1
Bán-401/97. Dr. Dávid Ibolya 237/97/Á
(MDF) képviselõ asszony K/3950..sz. Írásbeli
kérdésére adott válasz.
Dr. Dávid Ibolya asszony
országgyûlési képviselõ
Országgyûlés Hivatala
B u d a p e s t
Tisztelt Képviselõ Asszony!
Az Ön 1997. március 3-án írásban feltett kérdéseire az alábbiakban
tájékoztatom:
1./ A Társadalombiztosítási Önkormányzatok kintlévõségeinek várható
megtérülését ki vizsgálta és milyen módon ellenõrizték, hogy a felszámoló
becslése és javaslata min alapul és reális-e?
Régi óhajt elégített ki a tavaly nyáron elfogadott, az egyes köztartozások
behajtásával összefüggõ törvények módosításáról szóló jogszabályi csomag. A
társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása lehetõvé tette,
hogy a csõd-, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény
(csõdtörvény) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek járuléktartozásairól
a tb. lemondhat, illetve azt engedményezheti. A jogszabályi passzus szerint
ennek feltételeit a két tb-önkormányzat dönthette el. A törvény elfogadását
követõen az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése tavaly novemberben
döntött úgy, hogy a felszámolás alatt lévõ gazdálkodó egységeknél a várhatóan
megnem térülõ követelésekrõl le lehet mondani.
Az Egészségbiztosítási Önkormányzat (mint a behajtásra jogosult) közgyûlésének
1996. november 4-ei 41. sz. határozata II. 2. pontja szerint a felszámolás alá
tartozó követeléseket a mérlegben várható megtérülési értéken kell
szerepeltetni. A határozatból adódó feladat végrehajtása érdekében a
folyószámláról ki kell vezetni a várható megtérülési értéket meghaladó
követelés összegét. Tehát a követelés állomány számviteli kezelésérõl
rendelkeztek az önkormányzatok amikor a felszámolók által megküldött írásos
nyilatkozatok alapján a várható megtérülési érték meghatározását azok szerint
vették figyelembe.
A számviteli törvény behajthatatlannak azt a követelést minõsíti, amelyet a
felszámolás alatt lévõ adós azért nem tud kiegyenlíteni, mert a felszámoló
által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs rá fedezet, a
felszámoló a követelést részben vagy egyáltalán nem tudja kiegyenlíteni.
A TB önkormányzatok elnökségeinek határozata alapján a végrehajtást (a
behajthatatlannak nyilvánítást, és így a követelésrõl való lemondást)
megelõzõen az Állami Számvevõszékkel és a mérlegauditorral minden esetben
egyeztetni kell.
Az Alapok mérlegében tehát a számviteli törvény elõírásai, valamint az
elõzetesen egyeztetett adatok jelennek meg. Az auditor a mérleg valódiságának
vizsgálatakor megállapítja a törvényi elõírásoknak való megfelelést, amit
végsõ soron az Állami Számvevõszék ellenõrzése erõsít meg. Az Állami
Számvevõszék ellenõrzési programja tudomásom szerint tartalmazza a
társadalombiztosítási tartozások alakulását, annak állományát 1996.
vonatkozásában. Ezért ilyen irányú kezdeményezéssel a Kormány részérõl nem
kivántunk élni.
2./ Mit kíván tenni a Kormány annak érdekében, hogy a TB önkormányzatok
nagyobb figyelmet szenteljenek a kintlévõségek megtérülésére?
Engedje meg, hogy kérdésére többek között a Tisztelt Ház segítségével az
utóbbi egy évben a tb. kintlévõségek behajtását támogató törvények,
jogszabályok felsorolásával válaszoljak:
1./ Elõször is 1996-tól szigorodtak a tb. kintlévõség behajtási szabályai,
ugyanis az 1975. évi II. törvény múlt év elejétõl részletesen szabályozza a
végrehajtást, az elévülést, a mögöttes felelõsséget, a jogorvoslat módját,
továbbá deklarálja a végrehajtáshoz szükséges okirat fogalmát.
2./ 1996. márciusában fogadta el a Tisztelt Ház a tb. pénzügyi alapjainak
költségvetésérõl szóló törvényt, melyben az elõzõ éveket messze meghaladó,
30+24 Mrd Ft-os behajtási bevétel került elfogadásra. Visszatekintve
megállapíthatjuk, hogy ha a célkitûzés merész volt is, az eredmény a 42,8 Mrd
Ft-os behajtás nem született volna meg, ha a Kormány nem állítja magasra a
mércét. Tekintettel arra, hogy az elõzõ években lényegesen alacsonyabb volt a
behajtásból származó bevétel, 1994. év végén 15,3 Mrd Ft, 1995. év végén 30,6
Mrd Ft.
3./ Múlt év közepén, pontosan július 10-én fogadta el a T. Ház "Az egyes
köztartozások behajtásával összefüggõ törvények módosításáról" szóló LX.
törvényt, mely gyakorlatilag a Csõdtörvény, a Társadalombiztosítási törvény,
az Adózás rendjérõl szóló törvény, és az Egyéni vállalkozásról szóló
törvények annak érdekében történõ módosítása volt, hogy a köztartozások, így
a tb. tartozások behajtása hatékonyabb legyen. A törvény kihirdetése után a
törvénybõl fakadó feladatok gyakorlatba történõ átültetéséhez szükséges
teendõket az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése megtárgyalta és
elfogadta, ennek következtében eredményekrõl csak ennek az évnek az elsõ
felében lehet elõször beszámolni.
4./ Tekintettel arra, hogy a Cégbejegyzésrõl és a cégjegyzékrõl szóló 1989.
évi rendelkezés értelmében a cégek megalakulásakor a társadalombiztosítási
törzsszámot nem kellett bejelenteni, esetenként "fantomcégek" alakultak,
hatalmas társadalombiztosítási tartozást halmoztak fel, ugyanakkor a tb.
számára utólérhetetlenné váltak. A rendelet ezen hiányosságát a 8/1996.
(X.2.)-i IM-rendelet módosításával küszöböltük ki. Így a tb. törzsszám
kötelezõ cégbejegyzésével a behajtás eredményességének javulása szintén ez év
elsõ felében várható.
5./ 1996. év végén az adójogszabályok között fogadta el az Országgyûlés az
LXVI. törvényt az Adózás rendjérõl. E törvény módosítása két területen is
érinti a társadalombiztosítási kintlévõségek behajtását, nevezetesen az APEH
1997-tõl az adózót megilletõ költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, -
visszaigénylést visszatarthatja abban az esetben, ha az igénylõnek
társadalombiztosítási tartozása van. A tartozás nagyságával megegyezõ
visszatartott támogatást, illetve adóvisszatérítést - ellenõrzés után - az
APEH 8 napon belül átutalja a tb-nek. Az Art. másik, a tb. behajtást segítõ
változtatása, hogy az APEH 1997-tõl arról is megállapodhat a
társadalombiztosítási igazgatóságokkal, hogy végrehajtási eljárás keretében
beszedi a végrehajtható tb. tartozásokat, illetve fordítva az APEH
végrehajtható tartozásait az épp végrehajtást foganatosító TB. gyûjti be.
A törvény ezen módosításáig csak arról született egyezség az APEH és a TB.
között, hogy csõd- és felszámolási eljárás keretében melyikük képviseli
közösen a két hatóságot.
Ez az intézkedés már a jövõbe mutat, ugyanis a hatóságok közötti ilyen
együttmûködés csírája lehet egy olyan állami intézménynek, mely egymaga felel
az összes köztartozás beszedéséért.
Összefoglalva Képviselõ Asszony kérdésére a választ, látható, hogy a Kormány
az elmúlt évben többször is napirendjére tûzte a társadalombiztosítás
kintlévõségének behajtása ügyét, és a Parlament segítségével jelentõs
törvényeket alkotott, mely törvények hatásukat csak ebben az évben fogják
éreztetni. A tervek szerint ebben az évben a Kormány a köztartozások
behajtásának átfogó rendezésére készül.
Kérem Tisztelt Képviselõ Asszonyt válaszom elfogadására!
Budapest, 1997. március " "
Tisztelettel:
Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter