ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése, valamint 102. § (1) bekezdése alapján a
Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló
T/4233.. sz. törvényjavaslathoz, a T/4233/3. számú módosító javaslathoz
kapcsolódva a következõ
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A Javaslat 30. §-ával módosított Pp. 340. § (2) bekezdése az alábbiak szerint
módosul
/A Pp. 340. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:/
(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert
olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv
hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed,
és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja, vagy amelynek
tárgya adó-, illeték, vám, jövedékre vonatkozik, továbbá mindazokban a
perekben, amelyekben az elsõ fokú bíróság által megítélt, illetve elutasított
követelés (illetve annak a 24. § alapján megállapított értéke) a kétmillió
forintot meghaladja.
I n d o k o l á s
Az adó-, vám- és illetékügyekben hozott döntések hozatalához
agyonszabályozott jogi háttér áll rendelkezésre, a jogszabályváltozások sehol
nem voltak gyakrabban mint itt, ennek ellenére tele van joghézaggal, az
adóhatóságok pl. ezeket a joghézagokat a maguk által hozott állásfoglalásokkal
helyettesítik, amelyeket sem az állampolgár, sem a bíróságok nem ismerhetnek
meg, de a lényeg az, hogy az állásfoglalások nem jogszabályok.
Nyomós érv az is, hogy adó-, vám- és illetékügyekben jelentõs perértékek
vannak (milliós nagyságrendû követelésekrõl lehet szó a hatóságok részérõl),
az is ismert, hogy a közigazgatási eljárásban hozott határozatok indokolása
gyakran a jogszabályhelyek közlésére szorítkozik (találja meg az állampolgár,
hogy ott mi van írva!) és arra, hogy "így határoztam az adatok alapján".
Vagyis indokolás nincsen lényegében, ami meggyõzné az ügyfelet, ezzel szemben
áll az egyfokú bírósági eljárás azzal a tervezet szerinti indokolással, hogy
minél gyorsabb legyen a bírósági eljárás, holott az alaposabb vizsgálatra nem
a közigazgatási eljárásban lenne szükség, hanem a bíróság elõttiben. Ide
tartozik, hogy a közigazgatási pereket 0-3 éves gyakorlattal rendelkezõ bírók
bírálják el elsõ fokon (és a tervezet szerint egyetlen fokon). A közigazgatási
szervezetben meghozott határozatok tekintetében ritkán változtat a másodfokú
közigazgatási szerv, hiszen a cél a pénz behajtása. Változást a bírósági
döntéstõl várhat a polgár, ahol jó esetben hatályon kívül helyezést kaphat) a
bíróság nem változtathatja meg a közigazgatási határozatot, így az eljárás még
hosszabb lehet.
Vagyis a hibás elképzelés az, ha az egyfokú bírósági eljárástól várják a
gyorsabb, jogerõs döntés meghozatalát. Tehát meg kell hagyni a kétfokúságot,
legalább az adó-, vám- és illetékügyekben, nemcsak a Pp. 340. §. (2)
bekezdésében írt esetben.
Budapest, 1997. június 11.
Sándorffy Ottó
országgyûlési képviselõ
FKGP