Az Országgyûlés Alkotmány-
és igazságügyi bizottsága
T/3712/235.. szám
Módosító javaslat
Dr. Gál Zoltán úr,
az Országgyûlés elnöke részére
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
Az Alkotmányügyi bizottság a Házszabály 94. § (1) bekezdése alapján a
gazdasági reklámtevékenységrõl szóló T/3712.. számon beterjesztett
törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
nyújtja be:
1. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 2. § a) pontjának a
következõ módosítását javasolja:
/E törvény alkalmazásában:/
"a) Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás,
ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más
módon történõ igénybevételét[, illetve] és a vállalkozás nevének,
megjelölésének, tevékenységének népszerûsítését, továbbá áru vagy árujelzõ
megismertetését mozdítja elõ (a továbbiakban: reklám)."
2. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 2. § c) pontjának a
következõ módosítását javasolja:
/E törvény alkalmazásában:/
"c) Tudatosan nem észlelhetõ reklám: olyan reklám, amelynek
közzétételekor - az idõtartam rövidsége vagy más ok következtében - a
fogyasztóra [a pszichológiai] lélektani értelemben a tudatos észleléshez
szükséges ingerküszöbnél kisebb erõsségû látvány, hang- vagy egyéb hatás
keltette inger hat."
3. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 2. § s) pontjának az
elhagyását javasolja (a javaslat elfogadása esetén a pontok jelölése
értelemszerûen változik):
/E törvény alkalmazásában:/
"[s) Címoldal: a nyomtatott sajtótermék elülsõ (Borító I.) és hátsó
(Borító IV.) borítólapjának külsõ oldala, valamint a számítógépes alkalmazói
program kezdõ (bejelentkezõ) képernyõje.]"
4. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 2. § z) pontjának a
következõ módosítását javasolja:
/E törvény alkalmazásában:/
"z) Szabadtéri reklámhordozó: [minden,] az építmény külsején vagy azon
kívül szabad téren, [közterületen vagy közterületrõl észlelhetõen] reklám
közzététele céljából elhelyezett [reklámhordozó] tárgy, amely a reklám
megjelenítésére alkalmas, kivéve az üzlet külsején elhelyezett - az áru
elérhetõségét és az üzlet elnevezését jelzõ - tárgyakat."
5. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdése a)
pontjának a következõ kiegészítését javasolja:
/Tilos közzétenni olyan reklámot, amely/
"a) személyhez és a szellemi alkotásokhoz fûzõdõ jogokat, kegyeleti
érzést, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sérthet,"
6. Az Alkotmányügyi bizottság - a 2. § s) pontjának elhagyásával
összefüggésben - a törvényjavaslat 11. § (1) bekezdése b) pontjának a
következõ kiegészítését javasolja:
/Tilos dohányárut vagy alkoholtartalmú italt reklámozni/
"b) sajtótermék címoldalán, beleértve a nyomtatott sajtótermék elülsõ
(Borító I.) és hátsó (Borító IV.) borítólapjának külsõ oldalát is,"
7. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 14. §-ának a következõ
módosítását javasolja:
"14. § (1) [A] E törvény 3-5. §-aiban, a 6. § (2)-(3) bekezdéseiben és a
8-13. §-aiban foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a
reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje egyetemlegesen felelõs.
(2) [A] E törvény 3. §-a
a) (1) bekezdése alapján bemutatott okirat,
b) (2) bekezdése alapján adott nyilatkozat, illetve bemutatott
megfelelõségi tanúsítvány,
c) (3) bekezdése szerinti adatok
tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelõs.
(3) [A] E törvény 6. § (1) bekezdésében és a 7. §-ában foglalt
rendelkezések megsértéséért a reklámozó felelõs."
8. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 14. § (1) bekezdésének a
következõ módosítását javasolja:
"14. § (1) [A] E törvény 3-5. §-aiban, a 6. § (2)-(3) bekezdéseiben és a
8-13. §-aiban foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a
reklámszolgáltató és a reklám közzétevõje [egyetemlegesen] is felelõs. Az e
rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és
a reklám közzétevõje egyetemlegesen felelõs."
9. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 15. §-ának más
megfogalmazását javasolja:
"[Eljárási szabályok
15. § A törvény
a) 4. § (1) bekezdés a/ pontjában foglalt rendelkezés megsértése miatti
eljárás a bíróság,
b) 3. §-ában, 4.§ (1) bekezdés b/-d/ pontjaiban, 5.-6.§-aiban és 8.-13.§-
aiban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség,
c) 7. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatti
eljárás a Vtv.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági
Versenyhivatal,
d) 7. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás
a Gazdasági Versenyhivatal
hatáskörébe tartozik.]
"A reklámfelügyeleti eljárás
15. § (1) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség (a továbbiakban:
fõfelügyelõség) - elsõ fokon a megyei (fõvárosi) fogyasztóvédelmi
felügyelõségek (a továbbiakban: felügyelõség) - látja el a gazdasági
reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenõrzését; ezen
belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat.
(2) A Tpvt. rendelkezéseibe is ütközõ reklám esetén a Tpvt-ben
meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.
(3) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a
sérelmet szenvedett fél személyhez fûzõdõ jogainak megsértése esetén igényét
közvetlenül a bíróság elõtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai
szerint. Ha a polgári jogi felelõsség szabályai szerint kártárítés címén
megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a
bíróság a jogsértõre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat."
Megjegyzés: Ez a módosító javaslat összefügg az alábbi módosító
javaslatokkal.
10. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 16. §-ának más
megfogalmazását javasolja:
"[16. § A 15. § szerinti eljárások megindítására az jogosult, akinek
jogát vagy jogos érdekét a törvény rendelkezéseinek megsértése érinti (a
továbbiakban: érdekelt fél).]
"16. § (1) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági
reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy
jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem
állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése sérelmet szenvedett
fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezetõ, az eljárás megindítására
a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi
szervezetek is jogosultak.
(3) A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó
rendelkezéseket megsértõ reklám közzétetelét követõ egy éven túl nem indítható
meg. Ha az érdekelt fél személyhez fûzõdõ jogainak megsértésérõl egy éven túl
szerzett tudomást, az eljárás megindítására nyitvaálló határidõ
megállapítására a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló 1959. évi
IV. törvény 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelõen
alkalmazni."
11. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 17. §-ának más
megfogalmazását javasolja:
"[17. § (1) A 15. § a) pont szerinti eljárásra a polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit a (2) és a (3) bekezdésben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a polgári jogi felelõsség szabályai szerint kártérítés címén
megítélhetõ összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a
bíróság a jogsértõre közérdekû célra fordítható bírságot is kiszabhat.
(3) A bíróság eljárása a 18. § (4) bekezdése szerinti bírság kiszabására
is kiterjed.]
"17. § (1) A fõfelügyelõség és a felügyelõség eljárása során az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
rendelkezéseit az e törvény 18-19. §-ában foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 15. § (2) bekezdése alapján jár el,
eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni."
12. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 18. §-ának más
megfogalmazását javasolja:
"[18. § (1) A 15. § b) pont szerinti eljárásra az államigazgatási eljárás
általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit a (2)-(7)
bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az érdekelt fél kérelmében az eset körülményeihez képest a következõ
igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértõ eltiltását a
további jogsértéstõl,
c) követelheti, hogy a jogsértõ megfelelõ módon adjon elégtételt, és
szükség esetén azt, hogy a jogsértõ részérõl vagy költségén az elégtételnek
megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak,
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelõzõ
állapot helyreállítását a jogsértõ részérõl vagy költségén, különösen a reklám
jogsértõ jellegétõl való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - a
jogsértõ reklám megsemmisítését.
(3) Az ellen, akinek a 15. § b) pont szerint kifogásolható magatartása a
fogyasztók széles körét érinti, a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezetek
jogosultak kérelmet benyújtani akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók
személye nem állapítható meg.
(4) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség eljárása során határozatával
bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A
bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményeire -különösen a
fogyasztói érdekek sérelmének körére, súlyára, a jogsértõ állapot
idõtartamára, a törvénybe ütközõ magatartás ismételt tanúsítására -
tekintettel kell meghatározni.
(6) A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek az ügy érdemében hozott
határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a
határozat közlésétõl számított tizenöt napon belül keresettel kérhetõ a
bíróságtól. A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség elrendelheti határozatának
azonnali végrehajtását.
(7) A (6) bekezdés szerinti kereset alapján indult bírósági eljárás során
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében
foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség határozatát megváltoztathatja.]
"18. § (1) Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám
jogsértõ voltát
a) elrendelheti a jogsértõ állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását.
(2) Az eljáró szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki
a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is
kiszabható.
(3) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a
fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértõ állapot idõtartamára
és a jogsértõ magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell
meghatározni. A jogerõsen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára
és azokkal egy sorban kell behajtani.
(4) A mûsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Mûsorszolgáltatási
Alapba kell befizetni. Egyébként a bírságot a fõfelügyelõség számlájára kell
befizetni."
13. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 19. §-ának más
megfogalmazását javasolja:
"19. § [A 15. § c)-d) pontjai szerinti eljárásra a Vtv. rendelkezéseit
kell alkalmazni.] Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel
megtilthatja a jogsértõ magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a
jogsértõ állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági
érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van."
14. Az Alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot a következõ új 20. §-
sal javasolja kiegészíteni (a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat §-
ainak számozása értelemszerûen változik):
"20. § (1) A felügyelõség elsõ fokú határozata ellen benyújtott
fellebbezést a fõfelügyelõség vezetõje bírálja el. A fõfelügyelõség vezetõje
elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását.
(2) A fõfelügyelõség vezetõje határozatának felülvizsgálata keresettel
kérhetõ a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a
polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetében foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a fõfelügyelõség vezetõjének
határozatát megváltoztathatja."
I n d o k o l á s
Lásd a bizottság 1997. június 4-i ülésének jegyzõkönyvét.
Budapest, 1997. június 5.
Dr. Bihari Mihály s.k.
alelnök