T/3650/4.. számú

E G Y S É G E S J A V A S L A T

a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról

szóló törvényjavaslat

zárószavazásához

Dr. Vastagh Pál

igazságügy-miniszter

B u d a p e s t, 1996. március

1997. évi ...... törvény

a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról

A magyar piacgazdaság fejlõdésének elõmozdítása, az áruk és a

szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erõsítése, a

fogyasztók tájékozódásának elõsegítése érdekében, összhangban a Magyar

Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi

kötelezettségeivel, az Országgyûlés a védjegyek és a földrajzi árujelzõk

oltalmáról a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

A VÉDJEGY JOGI OLTALMA

I. fejezet

A védjegyoltalom tárgya

A megkülönböztetésre alkalmas

megjelölés

1. §

(1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható

megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást

megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

(2) A védjegyoltalomban részesülõ megjelölés lehet

a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat,

b) betû, szám,

c) ábra, kép,

d) sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,

e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram,

f) hang, valamint

g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.

Feltétlen kizáró okok

2. §

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha grafikailag nem

ábrázolható, illetve nem tartozik az 1. § (2) bekezdésében meghatározott

megjelölések közé.

(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha nem alkalmas a

megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag

a) olyan jelekbõl vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy

a szolgáltatás fajtája, minõsége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi

származása, elõállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzõje

feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános

nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan

alkalmaznak;

b) olyan formából áll, amely az áru jellegébõl következik, vagy amely a

célzott mûszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a

lényegét hordozza.

(3) A (2) bekezdés alapján a megjelölés nincs kizárva a

védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsõbbség idõpontja elõtt,

akár azt követõen - megszerezte a megkülönböztetõ képességet.

3. §

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha

a) használata a közrendbe, a közerkölcsbe, illetve jogszabályba ütközne;

b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minõsége, földrajzi származása

vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;

c) rosszhiszemûen jelentették be lajstromozásra.

(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag

a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben

meghatározott állami felségjelbõl, illetve hatóságot vagy nemzetközi

szervezetet megilletõ jelzésbõl áll;

b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre,

címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik,

amelynek használatához közérdek fûzõdik;

c) valamely vallási vagy egyéb meggyõzõdést erõteljesen kifejezõ

jelképbõl áll.

(3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az

a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés

csupán elemét képezi.

Viszonylagos kizáró okok

4. §

(1) Nem részesülhet védjegyoltalomban

a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel

azonos késõbbi elsõbbségû megjelölés;

b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi

védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az

érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;

c) eltérõ áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön

jóhírnevet élvezõ korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló késõbbi

elsõbbségû megjelölés, ha annak használata a jó hírû védjegy megkülönböztetõ

képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

(2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsõbbséggel jelentettek be

lajstromozásra, valamint az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára

létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül -

korábban vált belföldön közismert védjeggyé.

(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi

védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § elõírásainak

megfelelõen.

5. §

(1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,

a) amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fûzõdõ korábbi

jogát sértené;

b) amely más korábbi szerzõi vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve

a növény- vagy állatfajta nevével és a földrajzi árujelzõvel való ütközést is.

(2) Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nem

részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,

a) amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ

belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történõ

használata jogszabályba ütközne;

b) amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma

korábban lejárat miatt megszûnt, ha a megszûnés óta két év még nem telt el,

kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták.

(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszûnés az

(1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a

megjelölésre vonatkozó bejelentés elsõbbségét kell figyelembe venni.

6. §

Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselõ,

illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be

lajstromozásra.

Hozzájáruló nyilatkozat

7. §

(1) A 4. és 5. §-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból a

megjelölés, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja

hozzájárul.

(2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes

bizonyító erejû magánokiratba foglalása szükséges.

(3) A hozzájáruló nyilatkozat a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban:

Ptk.) a szerzõdés tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti

megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat

vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható.

A védjegyoltalomhoz való jog

8. §

A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha

a) kielégíti az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok

alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból; valamint

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

II. fejezet

A védjegyoltalomból eredõ jogok és kötelezettségek

Védjegyoltalmi igény

9. §

(1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti

meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben elõírt eljárás útján

lajstromoztatja.

(2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy,

valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy

folytat-e gazdasági tevékenységet.

(3) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat

közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén - ellenkezõ megjelölés

hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlõnek kell tekinteni.

A védjegyoltalom keletkezése

10. §

A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a

lajstromozáskor keletkezik.

A védjegyoltalom idõtartama

11. §

(1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves idõtartamra megújítható.

Megújítás esetén az újabb oltalmi idõ az elõzõ oltalmi idõ lejárati napját

követõ nappal kezdõdik.

A védjegyoltalom tartalma

12. §

(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a

védjegy használatára.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel

szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve

szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében

szereplõkkel;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek

a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett

áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy

c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy

árujegyzékében szereplõkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal,

illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön

jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül

kihasználná a védjegy megkülönböztetõ képességét vagy jóhírnevét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos

különösen

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való

felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történõ raktáron tartása;

c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;

d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történõ behozatala vagy onnét

történõ kivitele;

e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.

A védjegy megjelenítése kézikönyvben

13. §

Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más

kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az

árujegyzékben szereplõ áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a

védjegyjogosult kérésére köteles - legkésõbb a következõ kiadás alkalmával -

feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll.

A képviselõ és az ügynök jogosulatlan

védjegyhasználata

14. §

Ha a képviselõ, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját

nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet a képviselõ vagy az

ügynök engedély nélküli védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha a képviselõ

vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

A védjegyoltalom korlátai

15. §

(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól,

hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel

összhangban - használja

a) saját nevét vagy címét;

b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minõségére, mennyiségére,

rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, elõállítási, illetve

teljesítési idejére vagy egyéb jellemzõjére vonatkozó jelzést;

c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének

jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyjogosulttal szemben csak

természetes személy hivatkozhat a saját nevére vagy címére.

A védjegyoltalom kimerülése

16. §

(1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy

használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket õ hozott belföldi

forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba

belföldön.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a

védjegyjogosultnak jogos érdeke fûzõdik ahhoz, hogy az áruk további

forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát

megváltoztatták, illetve károsították.

Belenyugvás

17. §

(1) Ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltûrte egy késõbbi

védjegynek az országban történõ használatát, noha tudomása volt e

használatról, a továbbiakban nem léphet fel e késõbbi védjegynek az országban

történõ használatával szemben, valamint korábbi védjegyére hivatkozva nem

kérheti a késõbbi védjegy törlését sem (33. § /2/ bek. b) pont).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve

szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a késõbbi védjegyet

ténylegesen használták.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a késõbbi

védjegyet rosszhiszemûen jelentették be lajstromozásra.

(4) A késõbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy

használatával szemben, ha a késõbbi védjegy használatát a korábbi védjegy

jogosultja az (1) bekezdés alapján már nem kifogásolhatja.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelõen

alkalmazni kell a korábbi jó hírû védjegyre, az országban korábban közismertté

vált védjegyre, valamint az 5. § (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a)

pontjában említett korábbi jogokra is.

A védjegyhasználat elmulasztása

18. §

(1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem

kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplõ

árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt

éven át megszakítás nélkül elmulasztja, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az

e törvényben elõírt jogkövetkezményeket (4. § /3/ bek., 30. § d) pont, 33. §

/2/ bek. a) pont, 34. §), kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását

kellõképpen igazolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi

használatának minõsülnek a következõk is:

a) a védjegy olyan alakban történõ használata, amely a lajstromozott

alaktól csak a megkülönböztetõ képességet nem érintõ elemekben tér el;

b) a védjegy elhelyezése a belföldön lévõ árun vagy annak csomagolásán

kizárólag az országból történõ kivitel céljából.

(3) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történõ használatát az

(1) bekezdés alkalmazásában a védjegyjogosult részérõl történõ használatnak

kell tekinteni.

III. fejezet

A védjegy és oltalma a vagyoni forgalomban

Jogutódlás

19. §

(1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredõ jogok

átszállhatnak és átruházhatók.

(2) A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérõen rendelkeznek

vagy a körülményekbõl nyilvánvalóan más következik.

(3) A védjegyoltalom szerzõdéssel átruházható. A védjegyoltalom az

árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.

(4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerzõdés semmis, ha az

átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.

(5) Ha a képviselõ, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül -

saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a

védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a

védjegyoltalom átruházását.

Megterhelés

20. §

A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredõ jogok megterhelhetõk.

Jelzálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a jelzálogjognak

a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.

Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom

21. §

(1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik

jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a

többi jogosultat harmadik személlyel szemben elõvásárlási jog illeti meg.

(2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles

azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelõ díjat fizetni.

Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult

által történõ használatnak minõsül.

(3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik

személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog

általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.

(4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési

hányada egyenlõ. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a

többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed.

(5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében

bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az

egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a

védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidõt, határnapot vagy

cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.

(6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei

egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell

elbírálni.

(7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás

közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a

védjegyjogosultak egyike a rá esõ költségeket felhívás ellenére sem fizeti

meg, a költségeket viselõ jogosult a mulasztó hányadának átruházását

igényelheti.

(8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni

kell a közös védjegyoltalmi igényre is.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek

alkalmazása

22. §

A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredõ jogok átszállására,

átruházására, megterhelésére, valamint a közös védjegyoltalmi igényre és a

közös védjegyoltalomra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.

rendelkezései az irányadók.

IV. fejezet

Használati szerzõdés

A használati szerzõdés

23. §

(1) Használati szerzõdés (védjegylicencia-szerzõdés) alapján a

védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó

pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

(2) A használati szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.

Semmis azonban a használati szerzõdés, ha annak teljesítése a fogyasztók

megtévesztését eredményezhetné.

A felek jogai és kötelezettségei

24. §

(1) A védjegyjogosult a használati szerzõdés egész tartama alatt szavatol

azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely

a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a

tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell

alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerzõdést

azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról

és fontos körülményekrõl tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági,

mûszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor

köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.

(3) A védjegyjogosult a használónál ellenõrizheti a védjeggyel ellátott

áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minõségét.

(4) A használati szerzõdés minden idõbeli és területi korlát nélkül, az

árujegyzékben szereplõ valamennyi árura, illetve szolgáltatásra, a használat

minden módjára és mértékére kiterjed.

(5) A használati szerzõdés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos

jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerzõ használón kívül a

védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerzõdésben

kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult - a licenciadíj arányos csökkentése

mellett - megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó

az adott helyzetben elvárható idõn belül nem kezdi meg a védjegy használatát.

(6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át,

illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy

használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.

A használati szerzõdés megszûnése

25. §

A használati szerzõdés a jövõre nézve megszûnik a szerzõdésben

megállapított idõ vagy a szerzõdésben meghatározott körülmények

bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszûnt.

A használati szerzõdésre vonatkozó

rendelkezések jellege

26. §

(1) A felek a használati szerzõdésre vonatkozó rendelkezésektõl egyezõ

akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(2) A használati szerzõdésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben

a Ptk. rendelkezései az irányadók.

V. fejezet

Bitorlás

Védjegybitorlás

27. §

(1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések

megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja.

(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest

- a következõ polgári jogi igényeket támaszthatja:

a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

b) követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a

további jogsértéstõl;

c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett

áruk, illetve szolgáltatások elõállításában, forgalmazásában, illetve

teljesítésében részt vevõkrõl, valamint az ilyen áruk terjesztésére

kialakított üzleti kapcsolatokról;

d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon

adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részérõl vagy költségén az

elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak;

e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a kizárólag vagy elsõsorban a védjegybitorlásra használt

eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek, illetve

csomagolóanyagok lefoglalását.

(3) A bíróság a védjegyjogosult kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt

eszközöket, anyagokat, termékeket és csomagolóanyagokat - elsõsorban a védjegy

eltávolításával - fosszák meg jogsértõ mivoltuktól, vagy - ha az nem

lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés

helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági

végrehajtás szabályai szerint történõ értékesítését is; ebben az esetben a

befolyó összeg felõl ítéletben határoz.

(4) A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a

védjegybitorlással érintett termékek és csomagolóanyagok lefoglalásának helye

van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a

védjegybitorlásról tudott vagy kellõ körültekintés mellett tudhatott volna.

(5) Védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelõsség

szabályai szerint kártérítést is követelhet.

A védjegybitorlás vámjogi következményei

28. §

Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint

- követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk

belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására.

A bejelentõ és a védjegyet licenciaszerzõdés alapján

használó jogai védjegybitorlás esetén

29. §

(1) Védjegybitorlás miatt a bejelentõ is felléphet, az eljárást azonban

fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerõsen nem

döntöttek.

(2) A védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében felléphet a

védjegybitorlással szemben, ha a védjegyjogosultat elõzetesen felhívta, hogy a

jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a

védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett.

VI. fejezet

A védjegyoltalom megszûnése

A megszûnés módjai

30. §

A védjegyoltalom megszûnik, ha

a) az oltalmi idõ megújítás nélkül lejárt (11. §, 31. §), az oltalmi idõ

lejártát követõ napon;

b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (32. §), a lemondás

beérkeztét követõ napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi idõpontban;

c) a védjegyet törölték (33. §), keletkezésére - a bejelentés napjára -

visszaható hatállyal;

d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18.

§, 34. §), a megszûnés megállapítására irányuló eljárás megindításának

napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütközõ késõbbi védjegybejelentés

elsõbbségének napjára visszaható hatállyal;

e) a védjegy elveszítette megkülönböztetõ képességét vagy megtévesztõvé

vált (35. §), a megszûnés megállapítására irányuló eljárás megindításának

napjára visszaható hatállyal.

Részleges megszûnés az oltalmi idõ

lejárta miatt

31. §

Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve

szolgáltatások egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem

érintett részek tekintetében - az oltalmi idõ lejárta miatt - megszûnik.

Lemondás a védjegyoltalomról

32. §

(1) A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Magyar Szabadalmi

Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat.

(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a

védjegylajstromba bejegyzett használati vagy egyéb szerzõdésen alapuló jogát

érinti, vagy ha a védjegylajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az

érintett személy hozzájárulásával hatályos.

(3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve

szolgáltatások egy része tekintetében is le lehet mondani.

(4) A védjegyoltalomról történõ lemondás nem vonható vissza.

A védjegy törlése

33. §

(1) A védjegyet törölni kell, ha

a) a védjegyoltalom tárgya nem felelt meg a 8. § (1) bekezdésének a)

pontjában meghatározott feltételeknek;

b) a védjegyoltalom tárgyát képezõ megjelölés különbözik attól vagy az

árujegyzék bõvebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott,

illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott.

(2) A védjegy nem törölhetõ, ha

a) olyan korábbi védjeggyel (4. § /2/ bek.) ütközik, amelynek használata

a törlési eljárás idején nem felel meg a 18. § elõírásainak; vagy

b) olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb

joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a késõbbi védjegy lajstromozásáról,

és egymást követõ öt éven át tûrte annak használatát, kivéve, ha a késõbbi

védjegy jogosultja rosszhiszemûen járt el.

(3) Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben

meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn,

a védjegyoltalmat megfelelõen korlátozni kell.

(4) A törlési kérelmet elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos

ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárást

indítson.

Megszûnés a használat hiánya miatt

34. §

(1) A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörûen vagy az

árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében

részlegesen szûnik meg, attól függõen, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az

árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások

egy részét érinti.

(2) A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszûnése nem

állapítható meg, ha a 18. § (1) bekezdésében meghatározott idõtartam elteltét

követõen, de a használat hiánya miatti megszûnés megállapítása iránti kérelem

benyújtását megelõzõen megkezdik, illetve folytatják a tényleges

védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges

védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelõzõ három hónapban csupán azt

követõen kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya

miatt a megszûnés megállapítását fogják kérni.

(3) A használat hiánya miatti megszûnés megállapítására irányuló kérelmet

elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a

védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a használat hiánya

miatti megszûnés megállapítása iránt.

Megszûnés a megjelölés megkülönböztetõ képességének

elvesztése vagy megtévesztõvé válása miatt

35. §

(1) A védjegyoltalom megszûnik, ha

a) a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés a gazdasági

tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos

nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy

b) a védjegy - használata következtében - megtévesztõvé vált, különösen a

áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minõségét vagy földrajzi származását

illetõen.

(2) A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztetõ képességének elvesztése

vagy megtévesztõvé válása miatt teljeskörûen vagy az árujegyzékben

meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen

szûnik meg, attól függõen, hogy a megszûnési ok az árujegyzék egészét vagy

csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.

(3) A megjelölés megkülönböztetõ képességének elvesztése vagy

megtévesztõvé válása miatti megszûnés megállapítására irányuló kérelmet

elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a

védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom

megszûnésének megállapítása iránt.

A díjak visszakövetelése

36. §

Ha a védjegyoltalom visszamenõleges hatállyal szûnik meg, a

védjegyjogosult által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni,

amelyet a védjegy használatából származó gazdasági elõnyök nem fedeztek.

MÁSODIK RÉSZ

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA

VÉDJEGYÜGYEKBEN

VII. fejezet

A védjegyeljárások általános szabályai

A Magyar Szabadalmi Hivatal

hatásköre

37. §

A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következõ védjegyügyek

tartoznak:

a) a védjegy lajstromozása,

b) a védjegyoltalom megújítása,

c) a védjegyoltalom megszûnésének megállapítása,

d) a védjegy törlése,

e) a védjegyoltalom megosztása,

f) a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása,

g) a hatósági tájékoztatás.

Az államigazgatási eljárás általános

szabályainak alkalmazása

38. §

A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az

e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános

szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.

A Magyar Szabadalmi Hivatal

határozatai

39. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy

törlési eljárásban, a megkülönböztetõ képesség elvesztése és a megtévesztõvé

válás, valamint a használat hiánya miatti megszûnés megállapítására irányuló

eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz.

(2) Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom

megújítása, megosztása és megszûnésének megállapítása, valamint a védjegy

törlése kérdésében hozott ügydöntõ határozatok.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik

jogerõre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügyekben hozott érdemi

határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz

történõ továbbításáig vonhatja vissza és módosíthatja. Határozatait

felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük

fellebbezésnek sincs helye.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott határozatait

a bíróság a XI. fejezetben foglalt rendelkezések szerint hatályon kívül

helyezheti vagy megváltoztathatja.

A tényállás megállapítása

40. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elõtte folyó védjegyeljárásban a

tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek

állításaira vagy kérelmeire. Határozatát azonban csak olyan tényekre és

bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt

nyilatkozatot tenni.

(2) A védjegyügyekben elõterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok

pótlására az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.

Határidõk

41. §

(1) Az e törvény által meghatározott határidõk nem hosszabbíthatók meg. E

határidõk elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is

bekövetkeznek.

(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidõt a hiánypótlásra, illetve a

nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harminc napos határidõt kell

kitûzni, amely a lejárat elõtt elõterjesztett kérelemre meghosszabbítható.

Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidõhosszabbítás csak

különösen indokolt esetben adható.

(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesülnek az államigazgatási eljárás

befejezésére általánosan elõírt határidõk.

Igazolás

42. §

(1) A védjegyügyekben - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az

elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidõ utolsó napjától

számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet elõterjeszteni. Az

igazolási kérelemben elõ kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét

valószínûsítõ körülményeket.

(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek késõbb jutott tudomására vagy az akadály

késõbb szûnt meg, a határidõ a tudomásra jutástól vagy az akadály

elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott

határidõ utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem

lehet elõterjeszteni.

(3) Határidõ elmulasztása esetén az igazolási kérelem elõterjesztésével

együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van

- kérni lehet a határidõ meghosszabbítását.

(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a

mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidõn belül

teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott

tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás

eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat

hatályban tartása, illetve teljes vagy részben történõ visszavonása kérdésében

is határozni kell.

(5) Az igazolás ki van zárva

a) az elsõbbségi nyilatkozat elõterjesztésére elõírt határidõ (53. § (2)

bek.)

elmulasztása esetén;

b) az uniós, illetve a kiállítási elsõbbségi igény érvényesítésére

megszabott hat hónapos határidõ elmulasztása esetén.

Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése

43. §

(1) A fél halála, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli

gazdasági társaság megszûnése esetén a védjegyeljárás félbeszakad mindaddig,

amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.

(2) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság

tárgyában per indul, annak jogerõs befejezéséig a védjegyeljárást fel kell

függeszteni.

Képviselet

44. §

(1) Külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó

valamennyi védjegyügyben köteles belföldi lakóhellyel rendelkezõ szabadalmi

ügyvivõt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.

(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes

bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivõnek vagy

ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó

aláírta.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivõk

és az ügyvédek közül ügygondnokot rendel ki

a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére

az ellenérdekû fél kérelmére,

b) a meghatalmazott képviselõvel nem rendelkezõ külföldi ügyfél részére.

Nyelvhasználat

45. §

(1) A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést

magyar nyelven kell elkészíteni.

(2) Védjegyügyekben idegen nyelvû beadványokat is be lehet nyújtani, a

Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar

nyelvû fordítás benyújtását írhatja elõ.

Nyilvánosság

46. §

(1) A védjegybejelentésre vonatkozó adatközlés (57. §) elõtt csak a

bejelentõ és a képviselõ, az adatközlést követõen bárki megtekintheti az

iratokat, köztük a megjelölést és az árujegyzéket.

(2) Az adatközlést követõen sem tekinthetõk meg a határozatok

tervezetei, továbbá az azokat és a szakértõi véleményeket elõkészítõ, a

felekkel nem közölt iratok.

(3) A megtekinthetõ iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal díjfizetés

ellenében másolatot ad.

(4) Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekû

fél is részt vesz.

VIII. fejezet

A védjegyügyek nyilvántartása, hatósági tájékoztatás

Bejelentési nyilvántartás, védjegylajstrom

47. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentésekrõl nyilvántartást,

a védjegyekrõl pedig lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a

védjegyjogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt.

(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen

a) a védjegy lajstromszámát,

b) az ügyszámot,

c) a védjegyet,

d) az árujegyzéket,

e) a védjegy jogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),

f) a képviselõ nevét és székhelyét,

g) a bejelentés napját,

h) az elsõbbséget,

i) a lajstromozásról szóló határozat keltét,

j) a védjegy megújítását,

k) a védjegyoltalom megszûnését, annak jogcímét és idõpontját, valamint a

védjegyoltalom korlátozását,

l) a használati engedélyeket.

(3) Jóhiszemû és ellenérték fejében jogot szerzõ harmadik személlyel

szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha

azt a védjegylajstromba bejegyezték.

(4) A védjegylajstromot bárki megtekintheti és az abban foglalt adatokról

díjfizetés ellenében másolatot kaphat.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentésekre vonatkozó

adatközlést követõen - megfelelõen alkalmazni kell a védjegybejelentésekrõl

vezetett nyilvántartásra is.

Bejegyzés a védjegylajstromba

48. §

(1) A védjegybejelentésekrõl vezetett nyilvántartásba és a

védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata

alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt határozatok

alapján bejegyzés csak akkor tehetõ, ha azokkal szemben az elõírt határidõben

nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltoztatási kérelem

ügyében a bíróság határozata jogerõre emelkedett.

(2) A védjegyoltalommal összefüggõ jogok és tények tudomásulvétele

ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban elõterjesztett kérelem alapján

határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy

megfelelõ bizonyító erejû magánokiratot.

(3) Nem teljesíthetõ a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány

miatt érvénytelen vagy amelynél a jogszabályban elõírt hatósági jóváhagyás

hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitûnõen az abban foglalt

jognyilatkozat érvénytelen.

(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az

ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.

Hatósági tájékoztatás

49. §

A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel,

valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következõ adatokat és

tényeket kell közölni:

a) az adatközlésben a bejelentõ és a képviselõ nevét és címét

(székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettõl eltérõ elsõbbség

napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket;

b) a védjegy lajstromozását követõen a lajstromszámot, a védjegy

jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselõ nevét és címét

(székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettõl eltérõ elsõbbség

napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló

határozat keltét;

c) a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre

vonatkozó adatokat;

d) a védjegyoltalom megszûnését, annak jogcímét és idõpontját;

e) a védjegyoltalommal összefüggõ jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett

változásait.

IX. fejezet

A védjegy lajstromozására irányuló eljárás

A védjegybejelentés benyújtása

és kellékei

50. §

(1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi

Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.

(2) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést,

árujegyzéket, továbbá - a szükséghez képest - egyéb mellékletet kell

tartalmaznia.

(3) A védjegybejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes

alaki követelményeknek megfelelõen kell elkészíteni.

(4) A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési

díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követõ két hónapon belül kell

leróni.

(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvû

árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell

benyújtani.

(6) A bejelentõ a lajstromozásig - a 32. § rendelkezéseinek megfelelõ

alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. A Magyar Szabadalmi

Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.

A bejelentés napja

51. §

(1) A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi

Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következõket tartalmazza:

a) utalást a védjegyoltalom iránti igényre,

b) a bejelentõ azonosítására alkalmas adatokat,

c) a megjelölést és az árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az

árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek.

(2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék

benyújtása helyett elsõbbségi iratra is elegendõ utalni.

A megjelölés egysége, az árujegyzék

52. §

(1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhetõ

védjegyoltalom.

(2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a

felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat

igénylik.

(3) Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy

kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi

osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok

feltüntetésével, és - lehetõség szerint - az abban szereplõ elnevezések

használatával kell felsorolni.

Az elsõbbség

53. §

(1) Az elsõbbséget megalapozó nap

a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsõbbség),

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által

meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsõbbség),

c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett

közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának - a

bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdõ napja (kiállítási

elsõbbség),

d) a bejelentõ azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévõ

védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal

kapcsolatban más elsõbbséget nem érvényesítettek (belsõ elsõbbség).

(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belsõ elsõbbséget a

védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az

uniós elsõbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a

bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

Kiállítási igazolás

54. §

(1) A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a

kiállítás tényét és napját.

(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a

kiállításon bemutatott megjelöléssel való azonosságát igazolják.

(3) Az igazolást a kiállítás idõtartama alatt és csak addig lehet kiadni,

amíg a megjelölés a kiállításon megtekinthetõ.

A bejelentés benyújtását követõ vizsgálat

55. §

A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentés benyújtását követõen

megvizsgálja, hogy

a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez elõírt

feltételeknek ( 51. §),

b) megfizették-e a bejelentési díjat (50. § (4) bek.),

c) benyújtották-e a magyar nyelvû árujegyzéket (50. § (5) bek.).

56. §

(1) Ha a bejelentési nap nem ismerhetõ el, a bejelentõt fel kell hívni a

hiányok harminc napon belül történõ pótlására.

(2) A hiányok határidõben történõ pótlása esetén a bejelentés napjának a

hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkezõ esetben a

védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentõt értesíteni kell.

(4) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvû

árujegyzéket nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a

bejelentõt a törvény által meghatározott határidõben (50. § /4/ és /5/ bek.)

történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak

kell tekinteni.

Adatközlés

57. §

A védjegybejelentésrõl, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás

eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez elõírt feltételeket,

a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában a 49. § a) pontjában

meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).

Észrevétel

58. §

(1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követõen

- a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - bárki észrevételt

nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a

megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben

meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(2) A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi jog jogosultja nyújthat be

észrevételt.

(3) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedõ vizsgálat során

figyelembe kell venni, kivéve, ha az észrevétel tételére nem jogosult

személytõl származik.

(4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló

eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményérõl - a védjegy

lajstromozása tárgyában hozott határozat megküldésével - értesíteni kell.

Alaki vizsgálat

59. §

(1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 55. § alapján vizsgált

feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a

szempontból, hogy az kielégíti-e az 50. § (2) és (3) bekezdésében

meghatározott alaki követelményeket, továbbá, hogy a megjelölés egységes-e

(52. § /1/ bek.).

(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált

követelményeknek, a bejelentõt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve a

bejelentés megosztására.

(3) A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a

nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést

csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet

elutasítani.

(4) Ha a bejelentõ a felhívásra a kitûzött határidõben nem válaszol,

illetve a bejelentést nem osztja meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell

tekinteni.

Kutatás korábbi jogokra

60. §

(1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59. § alapján vizsgált

feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó

kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási

jelentést készít.

(2) A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek

figyelembe vehetõk a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban

az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során.

Érdemi vizsgálat

61. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés alapján végzi el a

védjegybejelentés érdemi vizsgálatát.

(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés

a) kielégíti-e az 1. §-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7. §-ok

alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból,

b) bejelentése megfelel-e az e törvényben megszabott feltételeknek.

(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált

követelményeknek, a bejelentõt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra,

illetve nyilatkozattételre kell felhívni.

(4) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a

hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált

követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan

megjelölt és kellõen kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez

képest újabb felhívást kell kiadni.

(5) A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentõ a

felhívásra a kitûzött határidõben nem válaszol.

A bejelentés módosítása és megosztása

62. §

(1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg

a) a megjelölés,

b) az árujegyzék úgy, hogy bõvebb legyen annál, mint ami a bejelentés

napján benyújtott bejelentésben szerepelt.

(2) A bejelentõ - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között

- a védjegy lajstromozása kérdésében hozott határozat jogerõre emelkedéséig

módosíthatja az árujegyzéket.

63. §

(1) A bejelentõ - a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerõre

emelkedéséig - megoszthatja a bejelentést

a) az erre történõ hivatali felhívást (59. § /2/ bek.) megelõzõen, ha egy

bejelentésben több megjelölésre igényelt oltalmat; illetve,

b) ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve

szolgáltatások tekintetében külön-külön igényli az oltalmat.

(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a

kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a

Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentõt a (2) bekezdésben

meghatározott határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a

megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

A védjegy lajstromozása

64. §

(1) Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe

tartozó valamennyi követelménynek (61. § /2/ bek.), a Magyar Szabadalmi

Hivatal a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza.

(2) A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47.

§), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal

hivatalos lapjában (49. § b) pont).

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozását követõen

védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfûzi a lajstromkivonatot.

X. fejezet

Egyéb védjegyeljárások

A megújítási eljárás

65. §

(1) A védjegyoltalom megújítását (11. § /2/ bek.) a védjegyjogosult

kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól.

(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy

lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés

kellékeire megállapított rendelkezéseket (50. § /2/, /3/ bek.) kell

megfelelõen alkalmazni.

(3) A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idõ lejárta elõtt

tizenkét hónappal, legkésõbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül

lehet kérni.

(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell

fizetni a kérelem benyújtásának napját követõ két hónapon belül.

(5) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható

meg, az árujegyzék pedig nem bõvíthetõ.

66. §

(1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65. § (1)-(4) bekezdésében

elõírt követelményeknek, a kérelmezõt hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a

nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket.

Ha a kérelmezõ a felhívásra a kitûzött határidõben nem válaszol, a megújítási

kérelmet visszavontnak kell tekintetni.

(3) Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi

Hivatal figyelmezteti a kérelmezõt a törvény által megszabott határidõben

történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

67. §

(1) Ha a kérelem megfelel a 65. §-ban elõírt követelményeknek, a Magyar

Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megújítja.

(2) A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és

arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal

hivatalos lapjában.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy megújítását követõen

védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfûzi a lajstromkivonatot.

A megosztási eljárás

68. §

(1) A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott

áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat.

(2) A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi - egymással

összhangban elkészített - kérelmet kell benyújtani és a megfelelõ

mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az eredeti védjegy

árujegyzékét szét kívánják választani.

(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy

lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés

kellékeire megállapított rendelkezéseket (50. § /2/, /3/ bek.) kell

megfelelõen alkalmazni.

(4) A védjegyoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott

díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

69. §

(1) Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68.

§ (1)-(3) bekezdéseiben elõírt követelményeknek, a védjegyjogosultat

hiánypótlásra kell felhívni.

(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás,

illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt

követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem válaszol, a megosztásra

irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi

Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott

határidõben történõ hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti

kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

70. §

(1) Ha a kérelem megfelel a 68. §-ban elõírt követelményeknek, a Magyar

Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megosztja.

(2) A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és

arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal

hivatalos lapjában.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megosztást követõen védjegyenként

védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfûzi a lajstromkivonatot.

Lejárat és lemondás

miatti megszûnés megállapítása

71. §

(1) A védjegyoltalom lejárat miatti megszûnése esetén a Magyar Szabadalmi

Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a megújítás lehetõségére.

(2) Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapítja meg a védjegyoltalom

megszûnését a védjegyjogosult lemondása (32. §) esetén.

(3) A védjegyoltalomnak az oltalmi idõ megújítás nélküli lejárta (30. §

a) pont), valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszûnését be kell

jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

A törlési eljárás

72. §

(1) A védjegy törlését a 33. § alapján - a (2) bekezdésben meghatározott

kivétellel - bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.

(2) A 4-6. §-ok alapján csak a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti

a védjegy törlését.

(3) A védjegy törlésére irányuló kérelmet eggyel több példányban kell

benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A

kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni

kell az okirati bizonyítékokat.

(4) A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell

fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.

(5) Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben elõírt feltételeknek,

a kérelmezõt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette

meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidõben történõ

pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet visszavontnak kell

tekinteni.

73. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel

kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli

elõkészítés után szóbeli tágyalás alapján határoz a védjegy törlésérõl, a

védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(2) Ha a törlési kérelem a kérelmezõ korábbi védjegyével való ütközésen

alapul, a kérelmezõt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a

törlési eljárás idején megfelel a 18. § elõírásainak.

74. §

(1) Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet egy eljárásban

kell elintézni.

(2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében

szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet.

(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell

kötelezni.

(4) A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell

jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a

Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

Használat hiánya, megkülönböztetõ képesség

elvesztése vagy megtévesztõvé válás

miatti megszûnés megállapítása

75. §

(1) A védjegyoltalom megszûnésének megállapítását a védjegy használatának

hiánya miatt a 18. és 34. §-ok alapján, a megjelölés megkülönböztetõ

képességének elvesztése, illetve megtévesztõvé válása miatt pedig a 35. §

alapján bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.

(2) A megszûnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban

kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult

van. A kérelemben meg kell jelölni a megszûnés okait, és mellékelni kell az

okirati bizonyítékokat.

(3) A megszûnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban

meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számítot két hónapon

belül.

(4) Ha a megszûnés megállapítása iránti kérelem nem felel meg a

törvényben elõírt feltételeknek, a kérelmezõt hiánypótlásra kell felhívni; ha

pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben

meghatározott határidõben történõ pótlásra. Ezek elmaradása esetén a megszûnés

megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

76. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszûnés megállapítása iránti

kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd

írásbeli elõkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom

használat hiánya, megkülönböztetõ képesség elvesztése, illetve megtévesztõvé

válás miatti megszûnésének - teljeskörû vagy részleges - megállapításáról,

vagy pedig a kérelem elutasításáról.

(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszûnés megállapítási kérelmet,

valamint a törlési és a megszûnés megállapítására irányuló kérelmeket egy

eljárásban kell elintézni.

(3) A megszûnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az

eljárást hivatalból folytatni lehet.

(4) A megszûnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére

a vesztes felet kell kötelezni.

(5) A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztetõ képesség

elvesztése, illetve a megtévesztõvé válás miatti teljeskörû vagy részleges

megszûnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági

tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

HARMADIK RÉSZ

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN

XI. fejezet

A Magyar Szabadalmi Hivatal

határozatának megváltoztatása

Megváltoztatási kérelem

77. §

(1) A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja

(a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi

határozatát (39. § /2/ bek.), valamint az eljárás félbeszakadását megállapító,

az eljárást felfüggesztõ és a védjegybejelentésekrõl vezetett nyilvántartásba

vagy a védjegylajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.

(2) A határozat megváltoztatását kérheti:

a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ügyfélként részt

vett, továbbá

b) az, akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fûzõdik és a

Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban észrevételt tett (58. §).

(3) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat

megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a

3. § (2) bekezdése alapján kérheti.

(4) A megváltoztatási kérelem elõterjesztésének határideje a határozatnak

a féllel való közlésétõl vagy - a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén

- az észrevételt tevõnek történõ megküldésétõl számított harminc nap.

(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a

védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó

szabályok megfelelõen irányadók.

(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem

tárgyában a bíróság határoz.

Hatáskör és illetékesség

78. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló

eljárás a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá

tartozik.

(2) A Fõvárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(3) A Fõvárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása a Legfelsõbb

Bíróság hatáskörébe tartozik.

A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos

eljárásra irányadó szabályok

79. §

A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására

irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben

foglalt eltérõ rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvénybõl,

illetve az eljárás nemperes jellegébõl más nem következik, az eljárásra a

Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályait megfelelõen kell

alkalmazni.

Nyilvánosság

80. §

A bíróság a tárgyalásról, illetve a határozat kihirdetésérõl a

nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott

feltételek hiányában is kizárhatja.

Kizárás

81. §

(1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy

elintézésébõl ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki

a) a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett;

b) az a) pontban említett személynek a Pp. általános - a bírák kizárására

vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzõkönyvvezetõk és a szakértõk

kizárására is alkalmazni kell.

A felek és az eljárás más résztvevõi

82. §

(1) A kérelmezõ a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást

indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik,

egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetõleg jogokat nem

ismerhet el.

(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban ellenérdekû ügyfél is

részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.

83. §

Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom

fenntartása és védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak az

egyik védjegyjogosult ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi

védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult-társuk mellett

beléphetnek.

84. §

(1) Akinek jogi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal

határozatának megváltoztatására irányuló eljárás miként dõljön el, az

eljárásba - annak jogerõs befejezéséig - az azonos érdekû fél mellett

beavatkozhat.

(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást

kivéve - minden cselekményre jogosult, amelyet az általa támogatott fél

megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a

beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.

(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet

elbírálni.

Képviselet

85. §

(1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivõ is eljárhat.

(2) A szabadalmi ügyvivõnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás

érvényességéhez elegendõ, ha azt a meghatalmazó aláírta.

Eljárási költség

86. §

(1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekû fél is részt vett, az eljárási

költségek elõlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó

rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

(2) Ellenérdekû fél hiányában a költségeket a kérelmezõ elõlegezi, illetve

viseli.

(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselõ

szabadalmi ügyvivõ készkiadásait és munkadíját is.

Mulasztás

87. §

Ha a kérelmezõ, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a

megszabott határidõ alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz

eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

Igazolás

88. §

Az igazolási kérelem elõterjesztésére a bíróság elõtti nemperes eljárásban

a 42. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

Tárgyalás és bizonyítás

89. §

(1) Az elsõfokú bíróság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le és

tárgyalást tart.

(2) Ha az eljárásban ellenérdekû fél nem vesz részt, és az ügy az iratok

alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot,

azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.

(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás

folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor

kitûzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve

tárgyalást tûzött ki, ezt követõen nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli

elbírálására.

(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Magyar Szabadalmi

Hivatal elõtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.

Határozatok

90. §

A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.

91. §

(1) Ha a bíróság a védjegyügyben hozott határozatot megváltoztatja,

végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozata helyébe lép.

(2) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi

Hivatalt új eljárásra utasítja, ha

a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben

kizáró ok állt fenn;

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásban olyan lényeges egyéb

eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;

c) a védjegybejelentés alaki okból történõ elutasítása esetén a kérelmezõ

a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejûleg vagy a

bíróság felhívására pótolta.

(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar

Szabadalmi Hivatal elõtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a

kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a

Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül

helyezi.

(4) Ha a megváltoztatási kérelem elõterjesztését követõen a Magyar

Szabadalmi Hivatal érdeminek nem minõsülõ határozatát visszavonta vagy

hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar

Szabadalmi Hivatal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás

folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.

92. §

A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli.

A másodfokú bíróság eljárása

93. §

A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság végzése ellen irányuló

fellebbezést a Pp. szabályai szerint bírálja el azzal, hogy kisebb terjedelmû

bizonyítást - tárgyaláson - maga is lefolytathat.

(2) A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az

eljárásban ellenérdekû fél vesz részt.

A felülvizsgálati kérelem kizártsága

94. §

Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatal

határozatának megváltoztatása tárgyában hozott jogerõs végzés ellen.

XII. fejezet

Védjegyperek

A védjegyperekre irányadó szabályok

95. §

(1) A védjegybitorlás miatt indított perek a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe

és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. E perekben a Fõvárosi Bíróság a

78. § (2) bekezdésében meghatározott összetételû tanácsban jár el.

(2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a

kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek kell

tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll,

valamint, hogy õ a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosult

saját nevében fellépni a bitorlással szemben.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta

hat hónap, illetve a kérelmezõnek a bitorlásról és a bitorló személyérõl való

tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(4) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az

ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon

belül határoz.

(5) Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait

már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére

az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb tárgyi bizonyíték

bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.

(6) A védjegybitorlás miatt indított perekben a bíróság az elõzetes

bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

(7) Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más

jogvitás ügy a megyei bíróság (Fõvárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

(8) Az (1) és a (7) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp.

általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 80., 81. és 85. §-aiban,

valamint 86. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

XIII. fejezet

Együttes védjegy

Az együttes védjegy

96. §

(1) Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi

szervezet, köztestület vagy egyesülés (a továbbiakban együtt: társadalmi

szervezet) tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól

vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy

szolgáltatások minõsége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján.

(2) Együttes védjegy esetén a megjelölés védjegyoltalomban részesülhet

akkor is, ha kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának

feltüntetésébõl áll.

(3) A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból

akkor is, ha

a) jellegét, illetve jelentõségét illetõen megtévesztheti a fogyasztókat,

különösen, ha - lajstromozása esetén - a fogyasztók másnak tekinthetnék, mint

együttes védjegynek;

b) a használatáról rendelkezõ szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy

jogszabályba ütközõ elõírást tartalmaz.

(4) Az együttes védjegy oltalma a társadalmi szervezetet illeti meg,

használatára a társadalmi szervezet tagjai jogosultak.

(5) A védjegyjogosult társadalmi szervezet az együttes védjegyet maga nem

használhatja, a tagok védjegyhasználatát azonban ellenõrzi.

(6) A 18. § alkalmazásában az együttes védjegy használatának minõsül, ha a

védjegyet a társadalmi szervezet bármelyik tagja használja.

Szabályzat az együttes védjegyhez

97. §

(1) A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha

használatáról - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek

megfelelõ - szabályzat rendelkezik. A szabályzatot az együttes védjegyre

jogosult társadalmi szervezet állapítja meg.

(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a védjegyjogosult társadalmi szervezet elnevezését és székhelyét;

b) a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását, nevük, címük,

illetve székhelyük feltüntetésével;

c) a tagság feltételeit;

d) a védjegy használatának feltételeit;

e) a védjegy használatának ellenõrzésére vonatkozó elõírásokat;

f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.

(3) Kizárólag a földrajzi származás feltüntetésébõl álló együttes védjegy

esetén a szabályzatban lehetõvé kell tenni mindazoknak a csatlakozását,

akiknek árui vagy szolgáltatásai a védjegyben feltüntetett földrajzi

területrõl származnak.

(4) Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is

tartalmaznia kell. A védjegylajstromban az együttes védjeggyel kapcsolatban

fel kell tüntetni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat is. A

szabályzatot - és annak módosításait - az együttes védjegyre vonatkozó

lajstrombejegyzéshez mellékelni kell.

Az együttes védjegyoltalom átruházása

98. §

(1) Az együttes védjegy oltalmának átruházásához az erre irányuló - írásba

foglalt - szerzõdés és a jogosult megváltozásának a védjegylajstromba való

bejegyzése szükséges.

(2) Az együttes védjegy oltalma nem ruházható át, ha az átruházást

követõen a 96. §-ban foglalt követelmények nem teljesülnének, illetve a

megjelölés együttes védjegyként az oltalomból kizárttá válna.

Az együttes védjegy oltalmának megszûnése

99. §

(1) Az együttes védjegy oltalma megszûnik akkor is, ha az együttes védjegy

jogosultja jogutód nélkül megszûnt. Az oltalom a jogosult megszûnésének

napjával szûnik meg.

(2) Az (1) bekezdés alapján bárki kérheti az oltalom megszûnésének

megállapítását.

(3) Az együttes védjegy oltalma megszûnik - a megszûnést megállapító

határozatban megjelölt idõpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi

meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes

használatának megakadályozására.

(4) Ha a megjelölés együttes védjegyként a 96. § (3) bekezdése alapján nem

részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell. Ha a megjelölés a

96. § (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy

oltalmának megszûnését a megszûnés megállapítására irányuló kérelem

benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.

Az együttes védjegy oltalmából folyó jogok

érvényesítése

100. §

Az együttes védjegy használatára tagsági viszonyuk alapján jogosultak csak

a védjegyjogosult beleegyezésével léphetnek fel a bitorlóval szemben; a

védjegyjogosult által indított perbe azonban beavatkozhatnak.

XIV. fejezet

Tanúsító védjegy

A tanúsító védjegy

101. §

(1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minõségû vagy

egyéb jellemzõjû árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más

áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minõségüket vagy jellemzõjüket

tanúsítja.

(2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre

a) az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplõ árut elõállítja,

forgalomba hozza, az országba behozza vagy az árujegyzékben szereplõ

szolgáltatást nyújtja;

b) az a vállalkozás, amely - a tisztességtelen piaci magatartás és a

versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében - nem független az a)

pontban említett vállalkozástól;

c) az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállalkozás egyébként

- az árujegyzékben szereplõ árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben -

tartós jogviszonyban áll.

(3) A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga nem használhatja,

engedélyezi azonban annak használatát az elõírt minõségi követelményeknek vagy

egyéb jellemzõknek megfelelõ árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.

(4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz - az (5)

bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelõ - szabályzat is társul.

(5) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét;

b) az árujegyzékben szereplõ árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó

minõségi követelményeket;

c) a minõség tanúsításának szabályait;

d) a védjegyhasználat feltételeit;

e) a védjegy használatának ellenõrzésére vonatkozó elõírásokat;

f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.

(6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására,

használatára, átruházására, a tanúsító védjegy oltalmának megszûnésére és az

ilyen védjegy oltalmából eredõ jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és

oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.

(7) A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minõség vagy egyéb

jellemzõk tanúsításáról renelkezõ külön jogszabályok elõírásait is.

XV. fejezet

A védjegyekre vonatkozó rendelkezések alkalmazása

az együttes és a tanúsító védjegyre

A védjegyekre vonatkozó rendelkezések

alkalmazása

102. §

Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmukra az e részben

nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmukra vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmazni.

ÖTÖDIK RÉSZ

A FÖLDRAJZI ÁRUJELZÕK OLTALMA

XVI. fejezet

Az oltalom tárgya, tartalma,

bitorlása és megszûnése

Az oltalomképes földrajzi jelzés és

eredetmegjelölés

103. §

(1) Földrajzi árujelzõként oltalomban részesülhet a kereskedelmi

forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi

jelzés és eredetmegjelölés.

(2) A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország

neve, amelyet az e helyrõl származó - a meghatározott földrajzi területen

termelt, feldolgozott, illetve elõállított - olyan termék megjelölésére

használnak, amelynek különleges minõsége, hírneve vagy egyéb jellemzõje

lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

(3) Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország

neve, amelyet az e helyrõl származó - a meghatározott földrajzi területen

termelt, feldolgozott, illetve elõállított - olyan termék megjelölésére

használnak, amelynek különleges minõsége, hírneve vagy egyéb jellemzõje

kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemzõ

természeti és emberi tényezõk következménye.

104. §

A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõi akkor

részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzõt

használják, megfelelnek a - külön jogszabály által szabályozott -

termékleírásban foglalt feltételeknek is.

Kizáró okok

105. §

(1) A földrajzi árujelzõ nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos

elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék

a földrajzi árujelzõ által megjelölt helyrõl származik.

(2) A földrajzi árujelzõ lajstromozását követõen nem válhat a terméknek a

kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé.

106. §

(1) Ki van zárva az oltalomból

a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzõvel vagy

védjeggyel azonos késõbbi elsõbbségû földrajzi árujelzõ;

b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi

árujelzõvel vagy védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló késõbbi elsõbbségû

földrajzi árujelzõ, ha azt a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi földrajzi

árujelzõvel vagy védjeggyel;

c) eltérõ termékek tekintetében a belföldön jóhírnevet élvezõ korábbi

védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló késõbbi elsõbbségû földrajzi árujelzõ, ha

annak használata a jó hírû védjegy megkülönböztetõ képességét vagy hírnevét

sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.

(2) Az (1) bekezdés alapján a földrajzi árujelzõ nincs kizárva az

oltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem

használt a 18. §-nak megfelelõen.

(3) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelzõ, ha más korábbi

szerzõi vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növény- vagy állatfajta

nevével való ütközést is.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés alapján nincs kizárva az oltalomból a

földrajzi árujelzõ, ha annak lajstromozásához a korábbi védjegy vagy fajtanév

jogosultja a 7. § szerint hozzájárul.

Az oltalomhoz való jog,

az oltalmi igény

107. §

(1) A földrajzi árujelzõt oltalomban kell részesíteni, ha

a) kielégíti a 103., illetve 104. §-okban meghatározott követelményeket

és a 105. és 106. §-ok alapján nincs kizárva az oltalomból; valamint

b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.

(2) A földrajzi árujelzõre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi

személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az

árujelzõben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel

vagy állít elõ, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzõt használják.

(3) A földrajzi árujelzõ oltalma együttesen illeti meg azokat, akik a (2)

bekezdésnek megfelelõen termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elõ termékeket

(a továbbiakban: jogosultak).

(4) Külföldi személyt csak nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság esetén

illeti meg a földrajzi árujelzõre az oltalom. A viszonosság kérdésében a

Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó.

Az oltalom keletkezése és idõtartama

108. §

(1) A földrajzi árujelzõ oltalma a bejelentés napjára visszaható

hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.

(2) A földrajzi árujelzõ oltalma korlátlan ideig tart.

Az oltalom tartalma

109. §

(1) Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi

árujelzõ használatára. A földrajzi árujelzõt csak a jogosultak használhatják,

arra másnak használati engedélyt nem adhatnak.

(2) A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike

felléphet bárkivel szemben, aki a kereskedelmi forgalomban

a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzõt vagy az azzal

összetéveszthetõ megnevezést nem az annak megfelelõ földrajzi területrõl

származó termékeken használja;

b) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzõt a termékjegyzékben nem

szereplõ, de azokhoz hasonló termékeken használja, és ezáltal sérti vagy

kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzõ hírnevét;

c) bármilyen módon utánozza vagy arra utaló módon használja az oltalom

alatt álló földrajzi árujelzõt, még akkor is, ha feltünteti a termék valóságos

eredetét, vagy ha a megnevezést fordításban vagy különbözõ kiegészítésekkel

használja;

d) bármilyen - a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges

tulajdonságaival kapcsolatos - egyéb hamis vagy megtévesztõ megjelölést

használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a hirdetésben, a termékre vonatkozó

iratban) legyen is az feltüntetve;

e) bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban

a fogyasztókat megtévesztõ cselekményt valósít meg.

Az oltalom bitorlása

110. §

(1) Bitorlást követ el, aki a 109. § megsértésével az oltalom alatt álló

földrajzi árujelzõt jogosulatlanul használja.

(2) A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás

miatt felléphetnek a jogosultak érdekképviseleti szervezetei, valamint a

fogyasztóvédelmi szervezetek is.

(3) A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényekre a 27. §, a

bitorlás vámjogi következményeire pedig a 28. § rendelkezéseit kell

megfelelõen alkalmazni.

Az oltalom megszûnése

111. §

(1) A földrajzi árujelzõ oltalma megszûnik, ha

a) az oltalmat törölték, keletkezésére - a bejelentés napjára -

visszaható hatállyal;

b) a jogosultak megsértették a termékleírásban elõírt követelményeket, a

megszûnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható

hatállyal.

(2) Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelzõ nem felelt meg a

107. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek.

(3) A mezõgazdasági termékekkel, illetve élelmiszerekkel kapcsolatos

földrajzi árujelzõ oltalmának megszûnését kell megállapítani, ha az

ellenõrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelzõ használatában a

termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat

állapít meg.

(4) A törlési, illetve a megszûnés megállapítására irányuló kérelmet

elutasító jogerõs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a

földrajzi árujelzõvel kapcsolatban újabb törlési, illetve megszûnés

megállapítási eljárást indítsanak.

XVII. fejezet

Eljárás a földrajzi árujelzõk

oltalmával kapcsolatban

A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásának

általános szabályai

112. §

(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a földrajzi árujelzõkkel

kapcsolatos következõ ügyek tartoznak:

a) a földrajzi árujelzõ lajstromozása,

b) az oltalom törlése és megszûnésének megállapítása,

c) a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzõk nyilvántartása,

d) a földrajzi árujelzõk oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal elõtti eljárásokban a VII. és VIII.

fejezet rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell azzal, hogy a Hivatal a

törlési és a megszûnés megállapítási eljárásban jár el tanácsban.

A földrajzi árujelzõ lajstromozására

irányuló eljárás

113. §

(1) A földrajzi árujelzõ lajstromozására irányuló bejelentésnek

tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelzõ megnevezését, a

termékjegyzéket, az egyéb mellékleteket, továbbá - mezõgazdasági termékekkel

és élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi árujelzõ esetén - a termékleírást. A

bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki

követelményeknek megfelelõen kell elkészíteni.

(2) A földrajzi árujelzõ bejelentéséért külön jogszabályban meghatározott

bejelentési díjat kell fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon

belül.

(3) A földrajzi árujelzõ lajstromozására irányuló eljárásban a IX.

fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni; a mezõgazdasági termékek

és az élelmiszerek földrajzi árujelzõi esetében külön jogszabály

rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A törlési és a megszûnés megállapítási eljárás

114. §

A földrajzi árujelzõ oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72-

74. §-ok, a megszûnés megállapítására irányuló eljárásban pedig a 75. és 76.

§-ok rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

Bírósági eljárás a földrajzi árujelzõk

oltalmával kapcsolatban

115. §

A földrajzi árujelzõk oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és

XII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

A mezõgazdasági termékek

és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek

ellenõrzése

116. §

A mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek kereskedelmi forgalmában

feltüntetett földrajzi árujelzõk használatának a 104. §-ban elõírt

követelmények szempontjából történõ ellenõrzése a külön jogszabályban kijelölt

szerv hatáskörébe tartozik.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XVIII. fejezet

A törvény hatálybalépése; átmeneti

és módosuló rendelkezések

A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti

rendelkezéseket megállapító szabályok

117. §

(1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2)

bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hatálybalépést követõen indult

eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) A 42. §-ban foglalt szabályokat értelemszerûen alkalmazni kell a

törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben is.

(3) A törvény hatálybalépése elõtt megvalósult védjegyhasználatra a

védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás

tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fûzött

jogkövetkezmények bekövetkezésére e törvényben megállapított határidõk

legkorábban a hatálybalépés napján kezdõdnek. A korábban hatályos

rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszûnése akkor is megállapítható, ha

a hatálybalépést követõen telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az

országban nem használták.

118. §

(1) A 103. § (3) bekezdésétõl eltérõen bizonyos - élelmiszerekhez

hagyományosan használt - földrajzi neveket eredetmegjelölésnek lehet tekinteni

akkor is, ha az adott élelmiszerek elõállításához nyersanyagként felhasznált

élõállat, hús és tej az élelmiszer elõállítási területénél nagyobb vagy attól

különbözõ földrajzi területrõl származik, ha

a) a tenyésztési terület meghatározható,

b) a nyersanyagot különleges feltételek szerint állítják elõ, és

c) a feltételek betartását ellenõrzik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hagyományos élelmiszerek földrajzi

árujelzõire e törvény hatálybalépésétõl számított két éven belül igényelhetõ

oltalom.

(3) E törvény alapján oltalomban részesülnek azok az eredetmegjelölések

is, amelyeket a hatálybalépés elõtt bejegyeztek az eredetmegjelölések

oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás

alapján vezetett külön hazai lajstromba. Ezeket az eredetmegjelöléseket be

kell jegyezni a földrajzi árujelzõk lajstromába és meg kell hirdetni a Magyar

Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

Hatályukat vesztõ rendelkezések

119. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) a védjegyrõl szóló 1969. évi IX. törvény (a továbbiakban: Vt.),

valamint az 1992. évi LXVIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdése, az 1994.

évi VII. törvény 7. és 8. §-a;

b) az élelmiszerekrõl szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (3)

bekezdése;

c) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény

117. §-ának a) pontja, a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl

szóló 1995. évi XCVI. törvény 170. §-a, továbbá a vámjogról, a vámeljárásról,

valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-ának (7)

bekezdése;

d) a Vt. végrehajtásáról szóló 2/1970. (VII.1.) OMFB-IM együttes

rendelet;

e) a 4/1970. (VII.1.) IM rendelet a bírósági eljárásról védjegyügyekben.

Módosuló rendelkezések

120. §

E törvény hatálybalépésével egyidejûleg:

a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször

módosított - 1957. évi IV. törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a

társadalombiztosítási, az iparjogvédelmi, az adó-, a jövedéki és a

vámigazgatási ügyekben, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti

eljárásában, valamint az árak megállapításáról, továbbá a

biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl, a hitelintézetekrõl és

a pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a

befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl, továbbá az

atomenergiáról szóló törvényekben meghatározott ügyekben akkor kell

alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.";

b) a szerzõi jogról szóló - többször módosított - 1969. évi III. törvény

(a továbbiakban: Szjt.) 52. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következõ d)-e)

ponttal, egyidejûleg a jelenlegi d) pont megjelölése f) pontra változik:

(A szerzõ jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a

következõ polgári jogi igényeket támaszthatja:)

"d) követelheti, hogy a jogsértõ szolgáltasson adatot a jogsértéssel

érintett dolgok vagy szolgáltatások elõállításában, forgalmazásában, illetve

teljesítésében részt vevõkrõl, a jogsértõ felhasználásra kialakított üzleti

kapcsolatokról;

e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;";

c) az Szjt. 52. §-a kiegészül a következõ (3)-(7) bekezdéssel:

"(3) A szerzõi jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes

intézkedést a kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek

kell tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a mû szerzõi jogi védelem alatt

áll, valamint, hogy õ a szerzõ, a szerzõ jogutóda vagy a mû olyan

felhasználója, illetve a szerzõi jogok közös kezelését végzõ olyan szervezet,

amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzõi jog megsértésének

megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezõnek a jogsértésrõl és a jogsértõ

személyérõl való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az

ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon

belül határoz.

(6) Ha a szerzõi jog megsértése miatt indított perben az egyik fél

tényállításait már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító

fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb

tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.

(7) A szerzõi jog megsértése miatt indított perekben a bíróság az elõzetes

bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.";

d) az ipari minták oltalmáról szóló - többször módosított - 1978. évi 28.

törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 3. §-ának (1) bekezdése - a

második mondatot követõen - kiegészül a következõ rendelkezéssel:

"Jelzálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a

jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.";

e) A Tvr. 11. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ mondattal:

"Követelheti továbbá, hogy a jogsértõ szolgáltasson adatot a mintaoltalom

megsértésében érintett termékek elõállításában és forgalmazásában részt

vevõkrõl, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti

kapcsolatokról."

f) a Tvr. 20. §-a kiegészül a következõ (3)-(7) bekezdéssel, egyidejûleg a

jelenlegi (3) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

"(3) A mintaoltalom megsértése miatt indított perekben az ideiglenes

intézkedést a kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek

kell tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a minta oltalom alatt áll,

valamint, hogy õ a mintaoltalom jogosultja vagy a minta olyan hasznosítója,

aki jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a mintaoltalom megsértésének

megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezõnek a jogsértésrõl és a jogsértõ

személyérõl való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az

ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon

belül határoz.

(6) Ha a mintaoltalom megsértése miatt indított perben az egyik fél

tényállításait már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító

fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb

tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.

(7) A mintaoltalom megsértése miatt indított perekben a bíróság az

elõzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.";

g) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 17.

§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A jogutódlásra, a mintából és a mintaoltalomból eredõ jogok

megterhelésére, valamint a hasznosítási szerzõdésre a szabadalmi törvény

rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.";

h) a szabadalmi ügyvivõkrõl szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. §-a a

következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelezõ a jogi képviselet, e

követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivõ képviseli.";

i) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a

továbbiakban: Szt.) 25. §-a kiegészül a következõ (2) bekezdéssel, egyben a

jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerzõdés írásba foglalása és a

jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges."

j) az Szt. 35. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ d) ponttal,

egyben a jelenlegi d) és e) pontok megjelölése e) és f) pontra változik:

"d) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a

szabadalombitorlással érintett termékek elõállításában és forgalmazásában

részt vevõkrõl, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti

kapcsolatokról;";

k) az Szt. 104. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"104. § (1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és

visszavonására irányuló perek, az elõhasználati és a továbbhasználati jog

fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy

szabadalombitorlás miatt indított perek a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe és

kizárólagos illetékessége alá tartoznak.

(2) E perekben a Fõvárosi Bíróság a 87. §-ban meghatározott összetételû

tanácsban jár el.

(3) Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a

kérelmezõ különös méltánylást érdemlõ jogvédelméhez szükségesnek kell

tekinteni, ha a kérelmezõ igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt

áll, valamint, hogy õ a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját

nevében fellépni a bitorlással szemben.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése

óta hat hónap, illetve a kérelmezõnek a bitorlásról és a bitorló személyérõl

való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésõbb az

ilyen intézkedés iránti kérelem elõterjesztésétõl számított tizenöt napon

belül határoz.

(6) Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél

tényállításait már elvárható mértékben valószínûsítette, a bíróság a bizonyító

fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévõ okirat és egyéb

tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetõvé tételére.

(7) A szabadalombitorlás miatt indított perekben a bíróság az elõzetes

bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

(8) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más

jogvitás ügy a megyei bíróság (Fõvárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.

(9) Az (1) és a (8) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp.

általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 89., 90. és 94. §-aiban,

valamint 95. §-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel."

Felhatalmazások

121. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási

eljárásban alkalmazható intézkedéseket rendeletben szabályozza;

b) a mezõgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzõinek

oltalmára vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi

Hivatal elnökével egyetértésben - a védjegybejelentés és a földrajzi

árujelzõre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel

megállapítsa.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz

való közelítés

122. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai

között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt

Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I.

törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következõ jogszabályaival

összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 89/104/EGK irányelve a tagállamok védjegyekre vonatkozó

jogszabályainak közelítésérõl;

b) a Tanács 2081/92/EGK rendelete a mezõgazdasági termékek és az

élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.

Eleje Honlap