Bizottsági ajánlás általános vitához
Az Országgyûlés
M e z õ g a z d a s á g i
bizottságának
a j á n l á s a
a halászatról és horgászatról szóló (T/3566.. szám) törvényjavaslathoz
Tisztelt Országgyûlés!
Az Országgyûlés Mezõgazdasági bizottsága az 1997. február 12-i ülésén a
törvényjavaslatot megvitatta, és azt - a Házszabály 95. § (2) bekezdésében
foglalt feltételeknek megfelelõen vizsgálva - egyhangúlag (23 támogató
szavazattal) általános vitára alkalmasnak találta.
A szabályozás - egészében és részeiben - szükséges; a szabályozási elvek
megfelelõek.
A bizottság elõadója: Dr. Orosz Sándor
Az érdekeltek és szakmai érdekképviseleteik a törvényjavaslatot már
régóta várták. Az új halászati törvény iránti igény nem újkeletû. Legutóbb
1995. augusztus 30-án nyújtottak be a szakmai érdekképviseletek egy közös,
részletesen kimunkált törvényterveztet. Ez a lépés indította útjára azt a
folyamatot, amelynek eredményeként a Magyar Köztársaság Kormánya elfogadta és
az Országgyûlés elé terjesztette a T/3566.. számú törvényjavaslatot.
A javaslat benyújtását széleskörû és érdemi egyeztetések sorozata elõzte
meg. A bizottsági ülésen az érintett érdekképviseletek nagy számban vettek
részt és véleményüket kifejtették.
- 2 -
A bizottsági vitában elhangzottak alapján a következõ ajánlást nyújtjuk
be, melyet a bizottsági elõadó az általános vitában még kiegészít.
A javaslat a halászati jogot a víz tulajdonjog elválaszthatatlan
részeként kezeli. A szabályozás tökéletesen megfelel mind a piacgazdasági,
mind az ökológiai, mind pedig a halászattal, horgászattal kapcsolatos egyéb
kívánalmaknak.
Megfelelõ mélységben és tartalmilag is helyesen szabályozza a halászatban
és horgászatban érdekelt személyek és hatóságok, tulajdonosok és más
jogosultak jogosítványait és kötelezettségeit.
Kitûnik belõle, hogy a természetes vízeken az ökológiai, a halastavakon
viszont a gazdasági szempontoké a vezetõ szerep, ez azonban nem zárja ki egyik
esetben sem a többi szempont szükséges érvényesülését.
A törvényjavaslat összhangban áll a halászatot érintõ egyéb hatályos
törvényekkel, különösképpen jó összhangot teremt a vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvénnyel, a környezet védelmének általános szabályairól
szóló 1995. évi LIII. törvénnyel, a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII.
törvénnyel és a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról
szóló 1996. évi LV. törvénnyel.
A törvényjavaslat szerkezete jól tagolt, de véleményünk szerint a VI. és
VII. fejezet rendelkezései egybe vonhatóak és ezáltal a fejezetek közötti
arányok mérsékelhetõk. /Ez a javaslat igazodik az 1996. évi LV. törvény
szerkezeti rendjéhez./
A preambulum röviden és érthetõen felsorol minden olyan lényeges
szempontot, melyeknek a szabályozás során jelentõsége van.
A törvényjavaslat szövegében fontosnak tartjuk következetesebben
végigvezetni illetve megkülönböztetni a halászati jog jogosultjának és a
halászati jog gyakorlójának fogalmát.
- 3 -
Vita tárgya volt a törvényjavaslat 3. § (2) bekezdésének rendelkezése.
Álláspontunk szerint a javasolt megoldás mind az ökológai, mind pedig a
társadalmi szempontokat érvényesíti. Az idõközben megjelent 22/1996. számú
/XI.29./ KHVM rendelet alapján jogosan merül fel az igény, hogy e bekezdés
egészüljön ki a víztározókkal.
Változatlanul indokoltnak tartjuk a halászati jog ingatlannyilvántartásba
való bejegyzését.
Az elõzetes társadalmi viták során komoly kritikák érték az aktuális
tervezetek túlbürokratizált eljárási rendjét. Ebbõl a szempontból a javaslat
lényegesen javult, bár - álláspontunk szerint - a benne megfogalmazott
eljárások száma és az azokkal járó adminisztráció tovább csökkenthetõ és
ésszerûsíthetõ.
A halászati felügyelõk mozgásterét a javaslat jelentõsen megnöveli.
Indokolt lenne jogosultságot teremtni számukra, hogy a jogosulatlan
halászathoz használt eszközt ne csak visszatarthassák, hanem meg is
semmisíthessék. Reméljük, hogy a javaslat szerinti halvédelmi bírságolás
kialakuló gyakorlata kellõ visszatartó erõt jelent majd a "rabsicok" számára.
A törvényjavaslat VIII. fejezete megfelelõ idõt ad az érdekelteknek
ahhoz, hogy a szabályváltás eredményeként elõálló új tulajdonosi és jogosulti
helyzet gyakorlására felkészüljenek, és a változások a lehetõ legkisebb
társadalmi konfliktust okozzák.
A törvényjavaslat koncepciójában egységesen kezeli az ökológiai célú
halgazdálkodás szempontjai mellett a halvédelmet is.
Budapest, 1997. február 13.
Dr.Orosz Sándor
a Mezõgazdasági Bizottság elnöke