ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a
gazdasági reklámtevékenységrõl szóló T/3712.. számú törvényjavaslathoz a
következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztjük elõ:
1. A törvényjavaslat 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a
következõ a 15.§-t megelõzõ címmel egészül ki:
A reklámfelügyelet során eljáró szerv
15.§
[A törvény
a/ 4.§ (1) bekezdés a/ pontjában foglalt rendelkezés megsértése miatti eljárás
a bíróság,
b/ 3.§-ában, 4.§ (1) bekezdés b/-d/ pontjaiban, 5.-6.§-aiban és 8.-13.§-aiban
foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség,
c/ 7.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás a
Vtv.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági
Versenyhivatal,
d/ 7.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás a
Gazdasági Versenyhivatal
hatáskörébe tartozik.]
(1) A helyi önkormányzatok és szerveik, a közigazgatási hivatalok, valamint
egyes centrális alárendeltségû szervek feladat- és hatáskörérõl szóló 1991.
évi XX. törvény 71. §-ában írt feladatánál fogva a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség - elsõ fokon a felügyelõség - látja el a belföldi reklám és
hirdetési tevékenységre vonatkozó tilalmak betartásának ellenõrzését; ezen
belül lefolytatja a törvényben írt rendelkezések megsértése miatti
eljárásokat.
(2) Ha a tiltott reklám egyúttal a Vtv. rendelkezéseibe is ütközik, az eljárás
lefolytatására a Gazdasági Versenyhivatal jogosult.
(3) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet
szenvedett fél személyhez fûzõdõ jogainak sérelme esetén igényét a bíróság
elõtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai szerint
Indokolás:
Tekintettel arra, hogy a magánszemélyek közötti bármely hátrányos
megkülönböztetés, a becsület és emberi méltóság, a névviselés jogának és a
jóhírnév védelméhez való jognak a megsértése valamint a személyes adatok
védelméhez való jog megsértése a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ptk.) IV. fejezetének rendelkezései alapján -
függetlenül attól, hogy a jogsértés reklámban, vagy más módon valósul meg - a
bíróság elõtt érvényesíthetõ, és a Ptk. 84. § ( 1 ) bekezdésében meghatározott
igényt keletkeztet, a bírósági hatáskör újbóli megalapítása itt szükségtelen.
Indokolt azonban a Javaslat szövegében a bírósági hatáskört megalapozó
jogszabályi rendelkezésekre utalás rögzítése.
Hasonló módon a versenytárs jóhírnevének megsértése vagy veszélyeztetése,
illetve a versenytárs vagy más áru jó hírnevének, illetve nevének,
megjelölésének vagy árujelzõjének felhasználásával tisztességtelen gazdasági
elõny megszerzése, mint a tisztességtelen piaci magatartás és a
versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban:
Vtv.) a 2., 3. és 6. §-ában rögzített tényállás, a Vtv. 86. § rendelkezése
folytán tartozik a bíróság hatáskörébe A bírósági hatáskör újbóli megalapítása
itt is szükségtelen. Indokolt azonban a Javaslat szövegében a bírósági
hatáskört megalapozó jogszabályi rendelkezésekre utalás rögzítése.
A Javaslat 15. § b) pontja arról rendelkezik, hogy a megtévesztésre alkalmas
összehasonlító reklám, illetve harmadik személy által készített vizsgálat
eredményét elõzetes hozzájárulás nélkül felhasználó reklám közzététele esetén
a Gazdasági Versenyhivatal jár el.
E rendelkezés nincs összhangban a Vtv. 6. § és 86. §-ának már hivatkozott
rendelkezéseivel, amely szerint az olyan magatartás, amelynek következtében
valamely áruról olyan benyomás alakul ki, hogy más áru, vagy a versenytárs
áruja, a bíróság elõtt érvényesíthetõ igényt keletkeztet.
A belföldi reklám és hirdetési tevékenységre vonatkozó egyéb tilalmak
betartásának ellenõrzése pedig rendszertanilag a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség hatáskörébe tartozó kérdés, indokolatlan az egyébként egytípusú
jogsértések miatti eljárásokat különbözõ közigazgatási szervekhez telepíteni.
Ezzel a jogérvényesítés lehetõsége (az eredeti elképzelés szerint) mind a
három fórumon (a bíróság elõtt, a Gazdasági Versenyhivatalban, és a
Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségen) biztosítható marad, anélkül, hogy a
reklámfelügyeleti eljárás rendszere szétesne.
2. A törvényjavaslat 16. § és 17.§ -a helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, valamint a következõ 16.§-t megelõzõ címmel egészül ki:
A reklámfelügyeleti eljárás megindítása
16.§
[A 15.§ szerinti eljárások megindítására az jogosult, akinek jogát vagy jogos
érdekét a törvény rendelkezéseinek megsértése érinti (a továbbiakban: érdekelt
fél).
17.§
(1) A 15.§ a/ pont szerinti eljárásra a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény rendelkezéseit a (2) és a (3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a polgári jogi felelõsség szabályai szerint kártérítés címén
megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a
bíróság a jogsértõre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.
(3) A bíróság eljárása a 18.§ (4) bekezdése szerinti bírság kiszabására is
kiterjed.]
(1) A reklámfelügyeleti eljárás - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel
- hivatalból indul.
(2) Kérelemre indul az eljárás, ha a tiltott reklám valakinek a jogát vagy
jogos érdekét sérti. Az eljárás megindítására a sérelmet szenvedett személy
jogosult. Ha a sérelmet szenvedettek számára tekintettel az igények egyéni
érvényesítése nem lenne célravezetõ, illetve ha a fogyasztók széles körét
érintõ ügyben a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg,
az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet is
jogosult.
(3) Az eljárást a tilos reklámért a törvény 14.§ (1) bekezdése szerint
egyetemlegesen felelõs személyek ellen kell megindítani.
(4) Az eljárás a tilos reklám közzétételét követõ egy éven túl nem indítható
meg.
17. §
(1) A kérelemben meg kell jelölni
a) a reklámozót, a reklámszolgáltatót és a reklám közzétevõjét,
b) a reklám közzétételének módját,
c) az okozott sérelmet.
(2) A kérelemhez csatolni kel1 - hivatalból induló eljárás esetén be kell
szerezni - azt az eszközt (illetve az arról készült felvételt, másolatot,
stb.), amelybõl a reklám megismerhetõ.
Indokolás:
A Javaslat 16-18. §-ai nem rendezik megfelelõen az eljárás megindításának
szabályait. Indokolt különbséget tenni a hivatalból induló és a kérelemre
induló eljárások között, és egységesen kell szabályozni, hogy milyen esetben
járhat el kérelmezõként az érintett személy helyett érdekvédelmi szervezet.
A Gazdasági Versenyhivatal elõtti eljárás általában - kevés, a törvényben
meghatározott kivétellel - hivatalból indul. Így a Gazdasági Versenyhivatal
eljárási rendszerébe nehezen illeszthetõ a Javaslat 16. § szerinti lehetõség.
Az eljárás megindítására vonatkozó szabályok egységét nem szolgálja a szöveg
tagolásának módja sem. Indokoltabb az eljárás megindítására jogosultak körét
egy §-ban megjelölni. Ezenkívül a Javaslat ezen részében szükséges az eljárás
hatálya alá vont személy megjelölése is.
3. A törvényjavaslat 18. § és a 19.§ -a helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, valamint kiegészül a következõ 20.§-al és 18.§-t megelõzõ címmel:
(A javaslat elfogadása esetén a további szakaszok számozása értelemszerûen
változik)
Az eljárásban érvényesülõ szabályok
18.§
[(1) A 15.§ b/ pont szerinti eljárásra az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit a (2)-(7)
bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az érdekelt fél kérelmében az eset körülményeihez képest a következõ
igényeket támaszthatja:
a/ követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,
b/ követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértõ eltiltását a további
jogsértéstõl,
c/ követelheti, hogy a jogsértõ megfelelõ módon adjon elégtételt, és
szükség esetén azt, hogy a jogsértõ részérõl vagy költségén az
elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak,
d/ követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ
állapot helyreállítását a jogsértõ részérõl vagy költségén, különösen a
reklám jogsértõ jellegétõl való megfosztását, vagy -ha ez nem
lehetséges- a jogsértõ reklám megsemmisítését.
(3) Az ellen, akinek a 15.§ b/ pont szerint kifogásolható magatartása a
fogyasztók széles körét érinti, a fogyasztók érdekvédelmét ellátó
szervezetek jogosultak kérelmet benyújtani akkor is, ha a sérelmet
szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
(4) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség eljárása során határozatával bírságot
szabhat ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság
többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményeire -különösen a fogyasztói
érdekek sérelmének körére, súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára, a
törvénybe ütközõ magatartás ismételt tanúsítására- tekintettel kell
meghatározni.
(6) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek az ügy érdemében hozott határozata
ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat
közlésétõl számított tizenöt napon belül keresettel kérhetõ a bíróságtól. A
Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség elrendelheti határozatának azonnali
végrehajtását.
(7) A (6) bekezdés szerinti kereset alapján indult bírósági eljárás során a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség határozatát megváltoztathatja.
19.§
A 15.§ c/-d/ pontjai szerinti eljárásra a Vtv. rendelkezéseit kell
alkalmazni.]
(1) A reklámfelügyeleti eljárásban az államigazgatási eljárás általános
szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit - a 19. §-ban foglalt
eltérésekkel - kell alkalmazni.
(2) Ha e törvény 15. § (2) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal jár
el, eljárására a Vtv. Rendelkezéseit kell alkalmazni.
19.§
Az eljáró hatóság határozatában ideiglenes intézkedéssel megtilthatja az e
törvény rendelkezéseibe ütközõ magatartás további folytatását, illetve
elrendelheti a törvénybe ütközõ állapot megszüntetését, ha erre - az
érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme érdekében -
halaszthatatlanul szükség van.
20. §
(1)Az eljáró szerv az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak
folytatását, illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél az e
törvénybe ütközõ magatartás hiányában nem marasztalható el.
(2)Ha az eljáró szerv az eljárás eredményeként a reklám törvénybe ütközõ
voltát állapítja meg,
a) elrendelheti a törvénybe ütközõ állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütközõ magatartás további
folytatását.
(3) Az eljáró szerv bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény
rendelkezéseit megsérti. A bírság többszörös törvénysértés esetén
halmozottan is kiszabható.
(4) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a
jogsérelem súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára, a jogsértéssel elért
elõnyre, a törvénybe ütközõ magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel
kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a fogyasztói érdekek
sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.
(5)A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási
Alapba kell befizetni. Egyébként a bírságot a Fõfelügyelõség számlájára kell
befizetni.
21.§
(1) A felügyelõségek államigazgatási hatáskörben hozott elsõ fokú határozatai
ellen benyújtott fellebbezést a Fõfelügyelõség bírálja el. A Fõfelügyelõség
elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását.
(2) A másodfokú határozat felülvizsgálata a határozat közlésétõl számított
harminc napon belül kérhetõ a bíróságtól. A per során a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit
kell alkalmazni. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.
Indokolás:
A 18. § (2) bekezdésben írt szabályt - szerkezetileg - el kell választani az
eljárás megindítására vonatkozó szabályoktól. A rendelkezés tartalmilag sem
megfelelõ. A Gazdasági Versenyhivatal elé tartozó eljárásokban igénybe vehetõ
jogorvoslati kérelmeket a Vtv. megfelelõen szabályozza , a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség eljárása során igénybe vehetõ jogorvoslati eszközökre pedig az
államigazgatási eljárásokról szóló 1957. évi IV. törvény szabályai
vonatkoznak.
A Javaslat 19. §-a a reklámfelügyeleti eljárás során alkalmazandó szabályok
rendezésére törekszik. Nem tartozik ebbe az egységbe a (2) bekezdésben írt
szabály.
Indokolt a kétszintû közigazgatási eljárás bevezetése így, elsõ fokú
hatóságként a fogyasztóvédelmi felügyelet megjelölése, és - általános szabály
szerint - megengedni a fellebbezést a közigazgatási eljárásban. Ezzel
megakadályozható a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség indokolatlan túlterhelése.
A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per megindítására
nyitvaálló határidõ (harminc nap) megrövidítése (tizenöt nappal) sem indokolt.
Nem igazolható a reklámtevékenység kapcsán olyan érdek, amely szükségessé
tenné az eljárásnak - a többi eljáráshoz, pl. a Gazdasági Versenyhivatal
eljáráshoz képest történõ - felgyorsítását.
Annak biztosítására, hogy az eljárás jogerõs befejezéséig a tiltott reklám -
ismételt közzététellel - további jogsérelmet ne okozhasson, elegendõ
ideiglenes intézkedéssel a reklám (további) közzétételének átmeneti
felfüggesztése.
Az eljárásra vonatkozó rendelkezések között kell rögzíteni, hogy a
fogyasztóvédelmi felügyelõségeken illetve Fõfelügyelõségen folyó eljárásban az
Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni, a Javaslatban írt kivételekkel. Ha az
eljárás - a jogsértésre tekintettel - a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe
tartozik, az eljárásra a Vtv. szabályai az irányadók. Ebben a körben a Vtv. -
az Áe. elõírásaihoz képest speciális - szabályaitól eltérõ rendelkezést nem
indokolt rögzíteni.
Ebben a körben kell meghatározni, hogy a közigazgatási hatóság milyen
határozatot hozhat - külön tekintettel a bírság kiszabásának módjára. Itt -
véleményem szerint - a Javaslatban írtaknál részletesebb szabályozás indokolt.
A közigazgatási eljárásnak indokolt kétfokúnak lennie, éppen azért a
jogorvoslatokra az Ae.-tõl eltérést nem kell rögzíteni.
4. A törvényjavaslat 22.§-a az alábbiak szerint módosul:
22.§
Felhatalmazást kap
a/ a népjóléti miniszter, hogy a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minõsülõ
gyógyhatású készítmény reklámozására, a gyógyszerismertetõ tevékenységre és
a gyógyszerismertetõk nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
továbbá a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség e törvény szerinti eljárásában
szakhatóságként eljáró szervek körét,
b/ a földmûvelésügyi miniszter, hogy az állatgyógyászati gyógyszerek
reklámozására vonatkozó részletes szabályokat,
[c/ az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, hogy a
reklámszolgáltatókra vonatkozó képesítési követelményeket]
rendelettel meghatározza.
Indokolás:
Szükségtelen felhatalmazást adni az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszternek e terület rendeleti szintû szabályozására, hiszen a magyar
szakképzési rendszerbe ez nem illeszkedik. A szakképzésrõl szóló 1993. évi
LXXVI. törvény felhatalmazást adott a miniszter számára, hogy az ágazatához
tartozó szakképesítés tekintetében, a részletes szabályokat meghatározza.
5. A törvényjavaslat a következõ 23.§-al egészül ki:
(A javaslat elfogadása esetén a további szakaszok számozása értelemszerûen
változik)
23.§
A törvény hatálybalépésével egyidejûleg
(1)A Tiszteségtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló
1996. évi LVII. törvény 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6.§
Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs
hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsõvel, csomagolással,
megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel
elõállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet,
megjelölést vagy árujelzõt használni amelyrõl a versenytársat, illetõleg
annak áruját szokták felismerni."
(2) A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 84.§-a az alábbi (3)
bekezdéssel egészül ki:
"(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám
közzétételével történt."
Indokolás:
Szükséges a Vt. 6.§-át a reklámozásra utalással kiegészíteni a jogszabályi
összhang érdekében. Valamint a Ptk. személyhez fõzõdõ jogok védelmére
vonatkozó rendelkezései között indokolt szövegmódosítással utalni arra, hogy a
jogsértés reklám közzétételével is megvalósulhat.
6. A törvényjavaslat 21.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A reklámfelügyeleti eljárás során a Fogyasztóvédelmi Felügyelet által
kiszabott bírságok felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik.
Indokolás:
Tekintettel arra, hogy a Fogyasztóvédelemrõl szóló törvényjavaslat a
közeljövõben kerül az országgyûlés elé célszerû már most gondoskodni a
fogyasztóvédelmi feladatok ellátására külön elhatárolt forrás létrehozásáról.
Budapest, April 9, 1997
dr. Toller László
dr.Dornbach Alajos
országgyûlési képviselõ
országgyûlési képviselõ
dr.Kutrucz Katalin
országgyûlési képviselõ
dr Balsai István
dr.Szájer József
országgyûlési képviselõ
országgyûlési képviselõ
dr.Rubovszky György
országgyûlési képviselõ