1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4018/78.. számú
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggõ
egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Z Á R Ó S Z A V A Z Á S Á H O Z
Dr. Kökény Mihály
népjóléti miniszter
Budapest, 1997. június
1997. évi ... törvény
a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggõ egyes törvények
módosításáról
Az Országgyûlés a társadalombiztosítás önkormányzati típusú igazgatásának
megújítása érdekében - az önkormányzati igazgatás tapasztalatait is
figyelembe véve - az alábbi törvényt alkotja:
1. §
A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi
LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"4. § A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat-
és hatásköre a közgyûlést illeti meg. A közgyûlés egyes hatásköreit -
törvényben meghatározott esetekben - szerveire átruházhatja. A feljogosított
szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább. A biztosítási önkormányzatot az
elnök, akadályoztatása esetén az alelnök (a továbbiakban együtt: választott
tisztségviselõk) képviseli. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok
megvalósításáról."
2. §
Az Öit. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. § A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási
ágba tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a közgyûlés
irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet
számára kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatokat."
3. §
Az Öit. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6. § A biztosítási önkormányzat állami törvényességi felügyeletét az
Országgyûlés, az Állami Számvevõszék és a Kormány látja el."
4. §
Az Öit. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 24 biztosítási
képviselõ képviseli azzal, hogy ebbõl a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4
fõ látja el. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fõ
látja el
(1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 24 biztosítási
képviselõ képviseli azzal, hogy ebbõl a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4
fõ látja el. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 6 fõ
látja el
(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll, közülük 24 fõ a biztosítási ellátásra jogosultak
képviselõje. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fõ
látja el.
(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése 48 biztosítási
képviselõbõl áll, közülük 24 fõ a biztosítási ellátásra jogosultak
képviselõje. A munkáltatók biztosítási képviselõinek száma 24 fõ azzal, hogy
ebbõl a helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviseletét közvetlenül 6 fõ
látja el.
(3) A biztosítási képviselõket - a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel
- a biztosítási ellátásra jogosultak képviselõi tekintetében a munkavállalók,
a munkáltatók képviselõi tekintetében a munkáltatók országos érdekképviseleti
szervezetei delegálják. Egyéb megegyezés hiányában a delegálásra jogosult
szervezetek közötti delegálási arányt a munkaadók esetében az egyes
szervezetek által képviseltek részérõl teljesített társadalombiztosítási
járulékfizetési arány, a munkavállalók esetében az üzemi (közalkalmazotti)
tanácsi választásokon elért eredmény határozza meg.
(4) E törvény alkalmazásában a munkavállalók, illetõleg a munkáltatók
országos érdekképviseleti szervezetének minõsül az a munkavállalói, illetõleg
munkáltatói érdekképviseleti szövetség,
a) amely legalább három nemzetgazdasági ágban és legalább tíz alágazatban
bírósági nyilvántartásba vett, igazolt tagszervezettel rendelkezik, és
b) amely vagy amelynek tagszervezetei igazoltan legalább öt, különbözõ meg
yében mûködõ területi szervezettel rendelkeznek.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl
a) a munkavállalói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti sze
rvezetként történõ elismeréséhez az szükséges, hogy tagszervezetei együttes
en igazoltan legalább száz különbözõ munkáltatónál mûködõ munkahelyi
szervezettel rendelkezzenek,
b) a munkáltatói érdekképviseleti szövetség országos érdekképviseleti sze
rvezetként történõ elismeréséhez az szükséges, hogy a szövetséghez legalább
ezer munkáltató, illetve vállalkozás tartozzon, vagy amelyben a foglalkoztato
ttak száma legalább százezer fõ.
(6) Egy szakszervezet csak egy szakszervezeti szövetségnél, egy
munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseleti szövetségnél vehetõ
figyelembe.
(7) Az (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek elérése érdekében a
munkavállalók, illetõleg a munkáltatók érdekképviseleti szövetségei egymással
koalícióra léphetnek.
(8) Az (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket a munkavállalói,
illetõleg a munkáltatói érdekképviseleti szövetségek az Országos Választási
Bizottságnál igazolják.
(9) Az Országos Választási Bizottság tevékenysége, döntése ellen 3 napon
belül a Legfelsõbb Bíróságnál lehet kifogással élni. További jogorvoslatnak
helye nincs. A kifogás benyújtására vonatkozó határidõ jogvesztõ.
(10) A Legfelsõbb Bíróság a jogorvoslati kérelemrõl nemperes eljárásban
határoz. Ha a Legfelsõbb Bíróság a kifogásnak helyt ad,
a) megállapítja a törvénysértés tényét és ezt az érintett felek
tudomására hozza,
b) megsemmisíti, - és ha szükséges - megváltoztatja a törvénysértõ
döntést.
(11) A nyugdíjasok képviselõi közül két fõt a Magyar Nyugdíjas
Egyesületek Országos Szövetsége, két fõt a Nyugdíjasok Országos Képviselete
delegál. A helyi önkormányzatok, mint munkaadók képviselõit az országos
önkormányzati érdekképviseleti szervezetek delegálják.
(12) Az e törvény alapján megalakuló biztosítási önkormányzatok
megbizatása 2000. január 1-ig tart. A közgyûlés alakuló ülését, továbbá a 8. §
(3) bekezdése szerinti mandátumvizsgáló bizottság elsõ ülését a delegáló
szervezetek közös megállapodásuk alapján megválasztott képviselõje hívja össze
és nyitja meg.
(13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidõ elõtt a közgyûlés
feloszlatására kerül sor, a feloszlatástól számított 60 napon belül a (3) és a
(11) bekezdés szerint delegálásra jogosult szervezetek - a (3)-(10)
bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új biztosítási képviselõket
delegálnak."
5. §
Az Öit. a 8. §-át megelõzõen a következõ alcímmel egészül ki és a 8. §
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"A biztosítási képviselõ
8. § (1) Biztosítási képviselõ választójoggal rendelkezõ magyar
állampolgár lehet. A biztosítási képviselõ nem lehet országgyûlési képviselõ;
köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok
országgyûlési biztosa; az Állami Számvevõszék elnöke, elnökhelyettese és
számvevõje; a Kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezetõ megbízatású
köztisztviselõje; a Közbeszerzési Tanács tagja; pénzintézet, biztosítóintézet,
azonos biztosítási ágban mûködõ magánnyugdíj pénztár vagy önkéntes kölcsönös
biztosító pénztár vezetõ tisztségviselõje, igazgatótanácsának vagy vezetõ
testületének, felügyelõ bizottságának tagja; biztosítási önkormányzat
igazgatási szervének dolgozója, továbbá akinek a delegálást megelõzõen egy
éven belül köztartozása volt. A biztosítási képviselõ nem létesíthet
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási
szervével, nem lehet tagja a biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági
társaság igazgatóságának, illetve felügyelõ bizottságának.
(2) A biztosítási képviselõk megbízólevelét a delegáló szervezet - az
alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint -
állítja ki.
(3) A mandátumok vizsgálatára eseti mandátumvizsgáló bizottságot kell
létrehozni, amelyben a delegáló munkavállalói szervezeteket 3 fõ, a delegáló
munkaadói szervezeteket 3 fõ, a delegáló országos önkormányzati
érdekképviseleti szervezeteket 1 fõ, a nyugdíjasok képviseletében delegáló
szervezeteket 1 fõ képviseli. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a
biztosítási képviselõ mandátumának érvényességét, ha a biztosítási képviselõ
megbízása a delegáló szervezet alapszabályának (belsõ szabályzatának)
megfelelõ módon történt, továbbá a biztosítási képviselõt illetõen nem áll
fenn az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok.
(4) A delegáló szerv alapszabályával (belsõ szabályzatával) ellentétes
megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság -
határidõ tûzésével - a megbízás szabályos lefolytatására, az
összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselõ
megbízására hívja fel a delegáló szervezetet.
(5) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok
közgyûléseinek alakuló üléséig tart. Az elnök személyét közjegyzõ jelenlétében
megtartott sorsolással kell kiválasztani. A mandátumvizsgáló bizottság
mûködési szabályait maga határozza meg. Döntéseit szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A biztosítási képviselõ megbízatását személyesen teljesíti. A
megbizatásért díjazás nem jár. A biztosítási képviselõt a testületi üléseken
való részvételhez szükséges idõtartamra munkahelyén fel kell menteni a
munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a biztosítási önkormányzat
megtéríti. A közgyûlés a költségtérítésre átalányt is megállapíthat.
(7) A közgyûlés az elnöknek, az alelnöknek, a tagozatok, a bizottságok
elnökeinek és tagjainak - az alapszabályban, az önkormányzat mûködési
költségvetése terhére - tiszteletdíjat is megállapíthat.
(8) A biztosítási képviselõ megbízatása megszûnik:
a) a közgyûlés megbízatása lejártával,
b) a biztosítási képviselõ halálával,
c) lemondással,
d) visszahívással,
e) összeférhetetlenség megállapításával,
f) a delegáló szervezet jogutód nélküli megszûnésével
g) a közgyûlés feloszlatásával.
(9) A biztosítási képviselõ köteles haladéktalanul bejelenteni a
közgyûlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az
összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelõ bizottság is.
Az összeférhetetlenség megállapításáról a közgyûlés dönt.
(10) Ha a biztosítási képviselõ megbízatása az (8) bekezdés b)-e)
pontjában foglalt okból szûnik meg, a biztosítási képviselõt delegáló
szervezet jogosult - a megbízatás megszûnését követõ 30 napon belül - új
biztosítási képviselõt kijelölni. Az új biztosítási képviselõ mandátumának
érvényességét a közgyûlés állapítja meg.
(11) A delegáló szervezet megszûnése esetén - a megszûnt szervezet
érdekköre szerint - a munkaadói vagy a munkavállalói szervezetek a számukra a
törvényben megállapított létszámon belül a 7. § (3) bekezdése szerint
ismételten határoznak a delegálási arányokról. Nyugdíjas érdekképviseleti
szerv megszûnése esetén - a közgyûlés megbízatásának megszûnéséig - a
közgyûlésbe delegálási joggal rendelkezõ nyugdíjas érdekképviseleti szervezet
szerzi meg a delegálási jogot. Országos önkormányzati érdekképviseleti
szervezet megszûnése esetén a helyi önkormányzati szövetségek megállapodásuk
szerint megerõsíthetik a képviseletükben delegált tagokat, vagy a törvényben
elõírt létszámon belül új tagokat delegálhatnak.
(12) A biztosítási képviselõ megbízatása - ide értve az 1993-ban
megválasztott biztosítási képviselõket is - a közgyûlésben, valamint a
felügyelõ bizottságban csak két egymást követõ alkalommal újítható meg."
6. §
(1) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének a)-c), e), j), és p)-s) pontjai
helyébe a következõ rendelkezés lép:
[A közgyûlés]
"a) megalkotja alapszabályát, illetõleg egyéb szabályzatait;
b) a biztosítási képviselõk közül megválasztja az önkormányzat
elnökét és alelnökét;
c) dönt a 8. § (6) bekezdésében meghatározott költségtérítésrõl;"
"e) kialakíthatja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi
testületeket;"
"j) külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a biztosítási
alapba tartozó vagyon felett, delegálja a tulajdonosi jogok
képviselõit;"
"p) központi hivatali szerve vezetõje útján irányítja hivatali
szervezetét, az igazgatási feladatok ellátásáról az alapszabályban
meghatározott módon beszámoltatja a fõigazgatót, de az iga
zgatási szerv jogszabályban meghatározott hatáskörében egyedi
utasítást nem adhat;
r) jóváhagyja központi hivatali szerve szervezeti és mûködési
szabályzatát;
s) gyakorolja hivatali szervezete vezetõje és annak helyettesei (a
továbbiakban: fõigazgató, fõigazgató-helyettes) felett a
munkáltatói jogokat; a Kormány egyetértésével - határozatlan idõ
re - kinevezi és felmenti a fõigazgatót és annak helyetteseit;"
(2) Az Öit. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A törvényjavaslat elõterjesztõje a biztosítási önkormányzatnak a
törvénytervezetre adott véleményét ismerteti az Országgyûlés elõtt. A
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére és zárszámadására
vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor - ha a benyújtott törvényjavaslat
eltér a biztosítási önkormányzatok által elfogadottól - a Kormány bemutatja a
biztosítási önkormányzatok által készített költségvetési, illetõleg
zárszámadási javaslat-tervezetet is. Ha a Kormány a biztosítási
önkormányzatnak kormányrendelet megalkotására vonatkozó javaslatával vagy
kormányrendelet tervezetére adott véleményével nem ért egyet, a
véleményeltérésrõl és annak indokairól írásban tájékoztatja a biztosítási
önkormányzatot."
7. §
(1) Az Öit. 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A közgyûlés legalább kéthavonta ülésezik. A közgyûlést össze kell
hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselõk egyharmada, az elnök, a 13. §
(3) bekezdése szerinti koordináló testület kétharmada, a felügyelõ bizottság
vagy a fõigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében
a Kormány is elrendelheti a közgyûlés összehívását. A közgyûlés ülését az
elnök hívja össze.
(2) A közgyûlésen tanácskozási joggal részt vesznek a Kormány és az
Országgyûlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselõi, a felügyelõ
bizottság elnöke és tagjai, továbbá a fõigazgató. A közgyûlésen tanácskozási
joggal részt vevõk körét egyebekben az alapszabály állapítja meg."
(2) Az Öit. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A jelenlevõ biztosítási képviselõk kétharmadának egyetértõ szavazata
szükséges az alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, módosításához, a
társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére,
törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, a költségvetés, zárszámadás,
pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat
elnöke, alelnöke megválasztásához, visszahívásához, valamint a fõigazgató és
helyettese kinevezéséhez, felmentéséhez. Az alapszabály egyéb kérdésekben is a
jelenlévõ biztosítási képviselõk kétharmadának egyetértõ szavazatához kötheti
a döntést."
(3) Az Öit. 10. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselõ,
akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b/ pont)
tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti. A közgyûlés
ügyrendje egyéb kizárási okokat is megállapíthat."
8. §
Az Öit. 11.§-át megelõzõ alcím és a 11-12. § helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A felügyelõ bizottság
11. § (1) A felügyelõ bizottság 9 fõbõl áll, melynek 3 tagját a
delegálásra jogosult munkavállalói szervezetek, 3 tagját a delegálásra
jogosult munkaadói szervezetek, további 3 tagját a Kormány jelöli ki.
(2) A felügyelõ biztottság tagjaira a 8. § (1) bekezdésében meghatározott
összeférhetetlenségi szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelõ bizottságba
egyidejûleg nem delegálható, akit a közgyûlésbe biztosítási képviselõként
delegáltak. A felügyelõ bizottság tagjai mandátumának vizsgálatára, a
delegálás határidejére egyebekben a biztosítási képviselõk delegálására
vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelõ bizottsági tagok
mandátumának vizsgálatakor a 8. § (3) bekezdésében foglalt mandátumvizsgáló
bizottság kiegészül a Kormány által delegált 3 taggal.
(3) A felügyelõ bizottság megbízatása a közgyûlés megbízatásáig tart. A
felügyelõ bizottság alakuló ülését a közgyûlés alakuló ülésével egyidõben kell
összehívni. Az alakuló ülés összehívására és megnyitására egyebekben az
alakuló közgyûlés összehívására és megnyitására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. A felügyelõ bizottság alakuló ülésén meg kell választani a 12. §
(1) bekezdésben foglaltak szerint a felügyelõ bizottság soros elnökét.
(4) A felügyelõ bizottság tagjának megbízatása megszûnik:
a) a felügyelõ bizottság megbízatása lejártával,
b) a tag halálával,
c) lemondással,
d) visszahívással,
e) összeférhetetlenség megállapításával,
f) a felügyelõ bizottság feloszlatásával.
(5) A felügyelõ bizottság tagját a tagot delegáló oldal hívhatja vissza.
A tag visszahívását kezdeményezheti a közgyûlés - kétharmados szótöbbséggel -,
továbbá az ÉT bármelyik oldala.
(6) A felügyelõ bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a
felügyelõ bizottság elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül
fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelõ
bizottság bármely tagja is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a
felügyelõ bizottság dönt.
(7) Ha a felügyelõ bizottság tagjának megbízatása a (4) bekezdés b)-e)
pontjában foglalt okból szûnik meg, a tagot delegáló ÉT oldal jogosult - a
megbízatás megszûnését követõ 30 napon belül - új tagot kijelölni. Az új tag
mandátumának érvényességét a felügyelõ bizottság állapítja meg.
(8) A felügyelõ bizottság megbízatásának lejártától vagy a felügyelõ
bizottság feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint
delegálásra jogosult oldalak - a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új
felügyelõ bizottsági tagokat delegálnak.
(9) A felügyelõ bizottság tagja a közgyûlésbe, valamint a felügyelõ
bizottságba legfeljebb két egymást követõ alkalommal delegálható.
(10) A felügyelõ bizottság tagjai havonta a köztiszviselõi illetményalap
háromszorosának megfelelõ tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíjakat és a
felügyelõ bizottság mûködésének egyéb költségeit a biztosítási önkormányzat
mûködési költségvetésébõl kell fedezni.
12. § (1) A felügyelõ bizottság tagjai sorából költségvetési évenként
soros elnököt választ olymódon, hogy a soros elnök felváltva a munkavállalói,
a munkáltatói, illetõleg a kormányzati oldal által delegált képviselõkbõl
kerüljön ki. Az oldalak egymás utáni sorrendjét a felügyelõ bizottság alakuló
ülésén sorshúzással döntik el.
(2) A felügyelõ bizottság feladata a biztosítási önkormányzat és szervei
gazdálkodásának, illetõleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenõrzése.
(3) A gazdálkodási, illetõleg a pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok,
valamint az alapszabály, egyéb szabályzatok és a közgyûlési határozatok
megsértése (a továbbiakban együtt: jogsértés) esetén a felügyelõ bizottság
felszólítja a jogellenesen mûködõ szervet a jogszerû mûködés helyreállítására,
illetõleg a jogsértõ döntés visszavonására.
(4) Ha a jogsértést nem a közgyûlés követte el és a felszólított szerv a
jogszerû mûködést nem állítja helyre, a felügyelõ bizottság kezdeményezi a
közgyûlés összehívását.
(5) A közgyûlés jogsértõ döntése vagy mûködése esetén, - ha a közgyûlés a
felügyelõ bizottság jelzése ellenére a jogsértést nem szünteti meg - a
felügyelõ bizottság köteles jelezni a jogsértést a 23. §-ban meghatározott,
törvényességi ellenõrzést gyakorló szervnél.
(6) A felügyelõ bizottság mûködését részletesen a felügyelõ bizottság
által elfogadott ügyrend szabályozza. A felügyelõ bizottság ügyrendjét - a
biztosítási önkormányzat alapszabályával együtt - az Országgyûlés hagyja
jóvá."
9. §
Az Öit. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § (1) A közgyûlés a biztosítási képviselõkbõl biztosítási alágazatok
vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat.
(2) A közgyûlés tagjaiból és más felkért személyekbõl (pl. betegjogi
szervezetek, szakmai kamarák képviselõi, stb.) állandó és ideiglenes
bizottságokat hozhat létre. A bizottságokban a felkért személyek aránya nem
haladhatja meg a bizottság taglétszámának egyharmadát. A bizottságba felkért
személyekre a biztosítási képviselõkre vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályok irányadók. Törvény állandó bizottság létrehozását elõírhatja. A
bizottságok részt vesznek a közgyûlés döntéseinek elõkészítésében, a
jogszabály-tervezeteknek a biztosítási önkormányzat hatáskörébe tartozó
véleményezésében, illetõleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok
kialakításában.
(3) A közgyûlések ülései közötti idõszakokban a választott
tisztségviselõkbõl és az állandó bizottságok elnökeibõl álló koordináló
testület hangolja össze a közgyûlés döntéseinek elõkészítését és figyelemmel
kíséri a közgyûlési döntések végrehajtását. A koordináló testület
kétharmadának indítványára a közgyûlést össze kell hívni.
(4) A tagozatokról és az állandó bizottságokról az alapszabály
rendelkezik."
10. §
Az Öit. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. § A biztosítási önkormányzat kialakíthatja a biztosítási ág helyi-
területi testületeit. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk
módját, feladataikat, mûködésük rendjét az alapszabály határozza meg."
11. §
Az Öit. 15. §-a (4) bekezdésének a-c) pontjai helyébe a következõ
rendelkezés lép, egyidejûleg az alábbi d) ponttal egészül ki:
[A központi hivatali szerv]
"a) a közgyûlés munkaterve és határozatai szerint elõkészíti a
biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek
döntéseit, ellátja a testületi ülések elõkészítésével és leb
onyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat; e feladatk
örében a közgyûlés határozatai alapján az önkormányzat elnöke
utasítást adhat a fõigazgatónak;
b) irányítja a biztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási
(ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe
tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és
egyéb igazgatási szerveket, ellenõrzi a biztosítási önkormányzat
szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást
megállapító és folyósító tevékenységet;
c) végzi a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos
nyilvántartási feladatokat, illetõleg jogszabályban és a biztosítási
önkormányzat alapszabályában, egyéb szabályzatában meg
határozott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;"
"d) irányítja a külön jogszabály alapján végzett, nem a biztosítási
alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási
feladatokat."
12. §
Az Öit. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"18. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az
Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek. A biztosítási önkormányzat
alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti.
(2) A biztosítási önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai
közszolgálati jogviszonyban állnak, összeférhetetlenségi szabályaik ennek
megfelelõen alakulnak, tulajdonosi képviselettel nem bizhatók meg.
(3) A fõigazgató és a fõigazgató-helyettesek illetményére és egyéb
juttatásaira az államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni."
13. §
Az Öit. 21. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Az Országgyûlés felügyeleti jogkörében]
"a) jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát és a
felügyelõ bizottság ügyrendjét;"
"d) súlyosan törvénysértõ mûködés esetén az Állami Számvevõszék
vagy a Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörében az Állami
Számvevõszék és a Kormány véleményének meghallgatása után feloszla
thatja a biztosítási önkormányzat közgyûlését, illetõleg a felügyel
õ bizottságot."
14. §
Az Öit. 22. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az Állami Számvevõszék]
"b) súlyosan törvénysértõ gazdálkodás esetén indítványozhatja az
Országgyûlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási
jogosítványainak felfüggesztését vagy az önkormányzat közgyûlé
sének, illetõleg a felügyelõ bizottságnak a feloszlatását. "
15. §
(1) Az Öit. 23. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A Kormány - törvényben meghatározott esetben - jóváhagyja a
biztosítási önkormányzat szabályzatait.
(2) A Kormány kijelölt tagja útján - a pénzügyminiszter közremûködésével
- ellenõrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik mûködése és
döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabálynak, egyéb
szabályzatoknak, továbbá ellenõrzi a 15. § (4) bekezdés d) pontjában
meghatározott igazgatási feladatok ellátását.
(3) A Kormány a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa
javasolt intézkedések megtételére felhívja a biztosítási önkormányzatokat. A
biztosítási önkormányzatok véleményükrõl és a megtett intézkedésekrõl a
felhívástól számított 30 napon belül tájékoztatják a Kormányt.
(4) Jogszabályba ütközõ vagy alapszabály- (egyéb szabályzat-) ellenes
mûködés, mulasztás, illetõleg döntés esetén - határidõ tûzésével - a Kormány
felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt (egyéb szabályzatot) sértõ szervet a
jogsértés megszüntetésére; súlyosan jogszabálysértõ döntés esetén a döntés
végrehajtását felfüggesztheti."
(2) Az Öit. 23. §-a a következõ (5)-(9) bekezdéssel egészül ki és
egyidejûleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdések számozása (10)-(13) bekezdésre
módosul:
"(5) A felhívott szerv köteles megvizsgálni a felhívásban foglaltakat, és
tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetésérõl vagy egyet
nem értésérõl. Ha a felhívott szerv a megadott határidõn belül nem intézkedik
a jogsértés megszüntetésérõl, a Kormány
a) kezdeményezi a jogszabálysértõ közgyûlési döntés bírósági
felülvizsgálatát vagy a törvénysértõ mulasztás bírósági meg
állapítását;
b) egyéb szerv jogszabálysértõ vagy alapszabály- (egyéb
szabályzat-) ellenes mûködése (döntése) esetén elrendeli a közgyûlé
s összehívását.
(6) A közgyûlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplõ
elõterjesztéseket a közgyûlés ülését megelõzõen 8 nappal, a közgyûlés ülésérõl
készült jegyzõkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstõl számított 8
napon belül meg kell küldeni a Kormány kijelölt tagjának, valamint az alapok
kezelését és a vagyongazdálkodást érintõ kérdésekben a pénzügyminiszternek is.
(7) A jogszabálysértõ közgyûlési határozat felülvizsgálatára irányuló
pert az (5) bekezdés a) pontja szerint megadott határidõ lejártától számított
30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok
felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre
kizárólag a Fõvárosi Bíróság illetékes.
(8) A Kormány
a) súlyosan törvénysértõ gazdálkodás esetén indítványozhatja az
Országgyûlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási
jogosítványainak felfüggesztését;
b) súlyosan törvénysértõ mûködés esetén javaslatot tesz az
Országgyûlésnek a biztosítási önkormányzat közgyûlésének, ill
etõleg a felügyelõ bizottságnak a feloszlatására.
(9) A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 5. §-
a szerinti helytállási kötelezettségére tekintettel az (1)-(8) bekezdés
szerinti jogkörén túl a biztosítási önkormányzatok gazdálkodásával
kapcsolatban külön törvényben felsorolt ellenõrzési jogosítványokat gyakorol."
16. §
(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi
költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 11. §-
ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Nyugdíjbiztosítási
Önkormányzat közgyûlése,
b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Egészségbiztosítási
Önkormányzat közgyûlése - törvényben meghatározott keretek köz
ött - dönt.
Az Alap kezelõje döntési hatáskörét - jogszabályban meghatározott
eseteket kivéve, a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az Alap kezelését
ténylegesen végzõ igazgatási szervére átruházhatja. A biztosítási
önkormányzatok közgyûlésének kizárólagos hatáskörébe tartoznak a 10. § (7)-(8)
bekezdésében szabályozott jogkörök. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat
közgyûlése dönt az E. Alap kezelése körében a természetbeni ellátások éves
költségvetési elõirányzatán belüli - külön törvényben szabályozott -
átcsoportosításról. Az átcsoportosítani javasolt összeg nem haladhatja meg a
költségvetési elõirányzat adott tételének 20 százalékát."
(2) Az At. 11.§-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel, egyidejûleg a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
"(3) A biztosítási önkormányzatok közgyûlése az átruházott, illetõleg
egyéb, az Alapokkal való gazdálkodást érintõ, az igazgatási szerv jogkörébe
utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így
különösen a biztosítási önkormányzatok közgyûlése határozza meg:
a) a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárásokban a
részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a
járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség
mérséklésének, elengedésének, a csõdeljárásban a tartozásokról val
ó lemondásnak, illetõleg az engedményezésnek az elveit;
b) a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon
elfogadásának elveit;
c) a méltányossági jogkörben megállapítható ellátások tekintetében
a méltányosság gyakorlásának elveit;
d) a szakmai-pénzügyi ellenõrzés átfogó szempontjait.
Az a) és b) pontba tartozó kérdésekben a biztosítási önkormányzatok
közgyûlései közös döntést hoznak. Az a)-c) pontokban foglaltakat
nyilvánosságra kell hozni."
Átmeneti rendelkezések
17. §
(1) A törvény kihirdetését követõ 60 napon belül az e törvény 4. §-ával
módosított Öit. 7. § (3) és (11) bekezdésében, illetõleg a 8. §-sal
megállapított Öit. 11. § (1) bekezdésében meghatározott delegálásra jogosult
szervezetek kiállítják a biztosítási képviselõk és a felügyelõ bizottságok
tagjainak megbízólevelét. A munkavállalói szervezetek közötti delegálási
arányok meghatározásához - megegyezés hiányában - a legutolsó üzemi
(közalkalmazotti) tanácsi választáson elért eredményeket kell figyelembe
venni. A delegálási jogosultsághoz szükséges feltételek igazolásával
összefüggõ igazgatási feladatokat az Országos Választási Bizottság számára a
Munkaügyi Minisztérium végzi el.
(2) Az új biztosítási önkormányzatok közgyûléseinek, valamint felügyelõ
bizottságainak alakuló ülését a jelenlegi biztosítási képviselõk mandátumának
lejártát követõ 60 napon belüli idõpontra kell összehívni.
(3) Az új közgyûlés alakuló üléséig terjedõ idõtartamra a jelenleg mûködõ
biztosítási önkormányzatok választott szervei tovább folytatják mûködésüket.
(4) Az alakuló közgyûlést a jelenleg hatályos alapszabály megfelelõ
alkalmazásával kell lefolytatni, kivéve az ülés összehívására, megnyitására, a
mandátumok vizsgálatára, az elnökség és a felügyelõ bizottság megválasztására
vonatkozó rendelkezéseket.
(5) Az új biztosítási önkormányzatok a megalakulást követõ 60 napon belül
kötelesek az új alapszabályt, a felügyelõ bizottságok pedig az ügyrendet
elfogadni és azokat az Országgyûlés elé terjeszteni.
(6) Az új biztosítási önkormányzatok megalakulása nem érinti a hivatali
szervek vezetõinek és egyéb közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottainak
jogviszonyát.
(7) Ha a biztosítási önkormányzatok alakuló közgyûlésére a (2)
bekezdésben meghatározott határidõig nem kerül sor, ezt követõen az alakuló
ülések megtartásáig a biztosítási alapok kezelését, az Országos
Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és
igazgatási szerveik irányítását a Kormány látja el.
(8) Az Országgyûlés 1999. június 30. napjáig új törvény fogad el a
társadalombiztosítási ágainak önkormányzati igazgatásáról.
18. §
(1) E törvény - az 1., 6-7. és a 13-16. §-ok kivételével - a kihirdetése
napján lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Öit. 27.-
33. §-a, továbbá a társadalombiztosítási képviselõk 1993. évi választásáról
szóló 1993. évi XII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (III.26.) BM,
6/1993. (III.26.) BM rendeletek.
(3) A törvény 1., 6.-7. és a 13.-16. §-ai az Öit. e törvény 4. §-ával
megállapított 7. §-a alapján létrejött biztosítási önkormányzatok
közgyûlésének alakuló ülése napján lépnek hatályba.
(4) A (3) bekezdés szerinti idõpontban az Öit. 21.§ (3) bekezdésének
utolsó mondata, az At. 11. §-ának (7) és (13) bekezdése a hatályát veszti, az
At. 11.§ (12) bekezdésében az "E. Alap" szövegrész helyébe az "E. Alap
kezelõje" szövegrész lép.