ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl szóló T/3570. számú
törvényjavaslathoz a következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztem elõ:
1.
A törvényjavaslat 77.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"77. § (1) A Határõrség [a] bûnüldözési [és bûnmegelõzési] feladatai
ellátása érdekében a központi, területi és helyi nyomozó szerveinél az
illetékességi területnek megfelelõen kezeli:
a) a felderítetlenül maradt bûncselekmény kriminalisztikai szempontból
fontos jellemzõit a bûncselekmény elkövetõjének felderítéséig vagy - ennek
hiányában - a büntetés elévüléséig;
b) a bûncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat,
eszközöket és szagmintákat az a) pontban meghatározott ideig, továbbá - az
elkövetõ felderítése vagy ismert elkövetõ esetén - a szándékos
bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy
adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és
szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértõi vizsgálatok
adatait a bûncselekmény büntethetõségének elévülésétõl vagy elítélés
esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítéstõl
számított 10 évig;
c) a szándékos bûncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetõleg
ilyen bûncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének
kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit a büntethetõség
elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok
alóli mentesítéséig;
d) a titkos információgyûjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és
az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig vagy büntetõeljárás
lefolytatása esetén a büntethetõség elévüléséig, elítélés esetén a
büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítésig, illetõleg
legfeljebb 10 évig;
e) súlyos bûncselekmény esetén vagy, ha a bûncselekmény
1. nemzetközi bûnözéssel kapcsolatba hozható;
2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel, illetõleg fegyveres
elkövetéssel valósul meg, a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított
személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos
jellemzõit 10 évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban
meghatározott ideig;
f) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek,
cselekmények, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bûnüldözési
intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetõség elévüléséig vagy a
nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;
g) az államhatár ellen irányuló szervezett bûnözésre utaló cselekményekben
vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és
kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit az érintett személyre
vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követõ 20 évig;
h) az egyes bûncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás
kapcsán keletkezõ iratokban szereplõ személyekrõl, azok kapcsolatairól,
eljárási helyzetérõl, a hozzá fûzõdõ nyomozási adatokról az ügyben hozott
jogerõs ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bûncselekmény
büntethetõségének elévüléséig;
i) a titkos információgyûjtés adatait - ha büntetõeljárás nem indul - a
gyûjtés lezárását követõ legfeljebb 2 évig;
j) a titkos információgyûjtésben a Határõrséggel együttmûködõ személyek és
szervezetek adatait, az együttmûködés megszûnésétõl számított 5 évig [;] .
[k) az igazoltatás és a körözési ellenõrzés során a bûncselekmény
és szabálysértés megelõzése céljából rögzített adatokat az
igazoltatás, ellenõrzés idõpontjától számított 2 évig.] "
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat nem határoz meg a bûnüldözési feladatokon túl bûnmegelõzési
teendõket. Ilyeneket az alkotmány sérelme nélkül nem is adhat a
Határõrségnek..
Az (1) bekezdés c. pontja esetében a módosítás szövegpontosító jellegû,
szándékos bûncselekmény alapos gyanúja alapján természetesen senkit nem
ítélhetnek el.
Az (1) bekezdés k. pontját el kell hagyni, mivel igazoltatásra a Határõrségnek
csak rendészeti feladatai körében kerülhet sor, a körözési ellenõrzés
intézményét pedig sem a javaslat, sem az alapul szolgáló rendõrségi törvény
nem ismeri. Bûnmegelõzési, továbbá a szabálysértések prevenciójára vonatkozó
feladatai a Határõrségnek nincsenek.
2.
A törvényjavaslat 77.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"77. § (2) A Határõrség [a] bûnüldözési [és bûnmegelõzési] feladatának
ellátása érdekében különleges adatot kizárólag akkor kezelhet, ha az adatok
konkrét nyomozásokhoz feltétlenül szükségesek [az (1) bekezdés d)-j)
pontjaiban felsoroltak esetén kezelhet] . "
I n d o k o l á s
A (2) bekezdés megváltoztatása azért szükséges, mert meg kell teremteni az
összhangot az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (87) 15. sz.
ajánlásával, amely a személyes adatok rendõrségi szektorban való kezelésérõl
szól. Az ajánlás irányadó az európai rendészeti együttmûködésben, a Schengeni
Egyezmény meghatározott körben kötelezõvé is teszi alkalmazásukat.
3.
A törvényjavaslat 77.§ (3) bekezdése elmarad.
["77. § (3) A Határõrség bûnüldözési és bûnmegelõzési adatkezelõ
szerve az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokról az
érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem
korlátozza a büntetõeljárásban résztvevõk jogait. "]
I n d o k o l á s
A (3) bekezdést el kell hagyni, mert az szükségtelenül és aránytalanul
korlátozza az információs önrendelkezés jogát. Szakmailag sem indokolt, hogy
például a Határõrséggel önkéntesen és nyíltan együttmûködõ, a szervezetnek
adatokat szolgáltató személyeket kirekesszék a rájuk vonatkozó nyilvántartások
tartalmának megismerésébõl. A titokvédelmi szabályok elegendõ garanciát
nyújtanak a védendõ érdekek sérelmének elkerülésére.
Budapest, 1997. március 18.
Kõszeg Ferenc
SZDSZ