1
T/3652/77.. számú
Egységes javaslat
a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl
szóló T/3652.. számú törvényjavaslat zárószavazásához
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. április
1997. évi törvény
a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl
Az Országgyûlés a gazdasági növekedéshez szükséges hosszú lejáratú
kölcsönnyújtás lehetõségének javítása érdekében a következõ törvényt alkotja:
I.Rész
A törvény hatálya
1.§
E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén
alapított és mûködõ jelzálog-hitelintézetre, valamint a jelzáloglevélre.
II. Rész
Jelzálog-hitelintézet
A jelzálog-hitelintézet alapítása
2. §
(1) A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet.
(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, mûködésére, felügyeletére a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és
kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig az értékpapírok
forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-
tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Jelzálog-hitelintézet legalább három milliárd forint jegyzett tõkével
alapítható, melyet pénzben kell befizetni.
(4) Jelzálog-hitelintézet jegyzett tõkéjében a Magyar Állam tulajdoni
hányada a Hpt. 12. § (1) bekezdésében meghatározott arányt meghaladhatja.
(5) Jelzálog-hitelintézet nem köteles csatlakozni az Országos
Betétbiztosítási Alaphoz.
A jelzálog-hitelintézet fogalma, tevékenységi köre
3. §
(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén lévõ
ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez forrásait
jelzáloglevél kibocsátásával gyûjti.
(2) Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási,
befektetési szolgáltatási illetve kiegészítõ befektetési szolgáltatási
tevékenységeket végzi:
a) visszafizetendõ pénzeszköz nyilvánosságtól történõ elfogadása, ide
nem értve a betét gyûjtését;
b) pénzkölcsön nyújtása, Magyarország területén levõ ingatlanon
alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett ( a
továbbiakban: jelzáloghitel);
c) jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizetõ
kezességvállalás esetén;
d) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári
kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári
kötelezettség);
e) az Épt. 4.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység
a kamatláb-csereügylet, illetõleg devizaforrásai árfolyamkockázatának
fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;
f) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letét kezelés
és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;
g) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír letéti
õrzés;
h) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számla
vezetés;
i) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés;
j) saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy
forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás
nyújtása.
(3) Jelzálog-hitelintézet kötvény illetõleg letéti jegy lejárat elõtti
visszavásárlására nem vállalhat kötelezettséget.
4. §
(1) Jelzálog-hitelintézet bankári kötelezettséget csak ingatlan fedezet
kikötése mellett és kizárólag azon ügyfele részére vállalhat, akinek
(amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.
(2) A jelzáloghitel és a bankári kötelezettség együttes összege nem
haladhatja meg a fedezetül lekötött ingatlan 5.§ (3) bekezdése szerinti
hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.
Jelzáloghitelezés
5. §
(1) A teljes hitelállományban a legalább ötéves lejáratú jelzáloghitelek
aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(2) A jelzálog-hitelintézetnek a fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében
jelzálogjogának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell
kikötnie.
(3) A jelzáloghitelekbõl eredõ tõkekövetelések állományának mértéke nem
haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelnyújtás alapját képezõ
együttes értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) hetven százalékát.
(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály
határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet hitelbiztosítéki érték-
megállapítási szabályzatot készít, amelyet az Állami Pénz-és Tõkepiaci
Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) hagy jóvá.
(5) Ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik vagy hitelbiztosítéki értéke
tartósan csökken, de az nem a tulajdonos magatartása miatt következik be, a
jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel azonnali hatályú felmondásának jogát -
ha az adós a jelzálog-hitelintézet által megjelölt határidõn belül az állagot
nem állította helyre vagy további biztosítékot nem adott - csak arra az
összegre érvényesítheti, amelyre a zálogtárgy csökkent értéke már nem
biztosítja a szerzõdés szerinti fedezetet.
6.§
A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitel szerzõdést közokiratba
kell foglalni.
7.§
A jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel szerzõdésben kikötheti, hogy a
jelzáloghitel lejáratát megelõzõen nem fizethetõ vissza.
8. §
(1) Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt vásárolhat meg,
elõlegezhet meg, (ide értve a faktoringot és a forfetírozást is) valamint
számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel vásárlás).
(2) Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt vásárolhatja meg, amely:
a) megfelel a törvény elõírásainak;
b) a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálójának igazolása szerint
problémamentes minõsítésû.
Befektetések korlátozása
9. §
(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen illetõleg közvetett tulajdoni
részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési
vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági
társaságban szerezhet illetve tarthat meg, amely kizárólag a 10. § (2)
bekezdés alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával,
értékesítésével összefüggõ tevékenységet végez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, tevékenységi korlátozás alá esõ gazdasági
társaságban szerzett összes befektetés nem haladhatja meg a jelzálog-
hitelintézet szavatoló tõkéjének tíz százalékát.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnál nem kell figyelembe venni a
jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés idõpontjától
számított legfeljebb három éves idõtartamra, felszámolás vagy végrehajtás
következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt,
rendszeresen minõsített - tulajdoni hányadokat.
Ingatlan-befektetések korlátozása
10. §
(1) Jelzálog-hitelintézet összes ingatlanba történõ befektetése nem
haladhatja meg a szavatoló tõkéje öt százalékát, ide nem értve a közvetlen
banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésben foglaltak szerint szerzett
ingatlanokat.
(2) Jelzálog-hitelintézet ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló
ingatlanokon kívül - kizárólag
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve
elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá
b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás
során szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat három
éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.
III. Rész
A jelzáloglevél
Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei
11. §
(1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény
alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír.
(2) A jelzáloglevélre a kötvényrõl szóló 1982. évi 28. törvényerejû
rendelet, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig az Épt. rendelkezéseit
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:
a) a jelzáloglevél elnevezést;
b) a kibocsátó megnevezését és cégszerû aláírását;
c) a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló);
d) névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának
megnevezését;
e) a jelzáloglevél sorozatának betûjelét, a jelzáloglevél kódját,
sorszámát;
f) a jelzáloglevél névértékét;
g) a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;
h) változó kamatozás esetén:
ha) az induló kamatláb mértékét;
hb) a kamatláb változtatásának elveit;
hc) a kamat számításának módját;
i) a jelzáloglevél lejáratát;
j) a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) idõpontjait és mértékét;
k) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;
l) a kibocsátott sorozat össznévértékét;
m) a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;
n) a vagyonellenõr igazolását az elõírás szerinti fedezet meglétérõl és
annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzésérõl.
(4) Az az okirat, amelybõl a (3) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike
hiányzik, nem minõsül jelzáloglevélnek.
12. §
(1) Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítõ, azonos névértékû
jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket
folyamatos sorszámozással kell ellátni és azonos formátumban kell kibocsátani.
Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is
kibocsáthatók.
(2) A nyomdai úton elõállított jelzáloglevélben kikötött kamat, valamint
tõketörlesztési részletekrõl kamat- és tõketörlesztõ szelvényeket kell
kiállítani.
13. §
(1) Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén az Épt. 24.§-a (2)
bekezdésében elõírt feltételt nem kell alkalmazni.
(2) A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak az Épt. elõírásain
túlmenõen tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és
pótfedezet értékét is.
A jelzáloglevelek fedezete
14. §
(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a
forgalomban levõ jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata
összegével megegyezõ értékû fedezettel.
(2) A fedezet:
a) rendes fedezetet és
b) pótfedezetet
tartalmazhat.
(3) Rendes fedezetként a jelzáloghitelbõl eredõ tõke követelés és a
szerzõdés alapján járó kamat vehetõ figyelembe.
(4) Ha a jelzáloghitelbõl eredõ tõkekövetelés összege a fedezetül lekötött
ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes
fedezetként legfeljebb a hatvan százalék mértékéig vehetõ figyelembe.
(5) A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan
százaléknál.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek
mûködése harmadik naptári évétõl kell elérnie.
(7) A jelzáloglevelek fedezetén belül a rendes fedezet aránya a jelzálog-
hitelintézet mûködésének elsõ évében nem lehet kevesebb hatvan, a második
évében pedig hetven százaléknál.
(8) A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következõ
eszközökbõl állhat:
a) a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt bankszámlán tartott
pénz;
b) állampapír;
c) állami készfizetõ kezességvállalással kibocsátott értékpapír;
d) állami készfizetõ kezességvállalás mellett nyújtott hitel.
(9) A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha:
a) a forgalomban lévõ jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1)
bekezdésben elõírtaknak;
b) a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.
(10) A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes
és a pótfedezeti értékekrõl a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást
vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.
(11) A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít,
melyet a Felügyelet hagy jóvá.
Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség átruházása
15. §
(1) A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a
Felügyelet engedélyével, a jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettségét más
jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.
(2) Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség átruházása során a Magyar
Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni
azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél
tulajdonos hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének
idõpontjától - a jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség az átvevõ jelzálog-
hitelintézetet terheli.
(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat
tartalmazza:
a) az átruházó és az átvevõ átadásra illetve átvételre irányuló
jognyilatkozatát;
b) az átruházandó jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség még nem
törlesztett névértékét és kamatát;
c) az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes
megjelölését, a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki
értékének feltüntetésével;
d) az átruházás ellenértékét, idõpontját;
e) annak igazolását, hogy az átvevõ jelzálog-hitelintézet rendelkezik a
saját jelzáloglevél kötelezettség állományához tartozó minimális
szavatoló tõkén túl az átveendõ jelzáloglevél kötelezettség
állományhoz szükséges minimális szavatoló tõkével illetve a
jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettségek teljesítéséhez szükséges
fedezettel.
(4) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti
az átruházással érintett jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettségek
teljesítését.
(5) Jelzáloglevélbõl eredõ kötelezettség csak rendes és pótfedezete egyidejû
átadásával ruházható át.
(6) Az állományt átvevõ jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet
által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelõen új jelzálogleveleket hoz
forgalomba.
(7) Az állományt átvevõ jelzálog-hitelintézet az állomány átvételérõl és az
átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek
bevonásáról - az engedélyezõ határozat kézhezvételétõl számított harminc napon
belül - egy országos napilapban és a tõzsde lapjában hirdetményt köteles
közzétenni.
Vagyonellenõr megbízása
16. §
(1) A jelzálog-hitelintézet a 17. §-ban foglalt feladatok teljesítésére
vagyonellenõrt bíz meg. A vagyonellenõr megbízásának érvényességéhez a
Felügyelet engedélye szükséges.
(2) Vagyonellenõri megbízatást csak könyvvizsgáló társaság vagy
devizabelföldi természetes személy kaphat.
(3) Vagyonellenõri feladatokkal csak olyan könyvvizsgáló társaság bízható
meg, amely rendelkezik a Hpt. 133. § (1) bekezdésében meghatározott
feltételekkel és a jelzálog-hitelintézet számára nem végez más könyvvizsgálói
feladatot.
(4) Vagyonellenõri megbízást csak olyan devizabelföldi természetes személy
kaphat, aki
a) büntetlen elõéletû,
b) szakirányú felsõfokú végzettséggel, valamint
c) szakmai felelõsségbiztosítással rendelkezik.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú felsõfokú
végzettségûnek minõsül az, aki jogi, közgazdasági, pénzügyi és számviteli vagy
mûszaki végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve fõiskolai oklevéllel
rendelkezik.
(6) Nem lehet vagyonellenõr az a személy, aki
a) a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek
közeli hozzátartozója (Ptk.685.§ b) pont), a jelzálog-hitelintézet
alkalmazottja;
b) az a) pontban felsorolt minõségét két évnél rövidebb ideje szüntette
meg;
c) a jelzálog-hitelintézetben közvetett tulajdoni részesedéssel
rendelkezik;
d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott
személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél
befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos alkalmazásában áll;
e) a jelzálog-hitelintézetnek - bármilyen jogcímen - tartozik.
(7 ) A vagyonellenõr határozott idõre és legfeljebb öt évre kaphat
megbízatást, de a megbízás idõtartamának lejárta után ismételten is
megbízható. A Felügyelet engedélye nélkül a jelzálog-hitelintézet és a
vagyonellenõr között létrejött megbízási szerzõdés érvényesen nem mondható
fel.
(8) A vagyonellenõrt megbízója - vagyonellenõri tevékenysége körében - nem
utasíthatja.
(9) A vagyonellenõr bármikor betekinthet a jelzálog-hitelintézet olyan
könyveibe és egyéb irataiba, amelyek a feladatai ellátásához szükséges
adatokat tartalmaznak és feladatai ellátásával kapcsolatosan felvilágosítást
kérhet. A jelzálog-hitelintézet e nélkül is köteles a vagyonellenõrt
folyamatosan tájékoztatni a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloghitelek
tõke- és kamattörlesztéseirõl, valamint a zálogtárgyakat, illetve a
pótfedezetet érintõ változásokról.
(10) A vagyonellenõrt a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok,
üzleti információk tekintetében - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott eset
kivételével -titoktartási kötelezettség terheli.
(11) A vagyonellenõr a törvényben szabályozott kötelezettségeinek
teljesítése során az ilyen feladatot ellátó személytõl elvárható gondossággal
jár el, felelõsségére egyebekben a polgári jogi felelõsség általános szabályai
az irányadók.
A vagyonellenõr tevékenységi köre, kötelezettségei
17.§
(1) A vagyonellenõr folyamatosan ellenõrzi és a 11. § (3) bekezdésének n)
pontja, valamint 18. § (1) bekezdése alapján igazolja:
a) a jelzáloglevelek elõírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre
állását;
b) a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok
ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a
rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történõ bejegyzését.
(2) A vagyonellenõr haladéktalanul írásban jelenti a Felügyeletnek, ha a
forgalomban lévõ jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a 14.§ (1)
bekezdésében elõírtaknak.
(3) A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a rendes
és a pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenõr írásbeli
hozzájárulásával lehet törölni.
Tájékoztatási kötelezettség
18. §
(1) A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követõen a
tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan a forgalomban levõ
jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét,
továbbá a vagyonellenõr által igazolt fedezetek értékét a felügyeleti
szabályok szerint a Felügyelet részére benyújtja, majd ezt követõen egy
országos napilapban és a tõzsde lapjában a hónap utolsó napjáig közzéteszi.
(2) A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza
a) a rendes fedezet értékét, valamint
b) a 14. § (8) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.
19. §
A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének az Épt.-ben elõírt tartalmi
követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a forgalomban levõ jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti
fedezeti értékeit, a pótfedezet tételes felsorolásával;
b) az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-
hitelintézet kérelmére indultak, a befejezõdött árverések esetében az
árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;
c) a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése,
elhárítása érdekében vagy felszámolás illetve végrehajtás
következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetõleg
mûvelési ágba sorolását;
d) a jelzáloghitel-törlesztések összegét.
IV. Rész
Fizetésképtelenség esetére irányadó szabályok
Jelzálog-hitelintézet felszámolása
20.§
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek
felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a felszámolási költségek
kiegyenlítését követõn - kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben
fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel
a) a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint
b) a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsõsorban likvid eszközeinek az
a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkezõ követelések a)
pont szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére
szolgál.
(3) Ha a jelzáloglevelekbõl eredõ követelések fedezetére a jelzálog-
hitelintézet teljes vagyona nem elegendõ, a jelzáloglevelek tulajdonosai
követelésarányosan kerülnek kielégítésre.
Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás
21.§
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A jelzálog-hitelintézet 20.§ (2) bekezdésében meghatározott vagyonára -
követeléseik erejéig - kizárólag jelzáloglevél tulajdonosok vezethetnek
végrehajtást.
(3) A jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség
kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követõen kerül sor.
V. Rész
A felügyelet ellátásának eszközei
A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete
22.§
A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és az Épt-ben
meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges
felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv
szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni
ellenõrzést végez.
Intézkedés és kivételes intézkedés
23.§
A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túlmenõen a
következõ intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:
a) határidõ megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a
forgalomban lévõ jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és
kamatának összege meghaladja a fedezet összegét. A fedezet
helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel
kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet;
b) a jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség és a fedezetet képezõ
jelzáloghitel állomány továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a
jelzálog-hitelintézetet, ha tõke-megfelelési mutatója - 90 napot
meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb és azt a Felügyelet által
megállapított határidõn belül nem tudják helyreállítani. Ha a
jelzáloglevelekbõl eredõ kötelezettség, a jelzáloghitel állomány és a
pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a
Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.
Bírságok
24. §
(1) A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl az alábbi
esetekben alkalmazhat bírságot:
a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (9) bekezdésében foglalt jelentési,
illetve a 18. és a 19. §-ban foglalt tájékoztatási
kötelezettségének nem, vagy nem a törvénynek megfelelõen tesz eleget;
b) a jelzálog-hitelintézet akadályozza a vagyonellenõrt tevékenységének
ellátásában;
c/ a vagyonellenõr megsérti a 17. §-ban meghatározott kötelezettségeit;
d/ a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (1) bekezdése szerinti
fedezeti elvet;
e/ a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14.§ (5) bekezdése szerinti
arányt.
(2) A bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legfeljebb
húszmillió forint;
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legfeljebb
tízmillió forint;
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben ötszázezer
forinttól egymillió forintig terjedhet;
d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben legfeljebb
harmincmillió forint;
e) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb
húszmillió forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézetre kiszabott bírságból származó
teljes bevételt a Hpt. 139. § (5) bekezdésében felsorolt célokra fordítja.
VI.Rész
Egyéb rendelkezések
Az elnevezés védelme
25.§
(1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a "jelzálog-
hitelintézet" elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzõs alakját, továbbá
rokon értelmû vagy idegen nyelvû megfelelõjét csak az e törvényben elõírtaknak
megfelelõen alapított és mûködõ szakosított hitelintézet szerepeltetheti.
(2) A jelzáloglevél elnevezést vagy más olyan elnevezést, amely azt a
látszatot keltheti, hogy valamely értékpapír vagy okirat jelzáloglevél, az e
törvényben meghatározott értékpapíron kívül egyéb értékpapír vagy okirat nem
viselheti.
(3) Vita esetén az elnevezés használatáról a Felügyelet dönt.
VII. Rész
Záró rendelkezések
26. §
(1) E törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok
tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december
16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I. törvény
alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében -
az EU 85/611. számú, az átruházható értékpapírokba történõ kollektív
befektetésekkel foglalkozó vállalkozásokról szóló direktívájának irányelveit
vette figyelembe.
Felhatalmazás
27.§
Felhatalmazást kap:
a) a földmûvelésügyi miniszter, hogy a termõföld,
b) a pénzügyminiszter, hogy a termõföldön kívüli egyéb ingatlanok
hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit rendeletben
állapítsa meg.
Módosuló jogszabályok
28.§
Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejû rendelet
módosítása
Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. 14.§-a a következõ (7)
bekezdéssel egészül ki:
" (7) A földhivatal a jelzálog-hitelintézet jelzálogjog bejegyzésére vagy
törlésére irányuló kérelmét soron kívül intézi el. "
29.§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 170.§-a helyébe a
következõ rendelkezés lép:
" 170.§ (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetõleg a légi jármû
értékesítésébõl befolyt összegbõl jelzálogjoggal biztosított követelést is
ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165.§ d) - f) pontjában
meghatározott követeléseket megelõzõen kell kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket
a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni."
30.§
A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 6.§-a a következõ (3) bekezdéssel
egészül ki:
"(3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl
szóló ... törvényben foglalt korlátozásokkal és idõtartamra termõföldet
szerezhet.
31.§
A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosítása
A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény 13.§-a (1), (3)
továbbá (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
" (1) Az alapkezelõ megszerzéskor az értékpapír-alap saját tõkéjének
legfeljebb öt százalékát helyezheti el az ugyanazon kibocsátó által
kibocsátott azonos fajtájú értékpapírokba ( kötvény, részvény stb.), ide nem
értve a jelzálogleveleket, melyekbe az alapkezelõ megszerzéskor az értékpapír-
alap saját tõkéjének legfeljebb huszonöt százalékát helyezheti, továbbá az
állampapírokat. Az egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírok értéke az
értékpapír-alap tárcájában megszerzéskor nem haladhatja meg az értékpapír-
alap saját tõkéjének tíz százalékát, ide nem értve a jelzálogleveleket, melyek
értéke megszerzéskor a huszonöt százalékot nem haladhatja meg, továbbá az
állampapírokat."
" (3) A tõzsdén nem jegyzett vagy nem forgalmazott értékpapírok értéke
vásárláskor nem haladhatja meg az értékpapíralap saját tõkéjének tíz
százalékát. Ezen mértékbe a jelzáloglevelek nem számítanak bele, a
jelzáloglevelek értéke az értékpapíralap saját tõkéjének huszonöt százalékát
teheti ki.
(4) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tõzsdén nem jegyzett vagy nem
forgalmazott értékpapírok értéke az értékpapíralap tárcájában vételkor nem
haladhatja meg az értékpapíralap saját tõkéjének két százalékát, kivéve a
jelzálogleveleket, amelyek értéke az értékpapíralap saját tõkéjének maximum
huszonöt százaléka lehet, továbbá az állampapírokat."
32.§
A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI.
törvény módosítása
A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi
XCVI. törvény 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A biztosítónál a matematikai tartalék és a biztonsági tõke
pénzeszközeinek legfeljebb huszonöt százaléka lehet a 86.§ d) és n),
legfeljebb húsz százaléka a 86.§ l) pontja szerinti, legfeljebb tíz-tíz
százaléka a 86.§ e), g), i) és j) pontja szerinti, illetve legfeljebb öt-öt
százaléka a 86.§ f), h) és k) pontjai szerinti befektetésekben."
33.§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. számú
mellékletének (a továbbiakban: melléklet) 5. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"5. Igazolt befektetés az az összeg, amelyet a magánszemély a tõkeszámla
vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság
közremûködésével történõ vásárlással, ilyen társaságnál történõ jegyzéssel a
belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap befektetési
jegye, jelzálog-hitelintézet jelzáloglevele (a továbbiakban együtt: a
befektetés tárgya) vételáraként annak megvásárlására az Állami Értékpapír- és
Tõzsdefelügyelet által engedélyezett nyilvános forgalomba hozatal során, vagy
tõzsdei ügylet során 1994. december 31-ét követõen pénzben fizetett ki és
errõl a tõkeszámla vezetõje a magánszemély kérésére (legkésõbb az adóévet
követõ év január 31-éig) a magánszemély adóazonosító száma, valamint a
befektetés tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás
rendjérõl szóló törvényben meghatározott elévülési idõ végéig tartó megõrzési
kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a befektetés
idõtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított összeg
mindenkor megállapítható legyen."
(2) A melléklet 6. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(6. A 4. pont rendelkezései alapján az 5. pontban említett értékpapírokba
történõ befektetés - a 7-9. pont rendelkezéseit is figyelembe véve - akkor
kerülhet a tõkeszámlára, ha a magánszemély az értékpapírt nyilvános forgalomba
hozatal során, vagy tõzsdei ügylet során olyan társaságtól vásárolta (olyan
társaságnál jegyezte le), amely jogosult tõkeszámla vezetésére és értékpapír-
forgalmazási tevékenységet folytat. Ekkor a befektetés elhelyezhetõ az elõbbi
feltételnek megfelelõ eladó társaságnál, vagy az általa kiállított igazolás
alapján egy másik, tõkeszámla vezetésére jogosult társaságnál, a következõk
figyelembevételével:)
"c) A befektetési alapokról szóló törvény szerinti nyíltvégû befektetési
alap letétkezelõje kizárólag az általa értékesített befektetési jegyre,
valamint a jelzálog-hitelintézet kizárólag az általa forgalomba hozott
jelzáloglevélre vonatkozóan jogosult olyan igazolás kiadására, amelynek
alapján a befektetés tõkeszámlára kerülhet, vagy ez a befektetés az általa
vezetett tõkeszámlán értékpapír-forgalmazási tevékenységet végzõ társaság
közremûködése nélkül közvetlenül nyilvántartásba vehetõ."
34.§
A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.
törvény módosítása
(1) A Hpt. 49.§-ának (3) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki:
( (3) A (2) bekezdésben elõírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a
feladatkörében eljáró )
" h) vagyonellenõrrel "
( szemben. )
(2) A Hpt. 54.§ (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
( Nem jelenti a banktitok sérelmét )
" d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott
vagyonellenõrnek, jogi vagy egyéb szakértõnek történõ adatátadás, "
35. §
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény a 24. §-a elõtt a következõ
címmel és 23/B. §-sal egészül ki:
"Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke
23/B. § A hitelintézet által a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve
elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet során, továbbá az adósával
szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján - legfeljebb három éves
idõtartamra - megszerzett ingatlan után fizetendõ illeték mértéke az ingatlan
- terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a. "