ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
T.
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés Elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl szóló
T/3657.. sz. törvényjavaslathoz az alábbi módosító indítványokat nyújtjuk be:
1.) A törvényjavaslat (a továbbiakban: Tvj.) preambuluma az alábbiak szerint
módosul:
Az Országgy¾lés - felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi
jellegük, valamint a számítástechnika széleskör¾ elterjedése miatt fokozott
oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi
ellátás során elengedhetetlenül szükséges, a személyes adatok védelmérõl és a
közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
rendelkezéseire tekintettel [kezelése az egészségügyi ellátás során
elengedhetetlenül szükséges, továbbá, hogy ezeket az adatokat bizalmi
jellegük, valamint a számítástechnika széleskör¾ elterjedése miatt fokozott
oltalomban kell részesíteni] - a következô törvényt alkotja:
Indokolás:
Mivel a szabályozást adatvédelmi okok teszik szükségessé, indokolt. hogy a
preambulumban is elsõdlegesen az adtvédelemre történjen utalás.
2.) A Tvj. 1.§-a az alábbiak szerint módosul:
1.§ E törvény célja, hogy a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény keretei között meghatározza az
egészségi állapotra vonatkozó különleges személyes adatok és az azokhoz
kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait.
Indokolás:
Annak ellenére, hogy a tárgybeli törvényjavalat ágazatspecifikus szabályozás,
nem térhet el az adatvédelmi alaptörvény garanciális szabályaitól. Fontos ezt
már a törvényjavalat elején leszögezni. Fontos továbbá a célhozkötöttség
elvének érvényesítése is.
3.) A Tvj. 3.§ a) pontja az alábbiak szerint módosul:
3.§ E törvény alkalmazásában:
a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros
szenvedélyére [és szexuális szokásaira], valamint a megbetegedés, illetve az
elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa, vagy más személy
által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált,
mért, leképezett vagy származtatott adat; továbbá az elõzõekkel kapcsolatba
hozható, az azokat befolyásoló mindennemû adat (pl. magatartás, környezet,
foglalkozás), ha annak kezelése a 4.§ szerinti célból történik;
Indokolás:
A szexuális szokásokra utaló adatok az adatvédelmi törvény szerint a
különleges adtoknak önálló csoportját képezik, tehát nem célszerû összekeverni
õket az egészségügyi adatokkal. Természetesen, amennyiben azoknak ismerete
kifejezetten szükséges a gyógykezelés, vagy megelõzés céljából, akkor ezek a
definíció értelmében anélkül is egészségügyi adatok, hogy külön nevesítenénk
õket.
4.) A Tvj. 3.§ i) pontja az alábbiak szerint módosul:
3.§ E törvény alkalmazásában:
i) adatkezelô: a betegellátó, az intézményvezetô, az adatvédelmi felelôs,
illetve az adatkezeléssel általuk megbízott, az intézmény alkalmazásában álló
egyéb személy, a tolmács és a jeltolmács, valamint a külön törvény alapján
adatkezelésre felhatalamazott személy vagy szerv vezetôje;
Indokolás:
A Tvj. lehetõvé tenné, hogy bármely személyt, akár kivülállót is megbízzanak
az adatkezeléssel. Garanciális szabály, hogy csak az intézmény alkalmazásában
álló személyt lehessen megbízni.
5.) A Tvj. 4.§ (2) bekezdésének b) pontja az alábbiak szerint módosul:
/(2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból
lehet kezelni:/
b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, [az egészségügyi
ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése]
Indokolás:
Az alpont felbontását az indokolja, hogy a kétfajta cél tartalmilag eltér. A
zárójelben szereplõ célhoz nem szükséges a személyazonosító adatok ismerete.
6.) A Tvj. 4.§ (2) bekezdése kiegészül az alábbi c) ponttal egészül ki (a
jelenlegi c-f) pontok jelzésének értelemszerû változása mellett):
c) az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése
(személyazonosításra alkalmatlan módon),
Indokolás:
A fenti célhoz nincsen szükség a személyek beazonosítására.
7.) A Tvj. 4.§ (2) bek. c) pontja az alábbiak szerint módosul:
c) statisztikai vizsgálat (személyazonosításra alkalmatlan módon),
Indokolás:
Ld. az elõzõ pont indokolását.
8.) A Tvj. 4.§ (2) bek. f) pontja az alábbiak szerint módosul:
f) az egészségügyi adatot kezelõ szerv vagy személy hatósági vagy
törvényességi ellenõrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végzõ
szervezetek munkájának elõsegítése, ha az ellenõrzés célja más módon nem
érhetõ el,
Indokolás:
A személyazonosító adatokra a szakmai, törvényességi ellenõrzés során csak
kivételes esetekben lehet szükség.
9.) A Tvj. 4.§ (2) bek. h) pontja az alábbiak szerint módosul:
h) [bûnüldözés és bûnmegelõzés] büntetõeljárás,
Indokolás:
Garanciális követelmény, hogy a bûnüldözési érdek ne önmagában, hanem csak
konkrét gyanú esetén váljék adatkezelési céllá.
1O.) A TVj. 4.§ (2) bek. az alábbi új i) ponttal egészül ki (a többi pont
sorrendjének értelemszerû változása mellett):
i) bûnmegelõzés (személyazonosításra alaklamatlan módon),
Indokolás:
A bûnmegelõzéshez nincsen szükség személyazonosításra, hiszen a bûnmegelõzés
tartalma a bûncselkemények elkövetését elõsegítõ feltételek csökkentése, nem
pedig egy konkrét személy elleni fellépés, hiszen ekkor már bûnüldözésrõl
lenne szó.
11.) A Tvj. 4.§ (2) bek. i) pontja az alábbiak szerint módosul:
i) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló [külön] 1995. évi CXXV. törvényben
meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében,
Indokolás:
Garanciális szempontból indokolt meghatározni, hogy mely törvény alapján és
milyen körben jogosultak a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelni egészségügyi
adatokat.
12.) A Tvj. 4.§ (2) bek. l-m) pontjai az alábbiak szerint módosulnak:
l) ügyészségi eljárás [büntetõ. vagy polgári jogi, illetve közigazgatási jogi
ügyben],
m) bírósági eljárás[ban],
Indokolás:
A módosítás összhangot teremt a j) és k) pontokkal.
13.) A Tvj.4.§ (4) bek. az alábbiak szerint módosul:
(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan
egészségügyi, illetve [és] személyazonosító adat kezelhetõ, amely az
adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
Indokolás:
Nem feltétlenül kell minden esetben együtt kezelni az egészségügyi és a
személyazonosító adatokat.
14.) A Tvj. 5.§ (1) d) pontja az alábbiak szerint módosul:
d) az intézményvezetô vagy az adatvédelmi felelôs által megbízott - az
intézmény alkalmazásában álló - személy.
Indokolás:
Ld. a 4.) pontnál írtakat.
15.) A Tvj. 5.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) A közegészségügyi-járványügyi közérdekbõl történõ adatkezelés esetén az
érintett kezelést végzõ orvosa, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi, fõvárosi kerületi (a továbbiakban:
városi intézet), illetve megyei (fõvárosi) intézetei keretében dolgozó
tisztiorvos, valamint közegészségügyi felügyelõ jogosult az egészségügyi és
személyazonosító adatot - a fertõzõ betegség jellegére tekintettel - a
fertõzés veszélyének kitett, az érintettel kapcsolatban álló, vagy kapcsolatba
kerül[õ]t személyektõl is fölvenni és kezelni.
Indokolás:
A célhozkötöttség értelmében kizárólag olyan személyektõl lehet felvenni az
adatokat, akik az érintettel a fertõzés átvételére alkalmas kacsolatban
állnak, vagy álltak.
16.) A 12.§ (2) bek. az alábbiak szerint módosul:
(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi
ellátóhálózathoz, az egészségügyi és személyazonosító adatainak a gyógykezelés
céljából történõ kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkezô nyilatkozat
hiányában - megadottnak kell tekinteni és errôl az érintettet (törvényes
képviselôjét) tájékoztatni kell.
Indokolás:
Nyilvánvaló, hogy a tárgybeli esetben az érintett a gyógykezelési célú
adatkezelésre ad felhatalmazást, nem pedig arra, hogy pl. adatait a
rendõrségnek továbbítsák.
17.) A 15.§ (1)-(6) bekezései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek (a többi
bekezdés változatlan marad):
Közegészségügyi, járványügyi célból történô adatkezelés
15.§ (1) A betegellátó haladéktalanul továbbítja az AElig;NTSZ - az érintett
lakóhelye, munkahelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes - városi
intézetének az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi [és
személyazonosító] adatot, ha
a) az 1. számú mellékletben szereplõ fertõzõ betegséget észlel, vagy annak
gyanúja merül föl,
b) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetû megbetegedést észlel
vagy annak gyanúja merül föl,
c) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben a 4.
számú mellékletben szereplõ anyag hatásának van kitéve és szervezetében az
anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja.
(2) A betegellátó a személyazonosító adatokat is átadja az ÁNTSZ városi
intézetének, amennyiben
a) közegészségügyi-járványügyi érdekbôl hatósági intézkedést lát szükségesnek,
b) nyomós közegészségügyi-járványügyi érdekbôl az adatátadást az ÁNTSZ
illetékes városi intézete kéri.
(3) Az 1. számú mellékletben nem szereplô fertôzô betegségek elôfordulása
esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi
adatokat jelentheti az ÁNTSZ - az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási
helye szerint illetékes - városi intézetének.
(4) Az ÁNTSZ városi intézete a (2) bekezdés alapján tudomására jutott
egészségügyi, illetve személyazonosító adatot - a szükséges közegészségügyi-
járványügyi intézkedések megtétele céljából - átadja az ÁNTSZ illetékes egyéb
szerveinek.
(5) A hatáskörükbe tartozó feladataik ellátása érdekében az ÁNTSZ szerveinek
megkeresésére az egészségügyi ellátóhálózat szervei tájékoztatást adnak az
egészségügyi [és személyazonosító] adatokról.
(6) A tüdôgondozó intézetek a tuberkolózis, illetve a bôr-és nemibeteg ellátás
intézményei az 1. számú mellékletben szereplô nemi betegségek elôfordulása
esetén további érintettek veszélyeztetésére tekintettel a 4.§ (1) bekezdése
szerinti célból egymás között továbbíthatják az érintett kontaktusaira
vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi-és utónevet, a leánykori
nevet, valamint a lakó-és tartózkodási helyet.
Indokolás:
A Tvj. tárgybeli rendelkezései nem differenciálnak kellõen a fertõzõ
betegségek között azok súlya szerint. Nyilvánvalóan más súlya van pl. a
pestisnek és egy egyszerû gombás fertõzésnek. A differenciálatlanság pedig
aránytalanságot szülhet, mind a beavatkozás mértékét, mind az adminisztrációs
terhet illetõen. A módosítás megteremti a lehetõségét az arányos és
differenciált közegészségügyi, járványügyi adatkezelésnek, elkerülhetõvé teszi
a felesleges adatkészletezést. Figyelemmel van továbbá arra, hogy ne sújtsa a
kezelõorvossal együttmûködõ beteget automatikusan ugyanazzal a hátránnyal,
mint az ezt megtagadó beteget.
18.) A 19.§ (1) bek. az alábbiak szerint módosul:
(1) A 4.§ (2) bekezdés b)-c) pontjai szerinti célból a Népjóléti Minisztérium
irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek - saját szakterületükön -
kezelhetik személyazonosításra alkalmatlan módon az érintett [TAJ számát és]
egészségügyi adatait, továbbá személyazonosító adatai közül minden olyan
adatot, amely önmagában nem teszi lehetôvé az érintett személyének
azonosítását (pl. nem, életkor, postai irányítószám).
Indokolás:
A módosítás logikai rendet teremt az idézett törvényhelyen.
19.) A 2O.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) Az érintett egészségügyi [és személyazonosító] adatai statisztikai célra
(4.§ (2) bek. c) pont) - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével -
személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetôk.
Indokolás:
Ld. az elôzô pontnál írtakat.
2O.) A 2O.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint változik:
(2) Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú
felhasználására személyazonosításra alkalmas módon az érintett írásbeli
hozzájárulásával adaható át.
Indokolás:
Garanciális jellege van ebben az esetben az írásbeliségnek, ez áll összhangban
az adatvédelmi törvénnyel is.
21.) A 21.§ az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A kutatási kérelem megtagadását az intézményvezetô, vagy az adatvédelmi
felelôs köteles írásban megindokolni. A kérelem megtagadása esetén a kérelmezô
bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására a
személyes adatok védelmérôl és a közérdek¾ adatok nyilvánosságáról szóló
1992.évi LXIII. tv. 21.§ (2)-(7) bekezdésének szabályai az irányadóak.
Indokolás:
A jogorvoslati lehetõséget - tudományos kutatásról lévén szó - a levétári
törvény rendelkezéseihez hasonlóan indokolt megteremteni.
22.) A 23.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(1) A következô szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végzô orvos az
érintett egészségügyi és személyazonosító adatait - a 33.§ (1) bekezdésbe
foglalt korlátok között - átadja a megkeresô szervnek:
[a)-d)]
Indokolás:
A törvényjavalat felhatalmazása a jelenlegi formájában annyira tág, hogy nem
elégíti ki az adatvédelmi törvény szigorú céhozkötöttségi követelményét. Ezért
az elõterjesztõ feladata lenne az érintett adatkezelõkkel konzultálva
kísérletet tenni a szûkítésre, az esetek pontos körülírására.
23.) A 23.§ az alábbi új (2) bekezdéssel egészül ki (a jelenlegi (2) bek.
számozása (3) bekezdésre változik):
(2) A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg
kell jelölni.
Indokolás:
A megkeresés célhozkötöttségének ellenõrzése végett szükséges a fenti elõírás.
24.) A 23.§ (2) bek. az alábbiak szerint módosul:
(2) [B¾nüldözési] B¾nmegelôzési célból a rendôrség, az ügyészség, valamint a
nemzetbiztonsági szolgálatok jogosultak ellenôrizni a kábítószert, illetve
pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerek forgalmát. Az ellenôrzés a betegek
személyes adataira nem terjedhet ki.
Indokolás:
A módosítás célja megteremteni az összhangot az adatvédelmi biztos vonatkozó
ajánlásával. A bûnüldözési célt pedig a 23.§ elõzõ bekezdése már magában
foglalja.
25.) A 24.§ az alábbiak szerint módosul:
24.§ (1) Az érintettnek elsô ízben történô orvosi ellátásakor az érintett
kérelmére a kezelôorvos a rendôrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett
személyazonosító adatait, ha a sérülés feltehetôen hivatalból üldözendô
b¾ncselekmény [vagy közlekedési baleset] következménye. Az érintett belátási
képességének hiánya esetén a felkérést vélelmezni kell.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adattovábbításhoz nem szükséges az érintett
beleegyezése [nem szükséges], ha a sérülést lôszer, robbanóanyag, sugárzó
anyag, vagy méreg okozta.
Indokolás:
Az orvosok automatikus bejelentési kötelezettségének elõírása ellentétes az
orvosi hivatás bizalmi jellegével és a beteg önrendelkezésére sincs megfelelõ
tekintettel. Ilyen kötelezettség elõírása csak a beteg kifejezett kérésér
esetén, vagy a legsúlyosabb esetekben lehet indokolt.
26.) A 28.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki:
(1) Az érintettrôl felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi és
személyazonosító adatot, valamint [az] azok továbbítását[ról készített
feljegyzést] nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek
tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, idôpontját, valamint a
továbbított adatok körét.
Indokolás:
Garanciális okból indokolt rendelkezni a feljegyzés tartalmáról is.
27.) A Tvj. 29.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekre vonatkozó egészségügyi és
személyazonosító adatokat egymástól elkülönítetten kell [nyilvántartani]
tárolni.
Indokolás:
A kábítószerélvezõk egészségügyi és személyazonosító adatainak elkülönített
tárolását az adatvédelem indokolja. Így pl. a kábítószerfogyasztás
ellenõrzése, mérése érdekében az egészségügyi adatok kiadhatók, de a
személyazonosítók nem.
28.) A 32.§(2)bek. c) pontja az alábbiak szerint módosul:
c) kezdeményezi az adatvédelem, illetve az adatbiztonság területén
kifejlesztett új technológiák és eszközök alkalmazását,
Indokolás:
Nemcsak az adatvédelem, hanem az adatbiztonság területét is célszerû
megemlíteni.
29.) A 33.§ (1) bek. az alábbiak szerint módosul:
(1) Az e törvényben meghatározott egészségügyi ellátóhálózaton kívüli
intézmény, illetve szerv vagy személy (a továbbiakban: nem egészségügyi
intézmény) a feladatai ellátásához szükséges mértékben a 4.§ szerinti célból
kezelhet egészségügyi és személyazonosító adatot, amennyiben az adott ügyben
hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az átadásra kerülô adathordozóról
az ügyre nem tartozó, illetve a feladat ellátásához nem feltétlenül szükséges
adatokat törölni kell.
Indokolás:
Garanciális jelentõsége van annak, hogy ne bármilyen egészségügyi
ellátóhálózaton kívüli intézmény kezelhessen tárgybeli adatot, továbbá annak,
hogy az adattovábbítás valóban csak a szükséges adatok tekintetében történjen
meg.
Budapest, 1997.április 15.
dr.Mészáros István László dr. Szolnoki Andrea
(SZDSZ) (SZDSZ)