ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltánnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján a Büntetõ
Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/4057. számú
törvényjavaslathoz az alábbi
módosító javaslatot
terjesztem elõ:
1.)
A törvényjavaslat 2. §-ának a Btk 47/A §-a (2) bekezdését módosító
rendelkezése a következõképpen módosul:
"A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontját a bíróság az
ítéletében tizenöt és huszonöt év között; ha az életfogytig tartó
szabadságvesztést olyan bûncselekmény miatt szabta ki, amelynek a
büntethetõsége nem évül el, [húsz és harminc] huszonöt és harmincöt év
között határozza meg."
Indokolás
A javaslat helyeselhetõ törekvése a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
idõpontjának emelése. Azt azonban nem fejezi ki kellõ mértékben az emelés,
hogy itt olyan súlyos bûncselekményekrõl van szó, amelyekben a halálbüntetés
létezése idején a gyakorlatban is ki szoktak szabni halálbüntetést, vagyis ez
az a terület, ahol az életfogytig tartó szabadságvesztés valóban a
halálbüntetést váltja ki.
2.)
A törvényjavaslat 6. §-ával meghatározott, a Btk. új 87/A § (1) bekezdésének
g) pontja, továbbá (3) bekezdése maradjon el.
Indokolás
A kettõszázmillió forintot meghaladó érték stb. a jelenlegi legsúlyosabb
minõsített eset megállapításához szükséges minimumot negyvenszer, a
törvényjavaslat által bevezetni kívánt új minimumot pedig több mint
harminckettõször haladja meg. Meghökkentõ elképzelés, hogy ilyen esetben még
lehetnek olyan súlyú enyhítõ körülmények, amelyek - a rablás kivételével -
kettõ éves alsó határnál rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabását tennék
indokolttá. Hiszen a kettõ év szabadságvesztés végrehajtását még fel is lehet
függeszteni. Egy ilyen szabály meghozatala mellett szinte kényszerítenénk a
bírói gyakorlatot az enyhítõ szakasz rendszeres alkalmazására az alsó határ
körüli esetekben.
3.)
A törvényjavaslat 13. § (2) bekezdésének a Btk. 170. §-ának (3) bekezdését
módosító rendelkezése a következõképpen egészül ki:
"(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre
vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés
bûntett miatt könnyû testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés
esetén egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés."
Indokolás
Ha a testi sértést akár a kora, akár egészségi állapota, akár bármely egyéb ok
miatt teljesen kiszolgáltatott helyzetben lévõ védtelen személlyel szemben
követik el, indokoltnak látszik a súlyosabb büntetés kilátásba helyezése.
4.)
A törvényjavaslat 21. §-ával meghatározott a Btk. új 195/A §-a (2) bekezdése a
következõképpen módosul:
"(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki [mások elõtt] pornográf jellegû
mûsorban kiskorú személyt szerepeltet."
Indokolás
A törvényjavaslat az (1) bekezdésben rendkívül szigorú szabályokat állapít meg
akkor, amikor két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegeti azt a
személyt is, aki pl. a 17 éves élettársáról készít magánhasználatra pornográf
képfelvételeket. Ilyen körülmények között sajátszerû, hogy azt aki csak egy
személy részére rendez négy-öt éves gyerekek szerepeltetésével pornográf
jellegû mûsort, egyáltalán nem kívánja büntetni. A módosító indítvány ezt az
aránytalanságot kívánja megszüntetni.
5.)
A törvényjavaslat 26. §-ával meghatározott, a Btk. 218. §-ának helyébe lépõ
218. § új (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"[(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló
elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel,
közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(4) Két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, aki az (1)-
(3) bekezdésben meghatározott cselekményt bûnszervezet tagjaként vagy
megbízásából követi el.]
"(3) Aki a cselekményt bûnszervezet tagjaként vagy megbízásából követi el,
bûntett miatt az (1) bekezdés esetén két évtõl nyolc évig, a (2) bekezdés
esetén egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló
elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel,
közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
Indokolás
A törvényjavaslat feltehetõen tévedésbõl nem rendeli büntetni az
embercsempészés legsúlyosabban minõsülõ esetének elõkészületét akkor, amikor
az enyhébb esetekét igen. Ugyanakkor az elõkészületi cselekménynek pedig
minõsített esetét is megállapítja. A módosító indítvány ezt a tévedést kívánja
kijavítani. Emellett a Btk-ban szokásos megoldás szerint eltérõ súlyú
cselekményeknek eltérõ bütetéssel sújtott minõsített esetét állapítja meg.
6.)
A törvényjavaslat 30. §-a a következõképpen módosul:
" A Btk a következõ 263/C.§-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:
"Bûnszervezet létrehozása
263/C.§ (1) Aki emberölés (166.§ (1)-(2) bek.), [testi sértés (170.§ (1)-(5)
bek.), kényszerítés (174.§), személyi szabadság megsértése (175.§)] tiltott
pornográf felvételek készítése (195/A.§ (1)-(2) bek.), üzletszerû kéjelgés
elõsegítése (205.§), kerítés (207.§ (1)-(3) bek.), embercsempészés (218.§),
emberrablás (175/A.§ (1)-(4) bek.), terrorcselekmény (261.§ (1)-(2) bek.),
fegyvercsempészet (263/B.§), önbíráskodás (273.§ (1) bek.), kábítószerrel
visszaélés (282.§ ), pénzmosás (303.§ (1)-(3) bek.), pénzhamisítás (304.§
(1)-(2) bek.), adó-, társadalombiztosítási csalás (310.§), lopás (316.§),
csalás (318.§), rablás (321.§), zsarolás (232.§) elkövetésére bûnszervezetet
hoz létre, vagy ilyen szervezetet irányít, bûntettet követ el, és egy évtõl
öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bûnszervezet tagja vagy ilyen
szervezet tevékenységéhez anyagi eszközöket szolgáltat, bûntett miatt három
évig terjedõ szabadságvesztéssel tüntetendõ."
Indokolás
A bûnszervezet létrehozásának büntetendõvé nyilvánításával átlépjük a
klasszikus jogelveket, hiszen konkrét cselekmény elkövetése nélkül, pusztán
egy szervezethez tartozás büntetõjogi felelõsséget alapoz meg. Erre a
szervezett bûnözés elterjedésével szükség lehet, de akkor - ha már a
klasszikus kereteken túllépünk -, csak indokolt és a reális veszélyekkel
valóban számoló lépésekre kerülhet sor. Álmegoldások érdekében a bûnszervezet
létrehozásának büntetése teljesen felesleges és indokolatlan túllépését
jelenti a klasszikus jogelveknek. Meggyõzõdésünk, hogy ha már erre a
"túllépésre" szánjuk rá magunkat, akkor olyan bûncselekmények elkövetésére
létrehozott bûnszervezeteket kell büntetni, amelyek ténylegesen mûködnek, ill.
amelyek létrehozására a közeljövõben reális esély van. Egyébként e
bûncselekmény megalkotása pótcselekvés, aminek érdekében nem szabad feladni a
klasszikus elveket. A módosító indítvány ezt kívánja elérni.
Teljesen életszerûtlen a javaslatnak azon része, ahol pl. a testi sértés
vagy a szubszidiárius kényszerítés létrehozására irányuló bûnszervezetet
kívánja büntetni. Ezeknek a cselekményeknek az elkövetésére nem hoznak létre
bûnszervezetet. Ezek "legfeljebb" eszközcselekmények a bûnszervezet céljainak
érvényesítésében.
7.)
A törvényjavaslat 34.§-ának (2) bekezdése elmarad és a jelenlegi (1) bekezdés
jelölés nélküli 34.§-ra változik, a törvényjavaslat 50.§-a pedig a
következõképpen módosul:
"50.§ (1) E törvény a kihirdetését követõ második hónap tizenötödik napján
lép hatályba. [Ezzel egyidõben a Btk. 315.§ (2) bekezdése, az 1979. évi 11.
törvényerejû rendelet 61.§ (3) bekezdése, az 1979. évi 5. törvényerejû
rendelet 27.§-a és 27/A.§-a hatályát veszti.]
(2) A hatálybalépéssel egyidejûleg
a) a Btk 38.§-ának (3) bekezdésében a 87/A.§-ra való utalás 87/B.§-ra
változik,
b) a Btk 282.§-ának (6) bekezdése, 315.§-ának (2) bekezdése, az 1979. évi
11. törvényerejû rendelet 61.§ (3) bekezdése és az 1979. évi 5.
törvényerejû rendelet 27.§-a és az azt megelõzõ alcím hatályát veszti."
Indokolás
A javaslat a csekély mennyiségre elkövetett kábítószerrel való visszaélést meg
kívánja szüntetni. Indoka az, hogy nem célszerû privilegizálni annak
magatartását, aki nem a saját használatára követi el a bûncselekményt. Annak
enyhébb megítélése, hogy valaki a saját használatára termeszt, állít elõ.
kábítószert, a továbbiakban is biztosítható, hiszen a 282/A.§ továbbra is
hatályban marad a rendszeres kábítószer fogyasztók vonatkozásában, az alkalmi
kábítószer fogyasztók vonatkozásában pedig változatlan lehet az a gyakorlat,
amely a 155. sz. BK. alapján büntetés kiszabása helyett a megrovás
alkalmazását részesíti elõnyben.
Budapest, 1997. május 12.
Dr. Kutrucz Katalin Dr. Kónya Imre
MDNP-Néppárt MDNP-Néppárt