ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése, valamint 102. § (1) bekezdése alapján a
halászatról és horgászatról szóló T/3566.. sz. törvényjavaslathoz a Független
Kisgazdapárt részérõl az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A Javaslat 57. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul.
/Felhatalmazások/
(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a [belügyminiszterrel]
közlekedési-, hírközlési- és vízügyi miniszterrel együtt rendeletben határozza
meg [az országhatár mentén lévõ halászati vízterültre a halászat] a balatoni
kikötõkben és azok bejáratától mért, a Tó nyílt vize felé esõ 200 méter sugarú
körben [a halászat] a horgászat rendjét.
I n d o k o l á s
Nem indokolt, hogy a zárórendelkezések sorában a törvény szövege kitérjen
ugyanarra a kérdésre, amit már egyszer a 39. § (2) bekezdés c) pontjában
szabályozott. Egyfelõl csatlakozom Dögei Imre képviselõtársamnak az elõttünk
álló T/3566.. számú törvényjavaslat 39. § (2) bekezdés c) pontjához benyújtott
módosító javaslatához, ami szerint a belügyminiszter hatáskörét a halászat és
a horgászat rendjének vonatkozásában csak a szükséges mértékig célszerû e
törvényben meghatározni, másfelõl indokoltnak látom, hogy az 57. § (3)
bekezdésében a határvízi halászat és horgászat ismételt szabályozása helyett
inkább a balatoni kikötõkben történõ horgászat szabályozására vonatkozó
rendelkezés jelenjen meg.
Ez utóbbit az alábbiak indokolják:
A Balaton mellett évente több százezer sporthorgász jelenik meg, igen sok
közöttük a külföldi turista. A sporthorgászok közül csak kevesen rendelkeznek
saját horgászstéggel, illetve saját vízi jármûvel.
A fentebbiek okán sok sporthorgász kénytelen, mivel igen sok helyen máshol a
vízhez kijutási lehetõség nincs, a balatoni kikötõk mólóiról horgászni. Ez
viszont áldatlan és mindennapos vitákhoz vezet a hajók vezetõi és a
sporthorgászok között. Általában kénytelenek a vízi jármûvek a kikötési és
elindulási manõverhez a kikötõ vízterületeit igénybe venni. Ebben az esetben,
különösen a szembeszéllel cikk-cakk vonalon haladó vitorlás hajó gyakran
megrongálja a vízbe dobott horgászfelszereléseket. Kedvezõ lenne, ha a vízi
közlekedés rendjét szabályozó KHVM rendelet az úgynevezett Hajózási Szabályzat
kötelezné a vízi jármûvek vezetõit arra, hogy a kikötõkbe történõ behajózás,
illetve az onnan történõ kihajózás esetén figyelmeztetõ hangjelzést adjanak
le, amelyek hallatán a sporthorgászoknak lenne elegendõ idejük a vízbe dobott
felszereléseiknek a bevonására.
Ugyancsak célszerû lenne, ha az FM a horgászat rendjét szabályozó
rendelkezései között szerepeltetné azt, hogy vízi utakon, beleértve a kikötõk,
zsilipek vízterületét, továbbá azok 200 méteres sugarú körzetébe esõ
vízterületeket, a halászati és horgászati tevékenység különös körültekintéssel
és csak úgy folytatható, hogy az a közlekedõ vízi jármûvek mozgását,
manõverezését ne zavarja. Én úgy gondolom, hogy az elõttünk álló törvény ha
kötelezi az érintett miniszteri tárcák vezetõit arra, hogy a fentebbi kérdést
közösen és átgondoltan szabályozzák, akkor némi emberi kulturált, magatartást
is feltételezve az érintett horgászok illetve hajósok részérõl, a probléma
megoldható.
Budapest, 1997. március 3.
Barkóczy Gellért
országgyûlési képviselõ
FKGP