T/4232/12.. számú
E G Y S É G E S J A V A S L A T
az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény
módosításáról
Budapest, 1997. július 3.
dr. Vastagh Pál
igazságügyminiszter
1
1997. évi ... törvény
az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény
módosításáról
1.§
(1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi
adatkezelésrõl szóló - az 1996. évi XLIII. törvénnyel módosított - 1994. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 3.§-ának (1) bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(1) Ügyészségi alkalmazottak tanácsa (a továbbiakban: alkalmazotti tanács)
mûködik:
a) a Magyar Köztársaság Legfõbb Ügyészségén (a továbbiakban: Legfõbb
Ügyészség);
b) a fellebbviteli fõügyészségeken;
c) a megyei fõügyészségeken és a Fõvárosi Fõügyészségen (a továbbiakban
együtt: fõügyészség), az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedõ
hatáskörrel;
d) a Katonai Fõügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségre és a területi
katonai ügyészségekre (a továbbiakban: katonai ügyészség) is kiterjedõ
hatáskörrel;
e) az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetben."
(2) Az Üsztv. 3.§-ának (2) bekezdésében a "Katonai Fõügyészségeken"
szövegrész helyébe a "Katonai Fõügyészségen" szövegrész lép, a "katonai
ügyészségeken" szövegrész helyébe pedig a "Katonai Fellebbviteli Ügyészségen
és a katonai ügyészségeken" szövegrész lép.
2.§
(1) Az Üsztv. 8.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A törvény, a legfõbb ügyész, illetõleg az összehívásra jogosult más
vezetõ által meghatározott ügyekben, továbbá, ha azt a részvételre jogosult
ügyészek egyharmada vagy az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szerv a
napirend megjelölésével kéri, összügyészi értekezletet tartanak
a) a Legfõbb Ügyészségen,
b) a fellebbviteli fõügyészségen,
c) a fõügyészségen,
d) a Katonai Fõügyészségen,
e) a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen,
f) a katonai ügyészségen
szolgálatot teljesítõ ügyészek. A fõügyészség és az alárendelt helyi
ügyészségek ügyészei közös összügyészi értekezletet tartanak."
(2) Az Üsztv. 8.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(3) Az irányítása alá tartozó ügyészi szervezet összügyészi értekezletét
a) a legfõbb ügyész,
b) a fellebbviteli fõügyész,
c) a megyei fõügyész, a fõvárosi fõügyész (a továbbiakban együtt: fõügyész),
d) a katonai fõügyész,
e) a fellebbviteli vezetõ ügyész,
f) a katonai ügyészséget vezetõ ügyész
hívja össze."
3.§
Az Üsztv. 9.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Ügyészi tanács mûködik:
a) a Legfõbb Ügyészségen;
b) a fellebbviteli fõügyészségen;
c) a fõügyészségen, az alárendelt helyi ügyészségekre is kiterjedõ
hatáskörrel;
d) a Katonai Fõügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségre és a katonai
ügyészségekre is kiterjedõ hatáskörrel."
4.§
Az Üsztv. 10.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az ügyészi tanács négy-öt tagját, közülük az elnököt, elnökhelyettest öt
évre az ügyészek közül titkos szavazással választja:
a) a Legfõbb Ügyészség összügyészi értekezlete;
b) a fellebbviteli fõügyészség összügyészi értekezlete;
c) a fõügyészség és az alárendelt helyi ügyészségek együtt megtartott
összügyészi értekezlete;
d) a Katonai Fõügyészség, a Katonai Fellebbviteli Ügyészség és a katonai
ügyészségek együtt megtartott összügyészi értekezlete.
Az ügyészi tanács tagjainak számát - a törvény keretei között - az
összügyészi értekezlet határozza meg."
5.§
Az Üsztv. 11.§-ának (4) bekezdésében a "négy fõ" szövegrész helyébe
a "három fõ" szövegrész lép.
6.§
(1) Az Üsztv. 13.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"A Legfõbb Ügyészségen, a fellebbviteli fõügyészségen és a fõügyészségen az
azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek részvételével szakmai kollégiumok
mûködnek."
(2) Az Üsztv. 13.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A Legfõbb Ügyészségen mûködõ szakmai kollégiumokban a Katonai
Fõügyészség, a budapesti székhelyû fellebbviteli fõügyészségen mûködõ szakmai
kollégiumokban a Katonai Fellebbviteli Ügyészség, a székhelyükön mûködõ
fõügyészség szakmai kollégiumaiban pedig a katonai ügyészségek ügyészei is
részt vesznek. A fõügyészségen mûködõ szakmai kollégiumoknak tagjai a helyi
ügyészségeken szolgálatot teljesítõ ügyészek is. A katonai ügyészséget vezetõ
ügyész tanácskozási joggal részt vehet az illetékességi területén mûködõ
fõügyészségek szakmai kollégiumainak ülésein."
(3) Az Üsztv. 13.§-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(3) A szakmai kollégiumok számát, részletes hatáskörét és a körükbe tartozó
szervezeti egységeket a Legfõbb Ügyészségen a legfõbb ügyész, a fellebbviteli
fõügyészségen a fellebbviteli fõügyész, a fõügyészségen a fõügyész határozza
meg.
(4) A szakmai kollégiumot a Legfõbb Ügyészségen a legfõbb ügyész, a
fellebbviteli fõügyészségen a fellebbviteli fõügyész, a fõügyészségen a
fõügyész vagy az általuk megbízott ügyész vezeti és hívja össze."
(4) Az Üsztv. 13.§-a a következõ új (5) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(5) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott jogkört a budapesti székhelyû
fellebbviteli fõügyészség esetében a fellebbviteli fõügyész a fellebbviteli
vezetõ ügyésszel, a katonai ügyészség székhelyén mûködõ fõügyészség esetében
pedig a fõügyész a katonai ügyészséget vezetõ ügyésszel egyetértésben
gyakorolja."
7.§
(1) Az Üsztv. 14.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"Ügyésszé azt a büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ magyar
állampolgárt lehet kinevezni, illetõleg legfõbb ügyésszé megválasztani, akinek
egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával
rendelkezik."
(2) Az Üsztv. 14.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) Az ügyészt a legfõbb ügyész elsõ alkalommal három évre (elsõ ügyészi
kinevezés), azt követõen pedig határozatlan idõre nevezi ki. Nyugdíjas,
illetõleg nyugdíjkorhatárt betöltött személy kinevezése ettõl eltérõ
határozott idõre, illetõleg határozatlan idõre is szólhat."
(3) Az Üsztv. 14.§-a a következõ új (5)-(7) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
"(5) A legfõbb ügyész - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl - azt a
személyt nevezheti ki ügyésszé, aki legalább egy évig ügyészségi titkárként,
bírósági titkárként vagy ügyészként, bíróként, közjegyzõként, ügyvédként, jog-
tanácsosként mûködött.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a titkári mûködés idõtartamába legfeljebb
hat hónap beszámítható annak, aki a jogi szakvizsga letételét követõen
legalább három évig az (5) bekezdésben nem említett, jogi szakvizsgához kötött
munkakörben mûködött.
(7) Nem választható meg legfõbb ügyésznek, illetõleg nem nevezhetõ ki
ügyésznek az a személy, akit
a) - bár büntetlen elõéletûnek tekintendõ - korábban bûncselekmény miatt
szabadságvesztésre vagy közérdekû munkára ítéltek, illetõleg akinek a
büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el, és a bûnügyi
nyilvántartásban szerepel;
b) ügyészként, bíróként, ügyészségi, bírósági titkárként, fogalmazóként,
ügyészségi nyomozóként, köztisztviselõként, közalkalmazottként, ügyvédként,
ügyvédjelöltként, közjegyzõként, közjegyzõ-helyettesként, fegyveres szerv
(1996. évi XLIII. törvény 1.§ (1) bekezdés) hivatásos vagy szerzõdéses
állományú tagjaként a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig,
amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll."
8.§
Az Üsztv. - a 14.§-a után - a következõ 14/A.-14/D.§-sal egészül ki:
"14/A.§ (1) Az olyan - a 14.§ (7) bekezdésének a) pontjában nem említett -
személy esetében, aki büntetlen elõéletûnek tekintendõ, de a bûnügyi
nyilvántartásban szerepel, mérlegelni kell azt is, hogy alkalmas-e erre
tekintettel az ügyészi tisztség betöltésére.
(2) Az ügyészi tisztségre jelölt személynek nyilatkoznia kell arról, hogy
hozzájárul-e a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv megkereséséhez és a
nyilvántartás teljes körérõl történõ adatszolgáltatáshoz. Ha a jelölt személy
a megkereséshez, illetõleg az adatszolgáltatáshoz nem járul hozzá, legfõbb
ügyésznek nem választható meg, illetõleg ügyészi tisztségbe nem nevezhetõ ki.
(3) A büntetlen elõélet igazolását, valamint az (1) bekezdésben és a 14.§ (7)
bekezdésének a) pontjában említett bûnügyi nyilvántartási adatokat a legfõbb
ügyészi és a legfõbb ügyész helyettesi tisztségre jelölt személy esetében a
Legfõbb Ügyészség, más ügyészi tisztségre jelölt személy esetében a Legfõbb
Ügyészség, a Katonai Fõügyészség, a fellebbviteli fõügyészség, a fõügyészség
megkeresésére a bûnügyi nyilvántartást vezetõ szerv szolgáltatja.
14/B.§ (1) A legfõbb ügyész jogkörébe tartozó ügyészi kinevezés elõtt a
pályázónak részt kell vennie az ügyészi pályára való alkalmasságának
vizsgálatán (a továbbiakban: pályaalkalmassági vizsgálat).
(2) Ha a pályaalkalmassági vizsgálaton vagy a külön törvényben meghatározott,
a bírói pályára való pályaalkalmasság vizsgálatán (a továbbiakban: a bíró
pályaalkalmassági vizsgálata) a pályázó korábban már részt vett és annak el-
végzésétõl a pályázat benyújtásáig három év még nem telt el - feltéve, hogy
más körülmény a vizsgálatot nem indo-
kolja -, az ügyészi kinevezés elõtt azt megismételni nem kell. Nem kell a
pályaalkalmassági vizsgálaton részt vennie annak a nyugdíjas, illetõleg a
nyugdíjkorhatárt betöltött személynek sem, aki határozott idõre történõ
kinevezését kéri.
(3) A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai és pszichikai
vizsgálatból áll. A vizsgálatot a bíró pályaalkalmassági vizsgálatára irányadó
- külön jogszabályban meghatározott - rendelkezések szerint kell elvégezni.
(4) A pályaalkalmassági vizsgálatot az ügyészség kezdeményezi.
(5) A pályaalkalmassági vizsgálat alapján készített véleményt a vizsgálatot
kezdeményezõnek és a pályázónak meg kell küldeni.
(6) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. Ha a pályázó a
megpályázott ügyészi tisztséget elnyerte, részére a vizsgálat költségét a
munkáltató megtéríti.
14/C.§ (1) A legfõbb ügyész az ügyészt elsõ alkalommal az ügyészi tisztségbe
pályázat útján nevezi ki. A nyugdíjas, illetõleg a nyugdíjkorhatárt betöltött
személy határozott idõre pályázat nélkül is kinevezhetõ.
(2) A pályázat kiírására, elbírálására és a pályázat eredményének közlésére a
16.§ (5) bekezdésének, a 17.§-nak, továbbá a 18.§ (1) bekezdésének
rendelkezéseit kell alkalmazni.
14/D.§ (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója legkésõbb az elsõ ügyészi kinevezés
idõtartamának (14.§ (4) bekezdés) lejártát megelõzõ kilencven nappal korábban
beszerzi a határozott idõre kinevezett ügyész nyilatkozatát arról, hogy kéri-e
a határozatlan idõre történõ kinevezését. Ha az ügyész kéri a határozatlan
idõre történõ kinevezését, az ügyészt a munkáltatói jogkör gyakorlója
minõsíti. Ennek során értékeli - az ügyész mûködésének teljes idõtartamára
kiterjedõen - az ügyész munkáját, különös tekintettel az anyagi jogi, az
eljárásjogi és az ügyviteli szabályok betartására.
(2) A minõsítés eredményét legkésõbb az elsõ ügyészi kinevezés idõtartamának
lejártát megelõzõ hatvanadik napig írásban közölni kell az ügyésszel és a
legfõbb ügyésszel.
(3) A legfõbb ügyész a minõsítés eredményét mérlegelve az ügyészt az elsõ
ügyészi kinevezés idõtartamának lejártát követõ nappal, pályázat nélkül
határozatlan idõre kinevezi, ha az ügyész alkalmasságát megállapította.
(4) Ha a legfõbb ügyész a minõsítés eredményét mérlegelve az ügyész
alkalmatlanságát állapította meg, vagy az ügyész a határozatlan idõre történõ
kinevezését nem kérte, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a határozott
idõ lejártának napjával megszûnik.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a
nyugdíjas, illetõleg a nyugdíjkorhatárt betöltött, határozott idõre kinevezett
ügyész esetében."
9.§
(1) Az Üsztv. 16.§-ának (2) bekezdése a következõ új e)-h) ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi e)-g) pont jelölése i)-k) pontra változik:
(Magasabb vezetõ állású ügyész:)
"e) a fellebbviteli fõügyész;
f) a fellebbviteli vezetõ ügyész;
g) a fellebbviteli fõügyészhelyettes;
h) a fellebbviteli vezetõhelyettes ügyész;"
(2) Az Üsztv. 16.§-ának (3) bekezdése a következõ új c) ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi c)-h) pont jelölése d)-i) pontra változik:
(Vezetõ állású ügyész:)
"c) a fellebbviteli osztályvezetõ ügyész;"
(3) Az Üsztv. 16.§-ának (3) bekezdése a következõ j) ponttal egészül
ki:
(Vezetõ állású ügyész:)
"j) a helyi ügyészségi csoportvezetõ ügyész."
(4) Az Üsztv. 16.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) A legfõbb ügyész - a katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyészi állás
esetében a katonai fõügyész - pályázat útján tölti be a kinevezési jogkörébe
tartozó magasabb vezetõ állású és vezetõ állású ügyészi munkaköröket, továbbá
a legfõbb ügyészségi, a katonai fõügyészségi, a fellebbviteli fõügyészségi és
a katonai fellebbviteli ügyészségi ügyészi munkaköröket. A legfõbb ügyész - a
legfõbb ügyész helyettesi állás kivételével - más állás pályázat útján történõ
betöltését is elrendelheti. A 20.§ (2), (4) és (6) bekezdésében, a 21.§ (3) és
(5) bekezdésében, a 22.§ (2) és (4) bekezdésében, továbbá a 28.§ (3) és (5)
bekezdésében meghatározott esetben a felajánlott állás pályázat nélkül tölt-
hetõ be."
10.§
Az Üsztv. 17.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17.§ A legfõbb ügyésznek - katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyész esetében a
katonai fõügyésznek - a pályázat elbírálása elõtt meg kell ismernie az ügyészi
tanács, valamint
a) a fõosztályvezetõ ügyész, a fõosztályi szervezetbe nem tartozó legfõbb
ügyészségi osztályvezetõ ügyész, a fellebbviteli fõügyész és a fõügyész
esetében a legfõbb ügyész helyettes,
b) az a) pontban nem említett legfõbb ügyészségi (katonai fõügyészségi)
magasabb vezetõ állású ügyész, vezetõ állású ügyész és ügyész esetében a
fõosztályvezetõ ügyész, illetõleg a fõosztályi szervezetbe nem tartozó legfõbb
ügyészségi osztályvezetõ ügyész,
c) a fellebbviteli vezetõ ügyész és a katonai ügyészséget vezetõ ügyész
esetében a katonai fõügyész,
d) a fellebbviteli fõügyészhelyettes, a fellebbviteli osztályvezetõ ügyész és
a fellebbviteli fõügyészségi ügyész esetében a fellebbviteli fõügyész,
e) a fellebbviteli vezetõhelyettes ügyész és a katonai fellebbviteli
ügyészségi ügyész esetében a fellebbviteli vezetõ ügyész,
f) a fõügyészhelyettes, a fõügyészség és a helyi ügyészség vezetõ állású
ügyésze esetében a fõügyész,
g) a katonai ügyészséget vezetõ ügyész helyettese és a katonai ügyészségi
csoportvezetõ ügyész esetében a katonai ügyészséget vezetõ ügyész
véleményét a pályázóról."
11.§
(1) Az Üsztv. 20.§-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A legfõbb ügyész megbízatása megszûnik:)
"g) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû
munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,
továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését
rendelték el;"
(2) Az Üsztv. 20.§-ának (1) bekezdése a következõ új h) ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:
(A legfõbb ügyész megbízatása megszûnik:)
"h) hetvenedik életévének a betöltésével;"
(3) Az Üsztv. 20.§-a a következõ új (9) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik és a
bekezdésben a "d)-h) pontjaiban" szövegrész helyébe a "d)-i) pontjaiban"
szövegrész lép:
"(9) Az (1) bekezdés h) pontjában említett esetben a legfõbb ügyészt hat havi
átlagilletményének megfelelõ összeg illeti meg."
12.§
(1) Az Üsztv. 21.§-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A legfõbb ügyész helyettes megbízatása megszûnik:)
"f) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû
munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,
továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését
rendelték el;"
(2) Az Üsztv. 21.§-ának (1) bekezdése a következõ új g) ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi g) pont jelölése h) pontra változik:
(A legfõbb ügyész helyettes megbízatása megszûnik:)
"g) hetvenedik életévének a betöltésével;"
(3) Az Üsztv. 21.§-a a következõ új (8) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik és a
bekezdésben a "c)-g) pontjaiban" szövegrész helyébe a "c)-h) pontjaiban"
szövegrész lép:
"(8) Az (1) bekezdés g) pontjában említett esetben a legfõbb ügyész helyettest
hat havi átlagilletményének megfelelõ összeg illeti meg."
13.§
Az Üsztv. 23.§-ának (2) bekezdésében az "55.§ (1) bekezdésének d)
pontjában" szövegrész helyébe az "55.§ (1) bekezdésének e) pontjában"
szövegrész lép.
14.§
Az Üsztv. 24.§-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"24.§ (1) Az ügyészt - hozzájárulása nélkül - három évenként, legfeljebb egy
évre lehet ügyészségi érdekbõl, ügyészi munkakörbe, ideiglenesen - szolgálati
helyével azonos megyében lévõ - más szolgálati helyre kirendelni. A fõvá-
rosban, illetõleg Pest megyében szolgálatot teljesítõ ügyész a fõvárosban vagy
Pest megye területén lévõ más szolgálati helyre rendelhetõ ki. A kirendelésnél
az ügyész méltányos érdekét figyelembe kell venni. A kirendelést - a
megkezdése elõtt legalább harminc nappal - az ügyésszel írásban közölni kell,
megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és annak idõtartamát.
(2) Az ügyész - hozzájárulásával - az (1) bekezdésben nem említett szolgálati
helyre is kirendelhetõ.
(3) Ha az ügyészt a szolgálati helyétõl eltérõ más településen mûködõ
ügyészségre rendelik ki, a kirendelésben töltött munkanapokra - a közlekedési
költség megtérítésén
túl - a 46.§ (1)-(3) bekezdése szerint számított összegû napidíj illeti meg.
Ha az ügyész a kirendelés helyérõl naponta nem tud lakóhelyére visszautazni,
részére a számlával igazolt szállásköltséget is meg kell téríteni.
(4) Kirendelés esetén az ügyész vasúton történõ utazásakor az elsõ osztály
igénybevételére jogosult.
(5) Ha az ügyész a kirendelés helyérõl naponta nem tud lakóhelyére
visszautazni, a kirendelés helye és az ügyész lakóhelye közötti oda- és
visszautazás költségeit a munkáltató az ügyésznek megtéríti:
a) a heti egy alkalommal, valamint a munkaszüneti napok alkalmával és a
szabadság igénybevételekor történõ hazautazás esetében, továbbá
b) ha az utazásra a munkáltató érdekkörében felmerült okból, illetõleg a
munkáltató engedélyével került sor."
15.§
(1) Az Üsztv. 25.§-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A legfõbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)
"g) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû
munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,
továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését
rendelték el;"
(2) Az Üsztv. 25.§-ának (1) bekezdése a következõ új h) ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:
(A legfõbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)
"h) hetvenedik életévének betöltésével;"
(3) Az Üsztv. 25.§-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A legfõbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)
"f) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû
munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,
továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését
rendelték el;"
(4) Az Üsztv. 25.§-ának (2) bekezdése a következõ új g) ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi g) pont jelölése h) pontra változik:
(A legfõbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:)
"g) hetvenedik életévének a betöltésével;"
16.§
(1) Az Üsztv. 26.§-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A legfõbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya
megszûnik:)
"g) a bíróságnak vele szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, közérdekû
munkát, illetõleg közügyektõl eltiltást kiszabó jogerõs határozatával,
továbbá, ha büntetõeljárás során jogerõs határozattal kényszergyógykezelését
rendelték el;"
(2) Az Üsztv. 26.§-a a következõ új j)-k) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi j) pont jelölése l) pontra változik:
(A legfõbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya
megszûnik:)
"j) a 14/D.§ (4) bekezdésében szabályozott esetben;
k) hetvenedik életévének a betöltésével;"
17.§
(1) Az Üsztv. 28.§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfõbb ügyész felmentéssel akkor
szüntetheti meg, ha)
"c) az ügyész feladatai ellátására tartósan alkalmatlan, illetõleg a 41.§ (8)
bekezdésében említett vizsgálatnak nem vetette alá magát;"
(2) Az Üsztv. 28.§-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül
ki:
"Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ügyész felmentésére az
(1) bekezdés c) pontja alapján azért kerül sor, mert a 41.§ (8) bekezdésében
említett vizsgálatnak nem vetette alá magát."
18.§
Az Üsztv. 32.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"32.§ (1) A határozott idõre létesített ügyészségi szolgálati viszony - a 14.§
(4) bekezdésében említett elsõ ügyészi kinevezés kivételével - felmentéssel a
28.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is megszün-
tethetõ, ha a munkáltató a határozott idõbõl még hátralévõ idõre jutó, de
legfeljebb egy évi átlagilletményét az ügyész részére elõre megfizeti.
(2) A határozott idõre létesített ügyészségi szolgálati viszony felmentéssel
vagy lemondással történõ megszüntetése esetén a felmentési, illetõleg a
lemondási idõ nem terjedhet túl a határozott idõ lejártának idõpontján."
19.§
Az Üsztv. - a 32.§-a után, "A végkielégítés" alcím elõtt - a
következõ 32/A.§-sal egészül ki:
"32/A.§ A 26.§ k) pontjában említett esetben az ügyészt hat havi
átlagilletményének megfelelõ összeg illeti meg."
20.§
Az Üsztv. 33.§-ának (3) bekezdésében az elsõ mondat helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"Végkielégítésre nem jogosult az ügyész, ha - az egészségügyi okot kivéve -
alkalmatlanság címén vagy arra tekintettel mentették fel, hogy a 41.§ (8)
bekezdésében említett vizsgálatnak nem vetette alá magát."
21.§
Az Üsztv. 36.§-ának (1) bekezdésében a "gazdasági társaság vezetõ
tisztségviselõje" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság, szövetkezet vezetõ
tisztségviselõje, illetõleg gazdasági társaság korlátlanul felelõs tagja"
szövegrész lép.
22.§
(1) Az Üsztv. 41.§-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) Az ügyészt - a legfõbb ügyész és a legfõbb ügyész helyettes kivételével -
az elsõ ügyészi kinevezés idõtartamának (14.§ (4) bekezdés) lejártáig, azt
követõen hat évenként még két alkalommal minõsíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl akkor is minõsíteni kell az
ügyészt, ha az ügyész
a) azt kéri, feltéve, hogy az elõzõ minõsítése óta két év már eltelt,
b) alkalmatlanságára, illetõleg az elõzõ minõsítés értékelése
megváltoztatásának szükségességére utaló körülmény merült fel,
c) vezetõi tisztség betöltésére pályázatot nyújtott be, és két éven belül
minõsítésére még nem került sor."
(2) Az Üsztv. 41.§-a a következõ új (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A minõsítés eredményeként az ügyész
a) kiválóan alkalmas,
b) alkalmas,
c) alkalmatlan
értékelést kaphat.
(7) Az ügyészi tisztségre az az ügyész alkalmatlan, aki bármely okból az
ügyészi tevékenység ellátására tartósan nem képes.
(8) Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, meg kell vizsgáltatni
az ügyész egészségi állapotát; ennek a vizsgálatnak az ügyész köteles magát
alávetni. A vizsgálatra a 14/B.§ (3)-(5) bekezdésének rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni. A vizsgálat költségeit a munkáltató viseli."
23.§
Az Üsztv. 44.§-a a következõ (1)-(3) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a § jelenlegi szövege (4) bekezdésre változik:
"(1) Az ügyész részére a feladatai megfelelõ ellátásához szükséges
feltételeket biztosítani kell.
(2) Az ügyész jogosult a hivatása gyakorlásához szükséges térítésmentes
képzésre és azon köteles részt venni.
(3) A térítésmentes képzés szükségessége kérdésében a munkáltató dönt. A
döntéssel szemben jogvita nem kezdeményezhetõ."
24.§
Az Üsztv. 45.§-ának (3) bekezdésében az "átlagkeresetén" szövegrész
helyébe a "távolléti díjon" szövegrész lép.
25.§
(1) Az Üsztv. 46.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Az ügyészt hat órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén - az
élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az ügyész
1. fizetési fokozatára megállapított alapilletmény (a továbbiakban:
legalacsonyabb ügyészi alapilletmény) egy munkanapra esõ részének a húsz
százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idõ a hat órát nem haladja
meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár."
(2) Az Üsztv. 46.§-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre
változik:
"(2) Ha a munkáltató az ügyész részére az élelmezést biztosítja, vagy ha a
szállásköltség az étkezés árát is tartalmazza, a napidíjat étkezésenként a
következõ mértékben kell csökkenteni:
a) reggeli esetében húsz százalékkal;
b) ebéd esetében ötven százalékkal;
c) vacsora esetében harminc százalékkal."
26.§
Az Üsztv. VIII. fejezetének címe helyébe a következõ cím lép,
egyidejûleg az Üsztv. - a VIII. fejezet címét követõen - a következõ 46/A.-
46/I.§-sal egészül ki:
"A JAVADALMAZÁS
46/A.§ Az ügyészt hivatása méltóságának és felelõssége súlyának megfelelõ - az
igazságszolgáltatásban, a törvényesség biztosításában betöltött szerepéhez
méltó - javadalmazás illeti meg.
46/B.§ (1) Az ügyész az e törvényben meghatározott feltételek fennállása
esetén
a) illetményre,
b) külön juttatásra,
c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult.
(2) A tisztségéhez fûzõdõ, e törvényben nem szabályozott egyéb jogosultságok
tekintetében a legfõbb ügyész a miniszterrel, a legfõbb ügyész helyettes pedig
az államtitkárral azonos beosztásúnak minõsül.
46/C.§ Az ügyész illetménye alapilletménybõl, továbbá az e törvényben
meghatározott pótlékból tevõdik össze. A beosztási pótlék, a vezetõi pótlék és
a címpótlék alapilletmény jellegû.
46/D.§ (1) Az ügyész alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati
idõ (a továbbiakban: szolgálati idõ) alapján kell megállapítani. A
besorolásánál számított alapilletmény havibér, amelynek fokozatait a törvény
1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A legalacsonyabb ügyészi alapilletményt (1. fizetési fokozat) az 1998.
évet követõen az Országgyûlés az állami költségvetésrõl szóló törvényben
állapítja meg úgy, hogy annak összege az elõzõ évi összegnél nem lehet
alacsonyabb és mindenkor meg kell felelnie a legalacsonyabb bírói alap-
illetménynek.
46/E.§ (1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt az ügyészt, aki a
kinevezésekor szolgálati idõvel még nem rendelkezik, vagy a kinevezésekor
beszámított szolgálati idõ a három évet nem haladja meg.
(2) Az ügyész minden három év szolgálati idõ megszerzése után eggyel magasabb
fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozathoz - az 1. fizetési
fokozatot alapul véve -az 1. számú mellékletben meghatározott magasabb
szorzószámok tartoznak.
(3) A legfõbb ügyészt és a legfõbb ügyész helyettest - szolgálati idejüktõl
függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.
46/F.§ (1) Az ügyészt - kiváló munkavégzés esetén - az ügyészi tisztségének a
fennállása alatt két alkalommal eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet
besorolni. Két soron kívüli elõresorolás között legalább hat évnek kell el-
telnie. A soron kívüli elõresorolásnál a korábbi fizetési fokozatban
megszerzett szolgálati idõt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell
venni.
(2) A soron kívüli elõresorolást a naptári év elsõ napjával kell végrehajtani.
46/G.§ (1) A szolgálati idõt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az
ügyészi kinevezés napjától kell számítani, azzal, hogy a kezdõ évet
(töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.
(2) Szolgálati idõként kell figyelembe venni az ügyészként ügyészségi
szolgálati viszonyban és a bírói szolgálati viszonyban töltött idõt. Az
ügyészi kinevezés elõtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy
munkakörben, illetõleg tevékenységgel eltöltött idõ a szolgálati idõbe részben
vagy egészben beszámítható.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a szolgálati idõt
úgy kell meghatározni, hogy a következõ fizetési fokozatba sorolás az év elsõ
napjával történjék.
46/H.§ (1) Az ügyészt - a helyi ügyészség ügyésze kivételével - havonta
beosztási pótlék illeti meg, amelynek összege a legalacsonyabb ügyészi
alapilletménynek
a) húsz százaléka a fõügyészség ügyésze és a katonai ügyészség ügyésze
esetében,
b) negyven százaléka a fellebbviteli fõügyészség ügyésze és a Katonai
Fellebbviteli Ügyészség ügyésze esetében,
c) hatvan százaléka a Legfõbb Ügyészség ügyésze és a Katonai Fõügyészség
ügyésze esetében.
(2) Kiváló munkavégzés esetén és az adott szintû ügyészségen ügyészként
eltöltött legalább hat év után
a) a helyi ügyészség ügyésze részére "Címzetes fõügyészségi ügyész",
b) a fõügyészség ügyésze részére "Címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész",
c) a katonai ügyészség ügyésze részére "Címzetes katonai fellebbviteli
ügyészségi ügyész",
d) a fellebbviteli fõügyészség ügyésze részére "Címzetes legfõbb ügyészségi
ügyész",
e) a Katonai Fellebbviteli Ügyészség ügyésze részére "Címzetes katonai
fõügyészségi ügyész"
cím adományozható. Ha az ügyészt magasabb szintû ügyészségre helyezik át, a
korábban részére az alacsonyabb szintû ügyészségen adományozott címre és az
azzal járó címpótlékra a továbbiakban nem jogosult.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott cím adományozásával címpótlék jár havonta.
A pótlék összege a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény
a) húsz százaléka a (2) bekezdés a) pontjában,
b) harminc százaléka a (2) bekezdés b)-c) pontjában,
c) ötven százaléka a (2) bekezdés d)-e) pontjában
említett cím adományozása esetén. A címpótlékban részesülõ ügyészt beosztási
pótlék nem illeti meg.
(4) Ha az ügyészt ügyészségi érdekbõl alacsonyabb szintû ügyészséghez helyezik
át, korábbi beosztási, illetõleg címpótlékára továbbra is jogosult. Ügyészségi
érdeknek minõsül, ha az ügyészt alacsonyabb szintû ügyészségen vezetõnek
nevezik ki, illetõleg ha a 28.§ (1) bekezdésének a)-b) pontjában említett
okból alacsonyabb szintû ügyészségre helyezik át.
(5) Alacsonyabb szintû ügyészségre történõ kirendelés esetén az ügyész
beosztási pótléka nem változik, illetõleg címpótlékát megtartja. Magasabb
szintû ügyészségre történõ kirendelés esetében az ügyész a kirendelés helyének
megfelelõ beosztási pótlékra jogosult; a kirendelés idõtartamára az ügyészt a
címpótlék nem illeti meg.
46/I.§ (1) A 2. számú mellékletben meghatározott vezetõi tisztséget betöltõ
ügyészt havonta vezetõi pótlék illeti meg.
(2) A vezetõi pótlékot - a 2. számú mellékletben meghatározottak szerint - a
legalacsonyabb ügyészi alapilletmény százalékában kell megállapítani.
(3) A vezetõi pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi
ügyészségnek minõsül a megyei fõügyészség székhelyén mûködõ helyi ügyészség,
továbbá az a helyi ügyészség, ahol az ügyészek engedélyezett létszáma az öt
fõt meghaladja."
27.§
(1) Az Üsztv. 47.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az az ügyész, aki idegennyelv-
tudását a munkáltatói jogkör gyakorlójának rendelkezése szerint az ügyészség
számára rendszeresen hasznosítja."
(2) Az Üsztv. 47.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) A pótlék mértéke idegen nyelvenként havonta a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény
a) nyolc százaléka felsõfokú nyelvvizsga esetén;
b) négy százaléka középfokú nyelvvizsga esetén."
28.§
Az Üsztv. 48.§-ának helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"48.§ (1) Az ügyészt - külön juttatásként - minden naptári évben egy havi
alapilletményének és a rendszeres pótlékának megfelelõ összeg illeti meg.
(2) A külön juttatást a tárgyévet követõ év január 15. napjáig kell kifizetni.
A külön juttatás összegét a kifizetés hónapjára járó alapilletmény és
rendszeres pótlék alapján kell megállapítani.
(3) Az ügyész a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha a
tárgyévben folyamatosan ügyészségi szolgálati viszonyban állt.
(4) Arányosan csökkentett összegû külön juttatás jár, ha az ügyész ügyészségi
szolgálati viszonya a tárgyévben a hat hónapot elérte. Ha az ügyész ügyészségi
szolgálati viszonya a tárgyévben a hat hónapot nem érte el, külön juttatásra
nem jogosult.
(5) A külön juttatásra való jogosultság megállapításánál a fizetés nélküli
szabadság ideje nem vehetõ figyelembe.
(6) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya évközben megszûnik és a külön
juttatás feltételei ekkor fennállnak, a külön juttatást az utolsó munkában
töltött hónapra járó alapilletménye és rendszeres pótléka alapján az utolsó
munkában töltött napon kell kifizetni.
(7) A külön juttatás nem illeti meg az ügyészt, ha
a) ellene fegyelmi eljárás, illetõleg büntetõeljárás folyik,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) ügyészségi szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése elõtt
egyoldalúan megszüntette,
d) ügyészségi szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.
(8) A külön juttatás az ügyészt visszamenõleg megilleti, ha a fegyelmi,
illetõleg büntetõjogi felelõsségét nem állapították meg."
29.§
Az Üsztv. 50.§-a (3) bekezdésének felvezetõ szövege a következõk
szerint módosul:
"Az ügyésznek - ha nyugdíjazásakor az ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik
- ki kell fizetni:"
30.§
Az Üsztv. - az 50.§-a után, a IX. fejezet elõtt - a következõ 50/A-
50/D.§-sal egészül ki:
"50/A.§ (1) Az ügyésznek - a munkahelyen történõ megfelelõ megjelenése
érdekében - naptári évenként a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény huszonöt
százalékának megfelelõ összegû ruházati költségtérítés jár.
(2) A ruházati költségtérítés teljes összegére az ügyész akkor jogosult, ha a
kifizetést megelõzõen legalább egy évig ügyészségi szolgálati viszonyban állt.
A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából nem vehetõ
figyelembe. Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya a kifizetés
idõpontjában az egy évet nem éri el, arányos összegû ruházati költségtérítésre
jogosult.
(3) A katonai ügyész a ruházati költségtérítés fele összegére jogosult.
(4) A ruházati költségtérítést a tárgyév június 30. napjáig kell kifizetni. Az
ügyész a költségtérítés felhasználását a tárgyév november 30. napjáig
számlával köteles igazolni.
50/B.§ (1) Az ügyész kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy - a munkáltató
döntésétõl függõen - étkezési hozzájárulásra (a továbbiakban együtt: étkezési
hozzájárulás) jogosult.
(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény legfeljebb két százaléka.
(3) Az étkezési hozzájárulás havi összegét a legfõbb ügyész állapítja meg.
(4) Ha az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya nem a teljes naptári hónapban
áll fenn, az étkezési hozzájárulás idõarányos részére jogosult.
50/C.§ (1) Az ügyész részére - az ügyészség éves költségvetésében biztosított
elõirányzatoktól függõen - egyéb juttatások is adhatók, így különösen
a) lakásépítési (-korszerûsítési, -bõvítési), lakásvásárlási támogatás;
b) letelepedési segély;
c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás;
d) szociális, beiskolázási, temetési segély;
e) üdülési támogatás;
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való
hozzájárulás;
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás;
h) a nyugdíjpénztári tagság támogatása.
(2) Az (1) bekezdésben említett juttatások részletes feltételeit és mértékét a
legfõbb ügyész - az érintett munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel és
az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsával egyetértésben - állapítja meg.
50/D.§ (1) Az ügyészt megilletõ javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás
kifizetése - a napidíj, az utazási és szállásköltség, továbbá más
költségtérítés, valamint az 50/C.§-ban említett juttatások kivételével - az
általa meghatározott bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában
pedig postai úton történik.
(2) A bankszámlára történõ átutalás és az összeg egyszeri felvétele, illetõleg
a postai úton történõ kifizetés az ügyész számára költségtöbbletet nem
okozhat."
31.§
Az Üsztv. 51.§-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó ügyész alapszabadsága évi harminc
munkanap. A 2. fizetési fokozattal kezdõdõen az alapszabadság a fizetési
fokozattal azonos számú munkanappal emelkedik.
(2) Az ügyészt az ötvenedik életéve betöltésének évétõl - a fizetési
fokozatától függetlenül - évi negyven munkanap alapszabadság illeti meg.
(3) A magasabb vezetõ állású és a vezetõ állású ügyész évi öt munkanap
pótszabadságra jogosult. Az alapszabadság és a vezetõi pótszabadság együttes
mértéke évente a negyven munkanapot nem haladhatja meg."
32.§
Az Üsztv. 53.§-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az ügyész a szóban elhangzott figyelmeztetés írásba foglalását
igényelheti, amellyel szemben a (3) bekezdésben foglaltak szerint van helye
jogorvoslatnak."
33.§
(1) Az Üsztv. 55.§-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép és a bekezdés a következõ új d) ponttal egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi d)-e) pont jelölése e)-f) pontra változik:
(Az ügyésszel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:)
"c) a legfõbb ügyész által adományozott elismerés - ideértve a címet is -
visszavonása;
d) egy fizetési fokozattal való visszavetés;"
(2) Az Üsztv. 55.§-ának (2) bekezdésében a "d)-e) pontjaiban"
szövegrész helyében a "d)-f) pontjaiban" szövegrész lép.
34.§
(1) Az Üsztv. 56.§-ának (1) bekezdése a következõ új d) ponttal
egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi d)-f) pont jelölése e)-g) pontra változik:
(A fegyelmi jogkört gyakorolja:)
"d) a fellebbviteli fõügyész a vezetése alatt álló fellebbviteli fõügyészség
ügyészei felett, a fellebbviteli vezetõ ügyész pedig a Katonai Fellebbviteli
Ügyészség ügyészei felett;"
(2) Az Üsztv. 56.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) Az 55.§ (1) bekezdésének c)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés
kiszabására az (1) bekezdés b)-g) pontjában említett esetben is csak a legfõbb
ügyész jogosult. Az 55.§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott fegyelmi
büntetést a katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyésszel szemben a katonai
fõügyész is kiszabhatja."
(3) Az Üsztv. 56.§-ának (3) bekezdésében a "b)-f) pontjában"
szövegrész helyébe a "b)-g) pontjában" szövegrész lép.
35.§
Az Üsztv. 60.§-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"Az eljárás alá vont ügyész képviseletével a fegyelmi jogkör gyakorlójánál
alacsonyabb munkakört betöltõ ügyészt vagy ügyvédet bízhat meg."
36.§
Az Üsztv. 64.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A katonai fõügyész, a fõosztályvezetõ ügyész, a fõosztályi szervezetbe
nem tartozó legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyész, a fellebbviteli fõügyész,
a fellebbviteli vezetõ ügyész, a fõügyész és a katonai ügyészséget vezetõ
ügyész által hozott fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont ügyész és
képviselõje a határozat kézbesítésétõl számított tizenöt nap alatt a legfõbb
ügyészhez kifogással élhet."
37.§
(1) Az Üsztv. 66.§-a (1) bekezdésének elsõ mondata az "alacsonyabb
munkakörbe helyezés," szövegrészt követõen az "egy fizetési fokozattal való
visszavetés," szövegrésszel egészül ki.
(2) Az Üsztv. 66.§-a a következõ új (2) bekezdéssel egészül ki,
egyidejûleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre
változik:
"(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyész
a) magasabb beosztásba nem kerülhet,
b) vezetõi tisztségbe nem nevezhetõ ki,
c) magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,
d) részére a törvényben meghatározott cím nem adományozható,
e) külön juttatásban nem részesülhet."
(3) Az Üsztv. 66.§-ának a megváltozott számozás szerinti (5)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A fegyelmi büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési fokozatba
történõ elõresorolás a mentesülés vagy a mentesítés idõpontjában esedékes. A
következõ elõresorolás idõpontját - a fegyelmi büntetés hatálya miatti
szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti idõponttól számítva kell
megállapítani."
38.§
(1) Az Üsztv. 71.§-ának (1) bekezdésében a "személyi alapbérének"
szövegrész helyébe az "illetményének" szövegrész lép.
(2) Az Üsztv. 71.§-ának (2) bekezdésében a "személyi alapbére"
szövegrész helyébe az "illetménye" szövegrész lép.
39.§
Az Üsztv. 76.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(Nem kezdeményezhetõ jogvita:)
"b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntés
vagy annak elmulasztása miatt, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a
döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette;"
40.§
(1) Az Üsztv. 77.§-ának (1) bekezdésében "az 1. számú mellékletben"
szövegrész helyébe "a 3. számú mellékletben" szövegrész lép.
(2) Az Üsztv. 77.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyával kapcsolatos iratok közül a
személyi adatlapot, az erkölcsi bizonyítványt, a 14/A.§ (3) bekezdésében
említett bûnügyi nyilvántartási adatokat tartalmazó iratot, továbbá a pályaal-
kalmassági vizsgálat alapján készített véleményt, az önéletrajzot, a
fényképet, a kinevezési (megbízási) okiratot, az esküokmányt, a besorolásról,
az áthelyezésrõl rendelkezõ és a kitüntetésrõl (elismerésrõl) szóló iratokat,
a minõsítést, a hatályban lévõ fegyelmi büntetést kiszabó határozatot,
valamint az ügyészségi szolgálati viszonyt megszüntetõ iratot együttesen kell
tárolni."
41.§
Az Üsztv. 79.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) Az ügyészségi titkár kinevezésének az (1) bekezdésben meghatározottakon
túl további feltétele, hogy a kinevezendõ személy három év joggyakorlattal és
külön jogszabály szerinti jogi szakvizsgával rendelkezzék."
42.§
Az Üsztv. a következõ 80/A.§-sal egészül ki:
"80/A.§ Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó kirendelésére az ügyész
kirendelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni, azzal az
eltéréssel, hogy a kirendelésük esetén a napidíj összegét a 81/B.§ szerint
kell megállapítani."
43.§
Az Üsztv. 81.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"81.§ Ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati
viszonyban töltött ideje
a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi,
b) a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi,
c) a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi,
d) a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi,
e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
átlagilletményének megfelelõ összegû végkielégítésre jogosult."
44.§
Az Üsztv. - a XV. fejezet elõtt - a következõ 81/A-81/N.§-sal
egészül ki:
"81/A.§ (1) Az ügyészségi fogalmazót az ügyészségi titkárrá történõ
kinevezését megelõzõen, az ügyészségi titkárt az ügyészi tisztségre történõ
pályázatának benyújtását követõ két héten belül, az ügyészségi nyomozót pedig
a kinevezését követõ három év elteltével, majd azt követõen hat évenként még
négy alkalommal minõsíteni kell.
(2) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó minõsítésére egyebekben a 41.§
(2)-(8) bekezdését és a 42.§-t kell megfelelõen alkalmazni.
81/B.§ (1) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót hat órát meghaladó
belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek
fedezésére - napidíjként a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény egy munkanapra
esõ részének a tíz százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idõ a hat
órát nem haladja meg, de a négy órát eléri, a napidíj fele jár.
(2) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó belföldi kiküldetésére
egyebekben a 46.§ (2)-(4) bekezdésének a rendelkezéseit kell alkalmazni.
81/C.§ Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó illetménye alapilletménybõl,
továbbá e törvényben meghatározott pótlékból tevõdik össze. Az illetményük
megállapítása alapjául a mindenkori legalacsonyabb ügyészi alapilletmény
szolgál.
81/D.§ (1) Az alapilletményt (havibért) az ügyészségi titkár, fogalmazó és
nyomozó munkaköre, iskolai végzettsége, valamint szolgálati ideje alapján a
megfelelõ fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba való besorolással
kell megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési
fokozatokhoz - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény arányában - növekvõ
mértékû szorzószámok tartoznak.
(2) A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat az ügyészségi titkár és
fogalmazó esetében a 4. számú melléklet, az ügyészségi nyomozó esetében pedig
az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az ügyészségi titkárt az I. fizetési osztályba kell besorolni.
(4) Az ügyészségi fogalmazót a II. fizetési osztályba, ezen belül - az
egyetemi jogi végzettségét igazoló oklevél minõsítésétõl függõen - az 1-3.
fizetési fokozat valamelyikébe kell besorolni.
(5) A szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel (egyetem, fõiskola)
rendelkezõ ügyészségi nyomozót a III. fizetési osztályba, a nem szakirányú
felsõfokú iskolai végzettségû vagy a középfokú végzettségû ügyészségi nyomozót
pedig a IV. fizetési osztályba kell besorolni. A nem szakirányú felsõfokú
iskolai végzettségû ügyészségi nyomozó, ha szakirányú felsõfokú
szakképesítéssel rendelkezik, kivételesen a III. fizetési osztályba is
besorolható.
81/E.§ (1) Az ügyészségi titkár és nyomozó fizetési fokozatát a (2)-(5)
bekezdésben foglaltak szerint számított szolgálati idõ alapján kell
megállapítani.
(2) A szolgálati idõt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés
(alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdõ évet (töredékévet)
egész évként kell figyelembe venni.
(3) Szolgálati idõként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati
jogviszonyban hasonló jellegû munkakörben eltöltött idõt.
(4) Részben vagy egészben szolgálati idõként lehet figyelembe venni
a) az ügyészségi titkár esetében a kinevezése elõtt jogi képesítéshez kötött
munkakörben a jogi szakvizsga letételének napjától eltöltött idõt,
b) a III. fizetési osztályba tartozó ügyészségi nyomozó esetében a
kinevezéséig a szakirányú végzettségének megfelelõ munkakörben eltöltött idõt,
c) a b) pontban nem említett ügyészségi nyomozó esetében a 96.§ (1)
bekezdésében felsorolt jogviszonyokban eltöltött idõt.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a beszámítandó
szolgálati idõt úgy kell meghatározni, hogy a következõ fizetési fokozatba
való elõresorolás a naptári év elsõ napjával történjék. A (4) bekezdés
szerinti beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes illetményarányokra is.
81/F.§ Ha az ügyészségi nyomozó az 5. számú melléklet szerinti magasabb
fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési
osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új
alapilletményének azonban a korábbit meg kell haladnia.
81/G.§ (1) A IV. fizetési osztályba tartozó ügyészségi nyomozó - ha nem
szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel, illetõleg ha szakirányú felsõfokú
szakképesítéssel rendelkezik - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt
százalékával növelt összegû alapilletményre jogosult.
(2) A munkáltató az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó alapilletményét a
munkavégzés színvonalára figyelemmel - az állami költségvetésrõl szóló törvény
személyi juttatások elõirányzatán belül - legfeljebb húsz százalékkal megemel-
heti, vagy legfeljebb húsz százalékkal csökkentett mértékben is
megállapíthatja.
81/H.§ (1) Az ügyészségi fogalmazót legalább egy év joggyakorlat után -
átlagon felüli munkavégzése és joggyakorlati eredménye alapján - eggyel
magasabb fizetési fokozatba lehet elõresorolni.
(2) Átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén az ügyészségi titkár egy
alkalommal, az ügyészségi nyomozó két alkalommal - soron kívül - eggyel
magasabb fizetési fokozatba sorolható. Két soron kívüli elõresorolás között
legalább hat évnek kell eltelnie.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti elõresorolást a naptári év elsõ napjával kell
végrehajtani, ennek során a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati
idõt az új fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.
81/I.§ (1) Kiváló munkavégzés esetén és ügyészségi szolgálati viszonyban
eltöltött legalább tíz év után
a) a III. fizetési osztályba sorolt ügyészségi nyomozónak "fõtanácsos",
b) a IV. fizetési osztályba sorolt ügyészségi nyomozónak pedig "tanácsos"
cím adományozható.
(2) A "fõtanácsos" címmel a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt
százalékának, a "tanácsos" címmel pedig tíz százalékának megfelelõ összegû
címpótlék jár havonta. A címpótlék alapilletmény jellegû.
81/J.§ (1) Az ügyészségi titkárt, fogalmazót és nyomozót - külön juttatásként
- minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres pótlékának
megfelelõ összeg illeti meg.
(2) A külön juttatásra egyebekben a 48.§ (2)-(8) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
81/K.§ (1) Az ügyészségi titkárnak, fogalmazónak és nyomozónak - a munkahelyen
történõ megfelelõ megjelenése érdekében - naptári évenként a legalacsonyabb
ügyészi alapilletmény húsz-huszonöt százalékának megfelelõ összegû ruházati
költségtérítés jár. A ruházati költségtérítés összegét e keretek között a
legfõbb ügyész állapítja meg.
(2) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ruházati költségtérítésére
egyebekben az ügyész ruházati költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell
megfelelõen alkalmazni.
81/L.§ (1) Az ügyészségi titkár alapszabadsága évi huszonnyolc munkanap, az
ügyészségi fogalmazó és nyomozó alapszabadsága pedig évi huszonhét munkanap.
(2) Az alapszabadság a 2. fizetési fokozatba tartozó ügyészségi titkárnál és
nyomozónál egy, majd a következõ fizetési fokozatok elérésekor további egy-egy
munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik.
(3) A magasabb fizetési fokozatba elõresorolt fogalmazó alapszabadságát egy
munkanappal növelni kell.
(4) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó szabadságára és más
pihenõidejére egyebekben az ügyész szabadságára és más pihenõidejére vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni az 51.§ (1)-(3) bekezdésében
foglaltak kivételével.
81/M.§ Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó fegyelmi felelõsségére a X.
fejezet rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló ügyészségi nyomozó magasabb fizetési
osztályba nem sorolható és a fegyelmi büntetés hatálya miatt elmaradt magasabb
fizetési osztályba történõ besorolása a mentesülés vagy mentesítés
idõpontjában esedékes. Az elõresorolás idõpontját - a fegyelmi büntetés
hatálya miatti szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti idõponttól
számítva kell megállapítani.
81/N.§ (1) Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati
viszonyára az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a (2) bekezdésben
meghatározott kivételekkel - a törvénynek a legfõbb ügyész által kinevezett
ügyész ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi
szolgálati viszonyára a törvénynek a következõ rendelkezései:
a 8-13.§, a 14.§ (4)-(6) bekezdése, a 14/C-14/D.§, a 46/A.§, a 46/H-46/I.§,
továbbá - az ügyészségi fogalmazó és nyomozó esetében - a 14/B.§."
45.§
Az Üsztv. 83.§-ának (2) bekezdése a következõ második mondattal
egészül ki:
"Határozott idõre kell kinevezni azt a személyt, aki a munkakörének
betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére halasztást kapott."
46.§
Az Üsztv. 86.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A tisztviselõ - az alkalmazotti tanács véleményének kikérését követõen -
a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetõjévé is
kinevezhetõ."
47.§
Az Üsztv. a következõ 86/A.§-sal egészül ki:
"86/A.§ A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott kirendelésére az
ügyész kirendelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni, azzal
az eltéréssel, hogy a kirendelésük esetén a napidíj összegét a 90.§ szerint
kell megállapítani."
48.§
(1) Az Üsztv. 87.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott pártban tisztséget
nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyûlési, illetõleg az
önkormányzati választásokon jelöltként való részvételét kivéve - közszereplést
nem vállalhat. Összeférhetetlenségükre egyebekben a 36-39.§ rendelkezéseit
kell megfelelõen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselõ, ügykezelõ
és fizikai alkalmazott
a) pártban viselt tisztségét legkésõbb a kinevezésekor köteles megszüntetni,
b) a 36.§ (1) bekezdésében tiltott keresõ foglalkozást is folytathat,
illetõleg gazdasági társaságban személyes közremûködési kötelezettséggel járó
tagsági viszonyt is létesíthet, ha ahhoz a munkáltatói jogkör gyakorlója
elõzetesen hozzájárult,
c) összeférhetetlenségét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg."
(2) Az Üsztv. 87.§-a (3) bekezdésének b) pontjában a "személyi
alapbérének és bérpótlékainak" szövegrész helyébe az "átlagilletményének"
szövegrész lép.
49.§
Az Üsztv. 88.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"88.§ (1) A magasabb vezetõ állású és vezetõ állású tisztviselõt a vezetõi
tisztségbe történt kinevezését követõ három év elteltével, majd azt követõen
hat évenként még négy alkalommal minõsíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett tisztviselõt, továbbá az ügykezelõt és a
fizikai alkalmazottat csak abban az esetben kell minõsíteni, ha
alkalmatlanságára utaló körülmény merült fel.
(3) A minõsítésre egyebekben az ügyész minõsítésére vonatkozó szabályokat kell
megfelelõen alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a minõsítés
megállapításairól a szakmai kollégium (összügyészi értekezlet) nem nyilvánít
véleményt."
50.§
Az Üsztv. 89.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(2) A tisztviselõ részére túlmunka esetén azzal azonos tartamú szabadidõ jár.
A szabadidõt a túlmunka teljesítését követõen, de legfeljebb egy hónapon belül
kell kiadni. Ha a szabadidõ egy hónapon belül nem adható ki, azt pénzben kell
megváltani. A rendszeresen túlmunkát végzõ tisztviselõ részére a szabadidõ
helyett legfeljebb évi tíz munkanap szabadidõ-átalány állapítható meg. A
tisztviselõ rendkívüli munkavégzésére egyebekben a 45.§ rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
(3) Az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott által teljesített ügyeletre és
készenlétre a 45.§ rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. Az ügykezelõ és
a fizikai alkalmazott túlmunka végzésére, a pihenõnapon vagy munkaszüneti
napon történõ munkavégzésére a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni."
51.§
(1) Az Üsztv. 90.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(1) A tisztviselõt, az ügykezelõt és a fizikai alkalmazottat hat órát
meghaladó belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos
többletköltségek fedezésére - napidíjként a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény egy munkanapra esõ részének a tíz százaléka illeti meg. Ha a
kiküldetésben töltött idõ a hat órát nem haladja meg, de a négy órát eléri, a
napidíj fele jár."
(2) Az Üsztv. 90.§-ának (2) bekezdésében "a 46.§ (2)-(3)
bekezdésében" szövegrész helyébe "a 46.§ (2)-(4) bekezdésében" szövegrész lép.
52.§
Az Üsztv. a következõ 90/A-90/L.§-sal egészül ki:
"90/A.§ A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott illetménye
alapilletménybõl, továbbá pótlékból tevõdik össze. Az illetményük
megállapítása alapjául a mindenkori legalacsonyabb ügyészi alapilletmény
szolgál. A beosztási pótlék, a vezetõi pótlék és a címpótlék alapilletmény
jellegû.
90/B.§ (1) Az alapilletményt (havibért) a tisztviselõ, az ügykezelõ és a
fizikai alkalmazott munkaköre, iskolai végzettsége, valamint szolgálati ideje
alapján a megfelelõ fizetési osztályba, ezen belül fizetési fokozatba -
fizikai alkalmazott esetében fizetési csoportba - való besorolással kell
megállapítani. A fizetési osztályokon belül a magasabb fizetési fokozatokhoz
(fizetési csoportokhoz) - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény arányában -
növekvõ mértékû szorzószámok tartoznak.
(2) A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat (fizetési csoportokat) a
tisztviselõ és az ügykezelõ esetében az 5. számú melléklet, a fizikai
alkalmazott esetében pedig a 6. számú melléklet tartalmazza.
(3) A szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel (egyetem, fõiskola)
rendelkezõ tisztviselõt a III. fizetési osztályba, a nem szakirányú felsõfokú
iskolai végzettségû vagy a középfokú végzettségû tisztviselõt a IV. fizetési
osztályba, az ügykezelõt pedig az V. fizetési osztályba kell besorolni. A nem
szakirányú felsõfokú iskolai végzettségû tisztviselõ, ha szakirányú felsõfokú
szakképesítéssel rendelkezik, kivételesen a III. fizetési osztályba is
besorolható.
(4) A fizikai alkalmazottat a VI. fizetési osztályba, ezen belül a megfelelõ
fizetési csoportba kell besorolni. A VI/1.. fizetési csoportba a szakmunkások,
a VI/2.. fizetési csoportba a betanított munkások, a VI/3.. fizetési csoportba a
segédmunkások tartoznak. A szorzószámot és az annak megfelelõ alapilletményt
az egyes fizetési csoportokra meghatározott keretek között a munkavégzés
színvonala és a szolgálati idõ alapján kell megállapítani. Szolgálati idõnként
a 96.§ (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban eltöltött idõ vehetõ
figyelembe.
90/C.§ (1) A tisztviselõ és az ügykezelõ fizetési fokozatát a (2)-(5)
bekezdésben foglaltak szerint számított szolgálati idõ alapján kell
megállapítani.
(2) A szolgálati idõt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezés
(alkalmazás) napjától kell számítani azzal, hogy a kezdõ évet (töredékévet)
egész évként kell figyelembe venni.
(3) Szolgálati idõként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati
jogviszonyban hasonló jellegû munkakörben eltöltött idõt.
(4) Részben vagy egészben szolgálati idõként lehet figyelembe venni
a) a III. fizetési osztályba tartozó tisztviselõ esetében a kinevezéséig a
szakirányú végzettségének megfelelõ munkakörben eltöltött idõt,
b) az a) pontban nem említett tisztviselõ és az ügykezelõ esetében pedig a
96.§ (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban eltöltött idõt.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásakor a beszámítandó
szolgálati idõt úgy kell meghatározni, hogy a következõ fizetési fokozatba
való elõresorolás a naptári év elsõ napjával történjék. A (4) bekezdés
szerinti beszámításnál figyelemmel kell lenni a helyes illetményarányokra is.
90/D.§ Ha a tisztviselõ, az ügykezelõ az 5. számú melléklet szerinti magasabb
fizetési osztályba kerül, az addig elért fizetési fokozatát az új fizetési
osztályban legfeljebb két fokozattal csökkenteni lehet, az új
alapilletményének azonban a korábbit meg kell haladnia.
90/E.§ (1) A IV. fizetési osztályba tartozó tisztviselõ - ha nem szakirányú
felsõfokú iskolai végzettséggel, illetõleg ha szakirányú felsõfokú
szakképesítéssel rendelkezik - a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt
százalékával növelt összegû alapilletményre jogosult.
(2) A munkáltató a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott
alapilletményét a munkavégzés színvonalára figyelemmel - az állami
költségvetésrõl szóló törvény személyi juttatások elõirányzatán belül -
legfeljebb húsz százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb húsz százalékkal
csökkentett mértékben is megállapíthatja.
90/F.§ (1) A tisztviselõ, az ügykezelõ átlagon felüli színvonalú munkavégzés
esetén két alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba
sorolható. Két soron kívüli elõresorolás között legalább hat évnek kell eltel-
nie.
(2) A soron kívüli elõresorolást a naptári év elsõ napjával kell végrehajtani,
ennek során a korábbi fizetési fokozatban megszerzett szolgálati idõt az új
fizetési fokozatban is figyelembe kell venni.
90/G.§ (1) A Legfõbb Ügyészségen és az Országos Kriminológiai és
Kriminalisztikai Intézetnél (OKKrI) dolgozó felsõfokú végzettségû tisztviselõt
beosztási pótlék illeti meg.
(2) A beosztási pótlék mértéke a Legfõbb Ügyészségen a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény tíz-tizenöt százaléka, az OKKrI-nál öt-tíz százaléka.
(3) A beosztási pótlék összegét a (2) bekezdésben meghatározott keretek között
a tisztviselõ ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idejének a
figyelembevételével kell megállapítani.
90/H.§ (1) A vezetõi tisztséget betöltõ tisztviselõt havonta vezetõi pótlék
illeti meg.
(2) Az irodavezetõ vezetõi pótlékra csak akkor jogosult, ha legalább két
beosztottja van.
(3) A vezetõi pótlékot - a 7. számú mellékletben meghatározottak szerint - a
legalacsonyabb ügyészi alapilletmény százalékában kell megállapítani.
90/I.§ (1) Kiváló munkavégzés esetén és ügyészségi szolgálati viszonyban
eltöltött legalább tíz év után
a) a III. fizetési osztályba sorolt tisztviselõnek "fõtanácsos",
b) a IV. fizetési osztályba sorolt tisztviselõnek pedig "tanácsos"
cím adományozható.
(2) A "fõtanácsos" címmel a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény tizenöt
százalékának, a "tanácsos" címmel pedig tíz százalékának megfelelõ összegû
címpótlék jár havonta.
90/J.§ (1) A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott veszélyességi
pótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje nagyobb részében
egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni
védõeszköz tartós használatával valósítható meg.
(2) A veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket a legfõbb ügyész határozza
meg.
(3) A veszélyességi pótlék mértéke a legalacsonyabb ügyészi alapilletmény öt-
tíz százaléka havonta.
90/K.§ (1) A tisztviselõt, az ügykezelõt és a fizikai alkalmazottat - külön
juttatásként - minden naptári évben egy havi alapilletményének és a rendszeres
pótlékának megfelelõ összeg illeti meg.
(2) A külön juttatásra egyebekben a 48.§ (2)-(8) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
90/L.§ (1) A tisztviselõnek, az ügykezelõnek és a fizikai alkalmazottnak - a
munkahelyen történõ megfelelõ megjelenése érdekében - naptári évenként
ruházati költségtérítés jár. A ruházati költségtérítés összege a
legalacsonyabb ügyészi alapilletmény húsz-huszonöt százaléka. A ruházati
költségtérítés összegét e keretek között a legfõbb ügyész állapítja meg.
(2) A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott ruházati
költségtérítésére egyebekben az ügyész ruházati költségtérítésére vonatkozó
szabályokat kell megfelelõen alkalmazni."
53.§
(1) Az Üsztv. 91.§-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(2) Az alapszabadság a 2. fizetési fokozatba tartozó tisztviselõnél és
ügykezelõnél egy, majd a következõ fizetési fokozatok elérésekor további egy-
egy munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik.
(3) A fizikai alkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg. Az
alapszabadság az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött minden három év
után egy-egy munkanappal - legfeljebb azonban tíz munkanappal - növekedik. A
megnövekedett mértékû alapszabadság annak az évnek az elsõ napjától jár,
amelyben a fizikai alkalmazott az ahhoz szükséges ügyészségi szolgálati idõt
elérte."
(2) Az Üsztv. 91.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(4) A magasabb vezetõ állású tisztviselõt évi öt munkanap, a vezetõ állású
tisztviselõt évi három munkanap vezetõi pótszabadság is megilleti az (1)-(2)
bekezdésben említett alapszabadságon felül."
54.§
Az Üsztv. 92.§-a a következõ új a) ponttal egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi a)-e) pont jelölése b)-f) pontra változik:
(A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott fegyelmi felelõsségre
vonására a törvénynek az ügyész fegyelmi felelõsségére vonatkozó szabályai
alkalmazandók a következõ eltérésekkel:)
"a) a 66.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl a fegyelmi büntetés hatálya alatt
álló tisztviselõ, ügykezelõ és fizikai alkalmazott magasabb fizetési
osztályba, illetõleg fizetési csoportba nem sorolható és a fegyelmi büntetés
hatálya miatt elmaradt magasabb fizetési osztályba, illetõleg fizetési
csoportba történõ besorolása a mentesülés vagy mentesítés idõpontjában
esedékes, az elõresorolás idõpontját - a fegyelmi büntetés hatálya miatti
szünetelés figyelmen kívül hagyásával - az eredeti idõponttól számítva kell
megállapítani;"
55.§
Az Üsztv. a következõ 92/A.§-sal egészül ki:
"92/A.§ A törvénynek az ügyész kártérítési felelõsségére vonatkozó
rendelkezéseit a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott esetében
is megfelelõen alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy
a) a tisztviselõvel, az ügykezelõvel és a fizikai alkalmazottal szemben a
munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult kártérítési határozatot hozni, és
b) az eljárás alá vont a kártérítési határozat ellen annak közlését követõ
tizenöt napon belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat."
56.§
Az Üsztv. 93.§-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"93.§ A tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott ügyészségi
szolgálati viszonyára a törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati
viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelõen alkalmazni kell a
következõ rendelkezéseket is:
a) a 23.§-t;
b) a 47.§-t;
c) a 49-50.§-t;
d) az 50/B-50/D.§-t;
e) a 75-78.§-t."
57.§
(1) Az Üsztv. 94.§-ának (1) és (4) bekezdésében a "Katonai
Fõügyészségen és a katonai ügyészségeken" szövegrész helyébe a "Katonai
Fõügyészségen, a Katonai Fellebbviteli Ügyészségen és a katonai ügyészségeken"
szövegrész lép.
(2) Az Üsztv. 94.§-ának (5) bekezdésében "az elõmeneteli törvényhez
igazodó illetmény," szövegrész helyébe "a javadalmazás," szövegrész lép.
58.§
Az Üsztv. a következõ 94/A.§-sal egészül ki:
"94/A.§ (1) A legfõbb ügyész részére az Országgyûlés elnöke, a legfõbb ügyész
helyettes részére pedig a köztársasági elnök igazolványt állít ki.
(2) A korábbi legfõbb ügyész és legfõbb ügyész helyettes - ha ügyészségi
szolgálati viszonya már nem áll fenn és legfõbb ügyészi vagy legfõbb ügyész
helyettesi megbízatása a 20.§ (1) bekezdésének a)-c) és h) pontjában,
illetõleg a 21.§ (1) bekezdésének a)-b) és g) pontjában említett okból szûnt
meg - jogosult a megbízatására utaló elnevezést a "volt" megjelöléssel,
nyugdíjasként pedig a "nyugalmazott" megjelöléssel használni.
(3) Az ügyész - ha az ügyészségi szolgálati viszonya már nem áll fenn és az
nem a 26.§ e)-h) és j) pontjában említett okból szûnt meg, illetõleg a
felmentésére az egészségügyi okot kivéve nem a 28.§ (1) bekezdésének c) vagy
e) pontja alapján került sor - jogosult a tisztségére utaló elnevezést
nyugdíjasként a "nyugalmazott" megjelöléssel használni."
59.§
Az Üsztv. 95.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) A Munka Törvénykönyve 127.§-ának (2) bekezdését és 147-148.§-át csak az
ügykezelõ és a fizikai alkalmazott esetében kell alkalmazni."
60.§
Az Üsztv. 96.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A törvény alkalmazásában - ha a törvény eltérõen nem rendelkezik -
ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idõnek kell tekinteni a Magyar
Köztársaság ügyészségénél szolgálati viszonyban eltöltött idõt. Az ügyészségi
titkár, fogalmazó és nyomozó, továbbá a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai
alkalmazott esetében a végkielégítés összegének megállapításakor ügyészségi
szolgálati viszonyban töltött idõnek kell tekinteni az igazságügyi szolgálati
jogviszonyban megszakítás nélkül eltöltött idõt is. A jubileumi jutalomra való
jogosultság, valamint a fizikai alkalmazott alapszabadságának a
megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idõ számításánál
az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban (közszolgálati
jogviszonyban, munkaviszonyban), továbbá más szolgálati viszonyban és
közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és
munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, illetõleg
1992. január 20-át követõen szövetkezetnél munkaviszony jellegû jogviszonyban
[1992. évi I. törvény 65.§ (1) bekezdés] eltöltött idõt is figyelembe kell
venni. Ha az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött idõ megállapításakor
azonos idõtartamra több jogviszony vehetõ figyelembe, közülük erre az idõre
csak egy jogviszony számítható be."
61.§
Az Üsztv. 99.§-ának (1) és (6) bekezdésében "a 2. számú
mellékletben" szövegrész helyébe "a 8. számú mellékletben" szövegrész lép.
62.§
Az Üsztv. 109.§-ának elsõ mondatában "Az 1. számú mellékletében"
szövegrész helyébe "A 3. számú mellékletében" szövegrész, a második mondatában
pedig "az 1. számú mellékletben" szövegrész helyébe "a 3. számú mellékletben"
szövegrész lép.
63.§
Az Üsztv. az e törvény 1-6. számú melléklete szerinti új 1-2. és 4-
7. számú melléklettel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 1. számú melléklet
számozása 3. számú mellékletre, a jelenlegi 2. számú melléklet számozása pedig
8. számú mellékletre változik.
64.§
(1) Az Üsztv. 20.§-ának (4) bekezdésében, 21.§-ának (3)
bekezdésében, 30.§-ában és 31.§-ának (3) bekezdésében az "átlagkereset"
megjelölés alatt "átlagilletményt" kell érteni.
(2) Az Üsztv. 3.§-ának (6) bekezdésében, 23.§-a (1) bekezdésének a)-
b) pontjában és 45.§-ának (5) bekezdésében a "személyi alapbér és bérpótlék"
megjelölés alatt "illetményt" kell érteni.
(3) Az Üsztv. 33.§-ának (2) bekezdésében, 45.§-ának (4) bekezdésében
és 50.§-ának (2) bekezdésében a "személyi alapbér" megjelölés alatt
"illetményt" kell érteni.
(4) Az Üsztv. 58.§-ának (3) bekezdésében és a megváltozott számozás
szerinti 3. számú melléklete IV. pontjának második francia bekezdésében a
"személyi alapbér" megjelölés alatt "alapilletményt" kell érteni.
65.§
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben felsorolt rendelkezések
kivételével - 1997. október 1-jén lép hatályba.
(2) 1998. július 1-jén lép hatályba e törvény:
a) 13-14.§-a;
b) 25-35.§-a;
c) 37-38.§-a;
d) 40.§-ának (1) bekezdése;
e) 42-44.§-a;
f) 46-49.§-a;
g) 51-57.§-a;
h) 60-64.§-a;
i) 68.§-ának (3) bekezdése;
j) 69-72.§-a.
66.§
(1) A fellebbviteli fõügyészségek felállítását követõ hetvenöt napon
belül meg kell alakítani a fellebbviteli fõügyészségeken az ügyészségi
alkalmazottak tanácsát (a továbbiakban: alkalmazotti tanács) és az ügyészi
tanácsot, kilencven napon belül pedig a fellebbviteli fõügyészségek
alkalmazotti tanácsainak a tagjaik közül egy-egy fõt delegálniuk kell az
Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsába. Az alkalmazotti tanácsok és az
ügyészi tanácsok megalakítására az Üsztv. 101.§-a (2) bekezdésének a)-c) pont-
jaiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
(2) Az Üsztv.-nek azokat a rendelkezéseit, amelyek valamely
kérdésben az alkalmazotti tanács, illetõleg az ügyészi tanács egyetértését
vagy véleménynyilvánítását kívánják meg, a fellebbviteli fõügyészségek
esetében az említett testületek megalakulását követõen kell alkalmazni.
67.§
(1) A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket
1998. július 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Ha az ügyészt, az ügyészségi nyomozót, illetõleg a vezetõi
tisztséget betöltõ tisztviselõt e törvény hatálybalépése elõtt az Üsztv. 41.§-
ának (1) bekezdésében, 81/A.§-ának (1) bekezdésében és 88.§-ának (1)
bekezdésében meghatározott alkalommal már minõsítették, újabb minõsítésüket
csak az Üsztv. 41.§-ának (2) bekezdésében említett okból kell elvégezni.
68.§
(1) E törvény nem érinti a hatálybalépésekor fennálló legfõbb
ügyészi megbízatás és a hatálybalépése elõtt történt kinevezések
érvényességét.
(2) Az e törvény hatálybalépése elõtt kinevezett ügyészségi
fogalmazó két év joggyakorlatot köteles teljesíteni és ügyészi kinevezésének
nem feltétele a titkári mûködés.
(3) Az Üsztv. 87.§-ának (2) bekezdésében meghatározott
összeférhetetlenségi okot a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott
köteles e törvény hatálya lépésétõl számított tizenöt napon belül
megszüntetni. Ha a tisztviselõ, az ügykezelõ és a fizikai alkalmazott e
kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a munkáltatói jogkör
gyakorlója köteles megállapítani az összeférhetetlenséget.
69.§
(1) A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény (1. fizetési fokozat)
összege 1998. július 1. napjától százhatvanezer forint.
(2) Az ügyészségi alkalmazottakat 1998. július 31-ig e törvény
rendelkezéseinek megfelelõen kell besorolni. A besorolásnál megállapítandó
szolgálati idõ az e törvény hatálybalépése elõtti besorolásnál megállapított
szolgálati idõnél kevesebb nem lehet. Az e törvény hatálybalépése elõtt soron
kívüli elõresorolással megszerzett szolgálati idõt a besorolásnál figyelembe
kell venni.
(3) A besorolás eredményeként az ügyészségi alkalmazott illetménye -
változatlan beosztás esetén - nem csökkenhet.
(4) A besorolásnál tisztviselõnek kell tekinteni azt az érdemi
feladatot végzõ ügyintézõt is, akinek alapfokú végzettsége van, ha 1991.
január 1. napja elõtt a Magyar Köztársaság ügyészségénél tisztviselõnek
sorolták be.
(5) Az ügyészségi alkalmazottak részére az Üsztv. 50/A.§-ában,
81/K.§-ában és 90/L.§-ában meghatározott összegû ruházati költségtérítést elsõ
alkalommal 1999. június 30-ig kell kifizetni.
(6) Az Üsztv. 50/D.§-ában szabályozott módon történõ kifizetésre
1999. január 1. napjáig kell áttérni.
70.§
Az 1998. július 1. napját megelõzõen létrejött ügyészségi szolgálati
viszony alapján elért alapszabadság mértéke 1998. július 1. napja után nem
csökkenhet.
71.§
Az 1998. július 1. napja elõtt indított olyan fegyelmi és
kártérítési eljárást, amelyben még nem hoztak határozatot, e törvény
rendelkezései szerint kell tovább folytatni.
72.§
(1) Az 1995. január 1. napját megelõzõen a legfõbb ügyész által
adományozott "tanácsos" vagy "fõtanácsos" címben részesültek a címüket
továbbra is viselhetik és ügyészségi szolgálati viszonyuk fennállásáig
megilleti õket az 1994. december 31. napján alkalmazandó rendelkezések szerint
a címmel járó pótlék.
(2) Az (1) bekezdésben említett cím fegyelmi eljárás során kiszabott
fegyelmi büntetésként visszavonható.
(3) Azt az ügyészségi alkalmazottat, akinek a legfõbb ügyész az
Üsztv. 46/H.§-ának (2) bekezdésében, 81/I.§-ának (1) bekezdésében, illetõleg
90/I.§-ának (1) bekezdésében meghatározott címet adományozza, az (1)
bekezdésben említett címmel járó pótlék a továbbiakban már nem illeti meg.
73.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet
31.§-a a következõ új f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi
hatóságoknak lehet adni:)
"f) a Legfõbb Ügyészségnek, a Katonai Fõügyészségnek, a fellebbviteli
fõügyészségnek, a megyei fõügyészségnek, a Fõvárosi Fõügyészségnek az ügyészi,
ügyészségi titkári, fogalmazói, illetõleg nyomozói kinevezéshez szükséges
összes adatról."
74.§
(1) 1997. október 1. napján hatályát veszti:
a) az Üsztv. 40.§-ának (1)-(3) bekezdésében a "helyi" szövegrész;
b) az Üsztv. megváltozott számozás szerinti 8. számú mellékletének III/1../a)
pontjában a "fõügyészségeken, illetve helyi ügyészségeken" szövegrész;
c) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 15.§-ának b)
pontjában az "ügyészségi vagy" szövegrész, 19.§-a (5) bekezdésének b)
pontjában az "ügyészségi" szövegrész, valamint 75.§-ának (7) bekezdésében az
"ügyészségi vagy" szövegrész;
d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25.§-a (2)
bekezdésének b) pontjában a 3. alpont.
(2) 1998. július 1. napján hatályát veszti:
a) az Üsztv. 1.§-ának (5) bekezdése;
b) az Üsztv. 95.§-ának (1) bekezdésében "az elõmeneteli törvényben"
szövegrész;
c) az Üsztv. 95.§-ának (6)-(7) bekezdése;
d) az Üsztv. 96.§-ának (2) bekezdésében az "és az elõmeneteli törvény"
szövegrész;
e) az Üsztv. 105.§-a.
1. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
"1. számú melléklet az
1994. évi LXXX. törvényhez
Az ügyész alapilletmény táblázata
A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1
Fizetési fokozatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Szorzó-számok 1,0 1,10 1,20 1,25 1,30 1,35 1,40 1,45 1,50 1,55
"
2. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
"2. számú melléklet az
1994. évi LXXX. törvényhez
Az ügyész vezetõi pótléka
A vezetõi pótlék a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény százalékában
A vezetõi munkakörök %
1. A legfõbb ügyész 100
2. A legfõbb ügyész helyettese 80
3. A fellebbviteli fõügyész
A fellebbviteli vezetõ ügyész 60
A fõosztályvezetõ ügyész
A fõvárosi fõügyész
4. A fõosztályvezetõ-helyettes ügyész
A fellebbviteli fõügyészhelyettes
A fellebbviteli vezetõhelyettes ügyész 50
A megyei fõügyész
A katonai ügyészséget vezetõ ügyész
5. A legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyész
A katonai fõügyészségi osztályvezetõ ügyész 45
A fõvárosi fõügyészhelyettes
6. A fellebbviteli osztályvezetõ ügyész 40
7. A megyei fõügyészhelyettes 35
A katonai ügyészséget vezetõ ügyész helyettese
8. A fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyész 30
A nagyobb helyi ügyészséget vezetõ ügyész
9. A megyei fõügyészségi osztályvezetõ ügyész
A nagyobb helyi ügyészség vezetõhelyettes ügyésze 25
A kisebb helyi ügyészséget vezetõ ügyész
10. A megyei, fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ ügyész 20
A katonai ügyészségi csoportvezetõ ügyész
11. A kisebb helyi ügyészség vezetõhelyettes ügyésze 15
A nagyobb helyi ügyészség csoportvezetõ ügyésze
"
3. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
"4. számú melléklet az
1994. évi LXXX. törvényhez
Az ügyészségi titkár és fogalmazó
alapilletmény táblázata
A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1
Fizetési fokozatok és a szorzószámok
Fizetési osztály
1. 2. 3. 4.
I. osztály ügyészségi titkár 0,70 0,75 0,80 0,90
0-3 év 4-6 év 7-9 év 10 évtõl
II. osztály ügyészségi
fogalmazó 0,38 0,41 0,44 0,47
"
4. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
"5. számú melléklet az
1994. évi LXXX. törvényhez
Az ügyészségi nyomozó, a tisztviselõ és
az ügykezelõ alapilletmény táblázata
A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1
Fizetési fokozat Szolgálati idõ Fizetési osztályok és szorzószámok
III. osztály IV. osztály V. osztály
1. 0-1 0,38 0,20 0,16
2. 2-4 0,45 0,24 0,18
3. 5-7 0,50 0,27 0,20
4. 8-10 0,55 0,30 0,22
5. 11-13 0,60 0,33 0,24
6. 14-16 0,65 0,36 0,26
7. 17-19 0,70 0,39 0,28
8. 20-22 0,75 0,42 0,30
9. 23-25 0,80 0,45 0,32
10. 26-28 0,85 0,48 0,34
11. 29-31 0,90 0,51 0,36
12. 32-34 0,95 0,54 0,38
13. 35-tõl 1,00 0,57 0,40
"
5. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
"6. számú melléklet az
1994. évi LXXX. törvényhez
A fizikai alkalmazott alapilletmény táblázata
A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1
VI. fizetési osztály Szorzószámok
VI/1.. fizetési csoport 0,17-0,50
szakmunkás
VI/2.. fizetési csoport betanított munkás 0,14-0,40
VI/3.. fizetési csoport segédmunkás 0,13-0,30
"
6. számú melléklet
az 1997. évi ... törvényhez
"7. számú melléklet az
1994. évi LXXX. törvényhez
A tisztviselõ vezetõi pótléka
A vezetõi pótlék a legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény százalékában
A vezetõi munkakörök %
1. A fõosztályvezetõ
Az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet (OKKrI) 40-60
igazgatója
2. A fõosztályvezetõ-helyettes 35-45
Az OKKrI igazgató-helyettese
3. A legfõbb ügyészségi osztályvezetõ
A katonai fõügyészségi osztályvezetõ 25-40
Az OKKrI osztályvezetõje
A legfõbb ügyészségi osztályvezetõ-helyettes
A katonai fõügyészségi osztályvezetõ-helyettes
4. Az OKKrI osztályvezetõ-helyettese 20-25
A fellebbviteli fõügyészségi osztályvezetõ
A megyei, fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ
A katonai ügyészségi osztályvezetõ
A legfõbb ügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ
A katonai fõügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ
5. Az OKKrI csoportvezetõje, irodavezetõje 15-20
A megyei, fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ-helyettes
A katonai ügyészségi osztályvezetõ-helyettes
A fellebbviteli fõügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ
A katonai fellebbviteli ügyészségi irodavezetõ
6. A megyei, fõvárosi fõügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ 5-15
A katonai ügyészségi csoportvezetõ, irodavezetõ
A helyi ügyészségi irodavezetõ
"