1
T/4101/72.. számú
EGYSEGES JAVASLAT
a vámjogról, a vámeljárásról, valamint
a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és
az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról
szóló törvénymódosítási javaslat zárószavazásához
dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest, 1997. június
1997. évi ...... törvény
a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.
törvény és az ahhoz kapcsolódó
egyes törvények módosításáról
Az Országgyûlés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló
1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) és az ahhoz kapcsolódó egyes
törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:
1. §
(1) A Vámtv. 1. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"1. szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági
társaság, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert valamennyi szervezeti
forma. Az egyéni vállalkozóra - e minõségében - e törvény és végrehajtási
rendeletei alkalmazásakor a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni;"
(2) A Vámtv. 1. §-ának 3. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"b) vámhatóság: a vámhatóság hatósági jogkörrel rendelkezõ szervei. Hatósági
jogkörrel rendelkezõ szervek: a vámszervezet vezetõje, a vámszervezet
központi, területi szerve, a számlavezetõ, valamint a járõrszolgálati
vámszerv, a vámhivatal, a vámhivatali kirendeltség, a nyomozó-, a
szabálysértési hivatal és a Vámáruraktár;"
(3) A Vámtv. 1. §-ának 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"5. vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen
vámárut/árut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély
nélkül szabad a vámhatáron át szállítani;"
(4) A Vámtv. 1. §-ának 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"15. vámáru: a vámterületre behozott dolog - ideértve a talált vámárut is -
mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, illetve a
törvény rendelkezései alapján nem tekinthetõ belföldi forgalom számára
vámkezeltnek, vámáruként külföldre ki nem léptették, tekintet nélkül arra,
hogy a behozatal milyen módon és milyen célból történt. Vámárunak kell
tekinteni az olyan árut is, amelyet külföldi rendeltetéssel közvámraktárba
betároltak, ha a vonatkozó külkereskedelmi ügylet megvalósult és a külföldi a
beraktározott árut - külföldre szállítás nélkül, új külkereskedelmi szerzõdés
alapján - belföldi szervezetnek aktív feldolgozásra átadja;"
(5) A Vámtv. 1. §-ának 20. és 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"20. lízing: a vámáru átadása olyan szerzõdés alapján, amely az áru határozott
idõre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletérõl rendelkezik, azzal a
kikötéssel, hogy a bérlõ a tulajdonjogot legkésõbb az utolsó bérleti díj
kiegyenlítésével, illetõleg a szerzõdés lejártával megszerzi vagy számára a
bérbe adó vételi jogot biztosít;
21. vámteher:
a) a vám, a termékimportot terhelõ általános forgalmi adó és fogyasztási adó
(a továbbiakban együtt: forgalmi adók), illetékek, díjak és egyéb,
jogszabályon alapuló kötelezõ befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás
során kell kivetni,
b) a vámbiztosíték megállapítása szempontjából a kivitelre kerülõ adózatlan
jövedéki termékek esetében a forgalmi adók, a közvámraktárba beraktározott áru
után visszaigényelt (levont) forgalmi adók, a visszatérített egyéb vámteher és
az igénybevett állami támogatás, továbbá a termelési célból importált
adózatlan jövedéki termék után a fogyasztási adó és az azt terhelõ általános
forgalmi adó;"
(6) A Vámtv. 1. §-ának 23., 24. és 25. pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(E törvény alkalmazásában)
"23. vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki, illetve az a
szervezet, amely megfelel a következõ feltételeknek:
a) a természetes személy, illetõleg szervezetnél a kérelem szerinti szakág
vezetõje büntetlen elõéletû, valamint
b) a szervezetnek tizenkét hónapon belül nem volt vámhatóságnál
nyilvántartott vám- és egyéb tartozása, valamint állami adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása, társadalombiztosítási szervnél nyilvántartott
tartozása, továbbá nincs felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
A felsorolt feltételek meglétét évente kell igazolni az illetékes vámszervnél;
24. zöld folyosó: határátkelõhelyen kijelölt azon terület, ahol a beutazó
ráutaló magatartással tesz árunyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az általa
behozni kívánt vámáruk mentesek a vámteher alól, illetve nem esnek behozatali
korlátozás alá;
25. állandó vámfelügyelet: az ügyfél kérelmére végzett olyan helyszíni
vámellenõrzés, vámkezelés, amely munkanaponként a nyolc órát folyamatos
vámkezeléssel eléri és erre havonta legalább tizenöt munkanapon van igény;"
(7) A Vámtv. 1. §-ának 32. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"32. elszámolási határidõ: a visszaviteli határidõ lejártát követõ ötödik
munkanapig, illetõleg a visszahozatali határidõ lejártát követõ harmincadik
napig tart, melynek lejártáig az ideiglenesen behozott vagy kivitt, illetõleg
aktív vagy passzív feldolgozásban vámkezelt vámáru vagy áru jóváírását kell
kérni;"
(8) A Vámtv. 1. §-ának 34. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és e §
a következõ 35. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"34. vámhiány: a jogszabály szerint fizetendõ és az annál kisebb összegben
tévesen közölt, illetve közölni elmulasztott vámteher különbözete, ha a téves
közlés, illetve a közlés elmulasztása nem abból keletkezett, hogy a
vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló helyes adatokat
helytelenül értelmezte;
35. a nemzetközi szerzõdéshez kapcsolódó kedvezményes (preferenciális)
elbánás: a 13. § (4) bekezdés, a 18. §, a 20. § (1) bekezdés, a 68. § (1)
bekezdés, a 73. § (3) bekezdés, a 92. § (1) bekezdés, a 103. § (1) bekezdés,
a 128. § (1) bekezdés, a 132. § (1) bekezdés, a 137. § (1) bekezdés, és a
147. § (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a páneurópai kumulációs
rendszerhez csatlakozó, - Magyarországgal kedvezményes piacrajutási
feltételeket szabályozó szabadkereskedelmi szerzõdéses kapcsolatban álló -
országokba történõ kivitel esetén az exportõr részérõl igényelt
származásigazolási okmány kiadásának feltételeként a vonatkozó megállapodások
származási elõírásaiban rögzített vámfizetési kötelezettség vállalása, aminek
eredményeként az exportpiacon igénybe vehetõ a megállapodásban biztosított
vám- és egyéb piacrajutási kedvezmény."
2. §
A Vámtv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A törvény hatálya kiterjed
a) a vámhatáron átszállított, áthozott, átvitt minden vámárura/árura, az
ezekkel kapcsolatos eljárásra, az azt szállító szervezetre, természetes
személyre egyaránt;
b) a vámteherre, valamint az azzal kapcsolatos minden eljárásra, ideértve
különösen a vámteher kivetését, kiszabását, nyilvántartását, beszedését,
helyesbítését, visszatérítését, végrehajtását, utólagos ellenõrzését, a
vámteherre részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezését, valamint - ha e
törvény lehetõvé teszi - elengedését és mérséklését is, ha az a vámhatóság
hatáskörébe tartozik."
3. §
A Vámtv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A nemzetközi személyszállítást végzõ
a) magyar vízi jármû fedélzetére - az elsõ hazai kikötõbe érkezés elõtt,
illetve a hazai kikötõ elhagyása után -, valamint
b) a magyar repülõgépek fedélzetére - az elsõ hazai repülõtérre érkezés
elõtt, illetve a hazai repülõtér elhagyása után -,
a tranzitterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
4. §
A Vámtv. 5. §-ának (2) bekezdése a következõ új mondattal egészül ki:
"Érvényesíteni kell továbbá a hamisított, illetve a bitorlással elõállított
áruk szabad forgalomba kerülésének megakadályozása tárgyában külön
jogszabályban meghatározott elõírásokat is."
5. §
(1) A Vámtv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép és e bekezdés a következõ mondattal egészül ki:
(A vámteher megfizetésének biztosítása érdekében)
"c) a közvámraktárba beraktározott olyan áruk továbbításánál, amelyek után a
vámterhet visszatérítették, illetõleg a forgalmi adókat visszaigényelték
vagy állami támogatást vettek igénybe;"
(a vámáru/áru szállítója vagy birtokosa vámbiztosítékot köteles nyújtani.)
"A c) és f) pont alkalmazása esetén az Egységes Árutovábbítási Eljárásról
szóló Egyezmény alapján továbbított árura az Egyezményben szabályozott
biztosíték nyújt fedezetet. Az e) pont alkalmazása alapján nyújtandó
vámbiztosíték összegébe be kell számítani a jövedéki törvény szerint
bankgaranciában adott jövedéki biztosítékot."
(2) A Vámtv. 7. §-ának (2) - (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A vámárukkal/árukkal kapcsolatos tevékenység engedélyezéséhez
vámbiztosítékot (tevékenységi garanciát) kell nyújtani az e törvényben
meghatározott esetekben és formában. A vámszabadterület, a magánvámraktár
üzemeltetõje és a halasztott vámfizetésre jogosult a központi vámszervtõl
kérheti, hogy az általa nyújtandó vámbiztosíték összegének megállapításakor a
vámteher alapjának számításánál, a több engedély alapján vámeljárás alá vont
azonos vámáru/áru vámterhét csak egy alkalommal, a legmagasabb mértékû
garancia megállapításánál vegyék figyelembe, ha a vámbiztosíték ilyen módon
történõ megállapításához a kérelmezõ az általa vezetett nyilvántartáson
alapuló, ellenõrizhetõ adatokat szolgáltat. Az adatszolgáltatás tartalmát e
törvény végrehajtási rendelete határozza meg.
(3) A vámbiztosíték - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - az annak
nyújtására kötelezett választása szerint készpénz, belföldi székhelyû bank
által vállalt vagy felülgarantált külföldi bankgarancia, fedezetigazolás,
továbbá a vámhatóság által feljogosított, magyarországi székhellyel rendelkezõ
szervezet készfizetõ kezességvállalása lehet. A készpénzben nyújtott
vámbiztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége - ha e törvény
ettõl eltérõen nem rendelkezik - nem keletkezhet.
(4) A vámhatóság kezességvállalási engedélyt szakmai szövetségeknek, gazdasági
érdekképviseleteknek, továbbá annak adhat, aki üzletszerûen foglalkozik
nemzetközi szállítmányozással vagy vámközvetítéssel és belföldi székhelyû
hitelintézet vagy belföldi székhelyû hitelintézet által felülgarantált
külföldi bank vagy hitelintézet garanciát vállal a kezességvállalásból
keletkezõ vámteher fizetési kötelezettség teljesítéséért.
(5) A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének idõtartama
alatt a bankgarancia összegétõl függõen az alábbiakra jogosítja fel az
engedélyest:
a) ha a bankgarancia összege százezer forint, az engedélyes egy
meghatározott vámhivatalnál azonos idõben összesen ötszázezer forint összegû
vámteherre vállalhat készfizetõ kezességet;
b) ha a bankgarancia összege ötszázezer forint, az engedélyes egy
meghatározott vámhivatalnál azonos idõben összesen kettõ és félmillió forint
összegû vámteherre vállalhat készfizetõ kezességet;
c) ha a bankgarancia összege egymillió ötszázezer forint, az engedélyes egy
területi parancsnokság felügyelete alá tartozó vámhivataloknál azonos idõben
összesen tízmillió forint összegû vámteherre vállalhat készfizetõ kezességet;
d) ha a bankgarancia összege legalább húszmillió forint, az engedélyes
bármely vámhivatalnál vállalhat készfizetõ kezességet összeghatárra tekintet
nélkül;
e) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk/áruk vámterhének
megfizetésére kizárólag az e bekezdés a) - d) pontjaiban rögzített
bankgarancia fedezetén belül vállalható kezesség."
(3) A Vámtv. 7. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (8) bekezdés jelölése (9) bekezdésre módosul:
"(8) Amennyiben a kezességvállaló az engedélyben meghatározott feltételeket
megszegi, a vámhatóság az engedélyt visszavonja. Ilyen esetben
kezességvállalásra jogosító engedély - az egyéb feltételek megléte esetén is -
csak az engedély visszavonását követõ két év elteltével adható."
6. §
(1) A Vámtv. 8. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép és e bekezdés kiegészül a következõ d) ponttal, ezzel
egyidejûleg a jelenlegi d) és e) pont jelölése e) és f) pontra változik:
(A vámbiztosíték mértékét)
"b) az átviteli rendeltetésû vámáru esetén, valamint belföldi rendeltetésû
gyûjtõáru továbbításánál 15 %-os vámtétel, míg a fogyasztási adóról szóló
törvény és a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén a
Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kiszabott vámteher
összegében, a nem kereskedelmi forgalomban egységesen 15 %-os vámtétel, míg a
jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén a Kereskedelmi Vámtarifa
vámtételeinek alkalmazásával kiszabott vámteher összegében,
c) a 7. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint a vámáru
forgalomba kerülése esetén fizetendõ vámteher összegében,
d) a 7. § (1) bekezdésének c) pontja esetén a visszatérített vámteher, a
visszaigényelt (levont) forgalmi adó és az igénybevett állami támogatás
összegében,"
(kell megállapítani.)
(2) A Vámtv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A vámraktár és a vámszabadterület üzemeltetéséhez szükséges engedély
kiadásához raktáranként, illetve vámszabadterületenként vámbiztosítékként
(tevékenységi garanciaként) - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó
vámáru/áru kivételével - az egy év alatt tárolni kívánt vagy tárolt vámáru/áru
értékének 1/12 részét figyelembe véve az alábbiakban meghatározott garancia
összeget kell nyújtani:
1. 0 - 10 millió forint betárolt áruértékig 1 millió forint/ év
2. 10 - 50 millió forint betárolt áruértékig 5 millió forint/ év
3. 50 - 100 millió forint betárolt áruértékig 10 millió forint/ év
4. 100 - 150 millió forint betárolt áruértékig 15 millió forint/ év
5. 150 - 200 millió forint betárolt áruértékig 20 millió forint/ év
6. 200 - 250 millió forint betárolt áruértékig 25 millió forint/ év
7. 250 - 300 millió forint betárolt áruértékig 30 millió forint/ év
8. 300 - 350 millió forint betárolt áruértékig 35 millió forint/ év
9. 350 - 400 millió forint betárolt áruértékig 40 millió forint/ év
10. 450 - millió forint betárolt 50 millió forint/év
áruérték felett
A vámbiztosíték összegének módosítási szabályait a törvény végrehajtási
rendelete tartalmazza.
A jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáru/áru raktározása,
vámszabadterületi tárolása esetén a raktározás, illetve tárolás idõtartamára a
vámáru/áru tényleges vámterhének megfelelõ összegû bankgaranciát vagy
fedezetigazolást kell nyújtani."
7. §
A Vámtv. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § Mentes a vámteher biztosítása alól vagy biztosítottnak tekintendõ:
a) valamennyi eljárásban
1. a nemzetközi szerzõdés alapján a vámbiztosíték alól mentesített vámáru;
2. a központi költségvetési szervek részére a központi kincstári
finanszírozás keretében érkezõ vámáru;
3. a nemzetközi szállítást végzõ külföldi tulajdonában lévõ és külföldön
besorolt (lajstromozott) jármû (fuvareszköz) és szállítótartály,
felszerelési, berendezési tárgyaival együtt, továbbá azok alkatrészei és
tartozékai, valamint a külföldi által hat hónapot meg nem haladó
magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljából behozott
külföldi rendszámú gépjármû;
4. az a vámáru, amely után a fizetendõ vámtehernek megfelelõ összeget - a
7.§ (3) bekezdésében írtak szerint vagy a vámhatóságnál - elõre letétbe
helyezték és ezt megfelelõen igazolták;
5. a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk kivételével az aktív
feldolgozás céljából érkezõ vámáru (anyag, valamint továbbfeldolgozáshoz
szükséges munkaeszközök, minták és mintadarabok) - árutovábbítás esetén
akkor, ha ennek ténye a határvámhivatalnál dokumentálható -;
6. jogszabály rendelkezése alapján a bíróság vagy más hatóság birtokába
adott vámáru;
7. a vámhatóság által engedélyezett vámraktárba beraktározott vámáru;
b) az árutovábbítási eljárásban az a) pontban felsoroltakon túl
1. a vasúti, postai, hajózási- és légi forgalomban szállított vámáru, ideértve
a külföldi tulajdonában lévõ és külföldön besorolt (lajstromozott) jármûvet
(fuvareszközt) és szállítótartályt, ameddig a fuvarozó birtokában van;
2. a nemzetközi vámokmány fedezetével szállított vámáru/áru;
3. a halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkezõk saját vámáruja."
8. §
A Vámtv. 10. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A vámbiztosíték indokoltsága akkor szûnik meg, ha a vámárut/árut
külföldre vagy vámszabadterületre kiszállították, belföldi forgalom számára
vámkezelték, - amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik - arra az
esedékessé váló vámterhet megfizették, vámhivatali felügyelet mellett
megsemmisítették, közvámraktárba beraktározták vagy ellenszolgáltatás nélkül
az államnak felajánlották és azt a vámhatóság elfogadta, illetve amennyiben a
29. §-ban elõirányzott vámérték felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem
megalapozottságát támasztja alá, továbbá ha a kiviteli célból szállított
adózatlan jövedéki terméket a jövedéki üzembe visszaszállítják és készletre
veszik."
9. §
A Vámtv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A 15. §-ban hivatkozott vámpótlék vagy ezzel azonos hatású fizetési
kötelezettség megállapítása esetén ezeket a vámtarifa vámtételei, valamint a
(3) bekezdésben meghatározott vámtétel mellett kell a vámkiszabásnál
alkalmazni."
10. §
(1) A Vámtv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámáru után vámterhet
kell fizetni. A vámfizetési kötelezettség a vámteher megfizetésének
kötelezettségét jelenti."
(2) A Vámtv. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Amennyiben az exportõr nemzetközi szerzõdés alapján biztosított
piacrajutási kedvezmények igénybevételéhez szükséges származási igazolás
kiadását kérelmezi, az igazolás kiadásának feltétele a nemzetközi szerzõdés
származási szabályaiban elõírt vámfizetési kötelezettség teljesítése."
11. §
A Vámtv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"18. § A vámáru vagy kivitelre kerülõ áru származásának származási okmánnyal
történõ igazolása a származáshoz kötött kedvezményes elbánás igénye esetén
kötelezõ. A kivitelre kerülõ áruk esetében a nemzetközi szerzõdés alapján
származási igazoláshoz kötött kedvezményes elbánáshoz az exportõr részérõl
igényelt származási igazolás kiadásának feltételeként azonban érvényesíteni
kell a nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettségeket."
12. §
(1) A Vámtv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kiszabásra kerülõ vám alapja a vámáru vámértéke. Amennyiben a vám
kiszabására a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának céljából
kerül sor, a vám alapjául az exportáruba beépített import vámáru vámterületre
történõ bekerülésekor megállapított (bevallott) vámértéket kell figyelembe
venni."
(2) A Vámtv. 20. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (4) - (7) bekezdés számozása (5) - (8) bekezdésre módosul:
"(4) Az ipari vámszabadterületrõl belföldre szállított vámáru belföldi
forgalom számára történõ vámkezelésekor a vám alapját - függetlenül attól,
hogy a vámáruban belföldi eredetû áru értéke is szerepel - az (1) bekezdésben
foglaltak szerint kell megállapítani. Ilyen esetben a belföldi forgalom
számára való vámkezelésnél a 153. § (1) - (2) bekezdéseinek rendelkezéseit is
alkalmazni kell."
(3) A Vámtv. 20. §-ának (7) bekezdése helyébe - (8) bekezdéseként - a
következõ rendelkezés lép és e § a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Nem szükséges vámértékbevallást csatolni:
a) ha a vámáru vámértéke nem éri el küldeményenként az egymillió forintot és
a vámérték meghatározása a 21. § rendelkezései szerint történt;
b) az árutovábbítási eljárásban;
c) vámraktárban való raktározáskor;
d) a kiviteli ellenõrzés, a passzív feldolgozás és az ideiglenes kivitel
esetén;
e) minden olyan - az a) - d) pontban nem említett - esetben, amikor a
vámkezeléshez számla benyújtása nem kötelezõ.
Ez esetekben úgy kell eljárni, mintha a vámkezelést kérõ a vámérték bevallást
csatolta volna.
(9) A vámhatóság a (7) bekezdés a) pontjában és a (8) bekezdés a) pontjában
meghatározott értékhatár alatti értékû vámáru esetében is kérheti a vámérték
bevallást, ha az a vámérték megállapításához szükséges."
13. §
A Vámtv. 21. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(Az egymással kapcsolatban álló személyek közötti eladáskor az ügyleti érték
elfogadható és az áruk értékelése az (1) bekezdés rendelkezései alapján
történik, ha az importõr bebizonyítja, hogy a szóban forgó érték szorosan
megközelíti az egy idõben vagy közel azonos idõben elõforduló alábbi értékek
egyikét:)
"b) a 25. §, valamint a 26. § rendelkezései szerint meghatározott azonos vagy
hasonló áruk vámértékét;"
14. §
A Vámtv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat nem
adtak el az értékelendõ áruk importjának idõpontjában, illetõleg
megközelítõleg azonos idõpontban, akkor a vámérték az (1) bekezdés
rendelkezéseinek megfelelõen azon az egységáron alapul, amelyen az importált
árukat vagy az azonos vagy hasonló importált árukat Magyarországon az
értékelendõ áru importját követõ legkorábbi idõpontban, de legkésõbb kilencven
napon belül, változatlan állapotban eladták."
15. §
A Vámtv. 32. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"A nem kereskedelmi forgalomban beérkezõ vámáru után fizetendõ vám alapja a
vámárunak külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint
levonható vagy visszatéríthetõ adó levonása után fennmaradó külföldi ára."
16. §
A Vámtv. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"35. § A beléptetés a jelentkezési, az árubemutatási, továbbá a nem
természetes személy által lebonyolított kereskedelmi forgalomban az
árubejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal általi
elfogadásából, a behozatal feltételeinek megállapításából, kereskedelmi
forgalomban az ellenõrzõ vizsgálatból, valamint a további vámkezelés iránti
kérelem elfogadásából áll."
17. §
A Vámtv. 44. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Az átmeneti megõrzés idõtartama legfeljebb harminc nap lehet. Ha azonban az
átmeneti megõrzésre hatósági engedély hiánya miatt került sor és az engedély
megszerzése iránt a kérelmet a belépést, - végre nem hajtható vámkezelés
esetében az árunyilatkozat visszaadását vagy visszautasítását - követõ két
munkanapon belül benyújtották és ezt a tényt a vámhivatalnál a harminc napos
határidõn belül igazolták, akkor a határidõ legfeljebb a hatósági engedély
kiadását követõ 10. munkanapon jár le."
18. §
A Vámtv. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmat tiltó vagy
korlátozó egyéb jogszabályok - ideértve a vonatkozó nemzetközi jogi
kötelezettségeket is - rendelkezéseit a vámkezelés során érvényesíteni kell.
Az áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselõ jogok kivitelérõl, illetve
behozataláról szóló jogszabály rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni az
olyan vámáruk/áruk vámkezelésénél, amelyek nem tartoznak a külkereskedelemrõl
szóló 1974. évi III. törvény hatálya alá."
19. §
A Vámtv. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) Az írásbeli árunyilatkozatok fajtáit, alaki és tartalmi követelményeit,
valamint az Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) gyártásának
feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. Alkalmazási és
kitöltési szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg."
20. §
A Vámtv. 53. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"53. § (1) A vámáruról és áruról - amennyiben e törvény vagy nemzetközi
egyezmény másként nem rendelkezik - az EV kitöltésével és a vámhivatalnál
történõ benyújtásával kell árunyilatkozatot adni. A külön engedéllyel
rendelkezõk a belföldi forgalom számára történõ vámkezeléshez, valamint a
kiviteli ellenõrzéshez szükséges árunyilatkozatot összevont formában is
benyújthatják.
(2) Összevont árunyilatkozat adását a vámhivatal annak engedélyezheti,
aki/amely szerv:
a) vámszempontból megbízható és
b) tömegáru vagy azonos áruk nagytömegû behozatala esetén halasztott
vámfizetési engedéllyel rendelkezik vagy
c) tömegárut vagy azonos nagytömegû árut kíván kivinni.
Nem engedélyezhetõ összevont árunyilatkozat adása a jövedéki törvény hatálya
alá tartozó és a külön jogszabály szerint fokozott ellenõrzést igénylõ
termékekre, továbbá olyan vámárura/árura, amelynek behozatalát vagy kivitelét
jogszabály tiltja vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz
köti."
21. §
(1) A Vámtv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vámkezelés céljából benyújtott írásbeli árunyilatkozatot a vámhatóság
az átvételkor köteles ellenõrizni és ha az az elõírásnak megfelel, elfogadni."
(2) A Vámtv. 55. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Az elfogadott árunyilatkozatot a vámhatóság nyilvántartásba veszi és a
vámkezelést kérõvel egyidejûleg közli, hogy a vámkezelést mikor és milyen
módon fogja megkezdeni. Amennyiben a vámkezelés feltételei fennállnak, a
vámhatóság a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadásának napján, - de
legkésõbb az elfogadástól számított három munkanapon belül - köteles
elvégezni. Gyorsan romló áruk és adminisztratív vámkezelés esetén, továbbá a
vámszervezet központi szerve által kiadott általános engedély alapján a
vámkezelést az árunyilatkozat elfogadása napján kell elvégezni."
22. §
A Vámtv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az árutovábbításkor a vámhivatal - a vámkezelést kérõ kérelmét is
figyelembe véve - meghatározza a rendeltetési vámhivatalt és a vámáru
bemutatási határidejét, amelyen belül a vámáru/áru további vámkezelését,
illetve kiléptetését kell kérni."
23. §
A Vámtv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A vasúti, a hajózási és a postaforgalomban fuvarozott vámáru, valamint a
külföldi tulajdonában lévõ és külföldön besorolt (lajstromozott) jármû
(fuvareszköz) és szállítótartály továbbítására - a (3) bekezdésben
meghatározott feltétel fenntartása mellett - e törvény végrehajtási rendelete
egyszerûsített szabályokat határozhat meg."
24. §
A Vámtv. 65. §-ának felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Mentesek a raktárdíj fizetési kötelezettség alól a kizárólag vámhivatal által
üzemeltetett vámraktárban raktározott alábbi vámáruk/áruk:"
25. §
A Vámtv. 67. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Az engedélyt ki kell adni, ha)
"e) a kérelmezõ a tevékenységéhez vámbiztosítékkal rendelkezik,
f) a kérelmezõ a raktárra vonatkozó hatósági engedélyekkel rendelkezik."
26. §
A Vámtv. 68. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata után a következõ mondattal
egészül ki:
"Az egyszerûsített eljárásban üzemeltetett magánvámraktár esetén - amennyiben
a beraktározás a vámáru exporttermékbe történõ beépítése céljából történik - a
készáru külföldre történõ kiviteli vámkezelésénél az áru kedvezményes
származásának igazolási kérelme esetén, a származási elõírások tekintetében
érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt feltételeket
is."
27.§
A Vámtv. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"71. § (1) A beraktározónak a 66-70. §-okban meghatározott vámárura vonatkozó
jogai és kötelezettségei értelemszerûen vonatkoznak a közvámraktárba
beraktározott árura is.
(2) A közvámraktárba beraktározott áru esetében a beraktározó jogai és
kötelezettségei az áru igazolt külföldi tulajdonosára is vonatkoznak.
(3) A vámraktár létesítésére vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az
engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá, ha a raktárengedélyes az
elõírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy a vámjogszabályban foglalt
rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsértette. Az ilyen
raktárengedélyes vagy üzemeltetõ részére két éven belül újabb létesítési
engedély nem adható."
28. §
(1) A Vámtv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az aktív feldolgozás vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség
megállapításából, a vámteher kiszabásából, az azonosság biztosításából,
valamint a visszaviteli határidõ megállapításából, az elszámolás feltételeinek
megállapításából és jóváírásából, jövedéki termék esetében a belföldi
forgalomba kerülés esetére fizetendõ vámterhek biztosításából áll."
(2) A Vámtv. 73. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukkal a visszaviteli határidõ
lejártát követõ ötödik munkanapig kell elszámolni. Elszámolás alatt - a 90. §
(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a vámáru külföldre történõ
kiszállításának, közvámraktárba kivitel céljából történõ beraktározásának vagy
belföldi forgalom számára, illetve újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes
behozatalban történõ vámkezelésének igazolását kell érteni. Amennyiben a
vámáru újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történõ
vámkezelésével kérik az elszámolást, akkor a módosított bérmunka szerzõdés
vagy az új eljárásra vonatkozó szerzõdés bemutatása szükséges. A vámáru
külföldre történõ kiszállítása melletti elszámolásnál - amennyiben a
kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolását kérik - érvényt kell
szerezni a nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségeknek is."
29. §
A Vámtv. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"74. § (1) Az aktív feldolgozásban történõ vámkezelést a vámhivatal akkor
engedélyezi, ha
a) a feldolgozásra kerülõ vámáru behozatalát az Ipari, Kereskedelmi és
Idegenforgalmi Minisztérium engedélyezte vagy az engedélyt - külön jogszabály
rendelkezése szerint - megadottnak kell tekinteni,
b) ahhoz az illetékes környezetvédelmi hatóság jogerõs elõzetes engedélyével
hozzájárult,
c) a kérelmezõ a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ
szervezet,
d) a kérelmezõ vámszempontból megbízható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezés részletes szabályait e törvény
végrehajtási rendelete állapítja meg."
30. §
A Vámtv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Ideiglenes behozatalban kell vámkezelni azt a vámárut, amely a
külföldi - ideértve a 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott személyt
is - tulajdonjogának fenntartása mellett, ideiglenes használat, bemutatás vagy
kipróbálás céljából, visszaviteli kötelezettséggel lépi át a vámhatárt."
31. §
A Vámtv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az ideiglenes behozatal vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a
vámfizetési kötelezettség és a visszaviteli határidõ megállapításából, a
vámteher kiszabásából, a vámáru belföldi forgalomba kerülése esetén fizetendõ
vámteher biztosításából és a vámáru elszámolásából áll. A vámárut/árut
fuvarozó szállítóeszközök ideiglenes behozatalára és használati feltételeire,
továbbá a külföldi által hat hónapot meg nem haladó belföldi tartózkodás
idejére, ideiglenes használatra behozott gépjármû vámkezelésére vonatkozó
eltérõ szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg."
32. §
(1) A Vámtv. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) E törvény alkalmazása szempontjából ideiglenes használatnak minõsül:
a) nemzetközi szerzõdés, egyezmény alapján külföldrõl ideiglenes használatra
behozható vámáru;
b) bérleti és haszonbérleti szerzõdés alapján behozott vámáru, a
személygépkocsi kivételével;
c) a bérleti szerzõdés vagy megállapodás alapján behozott, külföldi
tulajdonában lévõ és külföldön besorolt (lajstromozott), vámáru/áru
szállítására szolgáló, valamint a nemzetközi utasforgalmat bonyolító jármû
(fuvareszköz) és szállítótartály, a felszerelési, berendezési tárgyaival
együtt (ideértve a lökésmérõ készülékeket is). Az említett jármûvek javítására
és szokásos karbantartására szolgáló felszerelési, berendezési tárgyakat akkor
is ideiglenes behozatalban kell vámkezelni, ha azokat nem a jármûvel, hanem
elõre vagy utána szállítják;
d) a haszonkölcsön szerzõdés alapján behozott vámáru, a személygépkocsi
kivételével;
e) a külföldi szervezet által behozott vagy beküldött, a vállalkozási
szerzõdésben meghatározott és az általa vállalt munkákhoz szükséges eszközök
(így különösen: munkaeszköz, felszerelési tárgy);
f) az idényjellegû mezõgazdasági munkák végzésére szerzõdés alapján legfeljebb
hatvan napra behozott mezõgazdasági gép;
g) az aktív feldolgozáshoz, valamint az exportáruk elõállításához
ellenszolgáltatás nélkül behozott minták és mintadarabok;
h) a megsérült és nem használható magyar gépjármû helyett a javítás
megtörténtéig a külföldi biztosító társaság által rendelkezésre bocsátott
külföldi forgalmi rendszámú gépjármû, legfeljebb hatvan napig;
i) a Magyar Köztársaságban ideiglenesen tartózkodó külföldi szervezet és
természetes személy, valamint a külföldi állandó lakhellyel rendelkezõ, de
ideiglenesen belföldön tartózkodó magyar állampolgár, továbbá a külföldön
munkát végzõ magyar állampolgár által magyarországi tartózkodási idejére az
életviteléhez szükséges, nem kereskedelmi mennyiségben és jelleggel behozott
vámáruk. Személygépkocsi vámkezelése esetén e jogcím alkalmazása tekintetében
nem kereskedelmi mennyiségnek (jellegnek) minõsül a gépjármûvezetõi
engedéllyel rendelkezõ, ebben a pontban felsorolt természetes személyek
részére egy-egy darab személygépkocsi vámkezelése.
Amennyiben külföldi állampolgár kérelmére a 113. § (1) - (4) bekezdése alapján
személygépkocsit vámmentesen vámkezeltek, a vámmentes vámkezeléstõl számított
három éven belül e pont alapján részére személygépkocsi nem vámkezelhetõ;
j) a nemzetközi fuvarozást végzõ légi jármû külföldön történõ meghibásodása
esetén a hazatérés idejére kölcsönkapott alkatrész.
(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alapján történõ vámkezelés esetében az
ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára a kiszabott és az általános
forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó összegével csökkentett vámteher két
százalékát kell megfizetni - kivéve a (3) bekezdésben foglalt eseteket -, ha
a vámáruval a visszaviteli határidõn belül annak külföldre történõ
visszaszállításával, közvámraktárba kivitel céljából történõ beraktározásával,
vagy ismételt ideiglenes behozatalban történõ vámkezelésének igazolásával
számoltak el. Az így fizetendõ összeg a kiszabott vám, vámkezelési díj és
statisztikai illeték, továbbá a 15. § alapján kiszabott vámteher összegét nem
haladhatja meg."
33. §
A Vámtv. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut a vámhivatal köteles
kiadni, ha az eljárás lefolytatása során jogszabálysértõ cselekmény
elkövetését
nem állapított meg és a kiszabott vámterhet megfizették vagy arra
vámbiztosítékot nyújtottak, (ideértve az e törvény alapján biztosítottnak
tekintett eseteket is) illetve annak megfizetésére - amennyiben e
törvény másként nem rendelkezik - halasztott vámfizetési jogosultságot,
illetõleg fizetéshalasztást vagy részletfizetést engedélyeztek."
34. §
A Vámtv. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A magyar honosságú szállítóeszköz fuvarozási tevékenység végzése céljából
történõ ideiglenes kiviteli vámkezelése külön árunyilatkozat benyújtása nélkül
kérhetõ."
35. §
(1) A Vámtv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A vámszabadterület létesítésére a vámszervezet központi szerve az Ipari,
Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a
Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, a Közlekedési,
Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal, valamint a Földmûvelésügyi
Minisztériummal, illetve az általuk kijelölt szervekkel egyetértésben ad
engedélyt."
(2) A Vámtv. 90. §-ának (6) bekezdése a következõ új mondattal egészül ki:
"Nem szükséges felmentés ahhoz, hogy az ipari vámszabadterületre betárolt
vámáru megmunkálásának egyes fázisait belföldi alvállalkozó végezze el. Ilyen
esetben az aktív feldolgozás azonban csak a vámáru külföldre történõ -
ideértve a vámszabadterületet is - kiszállításával számolható el."
36. §
(1) A Vámtv. 92. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A kedvezményes elbánásra jogosító származási bizonyítvány kiállításának
igénye esetén azonban érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségekben
vállalt feltételeket is."
(2) A Vámtv. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A vámszabadterületre a feldolgozás (továbbfeldolgozás) céljából
kiszállított árut a kiviteli eljárásra elõírt rendelkezések szerint kell
vámkezelni."
37. §
A Vámtv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Vámmentes - ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik - a külföldi
szerzõdõ fél vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül a részére
gyártott, az exportáruba beépítésre kerülõ anyag, alkatrész, továbbá az
exportáru csomagolására, adjusztálására beküldött anyag, amennyiben a belföldi
forgalom számára vámkezelendõ vámáru arányban áll a kivitelre kerülõ
árumennyiséggel. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a külföldivel kötött
szerzõdést."
38. §
A Vámtv. 109. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Vámmentesen vámkezelhetõk azok a vámáruk is, amelyeket zártkörû diplomata
boltban, a (3) - (5) bekezdésben meghatározott személyek részére hoznak
forgalomba. A diplomatabolt köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelybõl a
vásárlás mennyisége a kedvezményre jogosult vevõk szerinti bontásban
ellenõrizhetõ. A diplomataboltban történõ vásárlás indokoltságának
ellenõrzéséhez a Külügyminisztérium ad igazolást. Az igazolás a vásárolt áruk
mennyiségének ellenõrzésére is szolgál. A diplomataboltba betárolt vámáruk más
célra csak a vámteher megfizetése után használhatók fel."
39. §
A Vámtv. 110. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Vámmentes útiholminak minõsülnek a belföldön állandó lakóhellyel rendelkezõ
utasok, fuvarozó vállalati alkalmazottak által a külföldi utazások
idõtartamára, személyes használatra vagy hivatásuk gyakorlására magukkal vitt
és visszahozott vagy külföldi tartózkodásuk során - a tartós fogyasztási cikk
kivételével - ilyen célra vásárolt használati tárgyak."
40. §
A Vámtv. 111. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) Vámmentesek a katonai temetõk létrehozásához, fenntartásához,
felújításához, áthelyezéséhez, valamint megszüntetéséhez szükséges,
ellenszolgáltatás nélkül küldött anyagok."
41. §
(1) A Vámtv. 113. §-a (1) bekezdésének a) - b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"a) beköltözésük elõtt legalább hat hónapon keresztül tulajdonukban voltak
és
b) mennyiségük a szokásos családi szükségletet nem haladja meg."
A Magyar Köztársaságban ideiglenesen tartózkodó - tanulmányokat folytató,
dolgozó - külföldi állampolgár esetében a két évet meghaladó külföldi
tartózkodást az ideiglenes tartózkodásának megkezdése elõtti idõpontban kell
vizsgálni. Kérelmükre személygépkocsi vámmentesen mindaddig nem vámkezelhetõ,
amíg részükre a vámhivatal ideiglenes behozatalban vámkezelt személygépkocsit
tart nyilván."
(2) A Vámtv. 113. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Az (1) - (3) bekezdés alapján gépjármû csak vezetõi engedéllyel
rendelkezõ személy (családtag) esetében vámkezelhetõ. Az (1) bekezdésben
meghatározott jogcímen vámmentesen behozott személygépkocsi három éven belül
csak a behozatalkori vámteher kamattal növelt összegének megfizetése után
idegeníthetõ el. Az (1) - (3) bekezdés alapján vámmentes vámkezelés az elsõ
vámkezeléstõl számított egy éven belül kérhetõ."
(3) A Vámtv. 113. §-a (9) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(9) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek által a (6), (11) és (12)
bekezdésben foglalt elõírások figyelembe vételével behozott személygépkocsi:"
42. §
A Vámtv. 116. §-ának (1) - (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"116. § (1) Vámmentesek a vonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezéseinek
megfelelõen behozott
a) oktatási és tudományos mûszerek és készülékek, valamint az
b) oktatási, kulturális jellegû vizuális és auditív anyagok, könyvek,
dokumentumok, újságok, folyóiratok, mûalkotások, mûtárgyak, valamint a vakok
számára készült dombornyomású kiadványok és azok a vakok részére készült
tárgyak, amelyek a vakok intézményei vagy az õket segélyezõ szervezetek
részére érkeznek.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a vámmentességi jogcím
alapja a mûszerek és készülékek felhasználási célja.
(3) Amennyiben a nemzetközi megállapodás a vámmentes vámkezelést csak az
illetékes hatóság által kijelölt szervezetek részére biztosítja, a kijelölést
a szakminisztériumok véleményének kikérése után a vámszervezet központi szerve
végzi. A kijelölés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."
43. §
(1) A Vámtv. 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Vámmentesek a törzskönyvezési értékelés vagy az engedélyezett tudományos
vizsgálat céljából ellenszolgáltatás nélkül beérkezõ humán- és
állatgyógyászati, továbbá növényvédelmi célú készítmények küldeményei."
(2) A Vámtv. 117. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi (9) bekezdés jelölése (9) bekezdésre módosul:
"(8) Vámmentes a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tagjai
részére beérkezett és igazoltan vakok részére értékesített, kifejezetten a
vakoknak készült tárgy, továbbá rehabilitációs eszköz, ha annak szükségességét
és mennyiségét a kezelõorvos igazolja."
44. §
A Vámtv. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Vámmentes az ellenszolgáltatás nélkül érkezõ könyv, folyóirat, zenemû,
levél, okmány és ügyirat, ideértve a posta, szállítmányozó, fuvarozó és
utazási iroda részére ellenszolgáltatás nélkül érkezõ nemzetközi díjszabás és
menetrendkönyv, továbbá az ellenszolgáltatás nélkül érkezõ külföldi autópályán
felhasználásra kerülõ matrica."
45. §
A Vámtv. 125. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi c) - f) pont megjelölése d) - g) pontra változik:
(Vámfizetésre kötelezett)
"c) a megbízó, akinek a számlájára a megbízott a vámkezelést kéri,"
46. §
A Vámtv. 126. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A vámfizetésre kötelezettség szempontjából, a vámárut jogellenesen belföldi
forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki)
"b) a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtõl függõen, vámmentesen,
kedvezményesen vagy az elõírásoknak megfelelõen más módon vámkezelt, továbbá a
vámjogszabályoknak megfelelõen behozott vámárut a korlátozástól, illetõleg a
feltételtõl vagy a jogszabály rendelkezésétõl eltérõen elidegenít, megtart,
használ, felhasznál, megsemmisít, bérbe, használatba, lízingbe ad vagy ezek
megvalósításában közremûködik."
47. §
A Vámtv. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A vámteher vagy a vámbiztosíték megállapítása és beszedése szempontjából
az (1) bekezdés szerinti lényeges körülmények a vámáru jellege, értéke,
mennyisége, származása, vámtarifaszáma és vámtétele, a vámfizetésre kötelezett
hivatalos azonosító száma, valamint minden olyan körülmény, amely a vámterhek
fizetését, a vámmentességet vagy a vámkezeléshez szükséges engedély megadását
befolyásolja."
48. §
A Vámtv. 128. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"Vámterhet kell kiszabni továbbá a kedvezményes elbánásra jogosító származás
igazolásának igénye esetén, a nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt
elõírások szerint."
49. §
A Vámtv. 131. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Az aktív feldolgozásban és ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után
kiszabott vámteher - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a belföldi
forgalomba hozatal napján vagy legkésõbb a visszaviteli határidõ lejártát
követõ napon esedékes, feltéve, ha azzal nem számoltak el."
50. §
(1) A Vámtv. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az esedékes vámterhet - a (2) és (5) bekezdésekben, a 133. §-ban
foglaltak, valamint a központi költségvetési szervek részére a kincstári
finanszírozás terhére érkezõ vámáruk kivételével - a vámáru kiadása elõtt, a
közlést követõ öt munkanapon belül kell a vámfizetésre kötelezettnek a fizetés
jogcímeinek megfelelõen elkülönített bevételi számlára megfizetni (azonnali
vámfizetés). A kincstári finanszírozás terhére a központi költségvetési
szervek részére vámkezelt vámáruk vámterhének megfizetésénél a kincstári
elszámolások szabályozására vonatkozó elõírásokat kell figyelembe venni. A
vámfizetésre kötelezett a határozat kézhezvételétõl számított tizenöt
munkanapon belül köteles igazolni a vámhatóságnál a vámteher megfizetésére
vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál tett intézkedését. A kedvezményes
elbánásra jogosító származási igazolás kiadásának feltételeként kiszabott
vámteher megfizetése a származási igazolás kiadása elõtt a vámteher
megfizetésére vonatkozó általános szabályok szerint történik azzal az
eltéréssel, hogy a származási bizonyítvány kiadásához halasztott vámfizetés
esetén is szükséges a vámteher fizetés megtörténtének igazolása."
(2) A Vámtv. 132. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(5) A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt adhat arra, hogy a
vámfizetésre kötelezett a vámterhet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
- az esedékességtõl számított tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott
vámfizetés). A halasztott vámfizetésre engedély akkor adható ki, ha a
kérelmezõ
a) vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét
hónapban rendszeresen - átlagosan legalább heti egy alkalommal - kért vámteher
fizetéssel járó vámkezelést;
b) számláját vezetõ pénzintézet a kiszabásra kerülõ vámteher megfizetésére
legalább a megelõzõ tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra
esõ átlagának erejéig, legfeljebb 200 millió forint összegû, jövedéki termék
esetében három hónapra esõ átlagának erejéig, legfeljebb 400 millió forint
összegû garanciát vállal;
c) vámszempontból megbízható és nem rendelkezik ugyan az a) pont szerinti
egyéb feltételekkel, de
1. a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét havi vagy ennek hiányában a
tervezett forgalmának havi átlag vámterhe meghaladja a 10 millió forintot és
2. az 1. alpontban megállapított vámterhe után a b) pontban meghatározott
bankgarancia kétszeresét nyújtja. Az így kiadott engedély egy évre érvényes,
ezt követõen az a) és b) pont szerinti feltételek esetén és mellett lehet a
kérelmezõ részére új engedélyt kiadni. Az ilyen egy évre szóló engedély
azonos kérelmezõ részére csak egyszer adható;
d) valamint rendelkezik a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését igazoló,
három hónapnál nem régebbi igazolással, amennyiben a kérelmezõt külön
jogszabály szerint be kell jegyezni a cégnyilvántartásba.
(6) Jövedéki termékek esetében csak meghatározott termékekre vagy
termékkörre adható ki halasztott vámfizetési engedély úgy, hogy az (5)
bekezdés a) - d) pontjaiban rögzített feltételeknek az engedélyben foglalt
termékkörre is teljesülnie kell."
(3) A Vámtv. 132. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(8) Ha a vámfizetésre kötelezettnek a halasztott vámfizetési engedély kiadása
után - folyamatos tevékenység mellett - két éven keresztül nem keletkezik
vámtartozása, az (5) bekezdés b) pontjában elõírt bankgarancia mértékét az
átlagos évi vámteher 4 %-ában, jövedéki termék esetében 12 %-ában kell
megállapítani."
(4) A Vámtv. 132. §-a a következõ új (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) A központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás
terhére történt vámkezelés esetén a vámteher megfizetésének igazolására a
vámkezelés és a kincstári teljesítésrõl szóló igazolás együttesen szolgál."
51. §
(1) A Vámtv. 137. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata és b) pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
"(1) Amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy törvény eltérõen nem rendelkezik, a
befizetett vámterhet - a vámmal együtt fizetett forgalmi adók kivételével - a
vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köteles
visszatéríteni, ha:"
"b) a befizetésre a vámhatóság hivatalból történõ intézkedése miatt került sor
és a vám esedékessége napjától számított három hónapon belül a vámfizetésre
kötelezett igazolja, hogy az aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban
kezelt vámáruval az e törvény 73. §-ában foglalt elszámolási feltételeknek a
visszaviteli határidõ lejártáig eleget tett;"
(2) A Vámtv. 137. §-ának (1) bekezdés d) pontja 3. alpontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
(Amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy törvény eltérõen nem rendelkezik, a
befizetett vámterhet - a vámmal együtt fizetett forgalmi adók kivételével - a
vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köteles
visszatéríteni, ha:)
(d) (a vámfizetésre kötelezett vagy az exportõr a vám esedékességétõl
számított két éven belül igazolja, hogy)
"3. a belföldi forgalom számára vámkezelt árut az exportált termékbe
igazoltan beépítette, illetve annak elõállításához felhasználta és az
exportáru külföldre való kiszállítása megtörtént. A visszatérítés további
feltétele, hogy a vámfizetésre kötelezett az importárut terhelõ vám- és
adófizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, illetve az exportõr
belföldi szállítójától vámmal és egyéb költséggel terhelt import eredetû árut
szerzett be és ezt számlával igazolja."
(3) A Vámtv. 137. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, a (3) bekezdés
helyébe - (4) bekezdésként- a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a (2) -
(5) bekezdések számozása (3) - (6) bekezdésekre módosul:
"(2) A vámhatóság a vámfizetésre kötelezett vagy exportõr számára e § alapján
visszatéríthetõ vámterhet a kérelmezõ vámteher tartozása vagy az állami
adóhatóság és társadalombiztosítási szerv vámhatósági megkeresésében közölt
tartozásai összegéig visszatarthatja. A visszatartásról a vámhatóság a
kérelmezõt határozattal értesíti. A vámhatóság a visszatartott összegbõl nyolc
napon belül utalja át a megfelelõ összeget a megkeresõ szervnek a kérelmezõvel
szemben fennálló követelésének fedezetére."
"(4) E § rendelkezésének alkalmazása szempontjából a külföldre történõ
kiszállítás fogalmával egy tekintet alá esik, ha az árut a jogszabály
elõírásainak megfelelõen, igazoltan tranzitterületre vagy közvámraktárba,
illetve feldolgozási céllal vámszabadterületre beszállították."
52. §
(1) A Vámtv. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az e törvényben meghatározott:
a) jelentkezési, árubejelentési, árubemutatási, árunyilatkozat benyújtási,
b) az átmeneti megõrzésre, a vámfelügyeletre és a vámkezelésre vonatkozó,
c) más, a vámhatóság által végzett ellenõrzési eljárás feltételeinek
biztosítására jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése, az
ellenõrzés akadályozása, továbbá
d) a vámszabadterülettel és tranzitterülettel összefüggõ kötelezettségek
megszegése
esetén az eljáró vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki."
(2) A Vámtv. 141. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a
vámteher megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával
vagy egyéb rosszhiszemû magatartással függ össze."
53. §
(1) A Vámtv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(ha e törvény eltérõ rendelkezés nem tartalmaz,)
"b) az engedélyezett fizetési halasztás, illetve részletfizetés idejére,
valamint, ha a feltételtõl függõ vámmentesség vagy vámkedvezmény
alkalmazásával vámkezelt vámáru után a vámterhet a feltétel feloldása
érdekében utólag megfizetik, a jegybanki alapkamat 365-öd részét"
(kell naponta megfizetni.)
(2) A Vámtv. 142. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A kamatot a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a határidõ
lejártát követõ naptól a teljesítés napjáig, egyéb esetekben a vámteher
közlésének napjától az engedélyezett határidõ napjáig terjedõ idõszakra kell
felszámítani. Amennyiben a kamatfizetési kötelezettség azért keletkezik, mert
a vámkedvezmény alkalmazásával vámkezelt vámáru után a vámterhet a feltétel
feloldása érdekében utólag megfizetik, a kamatszámítás kezdõ idõpontja a
belföldi forgalom számára történõ vámkezelés napján kezdõdik. A kamat alapja a
vámteher vagy a vámteher különbözete."
54. §
(1) A Vámtv. 143. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Amennyiben nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, a vámkezelés
költségeinek megtérítése céljából - a vámmal együtt - a (2) bekezdésben és e
törvény végrehajtási rendeletében megállapított mértékû vámkezelési díjat kell
fizetni a (3) bekezdésben foglalt kivétellel."
(2) A Vámtv. 143. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) Kérelemre a pénzügyminiszter a kereskedelmi forgalomban 1998. december
31-ig behozott vámárukra kiszabott statisztikai illeték és vámkezelési díj
megfizetése alól felmentést adhat, ha annak nemzetgazdasági indokoltsága
fennáll.
E rendelkezés alkalmazásánál nemzetgazdaságilag indokoltnak tekinthetõ
különösen az, ha
a) a behozatal gazdaságilag elmaradott térség ipari fejlesztését segíti;
vagy
b) a beszerzés, a foglalkoztatás biztosítása, bõvítése érdekében a meglévõ,
stabil piaci pozíciójú ipari kapacitások változatlan feltételû mûködését
biztosítja; vagy
c) a gazdálkodó termeléséhez felhasznált nyersanyagok, alapanyagok
gazdaságos behozatala meghatározott ország(ok)hoz kötõdik, amely beszerzés
átterelése hasonló feltétellel nem biztosítható.
A feltételek fennállását a gazdálkodó igazolja. A feltételek nem teljesülése
esetén a statisztikai illeték és vámkezelési díj összegét utólag az e
törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett kell megfizetni.
A részletes eljárási szabályokat e törvény végrehajtási rendelete
tartalmazza."
55. §
(1) A Vámtv. 144. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A felmerült szakértõi és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérõnek akkor
kell megfizetnie,)
"c) ha az utóellenõrzés megszakítása miatt költség merül fel;"
(2) A Vámtv. 144. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(10) Az ideiglenesen megnyitott határátkelõhelyeken, valamint az állandó
jelleggel megnyitott határátkelõhelyeken a nyitvatartási idõ
meghosszabbításával végzett vámszolgálatért - a ténylegesen felmerült
költségek figyelembevételével - a vámhatóság és a határnyitást kérõ
megállapodása szerinti díjat kell fizetni."
56. §
A Vámtv. 145. §-ának (6) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki,
egyidejûleg az eredeti c) pont megjelölés d) pontra módosul:
(A vámigazgatási ügyekben az elintézési határidõ hatvan nap a következõ
esetekben:)
"c) elfogadott exportõri minõsítés iránti kérelmek elbírálása;"
57. §
(1) A Vámtv. 146. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A vámigazgatási eljárás során határozattal kell dönteni)
"b) az ügyfél által benyújtott, a vámkezeléssel, az engedélyezéssel
kapcsolatos egyéb kérelmekrõl,"
(2) A Vámtv. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az árutovábbítás, a
raktározás, a kiviteli ellenõrzés, valamint az ideiglenes kivitel és passzív
feldolgozás esetén a vámkezelésnek a vámhatóság által történt igazolása
határozatnak minõsül."
58. §
A Vámtv. 147. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"147. § (1) Az elsõ fokú határozat azonnal - fellebbezésre tekintet nélkül -
végrehajtható:
a) - ha nemzetközi egyezmény eltérõen nem rendelkezik - a vámfizetési
kötelezettség megállapításánál;
b) az árunyilatkozat visszautasításánál;
c) a vámáru/áru közvetlen vámfelügyelet alá vételénél;
d) jogszabályban meghatározott kötelezõ határidõk meghosszabbítására
irányuló kérelmek elutasításakor.
(2) A vámteherrõl szóló kötelezettséget tartalmazó, valamint vámmentességet,
vámkedvezményt, vámvisszatérítést megállapító határozat - a (4) bekezdés
kivételével - csak egy ízben, a 139. §-ban meghatározott elévülési határidõn
belül módosítható, illetve vonható vissza.
(3) A határozatban rögzített határidõn belül az ügyfél kérelmére visszavonható
a vámfizetésrõl szóló határozat abban az esetben is, ha annak kiadására a
kedvezményes származás igazolás kiadása miatt kerül sor.
(4) A vámhivatalnak a saját határozata módosítására tett intézkedése nem zárja
ki a határozat ismételt módosítását, ha a vámfizetésre kötelezettnél tartott
utólagos ellenõrzés megállapítása szerint a módosított határozat jogsértõ.
Ilyen esetben a határozatnak az utólagos ellenõrzés megállapításai szerinti
módosítása megengedett, amely ellen jogorvoslattal lehet élni.
(5) A vámügyekben hozott, bíróság által el nem bírált jogsértõ határozat a
felettes szerv felügyeleti intézkedése keretében a 139. §-ban meghatározott
elévülési határidõn belül megváltoztatható, megsemmisíthetõ, továbbá az ügyben
új eljárás lefolytatása rendelhetõ el.
(6) A 128.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján kiszabott vámterhet a
vámfizetésre kötelezett az elõírt határidõn belül akkor is köteles megfizetni,
ha a határozat ellen jogorvoslattal él. A fizetési kötelezettség elmulasztása
esetén a vámhatóság megteheti a határozatban foglaltak végrehajtására a
szükséges intézkedéseket. El kell tekinteni a határozat végrehajtásától, ha a
benyújtott fellebbezés adatai alapján a határozatot várhatóan módosítani
szükséges.
(7) Amennyiben a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és ennek
következtében a vámfizetésre kötelezettnek visszafizetési igénye keletkezik, a
vámhatóság a visszafizetendõ összeg után a befizetés napjától a 142. § (1)
bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékû kamatot köteles fizetni. A
vámteher helyesbítése és a vámvisszatérítés esetén a kamatfizetési
kötelezettségre a 136. § és a 137. §-okban foglaltak az irányadók."
59. §
A Vámtv. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vámtartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy
nyilvántartó vámhatóság, illetve az általa külön megállapodás alapján
megbízott adóhatóság - a jogerõs vagy a 147. § (1) bekezdés a) pontjában
szabályozott, azonnal végrehajtható okirat alapján - a végrehajtás iránt
haladéktalanul intézkedik."
60. §
A Vámtv. 155. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A vámhatóság a vámeljárás során birtokába kerülõ)
"a) személyes és egyéb személyre, továbbá szervezetekre vonatkozó egyedileg
azonosítható adatokat megkeresés alapján adó-, vám- és devizahatósági
eljáráshoz a Pénzügyminisztériumnak, devizahatósági feladatai ellátásához a
Magyar Nemzeti Banknak, folyamatban lévõ eljárásban, illetve bûnüldözés,
bûnmegelõzés céljából bíróság, ügyészség és bûnüldözõ szervek számára,
nemzetbiztonsági védelmi célra a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, külön
jogszabályban meghatározott ellenõrzési célra az Állami Számvevõszéknek és a
Kormányzati Ellenõrzési Irodának, adóellenõrzési célra az Adó- és Pénzügyi
Ellenõrzési Hivatalnak, továbbá hagyatéki eljáráshoz a közjegyzõnek;
"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes
személyre vonatkozó egyidejûleg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak
minõsülõ - adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb,
a külkereskedelmi statisztikáért felelõs szervnek, közigazgatási és hatósági
eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenõrzési
céllal az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak és a Népjóléti
Minisztériumnak, a kõolaj és kõolajtermék biztonsági készletezésével
összefüggõ feladatok ellátásához a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ
Szövetségnek, devizahatósági feladatai ellátásához és a fizetési mérleg
összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggõ
feladatok ellátásához a Földmûvelésügyi Minisztériumnak, környezetvédelmi
ellenõrzési célra a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak, a
szerzõi jogi törvényben a mûvek, elõadások és hangfelvételek magáncélú
másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggõ
feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végzõ
szervezetnek;
"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes
személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak
minõsülõ adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb, a
külkereskedelmi statisztikáért felelõs szervnek, közigazgatási és hatósági
eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenõrzési
céllal az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak és a Népjóléti
Minisztériumnak, devizahatósági feladatai ellátásához és a fizetési mérleg
összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggõ
feladatok ellátásához a Földmûvelésügyi Minisztériumnak, környezetvédelmi
ellenõrzési célra a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak, a
szerzõi jogi törvényben a mûvek, elõadások és hangfelvételek magáncélú
másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggõ
feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végzõ
szervezetnek."
"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes
személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak
minõsülõ - adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb,
a külkereskedelmi statisztikáért felelõs szervnek, közigazgatási és hatósági
eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenõrzési
céllal az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak és a Népjóléti
Minisztériumnak, a kõolaj és kõolajtermék biztonsági készletezésével
összefüggõ feladatok ellátásához a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ
Szövetségnek, devizahatósági feladatai ellátásához és a fizetési mérleg
összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggõ
feladatok ellátásához a Földmûvelésügyi Minisztériumnak, környezetvédelmi
ellenõrzési célra a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak;"
(ad át.)"
61. §
A Vámtv. 161. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezõ lép:
"A vámhatóság által végzett utólagos ellenõrzés a vámfizetésre kötelezett
szervezet vámellenõrzés alá esõ külkereskedelmi tevékenységére irányuló
teljes körû felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a
vámfizetésre kötelezett, illetõleg az, akit a vámtörvény vagy egyéb jogszabály
alapján a vámigazgatási eljárásban kötelezettségek terhelnek, azoknak eleget
tett-e."
62. §
A Vámtv. 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az ellenõrzött
a) az (1) bekezdésben említett iratokat, adathordozókat köteles a vámhatóság
rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenõrzéshez szükséges tények,
körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban
tájékoztatást, magyarázatot adni és a dokumentációs anyagokba a betekintést
lehetõvé tenni;
b) az ellenõrzést végzõ személy kérésére a szolgáltatott adatok és a
rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességérõl nyilatkozatot tenni."
63. §
A Vámtv. 203. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"203. § (1) A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszerûen végzõ egyéni
vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszerûen végzõ jogi és/vagy
természetes személyek társasága vagy szervezete a vámügynökség (a továbbiakban
együtt: vámügynök).
(2) A vámügynök a tevékenységet a székhelye szerint illetékes területi
vámszerv engedélye (mûködési engedély) alapján kezdheti meg és
folytathatja, feltéve, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez
szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal
vagy - társaság esetén - cégjegyzékbe bejegyezték és azt három hónapnál nem
régebbi keltû, cégbíróság által kiadott cégkivonattal igazolja."
64. §
A Vámtv. 204. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A vámhatóság az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmezõ megfelel az alábbi
feltételeknek:)
"d) a létesítendõ vámügynökség vezetõje (ügyvezetõ igazgatója) vagy -
több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág
vezetõje vámszakértõi engedéllyel vagy vámügyintézõi képesítéssel, a
szakalkalmazottak pedig vámkezelõi képesítéssel rendelkeznek;"
65. §
A Vámtv. 207. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"207. § Nem jogosult vámügyekben eljárni a vámügynökség azon alkalmazottja,
akit e tevékenységével kapcsolatban vámjogszabályba ütközõ cselekmény ismételt
elkövetése miatt szabálysértési hatóság vagy bíróság jogerõsen elmarasztalt."
66. §
A Vámtv. 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közremûködhet annak
végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Az e törvényben
meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetén - külön engedéllyel - a
megbízója javára:
a) kezességvállalási nyilatkozatot adhat,
b) székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn, ahol a vámhivatal
szolgálati helyet üzemeltethet, valamint
c) halasztott vámfizetési engedélyt kérhet."
67. §
A Vámtv. 212. §-ának (2) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve
közzétegye)
"k) az állandó, illetve ideiglenes jelleggel megnyitásra kerülõ közúti
határátkelõhelyek létesítésével kapcsolatos eljárási rendet."
68. §
A Vámtv. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"2. Az e törvény végrehajtási rendeletében rögzített értékhatárt meghaladó
egyedi értékû vámáruk/áruk - a 3. pontban említett kivétellel - csak akkor
vámkezelhetõk, ha azokra az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket
képviselõ jogoknak a kivitelérõl és behozataláról, illetve az ezekkel
kapcsolatos tevékenységi engedélyezésrõl szóló jogszabályok nem tartalmaznak
korlátozó feltételeket, továbbá, ha azok forgalmára mennyiségi korlátozást
tartalmazó egyéb elõírások nincsenek hatályban. Az ilyen jogcímen vámkezelt
vámárukra a kereskedelmi forgalomban érvényes vámterheket kell kiszabni. Az e
pont alapján természetes személy részére vámkezelt vámáruk mennyisége sem
haladhatja meg az 1. pontban, illetve e törvény egyéb rendelkezéseiben
rögzített mennyiségi keretet."
Átmeneti és záró rendelkezések
69. §
(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 1997. július 1-jén
lép hatályba.
(2) E törvény 1. §-ának (4) bekezdése, a 27. §-ának (2) bekezdése, a 28. §-
ának (3) bekezdése és a 70. §-ának (4) bekezdése a kihirdetése napján lép
hatályba.
(2) E törvény 1. §-ának (4) bekezdése, a 27. §-ának (2) bekezdése és a 28. §-
ának (3) bekezdése a kihirdetése napján, a 70. §-ának (4) bekezdése 1997.
június 1-jén lép hatályba.
(3) Azon, 1997. július 1-jét megelõzõen vámkezelt vámáruk tekintetében,
amelyek e törvény hatálybalépését követõen vámkezelt export termékbe
épülnek(tek) be, az exportõr választása szerint
a) változatlanul igénybe vehetõk a törvényben biztosított vámkedvezmények
vagy
b) amennyiben az exportõr a szerzõdéses alapon biztosított és a kedvezményes
származás igazolásához kötött export piacrajutási kedvezményt kívánja igénybe
venni, a származási bizonyítvány kiadásának feltételeként vállalnia kell a
nemzetközi szerzõdésben elõírt vámfizetési kötelezettség teljesítését, az e
törvény 1. §-a (8) bekezdésében hivatkozott a Vámtv. 1. §-ának 35. pontjában
foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával.
(4) A Vámtv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján a vámügynöki tevékenységre
nyújtott bankgaranciát a vámhatóságnak e törvény hatályba lépésének napjával
fel kell szabadítani. A vámügynök a folyamatban lévõ kezességvállalásaira
köteles új bankgaranciát nyújtani.
(5) A Vámtv. 113. §-a (5) bekezdésében meghatározott személyek által 1997.
december 31-e elõtt a "Vámáru nyilvántartási könyv" felhasználásával behozott
vámárukat legkésõbb végleges hazatelepülésük alkalmával, az 1997. december 31-
ig érvényes szabályok szerint kell a belföldi forgalom számára vámmentesen
vámkezelni. 1998. január 1-tõl a "Vámáru nyilvántartási könyv" csak az azt
megelõzõen behozott, említett vámkezelésnél használható fel, azzal újabb
vámáruk behozatalára nincs lehetõség.
(6) A Vámtv. 113. § (5) - (6) bekezdésében meghatározott vámmentességet 1998.
április 1-jéig történõ végleges hazatérés esetében alkalmazni kell az olyan
külszolgálatosra is, aki a külszolgálatot 1996. január 1-je és április 1-je
között kezdte meg. 1998. április 1-jétõl vámmentes vámkezelésre az érdekeltek
csak a 113. § (1) - (4) bekezdése alapján jogosultak.
(7) E törvény 42. §-ával megállapított, a Vámtv. 116. §-ának (1) - (3)
bekezdésében foglalt rendelkezést a folyamatban lévõ vámkezeléseknél a Vámtv.
hatályba lépésének idõpontjától - 1996. április 1-jétõl - visszamenõlegesen
kell érvényesíteni. E rendelkezés alkalmazásában folyamatban lévõ
vámkezelésnek kell tekinteni a még le nem zárt vámkezeléseket, valamint a
Vámtv. hatályba lépése óta a Vámtv. 45. §-a (5) bekezdése alkalmazásával
feltételtõl függõen vámkezelt és vámfelügyelet alatt álló vámáruk
vámmentességi jogosultságát.
(8) A vámhatóság az e törvény hatályba lépése elõtt kiadott, a vámszempontból
megbízhatóság vizsgálatát is igénylõ engedélyeket az 1. § (6) bekezdésében
foglalt elõírások figyelembevételével felülvizsgálja. A felülvizsgálat
eredményeként a már kiadott engedély vagy változatlan tartalommal és ideig
érvényben marad vagy a feltételeknek meg nem felelõ engedély esetében az új
feltételeket az engedélyesnek 1997. december 31-ig kell teljesítenie. Ennek
hiányában az engedély 1998. január 1-jével érvényét veszti.
(9) A külföldivel 1996. április 1-jét követõen kötött megállapodás vagy
szerzõdés keretében jelenleg is Magyarországon lévõ, nem vámkezelt
fuvareszközöket és szállítótartályokat az e törvény 32. §-ának (1)
bekezdésében rögzített ideiglenes behozatali jogcímen kell vámkezeltetni e
törvény hatálybalépését követõen három hónapon belül az illetékes
vámhivatalnál. A vámkezelésnél alkalmazni kell a Vámtv. 76. §-ában foglalt
elõírásokat is. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.
(9) A külföldivel 1996. április 1-jét követõen kötött megállapodás vagy
szerzõdés keretében jelenleg is Magyarországon lévõ, nem vámkezelt
fuvareszközöket és szállítótartályokat a 32. § (1) bekezdésében rögzített
ideiglenes behozatali jogcímen kell vámkezeltetni e törvény hatálybalépését
követõen három hónapon belül az illetékes vámhivatalnál. A vámkezelésnél
alkalmazni kell a Vámtv. 76. §-ában foglalt elõírásokat is. A határidõ
elmulasztása jogvesztéssel jár.
(10) Az 1992. augusztus 1-jét megelõzõen végzett vámkezeléshez végzett
vámtartozás esetén a késedelmi pótlékot és kamatot attól az idõponttól kell
felszámítani, amikor a visszafizetésre kötelezettel (ideértve a jogutódot és
az egyetemlegesség jogcímén nyilvántartott más fizetésre kötelezettet is)
államigazgatási vagy más, a vámhatóság által kibocsájtott hivatalos irat útján
- igazoltan - elõször közölték a fizetendõ vám, vámkezelési díj, statisztikai
illeték, általános forgalmi adó és egyéb fizetési kötelezettségek összegét.
Igazolásul elfogadható a határozat, fizetési felhívás átvételét igazoló
tértivevény vagy más okmány, továbbá az ügyfél átvételt elismerõ nyilatkozata.
(10) Az 1992. augusztus 1-jét megelõzõen keletkezett vámteher tartozás esetén
a késedelmi pótlékot és kamatot attól az idõponttól kell felszámítani, amikor
a vámfizetésre kötelezett (ideértve a jogutódot is és az egyetemlegesség
jogcímén nyilvántartott más vámfizetésre kötelezettet is) igazoltan elõször
szerzett tudomást - államigazgatási határozat útján - a vámteher tartozásról.
Igazolásnak kell tekinteni a vámhatóság által nyilvántartott és visszaigazolt
fizetési felszólítás vagy határozat kézbesítését, vitatott esetben a
vámhatósági nyilatkozatot kell az eljárásnál alapigazolásnak tekinteni.
(11) A Vámtv. - e törvénnyel megállapított 137. §-ának (2) bekezdése
alkalmazásában a vámhatóság számára biztosított vámteher visszatartási jog a
Vámtv. 137. §-ban biztosított elévülési határidõk figyelembevételével
érvényesíthetõ.
(12) E törvény
a) hatályba lépésével egyidejûleg a Vámtv. 8. § (4) bekezdése, a 21. § (4)
bekezdésének c) pontja, a 125. § (2) bekezdés b) pontjának 2. alpontja, a 125.
§ (4) bekezdése, a 132. § (7) bekezdése, valamint a 204. § (1) bekezdésének c)
pontja;
b) 70. § (4) bekezdésének hatálybalépésével egyidejûleg a hitelintézetekrõl és
a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 236. §-a, az
atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 66. §-a (2) bekezdésének b)
pontja hatályát veszti.
70. §
(1) A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési
szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 9. §-a (6)
bekezdésének a) pontja, a (7) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép, továbbá kiegészül a következõ (16) bekezdésse:
(Az (5) bekezdés szerinti jövedéki biztosítás nyújtása)
"a) a tárgyévet megelõzõ éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó
éves összegének egy tizenketted részét elérõ, illetve kezdõ vállalkozás esetén
a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított
várható fizetendõ nettó fogyasztási adó egy hónapra esõ átlagának megfelelõ
összegre szóló bankgarancia, illetve - az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (5) bekezdése szerint kincstári körbe tartozó
gazdálkodó szervezetek esetében - a kincstári számlán rendelkezésre álló, (16)
bekezdés szerinti fedezetbiztosítás, vagy"
(igazolással teljesíthetõ)
"(7) A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a
nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezõnek jövedéki
biztosítékként
a) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fûszerpaprika-õrlemény
termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,
b) kõolajtermékekkel és egyéb kõolajszármazékkal folytatott tevékenység
esetén 80 millió forint értéket elérõ forgalomképes, per- és tehermentes saját
ingatlantulajdon vagy azonos értékben bankgarancia, illetve fedezetbiztosítás
igazolásával kell rendelkeznie."
" (9) E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia
belföldi székhelyû pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban
foglaltak szerint megállapított és jogerõs határozattal kivetett jövedéki
bírság felmerülése, illetve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a
vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja
szerint nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetére - az e §. (6) bekezdése
a) pontjában, illetve a (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
összeghatárig - az országos parancsnokság számára érvényesíthetõ
biztosítéknyújtás lehet."
"(16) A (6) bekezdés a) pontjában szereplõ fedezetbiztosításként a jövedéki
biztosítékra az e törvény szerint elõírt összegnek a kincstári körbe tartozó
kérelmezõnek a kincstár által vezetett fedezetbiztosítási számláján történõ
elkülönítése fogadható el, ha a kérelmezõ a fedezetbiztosítási számla felett
csak az országos parancsnoksággal együttesen rendelkezhet."
(2) Az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV.
törvény mellékletét képezõ államtitokköri jegyzék "Különös adatfajták"
fejezetében a "Pénzügyminisztérium" cím a következõ pontokkal egészül ki:
"137/A. A vám- és pénzügyõrségnél a büntetõeljárás megindítása elõtt a
felderítés során keletkezett információk a büntetõeljárásban történõ esetleges
felhasználásig.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
137/B. A vám- és pénzügyõrség szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó
titkos információgyûjtõ tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó
minden konkrét adat, a büntetõeljárásban történõ esetleges felhasználásáig,
valamint az ezen adatokat tartalmazó nyilvántartásaik tekintet nélkül az
adathordozóra, fajtájára.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
137/C. A titkos információgyûjtés eszközeinek, az erõk és módszerek
alkalmazásának belsõ szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
137/D. A titkos információgyûjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló
kiadványok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.
137/E. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995.
évi C. törvény 175. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a rendõrségrõl szóló
1994. évi XXXIV. törvény 64. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
fedõvállalkozások jellegével összefüggõ, valamint a pénzügyi eszközeik
forrását tartalmazó adatok.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.
137/F. A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése alapján
ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során
keletkezett elõterjesztések, javaslatok és jelentések, melyek az együttmûködõ
gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak.
Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."
(3) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény
37. és 40. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép és kiegészül a 37. §
után a 37/A. §-sal:
"37. § (1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság ipari
vámszabadterületen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést
szerezhet. Egyesülés vámszabadterületen nem alapítható.
(2) Vámszabadterületi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés
szerzésére és a társaság mûködésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és
kiegészítésekkel - ez a törvény és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény
rendelkezései az irányadóak.
(3) A vámszabadterület technikai elhatárolásának, a vámszabadterületen
létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a
vámszabadterületen lebonyolódó személy és áruforgalom szabályait a vámjogra és
a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
37/A. § (1) A vámszabadterületi társaság a vámszervezet központi szervének a
vámszabadterület létesítését engedélyezõ határozata jogerõre emelkedésétõl
számított nyolc napon belül köteles létrejöttét nyilvántartásbavétel céljából
a devizahatóságnak bejelenteni.
(2) Amennyiben a Magyarországon bejegyzett belföldi székhelyû, kizárólag
külföldi vagy külföldi részvétellel mûködõ társaság a vámszervezet központi
szervétõl székhelyén ipari vámszabadterület létesítésére engedélyt kap vagy a
székhelyét ipari vámszabadterületre teszi át, ezzel vámszabadterületi
társaságnak minõsül és ezt a tényt nyilvántartásbavétel céljából köteles nyolc
napon belül bejelenteni a devizahatóságnak.
40. § (1) Vámszabadterületi társaságoknak a cégjegyzékbe történõ bejegyzéséhez
a vámszervezet központi szervének határozatát be kell csatolni arról, hogy azt
az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és mûködését tervezik,
vámszabadterületté nyilvánították.
(2) A vámszabadterület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve
lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerõs határozat
csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot,
valamint a devizahatóságot nyolc napon belül."
(4) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.
törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a
társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi
ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a
versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekrõl és a
biztosítási tevékenységrõl, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi
vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló törvényben meghatározott,
valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó
ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."
71. §
(1) Ahol a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995.
évi C. törvény bankot vagy pénzintézetet említ, az alatt hitelintézetet kell
érteni.
(2) Ahol a Vámtv. Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot (IKM) említ, helyette
az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumot (IKIM) kell érteni.