1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3657/73.. számú
E G Y S É G E S J A V A S L A T
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó
személyes adatok kezelésérõl
szóló törvényjavaslat
ZÁRÓSZAVAZÁSÁHOZ
Dr. Kökény Mihály
népjóléti miniszter
Budapest, 1997. május
1997. évi ........ törvény
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és
védelmérõl
Az Országgyûlés - felismerve azt, hogy az egészségügyi adatokat bizalmi
jellegük, valamint a számítástechnika széles körû elterjedése miatt fokozott
oltalomban kell részesíteni, ugyanakkor ezen adatok kezelése az egészségügyi
ellátás során elengedhetetlenül szükséges, a személyes adatok védelmérôl és a
közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
rendelkezéseire tekintettel - a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános és értelmezõ rendelkezések
1. §
E törvény célja, hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó
különleges személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok
kezelésének feltételeit és céljait. Személyes adatot csak törvényes cél
eléréséhez szükséges esetekben és mértékben lehet kezelni.
2. §
E törvény hatálya kiterjed:
a) minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai
felügyeletét, ellenõrzését végzõ szervezetre és természetes személyre
(a továbbiakban: egészségügyi ellátóhálózat), valamint minden olyan
jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezetre és
természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és
személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban: egyéb adatkezelõ
szerv),
b) minden, az egészségügyi ellátóhálózattal, valamint az egyéb
adatkezelõ szervvel kapcsolatba került vagy kerülõ, illetve annak
szolgáltatásait igénybevevõ természetes személyre, függetlenül attól,
hogy beteg-e vagy egészséges (a továbbiakban: érintett), valamint
c) az e törvény elõírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó
egészségügyi és személyazonosító adatra.
3. §
E törvény alkalmazásában:
a) egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára,
kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás
körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy
által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt,
vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az
elõzõekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemû adat
(pl. magatartás, környezet, foglalkozás). Amennyiben a 4. § (1)
bekezdése szerinti célból indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó
adat is egészségügyi adatnak minôsül;
b) személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a
születési hely és idõ, az anya leánykori családi és utóneve, a
lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel
(a továbbiakban: TAJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik,
amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására;
c) gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség
megõrzésére, továbbá a megbetegedések megelõzése, korai felismerése,
megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult
állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett
közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi
rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati
anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek,
gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdõ-ellátások kiszolgálását, a
mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is;
d) orvosi titok: a gyógykezelés során az adatkezelõ tudomására jutott
egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy
folyamatban lévõ, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó,
valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat;
e) egészségügyi dokumentáció: a gyógykezelés során a betegellátó
tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat
tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon
rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától;
f) kezelést végzõ orvos: az érintett gyógykezelését végzõ vagy abban
közremûködõ orvos;
g) betegellátó: a kezelést végzõ orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az
érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végzõ egyéb
személy, a gyógyszerész;
h) az egészségügyi ellátóhálózaton belül intézményvezetõ: az
egészségügyi intézmény szakmai vezetõje, a személyi jog jogosultja
vagy a gyógyszertár vezetésével megbízott gyógyszerész,
magángyakorlat esetén a magánorvos, magántevékenység esetén a
magántevékenységet végzõ személy, egészségügyi vállalkozás esetén a
vállalkozás szakmai vezetésével megbízott személy;
i) adatkezelõ: a betegellátó, az intézményvezetõ, az adatvédelmi
felelõs, illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy, a
tolmács és a jeltolmács, valamint a külön törvény alapján
adatkezelésre felhatalmazott személy vagy szerv vezetõje;
j) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az
örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a
mostoha- és nevelõszülõ, valamint a testvér és az élettárs;
k) sürgôs szükség: az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan
változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás
hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos
vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
II. fejezet
Az adatkezelés célja
4. §
(1) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:
a) az egészség megõrzésének, fenntartásának elõmozdítása,
b) a betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elõsegítése,
c) az érintett egészségi állapotának nyomon követése,
d) a közegészségügyi és járványügyi érdekbõl szükségessé váló
intézkedések megtétele.
(2) Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben
meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból
lehet kezelni:
a) egészségügyi szakember-képzés,
b) orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi
ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése,
c) statisztikai vizsgálat,
d) tudományos kutatás,
e) az egészségügyi adatot kezelõ szerv vagy személy hatósági vagy
törvényességi ellenõrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét
végzõ szervezetek munkájának elõsegítése, ha az ellenôrzés célja más
módon nem érhetô el, valamint az egészségügyi ellátásokat
finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása,
f) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása,
amennyiben az az egészségi állapot alapján történik,
g) bûnüldözés, továbbá a rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvényben
meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében
bûnmegelõzés,
h) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben
meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás
körében,
i) közigazgatási eljárás,
j) szabálysértési eljárás,
k) ügyészségi eljárás,
l) bírósági eljárás,
m) az érintettnek nem egészségügyi intézményben történõ elhelyezése,
gondozása,
n) a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól,
hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati
jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony
keretében történik,
o) közoktatás, felsõoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve
képzésre való alkalmasság megállapítása,
p) a katonai szolgálatra, illetve a személyes honvédelmi kötelezettség
teljesítésére való alkalmasság megállapítása,
q) munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elõsegítése, valamint az ezzel
összefüggõ ellenõrzés.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott céloktól eltérõ célra is lehet
az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselõje (a továbbiakban
együtt: törvényes képviselõ) - megfelelõ tájékoztatáson alapuló - írásbeli
hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni.
(4) Az (1)-(2) bekezdések szerinti adatkezelési célokra csak annyi és olyan
egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhetõ, amely az adatkezelési
cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
Az egészségügyi ellátóhálózat szerveinek adatkezelése5. §
(1) Az egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és
személyazonosító adat kezelésére - amennyiben e törvény másként nem
rendelkezik - jogosult
a) a betegellátó,
b) az intézményvezetõ,
c) az adatvédelmi felelõs, valamint
d) az intézményvezetõ vagy az adatvédelmi felelõs által megbízott
személy.
(2) Az egészségügyi és személyazonosító adatot - az e törvényben elõírt
feltételek fennállása esetén -
a) az intézmény vezetõje,
b) a kezelést végzõ orvos,
c) a keresõképesség elbírálása során az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár ellenõrzõ fõorvosa,
d) a 22. § (2) bekezdése esetén, illetve a gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök, gyógyfürdõ-ellátások felhasználásának a
társadalombiztosítás szervei által történõ ellenõrzése során a
gyógyszerész, valamint az ellenõrzéssel megbízott orvos,
e) a tisztiorvos, valamint
f) a 15. § (1) bekezdése esetén a betegellátótovábbíthat.
(3) A közegészségügyi-járványügyi közérdekbõl történõ adatkezelés esetén az
érintett kezelést végzõ orvosa, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi, fõvárosi kerületi (a továbbiakban:
városi intézet), illetve megyei (fõvárosi) intézetei keretében dolgozó
tisztiorvos, valamint a közegészségügyi felügyelõ jogosult az egészségügyi és
személyazonosító adatot - a fertôzô betegség jellegére tekintettel - a
fertôzés veszélyének kitett, az érintettel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba
került személyektõl is fölvenni és kezelni.
6. §
Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell
az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel,
megsemmisüléssel, megváltoztatással, károsodással, nyilvánosságra kerüléssel
szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
A gyógykezelés céljából történõ adatkezelés
7. §
(1) Az adatkezelõ - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az orvosi titkot
köteles megtartani.
(2) Az adatkezelõ mentesül a titoktartási kötelezettség alól, ha
a) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítására az érintett,
illetve törvényes képviselõje írásban hozzájárult, az abban foglalt
korlátozásokon belül, valamint
b) az egészségügyi és személyazonosító adat továbbítása törvény
elõírásai szerint kötelezõ.
(3) Az érintett (törvényes képviselõje) jogosult tájékoztatást kapni a
gyógykezeléssel összefüggésben történõ adatkezelésrõl, a rá vonatkozó
egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerheti, az orvosi
dokumentációba betekinthet, valamint azokról - saját költségére - másolatot
kaphat.
(4) A (3) bekezdés szerinti jog megilleti az érintett közeli
hozzátartozóját is, kivéve, ha az érintett korábban másként nem rendelkezett.
(5) Az érintett halála esetén - ha korábban másként nem rendelkezett -
törvényes képviselõje, közeli hozzátartozója, valamint örököse jogosult a
halál okával összefüggõ vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál
bekövetkezését megelõzõ gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat
megismerni, az orvosi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját
költségére - másolatot kapni.
8. §
A betegellátót - az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi
orvosszakértõ kivételével - a titoktartási kötelezettség azzal a
betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme
megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy mûtétnél nem mûködött közre,
kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további
gyógykezelése érdekében szükséges.
9. §
(1) Az egészségügyi adatok felvétele a gyógykezelés része. A kezelést végzõ
orvos, illetve a tisztiorvos dönti el, hogy a szakmai szabályoknak megfelelôen
- a kötelezõen felveendõ adatokon kívül - mely egészségügyi adat felvétele
szükséges a 4. § (1) bekezdése szerinti célból.
(2) Az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végzõ egyéb
személy a kezelést végzõ orvos utasításának megfelelõen, illetve a feladatai
ellátásához szükséges mértékben vehet fel egészségügyi adatot.
10. §
(1) A 4. § (1) bekezdése szerinti célból történõ adatkezelés esetén az
egészségügyi ellátóhálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adatok
továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. A különbözõ forrásból származó
egészségügyi és személyazonosító adatokat csak addig az idõpontig és olyan
mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelõzés, a gyógykezelés, a
közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele érdekében feltétlenül
szükséges.
(2) A 4. § (1) bekezdése szerinti adatkezelés esetén az érintett
betegségével kapcsolatba hozható minden olyan egészségügyi adat továbbítható,
amely a gyógykezelés érdekében fontos, kivéve, ha ezt az érintett írásban
kifejezetten megtiltja. Ennek lehetôségérôl a továbbítás elôtt az érintettet
tájékoztatni kell. A 13. § szerinti esetekben az érintett tiltása ellenére is
továbbítani kell az egészségügyi és személyazonosító adatot.
(3) A (2) bekezdés szerinti adattovábbítás esetén sem lehet - a 13. §-ban
foglaltak kivételével - az érintett hozzájárulása nélkül továbbítani a
továbbítás idején fennálló betegséggel össze nem függõ, korábbi betegségére
vonatkozó egészségügyi adatokat.
(4) Sürgõs szükség esetén a kezelést végzõ orvos által ismert, a
gyógykezeléssel összefüggésbe hozható minden egészségügyi és személyazonosító
adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is.
11. §
(1) A kezelést végzõ orvos az általa megállapított, az érintettre vonatkozó
egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és - amennyiben
az érintett ezt kifejezetten nem tiltotta meg - azokat továbbítja az érintett
választott háziorvosának.
(2) A háziorvos az érintettet - kérelmére - tájékoztatja a rendelkezésére
álló egészségügyi adatokról.
12. §
(1) Az egészségügyi és a személyazonosító adatoknak az érintett részérõl
történõ szolgáltatása - az egészségügyi ellátás igénybevételéhez kötelezôen
elôírt személyazonosító adatok és a 13. §-ban foglaltak kivételével -
önkéntes.
(2) Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi
ellátóhálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggô egészségügyi és
személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkezõ
nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni és errõl az érintettet
(törvényes képviselõjét) tájékoztatni kell.
(3) Sürgõs szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya
esetén az önkéntességet vélelmezni kell.
13. §
Az érintett (törvényes képviselõje) köteles a betegellátó felhívására
egészségügyi és személyazonosító adatait átadni:
a) ha valószínûsíthetõ vagy beigazolódott, hogy az 1. számú mellékletben
felsorolt valamely betegség kórokozója által fertõzõdött, vagy
fertõzéses eredetû mérgezésben, illetve fertõzõ betegségben szenved,
kivéve a 15. § (6) bekezdése szerinti esetet,
b) ha arra a 2. számú mellékletben felsorolt szûrõ- és alkalmassági
vizsgálatok elvégzéséhez van szükség,
c) heveny mérgezés esetén,
d) ha valószínûsíthetõ, hogy az érintett a 3. számú melléklet szerinti
foglalkozási eredetû megbetegedésben szenved,
e) ha az adatszolgáltatásra a magzat, illetve a kiskorú gyermek
gyógykezelése, egészségi állapotának megõrzése vagy védelme érdekében
van szükség,
f) ha bûnüldözés, bûnmegelõzés céljából, továbbá ügyészségi, bírósági
eljárás, illetve szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás
során az illetékes szerv a vizsgálatot elrendelte,
g) ha az adatszolgáltatásra a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló
törvény szerinti ellenõrzés céljából van szükség.
14. §
(1) A gyógykezelés során a kezelést végzõ orvoson és az egyéb betegellátó
személyeken kívül csak az lehet jelen, akinek jelenlétéhez az érintett
hozzájárul. Az érintett hozzájárulása nélkül jelen lehet az érintett emberi
jogainak és méltóságának tiszteletben tartásával
a) más személy, ha a gyógykezelés rendje több beteg egyidejû ellátását
igényli,
b) a rendõrség hivatásos állományú tagja, amennyiben a gyógykezelésre
fogvatartott személy esetében kerül sor,
c) a büntetés-végrehajtási szervezet szolgálati jogviszonyban álló
tagja, amennyiben a gyógykezelésre olyan személy esetében kerül sor,
aki a büntetés-végrehajtási intézetben szabadság-elvonással járó
büntetését tölti és a gyógykezelést végzô betegellátó biztonsága,
illetve szökés megakadályozása céljából erre szükség van,
d) a b)-c) pontok szerinti személyek, ha bûnüldözési érdekbôl a beteg
személyi biztonsága ezt indokolttá teszi és a beteg nyilatkozat-
tételre képtelen állapotban van.
(2) Az érintett hozzájárulása nélkül is jelen lehet a 17. § (2)
bekezdésében meghatározott személyeken túl az,
a) aki az érintettet az adott betegség miatt korábban gyógykezelte,
b) akinek erre az intézményvezetõ vagy az adatvédelemért felelõs személy
szakmai-tudományos célból engedélyt adott,
kivéve, ha ez ellen az érintett kifejezetten tiltakozott.
Közegészségügyi, járványügyi célból történõ adatkezelés
15. §
(1) A betegellátó haladéktalanul továbbítja az ÁNTSZ - az érintett
lakóhelye, tartózkodási helye, illetve munkahelye szerint illetékes - városi
intézetének az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és
személyazonosító adatot, ha
a) az 1. számú melléklet A./ pontjában szereplõ fertõzõ betegséget
észlel vagy annak gyanúja merül föl,
b) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetû megbetegedést
észlel vagy annak gyanúja merül föl,
c) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben a 4.
számú mellékletben szereplõ anyag hatásának van kitéve és
szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket
meghaladja.
(2) Az 1. számú mellékletben nem szereplõ fertõzõ, illetve az 1. számú
melléklet B./ pontjában felsorolt betegségek elõfordulása esetén a betegellátó
személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az
ÁNTSZ - (1) bekezdés szerint illetékes - intézetének. Az ÁNTSZ városi intézete
közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva kérheti az érintett
személyazonosító adatait.
(3) Az ÁNTSZ városi intézete az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására
jutott egészségügyi, illetve személyazonosító adatot - a szükséges
közegészségügyi-járványügyi intézkedések megtétele céljából - átadja az ÁNTSZ
illetékes egyéb szerveinek.
(4) A tüdõgondozó intézetek a tuberkulózis, illetve a bõr- és nemibeteg
ellátás intézményei az 1. számú mellékletben szereplõ nemi betegségek
elõfordulása esetén - további személyek veszélyeztetésére tekintettel - a 4. §
(1) bekezdése szerinti célból egymás között továbbíthatják az érintett
kontaktusaira vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi- és utónevet,
a leánykori nevet, valamint a lakó- és tartózkodási helyet.
(5) A 4. számú mellékletben szereplõ valamely anyag által okozott mérgezés
elõfordulása esetén a betegellátó továbbítja az egészségügyi adatokat az
Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat részére.
(6) Amennyiben az érintett annak megállapítása érdekében, hogy HIV
vírusával fertôzôdött-e - személyazonosságának elôzetes felfedése nélkül -
szûrôvizsgálaton kíván részt venni, személyazonosító adatait a betegellátó
részére nem köteles átadni. Amennyiben a szûrôvizsgálat eredménye pozitív, a
betegellátó felhívására az érintett személyazonosító adatait köteles átadni.
Errôl az érintettet a szûrôvizsgálat megkezdése elôtt tájékoztatni kell.
(7) Amennyiben az érintett az alábbi betegségek valamelyikében szenved vagy
a betegség gyanúja merül föl, és fertôzôdése házi- vagy haszonállattal történt
kontaktus révén jöhetett létre, az ÁNTSZ (1) bekezdés szerinti intézete
haladéktalanul továbbítja az érintett személyazonosító és egészségügyi adatait
az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes állategészségügyi
és élelmiszerellenõrzõ állomás részére a szükséges járványügyi intézkedések
megtétele céljából:
a) anthrax (lépfene),
b) brucellosis,
c) lyssa (veszettség),
d) lyssa fertõzésre gyanús sérülés,
e) malleus (takonykór),
f) trichinellosis,
g) tuberkulozis,
h) tularaemia.
16. §
Amennyiben az érintett újszülött a Betegségek Nemzetközi Osztályozása
szerinti valamely veleszületett rendellenességben szenved, a 4. § (1) bekezdés
b)-c) pontjai és a (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a betegellátó az
érintett személyazonosító és egészségügyi adatait, valamint törvényes
képviselõje nevét és lakcímét továbbítja a "Johan Béla" Országos
Közegészségügyi Intézet által vezetett Veleszületett Rendellenességek Országos
Nyilvántartása részére.
Egészségügyi szakember-képzés
17. §
(1) Az egészségügyi szakember-képzés céljából (4. § (2) bekezdés a) pont) -
a betegellátó és a (2) bekezdés kivételével - az érintett (törvényes
képviselõje) hozzájárulásával lehet jelen a gyógykezelés során orvos,
orvostanhallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi fõiskola,
egészségügyi szakiskola vagy egészségügyi szakközépiskola hallgatója, valamint
tanulója.
(2) Az egészségügyi ellátóhálózat egészségügyi szakember-képzésre kijelölt
intézményeiben az érintett (törvényes képviselõje) (1) bekezdés szerinti
hozzájárulására nincs szükség. Errõl az érintettet (törvényes képviselõjét)
fekvõbeteg intézmény esetén legkésõbb az intézménybe történõ beutaláskor,
beutaló hiányában a felvételt közvetlenül megelõzõen, az egészségügyi
ellátóhálózat egyéb intézményei esetén legkésõbb a gyógykezelés megkezdése
elõtt tájékoztatni kell.
Epidemiológiai vizsgálatok, elemzések
18. §
A 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
célból daganatos eredetû betegség észlelése esetén a betegellátó továbbítja az
érintett egészségügyi és személyazonosító adatait a Nemzeti Rákregiszternek. A
Nemzeti Rákregisztert az Országos Onkológiai Intézet vezeti.
19. §
(1) A 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjai szerinti célból a Népjóléti
Minisztérium irányítása alá tartozó országos szervek és intézetek - saját
szakterületükön - kezelhetik az esetszám meghatározása céljából a cél
eléréséig az érintett TAJ számát és egészségügyi adatait, továbbá
személyazonosító adatai közül minden olyan adatot, amely önmagában nem teszi
lehetõvé az érintett személyének azonosítását (pl. nem, életkor, postai
irányítószám).
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az ott meghatározott célból az
egészségügyi ellátóhálózat, illetve az ÁNTSZ intézetei továbbítják az (1)
bekezdés szerinti szervek részére.
Statisztikai célú adatkezelés20. §
(1) Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra (4. § (2) bekezdés
c) pont) - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - személyazonosításra
alkalmatlan módon kezelhetõk.
(2) Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú
felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon az érintett írásbeli
hozzájárulásával adható át.
(3) Élve születés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye
szerint illetékes anyakönyvvezetõ útján a Központi Statisztikai Hivatal
részére az egészségügyi és személyazonosító adatokat át kell adni. A
születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése
céljából teljesítendô bejelentési kötelezettsége során a betegellátó
megismerheti és továbbíthatja élveszületés esetén a gyermek szülei, halálozás
esetén az életben lévô házastárs személyi azonosítóját.
Tudományos kutatás céljából történõ adatkezelés21. §
(1) Tudományos kutatás (4. § (2) bekezdés d) pont) céljából az
intézményvezetõ vagy az adatvédelmi felelõs engedélyével a tárolt adatokba be
lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek
egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett
személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt
adatokról nem készíthetõ személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat.
(2) Az (1) bekezdés alapján a tárolt adatokba betekintett személyekrõl, a
betekintés céljáról és idõpontjáról nyilvántartást kell vezetni. A
nyilvántartás kötelezõ megõrzési ideje 10 év.
(3) A kutatási kérelem megtagadást az intézményvezetô vagy az adatvédelmi
felelôs köteles írásban megindokolni. A kérelem megtagadása esetén a kérelmezô
bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására a
személyes adatok védelmérôl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény (a továbbiakban. Avtv.) 21. § (2)-(7) bekezdésének
szabályai az irányadóak.
A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése
22. §
(1) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi
hivatali szervei, valamint ezek igazgatási szervei (a továbbiakban együtt:
társadalombiztosítási igazgatási szervek) részére abban az esetben
továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben
a) arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások
megállapítása, folyósítása céljából van szükség és az az egészségi
állapot alapján történik, valamint
b) az a társadalombiztosítási alapok kezelõi gazdálkodásának, továbbá a
társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenõrzése céljából
indokolt.
(2) Az egészségügyi és személyazonosító adatokat a társadalombiztosítási
igazgatási szervek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az
ellenõrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvosszakértõi, illetve
jogorvoslati tevékenységgel megbízott dolgozója kezelheti.
(3) A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott
ellenõrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak orvos, illetve
gyógyszerész végzettségû alkalmazottja ismerheti meg az érintett összekapcsolt
egészségügyi és személyazonosító adatait.
Adattovábbítás az egészségügyi ellátóhálózaton kívüliszerv megkeresésére23. §
(1) A következõ szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végzõ orvos az
érintett egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkeresõ szervnek.
A megkeresésében a 4. § (4) bekezdésének megfelelôen fel kell tüntetni a
megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat:
a) büntetõ ügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az
igazságügyi orvosszakértõ, polgári és közigazgatási ügyben az az
ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvosszakértõ,
b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek,
c) hadköteles személy esetén az illetékes jegyzõ, a hadkiegészítõ
parancsnokság, illetve a katonai egészségügyi alkalmasságot
megállapító bizottság,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról
szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében,
az abban kapott felhatalmazás körében.
(2) A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg
kell jelölni.
24. §
(1) Az érintettnek elsõ ízben történõ orvosi ellátásakor a kezelõorvos a
rendõrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait, ha
az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetõen
bûncselekmény következménye.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett beleegyezése nem
szükséges.
25. §
Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási eljárás, illetve az
érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet
továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei
teljesítéséhez van szükség.
26. §
Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az
egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy
(törvényes képviselõje) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. Nincs
szükség a hozzájárulásra a 13. §, a 20. § (3) bekezdése és a 23. § (1)
bekezdés a) pont szerinti esetekben azzal, hogy polgári peres eljárás során a
harmadik személyt érintõ - szexuális úton terjedõ fertõzõ betegségre vonatkozó
- egészségügyi adat nem adható ki.
27. §
A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat idõbeli és területi
korlát nélkül továbbítható.
Az egészségügyi és személyazonosító adatok nyilvántartása
28. §
(1) Az érintettrõl felvett, a gyógykezelés érdekében szükséges egészségügyi
és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani.
Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás
címzettjét, módját, idôpontját, valamint a továbbított adatok körét.
(2) A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy
módszer, amely biztosítja az adatok 6. § szerinti védelmét.
(3) A kezelést végzõ orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által
felvett - a gyógykezelés vagy a közegészségügy-járványügy szempontjából
jelentõs - egészségügyi adatokról, valamint a saját tevékenységérõl és
intézkedéseirõl feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét
képezi.
29. §
(1) A betegellátó nyilvántartja
a) azokat az érintetteket, akikrõl bebizonyosodott vagy
valószínûsíthetõ, hogy az 1. számú melléklet szerinti fertõzõ
betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a
megelõzõ gyógyszeres kezelésre, a szûrõvizsgálatra, a járványügyi
megfigyelésre, a járványügyi ellenõrzésre, a járványügyi zárlatra
kötelezett személyeket,
b) a védõoltásra kötelezett személyeket,
c) azokat, akik kábítószer-élvezõk, gyógyszert kóros mértékben
fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegû függõséget okozó anyagot
használnak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, továbbá a védõoltásban részesített
személyeket a tisztiorvos is nyilvántartja.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti személyekre vonatkozó egészségügyi
és személyazonosító adatokat egymástól elkülönítetten kell tárolni.
(4) A háziorvos a hozzá bejelentkezett érintett kórtörténetében tartja
nyilván annak - általa ismert - valamennyi egészségügyi adatát.
(5) A gyógyszerész nyilvántartást vezet az orvosi rendelvényre kábítószert
igénybe vett érintettekrõl.
30. §
(1) Az egészségügyi dokumentációt - a (4) bekezdés kivételével - az
adatfelvételtõl számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig
kell megõrizni. A kötelezõ nyilvántartási idõt követõen gyógykezelés vagy
tudományos kutatás érdekében - amennyiben indokolt - az adatok továbbra is
nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt - a (2) bekezdés
kivételével - a nyilvántartást meg kell semmisíteni.
(2) Amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentõsége van,
a kötelezõ nyilvántartási idõt követõen át kell adni a Semmelweis
Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár részére.
(3) Az egészségügyi ellátóhálózat jogutód nélkül megszûnõ intézménye esetén
- a (4) bekezdés kivételével -
a) a tudományos jelentõségû egészségügyi dokumentációt a (2) bekezdés
szerinti levéltárnak,
b) az egyéb egészségügyi dokumentációt az ÁNTSZ - a megszûnõ
egészségügyi intézmény székhelye szerint területileg illetékes -
városi intézetének
kell átadni.
(4) Amennyiben az egészségügyi ellátóhálózat intézménye jogutód nélkül
szûnik meg, de az általa korábban ellátott feladatokat más szerv látja el, az
egészségügyi dokumentációt e szerv részére kell átadni.
(5) A meg nem semmisített, illetve a (2) bekezdés szerinti levéltárnak
átadott egészségügyi dokumentációra e törvény elõírásai értelemszerûen
vonatkoznak.
(6) A gyógyszertár a vényeket - a kábítószeres és pszichotróp anyagot
tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vények kivételével - 3 évig õrzi meg. A
kábítószeres és pszichotróp anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó vényeket
5 évig kell megõrizni. A kötelezõ õrzési idõt követõen a vényeket meg kell
semmisíteni.
31. §
(1) Az egészségügyi dokumentációban szereplõ hibás egészségügyi adatot - az
adatfelvételt követõen - úgy kell kijavítani vagy törölni, hogy az eredetileg
felvett adat megállapítható legyen.
(2) A nyilvántartott adatokról, az egészségügyi dokumentációról az
adatkezelõ hiteles másolatot készít, ha ezt az adatbiztonság vagy a tárolt
adatok fizikai védelme, illetve az e törvényben elõírt adatközlési
kötelezettség szükségessé teszi. A hiteles másolat adattartalmára vonatkozóan
a 6. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.
32. §
(1) Az egészségügyi intézményen belül az egészségügyi és személyazonosító
adatok védelméért, a nyilvántartás megõrzéséért az adatot kezelõ intézmény
vezetõje felelõs.
(2) Az intézményvezetõ tevékenysége során
a) gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról,
b) ellenõrzi az adatkezeléssel megbízott személyek adatkezeléssel
összefüggõ tevékenységét,
c) kezdeményezi az adatvédelem, illetve az adatbiztonság területén
kifejlesztett új technológiák és eszközök alkalmazását,
d) biztosítja az adatkezeléssel foglalkozó személyek adatkezelési
oktatását,
e) tudományos kutatás esetén (21. § (1) bekezdés) engedélyezi az orvosi
dokumentációba való betekintést,
f) kijelöli az adatvédelmi felelõst (felelõsöket),
g) ellenõrzi az adatvédelmi felelõs (felelõsök) tevékenységét,
h) gondoskodik az intézmény adatvédelmi szabályzatának elkészítésérõl,
i) dönt a kötelezõ nyilvántartási idõt követõen a nyilvántartott adatok
további tárolásáról vagy megsemmisítésérõl.
(3) A (2) bekezdés a)-e) pontjai szerinti tevékenységet az adatvédelmi
felelõs is elláthatja.
(4) A szervezeti egységenként 20 fõnél több adatkezelõt foglalkoztató
munkáltató esetén az intézményvezetõ - szervezeti egységenként - adatvédelmi
felelõst jelöl ki. Adatvédelmi felelõsnek
a ) szakorvos szakképesítéssel rendelkezõ orvos, vagy
b) legalább 2 év joggyakorlattal rendelkezõ jogi egyetemi végzettségû
személy, vagy
c) felsõfokú végzettségû, az egészségügyi adatkezelésben legalább 2 év
gyakorlatot szerzett személy
jelölhetõ ki.
III. fejezetAdatkezelés az egészségügyi ellátóhálózaton kívül
33. §
(1) Az egészségügyi ellátóhálózaton kívüli intézmény, illetve szerv vagy
személy (a továbbiakban: nem egészségügyi intézmény) a feladatai ellátásához
szükséges mértékben a 4. § szerinti célból kezelhet egészségügyi és
személyazonosító adatot.
(2) Az érintett elhelyezésére vagy gondozására szolgáló nem egészségügyi
intézmény kezelheti az érintettnek minden olyan egészségügyi és
személyazonosító adatát, amely az intézményi elhelyezés, gondozás
szempontjából szükséges.
(3) A nem egészségügyi intézmény adatkezelésére - a 34-35. §-ban foglalt
eltérésekkel - a II. fejezet rendelkezései értelemszerûen irányadók.
34. §
(1) Nem egészségügyi intézmény esetén - a betegellátón kívül - adatkezelõ
az intézményvezetõ által adatkezeléssel megbízott, továbbá a külön jogszabály
szerint hatósági jogkört gyakorló személy lehet.
(2) Egészségügyi adatot felvehet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott
személyeken túl
a) az óvodai nevelés, iskolai oktatás területén az óvodai neveléssel,
iskolaérettséggel, képzési kötelezettséggel, iskolai
pályaalkalmassággal kapcsolatos vizsgálatok (2. számú melléklet)
elvégzése esetén a közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének
tagja,
b) hadköteles személy esetén a katonai egészségügyi alkalmasság (2.
számú melléklet) megállapítását végzõ bizottság tagja, illetve a
hadkiegészítõ parancsnokság sorozó szakfõorvosa.
35. §
A nem egészségügyi intézményben az adatkezelõ a mûködése során tudomására
jutott orvosi titkot köteles megtartani. Az adatkezelõ mentesül a titoktartási
kötelezettség alól a 7. § (2) bekezdése szerinti esetekben.
IV. fejezet
Vegyes és záró rendelkezések
36. §
Az egészségügyi ellátóhálózat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a
4. § (1) bekezdés szerinti célból személyazonosító adatokat kérhet.
37. §
(1) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az Avtv., továbbá a TAJ
szám kezelésére vonatkozóan a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási
módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
(2) Külföldre történõ adattovábbítás esetén is e törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni azzal, hogy az egészségügyi és személyazonosító adatok csak
akkor továbbíthatók, ha a külföldi adatkezelônél a 6. § elõírásai minden egyes
adatra nézve teljesülnek.
(3) E törvény elõírásait alkalmazni kell a meghalt személyre vonatkozó
egészségügyi adatok esetén is.
38. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 7. hónap 1. napján lép hatályba.
Hatályba lépésével egyidejûleg az egészségügyrõl szóló - többször módosított -
1972. évi II. törvény 77. §-a, a 78. § (2)-(3) bekezdése, valamint 90/A.-90/B.
§-a hatályukat vesztik.
(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter
a) az egészségügyi adatok kezelésének, a 24. § szerinti kötelezõ
adattovábbítás részletes technikai elõírásainak, a 30. § szerinti
kötelezõ nyilvántartások vezetésének meghatározására,
b) az 1. számú melléklet szerinti fertõzõ betegségek,
c) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási betegségek,
d) a halál tényének és okának
bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megalkotására,
e) a gyógykezelés során alkalmazandó egészségügyi dokumentáció jellegére
vonatkozó szabályok, az alkalmazandó nyomtatványok - e törvény
keretei közötti - adattartalmának meghatározására.
(3) A betegellátó e törvény hatályba lépésétõl számított két éven keresztül
az 1. számú mellékletben szereplõ fertõzõ betegségek elõfordulása esetén az
egészségügyi adatokat - személyazonosító adatok nélkül - továbbítja a "Johan
Béla" Országos Közegészségügyi Intézetnek is.
1. számú melléklet az 1997. évi ..... törvényhez
Fertõzõ betegségek listája az érintett részérõl történõ kötelezõ
adatszolgáltatás, valamint az ÁNTSZ részére történõ kötelezõ adattovábbítás
esetén
Fertõzések, fertõzéses eredetû betegségek, mérgezések
A./ Személyazonosító adatokkal együtt jelentendô:
1) acut flaccid paralysis (heveny petyhüdt bénulás)
2) ancylostomiasis, uncinariasis
3) anthrax (lépfene), bacillus anthracis által okozott fertôzés
4) brucellosis, máltai, mediterrán, unduláló láz
5) campylobacteriosis, campylobacter okozta bélhurut
6) cholera (kolera)
7) congenitalis rubeola syndroma (CRS) (veleszületett rózsahimlõ
megbetegedés)
8) diphtheria (torokgyík)
9) dysenteria (vérhas)
10) dyspepsia coli
11) egyéb E. coli által okozott megbetegedések
12) echinococcosis, hydatidosis
13) encephalitis infectiosa (fertõzõ agyvelõgyulladás)
14) enteritis infectiosa
15) ételfertõzés
16) ételmérgezés
17) febris flava (sárgaláz)
18) febris recurrens (visszatérõ láz)
19) . hepatitis infectiosa (fertõzõ májgyulladás)
20) keratoconjunctivitis epidemica (fertõzõ kötõ- és szaruhártya gyulladás)
21) legionellosis
22) lepra
23) leptospirosis
24) listeriosis
25) Lyme-kór
26) lyssa (veszettség)
27) lyssa fertõzésre gyanús sérülés
28) malária
29) malleus (takonykór)
30) meningitis purulenta (fertõzõ agyhártyagyulladás)
31) meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás)
32) mononucleosis infectiosa, mirigyláz, monocyta angina, Pfeiffer betegség
33) morbilli (kanyaró), kivéve: subacut sclerotisalo panencephalitis
34) ornithosis (papagájláz)
35) paratyphus
36) parotitis epidemica (mumpsz)
37) pertussis (szamárköhögés)
38) pestis
39) poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)
40) Q-láz
41) rubeola (rózsahimlõ)
42) salmonellosis
43) scarlatina (vörheny)
44) schistosomiasis (bilharziasis)
45) staphylococcosis
46) strongyloidosis
47) taeniasis
48) tetanus (merevgörcs)
49) toxoplasmosis
50) trachoma (kivéve: trachoma következményei)
51) trichinellosis
52) tularaemia
53) typhus abdominalis (hastifusz)
54) typhus exanthematicus (kiütéses tifusz)
55) varicella (bárányhimlô)
56) yersiniosis
57) vírusos haemorrhagias lázak
58) halálos kimenetelû nosocomialis sepsis
59) korábban Magyarországon nem észlelt, különösen veszélyes fertôzô
megbetegedés**
B./ Személyazonosító adatok nélkül jelentendô:
1) AIDS megbetegedés
2) condyloma acuminatum
3) gonorrhoea (kankó)
4) granuloma inguinale
5) herpes genitalis
6) HIV fertôzés
7) lymphogranuloma inguinale
8) oedema malignum (gázgangréna)
9) syphilis (vérbaj)
10) szexuális úton terjedô, chlamydiák által okozott egyéb betegségek
11) tuberkulozis
12) ulcus molle, chancroid
13) urethritis nongonococcica
14) járványos méretû nosocomialis fertõzések*
* A tekintetben, hogy a nosocomialis fertõzések mikor tekinthetõk
járványos méretûnek, az országos tisztifõorvos állásfoglalása az irányadó.
** A tekintetben, hogy mely betegség tartozik ide, a népjóléti miniszter
állásfoglalása az irányadó."
2. számú melléklet az 1997. évi .... törvényhez
Szûrõ- és alkalmassági vizsgálatok az érintett részérõl történõ kötelezõ
adatszolgáltatás esetén
1. Munkaköri, szakmai, egészségi alkalmassági orvosi vizsgálatok (elõzetes,
idõszakos, soronkívüli, záró).
2. Szûrõvizsgálatok - beleértve a biológiai monitorozási vizsgálatokat is -
a foglalkozással összefüggõ megbetegedések felderítésére.
3. A katonai egészségi alkalmasság, valamint az egyéb szolgálati viszony
létesítéséhez szükséges egészségi alkalmasság megállapításához kapcsolódó
szakorvosi vizsgálatok.
4. A közúti jármûvezetés engedélyezéséhez szükséges orvosi vizsgálatok.
5. A kézi lõfegyverek, lõszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzéséhez és
tartásához szükséges orvosi vizsgálatok.
6. Az iskolai elõkészítés, a tankötelezettség és képzési kötelezettség
megállapításával kapcsolatban a látás-, hallás-, értelmi fejlõdési,
beszédfejlõdési képességek, illetve más rendellenességek vizsgálata.
3. számú melléklet az 1997. évi ..... törvényhez
BEJELENTENDI FOGLALKOZASI MEGBETEGEDESEK JEGYZEKE
A. FIZIKAI KOROKI TENYEZIK
1. Zaj okozta halláskárosodások
2. Helyileg ható vibráció okozta betegség
3. Egésztest-vibráció okozta betegségek
4. Túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek
5. Ionizáló sugárzás által okozott betegségek
6. Ultraibolya, infravörös, egyéb nem ionizáló sugárzás által okozott
betegségek (kivéve elektroophthalmia)
7. Elektroophthalmia
8. Foglalkozással kapcsolatos egyéb fizikai kóroki tényezõk okozta
megbetegedések
B. KEMIAI KOROKI TENYEZIK
1. Ólom és vegyületei által okozott megbetegedések
2. Kadmium és vegyületei által okozott megbetegedések
3. Foszfor és vegyületei által okozott megbetegedések
4. Higany és vegyületei által okozott megbetegedések
5. Arzén és vegyületei által okozott megbetegedések
6. Mangán és vegyületei által okozott megbetegedések
7. Berillium és vegyületei által okozott megbetegedések
8. Króm és vegyületei által okozott megbetegedések
9. Vanádium és vegyületei által okozott megbetegedések
10. Nikkel és vegyületei által okozott megbetegedések
11. Kobalt és vegyületei által okozott megbetegedések
12. Alumínium és vegyületei által okozott megbetegedések
13. Benzol által okozott megbetegedések
14. Toluol által okozott megbetegedések
15. Xilol által okozott megbetegedések
16. Egyéb benzol homológ által okozott megbetegedések
17. Benzol és homológjainak nitro, amino és halogén származékai által okozott
megbetegedések
18. Triklór-etilén által okozott megbetegedések
19. Tetraklór-etilén által okozott megbetegedések
20. Egyéb alifás és aromás szénhidrogének halogén származékai által okozott
megbetegedések
21. Nitro-glicerin és más salétromsavas észterek által okozott megbetegedések
22. Szén-diszulfid (szénkéneg) által okozott megbetegedések
23. Alkoholok, glikolok, ketonok, aldehidek, észterek által okozott
megbetegedések
24. Dioxán (dietilén-oxid) által okozott megbetegedések
25. Húgyutak rosszindulatú daganatos megbetegedései aromás aminok hatására
(pl. 4-amino-bifenil, benzidin és származékai, naftilaminok)
26. Sztirol által okozott megbetegedések
27. Aromás dinitroszármazékok (dinitro-fenol, dinitro-krezol, stb.) által
okozott megbetegedések
28. Szerves foszforsavészterek, karbamát inszekticidek által okozott
megbetegedések
29. Egyéb növényvédõszerek (rovar és rágcsálóírtó-, faanyagvédõ szerek) által
okozott megbetegedések
30. Szén-monoxid által okozott megbetegedések
31. Kén-hidrogén által okozott megbetegedések
32. Hidrogén-cianid által okozott megbetegedések
33. Ammónia által okozott megbetegedések
34. Fenol által okozott megbetegedések
35. Formaldehid által okozott megbetegedések
36. Dimetil-formamid által okozott megbetegedések
37. Foszgén által okozott megbetegedések
38. Kén-dioxid által okozott megbetegedések
39. Kénsav által okozott megbetegedések
40. Klór által okozott megbetegedések
41. Nitrózus gázok által okozott megbetegedések
42. Fluoridok által okozott (idült csont és ízületi) megbetegedések
43. Vinilklorid okozta megbetegedések
44. Vegyi anyagok által okozott kontakt irritatív dermatitisz
45. Vegyi anyagok által okozott kontakt allergiás dermatitisz
46. Vegyi anyagok által okozott egyéb bõr (pl. olajakne) és nyálkahártya
megbetegedések
47. A bõr rákos megbetegedéseit okozó - kátrány, bitumen, ásványolajok,
antracén, vagy az MSZ 21461-1:88 szabvány Függelékének 3. pontjában
szereplõ anyagok
48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, az MSZ 21461-1:88
szabvány Függelékének 3. pontjában szereplõ vegyi anyagok által okozott
daganatos betegségei
49. Szilikózis
50. Azbesztózis
51. Talkózis
52. Keményfém által okozott tüdõfibrózisok
53. Sziderózis
54. Egyéb pneumokoniózisok
55. Foglalkozási asztma és rinitisz
56. Minden egyéb a munkavégzés, foglalkozás közben használt és a munkavállaló
testfelületére, szervezetébe jutó vegyi anyag által okozott megbetegedés
C. BIOLOGIAI KOROKI TENYEZIK
1. Brucellózis
2. Ornitózis
3. Kullancs-enkefalitisz
4. Antrax
5. Leptospirózis
6. Q-láz
7. Tularémia
8. Borreliózis (Lyme-kór)
9. Trichofitiázis
10. Egyéb zoonózisok
11. Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek
12. Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis
13. Fertõzõ betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a
foglalkozással kapcsolatban keletkezett
14. Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek (pl. amoebiasis,
malária)
15. Gennykeltõk által okozott bõrbetegségek
16. Gombák okozta bõrbetegségek
17. Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz
18. Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezõk okozta egyéb
megbetegedések
D. NEM OPTIMALIS IGENYBEVETEL, PSZICHOSZOCIALIS, ERGONOMIAI KOROKI TENYEZIK
1. Csontok, ízületek, izmok, inak betegségei túlzott, illetve egyoldalú
igénybevétel következtében
2. Térdízületi meniszkusz sérülése
3. Nyomás eredetû perifériás idegkárosodás
4. Fokozott megterhelés - igénybevétel okozta megbetegedések
5. Optimálisnál kisebb megterhelés okozta megbetegedések
6. Pszichoszociális kóroki tényezõk okozta megbetegedések
7. Ergonómiai kóroki tényezõk okozta megbetegedések
8. A munkavégzéssel vagy a munkakörnyezettel kapcsolatos egyéb megbetegedések
4. számú melléklet az 1997. évi ...
törvényhez
Biológiai mintában vizsgált anyagok
1. Anilin
2. Arzén
3. Benzol
4. Dimetil-formamid
5. Etilbenzol
6- Fenol
7. Fluorid vegyületek
8. Higany
9. Kadmium
10. Kobalt
11. Króm
12. n-Hexán
13. Nikkel
14. Nitro-benzol
15. Ólom
16. Szelén
17. Szerves foszforsav-észterek
18. Szénmonoxid
19. Sztirol
20. Toluol
21. Triklór-etilén
22. Xilol
I N D O K O L Á S
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A számítástechnika fejlõdése következtében az elmúlt néhány évtizedben
szerte a világon robbanásszerûen megnövekedett az információk áramlása. A
nagyfokú információ-áramlás egyúttal megkönnyítette az adatokhoz való
hozzáférést is, ami igen nagy veszélyeket hordoz mind az egyén, mind az egyes
szervezetek tekintetében. Fokozott mértékben igaz ez az un. szenzitív
adatoknál, mint pl. a vallásra, a büntetett elõéletre vonatkozó információk,
és ide tartoznak - a talán legérzékenyebbnek tekinthetõ - az egészségi
állapotra vonatkozó adatok is. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû
adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében személyes
adatot kezelni csak törvényi felhatalmazás vagy az érintett hozzájárulása
alapján lehet.
Mindezek alapján a törvényjavaslat célja, hogy megfelelõ jogforrási
szinten, kellõ részletességgel szabályozza az egészségügyi adatok kezelésére
vonatkozó elõírásokat.
Az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan mindeddig nem készült
átfogó szabályozás Magyarországon. Az egészségügyrõl szóló 1972. évi II.
törvény, illetve végrehajtási rendelete tartalmaz ugyan néhány elõírást az
orvosi titokkal, valamint a beteg egészségi állapotára vonatkozó adatok
továbbításával kapcsolatban, azonban egyrészt e rendelkezések az
adatkezelésnek csak egy részét szabályozzák, másrészt nem mindenben felelnek
meg az európai normáknak.
A Javaslat az Európa Tanácsnak az egészségügyi adatok kezelése tárgyában
elkészített ajánlásával van összhangban.
A Javaslat kiegészítõ jellegû norma, ugyanis a személyes adatok
védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényhez
kapcsolódik, rendelkezéseit csak ott kell alkalmazni, ahol az elõbbi törvény
nem szabályozza a kérdést, vagy eltérõ szabályok megalkotása volt indokolt.
A Javaslat a már vázolt kettõs célt - az információáramlás veszélyeinek
elhárítását és a személyes adatok védelmérõl szóló törvény elõírásaival való
harmonizáció megteremtését - kívánja megvalósítani úgy, hogy meghatározza az
egészségügyi adatok, illetve az azokhoz kapcsolódó személyazonosító adatok
kezelésének feltételeit.
A Javaslat elsõdlegesen az egészségügyi ellátóhálózat adatkezelését
szabályozza. Az olyan, nem egészségügyi szervek esetén, amelyek egészségügyi
adatot kezelnek, fõ szabályként az egészségügyi adatkezelési elõírások az
irányadók, de törvény ettõl való eltérést lehetõvé tehet.
A Javaslat az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy
kerülõ személyek személyiségi jogait védi az adatokhoz való illetéktelen
hozzáféréssel szemben. Ugyanakkor az egészségügy mûködését is megkönnyíti azon
vélelem felállításával, hogy az egészségügyi intézményhez való fordulás egyben
felhatalmazás is az érintett adatainak kezelésére. Pontosan körülhatárolja,
hogy milyen célból, milyen adatokat lehet gyûjteni, szabályozza az
adatkezelésre jogosult személyek körét. Alapelve az önkéntesség, amelyet csak
néhány, a köz érdekében szükséges esetben tör át a kötelezõ jelleg (pl.:
fertõzõ betegségek esetén, egyes szûrõ és alkalmassági vizsgálatok
elvégzésekor).
Fontos elem, hogy az adatokat csak a Javaslatban meghatározott célból,
illetve körben lehet továbbítani, összekapcsolni úgy, hogy az érintett személy
azonosítható legyen. A nem gyógykezelés érdekében, illetve nem a Javaslatban
szereplõ esetekben történõ adattovábbítás esetén csak személyazonosításra
alkalmatlan módon lehet az adatokat összekapcsolni. A Javaslat az egészségügyi
ellátóhálózaton belül is szigorítja a személyazonosításra megfelelõ adatok
eddig szinte korlátlan továbbítását.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
A Javaslat célja az egészségügyi adatkezelés során szükségessé váló
egészségügyi és személyazonosító adatok kezelési feltételeinek meghatározása.
A 2. §-hoz
A Javaslat hatálya a Magyar Köztársaság területén kiterjed minden
egészségügyi tevékenységet végzõ szervre és személyre - függetlenül attól,
hogy milyen formában végzi azt - és az összes olyan egyéb intézményre és
természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot
kezel, továbbá az egészségügyi ellátóhálózattal kapcsolatba került vagy kerülõ
érintett személyre (személyi hatály). A Javaslat tárgyi hatálya az érintettre
vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adat.
A 3. §-hoz
E § a rendelkezések egységes értelmezése és végrehajtása érdekében
meghatározza a Javaslat alkalmazásában használt fogalmakat.
A 4. §-hoz
A 4. § tételesen felsorolja azokat a célokat, amelyek érdekében kezelni
lehet egészségügyi és személyazonosító adatot. Az (1) bekezdés az egészségügyi
ellátóhálózat, a (2) bekezdés az egyéb szervek és személyek olyan adatkezelési
céljait tartalmazza, amelyek indokolják és lehetõvé teszik az egészségügyi és
személyazonosító adatok kezelését. A taxatív felsorolás azt jelenti, hogy az
itt nem szereplõ célból egészségügyi adatot kezelni csak oly módon lehet, hogy
az érintett személyazonossága ne legyen megállapítható. Ha az érintett vagy
törvényes képviselõje az eltérõ adatkezelési célhoz írásban hozzájárul, eltérõ
célból is kezelhetõk, személyazonosító adattal ellátva az egészségügyi adatok.
Garanciális szabályt tartalmaz a (4) bekezdés, amely mind az egészségügyi
ellátóhálózaton belüli, mind az azon kívüli adatkezelésnél kimondja, hogy csak
az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges adat kezelése megengedett.
Az 5. §-hoz
Az (1) bekezdés kimondja, hogy - amennyiben a törvény másként nem
rendelkezik - az egészségügyi és személyazonosító adatot a betegellátó, az
intézményvezetõ, az adatvédelmi felelõs, továbbá ez utóbbi kettõ által
megbízott személy kezelheti, nyilvántarthatja, számítógépes adatfeldolgozást
végezhet stb. A (2) bekezdés értelmében az egészségügyi és a személyazonosító
adatokat az intézményvezetõ, a kezelést végzõ orvos, a tisztiorvos, illetve
közegészségügyi-járványügyi célból az elõbbieken kívül a gyógykezelésben
közremûködõ betegellátó továbbíthatja. A gyógyszerfelhasználás
társadalombiztosítás általi ellenõrzésekor a gyógyszerész, illetve a
keresõképesség elbírálása során, továbbá a gyógyászati segédeszközök,
gyógyfürdõ ellátások felhasználásának társadalombiztosítási ellenõrzésekor az
ellenõrzéssel megbízott orvos is továbbíthat adatot.
A Javaslat a (3) bekezdésben külön szabályozza, hogy a közegészségügyi-
járványügyi célból történõ adatkezelés során ki jogosult az érintettõl és a
vele kapcsolatban álló személyektõl adatot felvenni. Erre az ÁNTSZ
intézeteiben dolgozó tisztiorvosnak és a közegészségügyi felügyelõnek van
lehetõsége.
A 6-8. §-okhoz
Az érintettek személyiségi jogait védi az a rendelkezés, hogy az
adatkezelés során mindvégig biztosítani kell az adatok védelmét és meg kell
akadályozni, hogy azok megsemmisüljenek, nyilvánosságra kerüljenek, azokat
megváltoztassák, vagy arra jogosulatlan személy az adatokhoz hozzáférjen.
Minden adatkezelõre vonatkozik a titoktartási kötelezettség, tehát a
mûködése során tudomására jutott információkat senkivel nem közölheti. Ez alól
kivétel, ha maga az érintett felhatalmazta az adatok közlésére, vagy az adat
törvényi elõírás alapján továbbítandó.
Nem kizárólag adatkezelési, hanem lényeges betegjogi kérdés is, hogy az
érintett a rá vonatkozó adatkezeléssel kapcsolatban tájékoztatást kérhet,
kérelmére fel kell világosítani egészségügyi adatairól, továbbá a teljes
orvosi dokumentációt is megkaphatja másolatban.
A titoktartás alóli mentességnek egy sajátos esetét határozza meg a
Javaslat akkor, amikor az érintett halála esetén - a törvényes képviselõ és a
közeli hozzátartozó megismerheti a halál okával összefüggõ, vagy összefüggésbe
hozható egészségügyi adatokat. Ez a rendelkezés azt a régóta fennálló
problémát hivatott megoldani, amikor az egészségügyi intézmény - a személyes
adatok védelmére történõ hivatkozással - nem tájékoztatja megfelelõen a
hozzátartókat a halálozással kapcsolatban. E szabály számos bírósági
eljárásnak veheti elejét.
A betegellátó titoktartási kötelezettsége nem csak az egészségügyi
ellátóhálózaton kívüli személyekkel és szervekkel szemben áll fenn, hanem az
olyan egyéb betegellátókkal szemben is, akik az érintett gyógykezelésében, az
orvosi vizsgálatban, mûtétben nem mûködtek közre. A Javaslat azonban kivételt
enged meg ezen rendelkezés alól. Így a betegellátót nem köti a titoktartás az
egyéb betegellátóval szemben az érintett gyógykezelése érdekében szükséges
konzílium kérése, továbbá az igazságügyi orvosszakértõ és az érintett
háziorvosa tekintetében.
A 9. §-hoz
A Javaslat szerint a kezelést végzõ orvos vagy a tisztiorvos dönti el a
szakmai szempontok mérlegelésével, hogy milyen egészségügyi adatokra van
szükség a gyógykezeléshez, illetve közegészségügyi-járványügyi célból. A
gyógykezelésben közremûködõ egyéb személyek ezért a kezelõorvos utasításának
megfelelõen, továbbá betegellátó feladataik ellátásához szükséges körben
vehetnek fel egészségügyi adatot.
A 10. §-hoz
Az adatkezelés egyik legfontosabb és legérzékenyebbnek tekinthetõ eleme
az adattovábbítás, ezért a Javaslat részletesen szabályozza, hogy mikor és
milyen adatokat lehet továbbítani. A 8. § rendelkezéseivel összhangban a beteg
gyógykezelése céljából, illetve közegészségügyi-járványügyi érdekbõl az
egészségügyi és személyazonosító adatok összekapcsolhatók. Az összekapcsolás
azonban csak olyan mértékig és addig az idõpontig történhet meg, ameddig arra
a fenti érdekekbõl feltétlenül szükséges. Az ilyen adattovábbítások esetén
minden olyan - az érintett betegségével kapcsolatos adat - közölhetõ, amelyre
a gyógykezelés céljából van szükség.
A kötelezõ adattovábbítások kivételével (13. §) a betegnek joga van
azonban írásban megtiltani a gyógykezelés érdekében történõ adatközlést. A
kötelezõ adattovábbításoknál a társadalom érdeke kívánja meg, hogy az érintett
személy kifejezett tiltása ellenére is az egészségügyi ellátóhálózaton belül
az egészségügyi és személyazonosító adatokat átadják.
A fennálló betegséggel össze nem függõ, korábbi betegségre vonatkozó
adatokat csak az érintett hozzájárulásával lehet továbbítani.
Sürgõs szükség esetén, tehát ha az érintett személy életét, testi épségét
veszélyeztetõ, vagy maradandó, súlyos fogyatékosságot eredményezhetõ helyzet
áll fenn, a kezelést végzõ orvos az érintett hozzájárulása hiányában is
továbbíthat minden olyan adatot, amely megítélése szerint fontos a
gyógykezelés érdekében.
A 11. §-hoz
A Javaslat abból az elvbõl indul ki, hogy a beteg választott háziorvosa
tudjon meg minden információt betegérõl, ezért a kezelést végzõ orvos az
érintettre vonatkozó egészségügyi adatokat továbbítja a háziorvosnak is. Ez a
szabály egyben azt is jelenti, hogy a háziorvos az összes - rendelkezésére
álló - egészségügyi adatról tájékoztatja az érintettet, ha ezt kéri.
A 12. §-hoz
A Javaslat egyik alapelve, hogy - néhány, a társadalom érdekét szolgáló
kivétellel - az adatszolgáltatás önkéntes. Az önkéntesség egyben azt is
jelenti, hogy az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárult. Az
egészségügyi szolgáltatások önkéntes igénybevétele, valamint sürgõs szükség
esetén, vagy ha az érintett belátási képességének hiánya következtében nincs
olyan állapotban, hogy adatai felett rendelkezni tudjon, a Javaslat az
önkéntességet vélelmezi és megadottnak tekinti az adatkezeléshez való
hozzájárulást.
A 13. §-hoz
Bizonyos esetekben a társadalom érdeke megelõzi az egyéni érdeket. Ezért
a Javaslat néhány kiemelt esetben kötelezõvé teszi az adatszolgáltatást és nem
kívánja meg az érintett személynek az adatkezeléshez történõ hozzájárulását.
A kötelezõ adatközlés alól nincs kivétel, de ezzel összefüggésben az 1.
számú melléklet megteremti a lehetõségét az anonim AIDS, illetve HIV
szûrésnek. Ez a megoldás harmonizál az Európa Unió gyakorlatával, amely vagy
az anonim szûrési gyakorlatot követi - ez esetben kóddal jelölik a mintát és a
személyazonosító adatok átadására nem kerül sor -, vagy titkos szûrés van,
amikor csak a vizsgálatban közremûködõ személy tud a megvizsgált személy
kilétérõl, illetve a vizsgálat eredményérõl, de az adatok harmadik személlyel
nem közölhetõk. Hátránya, hogy a fertõzött személy kiléte ismeretének
hiányában nem kezdhetõ meg a megbetegedett gyógykezelése.
A 14. §-hoz
Az egészségügyi adatok védelme felöleli azt is, hogy az érintett személy
gyógykezelése során a kezelést végzõ orvoson és az egyéb betegellátó
személyeken kívül ki lehet jelen. A Javaslat értelmében az érintett
hozzájárulásával bárki, hozzájárulása nélkül csak a rendõrség hivatásos
állományú tagja, illetve a büntetés-végrehajtási szervezettel szolgálati
viszonyban álló személy. Nem kell az érintett hozzájárulása továbbá akkor, ha
olyan személy van jelen, aki az érintettet a fennálló betegsége miatt korábban
gyógykezelte, illetve akinek az intézményvezetõ vagy az adatvédelmi felelõs
engedélyt adott, ha erre alapos indok van (pl. tudományos kutatás vagy igen
ritka betegség elõfordulása). Ez utóbbi esetekben azonban az érintett
tiltakozása esetén e személyek sem lehetnek jelen a gyógykezelés alatt.
A 15. §-hoz
A szükséges közegészségügyi és járványügyi intézkedések megtétele
céljából a Javaslat értelmében a betegellátó az adatfelvételt követõen azonnal
értesíti és továbbítja az egészségügyi adatokat az ÁNTSZ illetékes városi
(fõvárosi kerületi) intézetének, ha a Javaslat 1. sz. melléklete szerinti
fertõzõ betegséget, vagy a 3. sz. melléklet szerinti foglalkozási betegséget,
foglalkozási eredetû megbetegedést észlel, illetve azok gyanúja merül fel. Az
adatokat akkor is továbbítani kell, ha az érintett személy a Javaslat 4. sz.
mellékletében felsorolt kémiai vagy egyéb anyaggal foglalkozik és azok
koncentrációja a szervezetében a megengedett határértéket meghaladja.
Ha olyan fertõzõ betegség fordul elõ, amely nem szerepel a Javaslat
mellékletében, a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az
egészségügyi adatokat továbbítja.
Az ÁNTSZ városi (fõvárosi kerületi) intézete bármely ÁNTSZ szervet
tájékoztathat, illetve részére adatokat átadhat, ha erre a közegészségügyi és
járványügyi intézkedések megtétele érdekében van szükség.
A közegészségügy és járványügy érdekében arra is lehetõség van, hogy az
ÁNTSZ bármely szervének kérelmére az egészségügyi ellátóhálózat tájékoztassa a
megkeresõ szervet az érintett egészségügyi és személyazonosító adatairól.
Tekintettel arra, hogy sem a tüdõgondozó intézetek, sem a bõr- és
nemibeteg ellátás intézményei nem az ÁNTSZ keretén belül mûködnek, járványügyi
intézkedések megtétele érdekében indokolt, hogy ezek az intézmények is
rendelkezzenek megfelelõ adattal. Hasonlóan, a veszélyes anyagok okozta
mérgezés során szükséges tájékoztatni az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató
Szolgálatot annak érdekében, hogy a további mérgezések megakadályozása
érdekében a szükséges lépéseket megtehesse.
Bizonyos, állatról emberre terjedõ fertõzõ betegségeknél az
állategészségügyi állomást is tájékoztatni kell, hogy - járványügyi érdekbõl -
a fertõzést okozó állat ügyében az állategészségügyi állomás intézkedni
tudjon.
A 16. §-hoz
Az eredményes gyógykezelés, illetve a további megbetegedések
megakadályozása érdekében rendkívül fontos, hogy az újszülött-kori,
veleszületett rendellenességek minél elõbb bejelentésre kerüljenek. Az
Országos Közegészségügyi Intézet - mint WHO Együttmûködési Központ - több
évtizede vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartását.
A 17. §-hoz
Az érintett személyiségi jogait védi a Javaslat azon elõírása, hogy az
érintett vagy törvényes képviselõje hozzájárulását be kell szerezni ahhoz,
hogy egészségügyi szakember-képzés céljából a gyógykezelés során jelen
legyenek a képzésben résztvevõ személyek. E szabály alól kivételt képeznek
azok az intézmények, amelyek jellegüknél fogva részesei az egészségügyi
szakember-képzésnek (pl. egyetemi klinikák). Ebben az esetben nincs szükség az
érintett személy hozzájárulására, de legkésõbb a gyógykezelés megkezdése elõtt
tájékoztatni kell õt arról, hogy a gyógykezelés során esetleg jelen lesznek a
kezelõorvos(ok)on, betegellátó(k)on kívül egyéb - az (1) bekezdésben
meghatározott - személyek is.
A 18-19. §-okhoz
A Javaslat lehetõséget teremt arra, hogy a halálozási okok közül vezetõ
helyen álló daganatos eredetû megbetegedések elleni hatékonyabb küzdelem
érdekében a Nemzeti Rákregiszter rendelkezzen a szükséges adatokkal. A
megelõzés érdekében szükség van az érintett személyazonosító adatainak
ismeretére is (munkahelyi, környezeti ártalmak vizsgálata, szûrõvizsgálatok
hatékonyságának értékelése).
A pontos epidemiológiai, statisztikai vizsgálatok elvégzéséhez, a
pénzügyi tervezéshez elengedhetetlen az egészségügyi adatok és a TAJ szám
ismerete. Ezen adatok önmagukban az érintett személyazonosságát nem állapítják
meg, de a precizitást nagy mértékben segítik az által, hogy vizsgálhatóvá
válik a megbetegedések, az orvoshoz fordulások gyakorisága és tudni lehet,
hogy egy beteg vette-e igénybe az adott kezelést többször vagy az adat több,
különbözõ megbetegedést takar.
A 20. §-hoz
A Javaslat értelmében fõ szabályként statisztikai célból csak
személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetõ egészségügyi adat. Az élve
születésrõl és a halálozásról azonban személyazonosító adatokkal ellátottan
továbbíthatók az egészségügyi adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére.
A 21. §-hoz
A Javaslat szerint egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó
iratokba - tudományos kutatás céljából - csak az intézményvezetõ, vagy az
adatvédelmi felelõs engedélyével lehet betekinteni. Az engedély azonban nem
jogosítja fel annak birtokosát arra, hogy tudományos publikációban,
közleményben oly módon szerepeltessen egészségügyi adatokat, hogy az érintett
személyazonosságát meg lehessen állapítani. Az iratokba történõ betekintésrõl
minden esetben nyilvántartást kell vezetni és regisztrálni kell, hogy ki,
mikor és milyen célból fért hozzá az egészségügyi és személyazonosító
adatokhoz.
A 22. §-hoz
A társadalombiztosítás szerveinek adatkezelésekor a Javaslat különbséget
tesz aszerint, hogy milyen célból történik az adatkezelés. Az érintettnek járó
társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása esetén az
Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatok központi és
területi szerveinek továbbíthatók egészségügyi és személyazonosító adatok,
amennyiben az ellátás megállapítása, illetve folyósítása az érintett egészségi
állapota alapján történik. A társadalombiztosítási igazgatási szervek abban az
esetben is megismerhetik az érintett adatait, ha a társadalombiztosítás által
finanszírozott szolgáltatás nyújtása, illetve az igénybevétel ellenõrzése
érdekében van azokra szükség.
A Javaslat szerint a társadalombiztosítás szerveinek kizárólag azok a
dolgozói kezelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatot, akik az
ellátások megállapításával, folyósításával, az ellenõrzés lefolytatásával,
egészségbiztosítási orvosszakértõi, valamint jogorvoslati tevékenységgel
vannak megbízva. Garanciális szabály, hogy a társadalombiztosítás által
lefolytatott ellenõrzés során csak orvos vagy gyógyszerész képzettségû személy
ismerheti meg az összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatokat.
A 23-24. §-okhoz
A Javaslat értelmében az egészségügyi ellátóhálózat köteles átadni az
érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat, ha azokra
büntetõ és polgári ügyben a rendõrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak vagy
az igazságügyi orvosszakértõnek van szüksége, továbbá ha az érintett személy
hadköteles és az adatokat a jegyzõ, a hadkiegészítõ parancsnokság, illetve a
katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság kéri. Kizárólag a
nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai
ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok is jogosultak adatot kapni.
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy bûnüldözési célból a rendõrség és az
ügyészség ellenõrizze a kábítószert vagy mérgezõ, illetve pszichotróp anyagot
tartalmazó gyógyszerek forgalmát. Ezekben az esetekben a kezelõorvos és a
gyógyszerész köteles átadni az érintett személyazonosító adatait az ellenõrzõ
szervnek.
A Javaslat a kezelõorvos részére bejelentési kötelezettséget ír elõ abban
az esetben, ha az érintett elsõ ízben történõ orvosi ellátásakor hivatalból
üldözendõ bûncselekmény gyanúja merül fel, vagy ha a sérülés feltehetõen
bûncselekmény, illetve közlekedési baleset következménye.
A 25. §-hoz
Amennyiben az egészségügyi és személyazonosító adatra államigazgatási
eljárás lefolytatásához van szükség, vagy azokat az érintett intézményi
elhelyezése, gondozása céljából kívánják kezelni, az adatok akkor
továbbíthatók, ha azokra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy
kötelezettségei teljesítéséhez van szükség.
A 26. §-hoz
A Javaslat védi mindazon személyeket, akik az egészségügyi
ellátóhálózattal nem kerültek kapcsolatba, de az érintett egészségügyi adatai
velük is összefüggésbe hozhatók. Fõ szabályként ilyen esetekben ezen személyek
írásbeli hozzájárulását be kell szerezni az adattovábbításhoz. Nem kell
hozzájárulás, ha az adatszolgáltatás kötelezõ, vagy ha az adattovábbításra a
13. §-ban és a 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben kerül
sor. Ez utóbbi eset alól kivétel a polgári peres eljárás (pl. válóper), amikor
harmadik személyt érint a szexuális úton terjedõ fertõzõ betegségre vonatkozó
adat.
A 27. §-hoz
Bármely célból és bárhova továbbíthatók azok az egészségügyi adatok,
amelyek alkalmatlanok az érintett személy azonosítására.
A 28-29. §-okhoz
A Javaslat szerint az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait
nyilván kell tartani. A nyilvántartás bármely módon és bármely eszközzel
megoldható, amely megfelelõen biztosítja az adatok védelmét az illetéktelen
hozzáféréssel, megváltoztatással, megsemmisüléssel vagy törléssel szemben.
A kezelõorvos és a tisztiorvos külön nyilvántartást vezet azokról a
személyekrõl, akikrõl bebizonyosodott, hogy a Javaslat 1. sz. melléklete
szerinti fertõzõ betegségben szenvednek, vagy nagy valószínûséggel megkapták e
betegségek valamelyikét. Ilyen esetben a megelõzõ gyógyszeres kezelésre, a
szûrõvizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, ellenõrzésre, zárlatra
kötelezett személyeket is nyilván kell tartani.
A kezelõorvos nyilvántartást vezet továbbá a védõoltásra kötelezett
érintettekrõl és a kábítószer-élvezõ, gyógyszert kóros mértékben fogyasztó,
illetve egyéb függõséget okozó anyagot használó személyekrõl is.
A választott háziorvos - összhangban a 11. §-al - nyilvántartja a hozzá
bejelentkezett személyeknek az általa ismert összes egészségügyi adatát.
A Javaslat szerint a gyógyszerész külön nyilvántartást vezet azokról a
személyekrõl, akik orvosi rendelvényre kábítószert vesznek igénybe.
A 30. §-hoz
A Javaslat az adatfelvételtõl számított 30 éves kötelezõ nyilvántartási
idõtartamot ír elõ, ezt követõen - az alábbiak kivételével - az adatokat meg
kell semmisíteni. Tekintettel arra, hogy a zárójelentés mintegy összefoglalója
az érintett egészségi állapotának, az elvégzett beavatkozásoknak,
gyógykezelésnek, viszont terjedelme nem nagy, a Javaslat értelmében 50 évig
kell azt megõrizni.
Amennyiben az érintett gyógykezelése érdekében vagy tudományos kutatás
céljából szükséges az adatok további nyilvántartása, az intézményvezetõ
döntése alapján erre lehetõség van. Ha az intézményvezetõ úgy ítéli meg, hogy
a nyilvántartásra nincs szükség, de annak tudományos jelentõsége van, az
adatokat át kell adni az illetékes levéltárnak.
A Javaslat speciális szabályt állapít meg a receptekre vonatkozóan,
amelyeket 3 évig kell megõrizni, kivéve a kábítószeres és pszichotróp anyagot
tartalmazó gyógyszerekre vonatkozó vényeket, amelyek õrzési ideje 5 év.
A 31. §-hoz
A Javaslat szerint - az esetleges késõbbi felelõsségre vonás vagy peres
eljárás érdekében - a hibás egészségügyi adatot nem lehet törölni, hanem oly
módon kell azt kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható
legyen.
A 32. §-hoz
Az egészségügyi és személyazonosító adatok védelméért, elõírásszerû
kezelésükért, a nyilvántartás megõrzéséért az intézmény vezetõje felel.
Tevékenysége során gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról, illetve
betartatásáról, megbízza a betegellátó személyeken kívüli, egyéb -
adatkezeléssel foglalkozó - személyeket, kijelöli az adatvédelmi felelõst.
A Javaslat új intézményt vezet be az adatvédelmi felelõs személyében, aki
az intézmény vezetõjét segíti az adatvédelemmel kapcsolatos tevékenységében.
Minden olyan szervezeti egységbe, ahol egészségügyi és személyazonosító adatok
kezelésével foglalkoznak és több, mint 20 fõ adatkezelõt alkalmaznak,
adatvédelmi felelõst kell kijelölni.
A 33. §-hoz
A nem egészségügyi intézmények a Javaslat 4. §-ában meghatározott
célokból kezelhetnek egészségügyi adatot.
Az érintett elhelyezésére, gondozására szolgáló (pl. szociális otthon,
diákotthon) intézmény kezelheti az egészségügyi és személyazonosító adatokat.
A 34. §-hoz
A nem egészségügyi intézményekre vonatkozó elõírás, hogy a betegellátó és
az intézményvezetõ által adatkezeléssel megbízott személyen kívül csak a külön
jogszabály szerint hatósági jogkört gyakorló személy kezelhet egészségügyi és
személyazonosító adatot.
A Javaslat külön szabályt állapít meg az egészségügyi adat felvételével
kapcsolatban és lehetõvé teszi, hogy a betegellátó személyen kívül a
közoktatás pedagógiai szakszolgálati intézményének tagja, illetve a katonai
egészségügyi alkalmasság megállapítását végzõ bizottság tagja is felvegyen
egészségügyi adatot.
A 35. §-hoz
A Javaslat a nem egészségügyi intézmények adatkezeléssel foglalkozó
személyeinek is elõírja az orvosi titok megtartását.
A 36. §-hoz
A Javaslat lehetõvé teszi az egészségügyi ellátóhálózat szerveinek, hogy
a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból feladataik ellátása érdekében
személyazonosító adatokat kérjenek.
A 37. §-hoz
A Javaslat kapcsolódik a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû
adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. törvényhez, valamint a TAJ
szám használata tekintetében a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási
módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi XX. törvényhez. Amennyiben a
Javaslat másként nem rendelkezik, e törvények elõírásait kell alkalmazni.
Külföldre csak akkor lehet egészségügyi és személyazonosító adatot
továbbítani, ha külföldön is megfelelõen biztosítható az adatok védelme.
A 38. §-hoz
A 38. § a Javaslat végrehajtásához szükséges rendeletek kiadására ad
felhatalmazást a népjóléti miniszter részére.