ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
DR. GÁL ZOLTÁN úrnak
az Országgyûlés elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggõ egyes
törvények módosításáról szóló T/4018.. számú törvényjavaslathoz, az alábbi
kapcsolódó módosító javaslatot
terjesztem elõ:
Kapcsolódva Dr. Lamperth Mónika képviselõ 60. alszámú módosító javaslatához a
törvényjavaslat 4. §-ának szövege elmarad, és helyette az alábbi szövegezés
kerül:
"4. § Az Öit. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A" változat
"7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 24 biztosítási
képviselõ képviseli azzal, hogy ebbõl a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4
fõ látja el. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fõ
látja el
"B" változat
"7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 24 biztosítási
képviselõ képviseli azzal, hogy ebbõl a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4
fõ látja el. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 6 fõ
látja el
"A" változat
(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll, közülük 24 fõ a biztosítási ellátásra jogosultak
képviselõje. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fõ
látja el.
"B" változat
(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll, közülük 24 fõ a biztosítási ellátásra jogosultak
képviselõje. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 6 fõ
látja el.
(3) A biztosítási képviselõket - a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel
- biztosítási ellátásra jogosultak képviselõi tekintetében a munkavállalók, a
munkáltatók képviselõi tekintetében a munkáltatók országos érdekképviseleti
szervezetei delegálják. Egyéb megegyezés hiányában a delegálásra jogosult
szervezetek közötti delegálási arányt a munkaadók esetében az egyes
szervezetek által képviseltek részérõl teljesített társadalombiztosítási
járulékfizetési arány, a munkavállalók esetében az üzemi (közalkalmazotti)
tanácsi választásokon elért eremény határozza meg.
(4) E törvény alkalmazásában a munkavállalók, illetõleg a munkáltatók
országos érdekképviseleti szervezetének minõsül az a munkavállalói, illetõleg
munkáltatói érdekképviseleti szövetség,
a) amely legalább három nemzetgazdasági ágban és legalább tíz alágazatban
bírósági nyilvántartásba vett, igazolt tagszervezettel rendelkezik, és
b) amely vagy amelynek tagszervezetei igazoltan legalább öt, különbözõ
megyében mûködõ területi szervezettel rendelkeznek.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl
a) a munkavállalói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti
szervezetként történõ elismeréséhez az szükséges, hogy tagszervezetei
együttesen igazoltan legalább száz különbözõ munkáltatónál mûködõ munkahelyi
szervezettel rendelkezzenek,
b) a munkáltatói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti
szervezetként történõ elismeréséhez az szükséges, hogy a szövetséghez legalább
ezer munkáltató, illetve vállalkozás tartozzon, vagy amelyben a
foglalkoztatottak száma legalább százezer fõ.
(6) Egy szakszervezet csak egy szakszervezeti szövetségnél, egy
munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseleti szövetségnél vehetõ
figyelembe.
(7) Az (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek elérése érdekében a
munkavállalók, illetõleg a munkáltatók érdekképviseleti szövetségei egymással
koalícióra léphetnek.
(8) Az (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket a munkavállalói,
illetõleg a munkáltatói érdekképviseleti szövetségek az Országos Választási
Bizottságnál igazolják.
(9) Az Országos Választási Bizottság tevékenysége, döntése ellen 3 napon
belül a Legfelsõbb Bíróságnál lehet kifogással élni. További jogorvoslatnak
helye nincs. A kifogás benyújtására vonatkozó határidõ jogvesztõ.
(10) A Legfelsõbb Bróság a jogorvoslati kérelemrõl nemperes eljárásban
határoz. Ha a Legfelsõbb Bíróság a kifogásnak helyt ad,
a) megállapítja a törvénysértés tényét és ezt az érintett felek
tudomására hozza,
b) megsemmisíti, - és ha szükséges - megváltoztatja a törvénysértõ
döntést.
(11) A nyugdíjasok képviselõi közül két fõt a Magyar Nyugdíjas
Egyesületek Országos Szövetsége, két fõt a Nyugdíjasok Országos Képviselete
delegál. A helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviselõit az országos
önkormányzati érdekképviseleti szervezetek delegálják.
(12) Az e törvény alapján megalakuló biztosítási önkormányzatok
megbízatása 2000. január 1-ig tart. A közgyûlés alakuló ülését, továbbá a 8. §
(3) bekezdése szerinti mandátumvizsgáló bizottság elsõ ülését a delegáló
szervezetek közös megállapodásuk alapján megválasztott képviselõje hívja össze
és nyitja meg.
(13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidõ elõtt a közgyûlés
feloszlatására kerül sor, a feloszlatástól számított 60 napon belül az (3) és
a (11) bekezdés szerint delegálásra jogosult szervezetek - a (3)-(10)
bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új biztosítási képviselõket delegálnak.
I n d o k o l á s
A kapcsolódó módosító indítvány - tekintettel a társadalombiztosítás küszöbön
álló reformjára - 2000. január 1-ig állapítja meg az e törvény alapján
létrejövõ biztosítási önkormányzatok mandátumát, megteremtve ezzel annak
lehetõségét, hogy az ellátó rendszerek átalakítását követhessék az igazgatási
rendszer változásai.
Budapest, 1997. május 13.
Dr. Schvarcz Tibor s.k. Dr. Csehák Judit
MSZP MSZP
Dr. Bedõ Tibor
MSZP