- 1 -
E G Y S É G E S J A V A S L A T
az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Dr. Házas József Dr. Pásztohy András
Dr. Solymosi József Mészáros Béla
Dr. Pálos Miklós Dr. Tóth Tihamér
Budapest, 1997. május 21.
- 1 -
1997. évi .......... törvény
az Országos Magyar Vadászkamaráról
Az Országgyûlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sport vadászok
önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában mûködõ szakmai szervezete
szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggõ egyes
közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való
jogát, a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) a hivatásos-
, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkezõ, közfeladatokat, továbbá
általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
(2) A kamara a feladatait
a) a megyékben és a fõvárosban mûködõ területi szervezetei (a
továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi
személyek.
(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi
területére.
(5) Az országos szervezet székhelye: Budapest.
(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének
használatára.
(7) A "vadászkamara" elnevezés használatára, valamint az e törvényben írt
közfeladat ellátására kizárólag a kamara jogosult.
2. §
A kamara alapszabály szerint mûködik. Az alapszabály tartalmazza,
illetõleg meghatározza:
a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és
székhelyét;
b) a kamara szervezetére és szerveinek mûködésére vonatkozó szabályokat;
c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselõk feladat- és
hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk idõtartamára vonatkozó
szabályokat;
d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvetõ szabályokat;
e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való
felvételre utal.
II. Fejezet
A KAMARA FELADATAI
3. §
A kamara:
a) képviseli és védi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggõ
ügyekben a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeit,
testületeinek tekintélyét, valamint a hivatásos vadászok hivatásukból eredõ
jogait;
b) véleményt nyilvánít
ba) a vad védelmét, a vadgazdálkodást, valamint a vadászati jog
gyakorlását, hasznosítását érintõ jogszabályokról,
bb) az illetékes oktatási intézményekkel együttmûködve a hivatásos
vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjérõl,
c) megalkotja a vadászat rendjének vadász-etikai szabályait;
d) közremûködik a vadászvizsga részletes tartalmi feltételeinek
kialakításában;
e) gondoskodik a vadászvizsga lebonyolításáról;
f) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegõ
tagjával szemben;
g) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és
errõl statisztikai adatokat szolgáltat;
h) kiállítja - a külön törvényben meghatározottak szerint - a
vadászjegyet;
i) eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a jogosulatlanul
vadászókkal szemben;
j) elõsegíti a hivatásos vadászok szakmai tevékenységének magasabb szintû
gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben
meghatározza a kötelezõ szakmai továbbképzésen való részvétel feltételeit;
k) belföldi, illetõleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít illetve
tart fenn;
l) kezdeményezi az illetékes szervnél kitüntetés adományozását;
m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
4. §
(1) A kamara tagjairól területi szervezetei útján névjegyzéket vezet. A
névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának:
a) családi és utónevét, lakóhelyét;
b) állampolgárságát;
c) születési helyét és idejét;
d) vadászjegyének számát;
e) fegyvertartási engedélyének számát;
f) esetleges etikai vétségeit;
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen a hivatásos vadász kamarai
tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a hivatásos vadász szolgálati helyét;
b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat.
(3) A Kamara az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a)
pontjában foglalt adatokról évente adatokat szolgáltat az Országos
Vadgazdálkodási Adattárnak.
III. Fejezet
A KAMARA SZERVEZETE
A területi szervezet
5. §
(1) A megyékben és a fõvárosban képviseleti, ügyintézõ szervekkel,
valamint önálló költségvetéssel rendelkezõ területi szervezet mûködik.
(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az
alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.
(3) A területi szervezetben a hivatásos-, valamint a sportvadászok
számára külön-külön kamarai osztályt kell alakítani.
(4) A tagfelvétel alkalmával a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kamara
tagja melyik kamarai osztályba kéri felvételét. A hivatásos vadászok kamarai
osztályába csak olyan személy kérheti felvételét, akit hivatásos vadászként
vesznek nyilvántartásba. A kamara tagja - a feltételek teljesítése esetén -
kérheti a kamarai osztályban meglevõ tagságának a megváltoztatását.
6. §
(1) A területi szervezet képviseleti szerve a területi küldöttgyûlés.
(2) A küldöttgyûlésbe a küldötteket négy éves idõtartamra a kamarai
osztályokban választják. A hivatásos vadászok kamarai osztályában minden
megkezdett tíz tagonként, továbbá a sportvadászok kamarai osztályában - az
alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - minden megkezdett ötven tagonként
kell egy - egy küldöttet megválasztani. Küldött csak az érintett kamarai
osztály tagja lehet.
(3) A küldöttválasztás részletes szabályait a kamara alapszabálya
határozza meg. Az alapszabályban rendelkezni kell a kamarai osztályok
összehívásának, továbbá üléseik és határozathozataluk eljárási rendjét.
(4) A kamarai osztály ülését - az alapszabály eltérõ rendelkezése
hiányában - legalább kétévente össze kell hívni. A kamarai osztály ülését
akkor is össze kell hívni, ha az osztály tagjainak tíz százaléka ezt írásban
kéri. Az ülést a küldött, vagy a küldöttek által erre kijelölt személy hívja
össze. A küldött az ülésen a kamarai osztálynak beszámol az általa végzett
tevékenységrõl. A kamarai osztály a küldött által a küldöttgyûlésen kötelezõen
képviselendõ álláspontról is határozhat.
(5) A területi küldöttgyûlés határozatképes, ha azon a küldöttek több
mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az alapszabály másként
nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi
küldöttgyûlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a
megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
(6) A területi küldöttgyûlés határozatait a szavazásra jogosult
jelenlévõk több mint a felének az egyetértõ nyílt szavazatával hozza.
Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minõsített
szótöbbséghez, illetõleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz
kötheti.
(7) A területi küldöttgyûlést szükség szerint, de legalább évente egyszer
össze kell hívni. Az alapszabály a területi küldöttgyûlés kötelezõ
összehívásának más eseteit is megállapíthatja.
(8) A rendkívüli területi küldöttgyûlést az elnök hívja össze saját
hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.
7. §
(1) A területi küldöttgyûlés az alapszabályban meghatározott feladatok
ellátására titkos szavazással területi vezetõséget (a továbbiakban: vezetõség)
választ, amely az új vezetõség megválasztásáig látja el feladatait.
(2) A vezetõségbe tisztségviselõként
a) egy elnököt,
b) kamarai osztályonként egy- egy alelnököt,
c) egy titkárt,
d) az alapszabályban meghatározott számú vezetõségi tagot
kell megválasztani.
(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselõk
választását is kötelezõvé teheti.
(4) A vezetõség határozatképességére - a megismételt közgyûlésre
vonatkozó szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a területi
küldöttgyûlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni.
(5) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén - az
alapszabályban meghatározott körben és módon - az alelnök képviseli.
(6) A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.
8. §
A területi közgyûlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább
három tagból álló területi etikai bizottságot választ. a választás során
biztosítani kell az egyes kamarai osztályok megfelelõ képviseletét. A területi
etikai bizottság elnökét - annak tagjai közül - a területi közgyûlés választja
meg.
9. §
(1) A 6-8. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek
megalakításáról az alapszabály rendelkezik.
(2) Amennyiben az alapszabály a területi szervezetnél vadvédelmi,
vadgazdálkodási bizottság felállításáról rendelkezik, a bizottság elnöke
vezetõ tisztségviselõként a vezetõség tagja.
Az országos szervezet
10. §
(1) Az országos szervezet a kamara
a) országos képviseleti szervébõl,
b) az elnökségbõl,
c) a felügyelõ bizottságból,
d) az országos etikai bizottságból [a b)-d) pont szerinti szervek a
továbbiakban együtt: ügyintézõ szervek]
e) vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottságból
áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintézõ vagy
egyéb szerv, illetõleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.
(3) Az országos szervezet tisztségviselõi:
a) az elnökség tagjai,
b) a felügyelõ bizottság elnöke,
c) az országos etikai bizottság elnöke,
d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,
e) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.
(4) Az elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az alapszabályban meghatározott számú alelnök,
c) a fõtitkár,
d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,
e) a területi szervek elnökei.
11. §
(1) A kamara országos képviseleti szerve, a területi küldöttgyûlés által
a hivatásos vadászok kamarai osztályában nyilvántartásba vett minden
megkezdett ötven tag után, a sportvadászok kamarai osztályában minden
megkezdett háromszáz tag után megválasztott küldöttekbõl (a továbbiakban:
országos küldött) álló küldöttközgyûlés.
(2) A küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint a vadász-
etikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,
b) országos szervezet tisztségviselõinek, az országos etikai bizottság, a
vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság valamint a felügyelõ bizottság tagjainak
a megválasztása,
c) az elnökség, a felügyelõ bizottság, valamint a vadvédelmi,
vadgazdálkodási bizottság éves beszámolójának az elfogadása,
d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági
díjnak a megállapítása, a tagsági díjból származó bevétel - a területi
szervezet és az országos szervezet közötti - megosztása arányának, valamint a
költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a
küldöttközgyûlés hatáskörébe utal.
(3) A küldöttközgyûlés összehívására a területi küldöttgyûlésre vonatkozó
rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetõségen az elnökséget, a
területi szervezetnél nyilvántartásba vett tagon az országos küldöttet kell
érteni.
(4) A küldöttközgyûlés határozatképességére a területi küldöttgyûlésre
vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A küldöttközgyûlés ülésein az országos
szervezet tisztségviselõi - amennyiben nem küldöttek - tanácskozási joggal
vesznek részt.
(5) A küldöttközgyûlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévõk több
mint felének egyetértõ nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához
és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévõk kétharmadának egyetértõ
szavazata szükséges.
(6) A küldöttközgyûlés a törvényben, illetve az alapszabályban
meghatározott feladatok ellátására - a területi szervek elnökei kivételével -
megválasztja az országos szervezet tisztségviselõit, valamint az alapszabály
szerint szervezett állandó bizottság tagjait.
12. §
(1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az
alapszabály, illetve a küldöttközgyûlés részére meghatároz. Az elnökség
kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:
a) a küldöttközgyûlés üléseinek összehívása,
b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszûnését elrendelõ
határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás
keretében hozták,
c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,
d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai
feladatok ellátása.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a
küldöttközgyûlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait
meghatározhatja.
(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. §
(5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
(5) A kamarát az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban
meghatározott körben - az alelnök képviseli.
(6) A fõtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli a
kamarát, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.
13. §
(1) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság
illetõleg a felügyelõ bizottság annak elnökébõl, valamint az alapszabályban
meghatározott számban megválasztott további tagokból áll.
(2) Az országos etikai bizottság:
a) javaslatot tesz a vadász-etikai szabályzatra;
b) lefolytatja a területi etikai bizottság határozata ellen benyújtott
másodfokú etikai eljárást;
c) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A felügyelõ bizottság ellenõrzi a kamara mûködésére, gazdálkodására,
pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belsõ szabályok
érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és
tisztségviselõknél. Az ellenõrzés során a felügyelõ bizottságot megilletõ
jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelõ bizottság
részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.
(4) A vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság:
a) folyamatosan figyelemmel kiséri a vadállomány védelmével, a
vadgazdálkodással kapcsolatos szabályok érvényesülését, javaslatot tesz a
szükséges intézkedések megtételére,
b) kapcsolatot tart a vadvédelemmel, a természetvédelemmel és az
erdõvédelemmel foglalkozó érdekképviseleti és egyéb szervekkel.
(5) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság
valamint a felügyelõ bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.
IV. Fejezet
A TAGSÁGI VISZONY
A tagsági viszony keletkezése
14. §
(1) A kamarai tagsági viszony létesítése - az e törvényben foglaltak
alapján - kötelezõ. A kamara tagjának kell tekinteni azt a személyt, aki
érvényes vadászjeggyel rendelkezik. A tagsági viszony - ha e törvény másként
nem rendelkezik - a vadászjegy kiállításával keletkezik.
(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló,
illetõleg tiszteletbeli tagságot létesíthet.
(3) Nem állítható ki vadászjegy az etikai büntetés jogerõre emelkedésétõl
számított két évig annak a személynek, akivel szemben "kizárás" etikai
büntetést alkalmaztak.
(4) Elutasítható a vadászjegy kiadása iránti kérelme annak a személynek,
akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a
tagsági viszony felfüggesztését, illetõleg kizárás etikai büntetést vonna maga
után, feltéve, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás
elkövetésétõl két év még nem telt el. A vadászati, az erdészeti, valamint a
természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójának vadászjegy
kiadási kérelme ezen okból csak az illetékes miniszter hozzájárulásával
utasítható el. Amennyiben az illetékes miniszter nem járul hozzá a vadászjegy
kiadási kérelem elutasításához, a kamara köteles az értesítés kézhezvételétõl
számított tizenöt napon belül a vadászjegy kiadásáról gondoskodni. Ezt
követõen a vadászjegy késedelmes kiállításából eredõ kárért a kamara a polgári
jog általános szabályai szerint felel.
(5) Az a személy, akinek vadászjegy kiállítási kérelmét nem a (3)-(4)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével bírálták el, az errõl szóló indokolt
írásbeli határozat ellen, annak kézhezvételétõl számított harminc napon belül
fellebbezhet az országos szervezet elnökségéhez, amely azt a benyújtástól
számított kilencven napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat
ellen a kérelmezõ a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint
keresetet nyújthat be a bírósághoz. A bíróság a megtámadott határozatot
megváltoztathatja.
15. §
(1) A vadászjegy kiadása iránti kérelemmel egyidejûleg a kérelmezõnek
nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a kamarai tagsági díjat az alapszabályban meghatározott módon
megfizeti,
b) a kamara alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezõen elismeri.
E nyilatkozat hiányában a vadászjegy kiállítása megtagadható.
(2) A vadászjegy kiadására irányuló eljárásban nem vehet részt az a
személy, akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki
a kérelmezõnek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].
(3) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra a
14. § (5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
A tagsági viszony felfüggesztése
16. §
(1) A vezetõség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben
foglaltakra is figyelemmel - felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,
a) aki azt kéri;
b) akit a bíróság jogerõsen egy évet meg nem haladó végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés idõtartamára;
c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történõ foglalkozástól jogerõs
ítélettel határozott idõre eltiltott, az eltiltás idõtartamára;
d) aki az alapszabályban meghatározott idõközönként, valamint az ott
meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes
részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes
részvételig.
(2) A felfüggesztés idõtartama alatt a tagsági viszonyból eredõ
valamennyi jog és kötelezettség szünetel, és erre az idõtartamra a
vadászjegyet, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját és jelvényét be
kell vonni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a
vezetõség a tag kérelmére állítja helyre, a b)-d) pontok alapján
felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított idõtartam lejártát
követõ napon áll helyre, amelyet a tagnak írásban be kell jelentenie.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony
felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható a vadászjegy, a
hivatásos vadász szolgálati igazolványa, valamint jelvénye.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogerõs ítéletrõl az eljáró
bíróság az illetékes területi szervezetet tájékoztatja.
(6) A vadászati, az erdészeti valamint a természetvédelmi hatóság
hatósági feladatokat ellátó dolgozójának tagsági viszonya az (1) bekezdés d)
pontja szerinti okból nem függeszthetõ fel.
A tagsági viszony megszûnése
17. §
(1) Megszûnik a tagsági viszonya annak a tagnak,
a) aki meghalt,
b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,
c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,
d) aki jogerõsen "kizárás" etikai büntetésben részesült,
e) aki tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat, és a területi
szervezet vezetõségétõl fizetési kedvezményt nem kapott.
(2) A vezetõség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából
azt a tagot, akit
a) jogerõsen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) bíróság jogerõsen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal
eltiltott, továbbá
c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a
határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok
irányadók.
(4) A (2) bekezdés alapján hozott határozat elleni jogorvoslatra a 14.
§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Azt a személyt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja
alapján szûnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetõség
ismét felveszi a kamara tagjai közé.
(6) Az a személy, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szûnt meg,
kérelmére - az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén - a
kamara tagjai közé ismét felvehetõ.
(7) Az a személy, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott okból szûnt meg - amennyiben az alapszabály ennél rövidebb idõt
nem állapít meg vagy a területi küldöttgyûlés ettõl eltérõen nem rendelkezik -
az etikai büntetés jogerõre emelkedésétõl számított két éven belül a kamarába
tagként nem vehetõ fel.
(8) A tagsági viszony megszûnése esetén a volt kamarai tag vadászjegyét,
hivatásos vadász szolgálati igazolványát valamint jelvényét be kell vonni, és
azt öt évig meg kell õrizni.
A tag jogai és kötelezettségei
18. §
(1) A tag joga, hogy:
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi közgyûlésen;
b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen
a kamara bármely szervében;
c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;
d) a kamara tisztségviselõitõl a kamara mûködésérõl érdemi
felvilágosítást kérjen;
e) a kamara bármely szerve jogsértõ testületi határozatának bíróság
általi felülvizsgálatát kezdeményezze;
f) a kamara bármely szerve vagy tisztségviselõje alapszabályt sértõ
határozatának, intézkedésének felügyelõ bizottság általi felülvizsgálatát
kezdeményezze;
g) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban írt feltételek
teljesítése esetén a hivatásos vadászi tevékenységet folytassa;
h) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az illetékes
etikai bizottságnál kezdeményezze etikai eljárás lefolytatását.
(2) A tagsági viszonyból erdõ jogok csak személyesen gyakorolhatók. A
kamara tagja kamarai választójogát a területi szervezetenként kialakított
kamarai osztályban gyakorolja.
(3) A tag kötelezettsége, hogy
a) fizesse a kamarai tagdíjat;
b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;
c) a vadászat gyakorlása során a szakmai irányelveknek, valamint a
vadász-etikai szabályzatban foglaltaknak megfelelõen járjon el.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem
jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett, és nem szavazott a
határozat ellen. A perindítás szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat
meghozatalától számított tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelõ
bizottságának, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s errõl a
határozatot hozó testületet, valamint a tagot írásban értesíti.
(5) A keresetet az országos szervezet felügyelõ bizottsága
állásfoglalásának kézhezvételétõl számított harminc napon belül a sérelmes
döntést hozó szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló
határidõ jogvesztõ. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság
azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a Polgári
Perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
V. Fejezet
A KAMARA TISZTSÉGVISELÕINEK VÁLASZTÁSA
19. §
(1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele
szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai
tisztség vállalásával, ha a tag a vadászati-, az erdészeti-, valamint a
természetvédelmi hatóságnál közszolgálati jogviszonyban áll.
(2) A tisztségviselõ azonos kamarai szervezeten belül - a
küldöttközgyûlési küldöttként való megválasztás esetét kivéve - csak egy
tisztséget tölthet be.
(3) A területi szervezet vezetõségének, az országos szervezet
elnökségének, a területi és az országos etikai bizottságnak, továbbá a
felügyelõ bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói
[Ptk. 685. § b) pontja] és keresõ foglalkozásuk során egymás alá- és
fölérendeltjei.
(4) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve megválasztása
esetén a megszüntetés módjáról az érintett a megválasztása elõtt köteles
nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követõen merül
fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget
megszüntetni. A megszüntetésrõl az érintett a választására jogosult testületet
haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt
határidõn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel
együtt a tisztségbõl való visszahívásról az országos etikai bizottság vagy
felügyelõ bizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból az érintett
választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott
határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(6) Az alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
20. §
(1) A kamara tisztségviselõit a kamara tagjai közül - amennyiben az
alapszabály eltérõen nem rendelkezik - négyéves idõtartamra, titkosan
választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követõ
alkalommal választható meg.
(2) Tisztségviselõnek csak büntetlen elõéletû személy választható meg.
(3) A kamara elnökének, legalább tíz éves vadászati gyakorlattal
rendelkezõ személy, fõtitkárának valamint a területi szervezet titkárának csak
felsõfokú vadgazdálkodási szakképzettséggel rendelkezõ személy választható
meg.
(4) A kamara fõtitkára csak olyan személy lehet, aki a köztisztviselõi
munkakör betöltéséhez szükséges közigazgatási vizsgával, a területi szervezet
titkára pedig csak olyan személy lehet, aki a vadászati felügyelõség hatósági
feladatait ellátó dolgozójára érvényes szabályok szerinti közigazgatási
vizsgával rendelkezik. E rendelkezéseket csak a kamara megalakulását követõ
harmadik naptári év leteltét követõen kell alkalmazni.
(5) Amennyiben a tisztségviselõ választására a megválasztási idõtartam
lejártát követõen kerül sor, a tisztségviselõ megbízatása az új tisztségviselõ
megválasztásának a napján szûnik meg.
(6) Ha tisztségviselõ megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott
idõtartam lejárta elõtt szûnik meg, a választásra jogosult szerv - az eredeti
alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a megbízatás megszûnésétõl
számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselõt.
(7) Amennyiben a tisztségviselõ megválasztása a küldöttközgyûlés
hatáskörébe tartozik, a (6) bekezdés szerinti választás céljából a
küldöttközgyûlést - az alapszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a
megbízatás megszûnésétõl számított negyvenöt napon belüli idõpontra össze kell
hívni.
21. §
A kamara tisztségviselõjének megbízatása megszûnik a tisztségviselõ:
a) halálával,
b) lemondásával,
c) kamarai tagságának felfüggesztésével vagy megszûnésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint
e) a választás idõtartamának lejártával.
VI. Fejezet
A VADÁSZ-ETIKAI FELELÕSSÉG SZABÁLYAI
22. §
(1) E törvény alkalmazásában a vadász-etikai szabályok megszegése etikai
vétségnek minõsül.
(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, vagy ha azt maga a
tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.
(3) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság
hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben etikai eljárást az illetékes
miniszter hozzájárulásával lehet lefolytatni.
(4) A hivatásos vadásszal szemben etikai eljárást a vadászati hatóság
vezetõjének hozzájárulásával lehet lefolytatni.
23. §
(1) Etikai vétség esetében az eljárást elsõ fokon a területi etikai
bizottság folytatja le.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet
megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell
folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb idõt
tesz szükségessé. Ez utóbbi esetben az eljárás lefolytatásának határideje egy
alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt a területi etikai bizottság az
etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja
meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.
(4) Ha az etikai vétségnek is minõsülõ ügyben büntetõ- vagy
szabálysértési eljárás is indult, a kilencven napos határidõ a jogerõs
határozat területi szervezettel történt közlésétõl, az egyéves határidõ pedig
az eljárás jogerõs befejezésétõl számít.
(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság a tagsági viszony
felfüggesztését vagy megszûnését eredményezõ határozatát a jogerõre emelkedést
követõ harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
24. §
(1) A területi etikai bizottság az etikai felelõsség tárgyában hozott
döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett
tagnak, illetõleg az etikai eljárást kezdeményezõnek.
(2) Az elsõ fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat
kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az
országos etikai bizottsághoz.
(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított
harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelõsség
tárgyában. A harminc napos határidõt az országos etikai bizottság egy
alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja. A határozatot meg kell küldeni
az elsõ fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben
meghatározott személyeknek.
25. §
(1) Az etikai eljárás lefolytatását követõen a taggal szemben az alábbi
etikai büntetések szabhatók ki:
a) megrovás;
b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétõl tízszereséig
terjedhet;
c) a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati naplójának, valamint
jelvényének legfeljebb hat hónapra történõ bevonása;
d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedõ felfüggesztése;
e) kizárás.
(2) A b)-e) pontok szerinti etikai büntetés a vadász-etikai szabályok
ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony
felfüggesztése esetén a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell
megfelelõen alkalmazni.
(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó
másodfokú határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint
a bíróság elõtt megtámadható.
(4) A vadászati-, az erdészeti-, valamint a természetvédelmi hatóság
hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben kizárás etikai büntetés csak
az illetékes miniszter hozzájárulásával szabható ki.
(5) A hivatásos vadásszal szemben kizárás etikai büntetés csak a
vadászati hatóság vezetõjének hozzájárulásával szabható ki.
VII. Fejezet
A KAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE
26. §
(1) A kamara törvényességi felügyeletét a földmûvelésügyi miniszter (a
továbbiakban: miniszter) látja el.
(2) Jogszabálysértés esetén - határidõ tûzésével - a miniszter felhívja a
kamara elnökét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamara elnöke a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott
határidõn belül intézkedésérõl vagy állásfoglalásáról tájékoztatja a
minisztert.
(4) Ha a kamara elnöke a megadott határidõn belül nem intézkedett a
jogszabálysértés megszüntetésére, a kamara ellen a miniszter keresetet
nyújthat be a bírósághoz.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a
jogszabálysértést megállapítja a miniszter:
a) a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás
lefolytatását, illetõleg új határozat hozatalát rendeli el;
b) a mûködés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a
jogszabálysértõen mûködõ kamarai szerv választására jogosult kamarai szerv
összehívását;
c) ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a
jogszabálysértõ kamarai szerv mûködését felfüggesztheti, vagy ellenõrzésére
felügyelõ biztost rendelhet ki. A kamarai szerv mûködésének felfüggesztése
vagy a felügyelõ biztos kirendelése egy éven túl csak bíróság hozzájárulásával
hosszabbítható meg.
(6) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre
vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(7) Amennyiben a vezetõség a 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint
a 17. § (2) bekezdés a), és b) pontjai szerinti esetekben, a bíróság jogerõs
ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a
tagsági viszony felfüggesztésérõl, illetve megszüntetésérõl, a vadászati
hatóság határozatban jogosult a vadászjegy bevonására. A határozat azonnali
végrehajtása is elrendelhetõ.
VIII. Fejezet
A KAMARA GAZDÁLKODÁSA
27. §
(1) A kamara a mûködésének költségeit
a) a tagjai által befizetett tagdíjból,
b) egyéb díjbevételeibõl, illetõleg támogatásokból,
fedezi.
(2) A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1)
bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minõsül a vadászjegy kiállításáért a
miniszter által rendeletben megállapított mértékû igazgatási szolgáltatási
díj ötven százaléka.
(3) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét
az alapszabály állapítja meg.
(4) A kamara gazdasági tevékenységet nem folytathat. A kamara a
tevékenységét segítõ vállalkozási tevékenységet a kizárólagos tulajdonában
levõ közhasznú társaság útján folytathat.
IX. Fejezet
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Átmeneti rendelkezések
28. §
E törvény 29-39. §-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. Ezt
követõen a kamarai küldöttek jelölésére és választására vonatkozó szabályokat
az alapszabályban kell meghatározni.
29. §
(1) E törvény hatálybalépését követõ nyolc napon belül a sport és
hivatásos vadászok bíróság által az 1989. évi II. törvény alapján
nyilvántartásba vett érdekképviseleti szervei vagy azok országos szövetsége a
földmûvelésügyi miniszternél írásban bejelenthetik azon igényüket, hogy részt
kívánnak venni a kamara megalakulását elõkészítõ országos és megyei elõkészítõ
bizottságokban (a továbbiakban együtt: elõkészítõ bizottság). A határidõ
elmulasztása jogvesztõ. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy az
érdekképviseleti szervnek az 1997. február 28-án érvényes állapot szerint hány
vadászjeggyel rendelkezõ tagja van. Országos érdekképviseleti szervezet vagy
szövetség esetén a megyei szervezeteknél nyilvántartott taglétszámot az
országos érdekképviseleti szervezetnél vagy szövetségnél kell figyelembe
venni. A nyilatkozathoz mellékelni kell az érdekképviseleti szerv bírósági
bejegyzõ végzésének másolatát. Vita esetén a miniszter a tagnyilvántartást
megtekintheti, és megállapíthatja a szavazati arány alapjául szolgáló
taglétszámot.
(2) A földmûvelésügyi miniszter az (1) bekezdés szerinti határidõ
lejártát követõ harminc napon belül összehívja az érintett érdekképviseleti
szervek képviselõit. Az érdekképviseleti szervek az általuk kialakított
eljárási rend szerint legfeljebb tizenöt tagú országos elõkészítõ bizottságot
választanak. Az eljárási rend kialakításáról, valamint az egyes
érdekképviseleti szerveket az elõkészítõ bizottságban megilletõ képviselõk
számáról az érdekképviseleti szervek képviselõi az elõzetesen jelzett
taglétszám alapján számított kétharmados szótöbbséggel határoznak. Érvényes
határozat hiányában a szavazást legfeljebb két alkalommal lehet megismételni.
Ezt követõen az eljárási rendet, valamint az egyes érdekképviseleteket az
elõkészítõ bizottságban megilletõ képviselõk számát a miniszter állapítja meg.
(3) Az országos elõkészítõ bizottságban minden olyan érdekképviseleti
szervezet, amely az (1) bekezdés szerinti határidõn belül a miniszternél
írásban jelentkezett, legalább egy taggal képviseltetheti magát, feltéve, ha
legalább száz tagja van.
(4) Az országos elõkészítõ bizottság:
a) megválasztja az országos elõkészítõ bizottság elnökét,
b) kijelöli a legfeljebb hét tagú megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság
tagjait,
c) meghatározza a megyei tagösszeírás módját.
(5) A megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság tagjai szótöbbséggel
megválasztják a megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság elnökét.
30. §
A megyei elõkészítõ bizottság kamarai osztályonként összeállítja a
területi szervezet tagjegyzék tervezetét. A tagjegyzék tervezetbe csak az a
személy vehetõ fel, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kamara megalakulását
követõen a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat magára nézve kötelezõnek
tekinti. A tagjegyzék-tervezet tartalmazza a vadászjeggyel rendelkezõ személy
nevét, vadászjegyének hivatásos vadász esetében pedig a szolgálati igazolvány
számát. A tagfelvételt annál a megyei elõkészítõ bizottságnál kell kérni,
amely a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, sportvadász esetén a
vadászjegyet kiállította. A tagjegyzék tervezetet a vadászati hatóság vezetõje
hitelesíti.
31. §
(1) A területi szervezet kamarai osztályának küldöttválasztó közgyûlését
(a továbbiakban: közgyûlés) a területi szervezet szerint illetékes vadászati
hatóság vezetõje hívja össze. A közgyûlés idõpontjáról a vadászati hatóság
hirdetõtábláján a meghívó közzétételével - legalább tizenöt napra -
hirdetményt tesz közzé. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlés helyének,
idõpontjának, a megismételt közgyûlés idõpontjának, valamint a napirendjének
megjelölését.
(2) A közgyûlés a határozatait nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza
meg. Szavazategyenlõség esetén a közgyûlés levezetõ elnökének szavazata dönt.
(3) A vadászati hatóság vezetõje, vagy annak képviselõje mindaddig
ellátja a közgyûlés levezetõ elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyûlés
meg nem választja a közgyûlés levezetõ elnökét.
32. §
(1) A közgyûlés határozatképes, amennyiben azon a vadászati hatóság
vezetõje által kamarai osztályonként hitelesített tagjegyzék tervezetben
feltüntetett személyek több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség
miatt megismételt közgyûlés akkor határozatképes, ha azon az érintettek
legalább egynegyede jelen van. A közgyûlésen a tagjegyzék tervezetben szereplõ
személy más a tagjegyzék tervezetben szereplõ személynek adott
meghatalmazással is képviseltetheti magát. A meghatalmazás akkor érvényes, ha
tartalmazza a 30. §-ban szereplõ adatokat.
(2) A közgyûlés megnyitását megelõzõen a határozatképesség
megállapításánál figyelembe vett személynek írásban nyilatkozniuk kell arról,
hogy a kamarai tagsági viszony létesítési feltételeinek megfelelnek, és
vállalják a kamarai tagsági viszonyból eredõ kötelezettségeket. A
meghatalmazáshoz e nyilatkozatot mellékelni kell. Ilyen nyilatkozat hiányában
a személyt a határozatképesség megállapításánál nem lehet figyelembe venni.
(3) A közgyûlés ebben a sorrendben
a) dönt a határozatképességérõl,
b) megválasztja a közgyûlés levezetõ elnökét,
c) a küldöttközgyûlés küldötteinek jelölésére háromtagú jelölõ-
bizottságot választ,
d) meghatározza a küldöttválasztás idõpontját,
e) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggõ, e törvényben nem
szabályozott egyéb kérdésekben.
(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyekre a javaslatot a
megyei (fõvárosi) elõkészítõ bizottság elnöke teszi meg.
(5) A közgyûlés levezetõ elnökének, a jelölõbizottságnak, valamint a
küldötteknek a megválasztása titkosan történik.
(6) Akit tisztségre jelöltek, a választás elõtt nyilatkoznia kell, hogy a
jelölést elfogadja.
33. §
(1) A közgyûlésbe küldöttek választása elõzetes jelölés alapján történik.
Jelölt állítására nyílt ajánlással a határozatképesség számításánál figyelembe
vett valamennyi személy jogosult. A válaszható küldöttek számának
megállapítására a 6. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A közgyûlésen résztvevõ személy az (1) bekezdés szerinti képviseleti
szervbe érvényesen legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda
megválasztható.
(3) Jelölt a tagjegyzék tervezetben szereplõ az a személy lesz, akit a
résztvevõk legalább tíz százaléka támogat és e személy a jelölést elfogadja.
Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a
megválasztható jelöltek számát, jelöltnek kell tekinteni azt a személyt is,
akit legalább egy tag jelöltnek állított. Az azonos jelölésszámmal rendelkezõk
sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések, ezt követõen a betûrend
alapján kell megállapítani.
(4) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet a közgyûlés
által megválasztott jelölõbizottság vezet. A jelölõbizottság a jelöltek
ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenõrzi, a törvénysértõ ajánlás
nyilvántartásba vételét megtagadja, illetõleg az ilyen ajánlást és - ha
további ajánlást nem kapott - az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból
törli.
(5) A jelölés lezártát követõen a jelölõbizottság a jelölteket
jelöltlistákba veszi.
(6) A választás az (5) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban
szereplõ jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy
listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a
területi szervezet tagjai megválaszthatnak. Érvénytelen az összes szavazat, ha
a listára több szavazatot adtak le, mint a megválasztható jelöltek száma.
34. §
Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb
szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz
százalékát megszerezte.
35. §
(1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz
százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe
küldöttként meg kell választani.
(2) Érvénytelen a választás, ha a közgyûlés határozatképességének
megállapításánál figyelembe vett személyek több mint a fele szavazatot nem
adott le.
36. §
(1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon
belül meg kell ismételni.
(2) Az ismételt választást követõen azt a jelöltet kell megválasztottnak
tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az ismételt választás idõpontját a
közgyûlés levezetõ elnöke hirdeti ki.
(3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetõleg az
érvénytelen választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
37. §
(1) Szavazategyenlõség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a
tisztségekért a négy legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt indulhat.
(2) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a
megválasztásához szükséges legkisebb szavazati hányadot, a választást meg kell
ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a
megelõzõ választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.
Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra
a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerzõ jelölt indulhat a megismételt
választásban.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot
megszerzõ jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlõség esetén
pedig a betûrendben elõbb állót kell megválasztottnak tekinteni.
(4) A küldöttek megválasztását követõen a küldöttek területi
küldöttgyûlésként folytatják munkájukat. E törvénynek a területi
küldöttgyûlésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
az elnök feladatait a megyei elõkészítõ bizottság elnöke mindaddig ellátja,
amíg a területi küldöttgyûlés elnököt nem választ. Az elnök személyére bármely
küldött javaslatot tehet.
38. §
(1) Az országos alakuló küldöttközgyûlést (a továbbiakban: alakuló
küldöttközgyûlés) az Országos Elõkészítõ Bizottság elnöke hívja össze.
(2) Az alakuló küldöttközgyûlés határozatképes, amennyiben azon a
küldöttek több mint a fele jelen van.
(3) Az alakuló küldöttközgyûlés határoz
a) a határozatképességérõl;
b) a levezetõ elnök személyérõl;
c) a kamara alapszabályának elfogadásáról.
(4) Az alakuló küldöttközgyûlés levezetõ elnökének személyére javaslatot
bármely küldött tehet. Az alakuló küldöttközgyûlés levezetõ elnökének a
legtöbb szavazatot kapott személyt kell megválasztottnak tekinteni.
(5) A kamara alapszabályára a javaslatot az Országos Elõkészítõ Bizottság
elnöke teszi meg.
(6) Az alakuló küldöttközgyûlésre - az alapszabály elfogadásáig -
egyebekben a területi szervezet küldöttválasztó közgyûlésére vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a kamara alapszabályának
elfogadásához a jelenlevõk kétharmadának egyetértõ szavazata szükséges. Az
alapszabály elfogadását követõen az alakuló küldöttközgyûlés e törvény 11. §-a
szerinti küldöttközgyûlésként folytatja tevékenységét.
Záró rendelkezések
39. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.
(2) A területi szervek küldöttválasztó közgyûléseit a törvény
hatálybalépését követõ kilencven napon belül meg kell tartani, a kamarának
pedig 1997. november 1. napjáig kell megalakulnia.
(3) A tagjegyzék tervezetben szereplõ személy kamarai tagsági viszonya a
kamara megalakulásának napjával keletkezik. Az, a korábbi jogszabályok alapján
kiállított vadászjeggyel rendelkezõ személy, aki a tagjegyzék tervezetben nem
szerepel, 1997. december 31-ig kérheti kamarai tagsági viszonyának
megállapítását. Ebben az esetben a kamarai tagsági viszony keletkezése
napjának a kamara mgalakulásának napját kell tekinteni.
(4) A korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjegy 1997. december
31. napjával érvényét veszti. A korábbi jogszabályok alapján kiállított
hivatásos vadász szolgálati igazolvány 1999. december 31-én érvényét veszti.
(5) Az elõkészítõ bizottság munkájában résztvevõ érdekképviseleti
szervezetek adó és illetékfizetési kötelezettség nélkül ruházhatják át
vagyonuk általuk meghatározott részét a kamarára.
(6) A törvény 28-38. §-ai 1997. november 1. napjával hatályukat vesztik
azzal, hogy a kamara alakulásának megkezdett eljárását e rendelkezések alapján
kell befejezni.
(7) Felhatalmazást kap a földmûvelésügyi miniszter arra, hogy az egyes
állami feladatok kamara részére történõ átadásával kapcsolatos átmeneti
szabályokat rendeletben állapítsa meg.
40. §
1997. szeptember 1-i hatállyal a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról,
valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.)
a) 50. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási
tervben foglaltak szakszerûségének biztosítása, továbbá a vad és élõhelyének
védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási
feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett
háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott
képesítéssel és vadászlõfegyver tartási engedéllyel rendelkezõ, az Országos
Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett
hivatásos vadász igénybevételérõl önállóan, vagy más jogosulttal közösen
gondoskodni."
b) 50. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) Hivatásos vadász igénybevételének minõsül, ha a jogosult megfelelõ
képesítéssel rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba
vették."
c) 51. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A kamara a hivatásos vadászokról a külön törvényben foglaltak
szerint nyilvántartást vezet."
d) 60. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lõjegyzéket
kamara a korábban kiadott egyéni lõjegyzék érvénytelenítését követõen állítja
ki."
e) 60. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lõjegyzék bemutatását
követõen hosszabbítható meg."
f) 60. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követõen kell
kiállítani."
g) 61. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(2) A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente
érvényesíteni kell ."
h) 66. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara által
megbízott, legalább három fõbõl álló bizottság (a továbbiakban: bizottság)
elõtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt
személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsõfokú
vadgazdálkodási képesítéssel rendelkezõ személy kérhetõ fel."
i) 66. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
"(3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a
vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter állapítja meg, és teszi
közzé a minisztérium hivatalos lapjában."
j) 51. § (4) bekezdése hatályát veszti.