ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
G á l Z o l t á n úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n.
Tisztelt Elnök Úr!
A halászatról és a horgászatról szóló, T/3566.. számon benyújtott
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjeszjük elõ.
1.
A törvényjavaslat Preambuluma a következõképpen módosul:
"Az Országgyûlés
az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenn-tartása, folyamatos
megújulása, [a halászati jognak a pi-acgazdaság köveletményeivel,] valamint a
víziállatok ész-szerû, a vízi élõvilág és a vizek természeti környezete
védelmével harmonizáló [gyakorlása] hasznosítása érdekében a halászat és a
horgászat feltételeinek meghatározására
a következõ törvényt alkotja:"
Indokolás
A Preambulum módosítására egyrészt szövegpontosítás, másrészt a természet
védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvénynel való összhang megteremtése miatt
van rá szükség.
2.
A törvényjavaslat a "Bevezetõ rendelkezések" cím alatt a következõ új alcímmel
és §-al egészül ki, a további rendelkezések jelölése értelemszerûen változik:
"A törvény célja
1. § (1) E törvény célja annak elõsegítése, hogy a vízi élõvilág, mint a
természeti tényezõktõl és az emberi bea-vatkozástól függõ életközösség és
élõhely, a természeti környezet nélkülözhetetlen része, és egyben mint
megújuló természeti erõforrás, folyamatosan fennmaradjon és gyara-podjon.
Ennek érdekében a vizeket és élõvilágukat olyan módon és ütemben lehet
használni, igénybevenni, így a ha-lászati jogot gyakorolni amely lehetõvé
teszi:
a) a vizek elsõdleges rendeltetésének megfelelõ ökoló-
giai célállapot kialakítását, fenntartását;
b) az adott élõhely biológiai sokféleségének megõrzé-
sét és védelmét, a természetvédelmi érdekek érvé-
nyesítését;
az állami és önkormányzati tulajdonban levõ vízterületen
c) a vízi élõvilághoz kapcsolódó sport és idegenforga-
lom fejlõdését.
Indokolás
A halászati jog gyakorlása a vízterület üzemeltetésének, fenntartásának,
kezelésének elválaszthatatlan része. Elengedhetetlen, hogy a törvény a vízi
élõvilág hasznosí-tásában meghatározza a különbözõ használati módok számára a
prioritásokat.
3.
A törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésének b) és c) pontja a következõképpen
módosul, a további pontok jelölése értelemszerûen változik:
/E törvény alkalmazásában:/
"b) halászat: a halnak megengedett módon és eszközzel ha-lászati
vízterületen történõ fogása, [- ideértve a horgá-szatot is -, illetve]
gyûjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése[, valamint a hal-
és élõhelyének vé-delmét szolgáló tevékenység];
Indokolás
A horgászat kettõs meghatározása /a c). pontban is!/ alapvetõ értelmezési
gondokat okoz. A hal- és élõhelyének védelme lehet a halászat és a horgászat
része, de nem kizárólagosan!
4.
A törvényjavaslat 8. §-ának d) pontja elmarad:
/A halászati vízterület/
"[d) más közérdekbõl]
/különleges rendeltetésûvé nyilvánítható./"
Indokolás
A "más közérdek" elfogadhatatlanul tág fogalom.
5.
A törvényjavaslat 15. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A haszonbérleti szerzõdést nyilvántartásba vétel céljából legkésõbb annak
aláírásától számított hatvan na-pon belül - a halászati üzemtervvel együtt -
kell a ha-szonbérlõnek a halászati hatósághoz bejelenteni."
Indokolás
A halászati üzemterv adja meg a haszonbérleti szerzõdés szakmai tartalmát,
ezért a nyilvántartás részévé kell tenni.
6.
A törvényjavaslat 16. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A víz minõségének, a vízi élõvilág védelmére a mi-niszter hivatalból vagy
a környezetvédelemért, illetõleg a vízgazdálkodásért felelõs miniszter
kezdeményezésére a ha-lak etetését korlátozhatja vagy idõlegesen
megtilthatja."
Indokolás
A halak etetése elsõsorban az el nem fogyasztott, bomló szerves anyagok miatt
az állóvizekben komoly környezeti károkat okozhat. A törvényjavaslat 36. § (2)
bekezdésében foglaltak nem elegendõek a probléma kezeléséhez.
7.
A törvényjavaslat 17. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(3) A vízilétesítmény üzemeltetõjének a halak ívási idõ-szakában a vízszint
szabályozásánál figyelembe kell vennie a jogosult ökológiai szempontjait."
Indokolás
A halállományban nagy kárt okoz, ha víztározók vízszint szabályozásának rendje
nem járul hozzá az ívási idõszak zavartalan lebonyolításához.
8.
A törvényjavaslat 18. §-a a következõképpen módosul:
"18. § A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás esetén a víz
[gazdálkodója] tulajdonosa, használója (a ví-zilétesítmény üzemeltetõje), a
vízparti ingatlan tulajdo-nosa, használója, valamint a jogosult a
vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését a 37. § (2) bekezdésében
megjelölt szervezet számára köteles lehetõvé tenni és tûr-ni."
Indokolás
A "víz gazdálkodója" kifejezést a vonatkozó törvény (1995. évi LVII. tv. a
vízgazdálkodásról) nem alkalmazza, ezért használata értelmezési zavart okoz. A
félreértések elkerülésére célszerû a "használóra" is kiterjeszteni a
rendelkezést.
9.
A törvényjavaslat 21. §-ának (3) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(3) Nem magyar állampolgár horgászvizsgát nem köteles tenni, amennyiben - ha
hazájában a horgászat jogosultság-hoz kötött - rendelkezik hazájában szerzett,
érvényes hor-gász-engedéllyel.
Indokolás
Az eredeti rendelkezéssel a külföldiek korlátlanul szerezhetnek horgászjegyet,
ami visszaéléshez vezethet és hátrányba hozza a hazai horgászokat.
10.
A törvényjavaslat 22. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) Állami halászjegy vagy -horgászjegy nem adható ki annak a személynek
a) akit a hal fogásával (gyûjtésével) összefüggésben
elkövetett szabálysértés, vagy bûncselekmény miatt
jogerõssen felelõsségre vontak,
b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki
a kiadás iránti kérelem idõpontjától visszamenõleg [egy] három éven belül.
Indokolás
A rendelkezés csak akkor éri el a kívánt hatást, ha a halászati-, horgászati
tevékenység megvonása kiterjedtebb.
11.
A törvényjavaslat 23. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) A halászati hatóság hivatalból vagy a természetvé-delemi hatóság
kezdeményezésére meghatározhatja az egyes halászati vízterületre kiadható
területi engedélyek szá-mát."
Indokolás
A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. tv. 13. § (1) bekezdése - a 40.
§-ba foglaltakon túl - csak ezzel a rendelkezéssel érvényesülhet.
12.
A törvényjavaslat 24. § (2) bekezdésének c) pontja a következõképpen egészül
ki:
/Tilos a hal fogásához különösen/
"c) szúrószerszám, illetve csapóhorog,"
/használata./
Indokolás
A csapóhorog különösen kegyetlen halfogási mód, ezért tiltását nevesíteni
szükséges.
13.
A törvényjavaslat 24. § (2) bekezdése a következõ új e) ponttal egészül ki:
/Tilos a hal fogásához különösen.../
"használata[.], valamint
d) a gereblyézés alkalmazása."
Indokolás
A "gereblyézés" egy olyan halfogási módszer, amelynek alkalmazása különösen
nagy kárt okoz, ezért nevesíteni kell.
14.
A törvényjavaslat 25. §-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege a következõképpen
módosul:
"A[z] (2) bekezdésben foglalt korlátozások alól a halásza-ti hatóság indokolt
esetben, a jogosult kérelmére, illetõ-leg hozzájárulásával"
Indokolás
Nyelvhelyességi hiba.
15.
A törvényjavaslat 25. §-a a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(4) A halállomány, a vízi élõvilág védelmére a miniszter hivatalból vagy a
természetvédelemért felelõs miniszter kezdeményezésére az elektromos eszközzel
történõ halfogást (gyûjtést) korlátozhatja vagy idõlegesen megtilthatja."
Indokolás
E rendkívül eredményes halászeszköz rendszeres használata során az adott
vízterületen nagy mértékben meggyengülhet a ragadozó halak állománya, és így
az un. fehér halak elszaporodásával nem kívánatos változás állhat be a
halállomány összetételében.
16.
A törvényjavaslat 26. §-ának (1) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(1) A jogosult a halállomány és élõhelyének megújulása érdekében köteles a
halászati vízterületen az élõhelyre jellemzõ fajú évenkénti állománypótlás
mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élõhelynek megfelelõ korú és sûrûségû
halállomány tartósan fennmaradjon. Az állománypótlás rend-jét a miniszter
rendeletben határozza meg."
Indokolás
E rendelkezés nélkül nem valószínû, hogy a kitûzött cél megvalósul.
17.
A törvényjavaslat 32. §-ának (2) bekezdése a következõ új h) ponttal egészül
ki:
/Az Adattár tartalmazza:/
"h) a hal ismert genetikai jellemzõit."
Indokolás
A genetikai változatosság megõrzése a halak állományaiban is a biológiai
sokféleség fenntartásának egyik idõszerû kérdése. A halak genetikai védelme
csak a genetikai jellemzõk ismeretén és a változások nyomonkövetésén
alapulhat.
18.
A törvényjavaslat 34. §-ának (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül
ki:
/Az Adattár/
"c) a halászati jog gyakorlásával érintett hatóságok szá-
mára
[- az õt érintõ] a rájuk vonatkozó adatok tekintetében [-], továbbá
d) az egyénileg nem azonosítható adatok
bárki részére nyilvánosak."
Indokolás
A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvénybe foglaltakhoz hasonlóan kell az adatok nyilvánosságát
biztosítani.
19.
A törvényjavaslat 34. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A miniszter az adatgyûjtés alapján évenként tájékoz-tatót tesz közzé az
ország hal- és más hasznos víziállat állományának helyzetérõl."
Indokolás
A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi
LV. törvénybe foglaltakhoz hasonlóan az állami (köz-) vagyon e másik
számottevõ részének helyzetét is évente egyszer közzé kell tenni.
20.
A törvényjavaslat 35. §-ának (1) bekezdése a következõképpen módosul:
"(1) A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati
vízterület halállományát és élõhe-lyét õrizni vagy õrzésérõl - halászati õr
útján - gondos-kodni. Halászati õr egyéb vízterületen, illetõleg halasta-von
is [igénybe vehetõ] alkalmazható. Halászati õrt több jogosult közösen is
foglalkoztathat. A halászati õr fela-dataival a külön jogszabály szerint
létesített mezei õr-szolgálat is megbízható.
Indokolás
Stílus javítás.
21.
A törvényjavaslat 35. §-ának (4) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül
ki:
/A halászati õr a halászati vízterületen, halastavon, il-letõleg annak partján
- a mezõõrt megilletõ jogosultságo-kon túlmenõen - jogosult/
"d) a jogtalan horgászathoz, halászathoz és a jogtalanul kifogott hal
tárolására, elszállítására használt eszközö-ket - ideértve a jármûvet is -
elismervény ellenében visz-szatartani."
Indokolás
A halõr jogosítványait a vadõréhez hasonlóan kell megállapítani /1996. évi LV.
tv. 54. § (1) c) pont/.
22.
A törvényjavaslat 36. §-ának (3) bekezdése a következõképpen módosul:
"(3) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedé-seket, amelyek a
halállomány megbetegedésének megelõzése, illetve megszûntetése érdekében
szükségesek, így különösen a halállományban észlelt elhullás esetén köteles a
halte-tem eltávolításáról [intézkedni] és ártalommentes elhelye-zésérõl
gondoskodni."
Indokolás
Az intézkedés nem elegendõ. Az ártalommentes elhelyezés alapvetõ
környezetvédelmi és közegészségügyi követelmény.
23.
A törvényjavaslat 50. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) A halgazdálkodási bírság mértéke hektáronként [100] 1000 forinttól 10.000
forintig terjedhet."
Indokolás
Az alsó határ olyan alacsony, hogy annak elrettentõ ereje nincsen.
24.
A törvényjavaslat 50. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) A halgazdálkodási bírság mértéke hektáronként 100 forinttól 10.000
forintig terjedhet. A bírság ismételten is kiszabható."
Indokolás
Az erdõgazdálkodási, illetõleg vadgazdálkodási bírsághoz /1996. évi LV. tv.
83. § (3) d) pont/ hasonlóan ebben az esetben is indokolt az ismételt
birságolást lehetõvé tenni.
25.
A törvényjavaslat 51. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) A halvédelmi bírság mértéke [1.000] 5.000 forinttól 50.000 forintig
terjedhet."
Indokolás
Az alsó határ olyan alacsony, hogy annak elrettentõ ereje nincsen.
26.
A törvényjavaslat 51. §-ának (2) bekezdése a következõképpen egészül ki:
"(2) A halvédelmi bírság mértéke 1.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet. A
bírság ismételten is kiszabható."
Indokolás
Az erdõvédelmi, illetõleg vadvédelmi bírsághoz /1996. évi LV. tv. 84. § (2)
bek./ hasonlóan ebben az esetben is indokolt az ismételt birságolást lehetõvé
tenni.
27.
A törvényjavaslat 55. §-ának (2) bekezdése a következõképpen módosul:
"(2) Az államot negilletõ halászati jog átengedésérõl szóló határozatok e
törvény hatálybalépésekor állami tu-lajdonú vízen legkésõbb [2003] 1999.
január 1. napjával érvényüket vesztik, a halászati jog hasznosítóját pedig
ugyanez idõpontig illetik meg, illetve terhelik a halásza-ti jog gyakorlásával
összefüggõ jogok és kötelezettségek."
Indokolás
A törvényjavaslat által meghatározni kívánt idõpont évtizedekre konzerválja a
halászati jogosultságok jelenlegi állapotát, és ezzel gyakorlatilag
lehetetlenné teszi a gazdasági versenyt a mezõgazdaságnak ebben az ágazatában.
28.
A törvényjavalat 56. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A miniszter a vízgazdálkodásért és a természetvéde-lemért felelõs
miniszterrel egyetértésben 1998. január 1-ig az 55. § (1) és (2) bekezdésében
foglaltak figyelembe-vételével meghatározza a halászati vízterületeket.
Indokolás
Jelenleg halászatra már hosszú ideje alkalmatlan természetes és mesterséges
területek is halászati vízterületté vannak nyilvánítva. Ezek
felülvizsgálatával újra meg kell határozni a halászati vízterületeket.
29.
A törvényjavaslat 57. §-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki, a további
bekezdések jelölése értelemszerûen változik:
"(2) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelõs mi-niszter arra, hogy a
miniszterrel együtt rendeletben ha-tározza meg a horgászatra és a halászatra
igénybevehetõ vízilétesítményeket."
Indokolás
A horgászati és a halászati tevékenységet végzõk és a vízügyi létesítmények
üzemeltetõi közötti konfliktusok elkerülésére az eltérõ szempontokat
figyelembevevõ, egyértelmû szabályozás szükséges.
Budapest, 1997. március 03.
Mészáros Béla Danis György
SZDSZ SZDSZ