MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3864/30.. számú
Elõzetes egységes javaslat
a T/3864/29.. számú ajánlás alapján, a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság
által támogatott és elõterjesztett módosító javaslatoknak megfelelõen, a
T/3864.. számú, egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló
törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Elõadó:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. március
1997. évi............
törvény
egyes társadalombiztosítási és
szociális ellátásokról szóló törvények
módosításáról
1. §
A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.)
11/A. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásánál/
b) adóköteles jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban:szja-törvény) szerint összevont adóalapba tartozó, az
önálló és nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek, valamint az egyéb
jogcímen szerzett bevételnek azon része, amelyet az adóelõleg számításánál
jövedelemként kell figyelembe venni, továbbá az szja-törvény 69. §-a szerinti
természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke, valamint az szja-
törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában említett, kis összegû kifizetésbõl
származó jövedelem, valamint a szakszervezeti tagdíj összege.
2.§
(1) A T. 103/A. § (2) bekezdése a következõ 4. ponttal egészül ki:
/(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a
társadalombiztosítási járulék alapját:/
4. az szja törvény 39.§ (3) bekezdése szerinti, az összevont adóalap adóját
csökkentõ díj.
(2) A T. 103/A. §. (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(5) A 10. § (1) bekezdésének e) pontjában említett tanulók után - ide nem
értve a munkabérben részesülõt - a fizetendõ egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot is magába foglaló társadalombiztosítási járulék összege havi
480 (napi 16) forint.
3. §
(1) A T. 103/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) A 103. § (2) bekezdésében említett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék
alapját képezõ jövedelemként kell figyelembe venni a 10. § (1) bekezdésének
a)-b) és e)-f) pontjában, valamint a (3) bekezdésben említett biztosított
munkáltatójától a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kapott
(elszámolt) és társadalombiztosítási járulékalapot képezõ adóköteles
jövedelmet, kivéve az szja-törvény 69. § szerinti természetbeni juttatás
adóalapként meghatározott értékét, valamint az szja-törvény 39.§ (3) bekezdése
szerinti, az összevont adóalap adóját csökkentõ díj, továbbá a közoktatásról
szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-ának (3)
bekezdése alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottat megilletõ
szakirodalom vásárláshoz nyújtott hozzájárulást.
(2) A T. 103/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(3) A naptári évi összeghatár megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni
annak az idõtartamnak a naptári napjait, amely alatt a biztosítottnak az (1)
bekezdés szerinti jövedelme nem volt. Ha a biztosítási jogviszony a naptári év
teljes idõtartama alatt nem állt fenn, az egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulék (2) bekezdés szerinti felsõ határát a biztosítási jogviszony
idõtartamával arányosan kell megállapítani.
4. §
A T. 103./D. §-ának (3)-(7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezés lép:
(3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg a 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontja
szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát,
illetve felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul,
társadalombiztosítási járulékalapjának a meghatározásánál a (2) bekezdést
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a T. 103. § (1) bekezdése szerinti
társadalombiztosítási járulékot legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ
napján érvényes minimálbér 50 százaléka után kell megfizetni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem képezi a társadalombiztosítási
járulék alapját a vállalkozói osztalékalap 10, illetve 20 százalékos személyi
jövedelemadó alapot képezõ része.
(5) Az egyéni vállalkozó - a 118/A. § szerinti kiegészítõ tevékenységet
folytató és a tevékenységet kezdõnek minõsülõ kivételével - a (2)-(4)
bekezdések szerint meghatározott összeg, de legfeljebb havi 99.000 Ft (napi
3.300 Ft) jövedelem után köteles havonta a 103. § (2) bekezdése szerinti
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetni.
(6) Ha az egyéni vállalkozó egyidejûleg több, a 10. § (1)-(3) bekezdésében
említett biztosítással járó jogviszonyban áll, nem kell egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot fizetnie a tárgyév még hátralévõ idõtartamára, ha igazolja,
hogy valamennyi jogviszonyból származó jövedelme együttesen elérte a 103/B. §
(4)-(5) bekezdésében említett felsõ határt. Ha az egyéni vállalkozó a 10.§ (1)
bekezdésének a)-b) pontja alapján is biztosított és e jogviszonyban munkaideje
eléri a heti 36 órát, illetve felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán
tanul, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezõ jövedelem után
nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie.
(7) A tevékenységét kezdõ egyéni vállalkozó - a 118/A. § szerinti kiegészítõ
tevékenységet folytató kivételével - a járulékfizetési kötelezettség
kezdetének napjától az év december 31. napjáig havonta az 103. § (1)-(2)
bekezdésében meghatározott mértékû társadalombiztosítási, egészségbiztosítási
és nyugdíjjárulékot fizet a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes
minimálbér összege - a (3) bekezdésben említett esetben ennek 50 százaléka -
után.
5. §
A T. 103/E. § a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)-(9)
bekezdés számozása (4)-(10) bekezdésre változik:
(3) Ha a társas vállalkozás tagja egyidejûleg a 10.§ (1) bekezdés a)-b) pontja
szerint is biztosított és e jogviszonyában a munkaideje eléri a heti 36 órát,
illetve felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a
társadalombiztosítási járulék alapjának a meghatározásánál a (2) bekezdést
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járulékalap legkisebb összege a
tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér 50 százaléka.
6. §
A T. a következõ 103/F. §-al egészül ki:
103/F. § (1) Ha a 10. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett biztosított
munkaideje eléri a heti 36 órát és egyidejûleg egyéni és társas vállalkozóként
is biztosított (10. § (2) bekezdés) a 103/D. § (3) bekezdésében, illetõleg a
103/E. § (3) bekezdésében elõírt legkisebb összegû járulékot - évente egyszer
történõ választása szerint - egyik vállalkozása után kell figyelembe venni.
(2) Az egyéni vállalkozó, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított (10.
§ (2) bekezdés b)-g) pontjai) egyéni vállalkozói járulékfizetési
kötelezettsége a 103/D. § (2) és (6) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a
társas vállalkozásnál (103/E. § (1) bekezdés) fennálló járulékfizetési
kötelezettség legkisebb összege a 103/E. § (3) bekezdésében meghatározott
összeg. Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejûleg több gazdasági társaság
személyesen közremûködõ tagja, a 103/E. § (3) bekezdésében említett legkisebb
összeget - évente egyszer történõ választása szerint - az egyik tagsági
viszonyában kell figyelembe venni.
(3) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság
személyesen közremûködõ tagja, a 103/E. § (2) bekezdésében, illetõleg a 103/E.
§ (3) bekezdésében elõírt legkisebb összegû járulékot - évente egy alkalommal
történõ választása szerint - egyszer kell figyelembe venni.
7.§
A T. 118/A. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) A 103/D. § (1) bekezdés a)-d) pontjában említett vállalkozót, továbbá a
társas vállalkozás tagját akkor kell kiegészítõ tevékenységet folytatónak
tekinteni, ha egyidejûleg e törvény vagy külön jogszabály illetõleg államközi
egyezmény alapján öregségi (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az
elõnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes mûvészeti tevékenységet folytatók
öregségi nyugdíjában, ideértve a magyar alkotómûvészeti közalapítványtól
öregségi nyugdíjban részesülõ személyt is, valamint a szolgálati nyugdíjban
részesülõ személyt és azokat az ezekre jogosult, nyugdíjkorhatárt elért
özvegyi nyugdíjban részesülõket, rokkantsági ....
8. §
A T. 124. § (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy/
g) az alkalmilag foglalkoztatottak egyszerûsített társadalombiztosítási
járulék bevallási, bejelentési és befizetési rendszerét szabályozza és ennek
keretében az alkalmilag foglalkoztatottak járulékfizetési kötelezettségének
mértékét eltérõen állapíthassa meg.
9. §
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Eht.) 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
/(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell egészségügyi
hozzájárulást fizetni arra az idõtartamra, amely alatt a foglalkoztatott/
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segályben,
gyermekgondozási díjban részesül, vagy keresõképtelen, illetõleg 30 napot
meghaladó fizetés nélküli szabadságon van,
10. §
Az Eht. 4. §-a (2) bekezdése a következõ k) és l) ponttal egészül ki:
/Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell egészségügyi hozzájárulást
fizetnie annak, aki/
k) után magasabb összegû családi pótlékot, házastársi pótlékot, házastárs
utáni jövedelempótlékot folyósítanak, továbbá aki után a rendszeres szociális
járadékban részesülõ növelést kap,
l) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, gyermekgondozási segélyben,
rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban
részesülõ személynek eltartott hozzátartozója [T. 15.§ (3) bek.].
11. §
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény 54.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
(1) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben a
társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító
igazolványt állít ki annak az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett
szociálisan rászorult személynek, aki
a) a T. 119. § (2) bekezdésében elõírt járulék megfizetésére nem képes,
b) a T. alapján biztosítottnak minõsülõ személy eltartott hozzátartozója,
c) a T. 118. § (1) bekezdés l) pontjában említett eltartott hozzátartozó.
Záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a törvény - az 1. § és a 13. § (2) bekezdésében "az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárak választott tisztségviselõjére" szövegrész kivételével - a
kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. január 1-jétõl kell
alkalmazni. Az 1. § és a 13. §. (2) bekezdésében az "önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárak választott tisztségviselõjére" szövegrész az e törvény
kihirdetése utáni 45. napot követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésének napjával a T. 10. § (3) bekezdés c) pontjából
"a választott bíróság bírájára" szövegrész hatályát veszti, és kiegészül az
"önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak választott tisztségviselõjére"
szövegrésszel.
(3) A T. 10. § (3) bekezdés bevezetõ szövegrésze kiegészül "ha a
tevékenységéért díjazásban részesül" szövegrésszel, a T. 44. § (1)
bekezdésében a "[103/B. § (2) bek., 103/D. § (2) és (4) - (5) bek., 103/E. §
(2) és (4)-(5) bek.]" szövegrész "[103/B § (2) és (5) bek., 103/D. " (2), (5)
és (7) bek., 103/E. § (2), (5) és (7) bek.]" szövegrészre változik, a T.
103/E. § (8) bekezdésében a (3) bekezdésre hivatkozás "(5)" bekezdésre, a T.
118/A. §-ban a 103/D. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaira hivatkozás "a)-d)"
pontra változik, a T. 119/A. § (2) bekezdésében a "társadalombiztosítási
járulék" szövegrész "baleseti járulék" szövegrészre változik, a T. 119/D. §
(1) bekezdésében a "35 százalékos mértékû" szövegrész "30 százalékos mértékû"
szövegrészre változik, a T. 124. § (2) bekezdésének az 1996. évi LXXXVII.
törvény 26. §-ával kihirdetett "e" pont megjelölése "f" pont megjelölésre
változik.
(4) Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói igazolványát 1996. november 16.
után visszaadta, vállalkozói tevékenységének újbóli megkezdéséhez 1997. június
1-ig a vállalkozói igazolványt illetékmentesen válthatja ki.
(5) A T. 103/D. § (2) bekezdésének alkalmazásánál az egyéni vállalkozó 1997.
évben a társadalombiztosítási járulékot legfeljebb havi 99.000 (napi 3.300)
forint után köteles megfizetni.
(6) Az egészségügyi hozzájárulást 1997. évben november 30-áig fizetheti meg a
mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, halászati és vadászati tevékenységet (TEÁOR A
011-013, A 021, B 0501, A 01051) folytató foglalkoztató, aki (amely)
árbevételének több mint felét a tevékenységekbõl realizálta 1996. évben.
(7) A T. 119. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, szja-törvény szerinti
mezõgazdasági õstermelõ 1997. évben a lakóhelye szerint illetékes megyei
egészségbiztosítási pénztárnál történõ bejelentés esetén a tárgyévi
egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségének, valamint az Eht. 2. §
(1) bekezdése szerinti egészségügyi hozzájárulás bevallási és befizetési
kötelezettségének a tárgyév november 30-ig tehet eleget.
(7) Az a mezõgazdasági, erdõgazdálkodási, halászati és vadászati tevékenységet
(TEÁOR A 011-013, A 0201, B 0501, A 01051) folytató munkaadó, aki (amely) az
egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 14. § (3)
bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi hozzájárulás
megfizetéséhez 1997-ben támogatásban részesül, az 1997. évi
társadalombiztosítási járulék megfizetéséhez e támogatással legalább azonos
összegû támogatásban részesülhet az 1996. évi CXXIV. törvény XII. fejezet 11.
címe terhére. Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg a támogatás részletes szabályait.
(8) Az a személy, aki a T. 119. § (2) bekezdésében elõírt egészségbiztosítási
járulék és az Eht. 4. § (1) bekezdése szerint egészségügyi hozzájárulás
fizetésére köteles, bevallási és befizetési kötelezettségét a lakóhely
szerinti illetékes megyei (fõvárosi) Egészségbiztosítási Pénztárhoz 1997.
május 31-ig bírság és késedelmi pótlék mentesen teljesítheti.