1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3570/157.. számú
EGYSÉGES JAVASLAT
a határõrizetrõl és a Magyar Köztársaság Határõrségérõl
szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Elõadó:
Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest,
1996. december
Kuncze Gábor
belügyminiszter
Budapest, 1997. április 25.
1997. évi ........ törvény
a határõrizetrõl és a Határõrségrõl
Az Országgyûlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelõen, a nemzetközi
szerzõdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a
határõrizetrõl és a Határõrségrõl a következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A határõrizet célja: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének
biztosítása érdekében az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozása,
az államhatár rendjét sértõ vagy veszélyeztetõ cselekmények megelõzése,
felderítése, megakadályozása, illetõleg megszakítása.
2. §
Az államhatár õrzése és védelme a fegyveres erõk feladata. A Határõrség
kettõs rendeltetésû, sajátos jogállású és szervezetû fegyveres szerv, amely
a haza katonai védelmét a fegyveres erõkre, a határrendészeti feladatait az
e törvény rendelkezései, valamint a rá vonatkozó más törvények és
jogszabályok alapján hajtja végre.
A Magyar Köztársaság államhatára
3. §
(1) E törvény alkalmazásában a Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi
szerzõdésben meghatározott azon képzeletbeli függõleges síkok összefüggõ
sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz)
felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétõl
elválasztják.
(2) A Magyar Köztársaság államhatárát, határvonalát a terepen elhelyezett
határjelek jelölik.
(3) A határjelek közül azok, amelyeknek létesítése, fenntartása nemzetközi
szerzõdés alapján a Magyar Köztársaság feladata, valamint a Magyar
Köztársaság területén elhelyezett határjelek a magyar állam tulajdonát
képezik.
(4) A határvonalra és a határjelek elhelyezésére vonatkozó földmérési
adatokat nemzetközi határokmányok (határleírások, határtérképek és mérési
vázlatok) tartalmazzák.
Értelmezõ rendelkezések
4. §
E törvény alkalmazásában
1. Államhatár rendjének védelme: a Határõrségnek a zavartalan határmenti
viszonyok megõrzésére irányuló szolgálati tevékenysége, amelyet az
államhatár õrzésével, a határforgalom ellenõrzésével, a határrend
fenntartásával és a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok
végrehajtásával valósít meg.
2. Államhatár õrzése: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének
biztosítására a Határõrség által a határterületen folytatott állandó
szolgálati tevékenység.
3. Határvonal: az államhatár és a föld (víz) metszési vonala.
4. Határátkelõhely: a közúti-, vasúti határállomás, a nemzetközi forgalom
számára megnyitott repülõtér és kikötõ (kikötõhely) - ideiglenes
határnyitás esetén egyéb helyszín - azon területe, ahol a
határforgalomban a személyek, a jármûvek, az okmányok és szállítmányok
ellenõrzése és az államhatáron való átléptetése történik.
5. Határfigyelõztetés: A Határõrségnek a határforgalom ellenõrzését
szolgáló nyilvántartási rendszerében jelzések elhelyezése, mely alapján
a Határõrség a határforgalom ellenõrzése során olyan bírói engedélyhez
nem kötött rejtett tevékenységet végez, amely a bûnüldözõ hatóságok és
nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, jármûvek,
útiokmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére
irányul.
6. Határforgalom ellenõrzés: a Határõrségnek e törvényben és más
jogszabályok alapján a határforgalom számára megnyitott
határátkelõhelyen vagy az ellenõrzésre kijelölt más helyen folytatott
olyan szolgálati tevékenysége, amely személyek, jármûvek és
szállítmányok ellenõrzésére - ide nem értve a vámjogról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben
meghatározott vámellenõrzést, - jogszerû átléptetésére, továbbá a határ
jogellenes átlépésének és a hatáskörébe tartozó más jogsértõ
cselekmények megakadályozására irányul.
7. Határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban
szereplõ (körözött) személyek, jármûvek, útlevelek, más okmányok és
tárgyak határon történõ felfedésére irányuló nyílt szolgálati
tevékenység.
8. Határrend: rendezett határmenti viszony, amelynek fenntartása -
nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály alapján - a szomszédos államokat
egymással szemben megilletõ jogok és kötelezettségek kölcsönös
tiszteletben tartásán alapszik.
9. Határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a
Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe
alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülõtér,
vasútállomás és kikötõ (kikötõhely) külön-külön meghatározott területe,
a nemzetközi forgalomban közlekedõ, menetközbeni határforgalom
ellenõrzésre kijelölt jármû.
10. Határút: a határ közvetlen közelében olyan út, amelynek tengelye a
határvonallal megegyezik vagy azzal párhuzamos.
11. Határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín
alatti álló- vagy folyóvíz, amelyet az államhatár keresztez vagy amelyen
a határvonal halad. A tavaknak és a határt alkotó folyóknak a
határvonaltól a magyar partig terjedõ része teljes szélességében
határvíznek minõsül.
12. Konfliktushelyzet: egy vagy több állam területén a határ közelében
kialakult olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az
államhatár rendjét.
13. Menekültügyi veszély: a szomszéd állam területérõl emberek tömeges (50-
100 fõ felett) menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár
rendjét.
14. Részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelõhelyen
meghatározott személyek, jármûvek és szállítmányok körére kiterjedõ
átlépés tilalma (szüneteltetése).
15. Teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára
megnyitott határátkelõhelyeken személyek, jármûvek és szállítmányok
átléptetésének teljes szüneteltetése.
A határõrizet és az államhatár rendjének fenntartását biztosító
szabályok
5. §
(1) A szárazföldön a határvonal mentén a láthatóságot legfeljebb öt méter
széles határnyiladék biztosítja, melynek területén - ha nemzetközi szerzõdés
másként nem rendelkezik - mûtárgy nem létesíthetõ.
(2) Ha valamely ingatlan határa (mezsgyéje) a határvonallal megegyezik, az
ingatlan birtokosa köteles tûrni a Határõrség törvényben meghatározott,
valamint nemzetközi szerzõdésben elõírt feladatainak teljesítését. Az e
tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Határõrség a polgári jog
fokozott felelõsségre vonatkozó szabályai szerint felel.
6. §
(1) A szomszéd állam területét is érintõ, illetve a határvonal szárazföldi
vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményezõ munkák csak nemzetközi
szerzõdés alapján végezhetõk.
(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezetõ építményeket és mûtárgyakat
nemzetközi szerzõdés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni,
karbantartani, illetve megszüntetni.
(3) A munka megkezdéséhez a 42. § szerinti szakhatósági hozzájárulástól el
lehet tekinteni, amennyiben azt közveszély elhárítása, tûzoltás, mûszaki
mentés, ipari szerencsétlenség, elemi csapás vagy egyéb katasztrófa
következményeinek felszámolása indokolja. Ilyen esetben a Határõrséget
utólag haladéktalanul értesíteni kell.
(4) Ha a tevékenység a határ átlépésével jár, a hozzájárulás kiadásával
egyidejûleg a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együttesen intézkedik a
munkák elvégzéséhez szükséges határátléptetések végrehajtásáról. Ennek
költségei a kérelmezõt terhelik, ha nemzetközi szerzõdés eltérõen nem
rendelkezik.
7. §
A határrend megsértése következtében keletkezett károk, költségek
megállapításának és megtérítésének módját nemzetközi szerzõdés, ennek
hiányában jogszabály állapítja meg.
8. §
A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi
szerzõdés állapítja meg.
9. §
Az államhatáron átkóborolt háziállat elhelyezésérõl, tartásáról annak
visszaadásáig - az állategészségügyi elõírásokra és a vámjogszabályokra is
figyelemmel - az illetékes települési önkormányzat jegyzõje gondoskodik.
10. §
A határvízen való áthaladás közben - kényszerkikötés kivételével - a vízi
jármû a magyar vagy a szomszédos államhoz tartozó parton nem köthet ki, arra
fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem
lehet. Kényszerkikötés esetén a 17. § (4) bekezdését megfelelõen alkalmazni
kell.
11. §
(1) A magyar vasútállomások között, de a szomszéd állam területén levõ
vasútvonalon az államhatár átlépésére, a közlekedésre (peage forgalom)
nemzetközi szerzõdés rendelkezése az irányadó.
(2) Az (1) bekezdésben említett forgalomban a Magyar Köztársaság területén
áthaladó vonatra a nemzetközi szerzõdésben elõírtak szerint lehet fel- vagy
arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.
12. §
A Határõrségnek be kell jelenteni:
a) az államhatártól számított öt kilométeren belüli vadászatot,
tervezett idõpontja elõtt legalább 3 munkanappal;
b) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lõtéren rendezett
éleslövészetet 3 munkanappal korábban;
c) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli légi jármûvel
végzett növényvédelmi munkát, megkezdése elõtt legalább 24 órával.
Az államhatár átlépésének feltételei
13. §
(1) Az államhatárt a nemzetközi szerzõdésekben, valamint külön törvényekben
meghatározott feltételekkel a 14. §-ban meghatározott kivétellel, a forgalom
számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelõhelyen, a
Határõrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenõrzése mellett
lehet átlépni.
(2) Menetrend szerint közlekedõ autóbuszon, vonaton vagy hajón utazó személy
útiokmányainak és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenõrzése menetközben
is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedõ jármûvön a szolgáltatást
végzõ kérésére hajtható végre a menet közbeni ellenõrzés.
(3) A légi jármûvön utazók útiokmányának és az átlépés egyéb feltételének
ellenõrzését a légi jármûnek az ország területére történõ leszállása után,
illetõleg felszállása elõtt kell végrehajtani. E rendelkezéstõl -
figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - nemzetközi szerzõdés alapján
lehet eltérni.
14. §
Kérelemre a Határõrség a Vám- és Pénzügyõrséggel együtt ideiglenes
határátkelõhely mûködését engedélyezheti. A Határõrség részére a
határátkelõhely mûködtetésébõl adódó többletköltségekre a vámjogról, a
vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény
144. §-ának (10) bekezdését megfelelõen kell alkalmazni.
15. §
(1) A határátkelõhely rendjének fenntartásáért a Határõrség a felelõs.
(2) A határátkelõhely területére nem határátlépés céljából történõ belépés
és az ott tartózkodás, a távozás rendjét kormányrendelet határozza meg.
16. §
(1) A határátkelõhely ingatlan tulajdonosának, bérlõjének vagy kezelõjének
kell biztosítania a ki- és beléptetés gyors, kulturált végrehajtásához
szükséges tárgyi feltételeket.
(2) A jármûvek és a szállítmányok átvizsgálásánál az üzemeltetõ vagy a
fuvarozó köteles közremûködni.
(3) A vasúti, légi és vízi közlekedésben nemzetközi különjárat indításakor
és a nemzetközi forgalomban közlekedõ jármûvek menetrendjének
megállapításához figyelembe kell venni - a Határõrség és a Vám- és
Pénzügyõrség által meghatározott - a határátlépés feltételeinek
ellenõrzéséhez szükséges idõt.
17. §
(1) A légi jármû az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépõ pontokon - a
polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerzõdések és jogszabályok
megtartásával lépheti át.
(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló -
nemzetközi forgalomban közlekedõ - polgári és állami légi jármûvek, utasaik,
valamint személyzetük határforgalmi és vámellenõrzés alá tartoznak.
(3) A nemzetközi forgalomban közlekedõ légi jármû határterületen kívüli le-,
illetõleg felszállásának engedélyezése elõtt a repülõtér üzemeltetõje
elõzetesen beszerzi a Határõrség, továbbá a Vám- és Pénzügyõrség
hozzájárulását.
(4) A kényszerleszállást végrehajtó - nemzetközi forgalomban közlekedõ vagy
külföldi - légi jármû parancsnoka köteles a Határõrséget vagy a Magyar
Köztársaság Rendõrségét (a továbbiakban: Rendõrség) vagy a Vám- és
Pénzügyõrséget haladéktalanul értesíteni. E tényrõl a szervek tájékoztatják
egymást. Továbbhaladáshoz a Határõrség, valamint a Vám- és Pénzügyõrség
együttes engedélye szükséges.
(5) Ha a kényszerleszállás kiépített leszállóhelyre történik, a leszállóhely
felelõs személye értesíti a (4) bekezdésben felsorolt hatóságokat.
Az államhatár átlépésének kivételes szabályai
18. §
Az államhatáron a személyek átlépésekor, illetve jármûvek és szállítmányok
áthaladásakor a határátlépésre vonatkozó szabályokat - ha jogszabály vagy
nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik - nem kell alkalmazni az alábbi
esetekben:
a) vízi, vasúti vagy légi jármûvel történõ átutazás esetén, amennyiben
az utas a Határõrség, a Vám- és Pénzügyõrség által kijelölt
tranzitterületet, illetõleg a jármûvet nem hagyja el;
b) az államhatárnak a 6. § (4) bekezdésében, a mentésben résztvevõk és a
menekülõ lakosság határátlépésekor a 10. §-ban és a 11. § (1)
bekezdésében említett átlépése esetén;
c) a Határõrségnél menekültként való elismerését, illetõleg ideiglenes
menedéket kérõ személynél;
d) kiadatás, kitoloncolás, átszállítás vagy személynek nemzetközi
szerzõdés alapján történõ átadása vagy átvétele, átszállítása esetén.
Határátkelõhely megnyitása, megszüntetése,
mûködésének szüneteltetése, a határforgalom korlátozása
19. §
(1) Új határátkelõhely megnyitására a Kormány által kötött nemzetközi
szerzõdés alapján kerülhet sor.
(2) A határátkelõhely megszüntetésére, a mûködésének szüneteltetésére,
továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi szerzõdéssel
összhangban, a Kormány döntése alapján a belügyminiszter és a
pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben intézkedik.
20. §
(1) Fertõzõ betegség elterjedésének megakadályozása céljából vagy más
közegészségügyi érdekbõl a belügyminiszter - a népjóléti miniszter
kezdeményezésére - az államhatár átlépését különleges egészségügyi elõírások
megtartásához kötheti.
(2) Fertõzõ állatbetegség vagy veszélyes növényi károsító behurcolásának
megakadályozása érdekében, illetõleg annak bekövetkezése esetén a
határforgalom korlátozására, összhangban a növény- és az állategészségügyi
korlátozásokkal, a földmûvelésügyi miniszter kezdeményezése alapján a
belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.
(3) Nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrendvédelmi érdekbõl, valamint a
polgári védelemrõl szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben -
rendkívül indokolt esetben és meghatározott idõtartamra - a Kormány teljes,
a belügyminiszter részleges határzárat rendelhet el.
(4) A belügyminiszter a határzár elrendelésérõl, annak okairól az
Országgyûlés illetékes bizottságát tájékoztatja, illetõleg annak tényét
nyilvánosságra hozza.
II. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
A Határõrség államhatár védelmi tevékenysége
21. §
(1) A Határõrség az országot ért fegyveres támadás, valamint külsõ fegyveres
csoport váratlan betörése esetén - az ország fegyveres védelmének tervében
(a továbbiakban: védelmi terv) meghatározott és e feladatra felkészített
egységeivel - részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi
sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak megvédésében.
(2) A Kormány intézkedésének megfelelõen a Határõrség az (1) bekezdésben
foglaltak végrehajtása végett:
a) a határõrizeti és a határforgalmi kirendeltségek részére
rendkívüli vagy megerõsített szolgálatot vezet be;
b) a veszélyeztetett határszakaszra határõr erõket és ideiglenes
irányító szerveket csoportosít át, illetõleg alkalmaz;
c) az államhatár rendjének védelmét - váratlan támadás elhárítása
érdekében a rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetéséig - a védelmi
tervben meghatározottak szerint látja el;
d) külön törvény alapján a feladat végrehajtása érdekében polgári
objektumokat és technikai eszközöket vehet igénybe.
(3) A Határõrség az államhatár mentén vagy arra merõlegesen - a
rádiótechnikai eszközök mérési lehetõségeinek határa alatt - kismagasságon
repülõ légicél vizuális módon felderített határsértésérõl tájékoztatja az
illetékes repülési szervet.
(4) A Határõrség végrehajtja a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a
továbbiakban: Hvt.) 22. §-ából reá háruló feladatokat.
(5) A Határõrség a lakosságot és az anyagi javakat széles körben közvetlenül
fenyegetõ veszélyhelyzet, közveszély esetén, illetõleg a polgári védelemrõl
szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben közremûködik:
a) a lakosság és az anyagi javak mentésében, a kitelepítési feladatok
ellátásában;
b) a helyszín biztosításában;
c) objektumok õrzésében;
d) a közigazgatási szervek által fenntartott intézmények
kitelepítésében;
e) a következmények felszámolásában;
f) az államhatár közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén a
szomszéd állam területérõl menekülõk átléptetésében, illetõleg a mentõ
erõk felvezetésében;
g) a szomszéd állam területérõl az államhatáron átmenekülõ személyek
összegyûjtésében, elsõdleges elhelyezésében, élelemmel, ruházattal
történõ ellátásában, szükség esetén orvosi kezelésükben, továbbá anyagi
javaik õrzésében.
(6) A Határõrség térítés ellenében speciális szakértelmet és mûszaki
eszközöket igénylõ feladatot hajthat végre.
A Határõrség rendészeti tevékenysége, bûnüldözési feladatai
22. §
(1) A Határõrség rendészeti tevékenysége során ellátja a következõ
feladatokat:
a) õrzi az államhatárt, megakadályozza az államhatár jogellenes
átlépését, gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról;
b) más hatóságokkal együttmûködve ellenõrzi az államhatáron áthaladó
személy- és jármûforgalmat, a szállítmányokat, biztosítja a
határátkelõhelyek rendjét;
c) végrehajtja a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról
és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban:
idegenrendészeti törvény) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott
feladatait;
d) eleget tesz a nemzetközi szerzõdésekben meghatározott
kötelezettségeinek, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott
magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével,
megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését,
gondoskodik a határnyiladék tisztántartásáról;
e) elhárítja az államhatár rendje, a Határõrség által õrzött objektumok
ellen irányuló erõszakos cselekményeket;
f) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztetõ
konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges
intézkedéseket;
g) konfliktushelyzetben a 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl
felderíti az államhatár rendjét veszélyeztetõ fegyveres cselekményeket,
illetõleg elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezõket;
h) jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban
szakhatóságként mûködik közre;
i) rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén
végrehajtja a jogszabályokban meghatározott rendvédelmi feladatokat;
j) egyes szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályban
meghatározott jogköröket;
k) gyûjti és értékeli azokat az információkat, amelyek feladatai
ellátásához szükségesek.
(2) A Határõrség ellátja a törvényben hatáskörébe utalt bûnüldözési
feladatokat:
a) elvégzi az e törvényben hatáskörébe utalt nyomozási cselekményeket;
b) nyomozóhatóságként jár el a külön törvényben hatáskörébe utalt
büntetõ ügyekben.
A Határõrség szervezete
23. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervekre tagolódik.
(2) A Határõrség központi szerve a Határõrség Országos Parancsnoksága (a
továbbiakban: országos parancsnokság).
(3) A Határõrség területi szervei az országos parancsnokság közvetlen
alárendeltségében mûködõ igazgatóságok és tanintézetek.
(4) A Határõrség központi szerve és területi szervei jogi személyek.
(5) A Határõrség helyi szervei az igazgatóságok szervezetében lévõ
határõrizeti, illetõleg határforgalmi kirendeltségek.
(6) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására törvényben
meghatározott módon a (3) és (5) bekezdésben nem említett határõr szervezet
is létrehozható, melynek jogállását jogszabály állapítja meg.
A Határõrség irányítása
24. §
(1) A Határõrséget az Alkotmányban és a Hvt-ben meghatározottak szerint az
Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a belügyminiszter
irányítja.
(2) A belügyminiszter a Kormánynak a Határõrség feladatainak végrehajtásáért
felelõs szakminisztere. Gyakorolja mindazokat az irányítási jogokat,
amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetõleg külön törvény nem utal más
szerv vagy személy hatáskörébe.
(3) A belügyminiszter a határrendészeti tevékenység szakmai irányítása
körében
a) elõterjeszti a Kormány részére a Határõrség költségvetésére,
fejlesztésére, felszerelésére, felkészítésére vonatkozó terveket,
beszámolókat, valamint elõterjeszti az Országgyûlés részére a Határõrség
részletes bontású létszámát;
b) elõkészíti a Határõrség tevékenységével, mûködésével és
feladataival kapcsolatos nemzetközi szerzõdések, törvények,
országgyûlési határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok
tervezeteit;
c) rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza
a Határõrség mûködését;
d) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a Határõrség nemzetközi
együttmûködésének és fejlesztésének elõsegítésére;
e) a Határõrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos
parancsnok) javaslatára - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - dönt a
Határõrség jogi személyiségû szervezetének [23. § (4) bekezdése]
létesítésérõl vagy megszüntetésérõl, illetõleg a sorállománnyal
betöltött szolgálati beosztások hivatásos vagy szerzõdéses határõri
szolgálati beosztásokká, illetve köztisztviselõi, közalkalmazotti
munkakörökké átminõsítésérõl;
f) elvégzi a Határõrségnél a fegyverzeti, felszerelési és kényszerítõ
eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.
25. §
(1) A belügyminiszter a Határõrség mûködésének irányítása keretében
a) a Kormány döntései végrehajtására a Határõrség részére feladatot
határozhat meg és a határõrségi feladatok teljesítésére - törvény eltérõ
rendelkezése hiányában - utasítást adhat;
b) gyakorolja - a Hvt. 7. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, illetõleg
(2) bekezdésében foglaltak kivételével - az országos parancsnok felett a
munkáltatói jogokat;
c) meghatározza a Határõrség magasabb harckészültségbe
helyezésének és mozgósításának elveit;
d) a Kormány döntése alapján - az országos parancsnok útján - intézkedik
a Határõrség magasabb harckészültségbe helyezésérõl és mozgósításáról;
e) a honvédség parancsnokának felterjesztése alapján megszabja a
Határõrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének
követelményeit;
f) megállapítja az országos parancsnok hatáskörére vonatkozó részletes
szabályokat;
g) az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határõrség Szervezeti
és Mûködési Szabályzatát;
h) felelõs a Határõrség törvényes mûködéséért, a jogellenes gyakorlat
megelõzése és megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedést tesz,
melynek keretében rendszeresen ellenõrzi a jogszabályok betartását,
jogszabálysértõ feladatellátás esetén intézkedik a törvényesség
helyreállítására, a jogszabálysértõ intézkedések megsemmisítésére vagy
megváltoztatja a jogszabálysértõ belsõ rendelkezéseket, elbírálja az
országos parancsnokság (országos parancsnok) által az elsõ fokú
eljárásban hozott határozat elleni fellebbezéseket;
i) kijelöli a Határõrség által õrzendõ objektumokat;
j) felügyeli a Határõrség költségvetési gazdálkodását;
k) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és
munkáltatói jogokat;
l) kinevezi - a nemzetközi szerzõdések és a Kormány felhatalmazása
alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott
szervek (határügyi fõmegbízottak, határmegbízottak, vegyes bizottságok,
stb.) vezetõit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértõit;
m) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartását szolgáló
konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;
n) a Kormány felhatalmazása alapján konfliktushelyzet és menekültügyi
veszély esetén intézkedik a határõr erõk ideiglenes átcsoportosítására.
(2) A belügyminiszter törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott
hatáskörében egyedi utasítást a Határõrség részére csak az országos
parancsnok útján adhat.
(3) A belügyminiszter a Határõrség hatósági hatáskörébe tartozó ügy érdemét
érintõ utasítást nem adhat.
Az országos parancsnok
26. §
(1) A Határõrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója
a Határõrség személyi állományának.
(2) Az országos parancsnok felelõs a Határõrség katonai védelmi és
rendészeti feladatokra történõ felkészítéséért, a honvédelmi és a rendészeti
feladatainak ellátásáért, a fegyelmi helyzetéért, továbbá mûködésének minden
oldalú biztosításáért, a költségvetési gazdálkodás törvényességéért.
27. §
(1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi
eszközei által meghatározott keretek között önálló felelõsséggel vezeti az
országos parancsnokságot, irányítja és ellenõrzi a területi szervek
mûködését, valamint adja ki parancsait és intézkedéseit.
(2) Az országos parancsnok az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében
a) a belügyminiszter intézkedése szerint részt vesz az ország
fegyveres védelmi tervének a Határõrségre vonatkozó részének
kidolgozásában;
b) javaslatot tesz a belügyminiszternek a Határõrség mûködését,
feladatkörét érintõ jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi
eszközei megalkotására;
c) jóváhagyásra a belügyminiszter elé terjeszti az államhatár
rendjének fenntartását szolgáló konfliktushelyzet és menekültügyi
veszély kezelésére vonatkozó terveket;
d) szabályozza a Határõrség magasabb harckészültségbe helyezésének és
mozgósításának végrehajtási rendjét;
e) a Honvéd Vezérkarral együtt tervezi a Határõrség állományának
kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és a mozgósításhoz szükséges
vagyontárgyak igénybevételét, elõkészíti a konfliktushelyzet és a
menekültügyi veszély esetén átcsoportosításra kerülõ állomány
elhelyezéséhez szükséges állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok
igénybevételét szolgáló megállapodásokat;
f) kidolgozza az állomány kiképzésének, felkészítésének rendjét és
biztosítja annak végrehajtását;
g) kidolgozza és a belügyminiszterhez felterjeszti a Határõrség
létszámára, ezen belül az állomány-összetételre, szervezetére,
felszerelésére vonatkozó terveket és jóváhagyás után gondoskodik azok
végrehajtásáról;
h) dönt a 24. § (3) bekezdésének e) pontja alá nem tartozó szervezeti
egységek létrehozásáról és megszüntetésérõl;
i) irányítja a nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ feladatok végrehajtását;
j) a nemzetközi kapcsolatokban képviseli a Határõrséget;
k) gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói jogköröket,
javaslatot tesz a belügyminiszternek helyettesei kinevezésére és
felmentésére;
l) irányítja a Határõrség éves költségvetésének elkészítését,
gondoskodik az éves költségvetési elõirányzatok jogszabályban foglaltak
szerinti felhasználásáról, elkészíti az éves költségvetés
felhasználásáról szóló beszámoló jelentést;
m) megszervezi és vezeti a Határõrség mûködésének anyagi-technikai,
mûszaki, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi
állomány megfelelõ szolgálati és munkakörülményeirõl;
n) a Határõrség szervei számára - jogszabályban és az állami irányítás
egyéb jogi eszközei által meghatározott védelmi tevékenység, rendészeti
feladatok, valamint a mûködéssel összefüggõ funkcionális feladatok
végrehajtására, illetve a hatáskörébe tartozó kérdések szabályozására -
kötelezõ intézkedéseket és parancsokat adhat;
o) gondoskodik a Határõrségnél az állam- és szolgálati titok védelmérõl;
p) a határõrizet, a határforgalom ellenõrzése, a határrend fenntartása
érdekében határõr erõket, eszközöket ideiglenesen átcsoportosíthat.
III. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA
28. §
A Határõrség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítõ
határõrökbõl, igénybevett tartalékos hadkötelesekbõl, köztisztviselõkbõl és
közalkalmazottakból állhat.
29. §
E törvény alkalmazásában tényleges szolgálatot teljesíthet:
a) a hivatásos állományú;
b) a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények Határõrség által
beiskolázott hallgatója, aki külön jogszabály szerinti jogviszonyban
készül a hivatásos határõr pályára;
c) a szerzõdéses állományú;
d) a hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos határõr szolgálatot
teljesítõ (a továbbiakban: az a)-d) pontokban említettek: határõr).
A határõr állomány kiegészítése
30. §
(1) A határõr - a szolgálati viszony keletkezése szerint - önkéntes
jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján teljesíthet szolgálatot.
(2) A határõr állomány kiegészítése a hivatásos és a szerzõdéses szolgálatra
önként jelentkezõk, illetõleg hadkötelesek behívása útján történhet.
31. §
(1) A hivatásos szolgálati viszony határozatlan idõre, a szerzõdéses
szolgálati viszony határozott idõre létesül.
(2) A szerzõdéses határõr meghatározott beosztást tölt be és ennek
megfelelõ rendfokozatot érhet el.
32. §
(1) A sor- és a tartalékos állomány kiegészítésére a Hvt. rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2) A tartalékos állományt - az illetékes megyei (fõvárosi) hadkiegészítõ
parancsnokság által biztosított - a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a
Határõrség hivatásos vagy szerzõdéses állományából elbocsátott,
nyugállományba, illetõleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesek
képezik.
33. §
A határõr szolgálatra való - külön jogszabályban meghatározott -
alkalmasságát a folyamatban lévõ büntetõeljárásra, a büntetett elõéletre, a
büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre
és a pszichikai állapotra vonatkozóan a szolgálat létesítésekor ellenõrizni
kell, valamint a szolgálati viszony tartama alatt ellenõrizhetõ.
34. §
A hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos szolgálatot teljesítõ határõr
ügydöntõ hatósági jogkört nem gyakorolhat.
35. §
A határõr erõk kötelékben:
a) határterületen a 21. §-ban és a 22. § (1) bekezdésének a), b),
c), e), f), g) és i) pontjaiban;
b) határterületen kívül a 21. §-ban és a 22. § (1) bekezdésének c), e)
és i) pontjaiban foglalt feladatok végrehajtására alkalmazhatók.
36. §
A Határõrség állományában tényleges szolgálatot teljesítõk jogaira,
kötelességeire, juttatásaira, társadalombiztosítási ellátására, valamint
fegyelmi és kártérítési felelõsségére vonatkozó szabályokat a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a hadköteles
katonák szolgálati viszonyáról, továbbá a katonai és a rendvédelmi
felsõoktatási intézmények vezetõinek, oktatóinak és hallgatóinak
jogállásáról és a szakképzésrõl szóló külön törvények állapítják meg.
IV. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG EGYÜTTMÛKÖDÉSE
37. §
(1) A Határõrség jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása során
együttmûködik a Magyar Honvédséggel, a Rendõrséggel, a Vám- és
Pénzügyõrséggel, a büntetés-végrehajtás szerveivel, a polgári védelmi
szervekkel, a menekültügyi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a
környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel,
valamint a helyi önkormányzatokkal és azok hivatalaival, a gazdálkodó
szervezetekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok
közösségeivel.
(2) Az államhatár õrzése, a határforgalom ellenõrzése, a határrend
fenntartása, továbbá a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatok
teljesítése során a Határõrség nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján
együttmûködik más államok határrendészeti szerveivel.
38. §
A Határõrség - határrendészeti feladatot ellátó - területi és helyi
szerveinek létesítéséhez elõzetesen ki kell kérni az érintett helyi
önkormányzat képviselõ testületének véleményét.
39. §
(1) Az igazgatóságok vezetõi évente tájékoztatják a határterületi
önkormányzatok megyei (fõvárosi), megyei jogú városi közgyûlését a
határrend, a határõrizeti helyzet és a határforgalom alakulásáról.
(2) A Határõrség helyi szervének vezetõje felkérésre tájékoztatja az
illetékességi területén lévõ települési önkormányzat képviselõ testületét a
határrend és határõrizet helyzetérõl, valamint a határforgalom alakulásáról.
(3) A Határõrség területi szervének vezetõje az illetékes közigazgatási
hivatal vezetõjét, a megyei (fõvárosi) közgyûlés elnökét (fõpolgármesterét),
a megyei (fõvárosi) rendõrfõkapitányt, a megyei (fõvárosi) polgári védelmi
parancsnokot; helyi szervének vezetõje a települési önkormányzat
polgármesterét, illetõleg az e) pontban foglaltakról a területileg illetékes
környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot is haladéktalanul
tájékoztatja:
a) a lakosságot a szomszédos állam területérõl fenyegetõ
veszélyrõl;
b) a tömegesen menekülõ, illetve ideiglenes menedéket kérõ személyek
várható érkezésérõl;
c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme
érdekében tett és javasolt intézkedésekrõl, a fegyveres csoport
felszámolásáról;
d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden
korlátozásról, ha annak elõzetes bejelentésére a késedelem veszélye
miatt nem volt lehetõség;
e) a környezet szennyezésérõl, illetve annak veszélyérõl vagy a
természeti értékek károsításáról.
(4) A Határõrség területi szervének vezetõje haladéktalanul tájékoztatja:
a) a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakról a Nemzetbiztonsági
Hivatal területileg illetékes szervének vezetõjét;
b) a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Magyar Honvédség
érintett területen állomásozó egységének parancsnokát;
c) a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a Vám- és
Pénzügyõrség illetékes területi vámszervének parancsnokát;
d) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról az illetékes menekültügyi
szervet.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett szervek vezetõi a Határõrség illetékes
szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a
Határõrség tevékenységét érintõ - tényekrõl és körülményekrõl.
V. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE,
ILLETÉKESSÉGE, HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE
Hatósági jogkörök
40. §
(1) A Határõrség - feladatainak ellátásához szükséges mértékben - a
határterületen utat, területet lezárhat, átkutathat; az érintetteknek a
települési önkormányzat jegyzõje útján történõ értesítése mellett
meghatározott területen a tartózkodást vagy a munkavégzést ideiglenesen
korlátozhatja vagy megtilthatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a határutakon való közlekedést a
Határõrség az illetékes rendõrkapitányság és a települési önkormányzat
polgármesterének, valamint az érintett közlekedési szakhatóság értesítése
mellett, nemzetközi szerzõdés alapján a szomszéd állam illetékes szervével
egyetértésben korlátozhatja vagy megtilthatja. A Határõrség intézkedése nem
okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés
törvényes céljával.
(3) A Határõrség a határterületen az államhatár rendjének védelmét szolgáló
mûtárgyakat, mûszaki berendezéseket létesíthet és helyezhet el, technikai
eszközöket telepíthet.
41. §
A Határõrség - a nemzetközi vízi út kivételével - a szomszéd állam illetékes
szerveivel, valamint a Vám- és Pénzügyõrséggel egyetértésben, nemzetközi
szerzõdés alapján engedélyezi:
a) szomszéd vagy harmadik állam vízi jármûvének a határvíz olyan
szakaszán való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Köztársaság
területe;
b) vízi jármûnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol
mindkét part a szomszéd állam területe.
Szakhatósági hatáskör
42. §
(1) A Határõrség szakhatósági hozzájárulása szükséges:
a) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lõtér
létesítéséhez;
b) határvízen és annak partján kikötõhely vagy egyéb építmény
létesítéséhez, fürdõhely kijelöléséhez és fenntartásához;
c) a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott tevékenységhez, továbbá a
határvonaltól számított száz méteren belül a bányamûveléshez, a
kutatáshoz, a méréshez, a vízügyi és az építési munkálatokhoz.
(2) A 12. § szerinti bejelentési kötelezettséget vagy a szakhatósági
hozzájárulást igénylõ tevékenységet a Határõrség megtilthatja, ha a
bejelentést vagy a hozzájárulás beszerzését elmulasztották.
Eljárás bûncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén
43. §
(1) A Határõrség a büntetõ eljárásról szóló törvényben (Be. 16. §-ának (4)
bek.) meghatározott bûncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást.
(2) A Határõrség határterületen a törvényben és nemzetközi szerzõdésben
meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bûncselekmények
esetén köteles a bûncselekményt megszakítani, a bûncselekmény elkövetésével
alaposan gyanúsítható személyt elfogni és a bizonyítási eszközök
megjelölésével az illetékes hatóságnak átadni. A bizonyítási eszközök
megõrzése érdekében halaszthatatlan nyomozási cselekményeket foganatosíthat.
44. §
(1) A Határõrség a bûncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy
elfogása, illetõleg jogellenes határátlépésének megakadályozása,
bûncselekménnyel kapcsolatba hozható jármû, tárgy vagy okmány határon való
átvitelének megakadályozása érdekében a nyomozóhatóság megkeresésére - a 43.
§ (2) bekezdése és a büntetõeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának
(4) bekezdése szerinti bûncselekmények esetén saját hatáskörben is -
határkörözést foganatosíthat.
(2) A Határõrség a saját hatáskörébe tartozó ügyben, valamint a Rendõrség,
a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok,
illetve a Vám- és Pénzügyõrség megkeresésére határfigyelõztetést végezhet.
45. §
(1) A Határõrség a közrendre, a közbiztonságra, illetve a határ rendjére
veszélyt jelentõ cselekmények, a határterületen elkövetett szabálysértések
esetén intézkedik a cselekmény megszakítására, a tényállás és a bizonyítékok
rögzítésére, valamint a feljelentés megtételére.
(2) A Határõrség a (3) bekezdésben meghatározott szabálysértések elkövetése
esetén jogosult az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatására, a
helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére,
visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte
esetén - az elkövetõ elõállítására.
(3) A határõr törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint
helyszíni bírságot alkalmazhat: a külföldiek rendészetével, a tiltott
határátlépéssel, az útlevéllel és útiokmánnyal kapcsolatos, a
határrendészeti, a határjel-hamisítás és jelrongálás szabálysértés, valamint
a közúti határátkelõhelyen elkövetett közlekedési szabálysértés
elkövetõjével szemben.
Idegenrendészeti hatáskör
46. §
(1) A Határõrség idegenrendészeti feladatait az idegenrendészeti törvényben
meghatározott hatáskörében végzi.
(2) A Határõrség nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján végrehajtja
a személyek államhatáron történõ átadását, átvételét, valamint más államok
között átadásra kerülõ személyeknek az átadás helyére kíséréssel történõ
átszállítását.
47. §
(1) A Határõrség meghallgatja azt a külföldit, aki a Határõrségnél
menekültként való elismerésére, illetõleg ideiglenes menedékben
részesítésére irányuló nyilatkozatot terjeszt elõ, illetve úgy nyilatkozik,
hogy visszairányítása, kiutasítása esetén az idegenrendészeti törvény 32. §
(1) bekezdésében leírt veszélyek fenyegetik. Az ilyen tartalmú nyilatkozatot
akkor is jegyzõkönyvbe kell venni, ha azt a külföldi az idegenrendészeti
eljárás keretében tette.
(2) A Határõrség az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot elõterjesztõ
külföldit - nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály eltérõ rendelkezése
hiányában - a külön rendelkezésekben elõírt azonnali intézkedések megtétele
után az intézkedõ határõrizeti szervhez legközelebbi menekülteket befogadó
állomásra irányítja vagy kíséri.
(3) Ha a menekültügyi hatóság döntése alapján a személy menekültkénti
elismerésére vagy ideiglenes védelemben részesítésére nincs mód, a
Határõrség az idegenrendészeti törvényben meghatározottak szerint szükséges
intézkedést foganatosítja.
A Határõrség illetékessége
48. §
A Határõrség határterületen - külön jogszabály alapján - részt vesz a
környezet- és a természetvédelmi, valamint a víziközlekedési (hajózási)
szabályok megtartásának ellenõrzésében.
49. §
(1) A Határõrség a hatáskörébe utalt feladatok ellátására - az 50. §-ban
foglalt eltéréssel - a határterületen illetékes.
(2) A Határõrség határrendészeti feladatot ellátó szervezeteinek
illetékességi területét külön jogszabály állapítja meg.
50. §
(1) A Határõrség a 22. § (1) bekezdésének c), d) e), i), j) és k)
pontjaiban, illetve a (2) bekezdésében meghatározott feladatait a
határterületen kívül is ellátja.
(2) A Határõrség a határforgalom ellenõrzését nemzetközi szerzõdés alapján
más állam területén is végezheti. Nemzetközi szerzõdés alapján más állam
hatóságai a Magyar Köztársaság területén is végezhetnek határforgalom
ellenõrzést.
A Határõrség hatósági fórumrendszere
51. §
A Határõrség hatáskörébe utalt ügyekben - amennyiben jogszabály másként nem
rendelkezik - elsõ fokon a határõrizeti és a határforgalmi kirendeltség,
másodfokon az igazgatóság jár el.
52. §
Az igazgatóság - amennyiben nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik -
elsõ fokon szakhatóságként hozzájárul az e törvény 6. §-ának (1)-(2)
bekezdéseiben, valamint a 42. §-ban meghatározott tevékenység gyakorlásához,
engedélyezi a 17. § (4) bekezdésében és a 41. §-ban meghatározott
tevékenységet, valamint az államhatáron áttévedt személyeknek a közös
államhatáron történõ átadás-átvételét.
53. §
(1) Az országos parancsnokság másodfokon bírája el az igazgatóság elsõ fokú
közigazgatási határozata ellen benyújtott fellebbezést.
(2) Az országos parancsnokság jár el elsõ fokon a 14. §-ban, valamint a
17. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A másodfokú eljárásra a
belügyminiszter jogosult.
VI. FEJEZET
INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTÕ ESZKÖZÖK,
TITKOS INFORMÁCIÓGYÛJTÉS
54. §
A Határõrség a határrendészeti feladatkör ellátása során a Rendõrségrõl
szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) IV-IX. fejezeteinek
rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazza. Ennek
során a Rendõrség alatt Határõrséget, rendõr alatt határõrt, feladatokon a
Határõrség e törvényben elõírt feladatait kell érteni.
Intézkedések
55. §
Az Rtv. IV-IX. fejezeteiben foglaltak - a bírói engedélyhez kötött titkos
információgyûjtés kivételével - e törvényben meghatározott rendészeti
feladatkörében irányadók a Határõrségre is.
56. §
(1) A határõr intézkedéseire az Rtv. V. fejezetének rendelkezéseit az alábbi
eltérésekkel kell alkalmazni:
a) az Rtv. 36. §-a rendelkezéseinek (személy- és tárgykörözés)
alkalmazására a Határõrség csak a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43.
§-ának (2) bekezdésében felsorolt bûncselekmények alapos gyanúja esetén
jogosult;
b) a Be. 16. §-ának (4) és az e törvény 43. §-ának (2) bekezdésében
felsorolt bûncselekmények alapos gyanúja esetén a határõrt az Rtv. 39.
§-ának (intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minõsülõ egyéb
helyen) a)-c) pontjaiban biztosított jogok illetik meg;
c) az Rtv. 45. §-ában foglalt intézkedést (jármû elszállítása,
kerékbilincs alkalmazása) a Határõrség csak közúti határátkelõhelyen
foganatosíthatja;
d) nem jogosult a határõr az Rtv. 34. §-ában (elõvezetés), 35. §-ában
(bûnmegelõzési ellenõrzés), 38. §-ában (közbiztonsági õrizet),
41. §-ában (mûszeres - poligráfos - ellenõrzés), 46. §-ában
meghatározott (személy- és létesítménybiztosítási) jogkör gyakorlására,
illetve intézkedés foganatosítására;
e) a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ sor-, tartalékos- és
póttartalékos állományú határõr járõrszolgálatban az Rtv. 29. §-ában
(igazoltatás), 30. §-ában (fokozott ellenõrzés), 31. §-ában (ruházat,
csomag, jármû átvizsgálása), 32. §-ában (felvilágosítás kérés) és
a 33. § (1) bekezdése a)-d) pontjaiban (elfogás) meghatározott
intézkedéseket foganatosítja;
f) a határõr - feladatkörére tekintettel - bûncselekmény észlelése
esetén a határterületen kívül is köteles a szükséges intézkedéseket
megtenni.
(2) A Határõrség mûködése során az Rtv. 27. §-a szerinti díjkitûzést nem
alkalmaz és az Rtv. 28. §-ában meghatározott hatósági engedélyezést nem
folytat.
Kényszerítõ eszközök
57. §
A határõr által alkalmazható kényszerítõ eszközökre és alkalmazásuk módjára
az Rtv. VI. fejezet rendelkezései az irányadók az alábbi eltérésekkel:
a) a határõr csak a belügyminiszter által a Határõrségnél
rendszeresített kényszerítõ eszközt alkalmazhat;
b) az Rtv. 51. §-ában meghatározott útzárat a Határõrség csak a
határterületen alkalmazhatja;
c) nem alkalmazható határõr csapaterõ az Rtv. 58. § (1) bekezdésének g)
pontjában, valamint az 59. §-ban meghatározott esetekben.
Lõfegyverhasználat
58. §
(1) A határõr lõfegyvert használhat az Rtv. 52-53. §-ában és az 55-57. §-
ában meghatározott módon, az alábbi esetekben:
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;
b) a testi épséget súlyosan veszélyeztetõ közvetlen támadás elhárítására;
c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légijármû hatalomba
kerítése bûncselekményének megakadályozására vagy megszakítására;
d) bûncselekmény lõfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására
alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;
e) lõfegyver, illetõleg robbanóanyag jogosulatlan, erõszakos megszerzésére
irányuló cselekmény megakadályozására;
f) az állam mûködése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedõen
fontos létesítmény ellen intézett támadás elhárítására;
g) azzal szemben, aki a nála lévõ fegyver vagy más veszélyes eszköz
letételére irányuló határõri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása
a fegyver vagy más veszélyes eszköz ember elleni közvetlen felhasználására
utal;
h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás
elhárítására.
(2) Nemzetközi szerzõdés alapján más állam területén szolgálatot ellátó
határõr a nemzetközi szerzõdésben meghatározott esetekben és módon
használhat lõfegyvert.
(3) Mind a lõfegyverhasználatot, mind a fegyverhasználatot haladéktalanul
jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró intézkedik a
használat jogszerûségének kivizsgálására.
Titkos információgyûjtés
59. §
(1) A Határõrség e törvény 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
feladatainak végrehajtása érdekében - az Rtv. VII. fejezet 63. §, 64. §
[a 64. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata és a (3) bekezdése
kivételével], 66-68. §-aiban meghatározott rendelkezések szerint - titkos
információgyûjtést folytathat.
(2) A Határõrség az (1) bekezdésben írt információgyûjtést csak akkor
alkalmazhatja, ha e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához
szükséges adatok más módon nem szerezhetõk be.
Jogorvoslat
60. §
(1) Az e törvényben szabályozott intézkedések, illetõleg kényszerítõ
eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra - amennyiben az intézkedés alapján
eljárás (büntetõ, szabálysértési, stb.) indul - az adott eljárásra irányadó
jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A Határõrség intézkedése, illetve annak elmulasztása ellen benyújtott
egyéb panasz tárgyában - amennyiben arra más eljárásban nem került sor - az
igazgatóság vezetõje az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján
határozattal dönt.
VII. FEJEZET
A HATÁRÕRSÉG ADATKEZELÉSE
Általános szabályok
61. §
(1) A Határõrség az e törvényben meghatározott bûnüldözési, bûnmegelõzési,
rendészeti, honvédelmi és államigazgatási feladatai ellátásának érdekében
személyes adatot kezel.
(2) A Határõrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése
érdekében e törvényben meghatározott más adatkezelési rendszerekbõl a
felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehet át. Az
adatátvétel tényét mind az átadó, mind az átvevõ szervnél dokumentálni kell.
(3) A bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatokhoz kapcsolódó személyes
adatokat elkülönítetten kell kezelni a rendészeti, honvédelmi és az
államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó személyes adatoktól.
(4) A Határõrség által kezelt személyes adatokat statisztikai célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - fel lehet használni.
(5) A Határõrség személyes adatokat az országból külföldi bûnüldözési,
igazságügyi, határõrizeti szervek, illetve nemzetközi szervezetek részére
nemzetközi szerzõdés alapján továbbíthat.
62. §
(1) A Határõrség bûnüldözési, bûnmegelõzési és idegenrendészeti feladatainak
ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhet
adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervektõl, az országos
gépjármû alapnyilvántartásból, a bûntettesek (bíróság által jogerõsen
elítéltek) nyilvántartásából és a büntetés-végrehajtási intézetben
fogvatartottak nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra és
az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a határjelekre vonatkozó
nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásokból. Ezen adatkéréseket
hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerint átvett és a 78. § (2) bekezdése szerint
szolgáltatott adat felhasználásának jogszerûségéért az átvevõ szerv vezetõje
tartozik felelõséggel.
63. §
A Határõrség ügyviteli célból az eljárásban részt vevõk személyazonosító és
lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az
alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.
A Határõrség adatnyilvántartási rendszerei
64. §
A Határõrség bûnüldözési, bûnmegelõzési, rendészeti, honvédelmi,
államigazgatási feladatainak ellátása érdekében a 65-77. §-okban
meghatározott adatkezelési rendszereket mûködtet.
65. §
(1) A határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben az
elrendelõ által adott sorszám (adattári szám), illetve az elrendelés típusa
(adattári jel) alapján kezeli a személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetések, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló
személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy,
gépjármû és útiokmány határkörözések adatait; személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetés vonatkozásában az elrendeléstõl számított 180 napig,
illetve visszavonásig, a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló
személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy,
gépjármû és útiokmány határkörözések adatait az elrendelõ által
meghatározott ideig vagy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok
megszûnéséig.
(2) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre
kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett, beutazási és tartózkodási tilalom
alatt álló és határkörözött személyre vonatkozó adatokat: a személy nevét
(családi és utóneve), anyja nevét, születési helyét, születési idejét,
nemét, állampolgárságát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba
kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás
dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám
alapján kezelésre kerül az elrendelõ szervezet kódja, az érintett
személyleírása, arcfényképe, illetve az elrendelõ szervezet további
megjegyzése.
(3) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre
kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett és a határkörözött gépjármûre
vonatkozó adatokat: a határfigyelõztetett és a határkörözött gépjármû
felségjelzését, a gépjármû forgalmi rendszámát, az elrendelésre vonatkozó
kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó
adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szerv az
adattári szám alapján kezeli az elrendelõ szervezet kódját és az elrendelõ
szervezet további megjegyzését.
(4) A Határõrség területi és helyi szervei illetékességi területükre
kiterjedõen kezelik a határfigyelõztetett és határkörözött útiokmánnyal
kapcsolatos adatokat: a határfigyelõztetett és határkörözött útiokmány
tulajdonosának állampolgárságát, az útiokmány sorszámát vagy sorozatszámát,
az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés, az elrendelés
lejártának dátumát és az utolsó adatkarbantartás dátumát, pontos idejét,
továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az
elrendelõ szervezet kódja és az elrendelõ szervezet további megjegyzése.
66. §
(1) A Határõrség a más szervek által felvett és a Határõrségnek
feladatvégrehajtásra átadott személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetési, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók
nyilvántartásából adatszolgáltatást nem teljesíthet.
(2) A Határõrség által elrendelt személy, gépjármû és útiokmány
határfigyelõztetési adatokból adatszolgáltatás csak a határõrségi nyomozó
hatóság vezetõjének engedélyével teljesíthetõ.
(3) A Határõrség által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatás teljesíthetõ a Vám- és
Pénzügyõrségnek, az idegenrendészeti hatóságnak, az igazságszolgáltatási és
bûnüldözõ szerveknek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a menekültügyi
hatóságnak, illetve nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az abban
meghatározott adatkörben és szervek részére.
67. §
(1) A Határõrség központi szerve illetékességi területére kiterjedõen a
vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazásának nyilvántartási rendszerében a
felvételtõl számított 5 évig kezeli a következõ adatokat: a vízumkötelezett
külföldi személy beutazásának helye, ideje, módja, a beutazó külföldi
személy neve (családi és utónév), születési helye, ideje, neme,
állampolgársága, útiokmányának száma és vízumszáma, illetve amennyiben a
beutazás gépjármûvel történik, a gépjármû forgalmi rendszáma.
(2) A Határõrség a vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazási
nyilvántartásából az igazságszolgáltatási, bûnüldözõ, nemzetbiztonsági
szervek, illetve a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi
szerzõdés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére
szolgáltathat adatot.
68. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervei a hatáskörükbe és az
illetékességükbe tartozó ügyekben a jogellenes cselekményt elkövetõk
nyilvántartási rendszerében a felvételtõl számított 2 évig, illetve a
határrendsértéssel okozott jelentõsebb kár vonatkozásában 5 évig kezelik a
következõ adatokat: az elkövetõ személy neve (családi és utónév), születési
ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága, az elkövetett
jogellenes cselekmény minõsítése, viszonylata, idõpontja, iránya, a
jogellenes cselekmény indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja,
az elkövetés jellege, az elkövetésre tett intézkedés egyéb adata.
(2) A Határõrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a rendõrség, a
nemzetbiztonsági szervek és a menekültügyi hatóság részére, továbbá
nemzetközi szerzõdés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek
részére szolgáltathat adatot.
69. §
(1) A Határõrség a határforgalom ellenõrzést végzõ helyi szerveinél saját
illetékességi területre kiterjedõen a határforgalom ellenõrzését szolgáló
nyilvántartási rendszerben - az ellenõrzést támogató számítástechnikai
rendszer alkalmazásának idõpontjában - a felvételtõl számított 90 napig
kezeli az ellenõrzött, vizumkötelezett külföldi személyekre vonatkozó
következõ adatokat: a Magyar Köztársaság területére történõ beutazás helyét,
idejét, módját, a beutazó személy nevét (családi és utónév), születési
helyét, idejét, nemét állampolgárságát, útiokmány számát, illetve amennyiben
a beutazás gépjármûvel történik, a gépjármû forgalmi rendszámát.
(2) A Határõrség a határforgalom ellenõrzését szolgáló nyilvántartásából
adatot szolgáltathat az igazságszolgáltatási, bûnüldözõ, nemzetbiztonsági és
menekültügyi szerveknek, illetve az idegenrendészeti hatóságoknak.
70. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szerveinél az illetékességi
területükre kiterjedõen kezelik az idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban
meghatározott adatokat, az ott meghatározott ideig.
(2) A Határõrség az idegenrendészeti eljárása során felvett adatokból csak
az idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban meghatározott szerveknek és
hatóságoknak szolgáltathat adatot.
71. §
(1) A Határõrség területi és helyi szervei az illetékességi területükre
kiterjedõen a felelõsségre vonástól számított 2 évig kezelik a
szabálysértési felelõsségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a
felelõsségre vont személy személyazonosító adatait (családi és utóneve, nõk
esetében leánykori családi és utónevét is), lakcímét, az elkövetett
cselekményt, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát.
(2) A Határõrség a szabálysértési felelõsségre vont személyek
nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági és
az igazságszolgáltatási szerveknek.
72. §
(1) A Határõrség központi és helyi szervei saját illetékességi területükre
kiterjedõen a Hvt. 73. § (5) bekezdése alapján kezelik a hadkiegészítõ
parancsnokságtól átvett hadkötelesek nyilvántartásának adatait, melyeket a
bevonulás idõtartama alatt bekövetkezett változás pontosítása, beosztásba
helyezés és beosztásban tartás érdekében kiegészíthetnek a velük szemben
folyamatban lévõ hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre, családi
állapotra és szociális helyzetre, szellemi fogyatékosságra,
személyiségzavarra, öngyilkosságra való hajlamra, kábítószerrel vagy kábító
hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségre vonatkozó adatokkal a
hadkötelezettségét teljesítõ személy leszereléséig.
(2) A Határõrség a hadkötelesek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a
rendõrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Hvt. szerint illetékes
egészségügyi intézményeknek.
73. §
(1) A Határõrség területi szervei saját illetékességi területükre
kiterjedõen a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben az e
törvényben meghatározottak szerint kezelik a kiadott engedély és
szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági
hozzájárulással érintett személy személyes adatát, továbbá az engedély
tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel
összefüggõ adatokat; az engedély idõtartamának lejártától, illetve a
visszavonástól számított 2 évig.
(2) A Határõrség a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartásból adatot
szolgáltathat a rendõrségnek.
74. §
(1) A Határõrség területi szervei saját illetékességi területükre
vonatkozóan a menekültügyi hatóság jogerõs döntését követõ 1 évig kezelik a
menekültek és az ideiglenes menedéket kérõ személyek adatait ( nevét,
születési helyét, idejét, útiokmányának számát, lakóhelyét) és a Magyar
Köztársaság területére érkezés idõpontját, továbbá a menekülést kiváltó
okot, körülményt.
(2) A Határõrség a menekültek és az ideiglenes menedéket kérõk
nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági
szerveknek és a menekültügyi hatóságnak.
75. §
(1) A Határõrség központi, területi és helyi szervei illetékességi
területükre kiterjedõen az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartási
rendszerében a felvételtõl számított 1 évig kezelik az engedéllyel
beléptetett személy adatait (családi és utónevét, születési helyét és
idejét, állampolgárságát), továbbá a beléptetés helyére, idejére, az
engedélyezés okára, amennyiben rendelkezik útiokmánnyal az útiokmányának
számára vonatkozó adatokat.
(2) A Határõrség az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartásából
adatot szolgáltathat a rendõrségnek és a nemzetbiztonsági szerveknek.
76. §
(1) A Határõrség helyi szervei illetékességi területükre kiterjedõen a
határátkelõhelyre nem határátlépési céllal érkezõk nyilvántartási
rendszerében az engedély lejártától, illetve visszavonásától számított 1
évig
kezelik a nem határátlépési célból érkezõ személy adatait (családi és
utónevét, nõk esetében leánykori családi és utónevét is, állampolgárságát,
állandó lakóhelyét), továbbá személyi igazolványának számát, illetve a
határátkelõhelyre történõ belépés célját.
(2) A Határõrség a határátkelõhelyre nem határátlépési céllal érkezõk
nyilvántartási rendszerébõl a rendõrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és
a Vám- és Pénzügyõrségnek szolgáltathat adatot.
77. §
(1) A Határõrség a bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatai ellátása érdekében
a központi, területi és helyi nyomozó szerveinél az illetékességi területnek
megfelelõen kezeli:
a) a felderítetlenül maradt bûncselekmény kriminalisztikai szempontból
fontos jellemzõit a bûncselekmény elkövetõjének felderítéséig vagy -
ennek hiányában - a büntethetõség elévüléséig;
b) a bûncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat,
eszközöket és szagmintákat az a) pontban meghatározott ideig, továbbá -
az elkövetõ felderítése vagy ismert elkövetõ esetén - a szándékos
bûncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy
adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és
szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértõi
vizsgálatok adatait a bûncselekmény büntethetõségének elévülésétõl vagy
elítélés esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli
mentesítéstõl számított 10 évig;
c) a szándékos bûncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott,
illetõleg ilyen bûncselekmény elkövetése miatt elítélt személy
cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit a
büntethetõség elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett elõélethez
fûzõdõ hátrányok alóli mentesítéséig;
d) a titkos információgyûjtés alkalmazásával érintett személyek adatait
és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig vagy
büntetõeljárás lefolytatása esetén a büntethetõség elévüléséig, elítélés
esetén a büntetett elõélethez fûzõdõ hátrányok alóli mentesítésig,
illetõleg legfeljebb 10 évig;
e) súlyos bûncselekmény esetén vagy, ha a bûncselekmény
1. nemzetközi bûnözéssel kapcsolatba hozható;
2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel, illetõleg fegyveres
elkövetéssel valósul meg, a bûncselekmény elkövetésével gyanúsított
személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos
jellemzõit 10 évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban
meghatározott ideig;
f) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek,
cselekmények, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi
bûnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetõség
elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott
ideig;
g) az államhatár ellen irányuló szervezett bûnözésre utaló
cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik
adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzõit az érintett
személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követõ 20 évig;
h) az egyes bûncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás
kapcsán keletkezõ iratokban szereplõ személyekrõl, azok kapcsolatairól,
eljárási helyzetérõl, a hozzá fûzõdõ nyomozási adatokról az ügyben
hozott jogerõs ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a
bûncselekmény büntethetõségének elévüléséig;
i) a titkos információgyûjtés adatait - ha büntetõeljárás nem indul - a
gyûjtés lezárását követõ legfeljebb 2 évig;
j) a titkos információgyûjtésben a Határõrséggel együttmûködõ személyek
és szervezetek adatait, az együttmûködés megszûnésétõl számított 5 évig;
k) az igazoltatás és a körözési ellenõrzés során a bûncselekmény és
szabálysértés megelõzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás,
ellenõrzés idõpontjától számított 2 évig.
(2) A Határõrség a bûnüldözési és bûnmegelõzési feladatának ellátása
érdekében különleges adatot kizárólag az (1) bekezdés d)-j) pontjaiban
felsoroltak esetén kezelhet.
(3) A Határõrség bûnüldözési és bûnmegelõzési adatkezelõ szerve az (1)
bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem
adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetõeljárásban
résztvevõk jogait.
78. §
(1) A Határõrség bûnüldözési adatkezelési rendszerébe csak az országos
parancsnok által feljogosított személyek és a Határõrség mûködését ellenõrzõ
szerv tagja, a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt
köztisztviselõje, továbbá - az állampolgári jogok országgyûlési biztosáról
szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I., II. és IV. pontjában
felsorolt iratok és dokumentumok kivételével - az adatvédelmi biztos és a
törvény által feljogosított más szerv képviselõje tekinthet be, kérhet
felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott
feladataik teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást
kérhetnek
a) a bíróság,
b) az ügyészség,
c) a rendõrség,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
e) a Külügyminisztérium,
f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
g) a Vám- és Pénzügyõrség,
h) a nyomozó hatóságok,
i) az APEH.
79. §
(1) A Határõrség által bûnüldözési célból gyûjtött és tárolt személyes
adatokat - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - csak bûnüldözési célra
lehet felhasználni.
(2) A Határõrség a 78. § (2) bekezdésében meghatározott szervek által kezelt
személyes adatokhoz bûnüldözési, bûnmegelõzési feladatai ellátása céljából
hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatokat bûnüldözési célból
továbbíthatja a Belügyminisztérium illetékes szervéhez.
(3) A Határõrség jelen törvényben meghatározott egyedi ügyben, bûnüldözési
feladata teljesítése céljából, törvény alapján a Határõrség részére
személyes adat átadására jogosult más adatkezelõ szervvel bûnüldözési
adatkezelési rendszereit összekapcsolhatja. Az összekapcsolást a konkrét
bûnüldözési feladat elvégzését követõen meg kell szüntetni, illetve az
összekapcsolás során szerzett adatállományt a nyomozás megszüntetésével,
illetve a jogerõs bírói ítéletet követõen azonnal törölni kell.
80. §
A belügyminiszter, az országos parancsnok, helyettesei, a határõr
igazgatóságok igazgatói és a bûncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv
vezetõje a közérdekû adatok nyilvánosságra hozatalát honvédelmi,
nemzetbiztonsági, bûnüldözési és bûnmegelõzési érdekbõl megtagadhatja.
81. §
(1) A Határõrség a bûnüldözési feladatainak ellátása érdekében - személy-,
gépjármû- és tárgykörözési munkája során, illetõleg nemzetközi
kötelezettségvállalás alapján - a polgárok személyi adatának és lakcímének
nyilvántartásában, valamint az egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben
a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el.
(2) A jelzésben a határõrségi szerv az érintett feltartóztatását vagy
adatváltozás esetén az értesítés adását kérheti. Az adatkezelõ szerv a
Határõrség megkeresését köteles teljesíteni.
(3) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a
kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérõ határõrségi szerv vezetõje
tartozik felelõsséggel.
(4) A jelzés elhelyezésérõl, annak okáról és a jelzés alapján tett
intézkedésrõl a Határõrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelõ
szerv az érintettet nem tájékoztathatja.
(5) A Határõrség haladéktalanul köteles intézkedni a jelzés elhelyezésének
megszüntetésérõl, ha az arra okot adó körülmény megszûnt.
VIII. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
82. §
(1) Az együttmûködõk részére nyújtott díjazás (Rtv. 66. §) esetén a személyi
jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi
ellenszolgáltatást nyújtó határõrségi szerv teljesíti.
(2) A Határõrség által az együttmûködõ magánszemélyek részére az (1)
bekezdés alapján kifizetett összegbõl a személyi jövedelemadóról szóló
törvényben meghatározott legmagasabb mértékû adót kell levonni és befizetni
az adóhatóságnak.
Felhatalmazó rendelkezések
83. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a határterülethez tartozó településeket;
b) az ideiglenes határátkelõhelyek megnyitásának szabályait;
c) határátkelõhely területére nem határátlépés céljából történõ
belépés és az ott tartózkodás, távozás rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az illetékes miniszterekkel
egyetértésben rendeletben állapítsa meg:
a) határterületen a vadászat, határvízen a közlekedés, a halászat és a
horgászat rendjét;
b) a Határõrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának
elveit;
c) katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történõ
átléptetésének rendjét;
d) a határterületnek minõsülõ repülõtereket, kikötõket (kikötõhelyeket),
vasútállomásokat és pályaudvarokat;
e) a menetközbeni ellenõrzésre kijelölt vasútvonalakat, vízi utakat;
f) a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülõtéren
közlekedõ légi jármûvek határforgalmi ellenõrzésének szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a Határõrség szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak
ellátására vonatkozó részletes szabályokat;
b) a Határõrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak
illetékességi területét;
c) a Határõrség középfokú oktatási intézményei oktatói és
hallgatói állományának jogállását és ezekkel kapcsolatos egyéb
rendelkezéseket;
d) a Határõrség adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.
Módosuló jogszabályok
84. §
(1) A szabálysértésekrõl szóló 1968. I. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
44. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A Határõrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és útiokmánnyal
kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás
és a határjel-rongálás szabálysértések elkövetése esetén jogosult az
elkövetõ és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi
bizonyítékok beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben
meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövetõk elõállítására."
(2) Az Sztv. 116/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség,
valamint - közúti határátkelõhelyen - a Határõrség helyszíni bírságot
szabhat ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási
intézkedést is megtehet."
(3) Az Sztv. 116/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség,
valamint - közúti határátkelõhelyen - a Határõrség helyszíni bírságot
szabhat ki és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási
intézkedést is megteheti."
85. §
(1) A büntetõ eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.)
16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A deviza-bûncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási
csalás, ha azt adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és
vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az
ezekkel a bûncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás
(Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás
(Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a vám- és
pénzügyõrség végzi."
(2) A Be. 16. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel
egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6)-ra változik:
"(4) A jogellenes belföldi tartózkodás (Btk. 214. §), a tiltott határátlépés
(Btk. 217. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a határjel-rongálás (Btk.
220. §) és útiokmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás
(Btk. 274. §) alapos gyanúja esetén a Határõrség is nyomozóhatóságként jár
el, ha a bûncselekmény gyanúját a Határõrség észleli.
(5) Külön jogszabály rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is
végezhetnek nyomozási cselekményeket."
Hatálybalépés
86. §
Ez a törvény a kihirdetése napját követõ hatodik hónap elsõ napján lép
hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti:
a) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejû
rendelet 9. §-a és az azt megelõzõ alcíme;
b) a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 98. §-a;
c) a Magyar Köztársaság államhatárának õrizetérõl szóló 40/1974. (XI.
1.) MT rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975. (IV. 2.) BM
rendelet;
d) a nyugati és déli határsáv megszüntetésérõl szóló 87/1989. (VII. 31.)
MT rendelet;
e) a menekültként való elismerésrõl szóló 101/1989. (IX. 28.) MT
rendelet 3. § (3) bekezdésében a "... rendõrség, vagy a Határõrség
szervei, illetõleg ..." szövegrész.