváltásig az OKKH õrzi, elszámolására, bevonására és megsemmisítés
ére a többször módosított 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 13/B. és 13/C.
§-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.
2. §
(1) A kárpótlási jegy annak az állandó jelleggel (életvitelszerûen) Magyaror
szágon élõ, magyar állampolgárnak javára váltható át
életjáradékra, aki a Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi
XVIII. törvény 27. cikkének 2. pontja szerint támogatásban részesíthetõ.
(2) E törvény alapján életjáradékot az kaphat, aki 1997. január 1. napjával
, illetve az ezt követõ években a 60. életévét betöltötte. Az életjáradék
összegét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) melléklete alapján az igénybejelentéskor
betöltött életkor figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A kárpótlási jegy életjáradékként e törvény szerint történõ felhaszn
álása során az Étv. 2. § (1) bekezdését, 8. § (1) és (3) bekezdését,
továbbá 10. §-át kell alkalmazni.
(4) E törvény szerinti életjáradék emelésérõl az éves költségvetési törvény
keretében kell dönteni.
(5) Az életjáradék megállapítására az 1. § (2) bekezdésében meghatározott
kárpótlási jegy összege terhére és összességében annak mértékéig a közalapí
tvány - erre feljogosított szerve útján - jogosult.
A közalapítvány szabályzatában az életjáradékban részesítést meghatár
ozott feltételekhez kötheti, továbbá a járadék igénylésének és juttatásának
eljárási rendjét szabályozza.
(6) Az (1) bekezdés szerinti jogosultat - a közalapítvány döntését követõ
hónap1. napjától - havonta forintban fizetendõ, élete végéig megilletõ éle
tjáradékban kell részesíteni.
3. §
(1) A közalapítvány az életjáradékot megállapító döntésében rendelkezik az
életjáradék induló összegérõl és az annak megfelelõen átváltott kárpótlási
jegy címletértékérõl.
(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést meg kell küldeni a jogosultnak, a Nyu
gdíjfolyósító Igazgatóságnak (a továbbiakban: NYUFIG) és az OKKH-nak.
(3) A közalapítvány által megállapított életjáradékot a NYUFIG folyósítja.
(4) Az életjáradék folyósításának módjáról, eljárási rendjérõl az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) megállapodást köt
a közalapítvánnyal.
(5) Az életjáradék fizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi köl
tségvetésben évente tervezni kell, és azt a ONYF részére havonta a Magyar
Államkincstárral kötött külön megállapodás szerint át kell utalni. Az
életjáradék folyósításának költségeit a központi költségvetés biztosítja.
(6) Az ONYF a Magyar Államkincstár által e törvényban meghatározott célra
rendelkezésre bocsátott összeget elkülönítetten kezeli és tartja nyilván,
azt egyéb célokra nem használhatja fel.
4. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba, rendelkezései
t a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló határozat keltét
követõen kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a 3200/1947. ME
rendelet, valamint az 1946. évi XXV. törvény 2. és 3. §-a azzal, hogy e
törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó azt a hagyatékot, (vagyontárgyat),
amelyet a magyar állam - örökös vagy igénybejelentés hiányában - e törvény
hatálybalépését követõen szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint
kell a közalapítványnak átadni.
(3) A (2) bekezdésben említett jogszabályok alapján létrejött Országos Zsi
dó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szünik meg, meglévõ vagyonát a
közalapítványnak kell átadni. Levéltári õrzésre még át nem adott iratanya
gát a Magyar Országos Levéltár õrzésébe kell adni.
I N D O K O L Á S
A
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
A Párizsi Békeszerzõdésrõl szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2.
pontjában kötelezte Magyarország kormányát, hogy mindazoknak az üldözötteknek
a vagyonát, akik a holocaust áldozataként elpusztultak és utánuk örökös nem
jelentkezett vagy igénybejelentés nem történt, át fogja ruházni a magyaroszági
zsidó szervezetekre. Tekintve, hogy a Békeszerzõdés hivatkozott cikke a mai
napig nem került végrehajtásra, ezért az Alkotmánybíróság 16/1993. (III. 12.)
AB határozatában felhívta az Országgyûlést annak végrehajtására. Ennek alapján
az Országgyûlés 89/1996. (X.30.) OGY határozatában egyetértett azzal, hogy a
Békeszerzõdés végrehajtása - a zsidó szervezetekkel történt tárgyalások
eredményeképp - a Kormány által létrehozandó közalapítvány keretében
történjen, melynek egyik eleme a túlélõ, rászorult idõsek részére életjáradék
juttatás, 4 milliárd forint címletértékû kárpótlási jegy kibocsátásával.
A törvény 1. §-a felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a közalapítványnak
juttatandó életjáradékra váltható 4 milliárd forint címletértékû kárpótlási
jegyet felhasználjon. A kárpótlási jegyet egy példányban 4 milliárd forint
címletértékkel az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bocsátja ki, és
teljes összegû életjáradékra váltásáig õrzi, majd ezt követõen a vonatkozó
jogszabály szerint elszámolásra és megsemmisítésre kerül.
A törvény 2. §-a rögzíti az életjáradékban részesíthetõ személyek körét.
Eszerint élete végéig járadékot kaphat az állandó jelleggel Magyarországon élõ
magyar állampolgár, aki az 1947. évi XVIII. törvény 27. cikkének 2. pontja
szerint támogatásban részesíthetõ, amennyiben 1997. január 1. napjával,
illetve az ezt követõ években a 60. életévét betöltötte. Az életjáradék
összegét az életkor függvényében a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról
szóló 1992. évi XXXI. törvény mellékletét képezõ táblázat alapján kell
megállapítani. A járadék emelésérõl az éves költségvetési törvény keretében
kell dönteni.
A járadék juttatásáról és a kedvezményezett személyek kiválasztásáról a
közalapítvány dönt.
A 3. § eljárási kérdéseket és a lebonyolító szervek kapcsolatrendszerét
szabályozza.
A törvény 4. §-a szerint a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba azzal,
hogy rendelkezéseit a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételérõl szóló
határozat keltét követõen kell alkalmazni. A törvény hatályba lépésével
egyidõben hatályát veszti a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzésérõl és
következményeinek enyhítésérõl szóló 1946. és XXV. törvény 2. és 3. §-a, mely
az örökösök hiányában az államra szállt hagyatékokat egy külön alapnak -
országos Zsidó Helyreállítási Alap - történõ átengedésérõl rendelkezik,
továbbá a törvény végrehajtásáról rendelkezõ 3200/1947. ME rendelet azzal,
hogy az Országos Zsidó Helyreállítási Alap jogutód nélkül szûnik meg, meglévõ
vagyonát a közalapítványnak kell adni.
A törvényi rendelkezés indoka, hogy a Párizsi Békeszerzõdés 27. cikke 2.
pontjának közalapítványi formában történõ végrehajtásával a Magyarországon
lévõ hagyatékokra, vagyonra vonatkozó rendelkezés végrehajtásra került, az
1946. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete ugyanezen tartalmú szabályait
hatályon kívül kell helyezni azzal, hogy azt a hagyatékot (vagyontárgyat),
amelyet a magyar állam - örökös vagy igénybejelentés hiányában - e törvény
hatálybalépését követõen szerez meg, külön törvény rendelkezései szerint kell
a közalapítványnak átadni. Ezzel megvalósul az igény, hogy minden ilyen
esetben a törvényhozásnak kell rendelkeznie a közalapítvány javára.
A javasolt kárpótlási jegy kibocsátásából következõ életjáradék kifizetés az
elsõ évben várhatóan 1,2 milliárd forint, ami az 1997. évi költségvetési
törvényjavaslatban elõirányzásra került.