1

T/4101/72.. számú

EGYSEGES JAVASLAT

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint

a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és

az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról

szóló törvénymódosítási javaslat zárószavazásához

dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

Budapest, 1997. június

1997. évi ...... törvény

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C.

törvény és az ahhoz kapcsolódó

egyes törvények módosításáról

Az Országgyûlés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló

1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) és az ahhoz kapcsolódó egyes

törvények módosításáról a következõ törvényt alkotja:

1. §

(1) A Vámtv. 1. §-ának 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"1. szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági

társaság, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert valamennyi szervezeti

forma. Az egyéni vállalkozóra - e minõségében - e törvény és végrehajtási

rendeletei alkalmazásakor a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell

alkalmazni;"

(2) A Vámtv. 1. §-ának 3. b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"b) vámhatóság: a vámhatóság hatósági jogkörrel rendelkezõ szervei. Hatósági

jogkörrel rendelkezõ szervek: a vámszervezet vezetõje, a vámszervezet

központi, területi szerve, a számlavezetõ, valamint a járõrszolgálati

vámszerv, a vámhivatal, a vámhivatali kirendeltség, a nyomozó-, a

szabálysértési hivatal és a Vámáruraktár;"

(3) A Vámtv. 1. §-ának 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"5. vámút: olyan földrajzi pont vagy terület, amelyen

vámárut/árut - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - külön engedély

nélkül szabad a vámhatáron át szállítani;"

(4) A Vámtv. 1. §-ának 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"15. vámáru: a vámterületre behozott dolog - ideértve a talált vámárut is -

mindaddig, amíg azt a belföldi forgalom számára nem vámkezelték, illetve a

törvény rendelkezései alapján nem tekinthetõ belföldi forgalom számára

vámkezeltnek, vámáruként külföldre ki nem léptették, tekintet nélkül arra,

hogy a behozatal milyen módon és milyen célból történt. Vámárunak kell

tekinteni az olyan árut is, amelyet külföldi rendeltetéssel közvámraktárba

betároltak, ha a vonatkozó külkereskedelmi ügylet megvalósult és a külföldi a

beraktározott árut - külföldre szállítás nélkül, új külkereskedelmi szerzõdés

alapján - belföldi szervezetnek aktív feldolgozásra átadja;"

(5) A Vámtv. 1. §-ának 20. és 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"20. lízing: a vámáru átadása olyan szerzõdés alapján, amely az áru határozott

idõre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletérõl rendelkezik, azzal a

kikötéssel, hogy a bérlõ a tulajdonjogot legkésõbb az utolsó bérleti díj

kiegyenlítésével, illetõleg a szerzõdés lejártával megszerzi vagy számára a

bérbe adó vételi jogot biztosít;

21. vámteher:

a) a vám, a termékimportot terhelõ általános forgalmi adó és fogyasztási adó

(a továbbiakban együtt: forgalmi adók), illetékek, díjak és egyéb,

jogszabályon alapuló kötelezõ befizetések, ha azokat a vámigazgatási eljárás

során kell kivetni,

b) a vámbiztosíték megállapítása szempontjából a kivitelre kerülõ adózatlan

jövedéki termékek esetében a forgalmi adók, a közvámraktárba beraktározott áru

után visszaigényelt (levont) forgalmi adók, a visszatérített egyéb vámteher és

az igénybevett állami támogatás, továbbá a termelési célból importált

adózatlan jövedéki termék után a fogyasztási adó és az azt terhelõ általános

forgalmi adó;"

(6) A Vámtv. 1. §-ának 23., 24. és 25. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(E törvény alkalmazásában)

"23. vámszempontból megbízható: az a természetes személy, aki, illetve az a

szervezet, amely megfelel a következõ feltételeknek:

a) a természetes személy, illetõleg szervezetnél a kérelem szerinti szakág

vezetõje büntetlen elõéletû, valamint

b) a szervezetnek tizenkét hónapon belül nem volt vámhatóságnál

nyilvántartott vám- és egyéb tartozása, valamint állami adóhatóságnál

nyilvántartott adótartozása, társadalombiztosítási szervnél nyilvántartott

tartozása, továbbá nincs felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.

A felsorolt feltételek meglétét évente kell igazolni az illetékes vámszervnél;

24. zöld folyosó: határátkelõhelyen kijelölt azon terület, ahol a beutazó

ráutaló magatartással tesz árunyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az általa

behozni kívánt vámáruk mentesek a vámteher alól, illetve nem esnek behozatali

korlátozás alá;

25. állandó vámfelügyelet: az ügyfél kérelmére végzett olyan helyszíni

vámellenõrzés, vámkezelés, amely munkanaponként a nyolc órát folyamatos

vámkezeléssel eléri és erre havonta legalább tizenöt munkanapon van igény;"

(7) A Vámtv. 1. §-ának 32. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"32. elszámolási határidõ: a visszaviteli határidõ lejártát követõ ötödik

munkanapig, illetõleg a visszahozatali határidõ lejártát követõ harmincadik

napig tart, melynek lejártáig az ideiglenesen behozott vagy kivitt, illetõleg

aktív vagy passzív feldolgozásban vámkezelt vámáru vagy áru jóváírását kell

kérni;"

(8) A Vámtv. 1. §-ának 34. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és e §

a következõ 35. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"34. vámhiány: a jogszabály szerint fizetendõ és az annál kisebb összegben

tévesen közölt, illetve közölni elmulasztott vámteher különbözete, ha a téves

közlés, illetve a közlés elmulasztása nem abból keletkezett, hogy a

vámhatóság jogszabályt sértett vagy a rendelkezésre álló helyes adatokat

helytelenül értelmezte;

35. a nemzetközi szerzõdéshez kapcsolódó kedvezményes (preferenciális)

elbánás: a 13. § (4) bekezdés, a 18. §, a 20. § (1) bekezdés, a 68. § (1)

bekezdés, a 73. § (3) bekezdés, a 92. § (1) bekezdés, a 103. § (1) bekezdés,

a 128. § (1) bekezdés, a 132. § (1) bekezdés, a 137. § (1) bekezdés, és a

147. § (1) és (3) bekezdés alkalmazásában a páneurópai kumulációs

rendszerhez csatlakozó, - Magyarországgal kedvezményes piacrajutási

feltételeket szabályozó szabadkereskedelmi szerzõdéses kapcsolatban álló -

országokba történõ kivitel esetén az exportõr részérõl igényelt

származásigazolási okmány kiadásának feltételeként a vonatkozó megállapodások

származási elõírásaiban rögzített vámfizetési kötelezettség vállalása, aminek

eredményeként az exportpiacon igénybe vehetõ a megállapodásban biztosított

vám- és egyéb piacrajutási kedvezmény."

2. §

A Vámtv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A törvény hatálya kiterjed

a) a vámhatáron átszállított, áthozott, átvitt minden vámárura/árura, az

ezekkel kapcsolatos eljárásra, az azt szállító szervezetre, természetes

személyre egyaránt;

b) a vámteherre, valamint az azzal kapcsolatos minden eljárásra, ideértve

különösen a vámteher kivetését, kiszabását, nyilvántartását, beszedését,

helyesbítését, visszatérítését, végrehajtását, utólagos ellenõrzését, a

vámteherre részletfizetés, fizetési halasztás engedélyezését, valamint - ha e

törvény lehetõvé teszi - elengedését és mérséklését is, ha az a vámhatóság

hatáskörébe tartozik."

3. §

A Vámtv. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A nemzetközi személyszállítást végzõ

a) magyar vízi jármû fedélzetére - az elsõ hazai kikötõbe érkezés elõtt,

illetve a hazai kikötõ elhagyása után -, valamint

b) a magyar repülõgépek fedélzetére - az elsõ hazai repülõtérre érkezés

elõtt, illetve a hazai repülõtér elhagyása után -,

a tranzitterületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

4. §

A Vámtv. 5. §-ának (2) bekezdése a következõ új mondattal egészül ki:

"Érvényesíteni kell továbbá a hamisított, illetve a bitorlással elõállított

áruk szabad forgalomba kerülésének megakadályozása tárgyában külön

jogszabályban meghatározott elõírásokat is."

5. §

(1) A Vámtv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép és e bekezdés a következõ mondattal egészül ki:

(A vámteher megfizetésének biztosítása érdekében)

"c) a közvámraktárba beraktározott olyan áruk továbbításánál, amelyek után a

vámterhet visszatérítették, illetõleg a forgalmi adókat visszaigényelték

vagy állami támogatást vettek igénybe;"

(a vámáru/áru szállítója vagy birtokosa vámbiztosítékot köteles nyújtani.)

"A c) és f) pont alkalmazása esetén az Egységes Árutovábbítási Eljárásról

szóló Egyezmény alapján továbbított árura az Egyezményben szabályozott

biztosíték nyújt fedezetet. Az e) pont alkalmazása alapján nyújtandó

vámbiztosíték összegébe be kell számítani a jövedéki törvény szerint

bankgaranciában adott jövedéki biztosítékot."

(2) A Vámtv. 7. §-ának (2) - (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(2) A vámárukkal/árukkal kapcsolatos tevékenység engedélyezéséhez

vámbiztosítékot (tevékenységi garanciát) kell nyújtani az e törvényben

meghatározott esetekben és formában. A vámszabadterület, a magánvámraktár

üzemeltetõje és a halasztott vámfizetésre jogosult a központi vámszervtõl

kérheti, hogy az általa nyújtandó vámbiztosíték összegének megállapításakor a

vámteher alapjának számításánál, a több engedély alapján vámeljárás alá vont

azonos vámáru/áru vámterhét csak egy alkalommal, a legmagasabb mértékû

garancia megállapításánál vegyék figyelembe, ha a vámbiztosíték ilyen módon

történõ megállapításához a kérelmezõ az általa vezetett nyilvántartáson

alapuló, ellenõrizhetõ adatokat szolgáltat. Az adatszolgáltatás tartalmát e

törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

(3) A vámbiztosíték - ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - az annak

nyújtására kötelezett választása szerint készpénz, belföldi székhelyû bank

által vállalt vagy felülgarantált külföldi bankgarancia, fedezetigazolás,

továbbá a vámhatóság által feljogosított, magyarországi székhellyel rendelkezõ

szervezet készfizetõ kezességvállalása lehet. A készpénzben nyújtott

vámbiztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége - ha e törvény

ettõl eltérõen nem rendelkezik - nem keletkezhet.

(4) A vámhatóság kezességvállalási engedélyt szakmai szövetségeknek, gazdasági

érdekképviseleteknek, továbbá annak adhat, aki üzletszerûen foglalkozik

nemzetközi szállítmányozással vagy vámközvetítéssel és belföldi székhelyû

hitelintézet vagy belföldi székhelyû hitelintézet által felülgarantált

külföldi bank vagy hitelintézet garanciát vállal a kezességvállalásból

keletkezõ vámteher fizetési kötelezettség teljesítéséért.

(5) A kezességvállalási engedély a bankgarancia érvényességének idõtartama

alatt a bankgarancia összegétõl függõen az alábbiakra jogosítja fel az

engedélyest:

a) ha a bankgarancia összege százezer forint, az engedélyes egy

meghatározott vámhivatalnál azonos idõben összesen ötszázezer forint összegû

vámteherre vállalhat készfizetõ kezességet;

b) ha a bankgarancia összege ötszázezer forint, az engedélyes egy

meghatározott vámhivatalnál azonos idõben összesen kettõ és félmillió forint

összegû vámteherre vállalhat készfizetõ kezességet;

c) ha a bankgarancia összege egymillió ötszázezer forint, az engedélyes egy

területi parancsnokság felügyelete alá tartozó vámhivataloknál azonos idõben

összesen tízmillió forint összegû vámteherre vállalhat készfizetõ kezességet;

d) ha a bankgarancia összege legalább húszmillió forint, az engedélyes

bármely vámhivatalnál vállalhat készfizetõ kezességet összeghatárra tekintet

nélkül;

e) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk/áruk vámterhének

megfizetésére kizárólag az e bekezdés a) - d) pontjaiban rögzített

bankgarancia fedezetén belül vállalható kezesség."

(3) A Vámtv. 7. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi (8) bekezdés jelölése (9) bekezdésre módosul:

"(8) Amennyiben a kezességvállaló az engedélyben meghatározott feltételeket

megszegi, a vámhatóság az engedélyt visszavonja. Ilyen esetben

kezességvállalásra jogosító engedély - az egyéb feltételek megléte esetén is -

csak az engedély visszavonását követõ két év elteltével adható."

6. §

(1) A Vámtv. 8. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép és e bekezdés kiegészül a következõ d) ponttal, ezzel

egyidejûleg a jelenlegi d) és e) pont jelölése e) és f) pontra változik:

(A vámbiztosíték mértékét)

"b) az átviteli rendeltetésû vámáru esetén, valamint belföldi rendeltetésû

gyûjtõáru továbbításánál 15 %-os vámtétel, míg a fogyasztási adóról szóló

törvény és a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén a

Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kiszabott vámteher

összegében, a nem kereskedelmi forgalomban egységesen 15 %-os vámtétel, míg a

jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetén a Kereskedelmi Vámtarifa

vámtételeinek alkalmazásával kiszabott vámteher összegében,

c) a 7. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint a vámáru

forgalomba kerülése esetén fizetendõ vámteher összegében,

d) a 7. § (1) bekezdésének c) pontja esetén a visszatérített vámteher, a

visszaigényelt (levont) forgalmi adó és az igénybevett állami támogatás

összegében,"

(kell megállapítani.)

(2) A Vámtv. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vámraktár és a vámszabadterület üzemeltetéséhez szükséges engedély

kiadásához raktáranként, illetve vámszabadterületenként vámbiztosítékként

(tevékenységi garanciaként) - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó

vámáru/áru kivételével - az egy év alatt tárolni kívánt vagy tárolt vámáru/áru

értékének 1/12 részét figyelembe véve az alábbiakban meghatározott garancia

összeget kell nyújtani:

1. 0 - 10 millió forint betárolt áruértékig 1 millió forint/ év

2. 10 - 50 millió forint betárolt áruértékig 5 millió forint/ év

3. 50 - 100 millió forint betárolt áruértékig 10 millió forint/ év

4. 100 - 150 millió forint betárolt áruértékig 15 millió forint/ év

5. 150 - 200 millió forint betárolt áruértékig 20 millió forint/ év

6. 200 - 250 millió forint betárolt áruértékig 25 millió forint/ év

7. 250 - 300 millió forint betárolt áruértékig 30 millió forint/ év

8. 300 - 350 millió forint betárolt áruértékig 35 millió forint/ év

9. 350 - 400 millió forint betárolt áruértékig 40 millió forint/ év

10. 450 - millió forint betárolt 50 millió forint/év

áruérték felett

A vámbiztosíték összegének módosítási szabályait a törvény végrehajtási

rendelete tartalmazza.

A jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáru/áru raktározása,

vámszabadterületi tárolása esetén a raktározás, illetve tárolás idõtartamára a

vámáru/áru tényleges vámterhének megfelelõ összegû bankgaranciát vagy

fedezetigazolást kell nyújtani."

7. §

A Vámtv. 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9. § Mentes a vámteher biztosítása alól vagy biztosítottnak tekintendõ:

a) valamennyi eljárásban

1. a nemzetközi szerzõdés alapján a vámbiztosíték alól mentesített vámáru;

2. a központi költségvetési szervek részére a központi kincstári

finanszírozás keretében érkezõ vámáru;

3. a nemzetközi szállítást végzõ külföldi tulajdonában lévõ és külföldön

besorolt (lajstromozott) jármû (fuvareszköz) és szállítótartály,

felszerelési, berendezési tárgyaival együtt, továbbá azok alkatrészei és

tartozékai, valamint a külföldi által hat hónapot meg nem haladó

magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljából behozott

külföldi rendszámú gépjármû;

4. az a vámáru, amely után a fizetendõ vámtehernek megfelelõ összeget - a

7.§ (3) bekezdésében írtak szerint vagy a vámhatóságnál - elõre letétbe

helyezték és ezt megfelelõen igazolták;

5. a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk kivételével az aktív

feldolgozás céljából érkezõ vámáru (anyag, valamint továbbfeldolgozáshoz

szükséges munkaeszközök, minták és mintadarabok) - árutovábbítás esetén

akkor, ha ennek ténye a határvámhivatalnál dokumentálható -;

6. jogszabály rendelkezése alapján a bíróság vagy más hatóság birtokába

adott vámáru;

7. a vámhatóság által engedélyezett vámraktárba beraktározott vámáru;

b) az árutovábbítási eljárásban az a) pontban felsoroltakon túl

1. a vasúti, postai, hajózási- és légi forgalomban szállított vámáru, ideértve

a külföldi tulajdonában lévõ és külföldön besorolt (lajstromozott) jármûvet

(fuvareszközt) és szállítótartályt, ameddig a fuvarozó birtokában van;

2. a nemzetközi vámokmány fedezetével szállított vámáru/áru;

3. a halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkezõk saját vámáruja."

8. §

A Vámtv. 10. §-a (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vámbiztosíték indokoltsága akkor szûnik meg, ha a vámárut/árut

külföldre vagy vámszabadterületre kiszállították, belföldi forgalom számára

vámkezelték, - amennyiben e törvény eltérõen nem rendelkezik - arra az

esedékessé váló vámterhet megfizették, vámhivatali felügyelet mellett

megsemmisítették, közvámraktárba beraktározták vagy ellenszolgáltatás nélkül

az államnak felajánlották és azt a vámhatóság elfogadta, illetve amennyiben a

29. §-ban elõirányzott vámérték felülvizsgálat eredménye az ügyféli kérelem

megalapozottságát támasztja alá, továbbá ha a kiviteli célból szállított

adózatlan jövedéki terméket a jövedéki üzembe visszaszállítják és készletre

veszik."

9. §

A Vámtv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A 15. §-ban hivatkozott vámpótlék vagy ezzel azonos hatású fizetési

kötelezettség megállapítása esetén ezeket a vámtarifa vámtételei, valamint a

(3) bekezdésben meghatározott vámtétel mellett kell a vámkiszabásnál

alkalmazni."

10. §

(1) A Vámtv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámáru után vámterhet

kell fizetni. A vámfizetési kötelezettség a vámteher megfizetésének

kötelezettségét jelenti."

(2) A Vámtv. 13. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Amennyiben az exportõr nemzetközi szerzõdés alapján biztosított

piacrajutási kedvezmények igénybevételéhez szükséges származási igazolás

kiadását kérelmezi, az igazolás kiadásának feltétele a nemzetközi szerzõdés

származási szabályaiban elõírt vámfizetési kötelezettség teljesítése."

11. §

A Vámtv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § A vámáru vagy kivitelre kerülõ áru származásának származási okmánnyal

történõ igazolása a származáshoz kötött kedvezményes elbánás igénye esetén

kötelezõ. A kivitelre kerülõ áruk esetében a nemzetközi szerzõdés alapján

származási igazoláshoz kötött kedvezményes elbánáshoz az exportõr részérõl

igényelt származási igazolás kiadásának feltételeként azonban érvényesíteni

kell a nemzetközi szerzõdésben vállalt kötelezettségeket."

12. §

(1) A Vámtv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kiszabásra kerülõ vám alapja a vámáru vámértéke. Amennyiben a vám

kiszabására a kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolásának céljából

kerül sor, a vám alapjául az exportáruba beépített import vámáru vámterületre

történõ bekerülésekor megállapított (bevallott) vámértéket kell figyelembe

venni."

(2) A Vámtv. 20. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi (4) - (7) bekezdés számozása (5) - (8) bekezdésre módosul:

"(4) Az ipari vámszabadterületrõl belföldre szállított vámáru belföldi

forgalom számára történõ vámkezelésekor a vám alapját - függetlenül attól,

hogy a vámáruban belföldi eredetû áru értéke is szerepel - az (1) bekezdésben

foglaltak szerint kell megállapítani. Ilyen esetben a belföldi forgalom

számára való vámkezelésnél a 153. § (1) - (2) bekezdéseinek rendelkezéseit is

alkalmazni kell."

(3) A Vámtv. 20. §-ának (7) bekezdése helyébe - (8) bekezdéseként - a

következõ rendelkezés lép és e § a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Nem szükséges vámértékbevallást csatolni:

a) ha a vámáru vámértéke nem éri el küldeményenként az egymillió forintot és

a vámérték meghatározása a 21. § rendelkezései szerint történt;

b) az árutovábbítási eljárásban;

c) vámraktárban való raktározáskor;

d) a kiviteli ellenõrzés, a passzív feldolgozás és az ideiglenes kivitel

esetén;

e) minden olyan - az a) - d) pontban nem említett - esetben, amikor a

vámkezeléshez számla benyújtása nem kötelezõ.

Ez esetekben úgy kell eljárni, mintha a vámkezelést kérõ a vámérték bevallást

csatolta volna.

(9) A vámhatóság a (7) bekezdés a) pontjában és a (8) bekezdés a) pontjában

meghatározott értékhatár alatti értékû vámáru esetében is kérheti a vámérték

bevallást, ha az a vámérték megállapításához szükséges."

13. §

A Vámtv. 21. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(Az egymással kapcsolatban álló személyek közötti eladáskor az ügyleti érték

elfogadható és az áruk értékelése az (1) bekezdés rendelkezései alapján

történik, ha az importõr bebizonyítja, hogy a szóban forgó érték szorosan

megközelíti az egy idõben vagy közel azonos idõben elõforduló alábbi értékek

egyikét:)

"b) a 25. §, valamint a 26. § rendelkezései szerint meghatározott azonos vagy

hasonló áruk vámértékét;"

14. §

A Vámtv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha sem az importált árukat, sem azonos vagy hasonló importált árukat nem

adtak el az értékelendõ áruk importjának idõpontjában, illetõleg

megközelítõleg azonos idõpontban, akkor a vámérték az (1) bekezdés

rendelkezéseinek megfelelõen azon az egységáron alapul, amelyen az importált

árukat vagy az azonos vagy hasonló importált árukat Magyarországon az

értékelendõ áru importját követõ legkorábbi idõpontban, de legkésõbb kilencven

napon belül, változatlan állapotban eladták."

15. §

A Vámtv. 32. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"A nem kereskedelmi forgalomban beérkezõ vámáru után fizetendõ vám alapja a

vámárunak külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint

levonható vagy visszatéríthetõ adó levonása után fennmaradó külföldi ára."

16. §

A Vámtv. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35. § A beléptetés a jelentkezési, az árubemutatási, továbbá a nem

természetes személy által lebonyolított kereskedelmi forgalomban az

árubejelentési kötelezettségek teljesítésének a határvámhivatal általi

elfogadásából, a behozatal feltételeinek megállapításából, kereskedelmi

forgalomban az ellenõrzõ vizsgálatból, valamint a további vámkezelés iránti

kérelem elfogadásából áll."

17. §

A Vámtv. 44. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"Az átmeneti megõrzés idõtartama legfeljebb harminc nap lehet. Ha azonban az

átmeneti megõrzésre hatósági engedély hiánya miatt került sor és az engedély

megszerzése iránt a kérelmet a belépést, - végre nem hajtható vámkezelés

esetében az árunyilatkozat visszaadását vagy visszautasítását - követõ két

munkanapon belül benyújtották és ezt a tényt a vámhivatalnál a harminc napos

határidõn belül igazolták, akkor a határidõ legfeljebb a hatósági engedély

kiadását követõ 10. munkanapon jár le."

18. §

A Vámtv. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmat tiltó vagy

korlátozó egyéb jogszabályok - ideértve a vonatkozó nemzetközi jogi

kötelezettségeket is - rendelkezéseit a vámkezelés során érvényesíteni kell.

Az áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselõ jogok kivitelérõl, illetve

behozataláról szóló jogszabály rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni az

olyan vámáruk/áruk vámkezelésénél, amelyek nem tartoznak a külkereskedelemrõl

szóló 1974. évi III. törvény hatálya alá."

19. §

A Vámtv. 52. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az írásbeli árunyilatkozatok fajtáit, alaki és tartalmi követelményeit,

valamint az Egységes Vámárunyilatkozat (a továbbiakban: EV) gyártásának

feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. Alkalmazási és

kitöltési szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg."

20. §

A Vámtv. 53. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"53. § (1) A vámáruról és áruról - amennyiben e törvény vagy nemzetközi

egyezmény másként nem rendelkezik - az EV kitöltésével és a vámhivatalnál

történõ benyújtásával kell árunyilatkozatot adni. A külön engedéllyel

rendelkezõk a belföldi forgalom számára történõ vámkezeléshez, valamint a

kiviteli ellenõrzéshez szükséges árunyilatkozatot összevont formában is

benyújthatják.

(2) Összevont árunyilatkozat adását a vámhivatal annak engedélyezheti,

aki/amely szerv:

a) vámszempontból megbízható és

b) tömegáru vagy azonos áruk nagytömegû behozatala esetén halasztott

vámfizetési engedéllyel rendelkezik vagy

c) tömegárut vagy azonos nagytömegû árut kíván kivinni.

Nem engedélyezhetõ összevont árunyilatkozat adása a jövedéki törvény hatálya

alá tartozó és a külön jogszabály szerint fokozott ellenõrzést igénylõ

termékekre, továbbá olyan vámárura/árura, amelynek behozatalát vagy kivitelét

jogszabály tiltja vagy szállítmányonként bemutatandó engedélyhez, igazoláshoz

köti."

21. §

(1) A Vámtv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vámkezelés céljából benyújtott írásbeli árunyilatkozatot a vámhatóság

az átvételkor köteles ellenõrizni és ha az az elõírásnak megfelel, elfogadni."

(2) A Vámtv. 55. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az elfogadott árunyilatkozatot a vámhatóság nyilvántartásba veszi és a

vámkezelést kérõvel egyidejûleg közli, hogy a vámkezelést mikor és milyen

módon fogja megkezdeni. Amennyiben a vámkezelés feltételei fennállnak, a

vámhatóság a vámkezelést az árunyilatkozat elfogadásának napján, - de

legkésõbb az elfogadástól számított három munkanapon belül - köteles

elvégezni. Gyorsan romló áruk és adminisztratív vámkezelés esetén, továbbá a

vámszervezet központi szerve által kiadott általános engedély alapján a

vámkezelést az árunyilatkozat elfogadása napján kell elvégezni."

22. §

A Vámtv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az árutovábbításkor a vámhivatal - a vámkezelést kérõ kérelmét is

figyelembe véve - meghatározza a rendeltetési vámhivatalt és a vámáru

bemutatási határidejét, amelyen belül a vámáru/áru további vámkezelését,

illetve kiléptetését kell kérni."

23. §

A Vámtv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vasúti, a hajózási és a postaforgalomban fuvarozott vámáru, valamint a

külföldi tulajdonában lévõ és külföldön besorolt (lajstromozott) jármû

(fuvareszköz) és szállítótartály továbbítására - a (3) bekezdésben

meghatározott feltétel fenntartása mellett - e törvény végrehajtási rendelete

egyszerûsített szabályokat határozhat meg."

24. §

A Vámtv. 65. §-ának felvezetõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Mentesek a raktárdíj fizetési kötelezettség alól a kizárólag vámhivatal által

üzemeltetett vámraktárban raktározott alábbi vámáruk/áruk:"

25. §

A Vámtv. 67. §-a (3) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(Az engedélyt ki kell adni, ha)

"e) a kérelmezõ a tevékenységéhez vámbiztosítékkal rendelkezik,

f) a kérelmezõ a raktárra vonatkozó hatósági engedélyekkel rendelkezik."

26. §

A Vámtv. 68. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata után a következõ mondattal

egészül ki:

"Az egyszerûsített eljárásban üzemeltetett magánvámraktár esetén - amennyiben

a beraktározás a vámáru exporttermékbe történõ beépítése céljából történik - a

készáru külföldre történõ kiviteli vámkezelésénél az áru kedvezményes

származásának igazolási kérelme esetén, a származási elõírások tekintetében

érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt feltételeket

is."

27.§

A Vámtv. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. § (1) A beraktározónak a 66-70. §-okban meghatározott vámárura vonatkozó

jogai és kötelezettségei értelemszerûen vonatkoznak a közvámraktárba

beraktározott árura is.

(2) A közvámraktárba beraktározott áru esetében a beraktározó jogai és

kötelezettségei az áru igazolt külföldi tulajdonosára is vonatkoznak.

(3) A vámraktár létesítésére vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az

engedélyezés feltételei már nem állnak fenn, továbbá, ha a raktárengedélyes az

elõírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy a vámjogszabályban foglalt

rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsértette. Az ilyen

raktárengedélyes vagy üzemeltetõ részére két éven belül újabb létesítési

engedély nem adható."

28. §

(1) A Vámtv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az aktív feldolgozás vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség

megállapításából, a vámteher kiszabásából, az azonosság biztosításából,

valamint a visszaviteli határidõ megállapításából, az elszámolás feltételeinek

megállapításából és jóváírásából, jövedéki termék esetében a belföldi

forgalomba kerülés esetére fizetendõ vámterhek biztosításából áll."

(2) A Vámtv. 73. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az aktív feldolgozásban vámkezelt vámárukkal a visszaviteli határidõ

lejártát követõ ötödik munkanapig kell elszámolni. Elszámolás alatt - a 90. §

(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a vámáru külföldre történõ

kiszállításának, közvámraktárba kivitel céljából történõ beraktározásának vagy

belföldi forgalom számára, illetve újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes

behozatalban történõ vámkezelésének igazolását kell érteni. Amennyiben a

vámáru újbóli aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történõ

vámkezelésével kérik az elszámolást, akkor a módosított bérmunka szerzõdés

vagy az új eljárásra vonatkozó szerzõdés bemutatása szükséges. A vámáru

külföldre történõ kiszállítása melletti elszámolásnál - amennyiben a

kedvezményes elbánásra jogosító származás igazolását kérik - érvényt kell

szerezni a nemzetközi szerzõdésekben vállalt kötelezettségeknek is."

29. §

A Vámtv. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"74. § (1) Az aktív feldolgozásban történõ vámkezelést a vámhivatal akkor

engedélyezi, ha

a) a feldolgozásra kerülõ vámáru behozatalát az Ipari, Kereskedelmi és

Idegenforgalmi Minisztérium engedélyezte vagy az engedélyt - külön jogszabály

rendelkezése szerint - megadottnak kell tekinteni,

b) ahhoz az illetékes környezetvédelmi hatóság jogerõs elõzetes engedélyével

hozzájárult,

c) a kérelmezõ a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ

szervezet,

d) a kérelmezõ vámszempontból megbízható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezés részletes szabályait e törvény

végrehajtási rendelete állapítja meg."

30. §

A Vámtv. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ideiglenes behozatalban kell vámkezelni azt a vámárut, amely a

külföldi - ideértve a 77. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott személyt

is - tulajdonjogának fenntartása mellett, ideiglenes használat, bemutatás vagy

kipróbálás céljából, visszaviteli kötelezettséggel lépi át a vámhatárt."

31. §

A Vámtv. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az ideiglenes behozatal vámvizsgálatból, a vámáru azonosításából, a

vámfizetési kötelezettség és a visszaviteli határidõ megállapításából, a

vámteher kiszabásából, a vámáru belföldi forgalomba kerülése esetén fizetendõ

vámteher biztosításából és a vámáru elszámolásából áll. A vámárut/árut

fuvarozó szállítóeszközök ideiglenes behozatalára és használati feltételeire,

továbbá a külföldi által hat hónapot meg nem haladó belföldi tartózkodás

idejére, ideiglenes használatra behozott gépjármû vámkezelésére vonatkozó

eltérõ szabályokat e törvény végrehajtási rendelete határozza meg."

32. §

(1) A Vámtv. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(1) E törvény alkalmazása szempontjából ideiglenes használatnak minõsül:

a) nemzetközi szerzõdés, egyezmény alapján külföldrõl ideiglenes használatra

behozható vámáru;

b) bérleti és haszonbérleti szerzõdés alapján behozott vámáru, a

személygépkocsi kivételével;

c) a bérleti szerzõdés vagy megállapodás alapján behozott, külföldi

tulajdonában lévõ és külföldön besorolt (lajstromozott), vámáru/áru

szállítására szolgáló, valamint a nemzetközi utasforgalmat bonyolító jármû

(fuvareszköz) és szállítótartály, a felszerelési, berendezési tárgyaival

együtt (ideértve a lökésmérõ készülékeket is). Az említett jármûvek javítására

és szokásos karbantartására szolgáló felszerelési, berendezési tárgyakat akkor

is ideiglenes behozatalban kell vámkezelni, ha azokat nem a jármûvel, hanem

elõre vagy utána szállítják;

d) a haszonkölcsön szerzõdés alapján behozott vámáru, a személygépkocsi

kivételével;

e) a külföldi szervezet által behozott vagy beküldött, a vállalkozási

szerzõdésben meghatározott és az általa vállalt munkákhoz szükséges eszközök

(így különösen: munkaeszköz, felszerelési tárgy);

f) az idényjellegû mezõgazdasági munkák végzésére szerzõdés alapján legfeljebb

hatvan napra behozott mezõgazdasági gép;

g) az aktív feldolgozáshoz, valamint az exportáruk elõállításához

ellenszolgáltatás nélkül behozott minták és mintadarabok;

h) a megsérült és nem használható magyar gépjármû helyett a javítás

megtörténtéig a külföldi biztosító társaság által rendelkezésre bocsátott

külföldi forgalmi rendszámú gépjármû, legfeljebb hatvan napig;

i) a Magyar Köztársaságban ideiglenesen tartózkodó külföldi szervezet és

természetes személy, valamint a külföldi állandó lakhellyel rendelkezõ, de

ideiglenesen belföldön tartózkodó magyar állampolgár, továbbá a külföldön

munkát végzõ magyar állampolgár által magyarországi tartózkodási idejére az

életviteléhez szükséges, nem kereskedelmi mennyiségben és jelleggel behozott

vámáruk. Személygépkocsi vámkezelése esetén e jogcím alkalmazása tekintetében

nem kereskedelmi mennyiségnek (jellegnek) minõsül a gépjármûvezetõi

engedéllyel rendelkezõ, ebben a pontban felsorolt természetes személyek

részére egy-egy darab személygépkocsi vámkezelése.

Amennyiben külföldi állampolgár kérelmére a 113. § (1) - (4) bekezdése alapján

személygépkocsit vámmentesen vámkezeltek, a vámmentes vámkezeléstõl számított

három éven belül e pont alapján részére személygépkocsi nem vámkezelhetõ;

j) a nemzetközi fuvarozást végzõ légi jármû külföldön történõ meghibásodása

esetén a hazatérés idejére kölcsönkapott alkatrész.

(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontja alapján történõ vámkezelés esetében az

ideiglenes behozatal minden megkezdett hónapjára a kiszabott és az általános

forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó összegével csökkentett vámteher két

százalékát kell megfizetni - kivéve a (3) bekezdésben foglalt eseteket -, ha

a vámáruval a visszaviteli határidõn belül annak külföldre történõ

visszaszállításával, közvámraktárba kivitel céljából történõ beraktározásával,

vagy ismételt ideiglenes behozatalban történõ vámkezelésének igazolásával

számoltak el. Az így fizetendõ összeg a kiszabott vám, vámkezelési díj és

statisztikai illeték, továbbá a 15. § alapján kiszabott vámteher összegét nem

haladhatja meg."

33. §

A Vámtv. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut a vámhivatal köteles

kiadni, ha az eljárás lefolytatása során jogszabálysértõ cselekmény

elkövetését

nem állapított meg és a kiszabott vámterhet megfizették vagy arra

vámbiztosítékot nyújtottak, (ideértve az e törvény alapján biztosítottnak

tekintett eseteket is) illetve annak megfizetésére - amennyiben e

törvény másként nem rendelkezik - halasztott vámfizetési jogosultságot,

illetõleg fizetéshalasztást vagy részletfizetést engedélyeztek."

34. §

A Vámtv. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A magyar honosságú szállítóeszköz fuvarozási tevékenység végzése céljából

történõ ideiglenes kiviteli vámkezelése külön árunyilatkozat benyújtása nélkül

kérhetõ."

35. §

(1) A Vámtv. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vámszabadterület létesítésére a vámszervezet központi szerve az Ipari,

Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, a

Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, a Közlekedési,

Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal, valamint a Földmûvelésügyi

Minisztériummal, illetve az általuk kijelölt szervekkel egyetértésben ad

engedélyt."

(2) A Vámtv. 90. §-ának (6) bekezdése a következõ új mondattal egészül ki:

"Nem szükséges felmentés ahhoz, hogy az ipari vámszabadterületre betárolt

vámáru megmunkálásának egyes fázisait belföldi alvállalkozó végezze el. Ilyen

esetben az aktív feldolgozás azonban csak a vámáru külföldre történõ -

ideértve a vámszabadterületet is - kiszállításával számolható el."

36. §

(1) A Vámtv. 92. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A kedvezményes elbánásra jogosító származási bizonyítvány kiállításának

igénye esetén azonban érvényesíteni kell a nemzetközi kötelezettségekben

vállalt feltételeket is."

(2) A Vámtv. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vámszabadterületre a feldolgozás (továbbfeldolgozás) céljából

kiszállított árut a kiviteli eljárásra elõírt rendelkezések szerint kell

vámkezelni."

37. §

A Vámtv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Vámmentes - ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik - a külföldi

szerzõdõ fél vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül a részére

gyártott, az exportáruba beépítésre kerülõ anyag, alkatrész, továbbá az

exportáru csomagolására, adjusztálására beküldött anyag, amennyiben a belföldi

forgalom számára vámkezelendõ vámáru arányban áll a kivitelre kerülõ

árumennyiséggel. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell a külföldivel kötött

szerzõdést."

38. §

A Vámtv. 109. §-a a következõ új (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Vámmentesen vámkezelhetõk azok a vámáruk is, amelyeket zártkörû diplomata

boltban, a (3) - (5) bekezdésben meghatározott személyek részére hoznak

forgalomba. A diplomatabolt köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelybõl a

vásárlás mennyisége a kedvezményre jogosult vevõk szerinti bontásban

ellenõrizhetõ. A diplomataboltban történõ vásárlás indokoltságának

ellenõrzéséhez a Külügyminisztérium ad igazolást. Az igazolás a vásárolt áruk

mennyiségének ellenõrzésére is szolgál. A diplomataboltba betárolt vámáruk más

célra csak a vámteher megfizetése után használhatók fel."

39. §

A Vámtv. 110. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"Vámmentes útiholminak minõsülnek a belföldön állandó lakóhellyel rendelkezõ

utasok, fuvarozó vállalati alkalmazottak által a külföldi utazások

idõtartamára, személyes használatra vagy hivatásuk gyakorlására magukkal vitt

és visszahozott vagy külföldi tartózkodásuk során - a tartós fogyasztási cikk

kivételével - ilyen célra vásárolt használati tárgyak."

40. §

A Vámtv. 111. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Vámmentesek a katonai temetõk létrehozásához, fenntartásához,

felújításához, áthelyezéséhez, valamint megszüntetéséhez szükséges,

ellenszolgáltatás nélkül küldött anyagok."

41. §

(1) A Vámtv. 113. §-a (1) bekezdésének a) - b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"a) beköltözésük elõtt legalább hat hónapon keresztül tulajdonukban voltak

és

b) mennyiségük a szokásos családi szükségletet nem haladja meg."

A Magyar Köztársaságban ideiglenesen tartózkodó - tanulmányokat folytató,

dolgozó - külföldi állampolgár esetében a két évet meghaladó külföldi

tartózkodást az ideiglenes tartózkodásának megkezdése elõtti idõpontban kell

vizsgálni. Kérelmükre személygépkocsi vámmentesen mindaddig nem vámkezelhetõ,

amíg részükre a vámhivatal ideiglenes behozatalban vámkezelt személygépkocsit

tart nyilván."

(2) A Vámtv. 113. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az (1) - (3) bekezdés alapján gépjármû csak vezetõi engedéllyel

rendelkezõ személy (családtag) esetében vámkezelhetõ. Az (1) bekezdésben

meghatározott jogcímen vámmentesen behozott személygépkocsi három éven belül

csak a behozatalkori vámteher kamattal növelt összegének megfizetése után

idegeníthetõ el. Az (1) - (3) bekezdés alapján vámmentes vámkezelés az elsõ

vámkezeléstõl számított egy éven belül kérhetõ."

(3) A Vámtv. 113. §-a (9) bekezdésének felvezetõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"(9) Az (5) bekezdésben meghatározott személyek által a (6), (11) és (12)

bekezdésben foglalt elõírások figyelembe vételével behozott személygépkocsi:"

42. §

A Vámtv. 116. §-ának (1) - (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"116. § (1) Vámmentesek a vonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezéseinek

megfelelõen behozott

a) oktatási és tudományos mûszerek és készülékek, valamint az

b) oktatási, kulturális jellegû vizuális és auditív anyagok, könyvek,

dokumentumok, újságok, folyóiratok, mûalkotások, mûtárgyak, valamint a vakok

számára készült dombornyomású kiadványok és azok a vakok részére készült

tárgyak, amelyek a vakok intézményei vagy az õket segélyezõ szervezetek

részére érkeznek.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a vámmentességi jogcím

alapja a mûszerek és készülékek felhasználási célja.

(3) Amennyiben a nemzetközi megállapodás a vámmentes vámkezelést csak az

illetékes hatóság által kijelölt szervezetek részére biztosítja, a kijelölést

a szakminisztériumok véleményének kikérése után a vámszervezet központi szerve

végzi. A kijelölés feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."

43. §

(1) A Vámtv. 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Vámmentesek a törzskönyvezési értékelés vagy az engedélyezett tudományos

vizsgálat céljából ellenszolgáltatás nélkül beérkezõ humán- és

állatgyógyászati, továbbá növényvédelmi célú készítmények küldeményei."

(2) A Vámtv. 117. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a

jelenlegi (9) bekezdés jelölése (9) bekezdésre módosul:

"(8) Vámmentes a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tagjai

részére beérkezett és igazoltan vakok részére értékesített, kifejezetten a

vakoknak készült tárgy, továbbá rehabilitációs eszköz, ha annak szükségességét

és mennyiségét a kezelõorvos igazolja."

44. §

A Vámtv. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Vámmentes az ellenszolgáltatás nélkül érkezõ könyv, folyóirat, zenemû,

levél, okmány és ügyirat, ideértve a posta, szállítmányozó, fuvarozó és

utazási iroda részére ellenszolgáltatás nélkül érkezõ nemzetközi díjszabás és

menetrendkönyv, továbbá az ellenszolgáltatás nélkül érkezõ külföldi autópályán

felhasználásra kerülõ matrica."

45. §

A Vámtv. 125. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki,

egyidejûleg a jelenlegi c) - f) pont megjelölése d) - g) pontra változik:

(Vámfizetésre kötelezett)

"c) a megbízó, akinek a számlájára a megbízott a vámkezelést kéri,"

46. §

A Vámtv. 126. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

(A vámfizetésre kötelezettség szempontjából, a vámárut jogellenesen belföldi

forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki)

"b) a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtõl függõen, vámmentesen,

kedvezményesen vagy az elõírásoknak megfelelõen más módon vámkezelt, továbbá a

vámjogszabályoknak megfelelõen behozott vámárut a korlátozástól, illetõleg a

feltételtõl vagy a jogszabály rendelkezésétõl eltérõen elidegenít, megtart,

használ, felhasznál, megsemmisít, bérbe, használatba, lízingbe ad vagy ezek

megvalósításában közremûködik."

47. §

A Vámtv. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A vámteher vagy a vámbiztosíték megállapítása és beszedése szempontjából

az (1) bekezdés szerinti lényeges körülmények a vámáru jellege, értéke,

mennyisége, származása, vámtarifaszáma és vámtétele, a vámfizetésre kötelezett

hivatalos azonosító száma, valamint minden olyan körülmény, amely a vámterhek

fizetését, a vámmentességet vagy a vámkezeléshez szükséges engedély megadását

befolyásolja."

48. §

A Vámtv. 128. §-ának (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

"Vámterhet kell kiszabni továbbá a kedvezményes elbánásra jogosító származás

igazolásának igénye esetén, a nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt

elõírások szerint."

49. §

A Vámtv. 131. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az aktív feldolgozásban és ideiglenes behozatalban vámkezelt vámáru után

kiszabott vámteher - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - a belföldi

forgalomba hozatal napján vagy legkésõbb a visszaviteli határidõ lejártát

követõ napon esedékes, feltéve, ha azzal nem számoltak el."

50. §

(1) A Vámtv. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az esedékes vámterhet - a (2) és (5) bekezdésekben, a 133. §-ban

foglaltak, valamint a központi költségvetési szervek részére a kincstári

finanszírozás terhére érkezõ vámáruk kivételével - a vámáru kiadása elõtt, a

közlést követõ öt munkanapon belül kell a vámfizetésre kötelezettnek a fizetés

jogcímeinek megfelelõen elkülönített bevételi számlára megfizetni (azonnali

vámfizetés). A kincstári finanszírozás terhére a központi költségvetési

szervek részére vámkezelt vámáruk vámterhének megfizetésénél a kincstári

elszámolások szabályozására vonatkozó elõírásokat kell figyelembe venni. A

vámfizetésre kötelezett a határozat kézhezvételétõl számított tizenöt

munkanapon belül köteles igazolni a vámhatóságnál a vámteher megfizetésére

vonatkozóan a Magyar Államkincstárnál tett intézkedését. A kedvezményes

elbánásra jogosító származási igazolás kiadásának feltételeként kiszabott

vámteher megfizetése a származási igazolás kiadása elõtt a vámteher

megfizetésére vonatkozó általános szabályok szerint történik azzal az

eltéréssel, hogy a származási bizonyítvány kiadásához halasztott vámfizetés

esetén is szükséges a vámteher fizetés megtörténtének igazolása."

(2) A Vámtv. 132. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"(5) A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt adhat arra, hogy a

vámfizetésre kötelezett a vámterhet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével

- az esedékességtõl számított tizenöt munkanapon belül fizesse meg (halasztott

vámfizetés). A halasztott vámfizetésre engedély akkor adható ki, ha a

kérelmezõ

a) vámszempontból megbízható és a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét

hónapban rendszeresen - átlagosan legalább heti egy alkalommal - kért vámteher

fizetéssel járó vámkezelést;

b) számláját vezetõ pénzintézet a kiszabásra kerülõ vámteher megfizetésére

legalább a megelõzõ tizenkét havi vámteher fizetési kötelezettség egy hónapra

esõ átlagának erejéig, legfeljebb 200 millió forint összegû, jövedéki termék

esetében három hónapra esõ átlagának erejéig, legfeljebb 400 millió forint

összegû garanciát vállal;

c) vámszempontból megbízható és nem rendelkezik ugyan az a) pont szerinti

egyéb feltételekkel, de

1. a kérelem benyújtását megelõzõ tizenkét havi vagy ennek hiányában a

tervezett forgalmának havi átlag vámterhe meghaladja a 10 millió forintot és

2. az 1. alpontban megállapított vámterhe után a b) pontban meghatározott

bankgarancia kétszeresét nyújtja. Az így kiadott engedély egy évre érvényes,

ezt követõen az a) és b) pont szerinti feltételek esetén és mellett lehet a

kérelmezõ részére új engedélyt kiadni. Az ilyen egy évre szóló engedély

azonos kérelmezõ részére csak egyszer adható;

d) valamint rendelkezik a társaság cégjegyzékbe való bejegyzését igazoló,

három hónapnál nem régebbi igazolással, amennyiben a kérelmezõt külön

jogszabály szerint be kell jegyezni a cégnyilvántartásba.

(6) Jövedéki termékek esetében csak meghatározott termékekre vagy

termékkörre adható ki halasztott vámfizetési engedély úgy, hogy az (5)

bekezdés a) - d) pontjaiban rögzített feltételeknek az engedélyben foglalt

termékkörre is teljesülnie kell."

(3) A Vámtv. 132. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Ha a vámfizetésre kötelezettnek a halasztott vámfizetési engedély kiadása

után - folyamatos tevékenység mellett - két éven keresztül nem keletkezik

vámtartozása, az (5) bekezdés b) pontjában elõírt bankgarancia mértékét az

átlagos évi vámteher 4 %-ában, jövedéki termék esetében 12 %-ában kell

megállapítani."

(4) A Vámtv. 132. §-a a következõ új (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A központi költségvetési szervek részére a kincstári finanszírozás

terhére történt vámkezelés esetén a vámteher megfizetésének igazolására a

vámkezelés és a kincstári teljesítésrõl szóló igazolás együttesen szolgál."

51. §

(1) A Vámtv. 137. §-a (1) bekezdésének felvezetõ mondata és b) pontja helyébe

a következõ rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy törvény eltérõen nem rendelkezik, a

befizetett vámterhet - a vámmal együtt fizetett forgalmi adók kivételével - a

vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köteles

visszatéríteni, ha:"

"b) a befizetésre a vámhatóság hivatalból történõ intézkedése miatt került sor

és a vám esedékessége napjától számított három hónapon belül a vámfizetésre

kötelezett igazolja, hogy az aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban

kezelt vámáruval az e törvény 73. §-ában foglalt elszámolási feltételeknek a

visszaviteli határidõ lejártáig eleget tett;"

(2) A Vámtv. 137. §-ának (1) bekezdés d) pontja 3. alpontja helyébe a

következõ rendelkezés lép:

(Amennyiben nemzetközi szerzõdés vagy törvény eltérõen nem rendelkezik, a

befizetett vámterhet - a vámmal együtt fizetett forgalmi adók kivételével - a

vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köteles

visszatéríteni, ha:)

(d) (a vámfizetésre kötelezett vagy az exportõr a vám esedékességétõl

számított két éven belül igazolja, hogy)

"3. a belföldi forgalom számára vámkezelt árut az exportált termékbe

igazoltan beépítette, illetve annak elõállításához felhasználta és az

exportáru külföldre való kiszállítása megtörtént. A visszatérítés további

feltétele, hogy a vámfizetésre kötelezett az importárut terhelõ vám- és

adófizetési kötelezettségének igazoltan eleget tett, illetve az exportõr

belföldi szállítójától vámmal és egyéb költséggel terhelt import eredetû árut

szerzett be és ezt számlával igazolja."

(3) A Vámtv. 137. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, a (3) bekezdés

helyébe - (4) bekezdésként- a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a (2) -

(5) bekezdések számozása (3) - (6) bekezdésekre módosul:

"(2) A vámhatóság a vámfizetésre kötelezett vagy exportõr számára e § alapján

visszatéríthetõ vámterhet a kérelmezõ vámteher tartozása vagy az állami

adóhatóság és társadalombiztosítási szerv vámhatósági megkeresésében közölt

tartozásai összegéig visszatarthatja. A visszatartásról a vámhatóság a

kérelmezõt határozattal értesíti. A vámhatóság a visszatartott összegbõl nyolc

napon belül utalja át a megfelelõ összeget a megkeresõ szervnek a kérelmezõvel

szemben fennálló követelésének fedezetére."

"(4) E § rendelkezésének alkalmazása szempontjából a külföldre történõ

kiszállítás fogalmával egy tekintet alá esik, ha az árut a jogszabály

elõírásainak megfelelõen, igazoltan tranzitterületre vagy közvámraktárba,

illetve feldolgozási céllal vámszabadterületre beszállították."

52. §

(1) A Vámtv. 141. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben meghatározott:

a) jelentkezési, árubejelentési, árubemutatási, árunyilatkozat benyújtási,

b) az átmeneti megõrzésre, a vámfelügyeletre és a vámkezelésre vonatkozó,

c) más, a vámhatóság által végzett ellenõrzési eljárás feltételeinek

biztosítására jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése, az

ellenõrzés akadályozása, továbbá

d) a vámszabadterülettel és tranzitterülettel összefüggõ kötelezettségek

megszegése

esetén az eljáró vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki."

(2) A Vámtv. 141. §-a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a

vámteher megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával

vagy egyéb rosszhiszemû magatartással függ össze."

53. §

(1) A Vámtv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(ha e törvény eltérõ rendelkezés nem tartalmaz,)

"b) az engedélyezett fizetési halasztás, illetve részletfizetés idejére,

valamint, ha a feltételtõl függõ vámmentesség vagy vámkedvezmény

alkalmazásával vámkezelt vámáru után a vámterhet a feltétel feloldása

érdekében utólag megfizetik, a jegybanki alapkamat 365-öd részét"

(kell naponta megfizetni.)

(2) A Vámtv. 142. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A kamatot a fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a határidõ

lejártát követõ naptól a teljesítés napjáig, egyéb esetekben a vámteher

közlésének napjától az engedélyezett határidõ napjáig terjedõ idõszakra kell

felszámítani. Amennyiben a kamatfizetési kötelezettség azért keletkezik, mert

a vámkedvezmény alkalmazásával vámkezelt vámáru után a vámterhet a feltétel

feloldása érdekében utólag megfizetik, a kamatszámítás kezdõ idõpontja a

belföldi forgalom számára történõ vámkezelés napján kezdõdik. A kamat alapja a

vámteher vagy a vámteher különbözete."

54. §

(1) A Vámtv. 143. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Amennyiben nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, a vámkezelés

költségeinek megtérítése céljából - a vámmal együtt - a (2) bekezdésben és e

törvény végrehajtási rendeletében megállapított mértékû vámkezelési díjat kell

fizetni a (3) bekezdésben foglalt kivétellel."

(2) A Vámtv. 143. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Kérelemre a pénzügyminiszter a kereskedelmi forgalomban 1998. december

31-ig behozott vámárukra kiszabott statisztikai illeték és vámkezelési díj

megfizetése alól felmentést adhat, ha annak nemzetgazdasági indokoltsága

fennáll.

E rendelkezés alkalmazásánál nemzetgazdaságilag indokoltnak tekinthetõ

különösen az, ha

a) a behozatal gazdaságilag elmaradott térség ipari fejlesztését segíti;

vagy

b) a beszerzés, a foglalkoztatás biztosítása, bõvítése érdekében a meglévõ,

stabil piaci pozíciójú ipari kapacitások változatlan feltételû mûködését

biztosítja; vagy

c) a gazdálkodó termeléséhez felhasznált nyersanyagok, alapanyagok

gazdaságos behozatala meghatározott ország(ok)hoz kötõdik, amely beszerzés

átterelése hasonló feltétellel nem biztosítható.

A feltételek fennállását a gazdálkodó igazolja. A feltételek nem teljesülése

esetén a statisztikai illeték és vámkezelési díj összegét utólag az e

törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása mellett kell megfizetni.

A részletes eljárási szabályokat e törvény végrehajtási rendelete

tartalmazza."

55. §

(1) A Vámtv. 144. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A felmerült szakértõi és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérõnek akkor

kell megfizetnie,)

"c) ha az utóellenõrzés megszakítása miatt költség merül fel;"

(2) A Vámtv. 144. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) Az ideiglenesen megnyitott határátkelõhelyeken, valamint az állandó

jelleggel megnyitott határátkelõhelyeken a nyitvatartási idõ

meghosszabbításával végzett vámszolgálatért - a ténylegesen felmerült

költségek figyelembevételével - a vámhatóság és a határnyitást kérõ

megállapodása szerinti díjat kell fizetni."

56. §

A Vámtv. 145. §-ának (6) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki,

egyidejûleg az eredeti c) pont megjelölés d) pontra módosul:

(A vámigazgatási ügyekben az elintézési határidõ hatvan nap a következõ

esetekben:)

"c) elfogadott exportõri minõsítés iránti kérelmek elbírálása;"

57. §

(1) A Vámtv. 146. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A vámigazgatási eljárás során határozattal kell dönteni)

"b) az ügyfél által benyújtott, a vámkezeléssel, az engedélyezéssel

kapcsolatos egyéb kérelmekrõl,"

(2) A Vámtv. 146. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az árutovábbítás, a

raktározás, a kiviteli ellenõrzés, valamint az ideiglenes kivitel és passzív

feldolgozás esetén a vámkezelésnek a vámhatóság által történt igazolása

határozatnak minõsül."

58. §

A Vámtv. 147. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"147. § (1) Az elsõ fokú határozat azonnal - fellebbezésre tekintet nélkül -

végrehajtható:

a) - ha nemzetközi egyezmény eltérõen nem rendelkezik - a vámfizetési

kötelezettség megállapításánál;

b) az árunyilatkozat visszautasításánál;

c) a vámáru/áru közvetlen vámfelügyelet alá vételénél;

d) jogszabályban meghatározott kötelezõ határidõk meghosszabbítására

irányuló kérelmek elutasításakor.

(2) A vámteherrõl szóló kötelezettséget tartalmazó, valamint vámmentességet,

vámkedvezményt, vámvisszatérítést megállapító határozat - a (4) bekezdés

kivételével - csak egy ízben, a 139. §-ban meghatározott elévülési határidõn

belül módosítható, illetve vonható vissza.

(3) A határozatban rögzített határidõn belül az ügyfél kérelmére visszavonható

a vámfizetésrõl szóló határozat abban az esetben is, ha annak kiadására a

kedvezményes származás igazolás kiadása miatt kerül sor.

(4) A vámhivatalnak a saját határozata módosítására tett intézkedése nem zárja

ki a határozat ismételt módosítását, ha a vámfizetésre kötelezettnél tartott

utólagos ellenõrzés megállapítása szerint a módosított határozat jogsértõ.

Ilyen esetben a határozatnak az utólagos ellenõrzés megállapításai szerinti

módosítása megengedett, amely ellen jogorvoslattal lehet élni.

(5) A vámügyekben hozott, bíróság által el nem bírált jogsértõ határozat a

felettes szerv felügyeleti intézkedése keretében a 139. §-ban meghatározott

elévülési határidõn belül megváltoztatható, megsemmisíthetõ, továbbá az ügyben

új eljárás lefolytatása rendelhetõ el.

(6) A 128.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján kiszabott vámterhet a

vámfizetésre kötelezett az elõírt határidõn belül akkor is köteles megfizetni,

ha a határozat ellen jogorvoslattal él. A fizetési kötelezettség elmulasztása

esetén a vámhatóság megteheti a határozatban foglaltak végrehajtására a

szükséges intézkedéseket. El kell tekinteni a határozat végrehajtásától, ha a

benyújtott fellebbezés adatai alapján a határozatot várhatóan módosítani

szükséges.

(7) Amennyiben a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és ennek

következtében a vámfizetésre kötelezettnek visszafizetési igénye keletkezik, a

vámhatóság a visszafizetendõ összeg után a befizetés napjától a 142. § (1)

bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékû kamatot köteles fizetni. A

vámteher helyesbítése és a vámvisszatérítés esetén a kamatfizetési

kötelezettségre a 136. § és a 137. §-okban foglaltak az irányadók."

59. §

A Vámtv. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vámtartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy

nyilvántartó vámhatóság, illetve az általa külön megállapodás alapján

megbízott adóhatóság - a jogerõs vagy a 147. § (1) bekezdés a) pontjában

szabályozott, azonnal végrehajtható okirat alapján - a végrehajtás iránt

haladéktalanul intézkedik."

60. §

A Vámtv. 155. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

(A vámhatóság a vámeljárás során birtokába kerülõ)

"a) személyes és egyéb személyre, továbbá szervezetekre vonatkozó egyedileg

azonosítható adatokat megkeresés alapján adó-, vám- és devizahatósági

eljáráshoz a Pénzügyminisztériumnak, devizahatósági feladatai ellátásához a

Magyar Nemzeti Banknak, folyamatban lévõ eljárásban, illetve bûnüldözés,

bûnmegelõzés céljából bíróság, ügyészség és bûnüldözõ szervek számára,

nemzetbiztonsági védelmi célra a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, külön

jogszabályban meghatározott ellenõrzési célra az Állami Számvevõszéknek és a

Kormányzati Ellenõrzési Irodának, adóellenõrzési célra az Adó- és Pénzügyi

Ellenõrzési Hivatalnak, továbbá hagyatéki eljáráshoz a közjegyzõnek;

"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes

személyre vonatkozó egyidejûleg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak

minõsülõ - adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb,

a külkereskedelmi statisztikáért felelõs szervnek, közigazgatási és hatósági

eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenõrzési

céllal az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak és a Népjóléti

Minisztériumnak, a kõolaj és kõolajtermék biztonsági készletezésével

összefüggõ feladatok ellátásához a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ

Szövetségnek, devizahatósági feladatai ellátásához és a fizetési mérleg

összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggõ

feladatok ellátásához a Földmûvelésügyi Minisztériumnak, környezetvédelmi

ellenõrzési célra a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak, a

szerzõi jogi törvényben a mûvek, elõadások és hangfelvételek magáncélú

másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggõ

feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végzõ

szervezetnek;

"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes

személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak

minõsülõ adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb, a

külkereskedelmi statisztikáért felelõs szervnek, közigazgatási és hatósági

eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenõrzési

céllal az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak és a Népjóléti

Minisztériumnak, devizahatósági feladatai ellátásához és a fizetési mérleg

összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggõ

feladatok ellátásához a Földmûvelésügyi Minisztériumnak, környezetvédelmi

ellenõrzési célra a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak, a

szerzõi jogi törvényben a mûvek, elõadások és hangfelvételek magáncélú

másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggõ

feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végzõ

szervezetnek."

"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes

személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak

minõsülõ - adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb,

a külkereskedelmi statisztikáért felelõs szervnek, közigazgatási és hatósági

eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenõrzési

céllal az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak és a Népjóléti

Minisztériumnak, a kõolaj és kõolajtermék biztonsági készletezésével

összefüggõ feladatok ellátásához a Kõolaj és Kõolajtermék Készletezõ

Szövetségnek, devizahatósági feladatai ellátásához és a fizetési mérleg

összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggõ

feladatok ellátásához a Földmûvelésügyi Minisztériumnak, környezetvédelmi

ellenõrzési célra a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak;"

(ad át.)"

61. §

A Vámtv. 161. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezõ lép:

"A vámhatóság által végzett utólagos ellenõrzés a vámfizetésre kötelezett

szervezet vámellenõrzés alá esõ külkereskedelmi tevékenységére irányuló

teljes körû felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a

vámfizetésre kötelezett, illetõleg az, akit a vámtörvény vagy egyéb jogszabály

alapján a vámigazgatási eljárásban kötelezettségek terhelnek, azoknak eleget

tett-e."

62. §

A Vámtv. 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ellenõrzött

a) az (1) bekezdésben említett iratokat, adathordozókat köteles a vámhatóság

rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenõrzéshez szükséges tények,

körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban

tájékoztatást, magyarázatot adni és a dokumentációs anyagokba a betekintést

lehetõvé tenni;

b) az ellenõrzést végzõ személy kérésére a szolgáltatott adatok és a

rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességérõl nyilatkozatot tenni."

63. §

A Vámtv. 203. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"203. § (1) A vámközvetítést megbízás alapján, hivatásszerûen végzõ egyéni

vállalkozó a vámügynök, a vámközvetítést hivatásszerûen végzõ jogi és/vagy

természetes személyek társasága vagy szervezete a vámügynökség (a továbbiakban

együtt: vámügynök).

(2) A vámügynök a tevékenységet a székhelye szerint illetékes területi

vámszerv engedélye (mûködési engedély) alapján kezdheti meg és

folytathatja, feltéve, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez

szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal

vagy - társaság esetén - cégjegyzékbe bejegyezték és azt három hónapnál nem

régebbi keltû, cégbíróság által kiadott cégkivonattal igazolja."

64. §

A Vámtv. 204. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

(A vámhatóság az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmezõ megfelel az alábbi

feltételeknek:)

"d) a létesítendõ vámügynökség vezetõje (ügyvezetõ igazgatója) vagy -

több tevékenység folytatása esetén - a vámkérdésekkel foglalkozó szakág

vezetõje vámszakértõi engedéllyel vagy vámügyintézõi képesítéssel, a

szakalkalmazottak pedig vámkezelõi képesítéssel rendelkeznek;"

65. §

A Vámtv. 207. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"207. § Nem jogosult vámügyekben eljárni a vámügynökség azon alkalmazottja,

akit e tevékenységével kapcsolatban vámjogszabályba ütközõ cselekmény ismételt

elkövetése miatt szabálysértési hatóság vagy bíróság jogerõsen elmarasztalt."

66. §

A Vámtv. 208. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közremûködhet annak

végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Az e törvényben

meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetén - külön engedéllyel - a

megbízója javára:

a) kezességvállalási nyilatkozatot adhat,

b) székhelyén (telephelyén) vámraktárat tarthat fenn, ahol a vámhivatal

szolgálati helyet üzemeltethet, valamint

c) halasztott vámfizetési engedélyt kérhet."

67. §

A Vámtv. 212. §-ának (2) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben szabályozza, illetve

közzétegye)

"k) az állandó, illetve ideiglenes jelleggel megnyitásra kerülõ közúti

határátkelõhelyek létesítésével kapcsolatos eljárási rendet."

68. §

A Vámtv. 1. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. Az e törvény végrehajtási rendeletében rögzített értékhatárt meghaladó

egyedi értékû vámáruk/áruk - a 3. pontban említett kivétellel - csak akkor

vámkezelhetõk, ha azokra az áruknak, szolgáltatásoknak és anyagi értéket

képviselõ jogoknak a kivitelérõl és behozataláról, illetve az ezekkel

kapcsolatos tevékenységi engedélyezésrõl szóló jogszabályok nem tartalmaznak

korlátozó feltételeket, továbbá, ha azok forgalmára mennyiségi korlátozást

tartalmazó egyéb elõírások nincsenek hatályban. Az ilyen jogcímen vámkezelt

vámárukra a kereskedelmi forgalomban érvényes vámterheket kell kiszabni. Az e

pont alapján természetes személy részére vámkezelt vámáruk mennyisége sem

haladhatja meg az 1. pontban, illetve e törvény egyéb rendelkezéseiben

rögzített mennyiségi keretet."

Átmeneti és záró rendelkezések

69. §

(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 1997. július 1-jén

lép hatályba.

(2) E törvény 1. §-ának (4) bekezdése, a 27. §-ának (2) bekezdése, a 28. §-

ának (3) bekezdése és a 70. §-ának (4) bekezdése a kihirdetése napján lép

hatályba.

(2) E törvény 1. §-ának (4) bekezdése, a 27. §-ának (2) bekezdése és a 28. §-

ának (3) bekezdése a kihirdetése napján, a 70. §-ának (4) bekezdése 1997.

június 1-jén lép hatályba.

(3) Azon, 1997. július 1-jét megelõzõen vámkezelt vámáruk tekintetében,

amelyek e törvény hatálybalépését követõen vámkezelt export termékbe

épülnek(tek) be, az exportõr választása szerint

a) változatlanul igénybe vehetõk a törvényben biztosított vámkedvezmények

vagy

b) amennyiben az exportõr a szerzõdéses alapon biztosított és a kedvezményes

származás igazolásához kötött export piacrajutási kedvezményt kívánja igénybe

venni, a származási bizonyítvány kiadásának feltételeként vállalnia kell a

nemzetközi szerzõdésben elõírt vámfizetési kötelezettség teljesítését, az e

törvény 1. §-a (8) bekezdésében hivatkozott a Vámtv. 1. §-ának 35. pontjában

foglalt rendelkezések megfelelõ alkalmazásával.

(4) A Vámtv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján a vámügynöki tevékenységre

nyújtott bankgaranciát a vámhatóságnak e törvény hatályba lépésének napjával

fel kell szabadítani. A vámügynök a folyamatban lévõ kezességvállalásaira

köteles új bankgaranciát nyújtani.

(5) A Vámtv. 113. §-a (5) bekezdésében meghatározott személyek által 1997.

december 31-e elõtt a "Vámáru nyilvántartási könyv" felhasználásával behozott

vámárukat legkésõbb végleges hazatelepülésük alkalmával, az 1997. december 31-

ig érvényes szabályok szerint kell a belföldi forgalom számára vámmentesen

vámkezelni. 1998. január 1-tõl a "Vámáru nyilvántartási könyv" csak az azt

megelõzõen behozott, említett vámkezelésnél használható fel, azzal újabb

vámáruk behozatalára nincs lehetõség.

(6) A Vámtv. 113. § (5) - (6) bekezdésében meghatározott vámmentességet 1998.

április 1-jéig történõ végleges hazatérés esetében alkalmazni kell az olyan

külszolgálatosra is, aki a külszolgálatot 1996. január 1-je és április 1-je

között kezdte meg. 1998. április 1-jétõl vámmentes vámkezelésre az érdekeltek

csak a 113. § (1) - (4) bekezdése alapján jogosultak.

(7) E törvény 42. §-ával megállapított, a Vámtv. 116. §-ának (1) - (3)

bekezdésében foglalt rendelkezést a folyamatban lévõ vámkezeléseknél a Vámtv.

hatályba lépésének idõpontjától - 1996. április 1-jétõl - visszamenõlegesen

kell érvényesíteni. E rendelkezés alkalmazásában folyamatban lévõ

vámkezelésnek kell tekinteni a még le nem zárt vámkezeléseket, valamint a

Vámtv. hatályba lépése óta a Vámtv. 45. §-a (5) bekezdése alkalmazásával

feltételtõl függõen vámkezelt és vámfelügyelet alatt álló vámáruk

vámmentességi jogosultságát.

(8) A vámhatóság az e törvény hatályba lépése elõtt kiadott, a vámszempontból

megbízhatóság vizsgálatát is igénylõ engedélyeket az 1. § (6) bekezdésében

foglalt elõírások figyelembevételével felülvizsgálja. A felülvizsgálat

eredményeként a már kiadott engedély vagy változatlan tartalommal és ideig

érvényben marad vagy a feltételeknek meg nem felelõ engedély esetében az új

feltételeket az engedélyesnek 1997. december 31-ig kell teljesítenie. Ennek

hiányában az engedély 1998. január 1-jével érvényét veszti.

(9) A külföldivel 1996. április 1-jét követõen kötött megállapodás vagy

szerzõdés keretében jelenleg is Magyarországon lévõ, nem vámkezelt

fuvareszközöket és szállítótartályokat az e törvény 32. §-ának (1)

bekezdésében rögzített ideiglenes behozatali jogcímen kell vámkezeltetni e

törvény hatálybalépését követõen három hónapon belül az illetékes

vámhivatalnál. A vámkezelésnél alkalmazni kell a Vámtv. 76. §-ában foglalt

elõírásokat is. A határidõ elmulasztása jogvesztéssel jár.

(9) A külföldivel 1996. április 1-jét követõen kötött megállapodás vagy

szerzõdés keretében jelenleg is Magyarországon lévõ, nem vámkezelt

fuvareszközöket és szállítótartályokat a 32. § (1) bekezdésében rögzített

ideiglenes behozatali jogcímen kell vámkezeltetni e törvény hatálybalépését

követõen három hónapon belül az illetékes vámhivatalnál. A vámkezelésnél

alkalmazni kell a Vámtv. 76. §-ában foglalt elõírásokat is. A határidõ

elmulasztása jogvesztéssel jár.

(10) Az 1992. augusztus 1-jét megelõzõen végzett vámkezeléshez végzett

vámtartozás esetén a késedelmi pótlékot és kamatot attól az idõponttól kell

felszámítani, amikor a visszafizetésre kötelezettel (ideértve a jogutódot és

az egyetemlegesség jogcímén nyilvántartott más fizetésre kötelezettet is)

államigazgatási vagy más, a vámhatóság által kibocsájtott hivatalos irat útján

- igazoltan - elõször közölték a fizetendõ vám, vámkezelési díj, statisztikai

illeték, általános forgalmi adó és egyéb fizetési kötelezettségek összegét.

Igazolásul elfogadható a határozat, fizetési felhívás átvételét igazoló

tértivevény vagy más okmány, továbbá az ügyfél átvételt elismerõ nyilatkozata.

(10) Az 1992. augusztus 1-jét megelõzõen keletkezett vámteher tartozás esetén

a késedelmi pótlékot és kamatot attól az idõponttól kell felszámítani, amikor

a vámfizetésre kötelezett (ideértve a jogutódot is és az egyetemlegesség

jogcímén nyilvántartott más vámfizetésre kötelezettet is) igazoltan elõször

szerzett tudomást - államigazgatási határozat útján - a vámteher tartozásról.

Igazolásnak kell tekinteni a vámhatóság által nyilvántartott és visszaigazolt

fizetési felszólítás vagy határozat kézbesítését, vitatott esetben a

vámhatósági nyilatkozatot kell az eljárásnál alapigazolásnak tekinteni.

(11) A Vámtv. - e törvénnyel megállapított 137. §-ának (2) bekezdése

alkalmazásában a vámhatóság számára biztosított vámteher visszatartási jog a

Vámtv. 137. §-ban biztosított elévülési határidõk figyelembevételével

érvényesíthetõ.

(12) E törvény

a) hatályba lépésével egyidejûleg a Vámtv. 8. § (4) bekezdése, a 21. § (4)

bekezdésének c) pontja, a 125. § (2) bekezdés b) pontjának 2. alpontja, a 125.

§ (4) bekezdése, a 132. § (7) bekezdése, valamint a 204. § (1) bekezdésének c)

pontja;

b) 70. § (4) bekezdésének hatálybalépésével egyidejûleg a hitelintézetekrõl és

a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 236. §-a, az

atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 66. §-a (2) bekezdésének b)

pontja hatályát veszti.

70. §

(1) A jövedéki szabályozásról és ellenõrzésrõl, valamint a bérfõzési

szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 9. §-a (6)

bekezdésének a) pontja, a (7) és (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés

lép, továbbá kiegészül a következõ (16) bekezdésse:

(Az (5) bekezdés szerinti jövedéki biztosítás nyújtása)

"a) a tárgyévet megelõzõ éves adóbevallásban bevallott nettó fogyasztási adó

éves összegének egy tizenketted részét elérõ, illetve kezdõ vállalkozás esetén

a kérelem benyújtása évében a jövedéki termékértékesítés után számított

várható fizetendõ nettó fogyasztási adó egy hónapra esõ átlagának megfelelõ

összegre szóló bankgarancia, illetve - az államháztartásról szóló 1992. évi

XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (5) bekezdése szerint kincstári körbe tartozó

gazdálkodó szervezetek esetében - a kincstári számlán rendelkezésre álló, (16)

bekezdés szerinti fedezetbiztosítás, vagy"

(igazolással teljesíthetõ)

"(7) A termeltetési, az önálló raktározási és tárolási, az import és export, a

nagykereskedelmi jövedéki tevékenység végzéséhez a kérelmezõnek jövedéki

biztosítékként

a) dohánygyártmány, szesz és szeszes ital, sör, kávé, fûszerpaprika-õrlemény

termékkel folytatott tevékenység esetén 15 millió forint értéket,

b) kõolajtermékekkel és egyéb kõolajszármazékkal folytatott tevékenység

esetén 80 millió forint értéket elérõ forgalomképes, per- és tehermentes saját

ingatlantulajdon vagy azonos értékben bankgarancia, illetve fedezetbiztosítás

igazolásával kell rendelkeznie."

" (9) E törvény alkalmazásában a jövedéki biztosítékként szolgáló bankgarancia

belföldi székhelyû pénzintézet által kiállított és igazolt, a 69. §-ban

foglaltak szerint megállapított és jogerõs határozattal kivetett jövedéki

bírság felmerülése, illetve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a

vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja

szerint nyújtott vámbiztosíték érvényesítése esetére - az e §. (6) bekezdése

a) pontjában, illetve a (7) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott

összeghatárig - az országos parancsnokság számára érvényesíthetõ

biztosítéknyújtás lehet."

"(16) A (6) bekezdés a) pontjában szereplõ fedezetbiztosításként a jövedéki

biztosítékra az e törvény szerint elõírt összegnek a kincstári körbe tartozó

kérelmezõnek a kincstár által vezetett fedezetbiztosítási számláján történõ

elkülönítése fogadható el, ha a kérelmezõ a fedezetbiztosítási számla felett

csak az országos parancsnoksággal együttesen rendelkezhet."

(2) Az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV.

törvény mellékletét képezõ államtitokköri jegyzék "Különös adatfajták"

fejezetében a "Pénzügyminisztérium" cím a következõ pontokkal egészül ki:

"137/A. A vám- és pénzügyõrségnél a büntetõeljárás megindítása elõtt a

felderítés során keletkezett információk a büntetõeljárásban történõ esetleges

felhasználásig.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/B. A vám- és pénzügyõrség szerveinek konkrét személyre, ügyre vonatkozó

titkos információgyûjtõ tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó

minden konkrét adat, a büntetõeljárásban történõ esetleges felhasználásáig,

valamint az ezen adatokat tartalmazó nyilvántartásaik tekintet nélkül az

adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/C. A titkos információgyûjtés eszközeinek, az erõk és módszerek

alkalmazásának belsõ szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/D. A titkos információgyûjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló

kiadványok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

137/E. A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995.

évi C. törvény 175. § (3) bekezdésének c) pontja alapján a rendõrségrõl szóló

1994. évi XXXIV. törvény 64. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott

fedõvállalkozások jellegével összefüggõ, valamint a pénzügyi eszközeik

forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

137/F. A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése alapján

ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során

keletkezett elõterjesztések, javaslatok és jelentések, melyek az együttmûködõ

gyanúsítottra vonatkozó adatokat is tartalmaznak.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év."

(3) A külföldiek magyarországi befektetéseirõl szóló 1988. évi XXIV. törvény

37. és 40. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép és kiegészül a 37. §

után a 37/A. §-sal:

"37. § (1) Külföldi által vagy külföldi részvétellel társaság ipari

vámszabadterületen is alapítható, ilyen társaságban külföldi részesedést

szerezhet. Egyesülés vámszabadterületen nem alapítható.

(2) Vámszabadterületi társaság alapítására, ilyen társaságban részesedés

szerzésére és a társaság mûködésére - az e fejezetben foglalt eltérésekkel és

kiegészítésekkel - ez a törvény és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény

rendelkezései az irányadóak.

(3) A vámszabadterület technikai elhatárolásának, a vámszabadterületen

létesítmények létrehozásának és tevékenységek folytatásának feltételeit, a

vámszabadterületen lebonyolódó személy és áruforgalom szabályait a vámjogra és

a vámeljárásra vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.

37/A. § (1) A vámszabadterületi társaság a vámszervezet központi szervének a

vámszabadterület létesítését engedélyezõ határozata jogerõre emelkedésétõl

számított nyolc napon belül köteles létrejöttét nyilvántartásbavétel céljából

a devizahatóságnak bejelenteni.

(2) Amennyiben a Magyarországon bejegyzett belföldi székhelyû, kizárólag

külföldi vagy külföldi részvétellel mûködõ társaság a vámszervezet központi

szervétõl székhelyén ipari vámszabadterület létesítésére engedélyt kap vagy a

székhelyét ipari vámszabadterületre teszi át, ezzel vámszabadterületi

társaságnak minõsül és ezt a tényt nyilvántartásbavétel céljából köteles nyolc

napon belül bejelenteni a devizahatóságnak.

40. § (1) Vámszabadterületi társaságoknak a cégjegyzékbe történõ bejegyzéséhez

a vámszervezet központi szervének határozatát be kell csatolni arról, hogy azt

az ingatlant, amelyen a társaság székhelye található és mûködését tervezik,

vámszabadterületté nyilvánították.

(2) A vámszabadterület létesítésére adott engedély visszavonásáról, illetve

lejártáról a társaság az ebben a tárgyban hozott jogerõs határozat

csatolásával vagy a lejárat bejelentésével köteles értesíteni a cégbíróságot,

valamint a devizahatóságot nyolc napon belül."

(4) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV.

törvény 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a

társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi

ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a

versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekrõl és a

biztosítási tevékenységrõl, a hitelintézetekrõl és a pénzügyi

vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési

szolgáltatásokról és az értékpapír-tõzsdérõl szóló törvényben meghatározott,

valamint az atomenergia alkalmazása körébe tartozó tevékenységekre vonatkozó

ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik."

71. §

(1) Ahol a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995.

évi C. törvény bankot vagy pénzintézetet említ, az alatt hitelintézetet kell

érteni.

(2) Ahol a Vámtv. Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot (IKM) említ, helyette

az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumot (IKIM) kell érteni.

Eleje Honlap