1
Bogárdi Zoltán úr részére
országgyûlési képviselõ
Tisztelt Képviselõ Úr !
Az Országgyûlés elnöke, dr. Gál Zoltán úr részére feltett kérdéseire az
alábbiakban válaszolok.
1/ "Milyen összegekkel gazdálkodik ténylegesen a Központi Környezetvédelmi
Alap 1997-ben, illetve milyen összegû elvonás, lekötés, zárolás terheli azt ?"
"Történt-e központi elvonás, zárolás, lekötés 1994-97. között a KKA-ból, és ha
igen, milyen összegû és annak mi a jogalapja ?"
A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi CXXIV.
törvény 12. számú melléklete tartalmazza a Központi Környezetvédelmi Alap
(KKA) 1997. évre jóváhagyott bevételi és kiadási elõirányzatait. A törvény
szerint a folyó kiadások (16,2 milliárd forint ) 2 milliárd forint összeggel
haladhatják meg a folyó bevételeket (14,2 milliárd forint). A KKA tervezett
GFS egyenlege tehát - 2 milliárd forint. A "túlköltést" a korábbi években
felhalmozódott és nyilvántartott pénzmaradványa, illetve elõirányzat-
maradványa törvény által engedélyezett felhasználása teszi lehetõvé.
A KKA pénzmaradványa 1996. január 1-én 18,5 milliárd forint volt. A
felhalmozódás egyrészt szándékolt volt (hiszen az 1996. évi gazdálkodást
meghatározó költségvetési törvény 4,1 milliárd forint összegû GFS egyenleget
/szufficitet/ írt elõ, másrészt a korábbi évek - az Állami Számvevõszék által
már áttekintett - gazdálkodási problémái következtében lépett fel.
A "zárolás" tehát (amit az Országgyûlés határozott meg) 18,5-2,0, azaz 16,5
milliárd forint összegû.
"Elvonás" a KKA-tól nem történt, az egyes elkülönített állami pénzalapokról
szóló 1992. évi LXXXIII. törvény ezt nem is teszi lehetõvé (29. § /2/
bekezdése szerint "..az Alap év végi maradványa nem vonható el.").
A KKA gazdálkodását meghatározó jogszabályok nem teszik lehetõvé, hogy a KKA
a rendelkezésre álló forrásokat lekösse, így a KKA-nak nincs pénzeszköze sem
értékpapírban, vagy banki betétben, sem más formában "lekötve".
1994-95. költségvetési években más elszámolási rendszert alkalmazott az
államháztartás, az elkülönített alapoknál a pénzmaradványt lényegében
szabadon lehetett felhasználni, tehát zárolás, illetve elvonás nem merült
fel. A gazdálkodási jogszabályok lehetõvé tették továbbá a szabad
pénzeszközök lekötését. E felhatalmazás alapján a KKA 1994-ben a (nem
auditált) mérleg alapján 34,0 milliárd forint összegben vásárolt értékpapírt,
amelybõl 0,9 milliárd forint összegû hozambevétel keletkezett. 1995-ben (az
auditált mérleg alapján) 40,5 milliárd forint összegû értékpapír-vásárlásból
1,9 milliárd forint kamatbevétel származott. (Az elszámolási szabályok
szerint az értékpapír-vásárlás összege halmozódott, azaz 1994-ben lényegében
2.5-3 milliárd, 1995-ben pedig 3-3,5 milliárd forint volt 12-szer 1 hónapig
lekötve.)
Megjegyzendõ, hogy az 1994-95. költségvetési évek gazdálkodását az ÁSZ
részletesen áttekintette, a KKA "pénzügyei" a sajtóban is nagy visszhangot
váltottak ki, az ÁSZ jelentés következményeként személyi, illetve a KKA
kezelését illetõen lényeges szervezeti változások is bekövetkeztek azon
intézkedési terv alapján, amit a Parlament illetékes bizottsága negyedévente
áttekint, illetve az Állami Számvevõszék utóellenõrzés keretében jelenleg is
vizsgál.
2/ "A pályázatban szereplõ kategóriákban külön-külön milyen keret áll
rendelkezésre ?"
1997-ben a KKA fejlesztési elõirányzata ("Támogatás a környezetvédelmet
közvetlenül elõsegítõ fejlesztésekhez /a tájrendezési és kármentesítési
feladatokkal együtt/) 10,7 milliárd forint összegû.
Ebbõl a kármentesítési program folytatásában 1 milliárd forint 1997. évi
felhasználását tervezzük (amihez a költségvetés a privatizációs bevétel
terhére azonos összegû bevételt biztosít).
E keretet terheli a tájsebrehabilitáció folytatása, amihez a költségvetési
törvény folyó évi bevételt nem rendelt, viszont a determinációk miatt 900
millió forint összegû támogatás kifizetése prognosztizálható.
A pályázati rendszerben 1996-ban és a korábbi idõszakban hozott döntések
alapján a döntési lehetõséget tovább csökkentve a törvényben meghatározott
kiadási kereten belül további 5,8 milliárd forint támogatás kifizetését
tervezzük.
Fentiek alapján a pályázati rendszerben 1997. évi döntéssel és 1997. évi
kifizetéssel 3 milliárd forint összegû kötelezettség vállalható. Ennek
felosztása %-ban és összegben :
1. Levegõtisztaságvédelem
26 % 780 millió forint
2. Zaj- és rezgésterhelés elleni védelem
2 % 60 millió forint
3. Felszíni és felszín alatti vizek védelme
22 % 660 millió forint
4. A hulladékok keletkezésének megelõzése, a keletkezett hulladékok
mennyiségének és káros hatásainak csökkentése
30 % 900 millió forint
5. Természetvédelem 9 % 270 millió forint
6. Környezetvédelmi ipar támogatása
5 % 150 millió forint
7. A mûemléki értékek és épített környezet védelme
6 % 180 millió forint
A közölt számok irányszámnak tekinthetõk, hiszen a bevételek tervezettõl
eltérõ alakulása esetén a költségvetési törvény lehetõvé a keretek bõvítését.
3/ "Miniszter úr a környezetvédelmi bizottság meghallgatása alkalmából
hosszasan beszélt a Zöld Bankról. Mit jelent a fogalom, vannak-e munkatársai
és milyen pénzeszközökkel gazdálkodik ?"
Az állami pénzeszközök felhasználásának meghatározott célok elérése érdekében
sok formája lehet. A KKA jelenlegi szabályozása is megengedi, hogy az alap
kamatmentes, vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendõ támogatást
(gyakorlatilag hitelt), illetve kamattámogatást, vagy hitelgaranciát
nyújtson. Tehát ma is vannak a KKA mûködésében - lehetõségként - banküzemi
szolgáltatások. Tapasztalatok szerint azonban a lehetõségekhez képest az
igény nagyon alacsony. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a környezetvédelem
területén a mai Magyarországon nehéz olyan beruházást eszközölni, amely más
befektetésekkel összehasonlítva hozamszinten versenyképes, illetve már
középtávon a befektetés megtérülése mellett finanszírozni képes a
kamatterheket.
Mindaddig, amíg a környezetvédelem területén nincsenek versenyképes
fejlesztési lehetõségek, a "Zöld Bank" létrehozása nem lehetséges (erre utal
egyébként a KPMG Hungária Kft. által készített, Phare segélybõl
finanszírozott tanulmány is). Elméleti szinten azonban érdemes foglalkozni az
elgondolással, hiszen a kamattal, vagy anélkül visszatérülõ támogatások a KKA
mozgásterét a késõbbiekben bõvíthetik - a lakosság újabb terhelése nélkül is
-, illetve a hitelezésen keresztül ugyanakkora állami forrás lényegesen
nagyobb környezetvédelmi eredményt hozhat.
Nincs tehát arról szó, hogy jelenleg a "Zöld Bank" létrehozása napirenden
lenne, így természetesen sem pénzeszközei, illetve munkatársai sincsenek.
Budapest, 1997. május " ".
Tisztelettel :
Dr. Baja Ferenc