ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés Elnökének
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 94. §. (1) bekezdése és 102. §. (1) bekezdése alapján a Büntetõ
Törvénykönyv-rõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/4057..
számú törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A T/4057..sz. törvényjavaslat 15. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A Btk. 176. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki a bérleti jogviszony létesítésére
jogosult szerv vagy személy, illetõleg az elhelyezésre jogosult szerv
intézkedése nélkül a lakásbérletre vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó
jogszabály hatálya alá tartozó üres helyiséget erõszakkal elfoglal vagy abba
önkényesen beköltözik."
I n d o k o l á s
A törvényjavaslat általános és részletes indoklása meggyõzõen támasztja alá a
javasolt módosítások szükségességét, de figyelmen kívül hagyja az utóbbi
években jelentõs problémát okozó önkényes beköltözõk büntetõjogi felelõssége
megállapításának kérdését, holott önkormányzati vagy igazgatási szempontból és
érdekbõl mindenképpen felmerül ezen magatartás büntetõjogi megítélésének
szükségessége.
Jelenleg az önkényes beköltözés a hatályos jogszabályok alapján szabálysértési
tényállásként nyer megfogalmazást az egyes szabálysértésekrõl szóló 17/1968.
(IV.4.) Korm.rendelet 146. §-ában.
A szabálysértési rendelet a helyiség elfoglalását vagy az abba történõ
önkényes beköltözést szankcionálja, s 10.000 Ft-os pénzbírsággal rendeli
büntetni. Mint a szabálysértési tényállások általában, a felhozott joghely sem
tartalmaz az erõszakos elkövetésre vonatkozó elkövetési magatartást.
Ugyanakkor azonban a hatályos Btk. nem ismeri és így nem is szankcionálja az
önkényes beköltözés bûncselekményi tényállását a cselekmény erõszakkal történõ
elkövetése esetében sem.
Tekintve, hogy az üres lakásokba történõ beköltözés jellemzõen dolog elleni
erõszakkal történik, így a Btk. 176. § (1) bekezdésében meghatározott
szankciók alkalmazása indokolt a jelen módosító javaslatban meghatározott
bûncselekményi tényállás esetében is.
A bérlõkijelölés jogával az önkormányzati rendszer kialakulása óta a helyi
önkormányzatok rendelkeznek, s a tulajdonjog egyenlõsége, valamint a jogi
személyekhez fûzõdõ személyiségi jogok elismertsége alapján a büntetõjogi
védelem -külön megfogalmazott- kiterjesztése indokolt az önkormányzati
tulajdonú lakások körére is.
Az erõszak, mint elkövetési mód törvénybe iktatása -az erõszakos elkövetés
megítélésének kérdésében kialakult bírói gyakorlatra is figyelemmel-
egyértelmûen elhatárolhatóvá teszi a cselekmény szabálysértési és
bûncselekményi alakzatait.
Sajnálatos módon az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelõ nagyságú
lakásállománnyal valamennyi bérlõi igény kielégítéséhez, de általánosan
elmondható, hogy szigorúan körülhatárolt szempontrendszer alkalmazásával
történik a bérlõk kijelölése a legrászorultabbak elõbbre sorolásával.
Az önkényes beköltözõk a szabályszerûen kijelölt bérlõk érdekeit is sértik,
mivel lehetetlenné teszik a lakások szabályszerû elfoglalását, a kiutaló
határozat végrehajtását, ugyanakkor az erõszakos behatolással, beköltözéssel
és a lakás használatával csökkenthetik a lakás és a lakásállomány értékét is.
Összefoglalva tehát a javasolt módosítás az önkormányzati és igazgatási
szempontok érvényre juttatása mellett védi a jóhiszemû bérlõk érdekeit, az
önkormányzati tulajdonú lakásállomány minõségét, s végsõ során magát a
tulajdonjogot is.
B u d a p e s t, 1997. április 29.
Dr. Rapcsák András
országgyûlési képviselõ
KDNP